Világgazdaság, 1980. augusztus (12. évfolyam, 146/2900-165/2919. szám)

1980-08-01 / 146. (2900.) szám

1930. AUGUSZTUS 1." A nicaraguai vállalkozók még mindig bizalmatlanok az új rendszerrel szemben Megingott a tőkések bizalma az éppen egyéves évfordulóját ünneplő managuai kormányban. Az államosítások és a kormányzat esetleges baloldalra tolódása nemcsak a külföldi, hanem a nica­raguai vállalatokat is óvatossá teszi. A belföldi ipar fejlődése nélkül azonban nem állhat lábra a polgárháborúban szétzilálódott gazdaság, amelynek sokasodó problémáin: a magas infláción és munkanélkü­liségen, valamint a hatalmas külföldi tartozásokon mindeddig nem tudott úrrá lenni az új managuai vezetés. Egyedül a mezőgazda­ságban értek el számottevő eredményeket, amelynek idei termelé­séből már exportra is jutott. A kormány különféle ígéretekkel pró­bálja meggyőzni a tőkéseket termelőtevékenységük fokozásáról. A párbeszéd tehát még folytatódik. Még nem dőlt el, hogy milyen tartós marad a nicaraguai tőkések és a baloldali sandinisták szövetsé­ge, amelyet a Somoza volt diktátor megbuktatására irányuló törekvé­sek kovácsoltak össze. A tőkés vál­lalatok többsége még mindig vona­kodik nagyobb beruházást végre­hajtani az országban, mert fél egy újabb államosítási hullámtól. Az egy évvel ezelőtt hatalomra ke­rült managuai kormány azzal kezd­te tevékenységét, hogy állami tu­lajdonba vette a latin-amerikai or­szág megművelhető területeinek 55 százalékát, valamint 240 vállalatot. Igaz ugyan, hogy ezek zöme Somo­za, a megdöntött elnök tulajdoná­ban volt, a vállalatoknak azonban csak 60 százaléka maradt magán­kézben. Az új vezetés államosította a bankokat, a biztosítótársaságokat, az egész halászatot és a halfeldol­gozást, valamint a külföldi tulaj­donban­ levő bányákat. A managuai vezetés eddig csak szavakban garantálta a szabad vál­lalkozást és a magántulajdon elis­merését, — mondogatják a nica­raguai üzletemberek — konkrét megállapodásokat azonban nem kö­tött a vállalatvezetőkkel. Az állami beruházások túlnyomó többségben vannak az országban, a forradalom győzelme óta megvalósított, 20 mil­lió dollár értékű befektetésekből mindössze 650 ezer jutott a ma­gánvállalkozókra. Az üzletembereket azonban nem­csak az esetleges államosítások tartják izgalomban, hanem az is, hogy a kormány sokkal többet költ, mint amennyi bevételhez egyálta­lán juthat. Feltételezhető tehát, hogy egy idő után éppen a tőkés vállal­kozók profitjának megcsapolásával, azaz adóemeléssel fogja kiegészí­teni bevételeit. Ugyanakkor a bel­földi tőkések szerint a managuai kormány tagjai szinte egyáltalán nem értenek a gazdaság vezetésé­hez „Inkább a fegyverforgatásban járatosak, mint a pénzügyekben” — hangoztatják. Miközben a managuai kormányt elsősorban a szociális reformok kö­vetkezetes véghezvitele és a forra­dalom védelme foglalkoztatja, a ve­zetés nem szentel elég figyelmet az infláció megfékezésére, a halmozó­dó külföldi adósságok visszafizeté­sére, a kereskedelmi mérleg ki­­egyenlítésére és az elavult gazda­sági szerkezet átalakítására — hang­zik a tőkések bírálata. A legtöbb iparág termelése az idén csak alig múlja felül a polgárháború előtti időszakét. Az ország hivatalos de­vizatartalékai 70 millió dollárra csökkentek, a politikai feszültségek miatt a külföldi bankok és pénzin­tézetek vonakodnak nagyobb össze­gű hitelt folyósítani. Az aktív la­kosság 30 százaléka munkanélküli, a fogyasztói áremelkedések üteme — évi rátán — 80—90 százalék kö­zött mozog. Csak a mezőgazdaságban sikerült eredményeket elérni. Megfigyelők szerint az idei termés a tavalyihoz hasonlóan ígéretes lesz. 1979-ben Ni­caragua 120 millió libra (1 libra = 45,36 dekagramm) kávét, 55 millió libra húst, 92 ezer bála gyapotot, nagy mennyiségű cukrot, gyömbért és banánt exportált. Ezenkívül több mint 30 millió dollár értékű ara­nyat értékesített. Az ország gazda­sági szakértői szerint Nicaragua jö­vőre kukoricából, rizsből és bab­ból önellátóvá válik. A managuai kormány tisztában van vele, hogy a belföldi tőkések aktív közreműködése nélkül nem­igen tud felülkerekedni a gazdasági gondokon. Minden tőle telhetőt meg­tesz, hogy fenntartsa a párbeszédet és elcsitítsa a tőkések félelmeit. B. R. . A Szovjetunió és Japán part­menti kereskedelme idén rekord­szintre emelkedik, meghaladja a 100 millió dollárt. A növekedés üteme évi 10 százalék. Kadhafi líbiai államfő a francia televíziónak adott nyilatkozatában újból az olajfegyver bevetésével fe­nyegette meg az Egyesült Államo­kat, ha az nem tér el arabellenes politikájától.­­ Mauritánia számára 39,5 millió dolláros készenléti hitelkeretet nyi­tott az IMF. Az összeget a követ­kező két év alatt több részletben le­het lehívni, s az a gazdaság stabi­litását szolgálja. Az OPEC-országok külföldi be­fektetései elérték a 236 milliárd dol­lárt, ebből 56,9 milliárd jutott Ang­liába, 55,4 milliárd pedig az USA- ba. a WP3 JELENTÉ­ ­SE Klutznick washingtoni kereske­delmi miniszter véleménye szerint az amerikai recesszió a jósoltnál ha­marabb túl lesz a mélyponton. A termelés csökkenése és a munkanél­küliség növekedése azonban az év végéig is eltarthat. 1Sz Elsimultak a francia—líbiai el­lentétek: Malo francia nagykövet e héten csöndben visszatért Tripoli­­ba, miután Líbia közölte: hajlandó kártérítést fizetni a nagykövetséget tavaly télen ért támadásért és meg­téríteni az ezért hazahívott francia diplomaták utazási költségeit. Elefáncsontparton több nagy be­ruházási tervet tettek félre ideigle­nesen vagy véglegesen, így elha­lasztották a főváros óriás, ultra­­modern kórházának építését. A 2£1 millió dolláros létesítmény megépí­tését a Világbank is ellenezte. Szokatlanul nagy francia kereskedelmi deficit „Franciaországnak esélye van ke­reskedelmi mérleg hiányának csök­kentésére az év második felében” — jelentette ki Deniau külkereske­delmi miniszter a kormány szerdai ülésén. A miniszter szerint a gazda­sági tevékenység lelassulása követ­keztében az import mérséklődni fog, míg a kivitel — főleg a beruházási javak körében — megnövekedhet. „A szolgáltatások exportja is nö­velhető és így Franciaország lassan kilábalhat a második olajválságból” — mondta a miniszter. Az idei év első felében a mérleg­hiány elérte a 29,8 milliárd fran­kot. A deficit 1979 megfelelő idő­szakában még 230 millió frank volt, és az egész tavalyi évben is csak 11,3 milliárdot ért el. Deniau sze­rint a mérleghiány kilenc tizede a magasabb energiaszámlából adódik. A miniszter felszólított az exportte­vékenység élénkítésére elsősorban a nyugatnémet, az amerikai és a ja­pán piacokon. (AP—DJ) Erősödnek India és Pakisztán gazdasági kapcsolatai India és Pakisztán újabb tárgya­lásokat kezdett a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok kiszélesí­tésének lehetőségeiről — jelentették be hivatalosan Iszlámábádban. A megbeszéléseken összeírják azokat az árucikkeket, amelyek szóba jö­hetnek India és Pakisztán árucsere­forgalmában. A tárgyalások egyelőre diplomá­ciai szinten folynak, megélénkülésü­ket egy indiai kereskedelmi bizott­ság közelmúltban tett pakisztáni lá­togatása segítette elő. A két ország között az árucsereforgalom eddig kizárólag állami vállalatok között folyt, most próbálják meg­teremteni a lehetőséget, hogy a ke­reskedelmi forgalomba magánválla­latok is bekapcsolódhassanak. (AP— DJ) Ankara újabb segélyt kap az NSZK-tól Genscher nyugatnémet külügymi­niszter és Halfoglu bonni török nagykövet aláírta azt a megállapo­dást, melynek értelmében az NSZK 460 millió márkás segélyt nyújt Tö­rökországnak. A bonni külügymi­nisztérium tájékoztatása szerint a most aláírt megállapodás az OECD rendkívüli segélyprogramja kereté­ben Törökországnak nyújtandó 560 millió márkás nyugatnémet támo­gatás részét képezi. Ezzel a keret kimerült, mivel februárban már kö­töttek hasonló megállapodást 100 millió márkás segélyről. (Reuter) 1­0 Újabb atomerőművek épülnek Japánban és Franciaországban Az atomerőművek biztonságával foglalkozó japán kormánybizottság elfogadta négy újabb atomreaktor építésének tervét. Ezek közül két, egyenként 870 megawattos egység­gel bővítenék a Takahama melletti atomerőművet, a másik két 1,1—1,1 ezer megawattos reaktort pedig a Tokiótól 150 kilométerre északra levő fukushimai erőmű kapja. Az építkezések megkezdéséhez még arra is szükség van, hogy a japán keres­kedelmi és iparügyi minisztérium elfogadja a tervet. Tavaly március óta ez az első eset, hogy a kormány­­bizottság javaslatot fogadott el atomerőmű építéséről. A tokiói bejelentéssel egy időben egy francia kormányszóvivő közölte, az illetékes francia kormánybizott­ság hozzájárulását adta két atom­erőmű építéséhez, a belga határhoz közel fekvő Choozban. A bizottság hat hétig tanulmányozta az ügyet és végül úgy döntött, hogy a terve­zett atomerőművi beruházás mind környezetvédelmi, mind pedig gaz­dasági szempontból „a köz érdekeit szolgálja” annak ellenére, hogy a tervnek Belgiumban és Franciaor­szágban is számos ellenzője akadt. (AP­ DJ) SZÖVETKEZET 100 m2 feletti IRODABÉRLEMÉNYT KERES, telefonhasználattal. Telefon: 650-516. VILÁGGAZDASÁG Csökkentek Jugoszlávia devizatartalékai Az utóbbi másfél évben 2 mil­liárd dollárra apadtak Jugoszlávia devizatartalékai az 1978 végén mért 3,2 milliárdról — közölte a Tanjug hírügynökséggel Bogoje­v, a jugo­szláv nemzeti bank elnöke. Tavaly a fizetési mérleg folyó tételeinek deficitje a tervezett 1 milliárd dol­lár helyett 3,6 milliárd dollárra emelkedett. Bogojev bízik benne, hogy az év végére ismét gyara­podnak az ország devizatartalékai. A nyilatkozattal kapcsolatban Belg­­rádban emlékeztetnek rá, hogy a jugoszláv szövetségi kormány már többször kifejtette: az idén az or­szág fizetési mérlegének deficitje semmi esetre sem haladhatja meg a 2 milliárd dollárt. A ban­kelnök szerint az utóbbi két évben a jugoszláv devizabevé­telek 21 százalékát fordították a külföldi kölcsönök és a kamatok visszafizetésére. Jugoszlávia nettó adósságállománya tavaly 11,8 mil­liárd dollárról 15 milliárd dollárra duzzadt, a külfölddel szemben fenn­álló követelések összege az év vé­gén csak 1,3 milliárd dollár volt. Bogojev közölte, hogy a kormány nem tervezi a dinár újabb leérté­kelését. Magyarázatul hozzáfűzte, hogy csupán a devalválással nem lehet megoldani egy ország gazda­sági problémáit. A korábbi célt, hogy a dinár konvertibilis valutává váljék, csak a tervezettnél jóval hosszabb időszak alatt lehet meg­oldani — véli Bogojev —, és ennek fő oka, hogy az olajárak állandó emelkedése rendkívüli módon meg­terheli a jugoszláv gazdaságot. Az ország az éves exportbevételeknek körülbelül a felét (mintegy 3,5 mil­liárd dollárt) kénytelen olajvásár­lásokra fordítani, a külkereskedelmi szervek azonban bíznak benne, hogy jelentősen növelhetik az olajterme­lő arab országokba irányuló ex­portot, s így csökkenthetik a ve­lük szembeni kereskedelmi defici­tet. Idén az év első felében 59 százalékkal 496 millió dollárra nőtt az olajtermelő arab országokba irá­nyuló jugoszláv export, emelkedett azonban az onnan származó ter­mékek importja is, 51 százalékkal 770 millió dollárra. Az arab orszá­gokból vásárolt áruk 90 százaléka olaj, vagy olajtermék, míg Jugo­szlávia főként gépeket, berendezése­ket, járműveket és fogyasztási cik­keket szállít arab partnereinek. Jelenleg három nagy arab beru­házás építésében való jugoszláv részvételről folynak biztató tárgya­lások — közölték Belgrádban. Az egyik egy 1 milliárd dolláros szer­ződés iraki vízerőmű-rendszer meg­építésére, a másik egy 1200 kilo­méteres vasútvonal építése Líbiá­ban 1,2 milliárd dollárért, a har­madik pedig egy 600 millió dollá­ros szerződés Jordánia öntözőrend­szerének korszerűsítésére. (Reuter) Románia hitelfelvétel helyett kompenzációs üzletekre törekszik Románia szorgalmazza a kompen­zációs jellegű üzleteket, és előnyben részesíti őket a hitelből finanszíro­zott vásárlásokkal szemben — fej­tette ki Ceausescu román államfő, a napokban befejeződött franciaországi látogatása során. Mint az Előre című román napilap írja, Ceausescu a francia gyáriparosok szövetsége ál­tal szervezett párizsi tanácskozáson (amelyen az üzleti élet számos kép­viselője megjelent) kifejtette, hogy Románia túlságosan magasnak tart­ja a nyugati hitelekért jelenleg kért kamatokat és, mint mondotta: „a jelenlegi kamatszint mellett a hitel gyakorlatilag már nem elfogadható”. Hivatkozott a kormány felelősségé­re, hogy a kereskedelmi és a fize­tési mérleget megfelelő egyensúly­ban tartsa. Ezért Ceausescu úgy vé­li, hogy a két ország közötti koope­rációs üzletek csak akkor fejleszthe­tők tovább, ha a román importkölt­ségeket a közös értékesítésből szer­zett bevételekkel fedezik. A román államfő rámutatott, hogy különösen a belföldi nyersanyagfor­rások kiaknázásában és a harmadik piacokon való együttműködésben számítanak a francia vállalatokra, mint kooperációs partnerekre. Szóba hozta például a Fekete-tenger part­vidékén megkezdett kőolaj­fúrásokat, amelyek eddig biztató eredmények­kel jártak. Ceausescu vázolta a francia gazdasági élet vezetőinek az első román atomerőmű építésének terveit. Mint mondotta, az erőművet kanadai tapasztalatok alapján kíván­ják megépíteni, és az illetékes ro­mán szervek több nyugat-európai céggel folytatnak tárgyalásokat a szükséges berendezések szállításáról. E cégek között van a francia Alst­­hom Atlantique is (Előre) Az IMF-program kudarca Sztrájkellenes törvény Sri Lankában Sri Lanka törvényhozása elfogad­­­ta a kormány javaslatát és megsza­vazta a sztrájkellenes törvényt. A hosszabb ideje tartó akciót, 40 ezer dolgozó munkabeszüntetését, már július 16-án megkísérelték elfojtani azzal, hogy behívták a katonai tar­talékállományt és elbocsátással fe­nyegették meg a sztrájkolókat. A munkabeszüntetésben elsősorban az állami alkalmazottak, a hivatalok személyzete vett részt — a kormány a szükségállapot kihirdetésével vá­laszolt. Bajba jutott a sri lankai gazda­sági kísérlet — írja a Financial Times. A nagyszabású fejlesz­tési tervek elakadtak az olaj­árak emelkedése, a külföldi se­gélyek megcsappanása következté­ben. A Sri Lanka megsegítésére az IMF vezetésével alakult nyugati konzorciumnak a közelmúltban Pá­rizsban tartott ülésén a nyugati do­nor országok az ötéves állami fej­lesztési program csökkentését köve­telték. Sri Lanka kormánya ezután ne­héz választás elé került: elfogadja-e a nyugatiak által javasolt deflációs intézkedéseket, vagy forduljon újabb (nehéz kamatokkal terhelt) kölcsö­nökért nemzetközi bankokhoz. A sri lankai gazdasági vonalveze­tés az IMF elképzeléseinek is pró­baköve. 1977-ig népjóléti szempont­ból Ázsia egyik legfejlettebb orszá­ga volt, de az IMF javaslatára le­faragták a társadalmi juttatásokat, hogy több pénz jusson a beruházá­sokra. Az első jelek kedvezőek vol­tak: 1977—78-ban 7 százalékos volt a gazdasági expanzió, az előző éve­kének kétszerese. A világpiacon jó árat lehetett elérni a devizajövede­lem 55 százalékát adó tea-, gumi- és kókuszdió eladásokból, a csere­arányok 40 százalékkal javultak 1975-höz képest. De a veszélyt már akkor jelezte a 35 százalékos inflá­ció (a lázas beruházási tevékenység következménye). Tavaly pedig ala­posan megváltoztak a cserearányok: a tea ára zuhant, az importált olajé és tőkejavaké felugrott. A készter­mékek kivitelét a fejlett tőkésorszá­gok protekcionizmusa akadályozza. A fizetési mérleg folyó té­teleinek deficitje az idén min­den bizonnyal megkétszereződik, meghaladja a 600 millió dollárt, s ha nem korlátozzák a bevitelt, 1982-ig a passzívum 1 milliárd fölé emelkedhet. (APA, Financial Times) YILAGGAZDLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA M.g­.lentk­ hetenként ötször Előfizetetl­ell évi 3600 Ft Főszerkesztőt GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek! VÁJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőség ■ 81. V . Dorottya & & IV. em. Postoefmr 8n­dap.il Pl. 334. 1307 Telelom 184053 Kiadja a Magyar Káraskadelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat felelős kiadót Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefom­ 343­ 100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közösetek (vétteloo­tok,­­szövetkezetek, hatóságok. Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím* Budapest V. József nádor tér 1. *900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 815-96162 pénzfor­galmi felrászárrra. 80.3*09/9­01 • Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest P* «.« Bolgár Imre Nyomtat Szikra lapnyomda, Budapest P. *.* Csöndes Zoltán

Next