Világgazdaság, 1989. augusztus (21. évfolyam, 145/5151-167/5173. szám)

1989-08-01 / 145. (5151.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG A JKSZ KB plénuma a súlyosbodó nemzetiségi válságról A JKSZ Központi Bizottsága hétfőn Belgrádban folytatta vasárnap megkez­dett tanácskozását az ország egyre sú­lyosbodó nemzetiségi válságáról. Vasár­nap felszólalt Ante Markovics, a ju­goszláv kormány horvát nemzetiségű elnöke. Kijelentette, hogy a kormánya által kezdett gazdasági reformmal szem­ben nagy az ellenállás, és egyes köz­társaságokban a „saját nemzet” szűk érdekei alapján ítélik meg a javasolt változtatásokat. A szövetségi kormány számos intézkedését megtorpedózzák, antiinflációs programja pedig állandó támadások kereszttüzébe került - tette hozzá, majd fölvetette: „Elegendő érv nélkül forgatókönyvet dolgoznak ki a fő bűnbaknak kikiáltott szövetségi kormány megbuktatására.” Bár a kormányelnök beszédében nem nevezte néven Szerbiát, amely azzal vádolja a horvát Markovicsot, hogy a gazdasági reformprogramban előnyben részesíti Szlovéniát és Horvátországot, Jugoszlávia két legfejlettebb köztársa­ságát a szegényebb tagköztársaságok, mindenekelőtt Szerbia rovására, érezhető volt, hogy a bírálat kinek a címére irá­nyul - jegyzi meg a Reuter. A horvátok és a szerbek közti incidensek az utóbbi időben gyakoribbá váltak, sőt kiterjed­tek a fő valutaforrást jelentő idegen­­forgalom szempontjából létfontosságú tengerpartra is. Nem véletlen, hogy Boriszlav Jovics, az államelnökség szerb alelnöke vissza­utasította Markovics burkolt vádjait, és úgy érvelt, hogy „a szövetségi kormányt ért bírálatok mögött nem kell a kormány megdöntésére kidolgozott forgatóköny­vet keresni, de az is veszélyes dolog lenne, ha csak az ország egyetlen tag­­köztársaságát vádolnák Jugoszlávia egységének szétzúzásával”. Ivica Racsán, a JKSZ elnökségének horvát nemzetiségű tagja a plénum előtt mondott beszédében azt hangsúlyozta, hogy a pártot a vezetéstől az egyszerű tagságig átszőtték a nacionalizmus kel­tette ellentétek. „A nacionalizmus fel­idézi a nemzetiségek közötti konfliktus veszélyét, annak minden lehetséges tragikus következményével egyetemben. Másrészt viszont azokban, akiket a nacionalizmus fűt, erősödik az a téves remény és illúzió, hogy ez a létező problémák megoldásának módja” - je­lentette ki. A plénumon a KB szlovén tagja, Borat Szuklje egyenesen azt mondta, hogy Jugoszlávia csakis úgy maradhat élet­ben, ha rendkívül decentralizált, föde­­ralisztikus szocialista állammá válik, amely többpártrendszerrel rendelkezik. Mint ismeretes, Szlovénia csütörtökön fogadta el azt az alkotmánytervezetet, amely adott esetben lehetővé teszi a tagköztársaság kiválását a jugoszláv államszövetségből. Éles hangon szólt a nemzetiségi el­lentétekről Simeon Buncsics tábornok, jugoszláv védelmi miniszterhelyettes, aki szerint a mélyülő ellentétek már „a nemzetbiztonság néhány alapelvét is fenyegetik”, és „több kulcspozícióban lévő ember” a regionális érdekeket az ország egészének érdekei fölé rendeli. A hadsereg a múlt év folyamán emelte föl a hangját - emlékeztet a Reuter figyelmeztetve a politikusokat, hagyják abba a viszálykodást, és kijelentve: a jugoszláv hadsereg nem hagyja, hogy a nemzetiségi zavargások szétzúzzák Jugoszláviát. (Reuter, MTI) Japán segélyajánlat Kambodzsának Japán kész arra, hogy gazdasági se­gélyt nyújtson Kambodzsának, ha a Párizsban vasárnap megkezdődött nem­zetközi Kambodzsa-értekezleten sikerül átfogó megoldást találni a 10 éve tartó polgárháború befejezésére - nyilatkozta a tanácskozás előestéjén Kondo, a to­kiói külügyminisztérium szóvivője. Tájékoztatása szerint a japán külügy­miniszter a konferencián javaslatot fog tenni: Japán hajlandó megszervezni és másokkal együtt finanszírozni Kam­bodzsa gazdaságának talpraállítását, s e célból nemzetközi rekonstrukciós bizott­ság létrehozatalát ajánlja. Ennek az az alapfeltétele, hogy az egy hónaposra tervezett konferencián átfo­gó megoldást találjanak a Kambodzsa­­kérdés rendezésére, mégpedig Norodom Szihanuk volt államfőnek, az ellenzéki koalíció jelenlegi vezetőjének javasla­taival összhangban - mondta a japán külügyi szóvivő. A tervezett rekonstrukciós bizottság működéséről egyelőre még nincsenek konkrét információk, Kondo szerint bárki bekapcsolódhat, a hangsúly a gazdasági és műszaki segítségnyújtáson lesz. Pá­rizs máris felkérte Tokiót: elnököljön abban a bizottságban, amely a kam­bodzsai gazdasági rekonstrukció kérdé­seivel foglalkozik a nemzetközi konfe­rencia miniszteri szintű ülésének befe­jeződése után. (Reuter) ­ Észak-Ciprus növeli gazdasági önállóságát Észak-Ciprus költségvetése egyre kevésbé függ Törökországtól. A csupán Ankara által elismert kormány állami tervezési szervezetének (SPO) ügyvezető államtitkára szerint a költségvetési ki­adások 75 százalékát belföldi forrásból fedezik. Erkmen tájékoztatása szerint ez az arány 1975-ben, a török megszállás évében még csak 19,6 százalék volt. Az idei költségvetés 220 milliárd török líra, (1 USA-dollár , 2156 líra), a tavalyi 151 milliárd után, s ennek kétharmadát fedezik belföldi bevételekből. A költségvetési politikának az a cél­kitűzése, hogy minimálisra csökkenje­nek a szubvenciók és a szociális kia­dások, s növekedjenek az adóbevételek az adózási fegyelem javítása, valamint újabb adók bevezetése révén. A kereskedelmi embargó ellenére Észak-Ciprusnak 66 országgal vannak kereskedelmi kapcsolatai. Az import főbb tételei gépek és berendezések, fűtőolaj és építőanyag, az export főként citrus­félékből, élő állatokból, burgonyából és textíliákból áll. Tavaly az export és az import is csökkent, de nem jelentős mértékben. Nagy bevételekre tesz szert Észak- Ciprus az idegenforgalomból, az idén 130 millió dolláros rekordbevételre számítanak a tavalyi 118 milliót köve­tően. Tavaly 229 ezer külföldi járt a 167 ezer lakost számláló szigetrészen. (Reuter) AMBICIÓZUS POLITIKAI-GAZDASÁGI REFORM DÉL-JEMENBEN A „múlt hibáinak" kijavítására törek­vő gazdasági, valamint bel- és külpoli­tikai reformprogram bevezetésére készül a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa­ság. Ez a lépés azt jelenti, hogy a ha­talmon lévő elnök, Haidar Abu-Bakr Attasz ki akar törni az előző kormány által az országra kényszerített elszige­teltségből - írja a Reuter. A hatalmat 3 évvel ezelőtt véres puccsal magához ragadó Attasz - észak-jemeni kollégájával egyetemben - hosszú távú célként a két ország újraegyesítését tűzte ki célul, emellett javította kapcsolatait konzervatív szomszédaival, Szaúd- Arábiával és Ománnal. A program - amelyet Ali Szalim al- Baidh, a kormányzó Jemeni Szocialista Párt főtitkára írt alá - az ország veze­tésének átalakítását, valamint az arab és iszlám kultúrával való erőteljesebb azonosulást hirdeti. Tervezik az alkot­mány felülvizsgálatát, az elnöki poszt rotálását, a polgári jogok garantálását és új napilapok kiadásának engedélyezését is. Dél-Jemen gazdaságilag is együtt akar működni Észak-Jemennel, közös olaj­kitermelésről kötöttek megállapodást. A hét végén közzétett terv arra szólítja fel a dél-jemenieket, hogy hazai földön fektessék be tőkéjüket, és segítsenek talpra állítani a gazdaságot. A reform fontosságának hangsúlyo­zásaképpen Jaszin Szaid sumán minisz­terelnök vasárnap Szaúd-Arábiába uta­zott, ahol a Reuter hírmagyarázója sze­rint meg akarja nyerni azt a mintegy félmillió jemenit, aki a királyságban dolgozik azért, hogy külföldi kötvényekbe fektethessen be. Dél-Jemen az egyik legszegényebb arab ország­ legfontosabb valutabevéte­li forrását a külföldön dolgozó állam­polgárok átutalásai jelentik. Az ország magas inflációval küszködik, költség­­vetési hiányát 1986-ban 250 millió dollárra becsülték. Tavaly az Arab Monetáris Alaptól (AMF) 25 millió dollár kölcsönt kapott a költségvetési és a fizetésimérleg-hiány csökkentésére. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG Nem csak a színe más. CSÖKKENNEK A KŐOLAJÁRAK Az elmúlt héten barrelenként 1 dol­lárral 18 dollárra csökkent a kőolaj ára az USA-ban, s a szakemberek további áresést jósolnak, mert miközben az OPEC tagországai a tervezettnél több kőolajat „pumpálnak" a piacra, a vártnál kisebb a kereslet. A becslések szerint a tagor­szágok kitermelése jelenleg napi 21 millió barrel, míg megállapodásuk napi 19,5 millió barrelt irányoz elő. Az amerikai szakemberek szerint az OPEC tagországai mindig ugyanazt a sémát követik: egy OPEC-tanácskozás közeledtével - most például szeptem­ber 22-re van kitűzve az piacmegfigye­lő bizottság ülése - erőteljesen növelik kitermelésüket, hogy ezzel próbáljanak maguknak nagyobb kvótákat kicsika­rni. Emiatt azonban akár 15 dollárra is zuhanhat az ár, s ebben az esetben rendkívüli OPEC-tanácskozást kell ösz­­szehívni - mondta Indonézia energia­ügyi minisztere. (Reuter) Gyengül a brit kikötői sztrájk Gyengül a brit kikötői sztrájk a szak­­szervezeti vezetők felhívása ellenére. A southamptoni kikötő 450 dokkmunká­sának többsége úgy döntött, hogy fel­veszi a munkát, miután közülük 150-et elbocsátással fenyegettek meg a mun­káltatók - közölte a szállítási és se­gédmunkások szakszervezetének (TGWU) tisztviselője, John Ashman. A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a sztrájkba lépett 60 kikötőből már csak háromnak, Liverpoolnak, Bris­tolnak és Middlesboroughnak a munkásai nem hajlandók felvenni a munkát. Ismeretes, hogy a TGWU 18 nappal ezelőtt azért szólította fel munkabe­szüntetésre a kikötői alkalmazottakat, mert a munkáltatók nem voltak hajlan­dók tárgyalni olyan új országos megál­lapodásról, amely a dokkmunkások addig érvényben lévő, a 9400 munkásnak nyugdíjazásig foglalkoztatást biztosító szerződését helyettesítené (VILÁG­GAZDASÁG, 1989. július 12., 2. ol­dal). (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG JELENTI * * * Argentínában körülbelül egymillió szegény család számára tervezik élel­­miszerjegy-rendszer bevezetését. Az augusztusban induló, hat hónapig tartó akciót kezdetben az állam finanszíroz­za, a későbbiekben az ország ezer leg­nagyobb vállalkozásának megnövelt adó­jából teremtik elő a pénzt.­­ A török Eximbank 150 millió dol­láros hitelt nyújt a Szovjetuniónak gyógyászati berendezések, cipők és bőráruk vásárlására exporttámogatási programjának keretében. Törökország első ízben idén áprilisban adott hitelt a Szovjetuniónak, 500 millió dollárt.­­ Angolai és portugál kormányhiva­talnokok, valamint nemzetközi szerve­zetek képviselői lisszaboni tanácskozá­sukon megállapodtak: jövő októberben nemzetközi konferenciát tartanak az Angola számára szervezett 2 milliárd dolláros segélyakció kérdéseiről. 1989. augusztus 1 Viták az amerikai hitel- és takarékintézetek megmentése körül Heves viták közepette folynak a tár­gyalások az amerikai törvényhozásban arról, hogy miképpen mentsék meg a csőd szélén álló amerikai takarékpénz­tárakat. Az amerikai szenátus és a képviselőház egyeztető bizottsága a hét végén elfogadta a törvényjavaslatot, amely szerint a takarékpénztáraknak a jövőben jobban kell koncentrálniuk alapfeladatukra, a lakás- és házhitelek­re, s nagyobb összegeket kell tartalé­kolniuk. Emellett ki kell szállniuk a túlságosan kockázatosnak látszó kötvény- és ingatlanügyletekből. A törvényjavaslat legvitatottabb pont­ja, hogy miképpen finanszírozzák a takarékpénztárak megsegítéséhez szük­séges 50 milliárd dollárt. A javaslatban az szerepel, hogy ezt az összeget sze­repeltessék a költségvetésben, de von­ják ki a Gramm-Rudman-törvény hatá­lya alól. Mint ismeretes, ez a törvény kimondja: az amerikai költségvetési hiányt fokozatosan le kell faragni, s néhány éven belül egyensúlyba kell hozni. A takarékpénztárak megmentése az amerikai bankrendszer szempontjából életbevágóan fontos, ezért indítványoz­ták a honatyák, hogy erre az összegre ne vonatkozzon a törvény, azaz kincs­tári kölcsönt lehessen nyújtani. A kor­mány eredeti javaslata formálisan nem állami intézmény kötvényeivel finan­szírozná az ügyet. A javaslat fogadtatása vegyes, de még semmi nem dőlt el. Bush elnök min­denesetre közölte, hogy a maga részé­ről nem látja szükségesnek megvétózni a javaslatot, noha ő olyan megoldásnak a híve, amely a költségvetés megkerü­lésével menti meg a takarékpénztárakat (VILÁGGAZDASÁG, 1989. március 14., 5. oldal). Persze könnyen beszél, hiszen az első jelek arra utalnak, hogy nem lesz meg az elegendő támogatás a törvény­­hozásban. Az elnök sürgette viszont a törvényhozást. Mint mondotta: minden egyes nap, amellyel a döntés elhúzódik, 10—30 millió dollárjába kerül az adófi­zetőknek. Maga Gramm képviselő, aki a szó­ban forgó törvény egyik megalkotója, ádáz harcot hirdetett az ellen, hogy a bajban lévő amerikai takarékpénztárak megsegítésére szánt összegre ne vonat­kozzon a Gramm-Rudman-törvény. Szerinte egyébként az ellenzők táborá­ban van Brady pénzügyminiszter is. (Reuter) Importadó-csökkentés Törökországban Az importadók megszüntetését, az infláció megfékezését, továbbá a török piacok megnyitását ígérte Turgut Özal török miniszterelnök egy hét végi sajtó­­tájékoztatón. „Eddig már szabaddá tettük a kamatokat, a valutaárfolyamot és az arany árát, most viszont azon gondolko­dunk, hogy megszüntetjük az importvá­mokat, mert ez elengedhetetlen a szabad versenyhez” - tette hozzá. A bejelentés közvetlenül az után hang­zott el, hogy Törökországban a múlt csütörtökön március óta már harmadszor mérsékelték az importadókat - elsősorban az autóabroncsokét 25-ről 10 százalékra, valamint az autóalkatrészekét 50-ről 25 százalékra -, s csökkentették a vámokat is. Özal megígérte a török üzletembe­reknek, hogy hamarosan további, átla­gosan 10-15 százalékos importadó-csök­­kentésre számíthatnak. Arra a kérdésre, hogy mi van a döntés hátterében, a török kormányfő azt vála­szolta: van elegendő devizánk, így meg­engedhetjük magunknak a magasabb színvonalú importot. Az intézkedés segít az inflációellenes harcban is, mivel köny­­nyebben beérkezhetnek az olcsóbb kül­földi termékek. De van még egy nem elhanyagolható szempont, tudniillik az, hogy ezek az intézkedések összhangban vannak Törökországnak a Közös Piachoz való csatlakozási terveivel is. Jóllehet a török importszabályozás most sokkal egyszerűbb, mint amikor Özal 1983-ban hatalomra került, de még min­dig van mit korszerűsíteni rajta. Min­denesetre a mostani tervek megfordítják a tavaly októberben bevezetett gazdasági szükségprogramot, amelynek keretében akkor az importadók felemeléséről dön­töttek. Azóta javult a török gazdaság helyzete - tavaly a fizetési mérleg folyó tételein 1,5 milliárd dolláros aktívumot mértek, s a mérleg az idén is hasonlókép­pen alakul -, ezért vált lehetővé a program módosítása. Segít ebben az is, hogy tavaly a várnál nagyobb lett az adóbevétel, s a török államháztartás mérlegén az első hat hónapban 900 millió török lírás (1 dollár , 2145 török líra) hiányt mértek, jóval kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A török sajtó szerint azonban koránt­sem olyan jó a gazdaság helyzete, mint amilyennek a kormányfő lefestette. Az újságírók arra hivatkoznak, hogy az ipa­ri termelés az idén visszaesett. Az üzlet­emberek pedig azt állítják, hogy veszélyes lenne tovább növelni a fogyasztási cikkek importját. (Reuter) A külföldi beruházások ösztönzése Etiópiában A hazai és külföldi beruházók tevé­kenységének fellendítését célzó tervezetet ismertetett Etiópiában Aklilu Afework, a külgazdasági kapcsolatok minisztere a hét végén. Az adó-, osztalék- és importkedvezményeket tartalmazó cso­mag a legújabb a gazdaság bővítését és a termelés ösztönzését célzó intézkedé­sek sorában - írja a Reuter. Etiópia bízik abban, hogy az új ösz­tönzők jelentősen elősegítik majd a külföldi tőke beáramlását, a technoló­gia és a menedzseri know-how transz­ferét, a valutabevételek növekedését és a valutamegtakarításokat, nem különben új munkahelyek teremtését és a gazda­ság kiegyensúlyozott ütemű fejlődését - mondta Aklilu egy sajtókonferencián. A tervezetet ismertető Aklilu elmond­ta, hogy az intézkedések új beruházá­sok után­i, már működő üzemek na­gyobb arányú bővítése után pedig 3 évre adómentességet adnak. A beruházókat mentesítik a vámok, a beruházási javak importját terhelő vámok, valamint köz­ponti, illetve municipális adók alól, emellett teljesen vagy részlegesen fel­mentik őket a nyersanyagimportra ki­rótt vámok és adók alól - akkor is, ha a beruházó az üzem beindítása után importál nyersanyagot. A külföldi beruházók keményvalutá­ban utalhatják haza az osztalékot, csak­úgy, mint a vegyes vállalatok részvé­nyeinek eladásából, vagy a vállalat fel­számolásából származó bevételeket is. Az Etiópiában újrabefektetésre kerülő osztalékok adómentesek lesznek, a hazautalt összegek után mindössze 10 százalék adót kell majd fizetni. Csök­kentik a hazai beruházók jövedelmének adószintjét is, a szokásos 50-ről 40 százalékra. A vegyes vállalatok szabadon vihetik áruikat és szolgáltatásaikat a piacra, és arra sem lesznek kényszerítve, hogy állami vállalattól vásároljanak, vagy annak adjanak el - mondta a miniszter. (Reuter) világgazdaság" A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014, telex:22­7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta * Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148

Next