Világgazdaság, 1978. március (10. évfolyam, 42/2296-63/2317. szám)
1978-03-01 / 42. (2296.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1978. MÁRCIUS 1., SZERDA X. ÉVFOLYAM, 42. (2296.) SZÁM Bíró József tájékoztatója Külkereskedelmünk 1977. évi eredményei Múlt évi külkereskedelmi forgalmunkról, és az idei feladatokról tartott tájékoztatót kedden a Parlamentben dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Árucsere-forgalmunk a múlt évben is passzív egyenleggel zárt, ezen belül a nem rubel elszámolású passzívum nőtt az 1976. évihez képest és így a külgazdasági egyensúly javítására irányuló fő célt nem értük el. Az idei évre prognosztizált világgazdasági helyzet sem teszi könnyűvé a külkereskedelmi célok megvalósítását. A termelés és a külpiaci értékesítés fokozottabb összhangjának megteremtése végett szélesebb körben kell alkalmazni a közös érdekeltséget az eddigieknél jobban elősegítő szervezeti és szerződéses formákat. Kereken 500 milliárd forint volt 1977. évi külkereskedelmi forgalmunk értékes szerződéses paritáson számítva behozatalunk mintegy 20 milliárd forinttal haladta meg kivitelünket — kezdte tájékoztatóját dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Az export és az import egyaránt mintegy 16 százalékkal növekedett az 1976. évihez képest. Az ipar külkereskedelmi célokra tavaly 14,9 százalékkal több árut értékesített, mint 1976-ban, a mezőgazdasági termékek értékesítése pedig — amely 1975-höz képest tavalyelőtt 1,7 százalékkal csökkent — 1977- ben 20 százalékkal emelkedett. Rubel viszonylatú külkereskedelmi feladatainkat — a kivitelnek a behozatalt meghaladó ütemű növelését — lényegében teljesítettük. A behozatal növekedése ugyanakkor némileg elmaradt az előirányzattól. A KGST-országokba irányuló kivitelünk egyharmada már gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények keretében valósult meg, és ez a teljesítés megfelelt az előirányzatnak. Exportunkban a szakosított termékek háromnegyede" gépipari" termék. Az eredmények mellett szólni kell gondjainkról is: tavaly a szocialista országokkal folytatott forgalmunkban komoly problémát okoztak a növekvő fuvarozási nehézségek. Partnereink vasútjai gyakorlatilag egész évben kisebb-nagyobb kapacitáshiánnyal küszködtek. Ennek legfőbb okai: a határállomások átbocsátó képessége szűk, a kocsipark korszerűtlen és nem felel meg az árustruktúrának és végül a rendelkezésre álló vagonok száma sem elegendő. Nem rubel viszonylatban — részben külső, részben belső gazdasági problémákból eredően — a terv célkitűzéseinek csak részben sikerült megfelelni. Mint ismeretes, a terv itt célul tűzte ki a külkereskedelmi mérleg passzívumának csökkentését. Mivel a behozatal mind mennyiségben, mind értékben meghaladta az előirányzatot, az áruforgalmi passzívum a tervezett csökkenés helyett nőtt, s így a külgazdasági egyensúly javítására irányuló fő célkitűzés nem valósult meg. A nagyobb passzívumban komoly szerepe volt, hogy míg az import árszínvonala 8,2 százalékkal, az export árszínvonala csak 3,8 százalékkal nőtt. Így a passzívum mintegy egyötöde a romló cserearányokból származott. Mindent összevéve, tavaly 32 százalékkal többet fizettünk az élelmiszeripari anyagokért és az élelmiszerekért, 7,8 százalékkal az energiahordozókért, 3,2 százalékkal az anyagokért és a félkésztermékekért, mint 1976-ban. Kivitelünkben ugyanakkor sokkal szerényebb áremelkedést érvényesíthettünk. Ez részben árustruktúránk következménye, de szerepe van benne termékeink nem megfelelő versenyképességének és piaci munkánk hiányosságainak is. Például a fogyasztási iparcikkek árát 8,7 százalékkal emeltük, de az élelmiszeripari anyagok, az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek árát már csak 3,3 százalékkal sikerült növelni. Ami kivitelünk összességét illeti, mindenképp gazdaságunk teljesítőképességének növekedésére utal, hogy az export lényegében megegyezett a tervezettel. A KGST-országokkal folyó áron számítva mintegy 16—17 százalékkal, változatlan áron pedig 13—14 százalékkal volt nagyobb a forgalmunk tavaly, mint tavalyelőtt. Különösen dinamikusan fejlődik együttműködésünk legjelentősebb partnerünkkel, a Szovjetunióval, amellyel 1977-ben a tervezett 3,7 milliárd rubel helyett több mint 4 milliárdos forgalmat bonyolítottunk le. Behozatalunk, amely 15 százalékkal nőtt, mintegy 70 millió rubellel haladta meg az előző évinél 16 százalékkal nagyobb kivitelünket. A szovjet viszonylatról szólva külön meg kell említeni a szabadon konvertálható valuták ellenében lebonyolódó forgalmat, amelynek értéke 1977-ben meghaladta a 330 millió dollárt. A magyar—szovjet áruforgalom szinte minden évben túlhaladja a tervezettet, ami azzal függ össze, hogy az árucsere — a tervszerűségen túlmenően — a mindenkori helyzethez, az előre nem látható kölcsönös igényekhez is alkalmazkodik. Tavaly például a magyar mezőgazdaság eredményei lehetővé tették, hogy a tervezettnél több paprikát, almát, bort ajánljunk fel, ugyanakkor a Szovjetunió több száz traktor szállításával toldotta meg az eredeti kontingenst. A tervezettnél többet szállítottunk autóbuszból is, több személyautóért cserébe. A többi európai KGST-országgal folytatott árucsere-forgalmunkban kereskedelempolitikai céljainkkal összhangban az export gyorsabban nőtt az importnál: a kivitel 19 százalékkal, a behozatal pedig 10,5 százalékkal emelkedett 1976-hoz képest. A legdinamikusabb fejlődés — 28,5 százalékos bővülés — a magyar—lengyel árucserét jellemezte, és ugyancsak gyorsan — 21 százalékkal — nőtt forgalmunk Bulgáriával. E két országgal a korábbi években megbomlott kereskedelmi egyensúlyt sikerült helyreállítanunk, ez szintén hozzájárult a dinamikus fejlődéshez. Forgalmunk az NDK- val 13 százalékkal, Csehszlovákiával 10 százalékkal, Romániával pedig 14 százalékkal növekedett. Az adatok folyó áron értendők, azaz tartalmazzák az év során bekövetkezett árváltozásokat is. (Folytatás a 3. oldalon) Az EGK-küldött Tokióban a protekcionizmus veszélyére hivatkozik Májusban japán—amerikai csúcs A Közös Piacon belül egyre erőteljesebben követelnek Japán ellen irányuló diszkriminációs kereskedelmi korlátozásokat. Ezt vezette be leghatásosabbnak vélt érveként Andersen dán külügyminiszter, az EGK miniszteri tanácsának soros elnöke Tokióban, Usiba japán külgazdasági államminiszterrel folytatott megbeszélésén (VILÁGGAZDASÁG, február 28., 2. oldal). Partnere azt válaszolta, hogy Japán kész folytatni és közös nyilatkozat kiadásával befejezni a tárgyalásokat az EGK márciusra várt küldöttségével. Előző napi kijelentéseivel összhangban azonban Usiba jelezte, hogy ebben a nyilatkozatban nem lehet szó külön az EGK javára hozandó további kereskedelmi engedményekről. Fukuda miniszterelnöknél tett udvariassági látogatása alkalmával — s később sajtóértekezletén is — az EGK küldötte hangsúlyozta, hogy nem tárgyalni jött Japánba, hanem megértést keresni, és előkészíteni Haferkamp küldöttségének tárgyalásait. Fukuda hangoztatta, hogy Japán minden lehetőt megtesz a külkereskedelem kiegyensúlyozatlanságának megszüntetéséért, részben saját gazdasági tevékenységének élénkítése, részben globális érvényű importkönnyítések útján. A japán kormány gazdasági tervező hivatalának legújabb jelentése arra mutat, hogy az élénkítésnek kezd eredménye mutatkozni. A gazdasági tevékenység trendjeit jelző összetett index 1977 decemberében 64 pontra emelkedett a novemberi 44-ről, ami megfelel az 1976 decemberi mutatónak, s azt jelzi, hogy a múlt év közepén tapasztalt stagnálás után az év végére már megindult a konjunktúra fellendülése. Ha nem is a Közös Piacnak, de egyik tagállamának készek a japánok „bilaterális” engedményt tenni. A külkereskedelmi és iparügyi minisztérium (MITI) legalábbis azt állítja: szigorította az Angliába irányuló gépkocsiexport ellenőrzését. A minisztérium jelentése nem részletezi az intézkedést, csak azt állapítja meg, hogy célja az 1978. évi szállításoknak az előző évi mennyiségen belül tartása. Igaz, hogy Londonban a kereskedelmi minisztérium szóvivője kijelentette, Japántól eddig nem kaptak ilyen tartalmú értesítést. Kérdés, hogy a bejelentett korlátozást kielégítőnek fogadják-e el, hiszen a brit gépkocsiipar a tavalyi 10,6 százalékról 10 százalék alá akarja visszaszorítani a japánok piaci részesedését (amely 1976-ban még csak 9,4 százalék volt). Az Egyesült Államoknak hasonló engedményt ajánlott fel a japán acélipar egyik vezető képviselője. Abe, a Nippon Steel alelnöke egy beszédben kijelentette, a japán acélipar kész tárgyalásokat kezdeni az amerikai, acélipar képviselőivel az export mennyiségi korlátozásáról. Az USA és Japán kapcsolataiban érezhető enyhülést hozott a nemrég elért megállapodás. Abe bejelentésén kívül ennek az is jele, hogy Mansfield amerikai nagykövet tegnap megállapodott a miniszterelnökkel. Fukuda május 3-án Washingtonban találkozik Carter elnökkel. Az amerikai—japán csúcsértekezlet fő témái: a nemzetközi gazdasági helyzet és az ázsiai biztonság. Fukuda április 30-án indul egyhetes amerikai látogatására Szonoda külügyminiszter és Usiba társaságában. A találkozót Fukuda kérte. (Kyodo, Reuter, AP—DJ) NAPRÓL NAPRA + LENGYELORSZÁG 12,7 MILLIÓ TONNA nyersolajat vásárolt a Szovjetuniótól 1978. évi szállításra. (3. oldal) + JAPÁN VÁLLALATOK SZÁLLÍTANAK GÉPEKET ÉS BERENDEZÉSEKET a Szovjetuniónak a konténergyártás kiépítésére — többek között erről szól anyagmozgatási és csomagolástechnikai összeállításunk. (6. oldal) + RENDSZERES AUTÓBUSZJÁRAT INDUL MOSZKVA ÉS LONDON KÖZÖTT júniustól, turisták szállítására. (2. oldal) + IGEN GYORSAN NÖVEKSZIK A ROMÁN KÜLKERESKEDELEM ÉS KORSZERŰSÖDIK SZERKEZETE, bár az importban az anyag jellegű termékek még mindig nagy tételt jelentenek. (4. oldal) + A VÁLLALATI NYERESÉG MEGOSZTÁSÁRA ÉS A DOLGOZÓK VÁLLALATI TULAJDONÁNAK KITERJESZTÉSÉRE készített új javaslatokat a Svéd Szociáldemokrata Párt a szakszervezetekkel karöltve. (2. oldal) + AZ EGK HIVATALOSAN NEM HAJLANDÓ MEGERŐSÍTENI a legszegényebb fejlődő országok adósságainak elengedésére vonatkozó híreket. (2. oldal) + LÁTSZÓLAG PROBLÉMAMENTES AZ OLAJDOLLÁROK VISSZAFORGATÁSA, de a megfelelő mechanizmus hiánya veszélyes helyzetet teremthet, ha felélénkül a nemzetközi hitelkereslet. (5. oldal) - A KÁVÉEXPORT ESETLEGES KORLÁTOZÁSÁT magával hozó árhatárok kidolgozásával bízták meg a Nemzetközi Kávészervezet legutóbbi londoni konferenciáján felállított munkacsoportot. (8. oldal) - A VILÁG KÉNFORGALMA GYORS ÜTEMBEN BŐVÜLT az utóbbi tíz évben, különösen Lengyelország növelte exportját. (8. oldal) Amerikai szenátor javaslata nemzetközi olajegyezmény létrehozatalára Az OPEC-et aggasztja a dollár hanyatlása Church amerikai szenátor, a szenátus külügyi bizottsága külgazdasági politikával foglalkozó albizottságának elnöke azt javasolta, hogy az olaj árának megállapítására és szabályozására hozzanak létre a más nyersanyagegyezményekhez hasonló típusú nemzetközi megállapodást. Így nemzetközi szinten állapíthatnának meg ársávot az olaj számára, az eddigi, az OPEC által egyoldalúan meghatározott árak helyett. Ez egyben azt jelentené, hogy az ártárgyalásokon a fogyasztó országokat az eddigiektől eltérően nem a multinacionális olajvállalatok, hanem a kormányok képviselnék. A szenátor szerint ez a rendszer nemcsak a fogyasztóknak, hanem a ,, termelőknek is kedvezne, hiszen a jelenlegi túlkínálat idején jól jönne az olajtermelőknek, ha az ütközőkészletek életrehívása új keresletet támasztana a piacon. Jeganeh iráni pénzügyminiszter Washingtonban Blumenthallal, amerikai kollégájával folytatott megbeszélése után újságíróknak elmondta: országa szerint az OPEC-nek felül kell vizsgálnia azt a gyakorlatot, hogy az olajárat dollárban adják meg. Jeganeh hangsúlyozta, hogy Irán még nem határozott a kérdésben, de a szervezet több tagját egyre inkább aggasztja a dollár értékének lemorzsolódása, és a kérdést feltétlenül megvitatják majd az OPEC pénzügyminisztereinek májusi és olajminisztereinek júniusi megbeszélésén. Jeganek ugyanakkor reméli, hogy az USA-nak a dollár helyzetének erősítésére tett lépései sikerrel járnak, és a kérdés így magától megoldódik. Mint ismeretes, Blumenthal korábban elmondotta: magas rangú szaúdi tisztviselők arról biztosították, hogy a továbbiakban is a dollárt akarják használni az olajár megállapítására. Más országok azonban, különösen Kuvait és Katar, egyre komolyabban sürgetik a jelenlegi árazási rendszer felülvizsgálatát. A dollárral kapcsolatos kételyeket igyekezett eloszlatni közel-keleti útján Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke is. Előbb Katarban, majd Kuvaitban akarta meggyőzni tárgyalópartnereit, hogy a dollár megrendülése csupán átmeneti jelenség, amely elsősorban a nagy amerikai deficitnek, ez pedig a magas olajárnak és az amerikai olajimport növekedésének a következménye. . (AP—DJ, Reuter) A svájci korlátozások múló hatása a devizapiacokon Gyorsan elmúlt a devizapiacokon a svájci devizakorlátozások hatása. Tegnap délutánra már ismét lanyha volt a dollár irányzata, s Frankfurtban a nyugatnémet jegybank 30 millió dollár felvásárlásával sem tudta megakadályozni, hogy az amerikai valuta jegyzése ismét 2,04 márka alá essen. A svájci korlátozások (VILÁGGAZDASÁG, február 28., 1. oldal) a jelek szerint még azzal az eredménnyel sem jártak, hogy a dollárellenes spekuláció fő terhét a svájci frankról a nyugatnémet márkára gördítsék át. A svájci frank márkaárfolyama Zürichben átmeneti megingás után tegnap megint emelkedett. A svájci valuta átlagos értékének csak árnyalatnyi lanyhulását jelzi a Reuter iroda valutaindexe, amely szerint február 28-án a svájci frank felértékelődése az 1971-es „Smithsonian” középárfolyamhoz képest 105,73 százalék volt, szemben a február 27-i 107,29 százalékkal. Zürichi pénzügyi körökben azt mondják, hogy a külföldiek ötmilliósnál nagyobb frankbetéteire kivetendő negatív kamat és a kötvényvásárlási tilalom hatása természetszerűleg csak bizonyos idő múlva lesz teljes mértékben érezhető. A piaci vélemény szerint azonban ezek az intézkedések a svájci frank iránt csak a befektetési célú keresletet gyengítik. Frankfurtban a márkához képest a svájci frank jegyzése is gyengült, csak egyetlen valuta, a francia frank szilárdult. Ezt azokkal a hírekkel hozzák összefüggésbe, hogy a nyugat-európai jegybankok titokban „segélytervet” dolgoztak ki a francia valuta támogatására, ha a választás előtti izgalmak nagyarányú frankmenekülésre vezetnének. Nem tudni, persze,hogy ez a terv akkor is érvényben marad-e, ha a baloldal győz és emiatt kezdődik újabb frankeladási pánik. A svájci Nemzeti Bank egyik igazgatója, Pierre Languetin tegnap az Egyesült Államokba indult könyörögni, hogy az amerikaiak kissé erélyesebben támogassák a dollár árfolyamát. Mint Leutchler, a bank elnöke bejelentette, azért küldte Washingtonba Languetint, mert Svájc már nem tehet többet, hacsak be nem vezeti a kettős valutaárfolyam-rendszert és az adminisztratív devizakorlátozásokat. Ezt pedig szeretnék elkerülni. Bonnban igyekeznek tompítani azoknak a híreszteléseknek az élét, amelyek az amerikai dollárpolitika miatti egyre nagyobb ingerültségről szólnak. Dohnányi külügyi államtitkár sajtónyilatkozatban erősen túlzottnak minősítette a nyugatnémet—amerikai gazdaságpolitikai nézeteltérésekre vonatkozó jelentéseket és hangoztatta, hogy Bonn és Washington sokkal több kérdésben ért egyet, mint amenynyiben nem. (Reuter, AP—DJ) A Dow Chemical szovjet üzlete A Szovjetunió állami tudományos és műszaki bizottsága 10 évre szóló műszaki együttműködési megállapodást kötött a Dow Chemical céggel. A megállapodásról kiadott közös nyilatkozat szerint a szerződés kölcsönösen előnyös műszaki cserére szól, s az 1977 júliusában a Szovjetunió és az USA kormánya között született műszaki és tudományos egyezmény keretében született. Hírek szerint két másik lehetséges megállapodásról tárgyalnak. Az egyik szerint a Dow Chemical Europe-nak a Szovjetunió szállítana olajtermékeket, a másik felmerült lehetőség, hogy a Dow Chemical növelné a Szovjetunióba menő műtrágya exportját. (AP—DJ)