Világgazdaság, 1987. július (19. évfolyam, 124/4623-146/4645. szám)

1987-07-22 / 139. (4638.) szám

G )(§ 1987. JÚLIUS 22. Menekülés előre A hazai kozmetikai ipar kiútja: a fejlesztés Recesszió ide, olajválság oda: a világ kozmetikai ipara az utóbbi másfél évtizedben töretlenül, fejlődött. A nagy világcégek forgalmának bővülését még a legrosszabb években is két számjeggyel lehetett leírni. Ez a dinamizmus jellemezte a hazai kozmetikai termelést és forgalmazást is. A második világháború előtt is kozmetikával foglalkozó Caola gyár mellé profiljuk bővítésével felsorakoztak a gyógyszergyárak, s az utóbbi években aktívan bekapcsolódtak a szövetkezetek, a különféle gazdasági társaságok, kisszövetkezetek. A jól bevált régi, és a korunk igényei alapján kifejlesztett új magyar készítmények mellett megszaporodtak a licenc alapján gyártott kozmetikumok is. Most azonban a termelők előrejelzései alapján attól kell tartani, hogy ez a dinamikus, töretlen fejlődés, megtorpan. Az importgondok már hosszabb idő óta fenyegetik a gyártókat, és a várható adóreform sem ígér nekik semmi jót. A Caola Vállalat tavaly és tavalyelőtt is 10 százalékos forgalomnövekedést ért el, s hasonló nagyságrendű bővülést tervezett az idei évre is — ami összesen 3,8 milliárd forintos árbevételt jelent —, műszaki igazgatóhelyettese mégis kissé borúlátó. „Tavaly volt az első olyan évünk, amikor nem jött be a tervezett nyereségünk — mondja Losonczi Károly — s most is kétséges, elérhetjük-e a kitűzött célt. Tavalyelőtt még 14 százalék volt az árbevétel-arányos nyereségünk, tavaly már csak 10 százalék. Az a helyzet, hogy az alapanyagárak állandóan emelkednek, a mi áremelési kísérleteinket pedig az árhivatal sorra visszautasítja. Csak egy példát említenék: a fogkrémek zömét jelenleg 10 százalékos veszteséggel gyártjuk. Ez pedig ma, amikor a vállalatoktól a nyereséges gazdálkodást kívánják meg, tarthatatlan állapot.” Ilyen helyzetekben nincs más megoldás, csak a menekülés előre. A Caola bőszen fejleszt, s az új termékeket már nyereséggel tudja árulni. Évente körülbelül 100 millió forintot fordít kutatásra és fejlesztésre, s a termékek 5 százalékát cseréli le. A jövőt illetően elég lehangoló a kép. A próbaszámítások szerint — a meglévő termékstruktúra alapján — a Caola tavalyi 320 millió forintos nyeresége 40 millióra zsugorodik. De nemcsak ez a gond — teszi hozzá Losonczi Károly — sajnos azzal is számolnunk kell, hogy a lakosságnak kevesebb pénze lesz, spórolni fog, tehát a kereslet stagnálása vagy akár visszaesése is várható. — Ma a piacpolitika lényegében úgy néz ki, hogy azt kap a kereskedelem, amihez éppen megvan minden anyag — füstölög az igazgatóhelyettes. A közelmúltban például 4 hónapig állt raktáron 1 millió forint értékű Velmelina hajsampon, mert a nyomdának nem volt a címkéhez szükséges sárga festéke. A sampon esetében a csomagolás: gond, csak átmeneti jellegű volt, akad azonban olyan termék, amelynek adjusztálását a felszabadulás óta nem sikerült megoldani, ez pedig a kölni, illetve a parfüm. Igaz, hogy tavaly decemberben Prímás, Párision és Pigalle néven dobott piacra kölnit a Caola, az is igaz, hogy fél év alatt 45 ezer üveggel adtak el ebből az importpótló termékből, ám az is igaz, hogy mind az illatalapot, mind az üveget importálni kellett. Már az is óriási eredménynek számított, hogy a nívós, küllemű dobozt sikerült itthon legyártani. A már meglévő és a várható nehézségek ellenére a Caola tovább folytatja aktív termékfejlesztési politikáját. Piacra kívánnak dobni egy teljesen új hatóanyagon (mandulaolajon) alapuló női kozmetikai családot. Már kész a porcelánutánzatú tégely, ami arra utal, hogy a Caola megirigyelte a Fabulissimo és a Hélia S D sikerét, s maga is szeretne nívósabb és egyben drágább kozmetikummal kirukkolni. A nyugat-európai országokban egyre nagyobb kultusza van a különféle növényalapú készítményeknek. A Caola idén szeretett volna forgalomba hozni egy ilyen kozmetikum családot, de ezúttal sem sikerült a csomagolást megoldani, s meg kellett szervezni a növényalapanyag termelését is, amire végül a Darányipusztai Állami Gazdaság vállalkozott. Gyógyszerész sikerek A Kőbányai Gyógyszerárugyár össztermelésében 4 százalékot képvisenek a kozmetikumok. Az ágazat dinamikusan fejlődik, tavaly 13 százalékkal, idén az első félévben 20 százalékkal bővültek eladásaik. A vállalat úgy tervezi, ha az import alapanyagoknál nem lesz fennakadás, a tavalyi 300 millió forintos forgalmat akár 20 százalékkal is túlhaladhatják. Azt valljuk, mindenkinek szüksége van egy kicsi luxusra — mondja Faiik. Lászlóné, a Kőbányai Gyógyszerárugyár kozmetika ágazatának vezetője. Azt hiszem, a Fabulissimo termékek esetében is erről van szó. Vevőink ezzel a magyar viszonylatban kicsit drágának számító cikkel adóznak luxus iránti igényüknek. Az 1987-es év Kőbányán egyébként a licencek jegyében zajlik. Tavasszal került forgalomba a fodrászoknak szánt Envolia elnevezésű dauer és fixatőr, júniusban pedig megjelent a boltokban az Elvett hajlakk. Ezek a márkák a L'Oreal céggel való együttműködés jegyében készülnek. Idestova több mint két éve született a megállapodás a L'Oreal és a Kőbányai Gyógyszerárugyár között, amelynek értelmében a magyar gyár francia licenc alapján gyárt hajápolószereket, a konszern pedig a knolo how-ért, valamint az importanyagokért cserébe árut vásárol hazánkban. ..Az idei évre sikerült házon belül találni ellentételezést — tájékoztat az ágazat vezetője. A L'Oreal gyógyszeralapanyagot vásárol tőlünk.” A szerződés megkötésekor arról is szó volt, hogy az együttműködés keretében kiváló minőségű hajfestékek is készülnek majd Magyarországon. Erről Ránki Lászlónk most így vélekedik: „Ez tipikusan az az eset, amikor egy vállalatnak a piaci helyzet változása miatt át kell értékelnie termékpolitikáját. A L’Oreal hajfestékek a magasabb árkategóriákba tartoznak, tehát 60—70 százalékkal lennének drágábbak, mint a hazánkban most piacon levők. Meg kell hát fontolni, hogy amikor romlik a lakosság anyagi helyzete, és több versenytárs is jelen van a piacon, érdemes-e kijönni egy ilyen termetekél ” . A Biogal már régóta próbál kilépni a Nap bűvöletéből, ám kísérletük eddig a hazai kozmetikai ipar zátonyán, azaz a csomagoláson megfeneklett — állítja Kristóf Já-nosné — a kozmetikai ágazat vezetője. — Úgy tűnik, idén őszre mégiscsak sikerül bemutatni újdonságunkat. A termék alapanyaga tokaji aszúszőlő. Már évek óta tarsolyunkban van a receptúra, ám nem sikerült csomagolóanyagot találni. Eredetileg műanyagtubusban kívántuk forgalomba hozni ezt a készítményt, de nem tudtunk olyan flakont kapni a gyártótól, amelyikben ne lépett volna kémiai reakcióba a termék és a műanyag. Végül is változtattunk a koncepción, és most üvegben. A kicsi szép Az állami vállalatok mellett az utóbbi években hatalmas léptekkel törtek előre a szövetkezetek, gazdasági társulások, sőt kisszövetkezetek. Az egyik leglátványosabb karriert a szegedi Universal Szövetkezet futotta be. Ennek ellenére a szövetkezet vezetői a jövőt illetően más termékek felé is kacsingatnak. „Ha stabilan tartani akarjuk a fejlődést, akkor a kozmetikai ágazat nem elegendő — szögezi le Cselovszki Jánosné. Éppen ezért a kozmetikai termelés szintentartását tervezzük, és emellett fel kívánunk építeni egy évi 4 ezer tonna kapacitású szerves klór tartalmú fertőtlenítőszert gyártó üzemet.” A szegedi szövetkezet 1957 óta működik, de kozmetikai cikkekkel csak a 70-es évek eleje óta foglalkozik. Termékeinek 70 százaléka saját fejlesztésű, 30 százaléka licenc alapján készül. A 160 fős szövetkezet 360 millió forintos termelési értéket állít elő, ebből 200 millió forint a kozmetikum s 160 millió forint értékű a háztartási vegyiáru. Az évek során a szövetkezet és a kereskedelem egymásra talált. A belkereskedelem rájött arra, hogy monopolcikkeket csak kisebb termelők hajlandók gyártani, a szegediek pedig azt ismerték fel, hogy az áruházakban biztos partnerre találnak. Így született meg a Centrum Áruházak Charme, valamint a Skála Mérc márkájú monopolcikke. A szegediek saját márkát is kifejlesztettek, a Medeát. A következő lépés a licenc alapján történű gyártás volt. Az Azúr Kereskedelmi Vállalat biztosította a gyártáshoz szükséges devizakeretet, s ennek alapján kezdte el gyártani 1983-ban az Universal Szövetkezet a nyugatnémet Wella cég termékeit. „Most érkeztünk el arra a pontra — magyarázza a szövetkezet elnöke —, hogy saját fejlesztésű termékeink béltartalma kiváló, ám külső megjelenésük nem megfelelő. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy egységes arculatot alakítunk ki. Ehhez a munkához felkértünk egy iparművészt is, aki egyébként a Fabulissimo család tervezője volt. Elképzeléseink szerint a jövő évtől már az ő terveibe öltöztetve jelenhetünk meg a piacon.” Körtvélyes Éva Látványos fellendülés az olasz szépségiparban A legnagyobb siker a férfikozmetikum Tavaly Olaszországban a fogyasztók 5,584 milliárd lírát költöttek kozmetikumokra, értékben 13, menynyiségben 4 százalékkal többet, mint 1883-ben. S mivel a „belga figura” divatja tartósnak ígérkezik, az ágazati szakértők a forgalom további növekedésére számítanak az idén is. Az előrejelzés érdekessége, hogy a szakértők szerint a legbiztosabb üzlet nem a női, hanem a férfikozmetikumok és a hajápolószerek eladása. A kedvező értékesítési lehetőségek a külföldi tőkét is vonzották az olasz iparba. A brit Beechem csoport például a Manettfis Roberts megvásárlásával erősítette ottani piaci befolyását, a svéd Nobel konszern pedig többségi részesedést vásárolt a pármai Morris kozmetikai cégben, s ennek révén kerülhettek első ízben termékei az olasz piacra is. Az ígéretes piac a hazai gyártók terjeszkedésére is ösztönöz. Tavaly a torinói központú Ciranai csoport például az Oriane Internationale cég megvásárlásával az olasz, piac harmadik vezető nagyvállalatává lépett elő. Az első hely a francia L'eal.A múlt évi 475 milliárd líra forgalmával. Őt követi a holland Unilever az Elida Cibbs és az Atkinsons márkanevű termékei eladásából származó 210 milliárd lírás bevételével. Legutóbb az egyébként iroda- ésszámítógépgyártással foglalkozó Olivetti cég is beszállt a kozmetikai iparba, amikor tavaly átvette a Charles of the Rite cégnek az Yves Seint Laurent-tem addig élvezett kisebbségi részesedését, legnagyobb számban persze — érthető módon — a divatcégek szállnak be külsőként a kozmetikai iparba. A római Brigiotti és a nápolyi Valentina már külföldi partnerekkel is sikeres együttműködést alakított ki mind a termelésben, mind a forgalmazásban, az idén pedig várhatóan még több divattervező célozza meg a szépségipart, köztük az Ungaro, a Cacharel, a Dali és a kötöttáruiról híres Benetton. Az utóbbi időben fellendülőben van az úgynevezett egészségügyi kozmetikai szerek piaca is. Ide sorolhatók mindenekelőtt a termálvízből nyerhető gyógykozmetikumok. Az ilyen termékek iránti kereslet oly mértékben megélénkült, hogy a tavaly a belföldi piacon mintegy 40 milliárd lírás forgalmat lebonyolító Paglieri SpA Máltán is nyitott üzletet. Együttvéve mintegy 930 vállalat foglalkozik kozmetikai cikkek gyártásával Olaszországban, ezek közül azonban csak száz tekinthető igazán számottevőnek. A múlt évben az ágazati szakértők szerint a haj- és testápoló szerek forgalma bővült az átlagosnál nagyobb ütemben. Az előbbi az egy évvel korábbi időszakhoz képest 15, az utóbbi mintegy 16 százalékkal. Ehhez hasonló, 11 százalékos bevétel növekedést élvezhettek a férfikozmetikumok gyártói. A női parfümök és kölnivizek forgalma viszont csupán 7 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti értéket. A szakértők a következő években is elsősorban a férfikozmetikumok piacán remélnek átlagon felüli üzleti lehetőségeket. Az utóbbi hónapokban feltűnő sikereket értek el a vevők körében a férfi testápoló szerek. A hajápoló szerek közül a speciális termékek a keresettebbek, tavaly például a korpásodás elleni samponok forgalma mintegy 20 százalékkal nőtt. Elsősorban a gyógynövényekből, természetes alapanyagokból előállított készítmények, aratnak sikert. A belföldi termelés bővülésén túl jelentősen nőtt tavaly Olaszország kozmetikaicikk-importja is. A félkész- és késztermékek bevitele mennyiségben 22, értékben 17 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül mindenekelőtt a szájhigiéniai cikkek és a különféle dezodorok importja gyarapodott számottevően, az előbbi 40, az utóbbi 37 százalékkal. A kivitel ennél jóval szerényebb mértékben, de ugyancsak nőtt a tavalyelőtti időszakhoz képest. Itáliai kozmetikai cikkekből mennyiségben kettő, értékben 5 százalékkal több jutott el a külföldi piacokra. Az exportnak további ösztönzést adhat, hogy a jövőben jobban ügyelnek az olaszországi előírásoknak a nyugat-európai normákkal való egyeztetésére. (RIAI/NfA) Lendületben A legsikeresebb kozmetikumok közé tartozó Hélia-D marketingrészlegében érdekes helycsere történt. A Kőbányai Gyógyszerárugyár helyettes reklámfőnöke elfogadta a versenytárs invitálását, és az év elején átszerződött. Talpassy Zsombor, a Hélia-D piaci helyzetét illetően optimista. ..Idén a tavalyinál 15—20 százalékkal nagyobb forgalmat tervezünk a Hélia-D-készítményekből. Ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi több mint 200 millió forintos bevétel egy család húszféle cikkéből állt össze, akkor ez nem kis eredmény.” Kevesen tudják, hogy noha a debreceni Biogal Gyógyszergyárban készülnek a Helia-D-termékek, maga a Hélia-D társaság önálló,, hisz az Innofinance és a Biogal közös vállalkozása. Mindössze 40 főt foglalkoztat, köztük 20 kutatót is. A hélia-D aktív reklámpolitikát folytat, a kozmetikai ágazat bevételének 10—20 százalékát fordítja erre a célra. „Azt hiszem, nemzetközi viszonylatban a World Star díj igen jó propaganda volt számunkra — mondja Kocsis Beatrix, a kereskedelmi osztály vezetőhelyettese. A párizsi székhelyű Nemzetközi Csomagolás Szervezet a Szász Endre által tervezett díszdobozunknak ítélte oda most tavasszal ezt a díjat. A versenyben egyébként olyan termékek kaptak hasonló elismerést, mint Salvador Dali parfümjének üvege, vagy a francia Kockás cég kozmetikai doboza.” KOZMETIKA Még nem birkózott meg az amerikai piaccal az Uniflver A világ legnagyobb fogyasztásicikk-gyártója, a holland Uniliver konszern Dél-Afrikában szappant, Indiában samponokat, Franciaországban dezodorokat, a szocialista országokban többféle tisztálkodási szert ad el hosszú évek óta sikerrel. Az amerikai piaccal azonban egyre nehezebben birkózik meg. USA-beli leányvállalata, a Lever Brothers — hatalmas reklámköltségei ellenére — jóval kisebb forgalmat bonyolít le a Lux és a Shield márkájú szappanokból, a Pepsodent, az Aira és a Close-Up fogkrémekből, mint a nyugat-európai marketing részlegek. Az Unilever USA-n kívüli forgalmazói például az idei első negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest 57 százalékkal növelték nyereségüket , miközben a Lever Brothers az utóbbi két évben már csak veszteséget könyvelhetett el, a legújabb kimutatások szerint mintegy 120 millió dollárt. Az anyavállalatnál piackutatók egész sora foglalkozott azzal, vajon mi okozza az értékesítés relatív sikertelenségét az USA-ban, és mi módon lehet segíteni rajta. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy merőben eltérőek a tengerentúli és a világ más táján élő fogyasztók vásárlási szokásai, új termék iránti fogékonyságuk. Az amerikai vásárlók a számtalan televíziós csatornán sugárzott reklámzuhatag révén gyorsabban meghódíthatók az újdonságokkal. Az ottani fogyasztó a bőség zavarával küszködve jobban odafigyel az árakra is, s egy bizonyos felárért már csak olyan terméket hajlandó megvásárolni, amely valóban „többet tud”, mint hagyományos társai. Más szempontokra is ügyelni kell: az amerikai piacra ma már majdnem lehetetlen például hajtógázos dezodorokat eladni, ismert környezetkárosító hatásuk miatt. Az USA azonban a legtöbb tisztálkodási szert tekintve a leggyorsabban bővülő piac, így az Unilever semmiképpen sem akarja kiengedni a kezéből. Az anyavállottani forgalmazó cég megvásárlásával növeli részesedését. A közelmúltban 3,1 milliárd dollárért megvette a Chesebrough-Pond’s Inc-t, s arra ruházta a Lever Brothers értékesítési jogait. Egy hibát azonban elkövetett — vélik a Pond's egyes volt vezetői —: az átszervezés során az LTSA-beli cég számos bevált alkalmazottjának mondott búcsút, holott állításuk szerint éppen a kiváló személyzeti munka volt eddig az amerikai vállalkozás tartós sikerének titka. Hogy beválik-e az Unilever számítása vagy sem, azt még nem lehet tudni, mindenesetre abban reménykednek, ha az üzlet bejön, 700 millió dollárra kétszerezhetik meg tengerentúli forgalmukat. (The Wall Street lat ezért úgy döntött, hogy egy Journal, 1987. június 17.) A VAT MEIKZ HELYZETBE HOZTA A GÖRÖG KOZMETIKAI IPART A kormány árpolitikája és az év elején bevezetett értéknövekedési adó (VAT) rendkívül nehéz helyzetbe hozta a görög gazdaság eddig sem túlzottan virágzó ágazatát, a kozmetikai ipart. Már az 1985- ben jóváhagyott restriktív hitelpolitika is éreztette negatív hatását a következő év elején a fogyasztási cikkek keresletére, és ezt csak súlyosbította a múlt év második felében a kozmetikai cikkek 15 százalékos fogyasztói áremelkedése. Az idei évtől pedig bevezették az értéknövekedési adót, és a kozmetikumok a legmagasabb, 36 százalékos sávba kerültek. Ez átlagban 25 százalékkal drágítja a fogyasztói árakat, telát a görög vásárlók alig több mint egy fél év leforgása alatt 40 százalékkal drágábban juthatnak hozzá a luxuscikknek egyáltalán nem minősíthető tisztálkodási szerekhez is. A görög kozmetikaicikk-piacon tavaly a legtöbbet samponokból testápolószerekből és dezodorokból forgalmazták. Ezeket követték a telépítőszerek, a parfümök, a tisztálkodó szerek. A belföldi gyártók a legnagyobb mennyiségben sampont, fogkrémet és kölnit állítanak el. A görög piac öt vezető cége közül kettő nyugatnémet érdekeltségű. AZ egyik a Hocchst görög leányvállalata a Hocchst Hellas, a másik pedig a Nivea termékeiről ismert BDF cég. Tavaly a kozmetikai cikkek importja a belföldi termelés 10 százalékának megfelelő 1,49 milliárd drachma értékű volt. A szállítók szinte kizárólag a közös piaci országok vállalataiból kerültek ki. Ennél jóval szerényebb mértékű exportot bonyolíthattak le a görög kozmetikai cikkek gyártói, mintegy 400 millió drachma értékben. Elsősorban haj sampont és kölnit exportáltak, a főbb felvevőpiacok közé sorolhatók a közel-keleti országok, az NSZK és Franciaország. (Blick durch die Wirtschaft, 1937. június 12.) Nyersanyagpiaci árakról és jegyzésekről 12 és 15 óra között a 228-014/36 számú telefonon adunk felvilágosítást.