Világgazdaság, 1984. július (16. évfolyam, 126/3880-146/3900. szám)

1984-07-03 / 126. (3880.) szám

1984. JÚLIUS 3., KEDD XVI. ÉVFOLYAM, 126. (3880.) SZÁM 4 „Keressük az együttműködés újabb lehetőségeit” INTERJÚ CSEN MU-HUA KÍNAI KÜLKERESKEDELMI MINISZTERREL Kelet-európai körútjának első állomásaként a múlt héten Budapestre látogatott Csen Mu-hua kínai külkereskedelmi miniszter. ' A gazdasági kapcsolatok '1979—81-es mélypontja után az erőteljes növekedés, az együttműködés bővülésének éveit éljük. A kínai kormány egyetlen nőtagja, mielőtt újabb megbeszéléseinek színhelyére, Lengyelországba utazott volna, péntek délután interjút adott a Magyar Rádiónak és lapunk munkatársának. (Tájékoztatásul lapunk második oldalán összeállítást ismertetünk a kínai gazdaság legfontosabb statisztikai adataival.) — Miniszter asszony, az itt töltött közel egy hét során ön tárgyalásokat folytatott a magyar kormány tagjaival, ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátba, járt a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalatnál és a sárisápi Új Élet Termelőszövetkezetben. Hogyan összegezné tapasztalatait, s ezek alapján milyennek ítéli meg a magyar—kínai gazdasági kapcsolatok jövőjét?• Marjai József miniszterelnökhelyettes és Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására tettem hivatalos látogatást Budapesten. Meg kell mondanom, nagyon meleg fogadtatásban volt részem, mind a kormány tagjait, mind azokat a magyar munkásokat és parasztokat illetően, akikkel itttartózkodásom során találkoztam. Most a sajtónyilvánosságot is szeretném felhasználni arra, hogy ezt megköszönjem. Úgy érzem, a magyar nép barátságot és pozitív érzelmeket táplál a kínai nép iránt. — Látogatásom során nagyon jó tárgyalásokat folytattunk Marjai és Veress elvtársakkal. Áttekintettük a két ország közötti politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok fejlődését, és megállapítottuk, hogy az együttműködés napról napra magasabb szinten valósul meg. Keressük a két ország közötti gazdasági, műszaki, tudományos együttműködés további lehetőségeit. Ennek keretében két okmányt írtunk alá. Az egyik a magyar—kínai gazdasági és műszaki együttműködési egyezmény, a másik a magyar—kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság létrehozataláról szóló jegyzőkönyv. E dokumentumok aláírása azt mutatja, hogy a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködés új szakaszba lépett. Mindezeken túlmenően eszmecserét folytattunk az 1985-ös kereskedelmi kapcsolatokról, valamint hosszabb távú 1985-től 1990-ig tartó kereskedelempolitikai kérdésekről is. Visszatekintve a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokra, nagyon elégedett, a jövőt nézve pedig nagyon optimista vagyok. Meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéssel a két ország közötti gazdasági,kereskedelmi, műszakitudományoskapcsolatok továbbfejlődnek, és ez teljesen mesfelel mindkét nép érdekeinek. Minden országnak, akár kicsi, akár nagy, megvannak a maga sajátosságai, előnyei, amelyeket ki kell használni. — A magyar—kínai külkereskedelmi forgalom az utóbbi években fellendült. Tavaly 1982 hoz képest 85 százalékkal nőtt, az idén várhahatam 47 százalékkal bővül, és ezzel eléri a 273 millió svájci frankot. Vajon van-e arra lehetőség, hogy a magyar vállalatok még jobban bekapcsolódjanak a kínai gazdaság most folyó nagyarányú korszerűsítési programjába? — A két ország közötti kereskedelmi forgalomban jó néhány hagyományosnak tekinthető árucikk szerepel. Mi eddig műtrágyát, acélárut, acél és alumínium kábelt, járműveket és igen sok tévékészüléket vásároltunk Önöktől. Cserébe főként könnyűipari cikkeket, élelmiszerkonzerveket és nyersanyagokat szállítottunk. Úgy vélem, hogy egymás jobb megismerésével, a két ország gazdasági fejlődésével a forgalom áruskálája egyre szélesedik majd. Ami a korszerűsítésiprogramot illeti, a tárgyalások során szóba került, hogy magyar vállalatok részt vesznek majd kínai üzemek rekonstrukciójában, esetleg innen vennénk a berendezéseket és a technológiát is. Ugyancsak, felmerült annak a lehetősége, hogy a két fél kölcsönösen szállítana egymásnak alkatrészeket. Én egyébként nagy perspektívát látok a közös munkában. — Eddig csak Magyarországról szólt. Vajon hasonlóan optimistán látja-e a kapcsolatok bővítését a többi szocialista országgal? Egyáltalán várható-e a szocialista országok jelenlegi szerény részarányának növekedése a kínai külkereskedelemben? — A szocialista és a tőkésországok aránya a kínai külkereskedelemben mindig változik. Mi kitartunk amellett, hogy a kölcsönös előnyök és az egyenlőség elvei alapján szívesen bővítjük a kereskedelmi kapcsolatainkat a kelet-európai országokkal, beleértve Magyarországot is. Egyébként az utóbbi években ezekkel az országokkal gyorsabban nő a forgalmunk, így részarányuk is növekszik. A fő tendencia tehát a bővülés. Magas rangú kínai küldöttségek tanulmányozták a gazdaságirányítást tavaly és az idén, többek között az NDK-ban és hazánkban is. Hogyan tudják hasznosítani ezeket a tapasztalatokat? — A kelet-európai országok szocialista országok, amelyek tervgazdálkodást folytatnak. Mindegyik ország a marxizmus—leninizmushoz kapcsolódva, saját formában építi a szocializmust, így Kínában is az ország saját helyzetének megfelelően vezetik be az új gazdaságirányítási rendszert, amelynek lényege, hogy a gazdaság "unalmasabbá váljék, mert így valószínűleg jobban kibontakoznak a szocializmus előnyei. — Önök Magyarországon már régóta bevezették az új gazdaságirányítási rendszert, sok tapasztalatuk van. Mi szívesen tanulmányozzuk ezeket a tapasztalatokat, és szívesen tanulunk önöktől. — A kínai reform — hasonlóan a magyarhoz — a korábbiadó nagyobb önállóságot adott a külkereskedelmi vállalatoknak. Idén tavasszal azonban újból centralizálták a külkereskedelmet. Hogyan illeszkedik ez a reformhoz? — A kínai külkereskedelmi reform lényege, hogy egységes vezetés és egységes gazdálkodás közepette minél nagyob rugalmasságot biztosítson. A reform iránya az, hogy a kereskedelmet összekapcsoljuk a technikával, az iparral, a mezőgazdasággal úgy, hogy a vállalatok minél hatékonyabban gazdálkodjanak, s mind több önálló jogot birtokoljanak. — Engedjen meg végül egy személyesebb jellegű kérdést! Mielőtt a külkereskedelmi miniszter székét elfoglalta volna, a nőpolitikával, családtervezéssel foglalkozó bizottság vezetője volt. Hogyan látja ennek tükrében a kínai gazdaság fejlődését? — Az ország politikájában a születésszabályozás, a tervszerű szaporodás alapvető kérdés, ezt alkotmányunkban is rögzítettük. (Az 1978-as márciusi alkotmány 53. cikke szól a családtervezésről. ( A szerk.) Továbbra is folytatjuk propaganda- és felvilágosító munkánkat, mert ez a munka a gazdasági fejlődés, az életszínvonal további javítása szempontjából nagyon fontos. Körtvélyes Éva M megindult az eljárás Lambsdorff ellen Korrupció vádjával hivatalosan is megindították az eljárást Lambsdorff volt nyugatnémet gazdasági miniszter ellen. A múlt héten lemondott miniszterrel együtt állítják bíróság elé Hans Friderichst, az NSZK második legnagyobb bankjának, a Dresdner Banknak a vezérigazgatóját, illetve Eberhard von Brauchitschot, a Flick iparcsoport volt igazgatóját. Ismeretes, hogy a Flick-konszern az egyik főszereplője annak a több hónapja húzódó korrupciós botránynak, amely amiatt tört ki, hogy a konszern állítólag több magas rangú politikust és közéleti személyiséget vesztegetett meg. Akonszern állítások szerint nagy összegű pénzt juttatott Lambsdorffnak még nagyobb összegű adókedvezményekért cserébe. Lambsdorff mindvégig tagadta, hogy elfogadta volna a 180 ezer dollárnak megfelelő összeget (amelyet pártjának, a Szabaddemokrata Pártnak — FDP — a kasszájába utalt át, legalábbis a vádak szerint). De a múlt hét végén mégis lemondott, miután nyilvánvalóvá vált: nem képes kibújni a bírósági eljárás alól. (Reuter, AFP, DPA) Tíz évvel meghosszabbították a szovjet-amerikai kereskedelmi egyezményt Az USA és a Szovjetunió a múlt hét végén , tíz évvel meghosszabbította a két ország között életben levő egyetlen kétoldalú kereskedelmi megállapodást. A washingtoni, külügyminisztérium közleménye szerint az 1974-ben kötött gazdasági, ipari és technikai ,együttműködési megállapodás megújítása összhangban ’ áll az ,'amerikai elnöknek azontörekvésével, hogy előmozdítsa , a Szovjetunióval folytatott konstruktív párbeszédet és a stratégiai szempontból nem érzékeny kereskedelmét’'. (Reuter) töl NAPRÓL NAPRA + A BRIT—SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉLÉNKÜLÉSÉT eredményezheti az angol külügyminiszter moszkvai látogatása. (2. oldal) + ZEOLITVAGYONUNK, HASZNOSÍTÁSÁBAN SZERÉNY EREDMÉNYEK már mutatkoznak. (3. oldal) - ISMÉT VETT GABONÁT AZ USA-TÓL A SZOVJETUNIÓ, a kéthónapos szünet után várhatók további vásárlásai is. (8. oldal) •I ARGENTÍNA ÚJABB MENTŐÖVET KAPOTT esedékes tartozásainak törlesztéséhez. (2. oldal) -1 AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS A NYUGAT-EURÓPAI MIKROELEKTRONIKÁBAN Nagy-Britannia esetében hathatós, az NSZK vállalatainak azonban későn jött. (6. oldal) -f AZ EGYIPTOMI ÖTÉVES TERV BECSVÁGYÓ ELŐIRÁNYZATOKAT TARTALMAZ, de teljesíthetőnek látszik. (4. oldal) -f A MOSZKVAI HULLADÉK EGYTIZEDÉT SEM HASZNOSÍTJÁK, hat év múlva 4 millióból 1 millió tonna feldolgozását tervezik. (8. oldal) -f GÉNTECHNOLÓGIAI KÖZPONT NYÍLIK AZ UNIDO égisze alatt 25 ország részvételével Új-Delhiben és Triesztben. (8. oldal) Vitafórum lesz a cukoregyezményből? Előnyök és hátrányok Harmadik nekifutásra sem sikerült tető alá hozniuk az új piacstabilizáló egyezményt a genfi UNCTAD-cukorkonferencia résztvevőinek. A négy nagy cukorexportőr — Ausztrália, Brazília, Kuba, valamint az Európai Gazdasági Közösség — képtelen volt egyetértésre jutni a kvóták elosztásában. Ezek után egy, csupán az információcserére szorítkozó adminisztratív jellegű egyezmény kialakítása várható, amelynek tervezetét már múlt pénteken vitára bocsátották. A háromhetes tanácskozás utolsó napjaiban lázas próbálkozások folytak a cukoregyezmény megmentésére: az értekezlet argentin elnöke olyan, javaslatot terjesztett elő, amely az EGK-nak felajánlott kvótát az eredeti 4,35 millió tonnáról 4,9 millió tonnára növelte, és kis mértékben mérsékelte a másik három nagy cukorexportőr kvótáját. Az EGK és Brazília némi engedményre hajlott volna, Kuba és Ausztrália viszont ragaszkodott az általuk kért kvótákhoz. Ausztrália ezen kívül kifogásolta Kubának azt a jogát, hogy a szocialista országokba az egyezményen kívül is szállíthat cukrot. Londoni kereskedelmi források szerint a konferencia kudarca legfeljebb korlátozott hatást gyakorolhat a világpiacra. Az idei évben végleg, lejáró 1977-es cukoregyezmény sem befolyásolta számottevően az árakat, hiszen az exportőr tagállamok többsége nagyobb kvótával rendelkezett tényleges kivitelénél, a legjelentősebb exportőr, az EGK pedig nem is volt tagja az egyezménynek. ( Elképzelhető ezek után, hogy egyes exportőrök elkezdik kiárusítani a cukoregyezmény értelmében általuk készletezett cukrot, amelynek mennyisége mintegy 2,5 millió tonna. A Nemzetközi Cukorszervezetnek (ISO) a készletezéshez nyújtott kölcsönt elvileg vissza kell fizetni, ha a készletből december 31. előtt adnak el cukrot, de ennek ellenőrzése igen nehéz lesz. Mások viszont a további készlettartás mellett dönthetnek, a rohamszerű készletfelszabadítás ugyanis még a jelenlegi rendkívül alacsony,, tonnánként 121 dolláros szint alá is nyomhatja a világpiaci cukorárat, holott a jelenlegi egyezmény a küszöbárat tonnánként 286 dollárban rögzítette. Hogy az egyes termelő országok hogyan viselkednek az új helyzetben, az lehetőségeiktől és adottságaiktól függ. Azok, amelyek termelésük nagy részét belföldön használják fel, mint például Brazília és az EGK, kevésbé fogják vissza termelésüket, mint például Thaiföld, mely cukortermelésének jelentős részét exportálja. A jelentős részben a cukorra alapozódó nemzetgazdaságok pedig várhatóan a termelés szintentartása mellett döntenek, minthogy a munkanélküliségből eredő társadalmi nyugtalanságot aligha kockáztatják meg. Magyarország számára az egyezmény megszűnése egyrészt azt jelenti, hogy az exportáló magyar vállalat szabad kezet kap, a (csekély mennyiségű) exportról ezután még notifikációt sem köteles adni az ISO-nak, kiesik az elvileg az exportőr által fizetett, de gyakorlatilag az importőrre átruházott exportilleték, viszont nem részesülünk a készletezés terheinek fedezésére szolgáló ISO-kölcsönből sem. (Magyarország — az 1977-es egyezmény tagjai közül egyedül — önkéntesen vállalt kötelezettséget 10 ezer tonna ISO-cukor készletezésére.) (Reuter, AP—DJ, DPA) Lengyelország aktívabb szerepre törekszik a gazdasági szervezetekben Lengyelország újból aktívabban kíván tevékenykedni a nemzetközi gazdasági életben, és a reformmal is ezt akarja egyebek mellett elősegíteni. Ez volt a fő mondanivalója annak az előadásnak, amelyet Wladyslaw Baka, a lengyel kormány reformügyi biztosa tartott a múlt héten Genfben, nemzetközi gazdasági szervezetek képviselői előtt. Ez volt az első alkalom, hogy a lengyel kormány nem regionális, hanem átfogóbb nemzetközi szervezetek — így a GATT és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága megjelent képviselői elé tárta a gazdaságirányítási reform céljait és első eredményeit. Baka főleg azokat a tényezőket emelte ki a reformból, amelyek az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) alapelveinek megfelelően ösztönzik a világpiaccal való kapcsolatok erősödését (Lengyelország 1967 óta tagja a GATT-nak). Rámutatott, a reformnak nemcsak az a célja, hogy egészséges alapokra helyezze a lengyel gazdaságot, hanem az is, hogy a nagyobb vállalati önállóság alapján és az árrendszernek a világpiaci árszerkezethez való igazítása révén ösztönözze Lengyelország részvételét a nemzetközi munkamegosztásban. A nagy érdeklődéssel kísért beszámolóban Baka hangsúlyozta, hogy a lengyel gazdasági reformot gyorsabban meg lehetne valósítani, ha megszüntetnék az ország ellen foganatosított szankciókat és a gazdasági korlátozó intézkedéseket. Kérdésessé vált — írja a Reuter —, hogy megtartják-e július 6-án a hivatalos lengyel adósságok átütemezésével kapcsolatos tárgyalási fordulót. A Párizsi Klubba tömörült nyugati kormányok május végén elvben már jóváhagyták az 1982 óta felgyülemlett 5 milliárd dolláros lengyel adósság átütemezését, de ennek egyik feltételéül a még 1981-ből fennálló 430 millió dolláros kamathátralék törlesztését írták elő. Az utóbbi összegből 80 millió az USA követelése. A varsói kormány képviselői a napokban Washingtonban tárgyaltak a kérdésről, a megfigyelők még nem tudják, hogy sikerült-e áthidaló megoldást találni. (Reuter, MTI)