Világgazdaság, 1981. február (13. évfolyam, 21/3022-40/3041. szám)

1981-02-03 / 21. (3022.) szám

AZ IMF ÓRIÁSHITELE JUGOSZLÁVIÁNAK A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 2,05 milliárd dolláros készenléti hi­telkeretet nyitott Jugoszlávia szá­mára. Ekkora összeget még nem ka­pott fejlődő állam az IMF-től — közölte a szervezet szóvivője és em­lékeztetett rá, hogy Jugoszlávia az IMF nómenklatúrája szerint fejlődő államnak számít. A hitelkeretet há­rom év alatt lehet felhasználni, cél­ja elsősorban a jugoszláv kereske­delmi és fizetési mérleg kiegyen­súlyozása. Mint az IMF-nél közölték, a ju­goszláv gazdasági helyzet tanulmá­nyozása után ítélték meg a mam­­m­uthitelt. A szervezet gazdasági szakértői úgy vélik, hogy a tavaly június közepén meghirdetett gazda­ságstabilizálási program alkalmas a jugoszláv gazdaság bajainak orvos­lására. Washingtonban emlékeztet­nek rá, hogy még most is az 1979-es rendkívül rossz gazdasági évet nyö­gi Jugoszlávia. Nemcsak az impor­tált olaj árának hirtelen drágulása, hanem a gyenge termés és a föld­rengés is óriási többletkiadásokat okozott. Az IMF különösen azt mél­tányolja, hogy a jugoszláv gazdasá­gi vezetés intézkedéseket hozott az olajimport korlátozására, a belföldi energiaforrások gyorsított feltárá­sára és kiaknázására, a mezőgazda­­sági termelés fokozására, a belföldi nyersanyagok hatékonyabb felhasz­nálására és importjának visszaszo­rítására. Valószínű, hogy tovább csökken Jugoszlávia fizetési mérlegének de­ficitje — állapították meg az IMF- nél. Tavaly sikerült 2 milliárd dol­lárra csökkenteni a fizetési passzí­vumot, amely 1979-ben 3,7 milliárd dollár volt, bár az infláció éves rá­tán rendkívül magas, 37 százalékos volt. A most megítélt 2,05 milliárd dol­láros hitelkerettel érvényét veszti a tavaly júniusban aláírt , 428 millió dolláros hitelmegállapodás. Az utób­bi összegnek egy részét Jugoszlávia már felhasználta. (AP—DJ, Reuter) ­ Értesülések Lengyelország hitelezőinek újabb értekezletéről A lengyel kormány bízik abban, hogy három-négy héten belül meg­tartják a már régóta tervezett meg­beszéléseket a lengyel nemzeti bank és a nyugati hitelező országok kép­viselői között. Arra számítanak, hogy legalább 30 nyugati bank vesz részt a tárgyalásokon — közölték londoni bankkörökben. Ismeretes, hogy e megbeszéléseket eredetileg már január közepén meg akarták tartani, akkor azonban a Reagan­­kormány beiktatása miatt későbbre halasztották. Lengyelország külföldi adóssága, illetve az arról folytatandó megbe­szélés volt a témája Woloszynnak, a Bank Handlowy elnökhelyettesének a múlt hét végén tartott bécsi meg­beszélésein, ahol a Lengyelország­nak hitelező nyolc legnagyobb nyu­gati bank vezetőivel találkozott. Egyelőre még nem tisztázták, hogy Londonban, Varsóban vagy esetleg Bécsben tartják-e a tárgyalásokat, amelyekre — francia bankárok vé­leménye szerint — aligha kerül sor február vége előtt. Londonban úgy vélik, hogy a nyugati kormányok vonakodnak a hosszú lejáratú finanszírozási meg­állapodások kötésétől, meglehetősen bizonytalannak tartják ugyanis a lengyel gazdaság kilátásait. Emlé­keztetnek rá, hogy a kölcsönök és kereskedelmi hitelek idén esedékes törlesztése leköti Lengyelország ez évi exportbevételeinek csaknem 100 százalékát és ugyanez várható egé­szen 1983 végéig. (Jelenleg 21—24 milliárd dollárra becsülik a lengyel devizatartozásokat.) Egyre több bírálat éri a tagor­szágok kormányait a közös piaci tisztségviselők részéről, mert csak rendkívül lassan születnek meg a kétoldalú megállapodások a Len­gyelországba irányuló élelmiszer­szállítmányokról. A Közös Piac külügyminiszterei még december­ben határozatot hoztak, hogy soron kívül, árengedménnyel szállítanak élelmiszert a lengyel gazdaság meg­segítésére, a részletes megállapo­dásokat pedig a tagországok két­oldalú tárgyalások során tisztázzák Varsóval Lengyelországnak sürgős szüksége lenne az ígért gabonára, vajra, cukorra, disznó- és marha­húsra, tejporra. A közös piaci tag­országok a kormányok által szava­tolt kereskedelmi hiteleket ígérték Lengyelországnak az élelmiszervá­sárlások finanszírozására, ebből azonban a konkrét megállapodás csak Nagy-Britanniával és az NSZK-val született meg 70—70 mil­lió dollár értékben. A többi kor­mány a jelek szerint mindaddig vár a kormánygaranciával, amíg megtörténik a megállapodás a hi­telezők már említett, közeljövőben tartandó tárgyalásain. Egyébként is fenntartásaik vannak egyes közös piaci tagállamok kormányainak, mert félnek, hogy az olcsó élel­miszerszállítmányok precedenst te­remtenek és más országok is a lengyelekéhez hasonló támogatáso­kat fognak követelni. Decemberben a közös piaci kül­­ügy-, illetve agrárminiszterek ab­ban állapodtak meg, hogy Len­gyelország összesen 200 ezer tonna takarmányt, 50 ezer tonna húst, 30 ezer tonna vajat, 50 ezer tonna cukrot, valamint olívaolajat, repce­magot, tejport és rizst kap ked­vezményes áron. Ebből mindeddig összesen csupán néhány ezer tonna vaj érkezett meg, és júniusi szállí­tási határidővel szerződést kötöt­tek az 50 ezer tonna cukor kivi­teléről. (Reuter, AP—DJ) BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1981. FEBRUÁR 3., KEDD XIII. ÉVFOLYAM, 21. (3022.) SZÁM A mozambiki külügyminiszter a KGST-ről Mozambik be akar lépni a KGST- be — közölte belgiumi tárgyalásain Alberto Chissano külügyminiszter. Belga külügyminisztériumi források­ra hivatkozva, jelenti a Reuter, hogy Chissano, aki Nothombbal, bel­ga kollégájával tárgyalt, elmondot­ta: Mozambik úgy véli, hogy a KGST-tagság nem zárja ki a széles körű együttműködést a nyugati or­­szá­gokkal. A hírhez a brit hírügynökség hoz­záfűzi, hogy Samara Machel mozam­biki elnök nyugatnémet újságírók előtt már tavaly júliusban utalt országa szándékára, hogy belépjen a KGST-be. Chissano nyugat-európai körúton van és Belgiumban többek között arról folytat megbeszéléseket, hogy Brüsszel miként vehet részt Beira kikötőjének a korszerűsítésében és az ország mezőgazdasága fejlesztésé­ben. (Reuter) Folytatódnak Hsad-szovjet földgáztárgyaások Hollandia a földgáztárgyalások mielőbbi folytatását indítványozza a Szovjetuniónak. Jólértesült hágai forrásokra hivatkozva közli az AP-DJ hírügynökség, hogy február 11-re Hollandiába várják Ivanov szovjet külkereskedelmi miniszter­­helyettest, aki a nyugat-európai földgázügylettel kapcsolatos tárgya­lásokat irányítja. A holland meg­hívás közvetlen előzménye, hogy pénteken elvi megállapodás jött létre az NSZK-val a földgázügylet­tel kapcsolatos hitelkérdésekben: az NSZK összesen 10 milliárd márka hitelt ajánlott fel a szállításhoz szükséges gázvezeték megépítésének finanszírozására, 7,75 százalékos ka­mattal. (VILÁGGAZDASÁG, 1981. január 31., 1. oldal.) A Szovjetunió összesen évi 40 mil­liárd köbméter földgáz szállítását vállalná, ebből Hollandia 5 milliár­­dot kapna. A Hollandia által nyúj­tandó hitel nagyságát 3,5 milliárd guldenre teszik. A hollandok a hi­telek feltételeként azt szabják, hogy holland cégek is részt vehessenek a vezeték megépítésében, amely 5500 kilométer hosszan szállítja majd a gázt Szibériából Nyugat-Európába. (AP—DJ) MEGÁLLT A DOLLÁR ERŐSÖDÉSE Hétfőn megállt a dollár erősö­dése, sőt jegyzése valamelyest csök­kent a nyugatnémet márkához, a svájci frankhoz és a jenhez képest. Az amerikai valuta gyengülését a devizapiacokon többnyire azzal indokolják, hogy csökkent az eu­­rodollár letétek kamata és a hét végén több nagy amerikai keres­kedelmi bank egymás után jelen­tette be a legnagyobb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamat­láb, a prime rate leszállítását. Ezt tetézte az a hír, hogy az USA-ban számottevően lelassult a belföldi pénzellátás növekedési üte­me és decemberben hanyatlott a legfontosabb­ gazdasági mutatókat összegző index is (Lásd hírünket a 2. oldalon.). Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az USA-ban megtorpant az üzleti élet fellendü­lése, tehát csökken a hiteligény, s a közel­jöv­őben ismét kamatle­szállításra lehet számítani. A dollárral együtt a font is gyengülni kezdett, árfolyama még a dollárral szemben is visszaesett. Ennek nyilvánvaló oka, hogy Thatcher miniszterelnök egy televí­ziós beszédét a tőzsdék úgy értel­mezték, hogy esetleg leszállítják a központi bank minimális , kölcsön kamatlábát, amely jelenleg 14 szá­zalék. A márka erősödésében közreját­szott, hogy enyhülni látszik a po­litikai feszültség Lengyelországban. Nemkülönben az is, hogy egymás után három ország is cáfolta azo­kat a híreszteléseket, hogy átren­dezik az EMS-ben résztvevő valu­ták középárfolyamát és leértékelik a márkát. Az arany ára a pénteki emel­kedés után hétfőn ismét hanyatlani kezdett, unciája 500 dollár alá esett. E mögött szintén a lengyel helyzet javulását látják. (Reuter) NAPRÓL NAPRA­ ­ AZ IMPORT FOGYASZTÁSI CIKKEK ARÁNYÁT a rubel elszámolású behozatal bővülésére alapozva kell növelni — hangzott el tegnap az országos belkereskedelmi tanácskozáson. (3. oldal) -„ A SVÉD ÁLLAM SDR-KÖLCSÖNT VESZ FEL, elsőként az­óta, hogy Londonban megalakult az SDR piac. (2. oldal) ♦ A FRANCIÁK TÖBBET SZÁNNAK AZ ÓCEÁNOKBAN ta­lálható ásványkincsek és egyéb nyersanyagok felkutatására, a hasznosítási lehetőségek kidolgozására. (6. oldal) -­ AZ USA FELOLDJA A MEXIKÓ ELLENI URÁNEMBARGÓT, amelyet még Carter elnök rendelt el 1978-ban. (2. oldal) + A KÖZÖS PIAC AGGÓDIK, HOGY AZ USA CSÖKKENTI SEGÉLYEIT, növelve a­ fejlődő országok gondjait. (2. oldal) + A TERVEZETT NEMZETKÖZI JUTATANÁCS székhelyeként a bangladesi fővárost javasolták a termelő országok, míg a fogyasztók többsége Rómát pártfogolta. (8. oldal) -­ A VILÁG BAROMFIHÚS-TERMELÉSE várhatóan 4 százalék­kal nő az idén a tavalyi 5 százalék után. (8. oldal) Hitelkorlátozás Olaszországban Az OEP rosszallja az intézkedést Az Olasz Nemzeti Bank megszigorította mind a bel-, mind a külföldi hitelfelvételt, arra törekedve, hogy mérsékelje az inflációt, és ellensúlyozza a fizetési, valamint a kereskedelmi mérleg jelentős deficitjét. A szombaton megjelent közlemény szerint az olasz infláció üteme több, mint 21 százalék, a legmagasabb Nyugat-Európában, és ez az olasz ki­vitelt versenyképtelenné­­ teszi. Ugyanakkor az olajköltségek növe­kedése is visszatükröződik a fizetési mérleg 18 milliárd dolláros deficit­jében. A rendelkezés értelmében a devi­zahitelt a múlt évi szinten befa­gyasztják, eltekintve az export ösz­tönzését szolgáló hitelektől. A meg­figyelők rámutatnak, hogy ez nagy változás az olasz politikában, amely eddig a gazdaság ösztönzéséhez jó eszköznek tartotta a külföldi hite­lek fölvételét és támogatta azt, vi­szont szelektív korlátozásokat ren­delt el a belföldi hitelek fölvételére vonatkozóan. Most a belföld vonat­kozásában is változás következett be: a jegybank, amely a múlt évben 20 százalékban szabta meg a belső hi­telfelvétel határát, az 1981-es évre vonatkozóan 12 százalékos növeke­dést állapított meg. A külföldi hitelek növekedésére megállapított határ túllépőivel szem­ben megtorlást alkalmaznak, a hitel­­felvevőnek a jegybanknál letétbe kell helyezni az igényelt kölcsönök felének líraegyenértékét és ez a letét nem kamatozik majd. A hét végén bizonytalanság ural­kodott a tekintetben, hogy a korláto­zás kiterjed-e az állami hiteligények­re is, de tegnap tisztázódott, hogy az új szabályok csak az olasz bank­­rendszeren keresztül lebonyolított rövid lejáratú hitelfelvételre terjed­nek ki. Az állami és a magánszek­tor közepes­ és hosszú lejáratú hi­telfölvételeire, amelyek elsősorban a beruházások expanzióját segítik elő, nem vonatkoznak a korlátozások. A jegybank szóvivője szerint a külföldi hitelek megszigorítása lé­nyegében a likviditás ellenőrzésének következetesebbé tételét jelenti, és végső célja, hogy a rövid lejáratú hitelexpanziót összhangba hozza az infláció 15 százalékra történő le­szorításának céljával. A szóvivő nem akarta fölbecsülni, hogy milyen ha­tása lesz az intézkedésnek a gazda­ság növekedésére, illetve a fizetési mérleg alakulására. Az 1980-as ada­tok még nem állnak rendelkezésre, de a szakértők szerint tavaly a hoz­záadott érték (GDP) hozzávetőleg 4 százalékkal nőtt. „Úgy véljük, az olasz gazdaság teljesítménye az idén hasonló lesz más ipari országoké­hoz, a növekedési ráta a zérótól le­felé is, fölfelé is elmozdulhat kb. 1 százalékkal.” Az Olasz Kommunista Párt elítéli a hitelkorlátozásokat. A L’Unita, a párt lapja azt állítja, hogy a hitel­szűkítés drasztikusan visszafogja a termelékenységet, és a gazdasági krízis költségeinek terhét a munká­sok vállára rakja. Andreatta pénzügyminiszter, vé­delmezve a korlátozásokat, kijelen­tette, bízik benne, hogy ezek révén az infláció 15 százalékra megy le az idén, és mérséklődik a kereskedelmi mérleg deficitje. Támogatást jelent ez a lírának is, vélte a miniszter. A líra azonban csak mérsékelten javult Milánóban, és az általános vélemény az, hogy távlatilag, a már­kához kötött olasz valutának nem biztatóak a kilátásai, tekintettel az olasz gazdaság romlására. (Reuter) A gazdaság élénkítését követelik a brit szakszervezetek Thatcher halad a megkezdett úton A TUC a brit szakszervezetek csúcsszerve azonnali intézkedéseket követel a gazdaság talpraállítására. A szakszervezetek felszólították a kormányt, hogy az 1981—82-es pénz­ügyi évben ösztönözze 6,2 milliárd font sterlinggel a gazdaságot. Hétfőn közzétett állásfoglalásában a TUC kifejti: csak Nymádon hárít­ható el a jelenleg majd 2,5 millió főt kitevő munkanélküliség növeke­dése. Az állásfoglalás a továb­biakban hangsúlyozza, hogy a javu­lás megindításához a kamatok csök­kentésére és a font árfolyamának mérséklésére is szükség van. A javasolt 6,2 milliárdos összeg kétharmadát közvetlenül ki kell ad­ni, a fennmaradó összeggel pedig pótolni kell a társadalombiztosítási díjak tervezett emelését. A kormány 1 milliárd font ster­linggel akarja áprilistól kezdődően emelni az alkalmazottak betegbiz­tosítási hozzájárulását. Ennek az intézkedésnek életbeléptetését akar­ja megakadályozni a TUC, amely minimális követelésként azt hangoz­tatja, hogy a kormány állítsa meg a termelés további csökkenését 1981- ben, és segítsen elő 1,5 százalékos növekedést 1982-ben. Szöges ellentétben ezekkel a kö­vetelésekkel, Thatcher asszony is­mét leszögezte: a kormány, moneta­­rista elképzeléseihez ragaszkodva, folytatja a harcot, az infláció ellen, és nem bánja a munkanélküliség növekedését. A pénzellátásra vonat­kozó adatokra fogja a kormány a jövőben is a legnagyobb figyelmet fordítani, hangoztatta Thatcher, de nyilatkozatában célzást tett arra is, hogy a közeljövően esetleg mérsék­lik a kamatlábat. (Reuter, AP,DJ) Szovjet nyersanyagszállítások Finnországnak Finnország az idén több mint 10 millió tonna kőolajat és olajszár­mazékot kap a Szovjetuniótól. A helsinki kereskedelmi minisztérium bejelentése szerint a két ország ke­reskedelme az idén várhatóan eléri a 25 milliárd finn márkát. (Körül­belül 6,4 milliárd dollár.) Az említett olajmennyiségből több mint 7 millió tonna, azaz napi 150 ezer barrel a nyersolaj, 1,5—2 mil­lió tonna dízelolaj és 1,5 millió ton­na a nehéz fűtőolaj. A Szovjet­unió által szállított olaj mennyisége körülbelül megegyezik a tavalyival. A finn import további tételei: 1 milliárd köbméter földgáz, 1,6 mil­lió tonna koksz és szén, továbbá elektromos áram, nukleáris üzem­anyag. A finn export teljes értéke a Szovjetunióból 11,9 milliárd márka lesz. (Valamivel több mint 3 mil­liárd, dollár.) A Szovjetunióba irá­nyuló finn export tervezett értéke 11,3 milliárd márka, (2,87 milliárd dollár). Finn cégek többek között 25 hajót — ezen belül egy jégtörőt, 2 olajkutató hajót és 10 tartály­hajót — szállítanak a Szovjetunió­nak. Finnország növeli exportját fo­gyasztási cikkekből is, mindenekelőtt ruházati cikkekből és cipőkből. (Reuter)

Next