Világgazdaság, 1989. november (5. évfolyam, 211/5217-232/5238. szám)
1989-11-01 / 211. (5217.) szám
V XXI. évfolyam, 211. (5217.) szám MAGASBA SZÖKNEK AZ ENERGIAÁRAK LENGYELORSZÁGBAN A jugoszláv infláció 1500 százalék felé közelít Amerikai kormányküldöttséget várnak Varsóba Lengyelországban mától jelentősen emelkednek az energiaárak - jelentette be a varsói pénzügyminisztérium. Eközben a parlament elfogadta a kormánykiadások - köztük a szénbányászat állami támogatásának - nagyarányú csökkentését tartalmazó módosított költségvetést. November elsejétől a villamosenergia 150, a földgáz 100, a melegvíz-szolgáltatás és a távfűtés 50 százalékkal drágul. Egy kilowattóra villanyáramért ezentúl az eddigi 8,50 helyett 21,31 zlotyt kell fizetni, egy köbméter földgáz ára pedig a jelenlegi 11,50 zlotyról 23-ra emelkedik. Az áremeléssel részint a támogatásokat kívánják lefaragni, részint az energiapazarlást akarják megszüntetni, ám így is kemény tél vár majd a lengyelekre, az előrejelzések szerint energiahiánnyal kell számolniuk (VILÁGGAZDASÁG, 1989. október 12., 1. oldal). A parlament által elfogadott módosított idei költségvetésben radikálisan csökkentik az állami kiadásokat. A szénbányászatnak adott állami támogatások idei összegét 1200 milliárd zlotyval (a hétfőn újra, 12,6 százalékkal leértékelt zlotyval számolva hivatalos árfolyamon 500 millió dollárral) mérséklik. A korábban bejelentett kiadáscsökkentő lépésekkel (VILÁGGAZDASÁG, 1989. október 17., 2. oldal) együtt a kormány tervei szerint az idei költségvetési deficit az eddig előre jelzett 9200 milliárd zlotyról 4700 milliárdra mérséklődhet. A költségvetési hiány lefaragásától a Mazowiecki-kormány a forgalomban lévő pénz mennyiségének csökkenését, a jelenleg havi 50, illetve évi 600 százalékos vágtató infláció megfékezését reméli. Hétfőn Bush amerikai elnök nyilvánosságra hozta annak a delegációnak a névsorát, amely november 29. és december 2. között Lengyelországban felméri, az Egyesült Államok mely területeken nyújthatna segítséget a lengyel gazdasági reformokhoz. A delegációban részt vesz három miniszter: Clayton Yeutter, a mezőgazdasági, Robert Mosbacher, a kereskedelmi és Elizabeth Dole, a közlekedési tárca birtokosa. A felmérő küldöttség tagja lesz még Michael Boskin, az elnök gazdasági főtanácsadója, az AFL-CIO szakszervezeti szövetség vezetői, az amerikai vállalati élet egyes reprezentánsai és a chicagói egyetem két neves közgazdásza. Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője a bejelentést kommentálva elmondta, hogy a delegáció olyan gazdasági szektorokban való segítségnyújtásra fog koncentrálni, amelyekben leginkább hasznosítható az amerikai tudás és tapasztalat. Ezen területek közé sorolta a mezőgazdaságot, a vállalatirányítást és a pénzügyi szolgáltatásokat, de hozzátette, hogy a küldöttség tagjai tanulmányozzák majd a lengyel gazdaság szerkezeti, makroökonómiai átalakításának és az árreformnak a stratégiai kérdéseit is. A kormánytisztviselőkből, vállalati és szakszervezeti vezetőkből álló delegáció után nem sokkal szakértőcsoport is érkezik majd Lengyelországba - jelentette be az amerikai elnök. (Reuter, AP-DJ) „Ilyen infláció csak forradalomhoz vagy polgárháborúhoz vezethet” - kommentálta Kovács Oszkár közgazdászprofesszor, a belgrádi egyetem tanára, egykori kormánytag a szövetségi statisztikai hivatal tegnapi jelentését. Eszerint október végére az infláció éves szinten 1470,6 százalékra nőtt, miután az októberi pénzromlás 45,6 százalékos volt. Az októberi adat néhány százalékkal alacsonyabb ugyan, mint a szeptemberi, de még így is jóval meghaladja a kormány prognózisát, megkérdőjelezve Mikulics miniszterelnök nemrég tett azon ígéretet, hogy az inflációt még az év vége előtt sikerül megfékezni. A gazdasági bajok mellett a kormány újabb politikai felfordulástól tarthat. Hétfőn megkezdődött az év eleji koszovói lázadás szításával vádolt egykori koszovói pártvezetőnek, Azem Vlasinak és 14 társának a pere, s ez azonnal újabb többezres tüntetésekhez vezetett Koszovóban. (Reuter) ROMLÓ HITELKÉPESSÉG, NÖVEKVŐ MUNKANÉLKÜLISÉG KÍNÁBAN Semmi sem indokolja, hogy leszállítsák Kína hitelképességi besorolását - mondják vezető pekingi pénzügyi szakemberek azt követően, hogy a múlt héten Kínában tárgyaltak az egyes országok hitelképességét vizsgáló tekintélyes amerikai ügynökség, a Moody’s Investors Service képviselői. Ennek eredményeiről még nem lehet konkrétumot tudni, de a hírügynökségi jelentések emlékeztetnek arra, hogy egy másik hasonló intézmény, a Japan Bond Research Institute közvetlenül a júniusi események után B-ről C•') szállította le Kína hitelképesi besorolását. It kínai bankszakemberek szerint helytelen nyugati képleteket alkalmazni a Nyugattól gyökeresen különböző Kínára, a hitelképesség megítélésénél elsősorban politikai szempontokat mérlegelve a gazdaságiakkal szemben. A Moody’s egyébként is szálka a kínai kormány szemében: tavaly júliusban A-3 osztályzatot kapott az 1987 novemberében lezajlott 300 millió márkás frankfurti kötvénykibocsátás, s ez az értékelés a kínai vezetők szerint „nem tükrözte a valóságos gazdasági helyzetet”. A kínai bankszakemberek most is azt mondják, hogy „Kínában stabilitás van, az ország képes rendben törleszteni külföldi tartozásait”. A Peking Review című lap hétfői száma idézi a kínai központi bank kormányzóját, aki kijelentette: „Kína fel van készülve arra, hogy rendben fizesse a törlesztéseket, amelyek 1992-ben fogják elérni a maximumot, évi 10 milliárd dollárt”. Tájékoztatása szerint a külföldi adósságállomány június végén 34 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, de konkrét adatokat nem közölt. (Hivatalos tájékoztatás szerint az adósságállomány 40 milliárd dollárra rúgott 1988 végén.) A bankszakember szerint a külföldi hitelek befagyasztása „eltérő mértékben” érintette a külföldi beruházásokat, sőt a külgazdasági és külkereskedelmi tárca miniszterhelyettese, Sen Csue-zsen azt állítja, hogy több mint ezer új vegyes vállalatot hagytak jóvá a harmadik negyedév során. Ezek tőkéje összességében az 1 milliárd dollárt is meghaladja, s további több száz millió dolláros nagyságrendű tervekről folynak a tárgyalások. „Ez is azt bizonyítja, hogy a külföldiek ismét bizalommal vannak Kína iránt” - mondta Sen. Ugyanennek a minisztériumnak egy másik vezetője viszont úgy nyilatkozott, hogy a Sen által ismertetett szerződéseket még június előtt írták alá, s csak a jóváhagyás történt a harmadik negyedévben. A külföldi befektetőket aggasztja az infláció, a nyersanyag- és alkatrészhiány, amelyet nem utolsósorban a hitelszigorítás idézett elő, de a legnagyobb probléma mégis az, hogy a kormánynak nincs hosszú távú gazdasági programja. E tekintetben előbbre tart Kuangtung tartomány, ahol a vezetés egyértelműen kijelölte a fejlődés irányát: a külföldi beruházásoknál abszolút elsőbbséget élvez az erőműépítés, az út- és vasútépítés, valamint a távközlés; megszigorítják viszont a külföldi befektetések ellenőrzését a könnyűiparban, különösen a nem hatékonyan termelő gyáraknál. Bár a tartomány fellendülését az utóbbi tíz évben meghatározta a könnyűipar fejlődése - főként elektromos háztartási cikkek gyártása külföldi, elsősorban hongkongi tőkével -, a vezetők éppilyen fontosnak tartják, az infrastruktúra mellett, a nehézipar fejlesztését is. A tartomány vállalataiban a külföldi részesedés akár 100 százalékos is lehet, s ennek a politikának már kezdenek beérni a gyümölcsei. A vegyes vállalatok munkalehetőségek teremtésével igen fontos szerephez juthatnak Kínában, hiszen egy legújabb jelentés szerint az idén kétszeresére, előreláthatólag 4 százalékra nő a munkanélküliségi ráta az üzembezárások, a kormány takarékossági intézkedései miatt. A munkanélküliségről hivatalos adatokat nemigen lehet tudni, lapértesülések szerint 20-30 millió városi munkanélküli van, ehhez jön még legalább 20 millió rejtett munkanélküli, s vagy 80 millió falusi, aki nem talál magának munkát. (Reuter, AP-DJ) Vietnam nemzetközi segélyhez jut Segélyt kíván nyújtani a vietnami gazdaságkorszerűsítéséhez az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) - jelentette ki Fudzsioka Maszao, az ADB elnöke Do Muoi vietnami miniszterelnöknek a Hanoiban folytatott megbeszélések során. A vietnami kormányfő az ADB elnöke előtt vázolta az ország gazdasági reformelképzeléseit, és reményét fejezte ki, hogy a bank már a közeljövőben megadja a segélyt. Vietnam korábbi nemzetközi hitelszerzési kísérleteit rendre meghiúsították azok az országok, amelyek ellenezték Kambodzsa vietnami megszállását. A szeptemberben végrehajtott csapatkivonások azonban kedvezőbbé tehetik az ország nemzetközi megítélését. Ennek egyik jele az ADB által felajánlott segítség. Vietnamban eddig mintegy hetven vegyes vállalatra adtak engedélyt, több mint 600 millió dollár össztőkével - közölte Vo Dong Giang, a vietnami együttműködési és beruházási államizottság elnökhelyettese. Tájékoztatása szerint zonban a 600 millió dollár szerény összeg a gazdaság szükségleteihez képest. (MTI/ AP-DJ) Továbbra is bizonytalan Törökország EK-tagsága Ozalt köztársasági elnökké választották Köztársasági elnökké lépett elő Turgut Özal kormányfő. Megfigyelők várakozása szerint az eddiginél jóval nagyobb hatalmat kíván megszerezni az elnöki poszt számára, hogy biztosítsa eddig folytatott és az utóbbi időben egyre kevésbé népszerű politikájának a folytonosságát. A pozícióváltás azonban nemigen változtat az ország képén sem gazdasági, sem politikai tekintetben, ezért a közös piaci tagság továbbra is csak távoli reménye lehet Törökországnak. Az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottsága heteken belül elkészül a Törökország csatlakozásához szükséges felvételi kérelem elemzésével, de egyes elemzők úgy vélik, hogy az EK válasza a már két éve tartó várakozás ellenére sem lesz egyértelmű. Azzal már Ankarában is tisztában vannak, hogy gyors csatlakozásra semmi remény, az EK 1992-ig nem kíván foglalkozni a tagság kibővítésével. Brüsszeli vélemények szerint akár az ezredfordulóig is eltarthat, mire komolyan szóba jöhet Törökország felvétele. Az EK-n belül leginkább amiatt óvakodnak a törökök csatlakozásától, mert tartanak a török munkavállalók özönétől. Attól is félnek, hogy a 2000- re 70 milliós Törökország túl sok képviselőt delegál az Európa Parlamentbe, megváltoztatva ezzel a közösségen belüli erőviszonyokat. Rontják a törökök esélyeit a kelet-európai változások, hiszen az EK most kiemelt fontosságot tulajdonít ennek a térségnek, némileg elhanyagolva a közösséggel már 1963-ban együttműködési megállapodást kötött Törökországot. Az ország viszonylagos szegénysége, a politikai bizonytalanság és az európai átlaghoz képest kiugróan magas születési arány csökkenti a tagság esélyét. Brüsszelben most leginkább arra hajlanak, hogy a kapcsolatok egyidejű erősítésével nyitva hagyják a csatlakozás lehetőségét, de nem jelölnek ki semmilyen időpontot. Tartanak ugyanis attól, hogy a NATO-tag Törökországot a nyílt elutasítással elfordíthatják Európától, és akkor Ankara a Közel-Keleten fogja keresni katonai szövetségeseit. Ankarában viszont épp azt szeretnék elérni, hogy Brüsszel határozott választ adjon. Azt sem bánnák, ha a várakozási idő akár egy évtized lenne, csak hozzáláthassanak végre a szükséges gazdasági, társadalmi és politikai változtatásokhoz. Az esetleges elutasító vagy az eddigihez hasonlóan bizonytalan válasz esetére való felkészülést mutatja, hogy Turgut Özal miniszterelnök nemrég már arról beszélt: fontosabb az EK-val fenntartott kapcsolatok és az együttműködés erősítése, mint a "tényleges csatlakozás. Özal számára, aki az ellenzéki pártok által bojkottált tegnapi parlamenti szavazáson a várakozásoknak megfelelően megszerezte a köztársasági elnöki poszt betöltéséhez szükséges szavazatok többségét, személyes kudarc lenne az elutasítás, hiszen kormányfőként folytatott politikájában kiemelt szerepet kapott a Nyugathoz való közeledés. Hatéves miniszterelnöki tevékenysége alatt Özal erőteljesen liberalizálta a gazdaságot, és igyekezett az EK-csatlakozáshoz megfelelő struktúrát kiépíteni. Kormányzása első éveinek népszerűsége azonban megcsappant, mostanra egyre több bírálattal illetik. Különösen az infláció elszabadulását és a magas szinten is elburjánzott korrupciót vetik a szemére. Az ellenzék attól tart, Özal a miniszterelnökéhez képest eddig kisebb hatalmat jelentő elnöki posztot arra kívánja felhasználni, hogy a háttérből tovább irányíthassa az ország ügyeit, és a hatalmat a parlamentből az elnöki palotába igyekszik áthelyezni. (Reuter) Japán vállalatok magyarországi tervei A Nihon Keizai Simbun, Japán vezető gazdaságpolitikai napilapja kedden címoldalon számolt be arról, hogy az ország nagyvállalatai mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a kelet-európai országok iránt. Az írás részletesen ismerteti, hogy a japán cégek milyen együttműködést terveznek a magyar vállalatokkal. Az összeállítás szerint a Marubeni kereskedőház arra számít, hogy Japánban liberalizálni fogják a mezőgazdasági termékek importját. Ezért hús- és gyümölcslé-feldolgozó, illetve -értékesítő vegyes vállalat létesítését tervezi Magyarországon. Ezenkívül egy japán elektronikai céggel közösen arra készül, hogy elektronikus háztartási készülékek, valamint irodaautomatizálási berendezések javítására vegyes vállalatot alapít Magyarországon. A Tonen Sekiyukagaku több céggel közösen a közelmúltban létesített építőipari üveggyapotgyárat Magyarországon, ennek a termelése jelenleg évi 4500 tonna. Két-három éven belül azonban a termelés 50-100 százalékos felfutásával számolnak a japán cégek, és a többlettermelést teljes egészében a Szovjetunióban akarják értékesíteni. A Mitsubishi kereskedőház kerti kisgépek gyártási technológiájának átadásáról tárgyal magyar cégekkel, a C. Itoh kereskedőház pedig a Suzukikocsik magyarországi gyártásáról - jegyzi meg a lap. A cikk a továbbiakban azt is megemlíti, hogy a Marubeni Bulgáriában közös gyógyszergyártást valósított meg a Pharmachim céggel. Tárgyalásokat folytat műtrágya vásárlásáról is. Romániában pedig - abból a tényből kiindulva, hogy a munkaerő ott olyan olcsó, mint Kínában - konfekcióipari együttműködés iránt érdeklődnek. Az elképzelések szerint a romániai üzemekben kezdetben évi 1500 férfiöltönyt készítenének, s valamennyit Japánban forgalmaznák. (MTI) Az IG Metall a túlórák ellen Magasabb fizetést és rövidebb munkaidőt követel az NSZK legnagyobb szakszervezete, a fémipar dolgozóit tömörítő IG Metall. A 2,6 milliós tagságú szakszervezet kéthetes konferenciát tartott Nyugat-Berlinben a jövő év áprilisában lejáró bérmegállapodás megújításakor majdan követendő taktikáról. A munkások felkészülhetnek a konfrontációra a jövő évi bértárgyalásoknál - mondta Franz Steinkühler, az IG Metall elnöke. A szakszervezet hangsúlyozza: miközben a nyugatnémet ipar rekordnyereséget - több mint 10 százalékos profitnövekedést ért el az idén, az alkalmazottak reálbére csökkent. A 3 évvel ezelőtti bérmegállapodás idején ugyanis még nem volt infláció, jelenleg viszont az inflációs ráta meghaladja a 3 százalékot. Az IG Metall utoljára 1984-ben hirdetett sztrájkot, megbénítva a gépkocsi-, az acél- és a gépipari termelést. Jelenleg azonban elképzelhető, hogy nem sztrájkkal, hanem a túlórázás megtiltásával kezdenék a munkaadókkal szembeni harcot - közölte Klaus Zwickel, a szakszervezet alelnöke. Már 1984-ben is a 35 órás munkahét volt az egyik fő követelésük, de akkoriban kudarcot vallottak. A szakszervezet vezetői felhívják a tagokat, hogy semmilyen pénzbeli kompenzáció ígéretéért ne adják fel a jelenlegi heti 37 munkaóra 35-re való csökkentésének célját. A nyugatnémet gyáriparosok azonban már most panaszkodnak, hogy a rövidebb munkaidő rontja a versenyképességet. Az IG Metallnak a szombati műszakok megszüntetésére vonatkozó javaslata pedig lehetetlenné teszi a rugalmas termelést. Az NSZK kiváló minőségű gépipari termékei igen keresettek a világpiacon, ezért a legtöbb gyárban általános norma a túlórázás. Közgazdászok szerint az évtized rekordnövekedési évének számító 1989 után a túlórázás megszüntetése jövőre a nyugatnémet gazdaság fejlődésének gátja lehet. A nagy iparvállalatok annyira fontosnak tartják a termelés fenntartását, hogy már az idén rendkívüli juttatást ajánlottak fel a munkásoknak. A szakszervezeteknek azonban számolniuk kell azzal, hogy sztrájk esetén a munkaadók bárhol az országban elbocsáthatják a munkásokat. Két évvel ezelőtt a nyugatnémet munkaügyi törvényt a szakszervezetek számára hátrányosan módosították, s ez megszüntette az állami segélyeket azon munkások számára, akiket cégük egy másik iparágban folyó sztrájk miatt bocsát el. Ha az IG Metall által a fémiparban kezdeményezett sztrájk miatt más iparágakban tesznek utcára embereket, akkor a szakszervezetnek kell kártalanítania a munka nélkül maradottakat. (Reuter, AP-DJ) / 1989. november 1., szerdai