Világgazdaság, 1989. október (21. évfolyam, 190/5196-210/5216. szám)

1989-10-03 / 190. (5196.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Adóemelés és kiadáscsökkentés Változatlan súlypontok az olasz költségvetésben Változatlanul a tetemes hiány csök­kentését állítja előtérbe a jövő évi olasz költségvetési tervezet, amelyet a hét végén hagyott jóvá a kormány, s amely a szokásos módon a kiadások megnyir­bálását, a bevételek növelését tartalmaz­za. „Áldozatokat kell hoznunk vala­mennyiünk érdekében, ellenkező eset­ben megindulunk a csőd felé” - ekép­­pen nyilatkozott hét végi televíziós beszédében Andreotti miniszterelnök. A tervezet szerint 9 ezer milliárd lírá­val csökkennek jövőre a költségvetési kiadások, míg a bevételek 11 ezer mil­liárd lírával emelkednek; a deficitet 133 ezer milliárd lírára tervezik, az idén várható 130 ezer milliárddal szemben. Csökken viszont a deficitnek a hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya: 10,4 százalékra az idei 11 százalékról. A költségvetési bevételek növekedé­se több tételből adódik: emelik a sze­­mélygépkocsi-adót, növelik egyes üzem­anyagok forgalmi adóját, oly módon, hogy a környezetet kevésbé szennyező ólommentes benzin lesz az olcsóbb, új vagyonadót vezetnek be, környezetvé­delmi adót vetnek ki, növelik az útle­vélilletéket, igyekszenek nagyobb szigor­ral fellépni az adócsalókkal szemben. A kiadások tervezett csökkentése elsősor­ban az egészségügyet, a tömegközleke­dést, az ország védelmi rendszerét érin­ti. Ugyanakkor a kormány 8 ezer milli­árd lírát hagyott jóvá 50 ezer új lakás megépítésére a túlzsúfolt városnegye­dekben. A költségvetést összeállító miniszter, Pomi­ino szerint az adók emelése egye­bek mellett azt a célt is szolgálja, hogy mérséklődjön a belföldi fogyasztás. Az import folyamatos bővülése miatt ugyanis idén augusztusban közel 500 milliárd líra hiány mutatkozott a külkereskedelmi mérlegben, az egy évvel korábbi 115 milliárd líra aktívummal szemben. Az év első nyolc hónapjában pedig 12,9 billió lírára nőtt a deficit az egy évvel koráb­bi 7,640 billióról, ugyanebben az idő­szakban az import 20,9 százalékkal szökött fel, míg az export 17,4 száza­lékkal nőtt. A kormány költségvetési célkitűzései­nek sikere nagymértékben függ a jövő évi makroökonómiai célok megvalósí­tásától - jegyzik meg a szakemberek. A hivatalos előrejelzések szerint jövőre 4,5 százalékra mérséklődik az infláció az idén várható 6 százalékról, feltételezve, hogy a bérek emelkedése nem haladja meg 1 százaléknál nagyobb mértékben az in­flációt. Folytatódik a gazdasági növeke­dés, az idei évre várható 3,4 százalékos és a tavalyi 3,9 százalékos növekedés után a GDP 3,2 százalékkal növekszik jövőre. (Reuter, AP-DJ) A Likud kiárusítaná az izraeli szakszervezetek ipari érdekeltségeit Ki akarja árusítani a Hisztadrut, az izraeli szakszervezeti szövetség hatalmas ipari érdekeltségeit a Likud párt, ha a novemberben esedékes szakszervezeti vezetőségi választáson sikerül kiszorí­tania a Munkapártot. A Hisztadrutnak a gazdaságban betöltött szerepét radikáli­san megváltoztató Likud-elképzelés messzemenő hatással lenne az egész izraeli gazdaságra - ma a szakszerveze­tek tulajdonában lévő vállalatok adják az ország ipari termelésének 30 százalé­kát. A Hisztadrut, amely már az államala­pítást megelőző időktől a Munkapárt ellenőrzése alatt áll, egyike volt az Izra­el szocialista színezetű gazdasági és szociális rendszere megformálásában alapvető intézményeknek. A Likud most megpróbálja átvenni a Hisztadrut főtitkári posztját. Jelöltje úgy nyilatkozott, hogy a párt meg akarja szüntetni a jelenlegi kettősséget, amely­ben a Hisztadrut egyszerre szakszerve­zet és munkáltató. A Hisztadrut ipari érdekeltségei, amelyek zömét a Hevrat Haovdim nevű holding kezeli, az egész gazdaságot átfogják. Legnagyobb közülük a nagy adósságteher alatt nyögő Koor Industri­es, amely a közelmúltban épp hogy csak elkerülte a csődöt. A Hisztadruté töb­bek között a Bank Hapoalim, Izrael legnagyobb bankja, az Eged, a nemzeti buszvállalat és a Mashbir áruházlánc. A Likud privatizálási elképzelése szerint, amelyet tekintélyes tudósok dolgoztak ki, független szakértői testü­letet bíznának meg a veszteséges Hisz­­tadrut-vállalatok talpra állításának irányí­tásával, majd e cégek részvényeinek 30 százalékát az alkalmazottak, 30 százalé­kát kisbefektetőknek, a maradékot magánberuházóknak ajánlanák fel meg­vételre. A Hisztadrut viszont olyan speciális részvénypakettet tartana meg, amelynek révén érvényesíthetné a dol­gozók jogainak védelmét. A kiárusításból befolyó összeget a Hisztadrut krónikusan tőkehiányos nyugdíjalapjának a feltöltésére fordíta­nák. A 400 ezres taglétszámú alap tava­lyi hiánya 15 milliárd sékel (1 USA- dollár­ 1,98 sékel) volt. Ugyancsak szüksége lenne pénzre az izraeliek 80 százalékára kiterjedő szakszervezeti egészségügyi biztosításnak, amelynek a Likud jelentése szerint, összesítve, 1 milliárd sékel a deficitje. A közvélemény-kutatások azonban azt jelzik, hogy a Hisztadrut átformálására a Likudnak kevés az esélye, a vezető­választásra jogosult 1,6 milliós szakszer­vezeti tagság többsége valószínűleg a munkapárti vezetés fenntartása mellett fog voksolni. (Financial Times) WLAGGAZDASÁG! JELENTI * Lengyelországban átlag 40 százalékkal - az idén már negyedszer - értékelték le a zlotyt a szocialista valutákhoz képest. 100 zloty az eddigi 4 forint 91 fillér helyett ezentúl csak 2 forint 95 fillért ér, azaz a magyar turisták 100 forintért a korábbi 2036 zlotyval szem­ben 3389 zlotyt kaphatnak. * Az EK 1992 előtt nem tudja érdemben megvitatni Törökország tagfelvételi kérelmét - közölte Martin Bangemann, az EK brüssze­li bizottságának alelnöke. Hozzátette, hogy a Közös Piac nem viseltetik ellenérzéssel Törökország iránt, de az egységes piac 1992- ben való létrehozatala előtt egyetlen ország­gal sem kívánnak csatlakozásról tárgyalni.­­ A brit kormány bejelentette, hogy 6 hónappal elhalasztja az állami tulajdonban lévő energiaipar kiárusítását a magánszektor­nak. John Wakeham energiaügyi miniszter szerint a privatizációt, amelytől körülbelül 20 milliárd font sterling bevételt várnak, minden­képpen megvalósítják az 1992 közepén tar­tandó általános választásokig. * Olaszországnak az európai pénzügyi rendszer (EMS) keretében 1990-re 2,25 százalékosra kell csökkentenie a líra jelenle­gi 6 százalékos ingadozási sávját az EMS többi tagjáéval megegyezően. Olasz pénzü­gyi körök szerint erre akkor kerülhet sor, ha biztos javulást mutatnak az ország pénzügyei. * Portugália 9,6 millió dolláros kölcsönt nyújt Mozambiknak, és enyhíti volt gyarma­ta 80 millió dollár értékű adósságának vissza­fizetési feltételeit. A megegyezés értelmében az adósság 20 év alatt fizetendő vissza, az első 10 év türelmi időnek számít. Több konvertibilis valutát kap az iráni ipar A termelés fokozása és a háború alatt lerombolt üzemek újjáépítésének fel­­gyorsítása végett Iránban a korábban tervezett konvertibilis valutamennyiség kétszeresét utalják ki az iparnak a folyó pénzügyi évben. Az IRNA iráni hírügy­nökség az ország ipari miniszterére hivatkozva közölte, hogy az 1990. március 20-áig tartó költségvetési év­ben a szektor devizakvótáját 2 milliárd dollárra emelték. Az IRNA tudósításából nem lehet következtetni arra, hogy az ipar számá­ra előirányzott többletet honnan terem­tik elő, de a miniszter beszédében az is szerepelt, hogy a többletkiutalást még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az ország egyik legnagyobb gondja egyébként még mindig az alapvető fogyasztási cikkek hiánya. Mivel hazai beszerzésre nincs remény, a kormány a következő félévben 55 százalékkal kíván­ja növelni az importot, és erre a célra 6 milliárd dollárt különített el. A vezetésen belüli pragmatikus szárny - élén Rafszandzsani elnökkel -, mely­nek egyik fő célkitűzése a lakosság életszínvonalának mielőbbi javítása, nagy szerepet szán a magánszektornak a fogyasztási cikkek előállítása terén. Rafszandzsani tájékoztatása szerint hamarosan meghirdetik az iszlám forra­­dalo­m alatt visszaszorított magánszek­tor felélesztését célzó kormányprogra­mot. Az államfő utalt arra is, hogy a magánszektor a kormány számára tőke forrásává is válhat, hiszen tervek készül­nek egyes állami vállalatok magánkéz­be adásáról. A köztársasági elnök éles hangon szólt az országban élősködő bürokráciáról, mely nagy részben felelős azért, hogy a valutáért vásárolt áruk többsége - a korrupt tisztviselők miatt - a feketepi­acon köt ki, ahol akár az eredeti ár tízszereséért kínálják. Az exportot is gátolja a túlméretezett hivatali appará­tus és a kivitelt szabályozó rendeletek szövevénye. (AP-DJ) Kuba lecsapott a feketepiacra A korrupcióellenes kampány jegyében kubaiak százait és több külföldit tartóz­tattak le az utóbbi hetekben feketepiaci üzletelések miatt - jelentette szombati számában a Granma, a Kubai Kommu­nista Párt lapja. A letartóztatottak kö­zött több, Kubában tanuló külföldi diák volt, aki részt vett az illegális dollár­kereskedelemben, és jó haszonnal kül­földi ruhát és elektronikai termékeket adott el kubaiaknak. A kubai törvények szerint a dollár vagy bármely más keményvaluta lakossági birtoklása bün­tetendő cselekmény. A Reuter hozzáteszi, hogy a kubai feketepiacon egy dollárért akár hét pesót is adnak, miközben a hivatalos árfolya­mon az amerikai valuta kevesebb mint egy pesót ér. A legtöbb szálloda és étterem, amely külföldieket fogad, tő­lük dollárban kéri a fizetséget. (Reuter) JOBBOLDALI KOALÍCIÓ VÁRHATÓ NORVÉGIÁBAN A korábbi várakozásokkal ellentétben (VILÁGGAZDASÁG, 1989. szeptember 13., 2. oldal) küszöbön áll a hatalomát­vétel Norvégiában: a középjobb ellenzé­ki pártok hétfőn megállapodtak egy koalíciós kormány megalakításában. Az NTB hírügynökség értesülése szerint a pártok bizalmatlansági indítvány beter­jesztésére készülnek Gro Harlem Brundt­­land munkáspárti kabinetje ellen. A szeptember 11-i választások ered­ményeként a Konzervatív Párt, a Cent­rumpárt és a Keresztény Néppárt együt­tesen 62 mandátummal rendelkezik a 165 tagú parlamentben, a kormányzó Mun­káspárt visszaesett, 63 képviselői helyet mondhat magáénak. A mérleg nyelvé­nek szerepét a populista irányzatú Hala­dó Párt tölti be 22 mandátummal, támo­gatásával az említett pártok lemondásra kényszeríthetik a munkáspárti kormányt, de ez távolról sem jelentene stabil bel­politikai helyzetet. Hírmagyarázók úgy vélekednek, ha az ellenzék átveszi is a hatalmat, nehezen fogja azt megtartani. Két hetet töltött ugyanis a Konzerva­tív Párt, a Keresztény Néppárt és a Centrumpárt azzal, hogy áthidalja az adópolitika, az EGK egységes piacához való kapcsolódás, illetve más gazdasági vonatkozású kérdések feletti vélemény­­különbségét. Egyik párt sem volt azon­ban hajlandó részletezni, hogy hogyan sikerült megállapodniuk az őket megosz­tó témákban. A legnagyobb, a Konzer­vatív Párt csökkenteni akarja az adókat, a támogatásokat, és be akarja vinni az országot a Közös Piacba. A főleg far­mereket képviselő Centrumpárt ennek éppen az ellenkezőjét akarja. Nem sikerült még megállapodniuk a kormány tagjairól sem, mindössze annyi biztos, hogy a konzervatív Jan Syse lenne a miniszterelnök, továbbá sajtóértesülé­sek szerint Kjell Magne Bondevik, a Keresztény Néppárt vezetője a külügy­miniszter. Sem Syse, sem pedig a másik két párt vezetői nem hajlandók nyilat­kozni a szövetség programjáról mindad­dig, amíg azt parlamenti csoportjaik jóvá nem hagyják. Annyit azonban kiszivá­rogtattak, hogy Brundtland miniszterel­nöknek két lehetőséget szándékoznak hagyni: vagy önként lemond október 12- én - a költségvetés előterjesztésekor -, vagy október 24-én beterjesztik kormá­nya ellen a bizalmatlansági indítványt. Költségvetési tervét minden valószí­nűség szerint a közvélemény megnye­résének szándékával készítette el a Brundtland-kormány: a jövedelemadók 3,5 milliárd koronás (­ USA-dollár:6,98 korona) csökkentésére fog javaslatot tenni az 1990-es évi költségvetési tervezetben. Az Aftenposten című lap szerint a sze­mélyi jövedelemadókat - a jövedelem nagyságától függően - 400-tól 5 ezer koronáig terjedő mértékben fogják mérsékelni. Növekedni fognak viszont az alkoholra, a dohányra és a benzinre kivetett adók. A jobboldali koalíció viszont - amennyiben hatalomra kerül - módosítani fogja a költségvetést. (AP-DJ, MTI, Reuter) Vállalati eredményhez kapcsolt béreket javasol a jugoszláv kormány (Folytatás az 1. oldalról) A veszteséges vállalatok helyzetének tisztázását szolgálja, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a belső adósságok összegét, amelyet jelenleg 13,5 milliárd dollár értékűre becsülnek. A parlament elé terjesztett javaslat célja, hogy ezt nyilvánítsák államadóssággá, így ugyan­is a szövetségen, sőt a köztársaságokon, illetve autonóm tartományokon belül gyorsan kimutatható a veszteség forrá­sa. Markovics arról is szólt, hogy a vesz­teséges vállalatok felszámolása több tízezer dolgozó utcára kerülését jelenti, ezért az átfogó szociális program kidol­gozása is halaszthatatlan. Miközben az országban 16 százalékos a munkanélkü­liség, a kormányfő szerint az aktív dolgozók 6,8 milliós létszámának 20 százaléka fölösleges a munkahelyén, ezért elkerülhetetlen a vállalatok „áramvona­­lasítása”. A kormányfő pozitívumokról is be­számolhatott a képviselőknek: a tőkés export szeptember végéig közel 10 százalékkal bővült, és az ország valuta­­tartalékai 5 milliárd dolláros rekordösz­­szeggel gyarapodhattak, miközben a külföldi adósságok összege 830 millió dollárral csökkent, jelenleg 16,9 milli­árd dollár. Belgrád az utóbbi 3 évben tőke- és kamattörlesztésre 12 milliárd dollárt fizetett ki. Markovics kiemelte, hogy a csomag­terv nemcsak a gazdasági helyzeten javíthat, hanem a társadalmi válság megoldásában is segíthet. A miniszter­­elnök felhívta az ország nemzetiségeit, tegyék félre vitáikat, és erőiket összpon­tosítsák az infláció megfékezését és az ipar hatékonyságának növelését célzó intézkedések megvalósítására. Hasonló hangú nyilatkozatot adott ki az államelnökség is. Elsősorban arra szólította fel az ország különböző nemzetiségeit, hogy hagyjanak fel a szlovén alkotmánymódosítás miatt szer­vezett tiltakozó felvonulásokkal és tömegdemonstrációkkal. A Szlovénia elszakadását is lehetővé tevő alkotmány­­módosítás múlt heti parlamenti elfoga­dása után ugyanis több tízezres tünte­tésben követelték, hogy a hadsereg közbelépésével mozdítsák el tisztéből a szlovén vezetést. A kollektív államelnökség ugyanak­kor Szlovénia értésére adta, hogy a szövetségi törvényeket a jövőben is érvényesíti az ország egész területén. Arról nem szól az elnökség nyilatkoza­ta, hogy ezt milyen eszközökkel kíván­ják elérni. (Reuter, MTI) ÚJABB FELAJÁNLÁSOK VARSÓNAK (Folytatás az 1. oldalról) Giscard d’Estaing volt francia állam­fő négynapos lengyelországi látogatását követően javasolta, hogy lengyel rész­vétellel nyugati bankot állítsanak föl, amelyen keresztül Varsó jövőre egymil­­liárd dollárnyi segélyt kaphatna a Nyu­gattól. Úgy vélte, hogy ebben a bank­ban részt kellene vennie az Európai Beruházási Banknak is, és - több poli­tikustársához hasonlóan - támogatólag nyilatkozott egy Lengyelországnak nyújtandó „Marshall-segélyről”. A kelet-európai reformok támogatásá­ról döntött Dánia is, bejelentve, hogy 41 millió dolláros iparfejlesztési alapít­ványt létesít. Ennek első, 6,8 millió dolláros részét Lengyelország kapja. Az alapból a későbbiekben részesülne Magyarország és esetleg Csehszlovákia is - jelentette ki Ellemann­ Jensen dán külügyminiszter, aki egyébként október­ben Budapestre, novemberben pedig Varsóba látogat. A segélyösszeget kez­detben a Kínának szánt, ám a pekingi véres megtorlás miatt befagyasztott dán segélyből folyósítanák. Az Egyesült Államok is hajlandó még az IMF-fel kötendő megállapodás előtt segíteni Lengyelországnak, mégpedig nagyobb összegű stabilizációs hitellel - derül ki a The Washington Post pénteki jelentéséből. A lap értesülései szerint az amerikai kormány most mérlegeli, mi­lyen forrásokból és keretekben nyújtson támogatást, és lehetséges, hogy ez a támogatás a tervezett közös piaci segély­­csomaghoz kapcsolódik. Mint ismeretes, Balcerowicz lengyel pénzügyminiszter washingtoni tárgyalásain kijelentette, Lengyelországnak az igazi reformok elindításához legalább egymilliárd dollá­ros stabilizációs hitelre és emellett más támogatásokra lenne szüksége (VILÁG­­GAZDASÁG, 1989. szeptember 27., 1. oldal; szeptember 28., 1. oldal). Washingtonban még folynak a viták arról, honnan vegyék a jelentős össze­geket a Varsónak adandó stabilizációs hitelhez. A demokraták szerint a védel­mi kiadásokat kellene megkurtítani, ezt azonban a Bush-kormányzat elutasítja. Szó lehet még arról is, hogy Lengyel­­ország az Egyesült Államok nemzetkö­zi segélyprogramjából kapna többet, más országok rovására. Varsóban Balcerowicz a parlament előtt washingtoni tárgyalásairól beszámolva hangsúlyozta: Lengyelország csak akkor számíthat a Nyugat pénzügyi segítségé­re, ha végrehajtja szigorú inflációelle­nes programját, amely további kemény áldozatokat követel a lengyelektől. (A program eddig ismert részleteit lásd VILÁGGAZDASÁG, 1989. szeptember 30., 1. oldal.) A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a kormány az infláció elleni küzdelem jegyében meg fogja változtatni az auto­matikus bérindexálás rendszerét, és korlátozni kívánja a túlzott bérkiáram­lást. Jelentősen csökkentik a termelők­nek adott állami támogatásokat, különö­sen a szénbányászat területén. Emellett kényszeríteni fogják a vállalatokat, tegyenek eleget a kormánnyal és más vállalatokkal szemben fönnálló pénzügyi kötelezettségeiknek. Ez pedig megnöve­li a csődök számát. A kormány emellett szigorú monopóliumellenes szabályokat akar életbe léptetni, és érvényesítésükre hivatalt vagy ügynökséget létrehozni. A Balcerowicz csapata által kidolgo­zott program, amely a piacgazdasághoz vezető gyorsabb, ámde a társadalom számára fájdalmasabb utat mutatja, máris bírálatot váltott ki a Szolidaritás egyes köreiből. Walesa csütörtökön még egye­nesen - kicsit túlozva - a polgárháború veszélyére figyelmeztetett az árak továb­bi emelkedése esetén, vasárnapi gdans­ki beszédében viszont már arra szólítot­ta föl a Szolidaritás híveit, hogy ne sztrájkoljanak, ne tiltakozzanak saját kormányuk ellen. Az El País című spanyol lapban vasárnap megjelent inter­jújában pedig hangsúlyozta: időt kell adni a Mazowiecki-kormánynak, nem szabad határidőket rákényszeríteni. Az a fon­tos, hogy az emberek látják: a helyzet megváltozott, ha gazdasági szempont­ból nem is javult - jelentette ki Walesa. (Reuter, APA, FSZ, AP-DJ, MTI) 1989. október 3. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 1228-014; telex: 22­7958 telefax: 1222-927 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple­" MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp . Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next