Világgazdaság, 1978. március (10. évfolyam, 42/2296-63/2317. szám)

1978-03-01 / 42. (2296.) szám

1978. MÁRCIUS 1. JUGOSZLÁV—AMERIKAI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Tito elnök március második fe­lére tervezett washingtoni látoga­tását megelőzően a jugoszláv la­pok egyre többet foglalkoznak a két ország gazdasági és kereske­delmi kapcsolatainak helyzetével, az együttműködés továbbfejlesztése a csúcstalálkozó egyik központi kérdése lesz. Jugoszlávia és az USA tavalyi kereskedelme megközelítette a 850 millió dollárt, ebből mintegy 300 millió volt a jugoszláv export. Fi­gyelembe véve, hogy 1972-ben a kölcsönös szállítások értéke mind­össze 350 millió dollár volt, jól tük­röződik az egyenletesnek mondha­tó növekedés. A két ország úgy tervezi, hogy 1980-ra az évi forga­lom eléri az 1 milliárd dollárt. Jugoszláv részről elsősorban a gazdasági együttműködés korsze­rűbb formáinak elterjesztését szor­galmazzák, hiszen az amerikai vál­lalatokkal eddig mindössze négy kooperációs megállapodást írtak alá. Szó van közös beruházásokról, a kooperációk számának növeléséről, s egyéb tervekről. Amerikai cégek eddig mintegy 30 jugoszláv válla­lattal kötöttek megállapodást külön­böző beruházások finanszírozására. Ezek közül a legjelentősebb a zág­rábi INA és a Dow Chemical szer­ződése, amelyről tegnapi számunk­ban adtunk hírt. Említést érdemel, hogy a pittsburgi Westinghouse Electric szállítja a szlovéniai krskói atomerőmű (évi teljesítőképessége 4,5 milliárd kilowatt) berendezéseit. (MTI) Rekordot érhetnek el az olajtermelők hitelfelvételei Az idén az olajexportáló országok várhatóan új rekordot állítanak fel a középtávú kölcsönfelvételekből — jósolja a Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet pénz­piacokkal foglalkozó jelentése. A je­lentés szerint a tavalyi 6,3 milliárd dollár után az olajexportőrök vár­hatóan 8—9 milliárd dollár közép­távú — 5—10 évre szóló — kölcsönt vesznek fel. A külföldi finanszíro­zásra a fejlesztési tervek magas költségei miatt van szükség, és a Kőolajexportáló Országok Szerveze­tének néhány országa ismét nem­zetközi bankkölcsönnel akarja majd fedezni költségvetési deficitjének egy részét. Az OECD-jelentés szerint az euro­­piacon Venezuela, Irán, Nigéria és Algéria a legnagyobb kölcsönző. Venezuela az idén várhatóan több mint 2 milliárd dollárt igényel majd, ebből 1,2 milliárd dollárra az ötéves terv alapján meghirdetett közmun­kákhoz és egy nagy hitelre az állami acélvállalat működéséhez van szük­ség. Iránban a légiközlekedési há­lózatot bővítik, és egy új gázveze­téket építenek, így az ország körül­belül 2 milliárd dollár hitelért fo­lyamodik majd. Fejlesztési tervei megvalósításához Nigéria és Algéria várhatóan hasonlóképpen 2,2 mil­liárd dollárt keres majd a hitelpia­cokon. (Reuter) ___________ • Marcelino Oreja spanyol külügy­miniszter hivatalos látogatásra in­dult Lengyelországba és Jugoszlá­viába. Suarez kormányfőnek a múlt hét végén kellett volna felkeresnie az említett két országot, de a kor­mányválság miatt elhalasztotta út­ját. Oreja két-két napot tölt Varsó­ban, illetve Belgrádban. • Milánó után Rómában is fiókot nyit az amerikai Morgan Guaranty Trust Co. bankház. • Khaddam, Szíria miniszterelnök­helyettese és külügyminisztere fel­keresi a Perzsa-öböl tagállamait, hogy informálja a vezetőket Asz­­szad államelnök moszkvai tárgyalá­sairól. 9 Hollandia 85 millió holland fo­rint (38 millió dollár) hivatalos segélyt nyújt idén Bangladesnek. 40 Schmidt nyugatnémet kancellár valószínűleg októberben utazik To­kióba, hogy Fukuda miniszterelnök­kel és más japán vezetőkkel tárgyal­jon. 40 A Nemzetközi Valuta Alap 7,97 millió SDR készenléti hitelkeretet nyitott Mauritius számára. A hitelt egy éven belül kell lehívni.­­ Az USA költségvetési deficitje januárban 3,62 milliárd dollár volt, a decemberi 4,85, illetve a tavaly januári 2,66 milliárddal szemben. A januári bevétel 33,2 milliárd, a ki­adás 36,92 milliárd dollár volt. • Kairóban megkezdődött a ro­mán-egyiptomi gazdasági és mű­szaki együttműködési vegyesbizott­ság 10. ülésszaka, amely a gazda­sági együttműködés és a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit elemzi. 4. Rekhai kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter vezetésével marok­kói küldöttség érkezett Mauritániá­ba. A tárgyalások a két ország ha­lászati együttműködéséről szólnak.­­ A kanadai kormány 200 millió USA-dollárt vett fel annak a másfél milliárdos készenléti hitelkeretnek a terhére, amelyet az ország keres­kedelmi bankjai bocsátottak a ren­delkezésére tavaly ősszel az ország valutájának támogatására. A devi­zapiacokon a kanadai dollár árfo­lyamára nem volt észrevehető hatá­sa a régóta várt ottawai bejelen­tésnek. • Dohányzásellenes kampányt indí­tott Dánia, 24 órás önmegtartózta­tásra hívta fel lakosait. A kieső do­­hányadó-jövedelmet 15 millió koro­nára becsülik.­ ­X­öJEIJENTI • Hrisztov bolgár külkereskedelmi miniszter háromnapos hivatalos lá­togatásra Belgrádba érkezett. Vár­hatóan aláírja az idei árucsere-for­galmi, gazdasági és tudományos­­műszaki együttműködési megállapo­dást. 50 százalékkal magasabb lehetne a dél-afrikai GNP, ha nem tarta­nák fenn a faji megkülönbözte­tés politikáját — jelentette ki Sa­­vage, a Cape Town-i egyetem szo­ciológusa. Az apartheid fenntartása évi 15 milliárd dollárjába kerül Pretoriának. 40 Japán januári kereskedelmi mér­legének aktívuma — végleges ada­tok szerint — 375 millió dollár volt. A fizetési mérleg deficitje a végle­ges adatok szerint 208 millió dollár. 9 Havannában megkezdődött az NDK és Kuba gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködési ve­gyesbizottságának nyolcadik üléssza­ka. Az NDK delegációját Weiss mi­niszterelnök-helyettes vezeti. A Dell angol kereskedelmi minisz­ter gazdasági delegáció élén szerdán és csütörtökön Bukarestben, pénte­ken és szombaton Szófiában tárgyal. A bolgár fővárosban részt vesz a londoni kereskedelmi és iparkamara által rendezett marketing-szeminá­riumon. • Banglades műholdas távközlési összeköttetést létesít öt közel-keleti muzulmán országgal. • A határvillongások ellenére ha­marosan megteremtik a teljes dip­lomáciai kapcsolatot Thaiföld és Kambodzsa között — jelentette ki Thaiföld miniszterelnöke. • UNCTAD-tanácskozás kezdődött Genfben arról a kérdésről, hogyan lehetne megakadályozni, hogy a har­madik világ magasan kvalifikált szakemberei elvándoroljanak a több fizetést ígérő fejlett ipari orszá­gokba. 41 Teljesen megbéníthatja Izland életét a március első két napjára hirdetett általános sztrájk, amelyben 650 ezer dolgozó (köztük az állami alkalmazottak) vesz részt. A munka­­beszüntetés első lépése annak az ál­talános kampánynak, amelyet a kor­mány új, inflációellenes törvénye el­len indítanak. 40 Franciaország, az USA, Japán és a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség szakértői tanácskoznak To­kióban az elhasznált nukleáris fű­tőanyagot újrafeldolgozó üzemek biztonsági technológiájáról. a • Colombo széles körű gazdasági megállapodást ígér Jugoszláviának Jobb külkereskedelmi feltételeket ígért Jugoszláviának Colombo, az Európai Parlament elnöke. Az EGK konzultatív testületének vezetője Csigorov jugoszláv parlamenti el­nökkel folytatott tájékozódó megbe­széléseket a hét végén Belgrádban. Colombo szerint az új egyezmény nemcsak a kereskedelmi feltételeket javítja meg, hanem megkönnyíti az ipari és a műszaki kooperációt, va­lamint hozzájárul a finanszírozási problémák megoldásához is. Colom­­bót Adria menti üdülőjében fogadta Tito elnök is. A jugoszláv vezető hangoztatta, hogy az EGK és Jugo­szlávia közötti gazdasági és politikai együttműködés szorosabbra fűzését óhajtja. (Reuter) Lassult a világ kőolajtermelésének üteme­ ­A tavalyi év abszolút rekordot hozott a világ olajtermelésében, de a növekedési ütem a korábbi évek­hez viszonyítva lelassult — jelenti az amerikai Oil and Gas Journal. A napi olajtermelés tavaly 58,8 mil­lió barrel volt, 4,4 százalékkal több mint 1976-ban. (Két évvel korábban a növekedési ütem 7,9 százalékos volt.) A szocialista országok olaj­­termelése tavaly 5,4 százalékkal na­pi 13,1 millió barrelre emelkedett, ebből a Szovjetunió részesedése 10,92 millió barrel volt A tőkés- és a fejlődő országokban napi 45,7 mil­lió barrelt hoztak felszínre, 4,1 szá­zalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban. (AP-DJ) Athén kiutasítja az illegális munkavállalókat Görögországban egyre nagyobb gondokat okoz a bevándorló illegális munkaerő — írja az AP hírügynök­ség. A helyzet azért paradox, mert Görögországból még mindig sokan vándorolnak külföldre dolgozni. Az athéni belügyminisztérium a közel­múltban elhatározta, hogy erélyesen fellép az illegális bevándorlók el­len és kiutasítja őket az országból, mert jelenlétük növeli a munkanél­küliséget és élezi a társadalmi prob­lémákat. Főként arabok keresnek munkát Görögországban. A görögök­nek az sem tetszik, hogy a beván­dorlók olykor megnősülnek, családot alapítanak Görögországban, s kérik a görög állampolgárságot is, pedig a kivándorló görögök pontosan ugyanezt teszik külföldön. A kormány szóvivője szerint je­lenleg 35 ezer színes vendégmunkás dolgozik az országban, közülük csak mintegy 50 százalék rendelkezik munkavállalási engedéllyel. Január­ban 500 illegális bevándorlót utasí­tottak ki Görögországból. A görög sajtóban egyre heveseb­ben támadják a bevándorlókat, akik pedig gyakorta a Görögországban fi­zetett átlagos munkabérnek mind­össze 30 százalékát kapják és tár­sadalombiztosításban sem részesül­nek. Kamatemelés Törökországban A török kormány kedden kamat­emelést rendelt el, hogy ily módon ösztönözze a nagyobb takarékossá­got és fékezze a fogyasztást. Az 1— 2 évre szóló bankletéteknél a kamat 12 százalékra emelkedik; 2—3 éves lekötésnél már 16, a 3—4 éves leté­teknél pedig 20 százalékos lesz a kamatláb. Korábban az egy évnél hosszabb lejáratú bankbetéteknél a kamat egységesen 9 százalékos volt. A látra szóló betéteknél a kamat változatlanul 3 százalék. (AP—DJ) Transzeurópai autópálya A tervek szerint 1990-re készül el a tíz országot átszelő, mintegy 10 ezer kilométeres autópálya. Lénye­gében rövidebb lesz az utazás idő­tartama, csökkennek a szállítási költségek kontinensünk északi és déli része között, s a jövő autópá­lyája nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is jelentős. A nemzetközi vállalkozás központi irodája Varsóban lesz, a sztráda északi kiindulópontja Gdansk. In­nen kiindulva, Lengyelországon és Csehszlovákián áthaladva, Magyar­­országon és Bulgárián át Görögor­szágba és Törökországba vezet. Má­sik ága Ausztria és Jugoszlávia be­kapcsolásával Olaszországban vég­ződik. (MTI) Moszkva—London autóbuszjárat Június 3-tól rendszeres autóbusz­­járat indul a szovjet és az angol fő­város között — adja hírül az Iz­vesztyija. A menetideje 84 óra (az utazás vasúton 43 órát vesz igény­be), az utasok menet közben 2 éj­szakát töltenek szállodában. A meg­állapodás a szovjet Szovtranszautó vállalat és az angol Wallace Arnold Ltd. cég között született. Az első­sorban a turisták szállítását szolgáló menetet szovjet és angol autóbu­szok látják el hetente kétszer. Főbb állomásai: Minszk, Varsó, Hanno­ver, Brüsszel és Calais. A csatornán átkelőhajóra kerülnek a buszok. (APA) Felépült az omisalji olajkikötő A Krk-szigeti Omisaljban, az Ad­­ria-kőolajvezeték kiindulópontjánál felavatták az újonnan épült kikötőt. Ide futnak majd be a Jugoszlávia, Magyarország, Csehszlovákia számá­ra nyersolajat szállító tartályhajók. Az új kikötő 190 millió dinárba került. A kikötő vízmélysége meg­közelíti a 30 métert. (MTI) VILÁGGAZDASÁG Eltérő vélemények a legszegényebbek adósságainak elengedéséről A Közös Piac brüsszeli tisztvise­lői nem voltak hajlandók nyilatkoz­ni arról a hírről, hogy az iparilag fejlett tőkésországok a legszegé­nyebbeknek nyújtott hivatalos se­gélyek visszafizetésének elengedését fontolgatják. (VILÁGGAZDASÁG, február 28. 2. oldal.) Magánszemély­ként azonban bevallják, hogy a szállongó hírek meghökkentők, kü­lönösen az a kitételük, hogy az EGK közösségként venne részt egy ilyen döntésben. A miniszteri ta­nácshoz közelálló körök szerint a tanácsban ismételten felvetődő té­ma az Észak—Dél dialógus folyta­­tása, de még sosem merült föl a dollármilliárdokra rúgó fejlesztési segélyek törlesztésének elengedése. Így a külügyminiszterek február 7-i brüsszeli tanácskozásán sem volt szó róla, de meglehet, hogy a már­cius 7-én esedékes ülésen felvető­dik, jóllehet a napirenden nem sze­repel. A végső döntést miniszterel­nöki szinten hozhatják meg csak — a közös piaci tagállamok kormány­fői április 7—8-án találkoznak Kop­penhágában. Egy, az AP—DJ hírügynökség tu­dósítója által meg nem nevezett magas rangú tisztviselő azonban ki­jelentette, hogy az EGK állásfogla­lása változatlan marad, tehát az esetleges adósságleírás országonként külön-külön vizsgálandó meg. Hasonló, esetről esetre tartandó vizsgálatot vél szükségesnek az Egyesült Államok is. Az USA, Ang­lia, az NSZK és más országok nem is fontolgatják a hivatalos fejlesz­tési segélyek visszafizetésének álta­lános elengedését. A jövő heti UNCTAD-tárgyalásokon csak a hi­vatalos fejlesztési segélyekről lesz szó — hangsúlyozzák Washington­ban, nem pedig a magánbankok és szervezetek hiteleiről. Ami Angliát illeti, India mintegy 600 millió, Pakisztán 111, Malawi 32, Sri Lanka 26, Egyiptom 19, Banglades 15 és Botswana 13 millió font sterlinggel tartozik Londonnak. Az adósságok elengedése mellett ér­velő miniszterek szerint nem kö­vetkezetes, hogy Anglia új segélye­ket ad a legszegényebbeknek, s ugyanakkor ragaszkodik a korábban nyújtott segélyek visszafizetéséhez. A bonni kormány szóvivője cá­folta, hogy a kabinet foglalkozna a harmadik világ adósságainak általá­nos elengedésével. Ilyen formában a kérdés fel sem vetődött — mondotta — de a kormány hajlandó segíteni a harmadik világ problémáin, ám kizárólag érdemeiktől függően és országról országra különböző ala­pon. A Kőolajexportáló Országok Szer­vezetének legutóbbi miniszteri ülé­sén Pérez, Venezuela elnöke java­solta, emeljék az olajárakat 5—8 százalékkal, s a többletjövedelemből segítsék a legszegényebbeket adós­ságaik visszafizetésében. A javasla­tot nem fogadták ugyan el, de Pérez továbbra is harcol jóváhagyásáért. Ha az iparilag fejlett országok végre tudják hajtani az adósságelenge­dést, két legyet üthetnének egycsa­­pásra: elkerülhetnék az OPEC olaj­ár-emelését és nyomást gyakorol­hatnának az olajtermelőkre, hogy vegyék magukra a világ segélyter­­heinek egy részét. (AP—DJ) Svéd javaslat a munkásrészvételről Svédország 200 legnagyobb ma­gáncége kerülhet a dolgozók tulaj­donába annak a tervezetnek az alapján, amelyet közösen dolgozott ki a jelenleg ellenzékben levő Svéd Szociáldemokrata Párt és a szak­­szervezetek szövetsége (SO). A ja­vasat egyik része egy olyan rend­szert tartalmaz, amely elősegíti a dolgozók részesedését a vállalati profitból, a másik része pedig­ a dol­gozók tulajdonába átmenő tőkefel­halmozásra vonatkozik az ipari szektorban. Azok a vállalatok ven­nének részt ebben a „hatalommeg­osztó modellben”, amelyek jegyzet­tek a tőzsdén és legalább 500 dol­gozót foglalkoztatnak. Mint emléke­zetes, az LO már tett korábban ilyen javaslatot, amely minden leg­alább 50 embert foglalkoztató cég­r­e vonatkozott. Ezt a javaslatot an­nak idején élesen bírálták, s az eredeti terv nem kis részben já­rult hozzá a szociáldemokrata kor­mány 1976-os bukásához. Az új javaslat szerint az érin­tett cégek, profitjuk 20­ százalékát helyeznék egy olyan alapba, ame­lyet a dolgozók ellenőriznének. A svéd parlament joga lenne, hogy ötévenként felülbírálja az átadan­dó profit nagyságát. (AP—DJ) Becslések India gazdasági kilátásairól Indira Gandhi politikai újjászületése India bruttó nemzeti terméke az áprilisban kezdődő pénzügyi évben 5 százalékkal növekszik — állítja az indiai pénzügyminiszté­rium jelentése, amelyet az Asian Wall Street Journal ismertet. A külügyminisztérium véleménye sze­rint ez a növekedési ütem kielé­gítő, figyelembe véve a tavalyi 1,6 százalékos növekedési ütemet. A minisztérium úgy véli, hogy alap­vetően változtatni kell a két év­tizede uralkodó importtámogatási stratégián, amely egy viszonylag zárt gazdaság körülményei között volt érvényes. A mostani helyzetben Indiát lendületes exportja és a ha­zai piac nagyobb nyitottsága jellem­zi. A jelentés szerint két új prob­lémával kell egyre inkább szembe­nézni: csökkennek az ipari beruhá­zások, s nőnek a külföldön tartott vagyonok. Becslések szerint 5 mil­liárd dollárnyi indiai vagyon fek­szik külföldi bankokban, miközben a hazai beruházások vontatottak. A pénzügyminisztérium felhívást tett közzé, s ebben a tartalékok mozgósítására, az import növelésé­re buzdít. Az indiai kormány szerint nem egyszerűen nyersanyagokat kell im­portálni vagy olyan gépeket, a­me­­lyeket India nem gyárt, hanem olyan árucikkeket, amelyekből a ha­zai ipar nem képes kielégíteni a keresletet. Megfigyelők ebből a ho­mályos okfejtésből arra következ­tetnek, hogy a kormány hamaro­san az import-restrikciót könnyítő intézkedéseket tesz közzé. A jelentés egyébként a idei ga­bonatermést 121 millió tonnára be­csüli, ugyanannyira, mint a tavalyi termés volt. A nagykereskedelmi árak az előrejelzések szerint úgy alakulnak, mint tavaly, a fogyasz­tói árak esetében azonban 6 szá­zalékos emelkedésre számítanak­. Az Ausztráliában tartózkodó In­dira Gandhi volt miniszterelnök nyilatkozott a szombati dél-indiai helyi parlamenti választásokon el­ért sikereiről. Kijelentette, hogy egyelőre nem kíván visszatérni a parlamentbe, arra azonban igényt tart, hogy pártját, a Kongresszus­pártból januárban kiszakadt „igazi” Kongresszust az egyetlen ellenzéki pártnak ismerjék el. A helyi par­lamenti választásokon — mint is­meretes — szavazatokat szerzett a kormányzó Dzsanata­ Párt, s je­lentősen előretört a Gandhi-párt. A hagyományos Kongresszus viszont súlyos vereséget szenvedett, s emiatt a párt elnöke le is mondott tisztségéről. Megfigyelők így nem tartják kizártnak, hogy a Kong­resszuspárt ismét egyesül, s a Dzsanata komoly vetélytársává lép elő. (AP—DJ, Reuter) VNIAGGJIZMSAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTAIO INTÉZET IAPIA Med­elB­ik­h-tenVent Stszfir INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 föszeM­esílS GYUlAI ISTVÁN ►Őszerké$?16 helyettes VÁJNA JANOS $zerkes* *tőség Bp. V . Dorottvo u 6 *V em. Poetodm ’397 Budapest. Pt 334. Telefon 1 84 055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalói Telefon kiadó Cspltány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal Bp '085 Blaho lajív tér 1—3' Postacím Budapest Telefon 343-100 Előfizethető minden m­agyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 78.3102/9­? • Szedte Zrínyi Nyomdki. Bpest F­w. Gel­ár Imre Nyomta 5?IWo lapnyomda Budapest P. v. Roder Imre

Next