Világgazdaság, 1984. július (16. évfolyam, 126/3880-146/3900. szám)

1984-07-03 / 126. (3880.) szám

1984. JÚLIUS 3. A vezető tőkésországok kereskedelmi miniszterei a vámcsökkentések felgyorsításáról Kétnapos nem hivatalos megbe­szélést tartottak a hét végén az NSZK-ban az USA, Japán, Kanada és az EGK kereskedelmi miniszte­rei. Arról folyt a szó, miként le­hetne felgyorsítani a 70-es évek­ben az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény, a GATT ke­retében elhatározott vámcsökkenté­sek végrehajtását. Haferkamp, a brüsszeli bizottság külkapcsolato­­kért felelős tagja szerint a résztve­vők megállapodtak, hogy a vám­csökkentési programot még az év vége előtt beindítják. Haferkamp szerint a Közös Piac elvben már áldását adta a vámmérsékléshez, bevezetése esetleg már az ősszel megkezdődhet. Mint mondta, az EFTA (Európai Szabadkereskedel­mi Társulás) tagjai is elvi hozzá­járulásukat adták az időpont elő­rehozatalához. Brock amerikai ke­reskedelmi főmegbízott reményét fejezte ki, hogy a kongresszus jú­lius végén döntést hoz, és a kor­mány hozzáláthat a vámcsökkenté­sekhez. A GATT úgynevezett Tokió-for­dulója keretében mintegy 40 száza­lékos általános vámcsökkentést ha­tároztak el, és azt, hogy ezt foko­zatosan, nyolc év alatt vezetik be. A miniszterek megtárgyalták a nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetét, és úgy ítélték meg, hogy több a pozitív, mint a negatív fej­lemény. Különösen örvendetes — mondták —, hogy a késztermékek nemzetközi kereskedelme az idén várhatóan több mint 6 százalékkal nő, szemben a tavalyi 4 százalék­kal és az 1981—82-es visszaeséssel. Kivált az iparosodott országok kül­kereskedelme élénkül. A kereskedelmi miniszterek nyug­talanságuknak adtak hangot az úgynevezett nem vámjellegű keres­kedelmi akadályok terjedése miatt, és hosszú időt szenteltek az úgyne­vezett biztonsági záradékok kérdé­sének, azaz az importőr országok­nak a GATT által elismert jogá­val, hogy a belföldi ipar veszélyez­tetése esetén korlátozzák az im­portot. A korlátozást a miniszte­rek szerint indokolatlan esetekben is érvényesítik. (AP—DJ)! ­ KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓI 1980 1981 1982 Nettó hazai termelés (mrd. jüan) 368,8 394,0 424,7 Reálnövekedési ráta (1952-es áron, %-ban) +6,1 +4,8 +7,4 Egy főre jutó nettó haz­ai termelés (folyó áron, jüanban) Növekedési ráta 373,6 393,7 418,3 (1952-es áron, %-ban) +8,8 +5,4 +6,2 Nettó hazai termelés megoszlása (%-ban) Mezőgazdaság 39,8 42,1 44,6 Ipar 45,8 43,3 42,2 Építőipar 4,6 4,4 4,6 Szállítás 3,2 3,1 3,1 Kereskedelem Nettó hazai termelés felhasználása 6,6 7,1 5,5 (%-ban, megközelítőleg)­­ Fogyasztás ............ ..,„„ 68,4 71,5 71,0 Felhalmozás Költségvetés (mrd jüan) 31,6 28,5 29,0 Bevétel 108,52 108,95 112,40 Kiadás 121,27 111,50 115,33 Deficit —12,75 —2,55 —2,93 ÚJABB HITEL-MENTŐÖV ARGENTÍNÁNAK Argentínának az utolsó pillanat­ban mégiscsak mentőövet dobtak hitelezői: 320 külföldi bank bele­­egyezett, hogy újabb 90 napos ha­ladékot ad annak a 750 millió dol­láros tartozásának a törlesztésére, amelynek visszafizetési határideje eredetileg június 15-e lett volna. Ezen felül könnyítés a Buenos Aires-i kormány számára: az ame­rikai bankok 125 millió dollár gyorshitelt ajánlottak fel, hogy Ar­gentína június 30-án kifizethesse összesen 350 millió dolláros hátra­lékát, s hogy ne kelljen az argen­tin tartozásokat behajthatatlannak minősíteni. A maradék 225 millió dollárt a hivatalos argentin valu­tatartalékokból teremtik elő. Az a négy latin-amerikai ország, amely még márciusban 300 millió dollá­ros rövid lejáratú hitelt adott Ar­gentínának, már néhány nappal korábban jelezte, hogy hajlandó a visszafizetésre egy hónapot — jú­lius végéig — várni. A hitelcsomag a 24. órában állt csak össze, s ennek az a magya­rázata, hogy Argentína még mindig nem állapodott meg a Nemzetközi Valuta Alappal (IMF) új gazdaság­kiigazító program bevezetésében és egy nagyobb összegű kölcsön folyó­sításában. Alfonsín elnök túlságo­san szigorúnak tartja ugyanis a va­lutaalap hitelfeltételeit. A megbe­szélések nem szakadtak meg, s Buenos Airesben azzal számolnak, hogy 15 napon belül tető alá hoz­zák a megállapodást. Talán ez a derűlátás adott bátorságot a ban­károknak ahhoz, hogy az IMF bá­báskodása nélkül is fizetési haladé­kot mertek adni a latin-amerikai országnak — mondják a pénzügyi szakemberek az eddig példa nélkül álló pénzügyi akciót kommentálva. A bankárok többségét megnyug­tatta ugyan, hogy Argentína az idén immár másodszor megmene­kült a fizetésképtelenségtől, mégis sokan állítják: a megoldás csak át­meneti, s a bajok három hónap múlva, amikor a haladék lejár, új­ra kezdődnek. A helyzeten csak az IMF segíthetne egy nagyobb hi­telinjekcióval, de ehhez Alfonsin elnöknek el kellene fogadnia a gaz­daságpolitikai feltételeket. A meg­beszéléseken egyébként nemcsak a Buenos Aires-i kormány véleménye szerint értek el haladást, hanem de Larosiére, az IMF vezérigazga­tója szerint is, aki ezt a vélemé­nyét telefonon közölte is az Ar­gentínának hitelező amerikai ma­gánbankok tanácsadói bizottságával. Ez valószínűleg jócskán hozzájárult a mostani mentőakció sikeréhez — vélik a szakértők. (Reuter, AP—DJ) Ш A Dominikai Köztársaság fel­újítja hiteltárgyalásait a Nemzet­közi Valuta Alappal (IMF). A kö­zép-amerikai ország 450 millió dol­láros hitelkeret megnyitását várja. A korábbi megbeszélések májusban szakadtak meg, mert a dominikai kormány túlságosan szigorúnak tar­totta az IMF feltételeit. Ш Venezuelában árbizottságot állí­tanak fel azzal a feladattal, hogy figyelje az árak, a bérek és a kü­lönféle költségek alakulását. A bi­zottság javaslatokat tehet a­ mini­mális bérek felemelésére, s megvé­tózhatja a túlzott drágítást. W­E JELENTI «8» Ausztriában megállt a munka­­nélküliség terjedése. Júniusban 92 ezren kerestek hiába munkahelyet, ugyanannyian, mint ,egy évvel ko­rábban. Ez az aktív lakosság 3,2 százalékára tehető. «5» A dán fogyasztói árak májusban 1,1 százalékkal emelkedtek az áp­rilisi , 3 százalékos növekedés után. Az infláció üteme éves szinten má­jusban 6,5 százalékos volt.­­­ Brazília olajtermelése elérte a napi 500 ezer barrelt, s ezzel meg­előzte Argentínát, Latin-Amerika eddigi harmadik legnagyobb olaj­termelőjét. Az ország 1993-ra ön­ellátóvá válhat kőolajból. Bolíviában lefújták az általános sztrájkot Lélegzetvételnyi szünethez jutott a bolíviai kormány, a szakszervezeti szövetség ugyanis lefújta a szerdára kitűzött általános sztrájkot. Az idő­zítés nagyon szerencsétlen lett vol­na éppen azután, hogy a hadsereg ve­zetői katonai puccsal próbálták át­venni a hatalmat Siles Zuazo elnök­től. A kísérlet — mint ismeretes — kudarcot vallott, s az elnök kisza­badult fogságából. Ezután döntöttek a szakszervezeti szövetség vezetői úgy, hogy — elkerülendő a hasonló katonai akciókat — átmenetileg a demokratikusan megválasztott elnök mellé állnak, még ha nem is érte­nek teljesen egyet a La Paz-i kor­mány gazdaságpolitikájával. A szakszervezeti vezetők elsősor­ban azt nehezményezik, hogy a bo­líviai kormány szigorú gazdasági in­tézkedéseket vezetett be, s — szerin­tük a lakosság megrövidítése árán is — mindent megtett, hogy törlesz­­sze külföldi tartozásait, amelyek összege 4,4 milliárd dollárra tehe­tő. Éppen a szakszervezet nyomásá­ra kényszerült a kormány arra, hogy átmenetileg felfüggessze ese­dékes külföldi tartozásainak vissza­fizetését. A szövetség egyébként az idén már három általános sztrájkot is szervezett, tiltakozásul a kormány politikája ellen. Bolívia Latin-Amerika egyik leg­szegényebb országa, amelyet mély recesszió sújt,­ felgyorsult az inflá­ció, s helyzetét rontja, hogy leg­fontosabb exportcikkeinek, az an­nak, a kőolajnak, az ezüstnek és a wolframnak alacsony a világpiaci ára. (Reuter) Ír tervek a féléves közös piaci elnökség idejére A közös piaci gazdasági növeke­dés gyorsítását, a munkanélküliség elleni harc fokozását nevezte fő feladatának Garret Fitzgerald ír miniszterelnök, aki július 1-től kezdve fél éven át — Mitterrand francia elnököt leváltva — a Kö­zös Piac soros elnöke. A kormány­fő közölte: Írország közös erőfe­szítésekre szeretné sarkallni a többi kilenc tagországot a gazdaság fel­élénkítése céljából. „Számunkra vi­lágos, hogy a piaci erők önmaguk­­­ban nem képesk megolzani a munkanélküliségi válságod" — szö­gezte le." Az ír korr­ány olyan nyu­gat-európai gazdaságélénkítési ter­ven dolgozik, amelynek tengelyé­ben némi brit, francia és nyugat­német refláció állna, serkentendő a fogyasztói keresletet, az ipari be­ruházásokat és a foglalkoztatottsá­got. Fitzgeraldról köztudott — ál­lapítja meg a Reuter­s, hogy hisz az­ EGK-országok gazdasági együtt­működésének erejében, szerinte a gazdaságpolitikák összehangolása a kisebb országoknak több manővere­zési lehetőséget nyújtana. Fitzgerald a közelgő spanyol és portugál csatlakozással kapcsolat­ban kijelentette: Írország eltökélte magát, hogy betartja azt a szep­tember 30-i határidőt,­ ameddig vé­gezni kellene a két mediterrán or­szág belépését előkészítő tárgyalá­sokkal. Ehhez azonban valamennyi EGK-tagország eg­yü­ttm­ű­ködésére szükség van — tette hozzá. A távozó Mitterrand féléves mű­ködését kommentálva, a szakértők általában elismeréssel szólnak a francia elnök ténykedéséről. Mit­terrand az európaiság szellemében — ami Franciaország részéről nem csupán újdonság, hanem az évti­zedes hagyományokkal való szakí­tással felérő meglepetés is — igye­kezett életet lehelni a közös Piaci integrációba. Féléves elnöksége alatt sikerült keresztül vipp.; szá­mos drasztikus mezőgazdasági megszorítást (amelyek ellenzője az­előtt sokáig úgyszintén a nagy ag­rártermelő Franciaország volt), megfékezendő a túltermelést. Nem szólva róla, hogy sikerült félresö­pörnie az­ FGK továbbfejlődésének útjában álló legnagyobb akadályt: a britek költségvetési terhei­ körül öt éve folyó vitát. Mitterrand terv­be vette a nyugat-európai politkai integráció megvalósítását, de leg­alábbis a nyugat-európai szintű fej­lesztési, technológiai, ipar- és űr­­inar-politika kidolgozását. S a ko­rábbi francia állásponttal ismét csak szöges ellentétben síkraszállt Spanyolország és Portugália mi­előbbi EGK-csatlakozása mellett. Ennek előmozdítására tett vil­lámlátogatást Madridban, illetve Lisszabonban még június utolsó napjaiban. Közölte: ez év végéig végezni lehet az előkészületekkel, s a két tagjelölt 1986. január 1-én a közösség teljes jogú tagországai kö­zé emelkedhet. „Boldog leszek, ha Spanyolországot magunk között lát­hatom” — mondta az elnök Mad­ridban. (Reuter, AP,DJ, DPA) VILAGGAZDASAG Moszkvában a brit külügyminiszter A szovjet-brit kereskedelem fellendítésének lehetőségei Moszkvába kiküldött tudósítónktól. Vasárnap kétnapos látogatásra Moszkvába érkezett Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Az Iz­vesztyija július 1-i számaiban rövi­den ismerteti a brit politikus élet­rajzát, majd hangsúlyozza, a Szov­jetuniónak azt a reményét, hogy a látogatás előmozdítja a két ország közötti jobb megértést és a kap­csolatok fejlesztését. A napirenden szereplő politikai kérdések mellett­­г amelyek kivételes jelentőséget kaptak azáltal, hogy Howe az első jelentős nyugati politikus, aki a pénteki szovjet béketárgyalási fel­hívást követően látogat a Szovjet­unióba­­, a Reuter tudósítóinak ér­tesülése szerint a brit—szovjet ke­reskedelmi kapcsolatok is szóba ke­rülnek, főképpen abban az össze­függésben, hogyan lehetne csökken­teni a szovjet exporttöbbletet. Ez volt a központi téma a két or­szág gazdasági vegyesbizottságának májusi ülésén is. A brit—szovjet kereskedelmi forgalom tavaly (1816,3 millió rubel) nagymérték­ben emelkedett 1982-höz képest (akkor 1565,1 millió rubel volt). A Szovjetunió Nagy-Britanniába irá­nyuló exportja azonban majdnem kétszerese puvián származó bevite­lének. Az így adódó szovjet kül­kereskedelmi többlet nagyjából a kilencszeresére nőtt tavalyelőtthöz képest. A hagyományosnak tekinthető gép-, berendezés- és nyersanyag­szállítások mellett emlékeztetni kell a brit vegyipari konszern, az ICI tavasszal kötött szerződésére, amelynek értelmében négy kísérleti gazdaságban (összesen 2000 hektá­ron) a búza termésátlagának javí­tására kezdenek közös munkát. Az ICI a tanácsadói szolgáltatás mel­lett növényvédőszereket is szállít, noha a vállalat hangsúlyozta, hogy nem elsősorban profitot célzó, vál­lalkozásról van szó. Az üzlet inkább arra utal, hogy a brit cég előrete­kint, és jó esélyeket akar szerezni a két éve meghirdetett szovjet élel­miszerprogramban való részvétel­hez a kidolgozás alatt álló, 1986- b­an kezdődő új ötéves tervidőszak­ra. Ismeretes az is, hogy az utóbbi fél évtizedben időjárási és agrotech­nikai okokból több alkalommal is a tervezettnél jóval kevesebb ga­bonát takarítottak be a Szovjet­unióban, érthető tehát a figyelem összpontosulása azokra a lehetősé­gekre, amelyek révén a mezőgaz­dasági tevékenység időjárástól való függőségét csökkenteni, eredmé­nyeit pedig stabilizálni lehet. Ezt a figyelmet igazolja, hogy május kö­zepén az ICI szovjet látogatáson tartózkodó vezetőségét Tyifionov miniszterelnök is fogadta (VILÁG­GAZDASÁG, 1984. május 17., 8. oldal), s nem tekinthető véletlen­nek az sem, hogy a vegyesbizottsá­gi ülést követően a brit delegációt vezető Channon kereskedelmi és ipari miniszter éppen Ukrajnába, az ország egyik legjelentősebb me­zőgazdasági körzetébe látogatott el Sz. K. Tárgyalások a szovjet—indonéz kereskedelem bővítéséről Moszkvába kiküldött tudósítónktól: Indonézia és a Szovjetunió keres­kedelmi és iparkamaráinak együtt­működéséről szóló egyezmény alá­írásával zárult az indonéz üzleti körök delegációjának látogatása Moszkvában (VILÁGGAZDASÁG, 1984­. június 15., 2. oldal). A két in­tézmény vezetője, Szuhamandi Gi­­toszardzsano és Jevgenyij A.­pitovra­­nov által kötött megállapodás elő­irányozza a közös érdeklődésre szá­mot tartó gazdasági és külkereske­delmi információk rendszeres cse­réjét, ipari és üzleti küldöttségek kölcsönös látogatásait, kiállítások, szimpóziumok és szemináriumok rendezését. A Szovjetunióval való kapcsolatok bővítése már az indonéz külügyminiszter áprilisi látogatása során, is a napirenden szerepelt. Ezt a dzsakartai törekvést fémjelzi, hogy május végén ismét megnyitot­ták a szigetország kikötőit a szovjet hajók előtt, amelyek két év­ óta nem köthettek ott ki (VILÁGGAZ­DASÁG, 1984. május 29., 1. oldal). A kamarai delegációval együtt utazó indonéz üzletemberek — mondotta Szukamandi a TASZSZ- nak adott nyilatkozatában — első­sorban természetes kaucsukot, pál­maóla­j­at és trópusi fát kínálnak a Szovjetuniónak, s egyúttal keresik a lehetőséget szovjet gyártmányú gé­pek és­ berendezések importjának növelésére. A látogatás k­örüsmét eredményt is hozott: a szovjet Raznoimport 3000 tonna kaucsukot vett az indonéz Abad cégtől. Az Indonézia és a Szovjetunió kö­zötti kereskedelmi forgalom igen csekély: tavaly csupán 58,3 millió rubelt ért el, 4,5 millióval haladta meg az 1982-est. Egy év alatt azon­ban jelentős változás állt be a mér­legben: míg 1982-ben a Szovjet­unió kivitele (34,4 millió rubel) 15 millióval haladta meg importját, addig tavaly 13,9 millió rubel pasz­­szívumot mutattak ki. (Indonézia 22,2 millió rubel értékben impor­tált árukat a Szovjetunióból, ahovvá ugyanakkor 36,1 millió rubel érték­ben exportált.) Olasz kamarai küldöttség a Szovjetunióban A szovjet—olasz kereskedelmi és gazdasági együttműködés legígére­tesebb területe a mezőgazdaság, a vegyipar és a könnyűipar, jelentette ki moszkvai sajtóértekezletén Rinal­­do Os­sola, az olasz—szovjet keres­kedelmi kamara olasz tagozatának elnöke. Hozzátette: általában jó le­hetőségek vannak a szovjet—olasz kereskedelmi és gazdasági kapcso­latok további fejlesztésére, s szerin­te a fejlett technológiával bíró kis és közepes olasz cégek fontos sze­repet játszhatnak a kölcsönösen elő­nyös kapcsolatok bővítésében. Most mintegy 1000 ilyen cég van jelen a szovjet piacon. Ossola az olasz cé­gek és a szovjet szervezetek közötti tudományos és műszaki együttmű­ködés hasznáról szólva kiemelte, hogy már több közös találmányt je­lentettek be szabadalomra. Ossola megbeszéléseket folytatott a külkereskedelmi minisztériumban, a Szovjetunió külgazdasági kapcso­latok állami bizottságában és más szervezeteknél, ahol az üzleti kap­csolatok bővítésének konkrét kér­déseit vitatta meg tárgyalópartne­reivel. A két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt tíz évben meg­négyszereződött, és elérte a 4,4 mil­liárd rubelt. A kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséhez újabb impulzust adott az Andreotti olasz külügymi­niszter legutóbbi moszkvai látoga­tása során aláírt hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együtt­működési megállapodás. Az olasz—szovjet kereskedelmi kamara különféle kiállítások, szemi­náriumok és műszaki konferenciák szervezésével mozdítja elő a kétol­dalú üzleti kapcsolatok sikeres fej­lődését. (MTI) * ШШШ1Ш A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként 16ször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőség: Bp V , Dorottya K­ft. IV • Postacím: Budapest- Pf 534. 1397 Telefon: 184 053 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából:­­ Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: IMI Imre vezérigazgató Kiadó hivatal: 8p„ Blaha Lujza tér 1-3. 1S*50 Telefon: 343 100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok szövetkezetek hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­pont. Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V. József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 cént. forgalmi jelzőszámára 84.3102/9-07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest. Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomtat S­ikro Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148

Next