Világgazdaság, 1987. július (19. évfolyam, 124/4623-146/4645. szám)

1987-07-22 / 139. (4638.) szám

G )(§ 1987. JÚLIUS 22. Menekülés előre A hazai kozmetikai ipar kiútja: a fejlesztés Recesszió ide, olajválság oda: a világ kozmetikai ipara az utóbbi másfél évtizedben töretlenül, fejlődött. A nagy világcégek forgalmá­nak bővülését még a legrosszabb években is két számjeggyel lehe­tett leírni. Ez a dinamizmus jellemezte a hazai kozmetikai termelést és forgalmazást is. A második világháború előtt is kozmetikával fog­lalkozó Caola gyár mellé profiljuk bővítésével felsorakoztak a gyógy­szergyárak, s az utóbbi években aktívan bekapcsolódtak a szövetke­zetek, a különféle gazdasági társaságok, kisszövetkezetek. A jól bevált régi, és a korunk igényei alapján kifejlesztett új magyar készít­mé­nyek mellett megszaporodtak a licenc alapján gyártott kozmetiku­mok is. Most azonban a termelők előrejelzései alapján attól kell tar­tani, hogy ez a dinamikus, töretlen fejlődés, megtorpan. Az import­gondok már hosszabb idő óta fenyegetik a gyártókat, és a várható adóreform sem ígér nekik semmi jót. A Caola Vállalat tavaly és tavaly­előtt is 10 százalékos forgalomnöve­kedést ért el, s hasonló nagyság­­rendű bővülést tervezett az idei évre is — ami összesen 3,8 milliárd forintos árbevételt jelent —, műsza­ki igazgatóhelyettese mégis kissé borúlátó. „Tavaly volt az első olyan évünk, amikor nem jött be a tervezett nyereségünk — mondja L­osonczi Károly — s most is két­séges, elérhetjük-e a kitűzött célt. Tavalyelőtt még 14 százalék volt az árbevétel-arányos nyereségünk, ta­valy már csak 10 százalék. Az a helyzet, hogy az alapanyagárak ál­landóan emelkednek, a mi áreme­lési kísérleteinket pedig az árhiva­tal sorra visszautasítja. Csak egy példát említenék: a fogkrémek zö­mét jelenleg 10 százalékos veszte­séggel gyártjuk. Ez pedig ma, ami­kor a vállalatoktól a nyereséges gazdálkodást kívánják meg, tartha­tatlan állapot.” Ilyen helyzetekben nincs más megoldás, csak a mene­külés előre. A Caola bőszen fejleszt, s az új termékeket már nyereséggel tudja árulni. Évente körülbelül 100 millió forintot fordít kutatásra és fejlesztésre, s a termékek 5 százalé­kát cseréli le. A jövőt illetően elég lehangoló a kép. A próbaszámítások szerint — a meglévő termékstruktúra alapján — a Caola tavalyi 320 millió fo­rintos nyeresége 40 millióra zsugo­rodik. De nemcsak ez a gond — teszi hozzá Losonczi Károly — saj­nos azzal is számolnunk kell, hogy a lakosságnak kevesebb pénze lesz, spórolni fog, tehát a kereslet stag­nálása vagy akár visszaesése is vár­ható. — Ma a piacpolitika lényegében úgy néz ki, hogy azt kap a keres­kedelem, amihez éppen megvan minden anyag — füstölög az igaz­gatóhelyettes. A közelmúltban pél­dául 4 hónapig állt raktáron 1 mil­lió forint értékű Velm­elina hajsam­pon, mert a nyomdának nem volt a címkéhez szükséges sárga festéke. A sampon esetében a csomagolás: gond, csak átmeneti jellegű volt, akad azonban olyan termék, amely­nek adjusztálását a felszabadulás óta nem sikerült megoldani, ez­ pe­dig a kölni, illetve a parfüm. Igaz, hogy tavaly decemberben Prímás, Párision és Pigalle néven dobott piacra kölnit a Caola, az is igaz, hogy fél év alatt 45 ezer üveggel adtak el ebből az importpótló ter­mékből, ám az is igaz, hogy mind az illatalapot, mind az üveget im­portálni kellett. Már az is óriási eredménynek számított, hogy a ní­vós, küllemű dobozt sikerült itthon legyártani. A már meglévő és a várható ne­hézségek ellenére a Caola tovább folytatja aktív termékfejlesztési po­litikáját. Piacra kívánnak dobni egy teljesen új hatóanyagon (man­dulaolajon) alapuló női kozmetikai családot. Már kész a porcelánután­­zatú tégely, ami arra utal, hogy a Caola megirigyelte a Fabulissimo és a Hélia S D sikerét, s maga is szeretne nívósabb és egyben drá­gább kozmetikummal kirukkolni. A nyugat-európai országokban egyre nagyobb kultusza van a kü­lönféle növényalapú készítmények­nek. A Caola idén szeretett volna forgalomba hozni egy ilyen kozme­tikum családot, de ezúttal sem si­került a csomagolást megoldani, s meg kellett szervezni a növényalap­anyag termelését is, amire végül a Darányipusztai Állami Gazdaság vállalkozott. Gyógyszerész sikerek A Kőbányai Gyógyszerárugyár össztermelésében 4 százalékot kép­­visenek a kozmetikumok. Az ágazat dinamikusan fejlődik, tavaly 13 szá­zalékkal, idén az első félévben 20 százalékkal bővültek eladásaik. A vállalat úgy tervezi, ha az import alapanyagoknál nem lesz fennaka­dás, a tavalyi 300 millió forintos forgalmat akár 20 százalékkal is túlhaladhatják.­­ Azt valljuk, mindenkinek szüksége van egy kicsi luxusra — mondja Faiik­. Lászlóné, a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár kozmetika ágazatának vezetője. Azt hiszem, a Fabulissimo termékek esetében is erről van szó. Vevőink ezzel a ma­gyar viszonylatban kicsit drágának számító cikkel adóznak luxus iránti igényüknek. Az 1987-es év Kőbányán egyéb­ként a licencek jegyében zajlik. Ta­vasszal került forgalomba a fodrá­szoknak szánt Envolia elnevezésű dauer és fixatőr, júniusban pedig m­egjelent a boltokban az Elvett hajlakk. Ezek a márkák a L'Oreal céggel való együttműködés jegyé­ben készülnek. Idestova több mint két éve született a megállapodás a L'Oreal és a Kőbányai Gyógyszer­árugyár között, amelynek értelmé­ben a magyar gyár francia licenc alapján gyárt hajápolószereket, a konszern pedig a knolo how-ért, valamint az importanyagokért­ cse­rébe árut vásárol hazánkban. ..Az idei évre sikerült házon belül talál­ni ellentételezést — tájékoztat az ágazat vezetője. A L'Oreal gyógy­szeralapanyagot vásárol tőlünk.” A szerződés megkötésekor arról is szó volt, hogy az együttműködés ke­retében kiváló minőségű hajfestékek is készülnek majd Magyarországon. Erről Ránki Lászlónk most így véle­kedik: „Ez tipikusan az az eset, amikor egy vállalatnak a piaci hely­zet változása miatt át kell értékel­nie termékpolitikáját. A L’Oreal haj­festékek a magasabb árkategóriákba tartoznak, tehát 60—70 százalékkal lennének drágábbak, mint a hazánk­ban most piacon levők. Meg kell hát fontolni, hogy amikor romlik a la­kosság anyagi helyzete, és több ver­senytárs is jelen van a piacon, ér­demes-e kijönni egy ilyen termete­kél ” . A Biogal már régóta próbál kilépni a Nap bűvöletéből, ám kí­sérletük eddig a hazai kozmetikai ipar zátonyán, azaz a csomagoláson megfeneklett — állítja Kristóf Já-­­nosné — a kozmetikai ágazat ve­zetője. — Úgy tűnik, idén őszre mégiscsak sikerül bemutatni új­donságunkat. A termék alapanyaga tokaji aszúszőlő. Már évek óta tar­solyunkban van a receptúra, ám nem sikerült csomagolóanyagot ta­lálni. Eredetileg műanyagtubusban kívántuk forgalomba hozni ezt a készítményt, de nem tudtunk olyan flakont kapni a gyártótól, amelyik­ben ne lépett volna kémiai reak­cióba a termék és a műanyag. Vé­gül is változtattunk a koncepción, és most üvegben. A kicsi szép Az állami vállalatok mellett az utóbbi években hatalmas léptekkel törtek előre a szövetkezetek, gazda­sági társulások, sőt kisszövetkeze­tek. Az egyik leglátványosabb kar­riert a szegedi Universal Szövetke­zet futotta be. Ennek ellenére a szövetkezet vezetői a jövőt illetően más termékek felé is kacsingat­nak. „Ha stabilan tartani akarjuk a fejlődést, akkor a kozmetikai ágazat nem elegendő — szögezi le Cselovszki Jánosné. Éppen ezért a kozmetikai termelés szintentartását tervezzük, és emellett fel kívánunk építeni egy évi 4 ezer tonna kapa­citású szerves klór tartalmú fertőt­lenítőszert gyártó üzemet.” A szegedi szövetkezet 1957 óta működik, de kozmetikai cikkekkel csak a 70-es évek eleje óta foglal­kozik. Termékeinek 70 százaléka sa­ját fejlesztésű, 30 százaléka licenc alapján készül. A 160 fős szövetke­zet 360 millió forintos termelési ér­téket állít elő, ebből 200 millió fo­rint a kozmetikum s 160 millió fo­rint értékű a háztartási vegyiáru. Az évek során a szövetkezet és a kereskedelem egymásra talált. A belkereskedelem rájött arra, hogy monopolcikkeket csak kisebb terme­lők hajlandók gyártani, a szegediek pedig azt ismerték fel, hogy az áru­házakban biztos partnerre találnak. Így született meg a Centrum Áru­házak Charme, valamint a Skála Mérc márkájú monopolcikke. A sze­gediek saját márkát is kifejlesztet­tek, a Medeát. A következő lépés a licenc alap­ján történű gyártás volt. Az Azúr Kereskedelmi Vállalat biztosította a gyártáshoz szükséges devizakeretet, s ennek alapján kezdte el gyártani 1983-ban az Universal Szövetkezet a nyugatnémet Wella cég termékeit. „Most érkeztünk el arra a pontra — magyarázza a szövetkezet elnöke —, hogy saját fejlesztésű termékeink béltartalma kiváló, ám külső megje­lenésük nem megfelelő. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy egységes ar­culatot alakítunk ki. Ehhez a mun­kához felkértünk egy iparművészt is, aki egyébként a Fabulissimo csa­lád tervezője volt. Elképzeléseink szerint a jövő évtől már az ő ter­veibe öltöztetve jelenhetünk meg a piacon.” Körtvélyes Éva Látványos fellendülés az olasz szépségiparban A legnagyobb siker a férfikozmetikum Tavaly Olaszországban a fogyasz­tók 5,584 milliárd lírát költöttek kozmetikumokra, értékben 13, meny­­nyiségben 4 százalékkal többet, mint 1883-ben. S mivel a „belga figura” divatja tartósnak ígérkezik, az ága­zati szakértők a forgalom további növekedésére számítanak az idén is. Az előrejelzés érdekessége, hogy a szakértők szerint a legbiztosabb üz­let nem a női, hanem a férfikoz­metikumok és a hajápolószerek el­adása. A kedvező értékesítési lehetőségek a külföldi tőkét is vonzották az olasz iparba. A brit Beechem cso­port például a Manett­­fis Roberts megvásárlásával erősítette ottani piaci befolyását, a svéd Nobel kon­szern pedig többségi részesedést vá­sárolt a pármai Morris kozmetikai cégben, s ennek révén kerülhettek első ízben termékei az olasz piac­ra is. Az ígéretes piac a hazai gyártók terjeszkedésére is ösztönöz. Tavaly a torinói központú Ciranai csoport például az Oriane Internationale cég megvásárlásával az olasz, piac har­madik vezető nagyvállalatává lépett elő. Az első hely a francia L'eal.A múlt évi 475 milliárd líra forgalmá­val. Őt követi a holland Unilever az Elida Cibbs és az­ Atkinsons már­kanevű termékei eladásából szárma­zó 210 milliárd lírás bevételével. Leg­utóbb az egyébként iroda- és­­számítógépgyártással foglalkozó Oli­vetti cég is beszállt a kozmetikai iparba, amikor tavaly átvette a Charles of the Rite cégnek az Yves Se­int Laurent-tem addig élvezett ki­sebbségi részesedését, legnagyobb számban persze — érthető módon — a divatcégek szállnak be külsőként a kozmetikai iparba. A római Brigiotti és a nápolyi Valentina már külföldi partnerekkel is sikeres együttmű­ködést alakított ki mind a termelés­ben, mind a forgalmazásban, az idén pedig várhatóan még több di­vattervező célozza meg a szépség­­ipart, köztük az Ungaro, a Cacharel, a­ Dali és a kötöttáruiról híres Be­­netton. Az utóbbi időben fellendülőben van az úgynevezett egészségügyi kozmetikai szerek piaca is. Ide so­rolhatók mindenekelőtt a termálvíz­ből nyerhető gyógykozmetikumok. Az ilyen termékek iránti kereslet oly mértékben megélénkült, hogy a tavaly a belföldi piacon mintegy 40 milliárd lírás forgalmat lebonyolító Paglieri SpA Máltán is nyitott üzle­tet. Együttvéve mintegy 930 vállalat foglalkozik kozmetikai cikkek gyár­tásával Olaszországban, ezek közül azonban csak száz tekinthető igazán számottevőnek. A múlt évben az ágazati szakértők szerint a haj- és testápoló szerek forgalma bővült az átlagosnál nagyobb ütemben. Az előbbi az egy évvel korábbi időszak­hoz képest 15, az utóbbi mintegy 16 százalékkal. Ehhez hasonló, 11 szá­zalékos bevétel növekedést élvezhet­tek a férfikozmetikumok gyártói. A női parfümök és kölnivizek for­galma viszont csupán 7 százalékkal haladta meg a tavalyelőtti értéket. A szakértők a következő években is elsősorban a férfikozmetikumok piacán remélnek átlagon felüli üzle­ti lehetőségeket. Az utóbbi hónapok­ban feltűnő sikereket értek el a ve­vők körében a férfi testápoló szerek. A hajápoló szerek közül a speciá­lis termékek a keresettebbek, tavaly például a korpásodás elleni sampo­nok forgalma mintegy 20 százalék­kal nőtt. Elsősorban a gyógynövé­nyekből, természetes alapanyagokból előállított készítmények, aratnak si­kert. A belföldi termelés bővülésén túl jelentősen nőtt tavaly Olaszország kozmetikaicikk-importja is. A fél­kész- és késztermékek bevitele mennyiségben 22, értékben 17 száza­lékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Ezen belül mindenekelőtt a szájhigiéniai cikkek és a különféle dezodorok importja gyarapodott szá­mottevően, az előbbi 40, az utóbbi 37 százalékkal. A kivitel ennél jóval szerényebb mértékben, de ugyancsak nőtt a tavalyelőtti időszakhoz képest. Itáliai kozmetikai cikkekből mennyi­ségben kettő, értékben 5 százalékkal több jutott el a külföldi piacokra. Az exportnak további ösztönzést ad­hat, hogy a jövőben jobban ügyelnek az olaszországi előírásoknak a nyu­gat-európai normákkal való egyezte­tésére. (RIAI/NfA) Lendületben A legsikeresebb kozmetikumok közé tartozó Hélia-D marketingrész­legében érdekes helycsere történt. A Kőbányai Gyógyszerárugyár helyet­tes reklámfőnöke elfogadta a ver­senytárs invitálását, és az év elején átszerződött. Talpassy Zsombor, a Hélia-D piaci helyzetét illetően op­timista. ..Idén a tavalyinál 15—20 százalékkal nagyobb forgalmat ter­vezünk a Hélia-D-készítményekből. Ha figyelembe vesszük, hogy a ta­valyi több mint 200 millió forintos bevétel egy család húszféle cikkéből állt össze, akkor ez nem kis ered­mény.” Kevesen tudják, hogy noha a deb­receni Biogal Gyógyszergyárban ké­szülnek a Hel­ia-D-termékek, maga a Hélia-D társaság önálló,, hisz az Innofinance és a Biogal közös vál­lalkozása. Mindössze 40 főt foglal­koztat, köztük 20 kutatót is. A hélia-D aktív reklámpolitikát folytat, a kozmetikai ágazat bevéte­lének 10—20 százalékát fordítja erre a célra. „Azt hiszem, nemzetközi vi­szonylatban a World Star díj igen jó propaganda volt számunkra — mondja Kocsis Beatrix, a kereske­delmi osztály vezetőhelyettese. A párizsi székhelyű Nemzetközi Cso­magolás­ Szervezet a Szász Endre által tervezett díszdobozunknak ítél­te oda most tavasszal ezt a díjat. A versenyben egyébként olyan termé­kek kaptak hasonló elismerést, mint Salvador Dali parfümjének üvege, vagy a francia Kockás cég kozme­tikai doboza.” KOZMETIK­A Még nem birkózott meg az amerikai piaccal az Uni­flver A világ legnagyobb fogyasztási­­cikk-gyártója, a holland Uniliver konszern Dél-Afrikában szappant, Indiában samponokat, Franciaor­szágban dezodorokat, a szocialista országokban többféle tisztálkodási szert ad el hosszú évek óta siker­rel. Az amerikai piaccal azonban egyre nehezebben birkózik meg. USA-beli leányvállalata, a Lever Brothers — hatalmas reklámköltsé­gei ellenére — jóval kisebb forgal­mat bonyolít le a Lux és a Shield márkájú szappanokból, a Pepso­­dent, az Aira és a Close-Up fog­krémekből, mint a nyugat-európai marketing részlegek. Az Unilever USA-­n kívüli forgalmazói például az idei első negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest 57 százalékkal növelték nye­reségüket , miközben a Lever Brothers az utóbbi két évben már csak veszteséget könyvelhetett el, a legújabb kimutatások szerint mintegy 120 millió dollárt. Az anyavállalatnál piackutatók egész sora foglalkozott azzal, vajon mi okozza az értékesítés relatív si­kertelenségét az­­ USA-ban, és mi módon lehet segíteni rajta. A szak­értők arra a következtetésre jutot­tak, hogy merőben eltérőek a ten­gerentúli és a világ más táján élő fogyasztók vásárlási szokásai, új termék iránti fogékonyságuk. Az amerikai vásárlók a számtalan te­levíziós csatornán sugárzott rek­­lámzuhatag révén gyorsabban meg­hódíthatók az újdonságokkal. Az ottani fogyasztó a bőség zavarával küszködve jobban odafigyel az árakra is, s egy bizonyos felárért már csak olyan terméket hajlandó megvásárolni, amely valóban „töb­bet tud”, mint hagyományos tár­sai. Más szempontokra is ügyelni kell: az amerikai piacra ma már majdnem lehetetlen például hajtó­gázos dezodorokat eladni, ismert környezetkárosító hatásuk miatt. Az USA azonban a legtöbb tisz­tálkodási szert tekintve a leggyor­sabban bővülő piac, így az Unile­ver semmiképpen sem akarja ki­engedni a kezéből. Az anyaváll­­­ottani forgalmazó cég­­ megvásárlá­sával növeli részesedését. A közel­múltban 3,1 milliárd dollárért meg­vette a Chesebrough-Pond’s Inc-t, s arra ruházta a Lever Brothers ér­tékesítési jogait. Egy hibát azon­ban elkövetett — vélik a Pond's egyes volt vezetői —: az átszerve­zés során az LTSA-beli cég számos bevált alkalmazottjának mondott búcsút, holott állításuk szerint ép­pen a kiváló személyzeti munka volt eddig az amerikai vállalkozás tartós sikerének titka. Hogy bevá­­lik-e az Unilever számítása vagy sem, azt még nem lehet tudni, mindenesetre abban reménykednek, ha az üzlet bejön, 700 millió dol­lárra kétszerezhetik meg tengeren­túli forgalmukat. (The Wall Street lat ezért úgy döntött, hogy egy Journal, 1987. június 17.) A VAT MEIK­Z HELYZETBE HOZTA A GÖRÖG KOZMETIKAI IPART A kormány árpolitikája és az év elején bevezetett értéknövekedési adó (VAT) rendkívül nehéz hely­zetbe hozta a görög gazdaság ed­dig sem túlzottan virágzó ágazatát, a kozmetikai ipart. Már az 1985- ben jóváhagyott restriktív hitelpo­litika is éreztette negatív hatását a következő év elején a fogyasztási cikkek keresletére, és ezt­ csak sú­lyosbította a múlt év második felé­ben a kozmetikai cikkek 15 száza­lékos fogyasztói áremelkedése. Az idei évtől pedig bevezették az ér­téknövekedési adót, és a kozmeti­kumok a legmagasabb, 36 százalé­kos sávba kerültek. Ez átlagban 25 százalékkal drágítja a fogyasztói árakat, te­lát a görög vásárlók alig több mint egy fél év leforgása alatt 40 százalékkal drágábban juthatnak hozzá a luxuscikknek egyáltalán nem minősíthető tisztálkodási sze­rekhez is. A görög kozmetikaicikk-piacon tavaly a legtöbbet samponokból testápolószerekből és dezodorokból forgalmazták. Ezeket követték a telépítőszerek, a parfümök, a tisz­tálkodó szerek. A belföldi gyártók a legnagyobb mennyiségben sam­pont, fogkrémet és kölnit állítanak el.­ A görög piac öt vezető cége közül kettő nyugatnémet érdekelt­ségű. AZ egyik a Hocchst görög leányvállalata a Hocchst Hellas, a másik pedig a Nivea termékeiről ismert BDF cég. Tavaly a kozmetikai cikkek im­portja a belföldi termelés 10 száza­lékának megfelelő 1,49 milliárd drachma értékű volt. A szállítók szinte kizárólag a közös piaci or­szágok vállalataiból kerültek ki. Ennél jóval szerényebb mértékű exportot bonyolíthattak le a görög kozmetikai cikkek gyártói, mintegy 400 millió drachma értékben. Első­sorban haj sampont és kölnit expor­táltak, a főbb felvevőpiacok közé sorolhatók a közel-keleti országok, az NSZK­ és Franciaország. (Blick durch die Wirtschaft, 1937. június 12.) Nyersanyagpiaci árakról és jegy­zésekről 12 és 15 óra között a 228-014/36 számú telefonon adunk felvilágosítást.

Next