Világgazdaság, 1978. szeptember (10. évfolyam, 170/2424-191/2445. szám)

1978-09-01 / 170. (2424.) szám

2 1974- SZEPTEMBER 1. A DÁN KORMÁNY ELŐTERJESZTETTE GAZDASÁGI CSOMAGTERVÉT Dánia új koalíciós kormánya teg­nap 20 pontos gazdasági csomagter­vet terjesztett a parlament elé az egyensúlyzavarok mérséklésére. A program, mint ismeretes, takarékos­­sági és ösztönző intézkedések ele­­gyét tartalmazza (Lásd: VILÁG­GAZDASÁG, 1973. augusztus 31.­­ oldal); részleteiről újabb jelentések érkeztek. Az adóbevételek növelése végett az értéknövekedési adó kulcsát 18 százalékról 20 százalékra emelik fel. Az infláció felgyorsulásának meg­akadályozására befagyasztják az árakat és a vállalati haszonkulcso­kat, s korlátozni akarják a bérek emelkedését is. Az exportot élénkítendő lépés­ként az új kormány egy év alatt összesen 1 milliárd korona (több mint 180 millió dollár) exporthitelt kíván folyósítani kedvező kamattal. Takarékossági célzattal leállítanak egyes közületi beruházásokat. A csomagtervet a parlamentnek el kell fogadnia, a bérek korlátozásá­hoz pedig meg kell szerezni a szak­­szervezetek támogatását is. A szak­­szervezetek semmiképpen sem akar­nak beletörődni jogaik megnyirbá­lásába. Vezetőik már a kormány be­iktatása előtt többször figyelmeztet­ték Jörgensen kabinetjét. Észak- Jütland hajógyárának 1100 munká­sa tiltakozásképpen sztrájkba lé­pett. Várhatóan már a közeli na­pokban megkezdődnek a tárgyalá­sok a kormány és a szakszerveze­tek között. (Reuter, AP—DJ) Japán műszaki napok az NDK-ban A főként az utóbbi időszakban je­lentős mértékben fejlődő NDK—ja­pán kereskedelmi-gazdasági kapcsol­­atok dinamikus továbbfejlesztése jegyében szerdán japán műszaki na­pok kezdődtek Berlinben. A megnyi­tás alkalmából Herrmann, az NDK tudományos és műszaki miniszter­­helyettese és Moriva nagyiparos, az NDK—Japán gazdasági együttműkö­dési bizottság tudományos és mű­szaki albizottságának két társelnö­ke, egybehangzóan kiemelte, hogy a nagyszámú japán szakember jelen­léte újabb lehetőséget nyit a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére. A japán műszaki napokra annak az átfogó egyezménynek a kereté­ben került sor, amelyet 1977 no­vemberében a tudományos-műszaki együttműködés kiszélesítésére kö­tött a két ország kormánya. Az előző hónapokban politikai és gazdasági területen egyaránt több magas szintű NDK—japán találkozó zajlott le, számos újabb kereske­delmi, műszaki, tudományos, épí­tési — köztük több kooperációs — megállapodás született. Az NDK és Japán kereskedelmi forgalma 1977-ben megközelítette a 250 millió valutamárkát, az árucsere értéke 1965-ben 31,2, 1976-ban pedig 162 millió valutamárka volt. Japán a vasárnap nyíló lipcsei őszi vásár egyik legjelentősebb tőkés kiállító­ja: japán cégek a legnagyobb súllyal vegyipari berendezésekkel és tartós fogyasztási cikkekkel szerepelnek a mostani vásáron. (MTI) A harmadik világ árubemutatója Nyugat-Berlinben Berlini tudósítónktól, Nyugat-Berlinben megnyílt az idei, elsősorban a fejlődő országok árucikkeit bemutató importvásár. A kiállítást Rohnedder, az NSZK gaz­dasági államtitkára nyitotta meg, a résztvevők között 58, főként afrikai, délkelet-ázsiai és latin-amerikai fej­lődő ország, valamint két japán vá­ros közel 600 exportőre található. A vásár egyik fő célja, hogy a fejlődő országok cégei „próbaeladá­sok” révén megismerjék az európai igényeket és kapcsolatokat találja­nak a fogyasztókkal. A vásárra importcégek és nagyáruházak mint­egy 5000 képviselőjét várják. A ki­állításon a fejlődő országok bemu­tatják termékeiket, amelyek a ha­gyományos cikkektől kezdve a tex­tíliákon és egyéb ipari fogyasztási javakon keresztül egészen az elekt­ronikai árukig terjednek. Első ízben külön kiállításon mutatják be a görög exportkínálatot, tekintettel Görögországnak a Közös Piachoz való csatlakozási szándékára. ____________________JES.EHTÍ­ M Chnoupek csehszlovák külügy­miniszter angolai látogatása végén közös közleményt adtak ki: Cseh­szlovákia a jövőben is segítséget nyújt Angolának az országépítés munkájában, s a felek erőfeszítése­ket tesznek az együttműködés min­den formájának továbbfejlesztésére. A külügyminiszterek ezentúl rend­szeres találkozók keretében folytat­nak eszmecseréket . Irán és a nyersolaja nagy részét értékesítő, 14 nyugati társaságból álló konzorcium szeptember 8-án kezd tárgyalni Teheránban új, hosz­­szú lejáratú megállapodásról. A so­rozatos megbeszéléseken még min­dig nyitott kérdés maradt: mennyi olaj eladását garantálja havonta a brit,holland, amerikai és francia vállalatok csoportja. A Szaúd-arábiai bankok 100 millió rial összegű kölcsönt folyósítanak a marokkói gazdasági fejlesztési bank­nak. Itt Angliában egyre kevesebb a sztrájk: idén január—június között 3 millió 665 ezer munkanap esett ki — a múlt év azonos időszakában 4 millió 360 ezer. Az utóbbi 12 hó­napban júliusban sztrájkoltak a leg­kevesebbet Angliában. 4* Nagy-Britannia 4,32 millió font sterlinggel járul hozzá a Világbank akciójához, amellyel az egyiptomi családtervezést és gyermek-egész­ségügyet kívánják előmozdítani. India kereskedelmi mérlege a március 31-én végződött pénzügyi évben 6,91 milliárd rúpia deficittel zárt, holott egy évvel korábban 719 milliós aktívumot könyveltek el. A még mindig csak ideiglenes adatok szerint az export 4,5, az import 19,6 százalékkal növekedett. «1] Japán 1974 óta több árut expor­tál Mexikóba, mint amennyit onnan vásárol. Jelenleg a japán export évi 450 millió, az import 300 millió dol­lár körül mozog évenként. A washingtoni kormány 40 mil­lió dollár hitellel segíti Kairó telje­sen elavult telefonhálózatának fel­újítását. A kölcsönt tízévi türelmi idő után harminc év alatt kell visz­­szafizetni, előbb 2, majd 3 százalé­kos évi kamattal. A Jugoszláv küldöttség tárgyal Moszkvában a két ország közötti tár­sadalombiztosítási megállapodás alá­írásával kapcsolatos konkrét kérdé­sekről.­­ A Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió kereskedelmi mérlegének defi­citje júniusban 5,28 milliárd belga frankra csökkent a májusi 14,2 mil­­liárdról, s alig haladta meg a tavaly júniusi 5,02 milliárdot.­­ Az NSZK legnagyobb bankja, a Deutsche Bank foglalkozik a gon­dolattal, hogy megvásárolja New York legmagasabb épületét, a Világ­kereskedelmi Központot. A hetvenes évek elején felhúzott toronyház épí­tési költsége megközelítette az 1 milliárd dollárt. Da Szadat elnök, mielőtt nemzetbiz­tonsági tanácsával összeülne, hogy megvitassa amerikai útjának kilátá­sait, váratlanul Szaúd-Arábiába küldte tárgyalni helyettesét, Mubar­­rakot .. Svédország nemzeti bankjának igazgatótanácsa úgy döntött, hogy nem változtat a 6,5 százalékos leszá­mítolási kamatlábon. A kereskedel­mi bankok szerint a gazdasági hely­zet elég jól alakul ahhoz, hogy ősz­szel némileg csökkentsék a kamatot. Olaszország nettó hivatalos tar­taléka júliusban 22,5 miliárd dollár­ra emelkedett a júniusi 22,2, illetve a tavaly júliusi 16,9 milliárdról Pozsonyban megtartotta ülését az áruforgalom további bővítésével foglalkozó csehszlovák—izlandi ke­reskedelmi vegyesbizottság. Adóztassák meg a svájci ban­kokban letett értékpapírokat — ajánlja a pénzügyminisztériumnak Svájc központi bankja. . Az új adó nagymértékben hozzájárulna a je­lenleg erősen deficites költségvetés kiegyensúlyozásához. OK Befejeződött az ausztrál távköz­lési dolgozók egy hónapja tartó munkaügyi vitája a kormánnyal. A vita egy tervezett komputervásárlás miatt robbant ki. Az állásukat féltő távközlési dolgozók tiltakozásképpen egy hónapja nem javították a meg­hibásodott készülékeket, komoly za­varokat okozva a nemzetközi tele­fon- és telex-összeköttetésben is. Példátlanul sokat költenek külföldön a nyugatnémet turisták A külföldre utazó nyugatnémet tu­risták az idén valószínűleg annyit költenek, mint még soha. A kor­mány sajtóhivatala által közzétett adatok szerint a turisták csupán az első félévben 11,2 milliárd márkát (több, mint 5,5 milliárd dollár) vit­tek külföldre, 11,6 százalékkal töb­bet, mint 1977 megfelelő időszaká­ban. Tavaly a nyugatnémetek összesen 25 milliárd márkát költöttek külföl­di utazásra. Az összeg legnagyobb részét, 5,4 milliárd márkát Ausztriá­ban költötték el. A további sorrend: Olaszország (5,1 milliárd), Svájc (2,6 milliárd), Franciaország (2,2 milliárd márka). Ezután Spanyolország kö­vetkezik 1,84 milliárddal, majd Hol­landia 1,6 milliárddal és az USA 1,17 milliárd márkával. Az NSZK-ban időző külföldi tu­risták az év első felében 4,42 mil­liárd márkát költöttek az egy évvel korábbi 3,78 milliárddal szemben. Az idegenforgalmi deficit 6,29 milliárd márkáról 6,90 milliárd márkára nőtt. (DPA, AP,DJ) A Gulf Oil nem vesz olajat Kínától A Gulf Oil amerikai olajvállalat szóvivője határozottan cáfolta azo­kat a sajtójelentéseket, amelyek sze­rint megbeszéléseket folytat a kínai kormánnyal olaj importjáról (Lásd: VILÁGGAZDASÁG, 1978. augusztus 31. 2. oldal). A Gulf szerint a kínai olaj megvásárlása a jelenlegi árak mellett gazdasági szempontból cél­szerűtlen lenne. A Washington Post korábban tudni vélte, hogy az olajvállalat érintkezésbe lépett kínai illetéke­sekkel. A szóvivő nem zárta ki, hogy a Gulf Oil „egy későbbi idő­pontban foglalkozik majd a kínai olajimport kérdésével.” Az amerikai külügyminisztérium nemrég közölte, hogy Kína négy amerikai olajválla­lattal is tárgyal, de a Gulf nem szerepelt közöttük. (Reuter) Az OECD Luxemburg idei kilátásairól A luxemburgi gazdaságban nem várható az év végéig kedvező vál­tozás, a munkaerőpiacon pedig egyenesen rosszabbodni fog a hely­zet — állapítja meg az OECD je­lentése. A személyes fogyasztás igen lassan, talán 1 százalékkal bővül az idén a tavalyi 1,5 százalék után, csökkent ugyanis a reálbérek emel­kedése, nőttek a kamatterhek. A belső keresletnek némi lendületet talán az állami beruházások adnak; az előirányzat szerint a kereslet a tavalyi 0,5 százalék után az idén 2,25 százalékkal bővül. Az összes — magán és állami befektetés­e a tavalyi 2,4 százalékos csökkenés után az idén várhatóan 5­5 száza­lékkal nő. Luxemburgi becslések szerint a bruttó belföldi termék (GDP) az előző évi 1,3 százalék után volumenben közel 2,5 száza­lékkal bővül, s az infláció üteme a tavalyi 6,7 százalékról alig több, mint 4 százalékra lassul (AP—DJ) Mérsék­dlik beruházási terveiket az ISA nagyvállalatai A legnagyobb amerikai cégek erő­sen visszafogták beruházási tervei­ket — jelenti a Wall Street Journal. A második negyedévben új üzemek­re és berendezésekre 14,4 milliárd dollárt tettek félre, ez 18 százalék­kal kevesebb az első negyedévinél és 4 százalékkal marad el a tavalyi második negyedévi szinttől. Miután a tartalékolás a tőkeberuházások első lépcsője, közgazdászok szerint az adatok azt jelzik, hogy a tényle­ges beruházások jövőre lassulni fog­nak. Az idei tényleges beruházási kiadások a korábban várt 15 száza­lék helyett csak 13 százalékkal múl­ják felül az előző évit Az előre­jelzést közreadó Conference Board szerint 1979-ben a beruházásokra fél­retett összegek csak kissé emelked­nek, a tényleges kiadások pedig egyenesen esni fognak. Az USA-ban 10,7 milliárd dollár­ral, 70 milliárd dollárra csökkent tavaly a tőkekivitel aktívuma. A külföldi beruházások nettó értéké­ben öt éve ez az első hanyatlás. Ugyanakkor az USA külföldön levő vagyona tavaly 34,9 milliárd dol­lárral 381,3 milliárdra emelkedett, miközben az USA-ban végrehajtott külföldi befektetések összértéke 45,6 milliárddal 311,3 milliárd dollárra nőtt. (AP—DJ, Reuter) VIL­AGG­AZD­ASAG Jelentés a kanadai gazdaság helyzetéről A kormány az ipar ösztönzésére készül A kanadai bruttó nemzeti termék (GNP) reálnövekedése 1978 második negyedében 1,1 százalékkal haladta meg az előző negyedévi ütemet. Az év első három hónapjában a növe­kedés 0,7 százalékos volt. Az ottawai statisztikai hivatal által hétfőn ki­adott közleményből kitűnik, hogy az infláció üteme az április-júniusi időszakban 8,8 százalékos éves szint­nek felel meg, az előző negyedévben 6,8 százalékos volt. Az év második negyedében a fo­gyasztási kiadások 0,9 százalékkal, a tartós javakra fordított költségek 1,9 százalékkal, a szolgáltatások ki­adásai 0,6 százalékkal nőttek. A kor­mány az említett időszakban 1 szá­zalékkal növelte kiadásait, a tőke­­beruházások 5,1 százalékkal növe­kedtek. A házépítési tevékenység 1976 közepe óta első ízben mutatott jelentős élénkülést, a növekedés üte­me az előző negyedévhez képest 5,1 százalékos volt. Az egyéb építőipari tevékenység viszont változatlanul lanyha, a csökkenés a januári-már­ciusi időszakhoz képest 0,7 százalé­kos. A külkereskedelmi mérleg deficit­je 4,1 milliárd dollárra növekedett a korábbi 2,4 milliárd dollárról. A második negyedévi rossz eredmény főként annak tulajdonítható, hogy visszaesett a szén, a nikkel, a réz és a vasérc kivitele. A lanyhulást a kanadai vasércbányászok sztrájkjá­val, az amerikai szénbányászok sztrájkjának befejezésével és az említett cikkek iránti amerikai ke­reslet gyengülésével magyarázzák. Csökkent a nyersolaj és a rotációs papír exportja is, növekedett viszont a búza, az alumínium, a személy­gépkocsik és egyéb járművek kivi­tele. Az április—júniusi időszakban a bérek, a fizetések és egyéb pótlóla­gos juttatások összege 2,5 százalék­kal haladta meg az előző negyedévit, az adózás előtti vállalati profitok 3 százalékkal bővültek. Chrétien kanadai pénzügyminisz­ter a statisztikai hivatal adatainak nyilvánosságra kerülése után megis­mételte múlt heti bejelentését: a kormány új gazdasági intézkedé­sekre készül, ezek célja a munkahe­lyek bővítése, a tőkeberuházások ösz­tönzése és az ipari tevékenység élénkítése. Ismertette a kormány ha­tározatát a tervezett olajáremelés elhalasztásáról, valamint szociálpo­litikai kedvezményekről. A hír kap­csán megélénkültek a találgatások, hogy Trudeau miniszterelnök az ősszel általános választásokat írat-e ki. (Trudeau ötéves megbízatása jö­vő év júliusában jár le). A válasz­tásokat két hónappal megrendezésük előtt kell meghirdetni. A következő hat hónap során a kanadai dollár árfolyama 0,85—0,86 amerikai dollárra süllyedhet a je­lenlegi 0,87 dollárról — vélik kana­dai közgazdászok. A kanadai dol­lárt eddig nagyrészt elkerülte az amerikai dollár körüli spekuláció, most azonban úgy tűnik, hogy más valutákhoz képest árfolyama gyor­sabb ütemben esik, mint az ameri­kai dolláré. A júliusban zárult pénz­ügyi évben a kanadai dollár 5,9 szá­zalékot vesztett értékéből az ameri­kai dollárhoz képest, 16,7 százalékot a font sterlinghez, 17,7 százalékot a nyugatnémet márkához és 25 száza­lékot a japán jenhez képest. (AP— DJ, Reuter) Jók a független Namíbia gazdasági kilátásai FINANCIAL TIMES Vannak olyan fehérek, akik ked­vezőnek látják a független Namíbia gazdasági kilátásait. A függetlenné válást főleg a fehér szarvasmarha­tenyésztők helyeslik: a Dél-afrikai Köztársaság hatóságai néhány tucat­ra korlátozzák az egy-egy gazdaság által hetenként levágható állatok számát és a felvásárlási árat is meg­határozzák. A szarvasmarhák ex­portjához pedig a dél-afrikai hústa­nács jóváhagyása szükséges. A SWAPD felszabadító mozgalom évek óta hangsúlyozza, hogy Dél- Afrika kizsákmányolja Namíbiát, annak természeti kincseit és az or­szág számára hosszú távon előnyö­sebb lenne a kapcsolatok erősítése Angolával, Botswanával, Zambiával és Zimbabwe-val. Dél-Afrika az infrastruktúra ki­építésével az olcsó hitelek nyújtásá­val és költségvetési juttatásokkal né­mileg hozzájárult a fejlődéshez. Az ilyenfajta szálakat senki, még a SWAPC sem kívánja teljesen elsza­kítani. A kapcsolatoknak, persze, vannak hátrányaik is. Példaként em­líthető a szarvasmarha-gazdálkodás már említett korlátozása vagy a hal­liszt árának és exportjának szabá­lyozása. A hátrányok között említ­hető, hogy a magas dél-afrikai vasúti tarifarendszer miatt a namíbiai bá­nyatermékeket olcsóbban lehet Euró­pába exportálni, mint helyi tovább­­feldolgozásra elszállítani. Namíbia számára előnytelen a dél-afrikai monetáris és vámunióhoz való tar­tozás, a magas vámfalak ugyanis nem kedveznek egy jobbára mező­­gazdasági területnek, amely szinte minden ipari készterméket import útján szerez be. Az ország sem meg­felelő erőforrásokkal, sem megfelelő piaccal nem rendelkezik, hogy a ha­zai ipart nagy arányokban fejlessze. A monetáris uniótól való megvá­lást indokolja a politikai bizonyta­lanság és a magas inflációs ráta, amely nagy nyomással nehezedik a dél-afrikai randra. Ami Namíbia külkereskedelmét il­leti, jelentős a függőség déli szom­szédjától, a fogyasztási cikkek bevi­telének 90 százaléka innen ered. Amennyiben az ország önálló valu­tát tudna megteremteni, jobban hoz­zá tudna jutni külföldi tőkéhez. A 70-es évek közepéig Namíbia külkereskedelmi mérlege rendszere­sen passzív volt és bár áramlott be külföldi tőke, a profit és az osztalé­kok kiáramlottak az országból. Az évi 50—100 millió randos deficitet a dél-afrikai rendszer finanszírozta. A múlt évben a helyzetet alapve­tően megváltoztatta a Rossing urá­niumbánya megnyitása. Termelése 1979 elejére eléri az évi 5000 ton­nát A gyémántkivitel az 1974. évi 125 millió randról 1977-ig 200 millióra, a korábban jelentéktelen uránkivi­tel pedig 150 millióra emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 1975. évi 25 milliós exporttöbblete 1977-re 265 millióra emelkedett, ami a belföldi össztermék 25 százalékának felel meg. Bár az ország helyzetének bé­kés rendezése nyomán a gazdasági fejlődés az import növekedésére ve­zetne, a külkereskedelmi mérleg helyzete valószínűleg továbbra is kedvező maradna. A gyémántbevéte­lek az idei évben előreláthatóan el­érik a 250 millió randot, az urá­niumexport pedig mintegy 255 mil­lió rand bevételt eredményezhet. Ez bőven kárpótolná a halkonzervexport megszűnéséért. (1978. augusztus 17.) VHAGGAZM­AG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET­­.APJA MegTelentfc heterk­ért Stsref INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 PisterVeHtS:­OVUJAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes VÁJNÁS JÁNOS Szerkesztésed 8d V. Dorettve u 5 IV em. Postacím :397 Budapest. Pf 534. Telefon 184-055 Kiadjo a Hírlapkiadó Vállalat Felelős ki­adó Cseffó-v­­erenc­iaozcotó Kiadóhivatal 8n. 10*5 Blaha Lujza tér 1—3 Postacím 1955 Budapest Tel­efon ?43-100 Előfizethető minden monorv m­'stahivatalnól Előfizetés* dH egy évre ?400 Ft Terjeszti a Maavar costa 78.310? 9 8 - Szedte Zrínyi Nyomda Beest F ¥ Beleér Imre Nyomta Szikre Leonyomda Budapest F ¥ Csöndes Zeltén Namíbia függetlenné válásának költségei A Biztonsági Tanács zárt ülésen vitatta meg a Namíbia függetlenné válásával kapcsolatos teendőket. Waldheim ENSZ-főtitkár szerint az átállás folyamatossá tételére a világ­­szervezetnek legaláb 7 500 főnyi ka­tonaságot és 1200 polgári alkalma­zottat kell Délnyugat-Afrikába kül­denie. Az átmeneti időszak egy évig fog tartani, az átállás költségeit a főtitkár 300 millió dollárra becsüli. Waldheim hangsúlyozta, hogy minél gyorsabban meg akarja indítani az ENSZ-akciót. A Biztonsági Tanács néhány napon belül összeül, hogy döntsön Waldheim ajánlásairól. (AP—DJ)

Next