Világgazdaság, 1989. február (21. évfolyam, 22/5028-41/5047. szám)
1989-02-04 / 25. (5031.) szám
4 ÁRUPIAC Vasárnaptól indul a Sky Television adása A tervezettnél valószínűleg jóval kevesebb brit és írországi készüléken lehet majd fogni vasárnaptól a Sky Television műholdról érkező adását, de a The Wall Street Journal című lap szerint nem csak ez árnyékolja be Rupert Murdoch sajtómágnás legújabb vállalkozását. Élesedni fog a verseny a világűrben, miután ugyanerről a műholdról két szigetországi rivális, a W. H. Smith Group Plc. és Robert Maxwell is vasárnap kezdi meg programjainak sugárzását. A már pályára állított francia műhold rövidesen öt csatornán kezdi meg a műsorszórást (ezek közül az első már e hónap második felétől fogható lesz), a nyáron pedig a brit Satellite Broadcasting Ltd. és a bonni kormány is feljuttatja saját távközlési űreszközét. Ilyen zsúfoltság közepette az iparági elemzők természetesnek veszik, hogy a Sky Televisionra az idén valószínűleg 150 millió font sterlinget rá kell fizetni üzemeltetőjének, a pénzügyi egyensúlyig (nem a nyereséges működtetésig!) pedig legalább 400 milliós kiadással kell számolni. Nagy reklámbevételekre egyelőre nem számíthatnak, mivel az egyre több műholdvállalkozást látva-a marketingcégek ennek a médiának az inflálódásától tartanak, és egy tekintélyes reklámcég szakértője szerint a hirdető vállalatok preferencia-sorrendjében a műholdas tévé eléggé hátraszorult. Murdoch és versenytársai szerint azonban már a szerényebb siker is felkeltheti az amerikai ügynökségek és televíziós vállalkozók érdeklődését, és ez lehet az igazi üzlet. A British Satellite az amerikai tőkét egy 700 millió dolláros programcsomaggal kívánja becsalogatni, amelyben egyebek között exkluzív műsorszórási megállapodások is szerepelnek a hollywoodi stúdióval. Ami a szigetországi nézőréteget illeti, az az érintettek szerint néhány éven belül többmillósra fog növekedni. Egyelőre azonban csak néhány ezer brit lakos veheti közvetlenül parabolaantennáról a műsort, mivel a vevőegységeket gyártó Amstrad karácsony helyett csak január legvégén kezdte meg a kiszállítást a boltokba. A cég egyébként egymillió parabolaantenna gyártására szerződött le, ezeket egyenként 199 font sterlingért lehet megvenni. Mintegy 55 ezer szigetországi otthonba a már bekötött kábeltévé-hálózaton jut el a műholdas adás, miután a múlt héten erről megállapodott Murdoch a kábeltévé-társaságokkal. A legtöbb „vezetékes” előfizető már megismerhette az ausztrál illetőségű vállalkozó másik műholdas adását, az eredetileg további műsorelosztásra és nem közvetlen vételre szánt Sky Channelt. (AP-DJ) A BTS HORMON ÚJ VITAFORRÁS LEHET AZ EK ÉS AZ USA KÖZÖTT Az amerikai vegyi cégek által immár nagyüzemileg is előállítható BTS hormon újabb fejezetet nyithat az EK és az USA közötti agrárvitában - vélik szakértők. A BTS (bovine somatotrophine) hormonról régóta köztudott, hogy növeli a tehenek tejkiválasztását, az állatok szervezetében megtalálható ugyan, de mesterségesen csak a 80-as évek elején sikerült az USA-ban előállítaniuk olyan cégeknek, mint a Monsanto, az Elanco, az American Cyanamid és az Upjohn. A hormon alkalmazásával kapcsolatos végső teszteléseket hamarosan befejezik, és valószínű, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal (FDA) néhány hónapon belül engedélyezi a szer forgalomba hozatalát. Szakértők szerint óriási piaci lehetőségek rejlenek a termékben, évi egymilliárd dolláros forgalom sem elképzelhetetlen. Az eddigi szakvélemények szerint a BTS-nek semmilyen káros hatása sincs az emberi szervezetre, ezért - állítják amerikai illetékesek - az USA igen élesen reagálna, ha az EK (Európa Közösség) - hasonlóan a növekedési hormonhoz - nem engedélyezné a BTS értékesítését a közös piaci tagországokban. A BTS közös piaci ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy teljesen irreális lenne a közösségen belül a tejtermelést serkentő hormon alkalmazása, hiszen ott az egyik legnagyobb gondot éppen a tejfeleslegek felszámolása okozza: ennek elősegítésére a közösség tagországaiban eddig 5 millió állatot voltak kénytelenek levágni. Az EK és az USA hormonvitájához kapcsolódó hír, hogy az amerikai fogyasztók szövetsége, a CFA támogatja a közös piaci álláspontot, vagyis a hormonkezelt húsok bevitelére január elsejével elrendelt tilalmat, mert - mondják a CFA képviselői - az intézkedés nem a kereskedelmi protekcionizmus szülötte, hanem a fogyasztók érdekeit hivatott védeni. A szövetség egyben felszólította a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat egy legalább 90 napig terjedő „fegyverszünetről” az EK illetékeseivel, nehogy kereskedelmi háború robbanjon ki a két fél között. Február 20-tól ugyanis az EK retorziót tervez, válaszul az USA- nak a hormontilalommal szembeni ellenlépésére. (AP-DJ, Reuter) Malaysiai gépkocsiexport A malaysiai Perusaban Otomobil National Ltd. (Proton) megkezdte Proton Saga típusú személygépkocsi értékesítését Nagy-Britanniában. Egyelőre 600 autót szállított le, de a tervek szerint a március közepétől 6 ezret ad el ebből a típusból a brit piacon. Malaysia már eladott Proton Saga személyautót Srí Lankának, Máltának, Írországnak, Új-Zélandnak és Bangladesnek, és még a múlt évben meg akarta kezdeni az exportot az USA-ba is. Ehhez azonban különféle módosításokat kellett végrehajtania a járműveken, mert több alkatrész nem felelt meg az amerikai szabványoknak. A Proton egyébként nem tartja kizártnak, hogy bepereli amerikai partnerét szerződésszegés miatt, a Proton America Inc. ugyanis tavaly november közepéig sem szerezte meg a gépkocsik importjához szükséges engedélyeket. (WWD) Engedélyezték az új iraki olajfinomító építését Irak kormánya zöld utat adott az Öböl térségében tervezett, a maga nemében legnagyobb petrolkémiai gyár megépítésének. Az illetékes miniszter szerint az üzem három év múlva üzemkész lesz, kapacitása meghaladja az évi 1,5 millió tonnát. A tanácsadói és műszaki előmunkálatokra állítólag már kiadták a megbízásokat; a vállalkozáshoz most külföldi társakat keresnek, akik készek lennének a szükséges további hiteleket és a műszaki know-how-t rendelkezésre bocsátani. Az üzemben 21 különféle petrolkémiai terméket kívánnak gyártani, összesen évi 1 milliárd dollár értékben. Az előállított gyártmányok 70 százalékát exportra szánják. (WWD) Peugeot-autók Indiából A francia Automobiles Peugeot SA. Indiában kívánja gyártani 504-es típusú személyautóit. A francia autó a Bombay melletti Mahindra gyár üzemeiben készül majd. A hosszú távú megállapodást az indiai hatóságok már engedélyezték, és 1990-ben állítólag megindul évi 10 ezer járműnek az előállítása. Kezdetben a gyártáshoz szükséges alkatrészek és részegységek 70 százaléka készül majd Indiában, ez az arány később 80 százalék fölé emelkedik. Ez lesz az első, Indiában gyártott francia személyautó. Az említett megállapodás alapján Indiában ötfokozatú sebességváltók is készülnek majd francia licenc alapján; ezeket a Peugeot kocsikon kívül a Mahindra terepjáró kocsijaiba is beépítik. Az évi termelést 20 ezer darabra tervezik. Az 1945 óta fennálló Mahindra gyárban 9 ezer dolgozó foglalkozik gépjárművek (terepjárók, traktorok, teherautók, motorok és hajtóművek) gyártásával. A Peugot-konszernnel 1978 óta működnek együtt. (WWD) Indonézia exportálhatja a legtöbb kötött árut az EK-ba A közös piaci tagországok 25,5 millió darab kötött ruházati cikk bevitelére adnak engedélyt az idén Indonéziának, így 1989-ben az ázsiai ország kapja a legnagyobb exportkárát a kötött ruházati termékek esetében - közölték dzsakartai források. Korábban Hongkong volt az EK legnagyobb kötöttáru-szállítója, a brit koronagyarmat azonban az idén csak 25,32 millió darabot exportálhat a tagországoknak. A kvótamegállapodásra 3 napos megbeszélés után került sor, és ennek eredményeképpen most először korlátozza a brüsszeli bizottság Indonézia exportját kötött ruházati termékekből. Indoklásként az illetékesek azt hozták föl, hogy az elmúlt években a közös piaci országok textilimportja jelentősen megugrott. Az ázsiai ország 1984-ben még csak 1,2 millió darab kötött ruházati terméket exportált az EK-országokba, 1987- ben viszont már 12,1 milliót. A tavalyi év szeptemberig terjedő időszakában az exportadatok még tovább növekedtek: 18,8 millió darabot értek el. Mint az indonéziai kereskedelmi miniszter elmondta, az Egyesült Államok után a közös piaci országok importálják a legtöbb textilterméket az országtól. Az Indonézia teljes textilexportjából származó bevételből így az EK-országok mintegy 20 százalékkal részesednek. A tavalyi év első 10 hónapjában egyébként az indonéziai textilexport összesen 1115 millió dollárt eredményezett. A kereskedelmi miniszter becslése szerint a textilexport értéke az idén 1,2 milliárd dollárra növekszik. A brüsszeli bizottság ugyanakkor engedélyezte Írországnak, hogy saját gyártói védelmének érdekében csökkentse az olcsó kínai alsóneműk importját. A bizottság egyidejűleg engedélyt adott Franciaországnak a kínai ernyők bevitelének visszafogására. (Reuter) A Sri Lanka idei teatermése 10 millió kilogrammal csökkenhet a tavalyi 227 millió kilogrammhoz képest, nyugateurópai tőzsdecégek véleménye szerint. Az ország illetékesei hivatalos termésbecslést egyelőre még nem adtak ki. 1989. február 4. VESZTESÉGES A NORSK DATA A skandináv számítástechnikai ipar egyik vezető cégének tartott Norsk Data váratlanul veszteséget jelentett a legutóbbi mérlegbeszámolóján. A hír önmagában nem érdemelne sok figyelmet, a hátterében meghúzódó körülmények miatt azonban több szempontból is tanulságos esetről van szó. A közepes méretű vállalat nehézségei elsősorban azt példázzák, hogy a nagy horderejű piaci változások hatására miként sorvadnak el rövid idő alatt a legdinamikusabbnak tartott ágazatban is a stabil pozíciók. A Norsk Data kedvezőtlen eredményei két fontosabb eredőre vezethetők vissza. Ezek közül az egyik lényegében gazdaságföldrajzi és piaci feltételekből fakad, a másik pedig a műszaki fejlesztési irányok helytelen megválasztásából. Az ipari szerkezetváltási törekvések szempontjából mindkettő komoly tanulságokkal szolgál. A regionális, piaci jellegű feltételek elemzése kapcsán a szakemberek elsősorban arra mutatnak rá, hogy a Norsk Data egy olyan térségben tevékenykedett, ahol a jól képzett szakembergárda, a magas színvonalú ipari kultúra és a fejlett infrastruktúra egyaránt rendelkezésre állt. A vállalat elsődlegesen egy olyan piacon volt jelen, amely folyamatosan magas követelményszintet támasztott, de jól fizetett a színvonalas termékekért és szolgáltatásokért, így az árbevétel bőséges fedezetet nyújtott az intenzív műszaki fejlesztésre. A kedvező gazdasági környezet és a vélhetően igényes vállalatvezetés sem volt azonban elégséges a folyamatos expanzió fenntartásához. A skandináv térség, illetve az eladási lehetőségek szempontjából szóbajöhető nyugat-európai országok csak viszonylag szűk regionális piacnak minősültek, ahonnan nem lehetett versenybe szállni a számítástechnika fejlődésének fő irányait meghatározó amerikai és japán nagyvállalatokkal. A piac nyitottságára építő állami szabályozás is a Norsk Data ellen dolgozott egy idő után. Amint ugyanis kiderült, hogy az eredeti műszaki fejlesztési irány zsákutcába jutott, a vállalat védtelen maradt a konkurenciával szemben, és eladásai rohamosan csökkeni kezdtek. A vállalat helyzetének rosszabbra fordulása ezen a ponton kapcsolódik a műszaki fejlesztési irány helytelen megválasztásához. A Norsk Data úgynevezett miniszámítógépek gyártására szakosodott az évtized kezdete óta.A szakterületet kevésbé ismerő olvasók számára ezt a kategóriát elsősorban a kisebb teljesítményű asztali személyi számítógépektől szokták megkülönböztetni. A miniszámítógépek a folyamatos miniatürizálás és méretcsökkentés ellenére még ma is többnyire állványos kivitelben készülnek, és akkorák, mint egy kisebb irattároló szekrény. Korábban a Norsk Data egy olyan fejlesztési irányt szabott meg, amely éveken keresztül ragyogó üzletmenetet biztosított számára. A cég teljesen elszakította a konstrukciót azoktól az alapmodellektől, amelyeket a nagy amerikai gyárak követtek. Az önálló út követése elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a cég gépeit teljesen egyedi alapszoftverrel (úgynevezett operációs rendszerrel) látták el. Értelemszerűen következett ebből az, hogy a felhasználói programok csak ezeken a gépeken működtek. Ez a fejlesztési stratégia jól működött a 80-as évek elején, amikor a piac még honorálta a drágább egyedi megoldásokat. A Norsk Data ebben az időben káprázatos nyereséget realizált az általa forgalmazott programcsomagokon és egyedi szoftvertermékeken. Ez a stratégia azonban az évtized végének közeledtével elkerülhetetlenül bukásra lett ítélve. A fordulatot az váltotta ki, hogy az utóbbi években váratlanul előretörtek az úgynevezett nyílt számítógépes architektúrák, amelyekben számos ponton nemzetközileg szabványosított megoldásokat alkalmaznak. Az általános, szabványosított kellékek sorában a legfontosabbnak azt a UNIX nevű operációs rendszert tartják, amelyet még a 70-es évek végén fejlesztett ki az AT&T Bell Laboratóriuma. Ez az alapszoftver, amelyet egészen a mai napig folyamatosan tökéletesítenek, elsősorban arra nyújt jó lehetőséget, hogy az alkalmazói programokból kialakuljon egy olyan, nemzetközi méretű, közös szoftverkincs, amelyből a felhasználók bőségesen meríthetnek. Magától értetődik, hogy minden olyan cég, amely a saját partikuláris megoldásait ajánlja egy ilyen irányzattal szemben egy idő után elkerülhetetlenül zsákutcába jut. A Norsk Data eredményeinek váratlan és rendkívül erőteljes romlása mögött is éppen az áll, hogy nem ismerte fel kellő időben a nagy nemzetközi szabványokhoz való igazodás szükségességét. Más tekintetben a vállalat sorsa kezd emlékeztetni arra a pályára, amelyet a Saab-Scania számítástechnikai részlege futott be. Ezt ugyanis a sorozatos balsikerek után átvette az elektronika más területein sikeres Ericsson, majd egy további eredménytelen periódus, sőt tetemes veszteségek után továbbadta a finn Nokiának. E példák egybehangzóan azt sugallják, hogy a legmodernebb ágazatokban való megkapaszkodás kulcskérdése ma az, megtalálja-e egy vállalat a helyét a mélyreható szabványosítások által meghatározott nemzetközi piaci folyamatokban. (AP-DJ) Szovjet-bolgár vegyesvállalat húsfeldolgozásra A Szófiában múlt év december végén aláírt megállapodás szerint húsfeldolgozó vegyes vállalatot alapít egyrészről a szovjet Agráripari Állami Bizottság (Goszagroprom), a Szovjetunió Húsipari Kutató és Fejlesztő Intézete és a most alakult Agroprombank, másrészről a bolgár Állami Húsipari Intézet és a „Rodope” mezőgazdasági kombinát. Az alaptőkét 15 millió levában állapították meg ( 1 dollár : 0,8433 leva), ennek 55 százalékát a bolgár partnerek biztosítják. A két országnak ez az első vegyes vállalata. A gyártáshoz szükséges nyersanyagokat a bolgárok szállítják, a Szovjetunió magas fokon automatizált termelőberendezéseket bocsát a Bulgáriában építendő üzem rendelkezésére. A szerződés szerint a főleg nagyfogyasztói kiszerelésben készülő, évi 5 ezer tonna húskonzerv, pástétom és sonka 70 százalékát a Szovjetunió veszi át. Az elvégzett számítások szerint az építkezés és a berendezés teljes költsége 4-5 év alatt megtérül; a gyárat 1989 végén helyezik üzembe (Agro- Europe, Bonn, 1989. január 23.) AZ 1989 ÉVI RÉSZLEGES IMPORTLIBERALIZÁLÁS ÚJ LEHETŐSÉGEKET NYIT! Ne teremtse meg szkát külkereskedelmi apparátusát! Kíméljen költséget, létszámot! IMPORT - tevékenységét minimális díjért rugalmasan, szakszerűen lebonyolítja gyakorlattal rendelkező külkereskedelmi fővállalkozó kisvállalat. Az üzleteket Önök tárgyalják, kötik meg, é • a mi feladatunk a lebonyolítás. A részletek tisztázása az Ön kapcsolata: Horváth Miklós igazgatóhelyettes TRANSINVEST Bp XIV., Hungária krt. 113. Telefon: 634-836, 632-338 Telex: 227093 J1