Világgazdaság, 1989. október (21. évfolyam, 190/5196-210/5216. szám)
1989-10-03 / 190. (5196.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Adóemelés és kiadáscsökkentés Változatlan súlypontok az olasz költségvetésben Változatlanul a tetemes hiány csökkentését állítja előtérbe a jövő évi olasz költségvetési tervezet, amelyet a hét végén hagyott jóvá a kormány, s amely a szokásos módon a kiadások megnyirbálását, a bevételek növelését tartalmazza. „Áldozatokat kell hoznunk valamennyiünk érdekében, ellenkező esetben megindulunk a csőd felé” - eképpen nyilatkozott hét végi televíziós beszédében Andreotti miniszterelnök. A tervezet szerint 9 ezer milliárd lírával csökkennek jövőre a költségvetési kiadások, míg a bevételek 11 ezer milliárd lírával emelkednek; a deficitet 133 ezer milliárd lírára tervezik, az idén várható 130 ezer milliárddal szemben. Csökken viszont a deficitnek a hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya: 10,4 százalékra az idei 11 százalékról. A költségvetési bevételek növekedése több tételből adódik: emelik a személygépkocsi-adót, növelik egyes üzemanyagok forgalmi adóját, oly módon, hogy a környezetet kevésbé szennyező ólommentes benzin lesz az olcsóbb, új vagyonadót vezetnek be, környezetvédelmi adót vetnek ki, növelik az útlevélilletéket, igyekszenek nagyobb szigorral fellépni az adócsalókkal szemben. A kiadások tervezett csökkentése elsősorban az egészségügyet, a tömegközlekedést, az ország védelmi rendszerét érinti. Ugyanakkor a kormány 8 ezer milliárd lírát hagyott jóvá 50 ezer új lakás megépítésére a túlzsúfolt városnegyedekben. A költségvetést összeállító miniszter, Pomiino szerint az adók emelése egyebek mellett azt a célt is szolgálja, hogy mérséklődjön a belföldi fogyasztás. Az import folyamatos bővülése miatt ugyanis idén augusztusban közel 500 milliárd líra hiány mutatkozott a külkereskedelmi mérlegben, az egy évvel korábbi 115 milliárd líra aktívummal szemben. Az év első nyolc hónapjában pedig 12,9 billió lírára nőtt a deficit az egy évvel korábbi 7,640 billióról, ugyanebben az időszakban az import 20,9 százalékkal szökött fel, míg az export 17,4 százalékkal nőtt. A kormány költségvetési célkitűzéseinek sikere nagymértékben függ a jövő évi makroökonómiai célok megvalósításától - jegyzik meg a szakemberek. A hivatalos előrejelzések szerint jövőre 4,5 százalékra mérséklődik az infláció az idén várható 6 százalékról, feltételezve, hogy a bérek emelkedése nem haladja meg 1 százaléknál nagyobb mértékben az inflációt. Folytatódik a gazdasági növekedés, az idei évre várható 3,4 százalékos és a tavalyi 3,9 százalékos növekedés után a GDP 3,2 százalékkal növekszik jövőre. (Reuter, AP-DJ) A Likud kiárusítaná az izraeli szakszervezetek ipari érdekeltségeit Ki akarja árusítani a Hisztadrut, az izraeli szakszervezeti szövetség hatalmas ipari érdekeltségeit a Likud párt, ha a novemberben esedékes szakszervezeti vezetőségi választáson sikerül kiszorítania a Munkapártot. A Hisztadrutnak a gazdaságban betöltött szerepét radikálisan megváltoztató Likud-elképzelés messzemenő hatással lenne az egész izraeli gazdaságra - ma a szakszervezetek tulajdonában lévő vállalatok adják az ország ipari termelésének 30 százalékát. A Hisztadrut, amely már az államalapítást megelőző időktől a Munkapárt ellenőrzése alatt áll, egyike volt az Izrael szocialista színezetű gazdasági és szociális rendszere megformálásában alapvető intézményeknek. A Likud most megpróbálja átvenni a Hisztadrut főtitkári posztját. Jelöltje úgy nyilatkozott, hogy a párt meg akarja szüntetni a jelenlegi kettősséget, amelyben a Hisztadrut egyszerre szakszervezet és munkáltató. A Hisztadrut ipari érdekeltségei, amelyek zömét a Hevrat Haovdim nevű holding kezeli, az egész gazdaságot átfogják. Legnagyobb közülük a nagy adósságteher alatt nyögő Koor Industries, amely a közelmúltban épp hogy csak elkerülte a csődöt. A Hisztadruté többek között a Bank Hapoalim, Izrael legnagyobb bankja, az Eged, a nemzeti buszvállalat és a Mashbir áruházlánc. A Likud privatizálási elképzelése szerint, amelyet tekintélyes tudósok dolgoztak ki, független szakértői testületet bíznának meg a veszteséges Hisztadrut-vállalatok talpra állításának irányításával, majd e cégek részvényeinek 30 százalékát az alkalmazottak, 30 százalékát kisbefektetőknek, a maradékot magánberuházóknak ajánlanák fel megvételre. A Hisztadrut viszont olyan speciális részvénypakettet tartana meg, amelynek révén érvényesíthetné a dolgozók jogainak védelmét. A kiárusításból befolyó összeget a Hisztadrut krónikusan tőkehiányos nyugdíjalapjának a feltöltésére fordítanák. A 400 ezres taglétszámú alap tavalyi hiánya 15 milliárd sékel (1 USA- dollár 1,98 sékel) volt. Ugyancsak szüksége lenne pénzre az izraeliek 80 százalékára kiterjedő szakszervezeti egészségügyi biztosításnak, amelynek a Likud jelentése szerint, összesítve, 1 milliárd sékel a deficitje. A közvélemény-kutatások azonban azt jelzik, hogy a Hisztadrut átformálására a Likudnak kevés az esélye, a vezetőválasztásra jogosult 1,6 milliós szakszervezeti tagság többsége valószínűleg a munkapárti vezetés fenntartása mellett fog voksolni. (Financial Times) WLAGGAZDASÁG! JELENTI * Lengyelországban átlag 40 százalékkal - az idén már negyedszer - értékelték le a zlotyt a szocialista valutákhoz képest. 100 zloty az eddigi 4 forint 91 fillér helyett ezentúl csak 2 forint 95 fillért ér, azaz a magyar turisták 100 forintért a korábbi 2036 zlotyval szemben 3389 zlotyt kaphatnak. * Az EK 1992 előtt nem tudja érdemben megvitatni Törökország tagfelvételi kérelmét - közölte Martin Bangemann, az EK brüsszeli bizottságának alelnöke. Hozzátette, hogy a Közös Piac nem viseltetik ellenérzéssel Törökország iránt, de az egységes piac 1992- ben való létrehozatala előtt egyetlen országgal sem kívánnak csatlakozásról tárgyalni. A brit kormány bejelentette, hogy 6 hónappal elhalasztja az állami tulajdonban lévő energiaipar kiárusítását a magánszektornak. John Wakeham energiaügyi miniszter szerint a privatizációt, amelytől körülbelül 20 milliárd font sterling bevételt várnak, mindenképpen megvalósítják az 1992 közepén tartandó általános választásokig. * Olaszországnak az európai pénzügyi rendszer (EMS) keretében 1990-re 2,25 százalékosra kell csökkentenie a líra jelenlegi 6 százalékos ingadozási sávját az EMS többi tagjáéval megegyezően. Olasz pénzügyi körök szerint erre akkor kerülhet sor, ha biztos javulást mutatnak az ország pénzügyei. * Portugália 9,6 millió dolláros kölcsönt nyújt Mozambiknak, és enyhíti volt gyarmata 80 millió dollár értékű adósságának visszafizetési feltételeit. A megegyezés értelmében az adósság 20 év alatt fizetendő vissza, az első 10 év türelmi időnek számít. Több konvertibilis valutát kap az iráni ipar A termelés fokozása és a háború alatt lerombolt üzemek újjáépítésének felgyorsítása végett Iránban a korábban tervezett konvertibilis valutamennyiség kétszeresét utalják ki az iparnak a folyó pénzügyi évben. Az IRNA iráni hírügynökség az ország ipari miniszterére hivatkozva közölte, hogy az 1990. március 20-áig tartó költségvetési évben a szektor devizakvótáját 2 milliárd dollárra emelték. Az IRNA tudósításából nem lehet következtetni arra, hogy az ipar számára előirányzott többletet honnan teremtik elő, de a miniszter beszédében az is szerepelt, hogy a többletkiutalást még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az ország egyik legnagyobb gondja egyébként még mindig az alapvető fogyasztási cikkek hiánya. Mivel hazai beszerzésre nincs remény, a kormány a következő félévben 55 százalékkal kívánja növelni az importot, és erre a célra 6 milliárd dollárt különített el. A vezetésen belüli pragmatikus szárny - élén Rafszandzsani elnökkel -, melynek egyik fő célkitűzése a lakosság életszínvonalának mielőbbi javítása, nagy szerepet szán a magánszektornak a fogyasztási cikkek előállítása terén. Rafszandzsani tájékoztatása szerint hamarosan meghirdetik az iszlám forradalom alatt visszaszorított magánszektor felélesztését célzó kormányprogramot. Az államfő utalt arra is, hogy a magánszektor a kormány számára tőke forrásává is válhat, hiszen tervek készülnek egyes állami vállalatok magánkézbe adásáról. A köztársasági elnök éles hangon szólt az országban élősködő bürokráciáról, mely nagy részben felelős azért, hogy a valutáért vásárolt áruk többsége - a korrupt tisztviselők miatt - a feketepiacon köt ki, ahol akár az eredeti ár tízszereséért kínálják. Az exportot is gátolja a túlméretezett hivatali apparátus és a kivitelt szabályozó rendeletek szövevénye. (AP-DJ) Kuba lecsapott a feketepiacra A korrupcióellenes kampány jegyében kubaiak százait és több külföldit tartóztattak le az utóbbi hetekben feketepiaci üzletelések miatt - jelentette szombati számában a Granma, a Kubai Kommunista Párt lapja. A letartóztatottak között több, Kubában tanuló külföldi diák volt, aki részt vett az illegális dollárkereskedelemben, és jó haszonnal külföldi ruhát és elektronikai termékeket adott el kubaiaknak. A kubai törvények szerint a dollár vagy bármely más keményvaluta lakossági birtoklása büntetendő cselekmény. A Reuter hozzáteszi, hogy a kubai feketepiacon egy dollárért akár hét pesót is adnak, miközben a hivatalos árfolyamon az amerikai valuta kevesebb mint egy pesót ér. A legtöbb szálloda és étterem, amely külföldieket fogad, tőlük dollárban kéri a fizetséget. (Reuter) JOBBOLDALI KOALÍCIÓ VÁRHATÓ NORVÉGIÁBAN A korábbi várakozásokkal ellentétben (VILÁGGAZDASÁG, 1989. szeptember 13., 2. oldal) küszöbön áll a hatalomátvétel Norvégiában: a középjobb ellenzéki pártok hétfőn megállapodtak egy koalíciós kormány megalakításában. Az NTB hírügynökség értesülése szerint a pártok bizalmatlansági indítvány beterjesztésére készülnek Gro Harlem Brundtland munkáspárti kabinetje ellen. A szeptember 11-i választások eredményeként a Konzervatív Párt, a Centrumpárt és a Keresztény Néppárt együttesen 62 mandátummal rendelkezik a 165 tagú parlamentben, a kormányzó Munkáspárt visszaesett, 63 képviselői helyet mondhat magáénak. A mérleg nyelvének szerepét a populista irányzatú Haladó Párt tölti be 22 mandátummal, támogatásával az említett pártok lemondásra kényszeríthetik a munkáspárti kormányt, de ez távolról sem jelentene stabil belpolitikai helyzetet. Hírmagyarázók úgy vélekednek, ha az ellenzék átveszi is a hatalmat, nehezen fogja azt megtartani. Két hetet töltött ugyanis a Konzervatív Párt, a Keresztény Néppárt és a Centrumpárt azzal, hogy áthidalja az adópolitika, az EGK egységes piacához való kapcsolódás, illetve más gazdasági vonatkozású kérdések feletti véleménykülönbségét. Egyik párt sem volt azonban hajlandó részletezni, hogy hogyan sikerült megállapodniuk az őket megosztó témákban. A legnagyobb, a Konzervatív Párt csökkenteni akarja az adókat, a támogatásokat, és be akarja vinni az országot a Közös Piacba. A főleg farmereket képviselő Centrumpárt ennek éppen az ellenkezőjét akarja. Nem sikerült még megállapodniuk a kormány tagjairól sem, mindössze annyi biztos, hogy a konzervatív Jan Syse lenne a miniszterelnök, továbbá sajtóértesülések szerint Kjell Magne Bondevik, a Keresztény Néppárt vezetője a külügyminiszter. Sem Syse, sem pedig a másik két párt vezetői nem hajlandók nyilatkozni a szövetség programjáról mindaddig, amíg azt parlamenti csoportjaik jóvá nem hagyják. Annyit azonban kiszivárogtattak, hogy Brundtland miniszterelnöknek két lehetőséget szándékoznak hagyni: vagy önként lemond október 12- én - a költségvetés előterjesztésekor -, vagy október 24-én beterjesztik kormánya ellen a bizalmatlansági indítványt. Költségvetési tervét minden valószínűség szerint a közvélemény megnyerésének szándékával készítette el a Brundtland-kormány: a jövedelemadók 3,5 milliárd koronás ( USA-dollár:6,98 korona) csökkentésére fog javaslatot tenni az 1990-es évi költségvetési tervezetben. Az Aftenposten című lap szerint a személyi jövedelemadókat - a jövedelem nagyságától függően - 400-tól 5 ezer koronáig terjedő mértékben fogják mérsékelni. Növekedni fognak viszont az alkoholra, a dohányra és a benzinre kivetett adók. A jobboldali koalíció viszont - amennyiben hatalomra kerül - módosítani fogja a költségvetést. (AP-DJ, MTI, Reuter) Vállalati eredményhez kapcsolt béreket javasol a jugoszláv kormány (Folytatás az 1. oldalról) A veszteséges vállalatok helyzetének tisztázását szolgálja, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a belső adósságok összegét, amelyet jelenleg 13,5 milliárd dollár értékűre becsülnek. A parlament elé terjesztett javaslat célja, hogy ezt nyilvánítsák államadóssággá, így ugyanis a szövetségen, sőt a köztársaságokon, illetve autonóm tartományokon belül gyorsan kimutatható a veszteség forrása. Markovics arról is szólt, hogy a veszteséges vállalatok felszámolása több tízezer dolgozó utcára kerülését jelenti, ezért az átfogó szociális program kidolgozása is halaszthatatlan. Miközben az országban 16 százalékos a munkanélküliség, a kormányfő szerint az aktív dolgozók 6,8 milliós létszámának 20 százaléka fölösleges a munkahelyén, ezért elkerülhetetlen a vállalatok „áramvonalasítása”. A kormányfő pozitívumokról is beszámolhatott a képviselőknek: a tőkés export szeptember végéig közel 10 százalékkal bővült, és az ország valutatartalékai 5 milliárd dolláros rekordöszszeggel gyarapodhattak, miközben a külföldi adósságok összege 830 millió dollárral csökkent, jelenleg 16,9 milliárd dollár. Belgrád az utóbbi 3 évben tőke- és kamattörlesztésre 12 milliárd dollárt fizetett ki. Markovics kiemelte, hogy a csomagterv nemcsak a gazdasági helyzeten javíthat, hanem a társadalmi válság megoldásában is segíthet. A miniszterelnök felhívta az ország nemzetiségeit, tegyék félre vitáikat, és erőiket összpontosítsák az infláció megfékezését és az ipar hatékonyságának növelését célzó intézkedések megvalósítására. Hasonló hangú nyilatkozatot adott ki az államelnökség is. Elsősorban arra szólította fel az ország különböző nemzetiségeit, hogy hagyjanak fel a szlovén alkotmánymódosítás miatt szervezett tiltakozó felvonulásokkal és tömegdemonstrációkkal. A Szlovénia elszakadását is lehetővé tevő alkotmánymódosítás múlt heti parlamenti elfogadása után ugyanis több tízezres tüntetésben követelték, hogy a hadsereg közbelépésével mozdítsák el tisztéből a szlovén vezetést. A kollektív államelnökség ugyanakkor Szlovénia értésére adta, hogy a szövetségi törvényeket a jövőben is érvényesíti az ország egész területén. Arról nem szól az elnökség nyilatkozata, hogy ezt milyen eszközökkel kívánják elérni. (Reuter, MTI) ÚJABB FELAJÁNLÁSOK VARSÓNAK (Folytatás az 1. oldalról) Giscard d’Estaing volt francia államfő négynapos lengyelországi látogatását követően javasolta, hogy lengyel részvétellel nyugati bankot állítsanak föl, amelyen keresztül Varsó jövőre egymilliárd dollárnyi segélyt kaphatna a Nyugattól. Úgy vélte, hogy ebben a bankban részt kellene vennie az Európai Beruházási Banknak is, és - több politikustársához hasonlóan - támogatólag nyilatkozott egy Lengyelországnak nyújtandó „Marshall-segélyről”. A kelet-európai reformok támogatásáról döntött Dánia is, bejelentve, hogy 41 millió dolláros iparfejlesztési alapítványt létesít. Ennek első, 6,8 millió dolláros részét Lengyelország kapja. Az alapból a későbbiekben részesülne Magyarország és esetleg Csehszlovákia is - jelentette ki Ellemann Jensen dán külügyminiszter, aki egyébként októberben Budapestre, novemberben pedig Varsóba látogat. A segélyösszeget kezdetben a Kínának szánt, ám a pekingi véres megtorlás miatt befagyasztott dán segélyből folyósítanák. Az Egyesült Államok is hajlandó még az IMF-fel kötendő megállapodás előtt segíteni Lengyelországnak, mégpedig nagyobb összegű stabilizációs hitellel - derül ki a The Washington Post pénteki jelentéséből. A lap értesülései szerint az amerikai kormány most mérlegeli, milyen forrásokból és keretekben nyújtson támogatást, és lehetséges, hogy ez a támogatás a tervezett közös piaci segélycsomaghoz kapcsolódik. Mint ismeretes, Balcerowicz lengyel pénzügyminiszter washingtoni tárgyalásain kijelentette, Lengyelországnak az igazi reformok elindításához legalább egymilliárd dolláros stabilizációs hitelre és emellett más támogatásokra lenne szüksége (VILÁGGAZDASÁG, 1989. szeptember 27., 1. oldal; szeptember 28., 1. oldal). Washingtonban még folynak a viták arról, honnan vegyék a jelentős összegeket a Varsónak adandó stabilizációs hitelhez. A demokraták szerint a védelmi kiadásokat kellene megkurtítani, ezt azonban a Bush-kormányzat elutasítja. Szó lehet még arról is, hogy Lengyelország az Egyesült Államok nemzetközi segélyprogramjából kapna többet, más országok rovására. Varsóban Balcerowicz a parlament előtt washingtoni tárgyalásairól beszámolva hangsúlyozta: Lengyelország csak akkor számíthat a Nyugat pénzügyi segítségére, ha végrehajtja szigorú inflációellenes programját, amely további kemény áldozatokat követel a lengyelektől. (A program eddig ismert részleteit lásd VILÁGGAZDASÁG, 1989. szeptember 30., 1. oldal.) A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a kormány az infláció elleni küzdelem jegyében meg fogja változtatni az automatikus bérindexálás rendszerét, és korlátozni kívánja a túlzott bérkiáramlást. Jelentősen csökkentik a termelőknek adott állami támogatásokat, különösen a szénbányászat területén. Emellett kényszeríteni fogják a vállalatokat, tegyenek eleget a kormánnyal és más vállalatokkal szemben fönnálló pénzügyi kötelezettségeiknek. Ez pedig megnöveli a csődök számát. A kormány emellett szigorú monopóliumellenes szabályokat akar életbe léptetni, és érvényesítésükre hivatalt vagy ügynökséget létrehozni. A Balcerowicz csapata által kidolgozott program, amely a piacgazdasághoz vezető gyorsabb, ámde a társadalom számára fájdalmasabb utat mutatja, máris bírálatot váltott ki a Szolidaritás egyes köreiből. Walesa csütörtökön még egyenesen - kicsit túlozva - a polgárháború veszélyére figyelmeztetett az árak további emelkedése esetén, vasárnapi gdanski beszédében viszont már arra szólította föl a Szolidaritás híveit, hogy ne sztrájkoljanak, ne tiltakozzanak saját kormányuk ellen. Az El País című spanyol lapban vasárnap megjelent interjújában pedig hangsúlyozta: időt kell adni a Mazowiecki-kormánynak, nem szabad határidőket rákényszeríteni. Az a fontos, hogy az emberek látják: a helyzet megváltozott, ha gazdasági szempontból nem is javult - jelentette ki Walesa. (Reuter, APA, FSZ, AP-DJ, MTI) 1989. október 3. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 1228-014; telex: 227958 telefax: 1222-927 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple" MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp . Felelős vezető: Csöndes Zoltán