Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)
1974-03-28 / 61. (1311.) szám
1974. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK VI. ÉVFOLYAM, 61. (1311.) SZÁM A szovjet külgazdaság az új ötéves terv előtt Moszkvában folytatódnak Kissinger amerikai külügyminiszter tárgyalásai a döntő fontosságú politikai kérdésekről. A moszkvai megbeszéléseket figyelő amerikai újságírók tudósításaikban első helyen az enyhülési politika visszafordíthatatlanságát hangsúlyozzák. Közük Gvisianyi nyilatkozatát, amelyben a Szovjetunió Műszaki-Tudományos Állami Bizottságának elnökhelyettese rámutat: a gazdasági kapcsolatok a két ország között a jövőben feltétlenül fennmaradnak, de a legnagyobb kedvezmény hiányában az együttműködés légköre kedvezőtlenné válhat. Ez pedig elsősorban a szibériai együttműködési tervek rovására menne. Ami a szibériai kooperációkat illeti, újabb részletek váltak ismeretessé a napokban tartott szovjet— japán vegyes bizottsági megbeszélésekről is. A Kissinger kíséretében Moszkvában tartózkodó amerikai újságírók útján Gvisianyi figyelmeztette az amerikai kongresszusban helyet foglaló enyhülésellenes képviselőket és szenátorokat, hogy meghiúsulhat igen sok nagyszabású üzlet, beleértve a több milliárd dolláros földgázprogramot is, ha továbbra sem szavazzák meg a legnagyobb kedvezmény elvének kiterjesztését a Szovjetunióra. E nagy volumenű együttműködési tervek a kereskedelmi hiteleken és a diszkrimináció megszűntetésén múlnak — mondta a szovjet politikus. A Szovjetunió most készíti elő a következő ötéves gazdasági tervet. Ennek elfogadása, majd életbe léptetése után már csak nehezen lehet módosítani az olyan nagyszabású programokat, mint Szibéria fejlesztése. Az amerikai kongresszus további ellenállása miatt a Szovjetunió kénytelen lesz Nyugat- Európához fordulni a szükséges technológiák és finanszírozási eszközök beszerzése érdekében. Gvisianyi elmondta, hogy mintegy 5 milliárd dollárra van szükség, az „Északi sarkcsillag” földgázprogram előkészítéséhez a csövek lefektetéséhez. A program az Egyesült Államoknak 25 éven keresztül 40 milliárd dollár értékben biztosítana szibériai földgázt. Természetesen mindkét ország vezetői továbbra is optimisták a gázüzlet kilátásával kapcsolatban, hasonlóan a kelet-szibériai jakutszki földgázkooperációhoz, amelyben Japán is részt venne. Az állami bizottság elnökhelyettese az együttműködési lehetőségek között említette a Szahalin-szigetek körüli olajkutatásokat, majd kitermelést, az udokani rézbányászatot. Ez utóbbi együttműködési program ismét nagy összeget igényelne, csupán a vasúti összeköttetés 2 milliárdos ráfordítást igényel. Lehetőség nyílik — mégpedig kölcsönösen előnyös feltételek alapján —a repülőgépiparban is. A Szovjetunió Boeing 747 típusú gépért cserébe a kisebb, 40 személyes JAK—40 gépet tudná szállítani. A Szovjetunió érdekelt az amerikai technológia megszerzésében — folytatta Gvisianyi, de hozzáfűzte: végső soron a technológiai problémákat a Szovjetunió önmaga is meg tudja oldani. Ez csak idő és erőforrások kérdése. Ha egyes amerikai kongresszusi tagok továbbra is útját állják a kereskedelmi hiteleknek és a legnagyobb kedvezmény elvének, kedvezőtlenné válhat a légkör a nagyszabású üzletek megkötésére. Természetesen ekkor is maradnak olyan területek, ahol a két ország érdekei egybeesnek, és ahol az együttműködést folytatni fogják — mondta az állami bizottság elnökhelyettese. A következő ötéves terv előkészítése miatt Japánnak is hamarosan döntenie kell a szibériai kooperációkban való részvételről. A legutóbbi moszkvai ülésen résztvett japán küldöttség tagjai hazatérésük után Tokióban elmondták, hogy a Szovjetunió ismertette a második transz-szibériai vasútvonal építésének terveit, s ebben együttműködésre kérte Japánt. Az új vonal 400—500 kilométerre haladna a szovjet—kínai határtól. Tokió együttműködését az indokolná, hogy Japán ezen a vasútvonalon kapná a tyumeni olajat. Tokióban tanulmányozni fogják a szovjet ajánlatot — mondta a küldöttség egyik vezetője, s különösen arra kell tekintettel lenni, hogy vasúton még évi 25 millió tonna nyersolaj is csak igen nehezen szállítható. (Ennyit ajánlottak megvételre a Szovjetunióban a legutóbbi tanácskozáson.) Japán viszont évente 40 millió tonnát szeretne vásárolni. Erre csak az olajvezeték lenne megfelelő. Az APA DJ hírügynökség hozzáfűzi, hogy a szigetország a végső döntés meghozatala előtt szeretné megismerni a kínai álláspontot. Az energiaforrásainak erőteljes diverzifikálására törekvő Japán potenciálisan Kínát is jelentős olajszállítójának reméli. Szemmel láthatóan fejlődnek a Szovjetunió és az NSZK gazdasági kapcsolatai. Düsseldorfban, a nagyszabású szovjet ipari bemutató színhelyén megtartotta alakuló ülését a nyugatnémet keleti gazdasági bizottság munkacsoportja, amelyet a Szovjetunióval való kereskedelem fejlesztésére hívtak életre. Az ülésen a nyugatnémet üzleti ipari és pénzügyi körök nagyszámú képviselője jelent meg. A kurszki kombinát szovjet—nyugatnémet kooperációban történő építéséről aláírt keretegyezmény ösztönző lökést ad az előkészület alatt álló újabb nagyszabású közös tervek megvalósításához — hangsúlyozta az Izvesztyija című moszkvai lapnak adott nyilatkozatában Friderichs nyugatnémet gazdaságügyi miniszter. A kurszki program modellként szolgálhat más területeken is a kölcsönösen előnyös ipari kooperációk számára. A Szovjetunió és az NSZK között jelenleg a kohászatban, az energiatermelésben, a vegyiparban és a földgáztermelésben készítenek elő hasonló tartalmú megállapodásokat. (Reuter, AP—QJ, TASZSZ) MA JUGOSZLÁVIÁBA ÉRKEZIK AZ EGYIPTOMI ÁLLAMFŐ Az Arab Liga gazdasági határozatai Ma hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezik az egyiptomi államfő. Szadat és Tito megbeszéléseinek Belgrádban különös jelentőséget tulajdonítanak, minthogy az októberi közel-keleti háború óta ez lesz a két vezető első megbeszélése. Kairói diplomáciai körökben úgy tudják: a látogatás arra van hivatva, hogy új lendületet kölcsönözzön „az el nem kötelezett háromszög” — Belgrád, Kairó és Új-Delhi — kapcsolatainak. Egyiptom és Jugoszlávia kapcsolatai nem teljesen problémátlanok — jegyzik meg a hírügynökségek. Erre utal, a zágrábi Vjesnik múlt heti írása, amely bírálja azt, hogy „Nasszer reformjainak tagadásával és a nyugati pénzügyi körök előtti kapuk mind szélesebbre tárásával Egyiptomban az arab szocializmus eszméit gyakorlatilag háttérbe szorítják”. A belgrádi külügyminisztérium szóvivője szerint a két vezető áttekinti a nemzetközi helyzetet, a közel-keleti válságot, az USA és a Szovjetunió szerepét a béke kimunkálásában. Túl ezen figyelmet szentelnek az ENSZ áprilisi nyersanyag-konferenciájával összefüggő kérdéseknek is. Az egyiptomi diplomácia más területeken is aktív. Tegnap Tunéziába érkezett Fahmi külügyminiszter. Látogatása — a hírügynökségek értesülései szerint —, összefüggésben van azzal, hogy az Arab Liga jelenlegi megbeszélésein Szíria kinyilvánította, hogy továbbra is fenntartásai vannak az USA-ra kimondott olajembargó felfüggesztésével kapcsolatban. Fahmi hallatni akarja szavát abban a vitában is, ami a tervezett arab csúcsértekezlet időpontjáról folyik. Ezt Egyiptom szeptemberre szeretné halasztani, más országok — Szíria, Líbia és Algéria — helyesebbnek tartanák, ha az eredetileg kitűzött időpontban, áprilisban ülnének össze. A tuniszi tanácskozás egyik fő témája továbbra is a Közel-Kelet és a Közös Piac országainak kapcsolata. Az arab államok, írják a hírügynökségek, „pozitív válasz”-t kívánnak adni az EGK javaslatára, amely felszólít a gazdasági, technikai és pénzügyi együttműködés megtárgyalására. Mint ismeretes, e tárgyalássorozat okozta a legutóbbi feszültséget az USA és a Közös Piac országai között. Erre utalva Riad, a liga főtitkára kijelentette: Az arab világ számára komoly problémát jelent az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között folyó vita. „Nem tekintjük magunkat egy nagy tortának, amelyet a két csoport maga között oszthat fel.” Az Arab Liga tanácsának gazdasági bizottsága úgy döntött, hogy az olajáremelkedések sújtotta afrikai országok javára 200 millió dolláros alapot létesít. Ebből az összegből kamatmentes kölcsönöket nyújtanak — egyetértésben az afrikai egységszervezettel — fekete Afrika egyes országainak. Tunisz rövidesen újabb nemzetközi tanácskozás színhelye lesz. Júniusban — az UNIDO égisze alatt — megrendezik a fejlődő országok iparosítását előmozdító pénzintézetek konferenciáját. Ezen 120 országból több, mint 200 bank képviselői vesznek részt, közte a Világbank megbízottai is. A megbeszélések középpontjában a harmadik világ ipari fejlesztését finanszírozó intézmények együttműködésének javítása áll majd, de szó lesz további finanszírozási eszközök biztosításáról, a harmadik világ országainak technikai fejlesztéséről, továbbá a bankok részvételéről az ipari államok és a fejlődő országok közös válalkozásainak létrehozásában. (Reuter, APA, AP, MTI) Arzuhanás a londoni értéktőzsdén A londoni értéktőzsdén nagymérvű árzuhanás volt, ezzel szemben a devizapiacokon javult az angol valuta árfolyama. A Financial Times értékpapírindexe az utóbbi 12 év legalacsonyabb szintjére esett a hétfőn beterjesztett költségvetés hatására, amely előirányozza a vállalati adó számottevő emelését. Az ipari vezetők komor jóslatokat tettek közzé, amelyekben azt állítják: a költségvetés fékezőleg hat az exportra, a növekedésre és a beruházásokra. A külföld viszont kedvezően fogadta a pénzügyminiszteri beszédet, a font erősödött a devizapiacokon. (Reuter) a Új egyiptomi olajlelőhelyeket tártak fel Kairóban bejelentették, hogy a Vörös-tenger térségében, Ras Hareb vidékén új olajlelőhelyeket fedeztek fel. Feltehetőleg ez lesz Egyiptom legjelentősebb olajvidéke. Az új lelőhely kiterjedése mintegy 22 négyzetkilométer, a feltételezett tartalék 18 millió tonna olaj. Egyiptom kedden két koncessziós egyezményt kötött amerikai cégekkel olaj- és földgázkutatásról. Az összesen 29 millió dollárra rugó megállapodások közül az egyik a delta-vidéken folyó kutatásokra vonatkozik; ezt a Conocoval kötötték. A másik szerződés, amelyet a Transworld International vállalattal kötöttek, a délkeleti sivatagban folyó munkálatokat irányozza elő. Hilal olajügyi miniszter közölte, hogy ezzel hétre emelkedett a külföldi vállalatokkal kötött olajkutatási egyezmények száma, s ezek együttesen 144 millió dollárt ölelnek fel. Megjegyezte, további koncessziós megállapodásról folynak tárgyalások az Amoco és a Mobil trösztökkel. (Reuter) NAPRÓL NAPRA SZADAT EGYIPTOMI ÁLLAMFŐ MA ÉRKEZIK JUGOSZLÁVIÁBA. A két ország kapcsolatai nem teljesen problémamentesek, s így a Szadat—Tito találkozónak különös jelentőséget kölcsönöz a cél, hogy új lendületet adjanak az el nem kötelezett országok, a Belgrád—Kairó—Új-Delhi-tengely együttműködésének. SHULTZ LATIN-AMERIKAI TANÁCSKOZÁSRA INDULT, az Amerika-közi Fejlesztési Bank évi közgyűlésének alkalmából. Az amerikai pénzügyminiszter megáll Caracasban és Brazíliában, hogy megismerkedjék a térség két legnagyobb országának új vezetőivel. LENGYEL KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT WASHINGTONBA, hogy a két ország gazdasági együttműködéséről, a kölcsönös áruforgalom bővítéséről tárgyaljon. Megállapították, hogy a lengyel import bővítéséhez megfelelő hitelfeltételek szükségesek. ♦ WASHINGTON FELVÁSÁROLTA A MARHAHÚST az amerikai farmerektől, hogy ellensúlyozza azoknak az árak eséséből eredő veszteségeit. Az elnök fontolóra vette a marhahúsbevitel ideiglenes korlátozásának lehetőségét is, bár ez az intézkedés igen súlyosan érintené az USA legfontosabb szállítóját, Mexikót. A KŐOLAJ SZABADPIACI ÁRA KÉT-ÖT SZÁZALÉKKAL A HIVATALOS ÁR RT,ATT mozog és a viszonteladók számításai szerint rövidesen maguk a termelők is olcsóbban kínálják. A jelenlegi szabadpiaci árak még mindig magasak, de már elfogadhatóbb szintre estek vissza. Az erősáramú iparág helyzete és feladatai Az erős áramú iparág termelési értéke a múlt évben elérte a 18 milliárd forintot, s ennek igen jelentős részét exportálták. Különösen a tőkésországokba jutó export növekedése volt dinamikus. A KGM vezetői az eredmények ellenére sem elégedettek, véleményük szerint a továbbiakban szűkíteni kell a gyártmányok körét, ez egyúttal egyik előfeltétele a gazdaságosabb termelésnek. A megvalósításhoz azonban szükség van az iparágban rekonstrukciós beruházásokra is. Az iparág eredményeiről és feladatairól dr. Heiczman János miniszterhelyettes tartott szerdán délelőtt sajtótájékoz tatót. A magyar erősáramú ipar az utóbbi években igen erőteljes fejlődésen ment keresztül — kezdte beszámolóját a miniszterhelyettes. Termelési értéke az 1968—73. közötti években átlagosan mintegy 8,5 százalékkal növekedett, s vállalatainak hatékonysága meghaladja a gépipari átlagot. Külön pozitív jelenség, hogy a vállalatok termékösszetételükkel évről évre jobban igyekeznek igazodni a felhasználói piac követelményeihez. Szűkült a hiánycikkek köre is, bár néhány területen még mindig érezhető a szűk kapacitás (kábel) és vannak átmeneti hiánycikkek is (szárazelem, centrifuga). Ilyen esetben azonban a kereskedelemmel együttműködve import útján gondoskodnak a hazai piac ellátásáról. A belföldi szükségletek kielégítése mellett (múlt évben 2,8 milliárd forint értékű árut szállítottak a belkereskedelem részére) az iparág vállalatainál jelentősen megnőtt mind a szocialista, mind a tőkés export. A szocialista országokba irányuló kivitelre jellemző, hogy az 1968—73. közötti időszakban 2,3-szeresére emelkedett. A termékek zöme az NDK-ba és a Szovjetunióba került, közöttük is elsősorban a közúti járművillamossági cikkek, kábelek, háztartási és villamoskészülékek, forgógépek. Atőkésországokba jutó export fejlődésének üteme ennél is jelentősebb, a kivitel mintegy megháromszorozódott. Az erősáramú termékek vevői között a fejlett nyugati tőkésországok (NSZK, Svédország, Olaszország, Dánia stb.) mellett egyre nagyobb a szerepe a fejlődő országoknak (Kuvait, Irak, Irán, Líbia, Peru stb.). Érdemes egy számadattal is érzékeltetni a tőkésországokba jutó kivitel növekedését: az NSZK-ba irányuló export a múlt évben az 1968. évi értékesítéshez képest harmincszorosára nőtt, a svéd export tízszeresére, de ez alatt az időszak alatt lendült fel erőteljesen a kuvaiti és az iraki export is. A kereskedelmi forgalom növekedésével együtt sor került, az iparág és külföldi partnerei között szorosabb kooperációs, licenciavásárlási, együttműködési kapcsolat kialakítására is. Az iparághoz tartozó vállalatok jelenleg 26 termelési kooperációban érdekeltek, s ezzel minden más iparágat megelőznek. A harmadik piacokon való együttműködési megállapodások közül említésre méltó a nyugatnémet Siemens, AEG, Bosch és Olympia, az olasz FIAT, a svájcinyugatnémet BBC, a francia Alsthom, valamint a Tyler és a General Motors amerikai cégek európai vállalataival kialakult üzleti kapcsolat. Az alágazat értékesítési forgalmát az idén 1973-hoz képest 7,3 százalékkal tervezik növelni. A szocialista országokba — az ismeretes helyzet miatt — a kivitel csak mérsékeltebben, mintegy 2,5 százalékkal nő. Ennél jelentősebb fejlődéssel számolnak, azonban a tőkés exportnál. Biztosítékul szolgál, hogy az iparág már ma több fontos szerződéssel rendelkezik, s ezek a következő 2— 3 évre vonatkoznak. Így például Jugoszláviába villamos motorvonatokat, Kuvaitba komplett alállomásokat, Finnországba erőművi berendezéseket, Irakba kábeleket, Algériába transzformátorokat, Törökországba erőművi berendezéseket szállítanak — mint ahogy erről a megállapodások aláírásakor a VILÁGGAZDASÁGban már beszámoltunk. Az ez évi, de különösen a következő ötéves tervidőszak alatt megvalósításra váró feladatok megoldásához az iparágban főleg a tőkés export-árualapot növelő beruházásokra, rekonstrukciókra és szocialista importból származó gépcserékre kerül majd sor. A világszerte növekvő kereslet alapján az ÉVIG (Egyesült Villamosgépgyár) kismotorgyártásának rekonstrukciójára 1974—76 között például 320 millió forintot fordítanak, az Ipari Műszergyár törpemotorgyártásának bővítésére pedig 150 millió forintot. Ezekkel az intézkedésekkel elősegíthetik a jelenleg még gondot okozó problémák (a túl széles gyártmányszerkezet, a technológiai fejlődés nem kielégítő üteme, a gazdaságtalan gyártmányok felszámolása) megoldását. Külön említésre méltó a Kábel Művek helyzete, ahol jelenleg az olajválság hatásaként a termeléshez szükséges műanyagok hiányával küszködnek, s emiatt akadozik a szállítás is. De ettől függetlenül több megoldásra váró feladat van a kábelgyártásnál, hiszen világszerte 5—10 évenként megduplázódik az energiatermelés, s ehhez fel kellene zárkóznia a kábeltermelésnek is. A kivezető utat a nemzetközi kooperáció jelenti, s a szocialista országokkal már folynak a program szerinti tervegyeztetések. Ezek szerint 1976—80 között rendszeresebbé kívánják tenni egyes kábeltípusok importját, ennek ellentételeként a magyar adottságoknak megfelelő kábeltípusok szerepelnének. Bővíteni kell a tőkés cégekkel folytatott kooperációk körét is. Az említett lehetőségeken túlmenően azonban előfeltételként szűkíteni kell a gyártmányszerkezetet és a gazdaságos nagysorozatok kialakítását. . . Hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás Szíriával Március 23-tól 27-ig Damaszkuszban tartották Magyarország és Szíria gazdasági együttműködési vegyes bizottságának első ülését. A tárgyalások eredményeként a felek hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írtak alá, és jegyzőkönyvben rögzítették a vegyes bizottsági ülésen megtárgyalt gazdasági kérdéseket. Az új hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás szabad devizás fizetést irányoz elő. A megállapodáshoz árulista csatlakozik, amely tartalmazza a kölcsönösen szállítandó főbb export- és importtermékeket. A felek megvizsgálták azokat a szállítási lehetőségeket, amelyek a két ország között a közelmúltban létrehozott gazdasági-együttműködési (25 millió dollár összegű hitel) megállapodás keretében szóba jöhetnek, például kikötői felszerelés, konfekcióüzem, izzólámpa és fénycsőgyár, élelmiszeripari berendezések stb. Egyúttal rögzítették a különféle magyar gépipari felszerelések szállításával öszszefüggő fontosabb hatósági és vállalati teendőket. Eszmecserét folytattak a műszaki-tudományos és mezőgazdasági együttműködés szélesítésének kérdéseiről is. Olasz cégek kubai beruházási tervei Olaszország négy legnagyobb monopóliuma nagyszabású beruházásokat szándékszik megvalósítani Kubában — közölte Vilaseca Forne, Kuba olaszországi nagykövete. Az Industrie Pirelli gumiabroncsgyárat akar telepíteni Kubába. Ez, ha megvalósul, az ország legnagyobb ilyen üzeme lesz. A Montedison és az Ente Nazionali Idrocarburi (ENI) kőolajfinomítók építését tervezi, a negyedik monopólium, az Ente Participazione e Finanziamento Industrie Manifatturiera (EFIM) pedig tonhalfeldolgozó-gyárat készül felépíteni Kubában. (Az ENI és az EFIM állami kézben van.) A kubai nagykövet elmondta, hogy a beruházások műszaki részleteit már kidolgozták, a pénzügyi kérdésekről még tárgyalnak. A döntést várhatóan a rövidesen Olaszországba érkező kubai szakértőküldöttség tárgyalásainak eredményeként hozzák meg. (AP-DJ)