Világgazdaság, 1989. február (21. évfolyam, 22/5028-41/5047. szám)

1989-02-04 / 25. (5031.) szám

1989. február 4 Eredményes magyar-iráni tárgyalások A közelmúltban vezető üzletem­berekből álló delegáció tárgyalt Magyarországon. A tárgyalások cél­járól, eredményéről kérdeztük Mele­­ga Tibor kereskedelmi miniszterhe­lyettest. - Grósz Károly tavaly őszi teheráni látogatása során állapodtunk meg iráni kollégámmal, Hosotacs kereskedelmi miniszterhelyettessel az iráni üzletember­­delegáció budapesti látogatásáról. Most kíséretében a legnagyobb iráni impor­tőr cégek vezetői tárgyaltak Magyaror­szágon magyar vállalatvezetőkkel. A látogatás célja az volt, hogy megkísé­reljék kialakítani a hosszú távú szerző­dések kereteit, több évre előre megha­tározni a szállítások hozzávetőleges mennyiségét, és kialakítani az árképzés módszereit. Ez jelen esetben viszonylag könnyű dolog volt, mert a tőzsdéken is jegyzett termékcsoportokról folytak a tárgyalások. - Konkrétan milyen termékekről volt szó? - Elsősorban mezőgazdasági termé­kekről, így húsról és gabonáról, illetve félkésztermékekről, azon belül is kü­lönféle hengereltáruról, például alumí­niumlemezekről. A vállalati szintű megbeszélések sikeresek voltak, sikerült a hossszabb távú kereteket kialakítani. Hangsúlyozni szeretném, hogy a mostani tárgyalások célja nem a prompt üzletkötés volt. Mindemellett összes­ségében 20 millió dollár értékű üzletet most is kötöttek, ez önmagában sem kis összeg. Ami most inkább értéket jelen­tett, az a perspektivikus lehetőségek feltárása volt. - Úgy tudom, hogy míg korábban klíringelszámolással zajlott a kereskedelem, most felvetődött a forgalom konvertibilis alapokra való átállítása... - A klíringforgalom eléggé hosszú ideig zökkenőmentesen bonyolódott. Most arra a meggyőződésre jutottunk, hogy ha bővíteni akarjuk a kétoldalú forgalmat, akkor ezen változtatni kell. Úgy ta­pasztaltuk ugyanis, hogy az iráni válla­latok a klíring keretében történő eladást nem tartják kívánatosnak. Mint azt a későbbiekben Nagy Jó­zseftől, a Kereskedelmi Minisztérium illetékes főelőadójától megtudtuk: a két fél elvi megegyezésre jutott a klíring­­forgalomról a konvertibilis forgalomra való mielőbbi áttérésről. A korábbi klí­­ringforgalomból származó pénzügyek rendezését és az áttérés egyéb technikai részleteit a felek fél év múlva esedékes újabb tárgyaláson fogják tisztázni. L.Z. Magyar-Japán Gazdasági Vegyes Bizottság ülése Az 1975 novemberében aláírt Keres­kedelmi és Hajózási Szerződés alapján létrehozott Magyar-Japán Gazdasági Vegyes Bizottság 6. ülése várhatóan 1989. márciusában kerül megrendezésre To­kióban. Kérjük a vállalatokat, hogy az ülés előkészítéséhez, a magyar delegáció tárgyalási tematikájának összeállításához adjanak alapos és átfogó tájékoztatást a­ következőkről: - kereskedelmi forgalom 1988-ban, 1989. évi tendenciái és jellemzői a fontosabb árucikkek kiemelésével, - a meglévő kooperációs és vegyes vállalati kapcsolatok és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok, új kezdemé­nyezések; - a gazdasági együttműködés fejlesz­tésére irányuló vállalati elképzelések, különös tekintettel a kooperációkra és vegyes vállalatok létesítésére, japán működőtőke bevonására; - harmadik piaci együttműködés (meglévők, tárgyalás alatt, elképzelések); - kapcsolat a Magyarországon műkö­dő japán kereskedőházak irodáival; - a vállalat jelenlegi, illetve távlati piacpolitikája a forgalom bővítése ér­dekében, kereskedelemfejlesztési akci­ók (kiállítás, piaci szervezet stb.); - az exportárualap helyzete és gaz­daságossága; - milyen új cikk bevezetését tervezik a piacon; - az áruforgalmat, illetve az együtt­működést esetleg akadályozó hatósági, vagy vállalati szintű tényezők (japán exportengedélyezés, ellenvásárlás, kon­tingensek, egyéb akadályok stb.); - a preferenciális vámelbánás (GSP) kiterjesztése a magyar árucikkekre mennyiben befolyásolta termékeik ex­portforgalmát, esetleges problémák; - a japán piacnyitási intézkedések hatása; - a vállalat által fontosnak tartott tapasztalatok, következtetések és egyéb megjegyzések vagy kérések. Tájékoztatójukat kérjük 1989. febru­ár 13-ig megküldeni. (KeM) * A Magyar Gazdasági Kamara Japán- Magyar Gazdasági Klubok 16. együttes ülését 1989. április 18-19-én Tokióban tartják. A Magyar-Japán Gazdasági Klub célkitűzése, hogy ezen az eseményen minél több konkrét vállalati együtt­működési lehetőség felvetésével, vala­mint a japán működő tőke bevonására vonatkozó javaslattal vegyenek részt tagvállalataink. Az írásos jelentkezéseket a tárgyalási témák megjelölésével 1989. február 20-ig Bognár Sándornak, a Magyar-Japán Gazdasági Klub titkárá­nak eljuttatni szíveskedjenek. (Magyar Gazdasági Kamara, 1989. Budapest, 62., Pf. 106., telefon: 533-917) A kint tartózkodás időtartama utazással együtt körülbelül egy hét, melynek deviza- és forintköltségeit a vállalat fedezi. (MGK) Eladó az Ajkai Üveggyár? Vegyes vállalat alapítását tervezi az Ajkai Üveggyár, az érdeklődők között van az amerikai Andlinger Company is. Mint a Veszprémben megjelenő Napló beszámol róla, ez az amerikai cég arról híres, hogy csődbe ment vállalatokat vásárol fel. Ezeket aztán sajátos mód­szerekkel „feljavítják”, majd többnyire túladnak rajtuk. A veszprémi lap szerint az Ajkai Üveggyár tavaly 12 százalékos nyereséget ért el, tőkés exportja - amely termelésének négyötödét teszi ki - tavaly az 1981. évi csúcseredményéhez han­sonlóan alakult, kereken 7 millió dollár volt. "Egy dol­gozóra 5140 dollár értékű export jutott." A gondot a költségek növekedése jelenti: a cég ugyanis exportsikereit a kézi munkával előállított ólomkristály termékeinek köszönheti. Az ügyes, gyakorlott kézi munkát azonban meg kell fizetni, ha másként nem megy, szerve­zeti, tulajdonosi változással. Mint a Napló munkatársának, Laki Pálnak cikkéből kiderül, a tavalyi, össze­sen 8 százalékos bérfejlesztés után az idén 16 százalékos bérfejlesztés terve­zésére van mód, „bár, ha a szabályozók nem szabnának korlátot, a gyár gazda­sági lehetőségei többet is meg­engednének”. „Az Ajkai Üveggyár vezetése arra készül tehát, hogy nem csak termékeit, de a vállalatot is - éppen a vállalat érdekében - eladja” - írja a veszprémi Napló. Kamarai eseménynaptár Február 6. Gábor András, a kamara elnöke fogadja Roska Istvánt, hazánk leendő varsói nagykövetét. Február 6. 15.30 óra (633. terem) Az Országos Érdekegyeztető Tanács kamarai tanácsadó bizottsága Martos István al­­elnök vezetésével ülést tart. Tájékoztatást ad: Tardos János Február 6. Howard Evans, az angol Business Briefings Ltd. igazgatója megbeszélést folytat a külgazdasági kapcsolatok főosztályának vezetőjével a májusra tervezett magyar-EK üzletember­­találkozó előkészítéséről. Tájékoztatást ad: Dvorák Éva Február 6-9. A kamara szocialista országok osztályának vezetője és mun­katársa, az észak-magyarországi területi bizottság titkára, valamint a Miskolci Vásár igazgatója látogatást tesz a Kije­vi Kamarában a kamarai kapcsolatok szélesítése és a májusra tervezett kijevi magyar vásár előkészületeinek egyezte­tése céljából. Tájékoztatást ad: Földvári András Február 6-10. Ismét Magyarországon tárgyal a World Business Council szep­temberi konferenciáját előkészítő bizott­ság. Tájékoztatást ad: Böröcz Lajos Kanadai tanácsadók magyarországi tevékenysége A Magyar Gazdasági Kamara és a kanadai CESO (Canadian Executive Service Organization) között decem­berben és januárban tárgyalás folyt a szervezetbe tömörült tanácsadók ma­gyarországi közreműködéséről, szolgál­­tatások igénybevételéről. Az említett kanadai szervezet olyan visszavonuló vagy nemrég visszavonult nagy szakmai tapasztalattal rendelkező magasabb vállalati vezetőket tud ki­küldeni az érdekelt magyar vállalathoz, akik a kívánt téma alapos vizsgálata és elemzése után tanácsot, javaslatot tesz­nek a vállalatvezetésnek az adott tech­nikai, technológiai, termelési, fejlesztési, marketing, kereskedelmi (export-import), pénzgazdálkodási, költséggazdálkodási, vezetési és szervezési, karbantartási, szállítási, számítástechnikai, információs stb. problémák megoldására, a tartalé­kok feltárására. A CESO 20 év óta működik, 1988- ban 15001 tanácsadási projektet (felada­tot) oldott meg Kanadában és több mint négyszázat külföldön. A mintegy­ 2500 konzultáns elsősorban fejlődő és köze­pesen fejlett országokban fejtett ki ered­ményes tevékenységet. A konzultánsok a fentebb felsorolt funkcionális terüle­teken belül a lehető legkülönböző ipar­ágakra és iparcsoportokra is szakosodtak. Az elmúlt években közel 50 országban működtek, 2-12 hetes időtartammal. A konzultánsok igénybevétele kedvező feltételek mellett történik. A konzultáns meghívását az érdekelt magyar vállalat közvetlenül a CESO központjánál je­lezheti. A központ egy megküldött kérdőív alapján ajánlatot tesz az érde­kelt vállalatnak a konzultáns(ok) sze­mélyére. Megfelelő információcsere után, amely történhet levélben, telexen, tele­fonon, közvetlenül az érdekelt magyar vállalat köt szerződést a CESO köz­pontjával, ez levélben lebonyolítható. A tanácsadó konzultáns küldése időtartamtól függetlenül, 1950 CAD egyszeri devi­zaköltségbe mint CESO-nak fizetendő közvetítési díjba kerül, amely tartalmazza a kiküldött biztosítását. Ezen felül a magyar fél fizeti a konzultánsnak (3 hétnél hosszabb itt-tartózkodás esetén a feleségének is) a megfelelő szintű szál­lását, ellátását és igen csekély heti „zsebpénzét” forintban. Mindezt rögzíti a magyar vállalat és a CESO közti eseti megállapodás. A konzultáns a szakértői munka végeztével összefoglaló jelentést ad az elvégzett munkáról. Lehetséges bővebb beszámoló igénye is, ebben azonban előre, esetenként meg kell ál­lapodni, ami az itt-tartózkodás némi meghosszabbítását jelentheti. A Magyar Gazdasági Kamara hason­ló konzultánsokat már más országból is közvetített, kedvező tapasztalatokkal. A kamara készséggel áll rendelkezésre a konzultánsok meghívásával kapcsolatos teendők elvégzésében. E célból CESO- koordinátor dolgozik a kamarában azzal a feladattal, hogy segítse az érdeklődő vállalatok eligazodását. Felhívjuk továbbá az érdeklődő vál­lalatok figyelmét, hogy 1989. február­­i­ig Budapesten tartózkodik a CESO képviselője, akivel konzultációra is nyílik lehetőség.* A Magyar Gazdasági Kamara a CESO- val való koordinátori feladatok ellátá­sára dr. Domán András ny.vezérigazgató­helyettest, gazdasági tanácsadót bízta meg, aki a kapcsolatfelvételről és a lebonyolításról információt tud adni az érdeklődő vállalatoknak. Dr. Domán András kedd és péntek kivételével mindennap elérhető a Taurus Gumiipari Vállalatnál 11-15 óra között, a 334-917 vagy a 136-400/1400 telefonon. (MGK) Magyar-új-zélandi vegyes vállalat A Nikex Külkereskedelmi Vállalat és a Jászberényi Aprítógépgyár vegyes vállalatot alapított az új-zélandi Tidco céggel, illetve annak angol leány­vál­lalatával. A Tidco Anix Kft. mintegy 40 millió forintos alaptőkével jött létre, 60 százalékban külföldi tőkerészese­déssel. Az első magyar-új-zélandi kö­zös vállalkozás a Tidco cégnél kifejlesz­tett univerzális zöldgépeket gyártja majd a magyar partner üzemében. A gyártási dokumentációt az új-zélandiak adják át, ennek értéke beleszámít a tőkehozamuk­ba. A szériagyártás 1990-ben indul. (MTI) MAGYAR GAZDASAG 3 ELFOGADTA A KAMARA KÖLTSÉGVETÉSÉT AZ ELNÖKSÉG Munkatársunktól: A kamara legutóbbi elnökségi ülésén jóváhagyták a tavalyi költségvetésről szóló beszámolót és az ez évi költségvetési tervet. A kalkulációk szerint a múlt évi kiadások 264,2 millió, a bevételek 269,2 millió forintra rúgnak, erre az évre pedig 298,2 millió a kiadási és 299,2 millió forint a bevételi terv. A tavalyi előirányzattól eltérően tehát nullszaldó helyett 5 milliós eredménnyel zárja a múlt évet a kamara és ebben az évben sem tervez veszteséget. Rendkívül komoly erőfeszítéseket kell mindehhez tennie. A tagdíjakat, amelyek 1981 óta nem emelkedtek, az idén sem szándékozik növelni, ám ettől függet­lenül a tagdíjbevételek várhatóan mint­egy 13 millió forinttal nagyobbak lesz­nek, mivel új belépőkre lehet számítani és az áremelések miatt a vetítési alap is nő. A múlt évben önerőből képes volt finanszírozni a kamara a bérek bruttó­sítását, az ÁFA f­iatti költségnöveke­dést, és az általános áremelkedéseket. Idén egyedül a TB-járulék 33 száza­lékpontos emelése több mint 21 milliós többletkiadást okoz. Természetes, hogy az állami támoga­tások igénybevételétől továbbra is tar­tózkodni kíván a kamara. Bevételeit a tagdíjakon túlmenően azzal is növelni kívánja, hogy közel 12 millió forintért térítéses kiadványokat ad ki. Többlet­­forrást remél attól is, hogy külföldi megrendelésre rendezvényeket szervez, emelkedést vár a tanfolyamok utáni bevételekből is. A Heti Világgazdaságot ezentúl a HVG Kiadó Rt. adja ki a Hírlapkiadó Vállalat helyett. A kiadói jog átadásáért idén 8,5 millió, a következő négy évben évi 7 millió forint licencdíjat kap a kamara. Ez is új bevételi forrás. A HVG Kia­dónak az alaptőkéje 15 millió forint, felét a kamara adta, 1,25 millió forinttal az Ipari Fejlesztési Bank, 1 millió forinttal a Budapest Bank, 0,85 millióval a Posta, 0,75 millióval a Vörösmarty Nyomda, 0,5 millióval a Papíripari Vállalat, ugyanennyivel a Transelektro, másfél millió forinttal pedig a HVG .dolgozói szálltak be az rt-be (VILÁGGAZDASÁG 1988.február 2.,1.oldal). Ez utóbbiak elsőbbségi részvényt vásárolhattak, vagyis szavazati joguk nincs, viszont a képző­dő osztalékból elsőbbséget élveznek, és garantáltan legalább akkora osztalékot kapnak, amennyi az infláció. Mint Lőrincze Péter főtitkártól meg­tudtuk, a HVG kollektívája kezdemé­nyezője, motorja volt az átalakulásnak és nagy szerepe van a részletkérdések kidolgozásában is. Az átalakulás a HVG szerkesztőségének költözésével is jár, végre méltó körülmények között, új épületben helyezkedhetnek el, a Né­metvölgyi úton. Nehezebb helyzetben lesz viszont a kamara másik reprezentatív lapja, a kéthavonta megjelenő Verseny és Vál­lalkozás. A főtitkár, aki a magazin szerkesztőbizottságának elnöke, kezde­ményezője volt annak, hogy a kiadás­leépítés ezt az orgánumot se kímélje, úgyhogy a korábbi több mint 5 millió forinttal szemben ebben az évben csak 2 millió forint támogatást ad a kamara a mintegy 8 ezer példányszámú lapnak. „Sajnálatos tény, hogy az alapító főszerkesztő, aki eddig határozott arcu­latot adott a lapnak, új feladatai miatt megválik tőle. Utódlására pályázatot írunk ki, és az új főszerkesztő már a támo­gatásleépítés tudomásulvételével alakít­hatja ki koncepcióját. Úgy vélem, a lap menedzseri érdekképviseleti jellegének meg kell maradnia, sőt, erősödnie kell” - mondta a főtitkár. Szavaiból az is kiderült, nem kizárt, hogy a lap kevés­bé tetszetős kivitelben, de esetleg ol­csóbban kerül utcára, hiszen a lefara­gandó költségelemek legjelentősebbike a papír- és a nyomdaköltség. Ami a létszámot illeti, az idén két területen - a regionális bizottságok és a vezetői érdekképviselet munkájában - feladatbővülés lesz. A cél az, hogy egyéb területen ésszerű létszám-átcsoportosí­tás révén oldják meg az esetleg növek­vő feladatokat. Erre valószínűleg ösz­tönözni fog a decentralizált létszám- és bérgazdálkodás. A bevételi oldalon a tavalyi 138 millió után az idén 153,6 millió forintos be­vétel várható, ezen belül az okmány­­hitelesítésből változatlanul 60 millió, az egyéb főosztályi bevételekből pedig 15,9 millió forint. A kamara költségvetését az Elnökség egyhangúan elfogadta. Kedvező a Danuvia rendelésállománya A budapesti Danuvia Gépipari Vál­lalat vegyes vállalat alapítását tervezi az NSZK-beli Rexroth céggel. Mint a Danuvia című üzemi lap hírt ad róla, Zámbó József vezérigazgató munkás­gyűlésen közölte: a tárgyalások olyan szinten tartanak, hogy valószínűleg még az idei első félévben létrejöhet a nyu­gatnémet-magyar vegyes vállalat. Az előzetes tervek szerint hidraulikus gyárt­mányok készülnének a két cég égisze alatt az első évben, mégpedig azok, amelyeket eddig már a Danuvia gyár­tott. A munkások teljes egészében a Danuviából kerülnének ki. A pénzügyi kérdések még nyitottak, ezeket a ké­sőbbiekben konkretizálják. A Danuvia vezérigazgatója szerint a gépipari vállalat tavalyi árbevétele 945 millió forint volt, 15 millió forinttal több, mint az előző évben. Az idén a tervek szerint több mint egymilliárd forint értékű termék értékesítését tervezik. Zámbó József szerint a Danuvia ren­delésállománya feltöltött, a gépipari vállalatnál nem terveznek elbocsátáso­kat, az idén is mindenkinek lesz mun­kája a vállalat gyáraiban. Munkások kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy a Danuviánál nem vgmk­ra, hanem túl­munkára van szükség. „Akik ezt vállalják, azoknak feltétlenül jól kell járniuk” - tette,hozzá a Danuvia vezérigazgatója. A HVG Kiadó Rt. pályázatot hirdet gazdasági igazgató (főkönyvelő) munkakör betöltésére. A megbízás meghatározott időre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. A részvénytársaság létszáma mintegy 60 fő. A részvénytársaság tevékenysége: lap-, illetve könyvkiadás, reklám­­tevékenység, és az ehhez kapcsolódó feladatok ellátása. A főkönyvelő feladata: az rt. munkájának eredményes és gazdaságos működése érdekében a gazdálkodási és pénzügyi feladatok irányítása és ellenőrzése Pályázati feltételek:­­ felsőfokú szakirányú végzettség (közgazdasági egyetem vagy pénzügyi- és számviteli főiskola),­­ legalább öt éves szakmai gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes szakmai önéletrajzát. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat 1989. február 15-éig kérjük postacímünkre beküldeni: 1396 Budapest Pf. 464.

Next