Világgazdaság, 1984. július (16. évfolyam, 126/3880-146/3900. szám)
1984-07-03 / 126. (3880.) szám
1984. JÚLIUS 3. A vezető tőkésországok kereskedelmi miniszterei a vámcsökkentések felgyorsításáról Kétnapos nem hivatalos megbeszélést tartottak a hét végén az NSZK-ban az USA, Japán, Kanada és az EGK kereskedelmi miniszterei. Arról folyt a szó, miként lehetne felgyorsítani a 70-es években az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény, a GATT keretében elhatározott vámcsökkentések végrehajtását. Haferkamp, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokért felelős tagja szerint a résztvevők megállapodtak, hogy a vámcsökkentési programot még az év vége előtt beindítják. Haferkamp szerint a Közös Piac elvben már áldását adta a vámmérsékléshez, bevezetése esetleg már az ősszel megkezdődhet. Mint mondta, az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tagjai is elvi hozzájárulásukat adták az időpont előrehozatalához. Brock amerikai kereskedelmi főmegbízott reményét fejezte ki, hogy a kongresszus július végén döntést hoz, és a kormány hozzáláthat a vámcsökkentésekhez. A GATT úgynevezett Tokió-fordulója keretében mintegy 40 százalékos általános vámcsökkentést határoztak el, és azt, hogy ezt fokozatosan, nyolc év alatt vezetik be. A miniszterek megtárgyalták a nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetét, és úgy ítélték meg, hogy több a pozitív, mint a negatív fejlemény. Különösen örvendetes — mondták —, hogy a késztermékek nemzetközi kereskedelme az idén várhatóan több mint 6 százalékkal nő, szemben a tavalyi 4 százalékkal és az 1981—82-es visszaeséssel. Kivált az iparosodott országok külkereskedelme élénkül. A kereskedelmi miniszterek nyugtalanságuknak adtak hangot az úgynevezett nem vámjellegű kereskedelmi akadályok terjedése miatt, és hosszú időt szenteltek az úgynevezett biztonsági záradékok kérdésének, azaz az importőr országoknak a GATT által elismert jogával, hogy a belföldi ipar veszélyeztetése esetén korlátozzák az importot. A korlátozást a miniszterek szerint indokolatlan esetekben is érvényesítik. (AP—DJ)! KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI 1980 1981 1982 Nettó hazai termelés (mrd. jüan) 368,8 394,0 424,7 Reálnövekedési ráta (1952-es áron, %-ban) +6,1 +4,8 +7,4 Egy főre jutó nettó hazai termelés (folyó áron, jüanban) Növekedési ráta 373,6 393,7 418,3 (1952-es áron, %-ban) +8,8 +5,4 +6,2 Nettó hazai termelés megoszlása (%-ban) Mezőgazdaság 39,8 42,1 44,6 Ipar 45,8 43,3 42,2 Építőipar 4,6 4,4 4,6 Szállítás 3,2 3,1 3,1 Kereskedelem Nettó hazai termelés felhasználása 6,6 7,1 5,5 (%-ban, megközelítőleg) Fogyasztás ............ ..,„„ 68,4 71,5 71,0 Felhalmozás Költségvetés (mrd jüan) 31,6 28,5 29,0 Bevétel 108,52 108,95 112,40 Kiadás 121,27 111,50 115,33 Deficit —12,75 —2,55 —2,93 ÚJABB HITEL-MENTŐÖV ARGENTÍNÁNAK Argentínának az utolsó pillanatban mégiscsak mentőövet dobtak hitelezői: 320 külföldi bank beleegyezett, hogy újabb 90 napos haladékot ad annak a 750 millió dolláros tartozásának a törlesztésére, amelynek visszafizetési határideje eredetileg június 15-e lett volna. Ezen felül könnyítés a Buenos Aires-i kormány számára: az amerikai bankok 125 millió dollár gyorshitelt ajánlottak fel, hogy Argentína június 30-án kifizethesse összesen 350 millió dolláros hátralékát, s hogy ne kelljen az argentin tartozásokat behajthatatlannak minősíteni. A maradék 225 millió dollárt a hivatalos argentin valutatartalékokból teremtik elő. Az a négy latin-amerikai ország, amely még márciusban 300 millió dolláros rövid lejáratú hitelt adott Argentínának, már néhány nappal korábban jelezte, hogy hajlandó a visszafizetésre egy hónapot — július végéig — várni. A hitelcsomag a 24. órában állt csak össze, s ennek az a magyarázata, hogy Argentína még mindig nem állapodott meg a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) új gazdaságkiigazító program bevezetésében és egy nagyobb összegű kölcsön folyósításában. Alfonsín elnök túlságosan szigorúnak tartja ugyanis a valutaalap hitelfeltételeit. A megbeszélések nem szakadtak meg, s Buenos Airesben azzal számolnak, hogy 15 napon belül tető alá hozzák a megállapodást. Talán ez a derűlátás adott bátorságot a bankároknak ahhoz, hogy az IMF bábáskodása nélkül is fizetési haladékot mertek adni a latin-amerikai országnak — mondják a pénzügyi szakemberek az eddig példa nélkül álló pénzügyi akciót kommentálva. A bankárok többségét megnyugtatta ugyan, hogy Argentína az idén immár másodszor megmenekült a fizetésképtelenségtől, mégis sokan állítják: a megoldás csak átmeneti, s a bajok három hónap múlva, amikor a haladék lejár, újra kezdődnek. A helyzeten csak az IMF segíthetne egy nagyobb hitelinjekcióval, de ehhez Alfonsin elnöknek el kellene fogadnia a gazdaságpolitikai feltételeket. A megbeszéléseken egyébként nemcsak a Buenos Aires-i kormány véleménye szerint értek el haladást, hanem de Larosiére, az IMF vezérigazgatója szerint is, aki ezt a véleményét telefonon közölte is az Argentínának hitelező amerikai magánbankok tanácsadói bizottságával. Ez valószínűleg jócskán hozzájárult a mostani mentőakció sikeréhez — vélik a szakértők. (Reuter, AP—DJ) Ш A Dominikai Köztársaság felújítja hiteltárgyalásait a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF). A közép-amerikai ország 450 millió dolláros hitelkeret megnyitását várja. A korábbi megbeszélések májusban szakadtak meg, mert a dominikai kormány túlságosan szigorúnak tartotta az IMF feltételeit. Ш Venezuelában árbizottságot állítanak fel azzal a feladattal, hogy figyelje az árak, a bérek és a különféle költségek alakulását. A bizottság javaslatokat tehet a minimális bérek felemelésére, s megvétózhatja a túlzott drágítást. WE JELENTI «8» Ausztriában megállt a munkanélküliség terjedése. Júniusban 92 ezren kerestek hiába munkahelyet, ugyanannyian, mint ,egy évvel korábban. Ez az aktív lakosság 3,2 százalékára tehető. «5» A dán fogyasztói árak májusban 1,1 százalékkal emelkedtek az áprilisi , 3 százalékos növekedés után. Az infláció üteme éves szinten májusban 6,5 százalékos volt. Brazília olajtermelése elérte a napi 500 ezer barrelt, s ezzel megelőzte Argentínát, Latin-Amerika eddigi harmadik legnagyobb olajtermelőjét. Az ország 1993-ra önellátóvá válhat kőolajból. Bolíviában lefújták az általános sztrájkot Lélegzetvételnyi szünethez jutott a bolíviai kormány, a szakszervezeti szövetség ugyanis lefújta a szerdára kitűzött általános sztrájkot. Az időzítés nagyon szerencsétlen lett volna éppen azután, hogy a hadsereg vezetői katonai puccsal próbálták átvenni a hatalmat Siles Zuazo elnöktől. A kísérlet — mint ismeretes — kudarcot vallott, s az elnök kiszabadult fogságából. Ezután döntöttek a szakszervezeti szövetség vezetői úgy, hogy — elkerülendő a hasonló katonai akciókat — átmenetileg a demokratikusan megválasztott elnök mellé állnak, még ha nem is értenek teljesen egyet a La Paz-i kormány gazdaságpolitikájával. A szakszervezeti vezetők elsősorban azt nehezményezik, hogy a bolíviai kormány szigorú gazdasági intézkedéseket vezetett be, s — szerintük a lakosság megrövidítése árán is — mindent megtett, hogy törleszsze külföldi tartozásait, amelyek összege 4,4 milliárd dollárra tehető. Éppen a szakszervezet nyomására kényszerült a kormány arra, hogy átmenetileg felfüggessze esedékes külföldi tartozásainak visszafizetését. A szövetség egyébként az idén már három általános sztrájkot is szervezett, tiltakozásul a kormány politikája ellen. Bolívia Latin-Amerika egyik legszegényebb országa, amelyet mély recesszió sújt, felgyorsult az infláció, s helyzetét rontja, hogy legfontosabb exportcikkeinek, az annak, a kőolajnak, az ezüstnek és a wolframnak alacsony a világpiaci ára. (Reuter) Ír tervek a féléves közös piaci elnökség idejére A közös piaci gazdasági növekedés gyorsítását, a munkanélküliség elleni harc fokozását nevezte fő feladatának Garret Fitzgerald ír miniszterelnök, aki július 1-től kezdve fél éven át — Mitterrand francia elnököt leváltva — a Közös Piac soros elnöke. A kormányfő közölte: Írország közös erőfeszítésekre szeretné sarkallni a többi kilenc tagországot a gazdaság felélénkítése céljából. „Számunkra világos, hogy a piaci erők önmagukban nem képesk megolzani a munkanélküliségi válságod" — szögezte le." Az ír korrány olyan nyugat-európai gazdaságélénkítési terven dolgozik, amelynek tengelyében némi brit, francia és nyugatnémet refláció állna, serkentendő a fogyasztói keresletet, az ipari beruházásokat és a foglalkoztatottságot. Fitzgeraldról köztudott — állapítja meg a Reuters, hogy hisz az EGK-országok gazdasági együttműködésének erejében, szerinte a gazdaságpolitikák összehangolása a kisebb országoknak több manőverezési lehetőséget nyújtana. Fitzgerald a közelgő spanyol és portugál csatlakozással kapcsolatban kijelentette: Írország eltökélte magát, hogy betartja azt a szeptember 30-i határidőt, ameddig végezni kellene a két mediterrán ország belépését előkészítő tárgyalásokkal. Ehhez azonban valamennyi EGK-tagország együttműködésére szükség van — tette hozzá. A távozó Mitterrand féléves működését kommentálva, a szakértők általában elismeréssel szólnak a francia elnök ténykedéséről. Mitterrand az európaiság szellemében — ami Franciaország részéről nem csupán újdonság, hanem az évtizedes hagyományokkal való szakítással felérő meglepetés is — igyekezett életet lehelni a közös Piaci integrációba. Féléves elnöksége alatt sikerült keresztül vipp.; számos drasztikus mezőgazdasági megszorítást (amelyek ellenzője azelőtt sokáig úgyszintén a nagy agrártermelő Franciaország volt), megfékezendő a túltermelést. Nem szólva róla, hogy sikerült félresöpörnie az FGK továbbfejlődésének útjában álló legnagyobb akadályt: a britek költségvetési terhei körül öt éve folyó vitát. Mitterrand tervbe vette a nyugat-európai politkai integráció megvalósítását, de legalábbis a nyugat-európai szintű fejlesztési, technológiai, ipar- és űrinar-politika kidolgozását. S a korábbi francia állásponttal ismét csak szöges ellentétben síkraszállt Spanyolország és Portugália mielőbbi EGK-csatlakozása mellett. Ennek előmozdítására tett villámlátogatást Madridban, illetve Lisszabonban még június utolsó napjaiban. Közölte: ez év végéig végezni lehet az előkészületekkel, s a két tagjelölt 1986. január 1-én a közösség teljes jogú tagországai közé emelkedhet. „Boldog leszek, ha Spanyolországot magunk között láthatom” — mondta az elnök Madridban. (Reuter, AP,DJ, DPA) VILAGGAZDASAG Moszkvában a brit külügyminiszter A szovjet-brit kereskedelem fellendítésének lehetőségei Moszkvába kiküldött tudósítónktól. Vasárnap kétnapos látogatásra Moszkvába érkezett Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az Izvesztyija július 1-i számaiban röviden ismerteti a brit politikus életrajzát, majd hangsúlyozza, a Szovjetuniónak azt a reményét, hogy a látogatás előmozdítja a két ország közötti jobb megértést és a kapcsolatok fejlesztését. A napirenden szereplő politikai kérdések mellettг amelyek kivételes jelentőséget kaptak azáltal, hogy Howe az első jelentős nyugati politikus, aki a pénteki szovjet béketárgyalási felhívást követően látogat a Szovjetunióba, a Reuter tudósítóinak értesülése szerint a brit—szovjet kereskedelmi kapcsolatok is szóba kerülnek, főképpen abban az összefüggésben, hogyan lehetne csökkenteni a szovjet exporttöbbletet. Ez volt a központi téma a két ország gazdasági vegyesbizottságának májusi ülésén is. A brit—szovjet kereskedelmi forgalom tavaly (1816,3 millió rubel) nagymértékben emelkedett 1982-höz képest (akkor 1565,1 millió rubel volt). A Szovjetunió Nagy-Britanniába irányuló exportja azonban majdnem kétszerese puvián származó bevitelének. Az így adódó szovjet külkereskedelmi többlet nagyjából a kilencszeresére nőtt tavalyelőtthöz képest. A hagyományosnak tekinthető gép-, berendezés- és nyersanyagszállítások mellett emlékeztetni kell a brit vegyipari konszern, az ICI tavasszal kötött szerződésére, amelynek értelmében négy kísérleti gazdaságban (összesen 2000 hektáron) a búza termésátlagának javítására kezdenek közös munkát. Az ICI a tanácsadói szolgáltatás mellett növényvédőszereket is szállít, noha a vállalat hangsúlyozta, hogy nem elsősorban profitot célzó, vállalkozásról van szó. Az üzlet inkább arra utal, hogy a brit cég előretekint, és jó esélyeket akar szerezni a két éve meghirdetett szovjet élelmiszerprogramban való részvételhez a kidolgozás alatt álló, 1986- ban kezdődő új ötéves tervidőszakra. Ismeretes az is, hogy az utóbbi fél évtizedben időjárási és agrotechnikai okokból több alkalommal is a tervezettnél jóval kevesebb gabonát takarítottak be a Szovjetunióban, érthető tehát a figyelem összpontosulása azokra a lehetőségekre, amelyek révén a mezőgazdasági tevékenység időjárástól való függőségét csökkenteni, eredményeit pedig stabilizálni lehet. Ezt a figyelmet igazolja, hogy május közepén az ICI szovjet látogatáson tartózkodó vezetőségét Tyifionov miniszterelnök is fogadta (VILÁGGAZDASÁG, 1984. május 17., 8. oldal), s nem tekinthető véletlennek az sem, hogy a vegyesbizottsági ülést követően a brit delegációt vezető Channon kereskedelmi és ipari miniszter éppen Ukrajnába, az ország egyik legjelentősebb mezőgazdasági körzetébe látogatott el Sz. K. Tárgyalások a szovjet—indonéz kereskedelem bővítéséről Moszkvába kiküldött tudósítónktól: Indonézia és a Szovjetunió kereskedelmi és iparkamaráinak együttműködéséről szóló egyezmény aláírásával zárult az indonéz üzleti körök delegációjának látogatása Moszkvában (VILÁGGAZDASÁG, 1984. június 15., 2. oldal). A két intézmény vezetője, Szuhamandi Gitoszardzsano és Jevgenyij A.pitovranov által kötött megállapodás előirányozza a közös érdeklődésre számot tartó gazdasági és külkereskedelmi információk rendszeres cseréjét, ipari és üzleti küldöttségek kölcsönös látogatásait, kiállítások, szimpóziumok és szemináriumok rendezését. A Szovjetunióval való kapcsolatok bővítése már az indonéz külügyminiszter áprilisi látogatása során, is a napirenden szerepelt. Ezt a dzsakartai törekvést fémjelzi, hogy május végén ismét megnyitották a szigetország kikötőit a szovjet hajók előtt, amelyek két év óta nem köthettek ott ki (VILÁGGAZDASÁG, 1984. május 29., 1. oldal). A kamarai delegációval együtt utazó indonéz üzletemberek — mondotta Szukamandi a TASZSZ- nak adott nyilatkozatában — elsősorban természetes kaucsukot, pálmaólajat és trópusi fát kínálnak a Szovjetuniónak, s egyúttal keresik a lehetőséget szovjet gyártmányú gépek és berendezések importjának növelésére. A látogatás körüsmét eredményt is hozott: a szovjet Raznoimport 3000 tonna kaucsukot vett az indonéz Abad cégtől. Az Indonézia és a Szovjetunió közötti kereskedelmi forgalom igen csekély: tavaly csupán 58,3 millió rubelt ért el, 4,5 millióval haladta meg az 1982-est. Egy év alatt azonban jelentős változás állt be a mérlegben: míg 1982-ben a Szovjetunió kivitele (34,4 millió rubel) 15 millióval haladta meg importját, addig tavaly 13,9 millió rubel paszszívumot mutattak ki. (Indonézia 22,2 millió rubel értékben importált árukat a Szovjetunióból, ahovvá ugyanakkor 36,1 millió rubel értékben exportált.) Olasz kamarai küldöttség a Szovjetunióban A szovjet—olasz kereskedelmi és gazdasági együttműködés legígéretesebb területe a mezőgazdaság, a vegyipar és a könnyűipar, jelentette ki moszkvai sajtóértekezletén Rinaldo Ossola, az olasz—szovjet kereskedelmi kamara olasz tagozatának elnöke. Hozzátette: általában jó lehetőségek vannak a szovjet—olasz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok további fejlesztésére, s szerinte a fejlett technológiával bíró kis és közepes olasz cégek fontos szerepet játszhatnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok bővítésében. Most mintegy 1000 ilyen cég van jelen a szovjet piacon. Ossola az olasz cégek és a szovjet szervezetek közötti tudományos és műszaki együttműködés hasznáról szólva kiemelte, hogy már több közös találmányt jelentettek be szabadalomra. Ossola megbeszéléseket folytatott a külkereskedelmi minisztériumban, a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatok állami bizottságában és más szervezeteknél, ahol az üzleti kapcsolatok bővítésének konkrét kérdéseit vitatta meg tárgyalópartnereivel. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt tíz évben megnégyszereződött, és elérte a 4,4 milliárd rubelt. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez újabb impulzust adott az Andreotti olasz külügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatása során aláírt hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Az olasz—szovjet kereskedelmi kamara különféle kiállítások, szemináriumok és műszaki konferenciák szervezésével mozdítja elő a kétoldalú üzleti kapcsolatok sikeres fejlődését. (MTI) * ШШШ1Ш A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként 16ször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőség: Bp V , Dorottya Kft. IV • Postacím: Budapest- Pf 534. 1397 Telefon: 184 053 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: IMI Imre vezérigazgató Kiadó hivatal: 8p„ Blaha Lujza tér 1-3. 1S*50 Telefon: 343 100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok szövetkezetek hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központ. Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V. József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 cént. forgalmi jelzőszámára 84.3102/9-07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest. Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomtat Sikro Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148