Világgazdaság, 1989. november (5. évfolyam, 211/5217-232/5238. szám)
1989-11-01 / 211. (5217.) szám
KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Gazdasági és politikai bizonytalanság Brazíliában A szovjet munkanélküliség a választások előtt Brazíliában teljes gőzzel folynak a választási előkészületek: november 15-én az ország lakossága 29 év óta először ismét közvetlenül választ államelnököt Sok a jelölt, s mivel igazából egyiknek sincs határozottan körvonalazott gazdasági programja, meglehetősen nagy a bizonytalanság. A tőkepiac felbolydult, az arany és a dollár árfolyama az egekig szökött fel a feketepiacon, erőteljes a tőkekiáramlás. A külföldi elemzések szerint a tét igen nagy, jelentős mértékben a következő elnök személyétől függ majd, milyen sors vár Brazíliára, sikerül-e kilábalnia a súlyos gazdasági és szociális válságból, s felsorakozik a gazdasági nagyhatalmak közé, vagy továbbra is a „fejlődő világ legnagyobb adósának” kevéssé irigylésre méltó címet kell viselnie, változatlanul a hiperinfláció, a tetemes költségvetési deficit, a nagy gazdasági aránytalanságok, a szociális feszültségek szorításában vergődve. Bel- és külföldi közgazdászok, üzletemberek és politikusok egyöntetűen azt vallják, hogy Brazília gazdasági bajaira - az év végére éves szinten az 1000 százalékot is meghaladó inflációra, a valóságos piaci arányokat eltorzító állami szubvenciós rendszerre, a tucatnyi gazdaságtalanul működő állami vállalat okozta problémákra, a korrupcióra és a bürokráciára - csak következetesen végrehajtott takarékossági program hozhat gyógyírt. Ez egyebek mellett az állami kiadások radikális csökkentését jelentené, de úgy, hogy a közoktatási, az egészségügyi, és a jóléti kiadások ne szenvedjenek csorbát. A programnak tartalmaznia kellene az állami vállalatok magánkézbe adását, az adórendszer reformját, a közszolgáltatási díjaknak a költségekkel arányos emelését, esetleg átmeneti bér- és árbefagyasztást, illetve a cruzado drasztikus leértékelését. A bel- és külföldi szakemberek által üdvözítőnek vélt lépések az üzleti körök érdekeit képviselő, a közvéleménykutatások szerint legesélyesebb konzervatív politikus, Fernando Collor de Mello nézeteihez állnak a legközelebb. A 40 éves politikust azonban, aki korábban tartományi kormányzó volt, általában tapasztalatlannak tartják, s így félő, hogy kellő politikai hatalom híján nem tudja megvalósítani elképzeléseit - mondják a megfigyelők. Coller mellett - aki az utóbbi hetekben veszített népszerűségéből - fokozatosan jön fel két baloldali, a közvélemény-kutatások szerint 15-15 százalékos szavazati aránnyal fej-fej mellett haladnak. Az egyik a 44 éves Luis Inacio da Silva (népszerű becenevén Lula), korábban gyári munkás és szakszervezeti elnök, a radikális Munkáspárt jelöltje, a másik a 64 éves veterán politikus, Leonel Brizola-aki 15 évet töltött száműzetésben az 1964-1985 között fennálló katonai kormányzat ideje alatt, a balközép demokratikus Munkapárt színeiben. Kettőjük közül Lula da Silva a radikálisabb, szerinte fel kell függeszteni az adósságok törlesztését. Ígéretet tett arra is, hogy megválasztása esetén jelentősen emeli a munkások bérét, igyekszik enyhíteni a társadalmi igazságtalanságot, megcsapolja a vállalatok nyereségét, államosítja a bankokat, kisajátítja a nagybirtokokat, s megtiltja az országban működő multinacionális vállalatoknak, hogy hazautalják nyereségüket. Ennél kevésbé radikálisak Brizola tervei: egyfajta európai típusú szocializistást képzel el Brazíliában, bár ő is kilátásba helyezte egyes magánkézben lévő vállalatok kisajátítását, s szerinte is fel kellene függeszteni a tartozások visszafizetését. A konzervatívok attól tartanak, hogy a baloldal győzelme esetén káosz uralkodna el az országban, kimenekülne a tőke, s elhagyná Brazíliát mintegy 800 ezer nyugati üzletember. Más vélemények szerint a baloldali politikus népszerűsége az embereknek a változások iránti vágyakozásából táplálkozik. Az emberek új arcot, olyasvalakit szeretnének az államelnöki székben, akinek tiszta a múltja, semmi köze sincs a múlt korrupt rendszereihez. (Reuter, AP-DJ) RÉSZLETEK AZ ÚJ FINN-SZOVJET MEGÁLLAPODÁSOKRÓL Egy tucat jelentős finn-szovjet vegyesvállalati megállapodásról is döntöttek Gorbacsov elnök-főtitkár múlt heti finnországi látogatásán. A részletekről tudósító Reuter az új ötéves kereskedelmi megállapodás aláírása mellett elsősorban azt emeli ki, hogy akcióprogramot fogadtak el a Kola-félsziget ásványkincseinek kiaknázására, és megállapodtak abban, hogy 1995-ig a mostani szint felére csökkentik a közös határ menti kénszennyezés-kibocsátást. Az Outokumpu Oy finn cég szándéklevelet írt alá egy évi 2-3 millió tonna ércet kibocsátó réz/nikkelbánya létesítéséről a Kola-félszigeten. Az összesen 700 millió finn márka értékűre becsült vegyes vállalkozásban két szovjet résztvevő lesz, s a finn vállalat várhatóan mintegy 50 százalékban részesedik. A Kóla-félszigetre vonatkozó megállapodás hat olyan területet jelöl meg, amelyben finn résztvevőkre számítanak, köztük a bányászatot, az olaj- és a gázlelőhelyek feltárását, valamint a környezetvédelmet. Az itt remélt vegyes vállalkozások összértéke várhatóan több száz millió finn márkára rúg. A jelentősebb megállapodások között a finn Valmet műszaki tervező és kivitelező cég egy leningrádi dízelmotorokat gyártó vállalattal sebességváltók gyártásáról írt alá 50-50 százalékos részesedésű vegyesvállalati szerződést. A most aláírt kereskedelmi megállapodás új vonása, hogy csak a finn-szovjet klíringkereskedelem általános irányát rögzíti az 1991-95-ös időszakra, de a korábbi egyezményekkel ellentétben pénzben nem szab meg számszerű forgalom-előirányzatot. Az egyezmény szerint Finnország Szovjetunióból származó importjának zöme továbbra is az energia marad. Ezen belül a kőolajszállítások az ideivel megegyező, évi 8,5 millió tonnás szinten maradnak, a szovjet gázszállítások volumene ellenben a jelenlegi évi mintegy 2,8 milliárd köbméterről 1995-re évi 4,2 milliárd köbméterre emelkedik. A környezetvédelem terén a kénszennyezés már említett csökkentésén túl abban is megállapodtak, hogy 1994-ig az 1987-es szintre szorítják vissza a nitrogénoxid-kibocsátást, és a rendelkezésre álló technológia és a gazdasági ésszerűség keretei közt mindent megtesznek a nehézfémszennyezés csökkentésére. (Reuter) Növekvő pénzügyi terhet örököl majd az új chilei kormány A decemberi választások után alakuló új chilei kormány a következő évtized elején a mostaninál is nagyobb pénzügyi teherrel kénytelen számolni, és nem tudja elkerülni, hogy újabb hiteleket vegyen fel a külföldi kereskedelmi bankoktól és a nemzetközi pénzügyi szervezetektől. Alejandro Foxsey, az ellenzék gazdasági tanácsadója legalábbis úgy véli, hogy a legfőbb kiviteli cikk, a réz exportjából származó bevétel csökkenése, valamint a külföldi hitelezőknek fizetendő kamatok és tőketörlesztések növekedése fokozni fogja a fizetési mérleg hiányát. Foxsey - aki az elnöki posztra Pinochet által kiválasztott egykori pénzügyminiszternél, Hernán Buchinál esélyesebbnek látszó Patricio Aylwin ellenzéki jelölt tanácsadója - azt is elmondta: Chile valószínűleg hamarosan többet törleszt a Világbanknak és az Amerikaközi Fejlesztési Banknak (IADB), mint amennyit új hitelek formájában külföldről kap. Ezért az a minimális cél, hogy az ország legalább annyi hitelt kapjon, mint amennyit törlesztésre fordít. Chilének csak 1991-ben 3,5 milliárd dollárt - a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékát - kell törlesztenie. Ezen felül a korábbi adósság-kötvény csereakciók következtében külföldre utalandó profit is legalább 3-400 millió dollár évenként. A törlesztést nehezíti, hogy a réz világpiaci ára az előrejelzések szerint a mostani fontonkénti 1,30 dollárról jövőre 1 dollárra, 1991 -re pedig 85 centre csökken. Ha a választásokból az ellenzék kerül ki győztesen, az új kormánynak az ígéreteknek megfelelően nagy összegeket kell fordítania a Pinochet által elhanyagolt egészségügyre, oktatásra és lakásépítésre, és az ezekhez szükséges alapokat is új forrásokból kell előteremtenie. A tanácsadó szerint az utóbbi években a beruházásokat is elhanyagolták Chilében, bár mintegy 9,5 milliárd dollárnyi befektetés (ebből 2 milliárd külföldi eredetű) van folyamatban a magánszektorban. (Reuter) kezeléséhez külön alapra lenne szükség Tádzsikisztánban 24, Üzbegisztánban 23, Türkmenisztán 19, Kirgiziában pedig 17 százalékának, az egész országban mintegy 3 millió embernek nincs munkája. A munkanélküliséget az országban tovább fokozta az önelszámolásra, ezen belül az úgynevezett brigádrendszerre való áttérés - állítja a központi pártlap hasábjain a szovjet szakszervezet egyik tisztségviselője. A munkások egyszer csak elkezdtek számolni, és igyekeztek megszabadulni a munkatempót és ezzel a fizetésemelést visszafogó kollégáiktól. Fokozatosan kiszorították szakképzetlen vagy tapasztalatlan munkatársaikat, majd a kisgyermekes anyákat, a nyugdíj előtt állókat, vagyis csak a brigádok leghatékonyabb munkára képes magja maradt meg. A gazdasági előrelépés nem képzelhető el a láthatatlan munkanélküliség felszámolása nélkül, így a termelésből várhatóan kiszorulnak mindazok, akik nélkül eddig is elboldogultak volna. A szakértők becslése szerint a következő évezred elejére legalább 15-16 millió ember szabadul fel így. Ebbe nem számították bele az enyhülésnek köszönhetően leszerelt katonákat - számuk nem hivatalos becslés szerint újabb 15 millióra rúg majd -, akiknek nincs polgári foglalkozásuk sem, tehát át kell képezni őket. Várhatóan a jelenleg 18 millióra tehető irányító apparátus létszáma is radikálisan csökkenni fog. Ma a központban még ez nem érezhető, de az önelszámolásra felkészülő vállalatok az irodisták státusaiból háromszor annyit építenek le, mint a munkásokéiból. A szovjet pártlap szerint a legnehezebben a nők, a középiskolákból kikerültek, illetve a rokkantak és a büntetett előéletűek találnak munkát. A hivatalos munkaügyi szerveknél nyilvántartanak ugyan 1,5 millió állásajánlatot, de vagy népszerűtlen foglalkozási ágakról van szó, vagy betöltésükhöz az ország másik végébe kellene utazni. A Szovjetunióban ezért a munkaerő jelentős része állandóan vagy részlegesen nem foglalkoztatott, és számuk várhatóan nőni fog. Az átképzés, az elhelyezés pénzbe kerül, és erre a munkaügyi állami bizottság illetékese szerint külön alapot kellene létrehozni a központban és a köztársaságokban is. A pártlapnak nyilatkozó szakértő úgy vélekedett, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben központi alapokból képtelenek lennének hoszszabb időn át fizetni a munkanélküli segélyt. A munkahelyek felszabadulása és az átképzés ezért csak tervszerűen szabályozott program keretében képzelhető el, központilag támogatva mindazokat, akik új munkalehetőségeket teremtenek. „A munkanélküliséget sokáig nem ismertük el, mintha létezése az óhajunktól és nem a gazdaság valós állapotától függne. A Szovjetunióban már nem az a kérdés, hogy fenyeget-e a munkanélküliség veszélye, hanem az: miként enyhíthetnénk következményeit, lehetővé téve a szabad munkavállalást” - mondotta a szovjet állami munkaügyi bizottság illetékese. Tudósítónktól: A Szovjetunióban a közelmúltban megalakult a „munkanélküliek társasága” nevet viselő nem hivatalos szervezet, amely 23 millió ember érdekképviseleti szerveként lép fel - írja a TASZSZ hírügynökség. A szervezet a hivatalos 3 milliós adattal szemben ennyire teszi a munkanélküliek számát. A Pravda keddi száma terjedelmes cikkben foglalkozott a korábban agyonhallgatott jelenséggel. A hivatalos adatok szerint Közép- Ázsiában és a Kaukázuson túli területeken a legsúlyosabb a helyzet. Azerbajdzsánban a munkaképes lakosság 28, a szomszédos Örményországban 18. A FÜLÖP-SZIGETEK KORMÁNYA PÉNZÜGYI ALAPOT LÉTESÍT A Fülöp-szigetek kormánya a New York-i értéktőzsdén létrehozza az ország első befektetési alapját a külföldi tőke fokozott bevonása céljából - jelentette be Corazón Aquino elnökasszony. A pénzalap megteremtése egybeesik Aquino második hivatalos, egyesült államokbeli látogatásával. Az alap lehetővé teszi, hogy a külföldön élő Fülöp-szigeteki és más nemzetiségű beruházók utat találjanak a helyi tőzsdén jegyzett vállalatokhoz. Az alap 6 millió részvénye darabonként 12 dollárért kerül eladásra. Az alapról szóló ismertetés tájékoztat arról, hogy az alap megvásárolhatja bármely tőzsdén jegyzett vállalat részvényeit, de az érdekeltsége egy-egy cégben nem haladhatja meg a szavazásra feljogosító részvények 5 százalékát. Az alap jelentős nemzetközi érdeklődést keltett, és a részvények iránti kereslet már most meghaladja a kínálatot. Ez mutatja, hogy a világ beruházói bíznak az ország gazdaságában és politikai stabilitásában - mondta Tabuchi Yoshihisa, a részvények piacra dobásáért kötelezettséget vállaló japán Nomura Securities elnöke. Az alap elősegítheti a helyi értékpapírok és tőkepiac további fejlődését is, ami a folyamatban lévő privatizációs program szempontjából is nagy jelentőségű. Aquino elmondta, hogy a helyi és a külföldi beruházások élénkítése céljából felülvizsgálják a beruházási ösztönzőket. A bruttó nemzeti termék tavaly 6,7 százalékkal nőtt, és 1992-ig várhatóan évi 6 százalékkal fog gyarapodni. (Reuter) A Mitsubishi többségi érdekeltséget szerzett a Rockefeller-csoportban A Mitsubishi Estate Co. nagy japán ingatlanügynökség 846 millió dollárért megvásárolta a Rockefeller-csoport 51 százalékát. A Rockefeller-csoport az Egyesült Államok egyik legjelentősebb családi vállalkozása, tulajdonában van többek között a New York-i Rockefeller Center, a Manhattan legismertebb jelképe. A japánok pénzét a Rockefeller-csoport a családi alapítvány finanszírozására fordítja, ezt még 1934-ben hozták létre a Rockefeller-vagyon gyarapítására. Az ügylet révén a Mitsubishi ingatlanjai adnak otthont néhány vezető cégnek. Közöttük van a General Electric, az NBC tévéhálózat, a Time Warner médiacsoport, a Price Waterhouse könyvvizsgáló cég és a Morgan Stanley beruházási bank. (APA) Lesz-e külföldi tőke a spanyol áramszolgáltató ágazatban? Spanyolország áramszolgáltató ágazatában nem kívánatos a külföldi tőke jelenléte - jelentette ki Claudio Aranzadi ipari és energiaügyi miniszter. A figyelmeztetés azután hangzott el, hogy körülbelül egy hónapja tárgyalások kezdődtek az Unión Fenosa - Spanyolország negyedik legnagyobb áramszolgáltató vállalata - és a nyugatnémet RWE cég között a spanyol vállalat 5 százalékának a megvételéről. Aranzadi pusztán technikai jellegűnek minősítette kifogásait. „Az ország áramszolgáltató szektorára semmilyen kedvező hatást nem gyakorolna a külföldi szolgáltató vállalatok részvétele.” Szerinte protekcionizmusról szó sincs; ha technológiailag indokolt, az ország továbbra is nyitva áll a külföldi beruházások előtt. Valójában azonban kijelentése azt jelzi, hogy a külföldi tőkétől már eddig is elzárni igyekezett nagybankok és nagy hadiszállítók mellett újabb védett terület körvonalazódik a spanyol gazdaságban: az energiaszolgáltatás. Aranzadi elismerte, hogy a kormány jogilag nem tudja megakadályozni az RWE-Unión Fenosa esetleg létrejövő megállapodását, de hivatkozott egy nem régi nagy-britanniai esetre. A brit törvények elvileg megengedték, hogy a British Petroleum (BP) vállalatban a külföldi tőkerészesedés elérje akár a 80 százalékot. A kormány azonban rá tudta kényszeríteni a kuvaiti beruházási hivatalt, hogy csökkentse a BP-ben vásárolt tőkerészét. Madrid eltökélt szándéka, hogy nem engedi kicsúszni kezéből az ellenőrzést az áramszolgáltató ágazat fölött, de attól tart, hogy az élénk értéktőzsdén az áramszolgáltató vállalatok a külföldi beruházók kedvelt célpontjaivá válnak. Készülő energiatervében azzal is számolnia kell, hogy 1996 után hiány várható a hazai energiaellátásban. A terv kidolgozását nehezíti, hogy még tisztázatlan az Európai Közösség álláspontja az 1992 után létrehozandó egységes áramszolgáltatási piacról. A kormánybefolyás megőrzésének egyik fontos eszköze az ország áramtermelésének 30 százalékát adó, állami tulajdonban lévő Endesa vállalat. Az áramszolgáltató magáncégeknek rögzített árat kell fizetniük az áramért az Endesának, amely az utóbbi időben a kormány, jóváhagyásával - több áramtermelő magánvállalatban szerzett részesedést. E rögzített árat a kormánynak lehetősége van rendeletileg érvényesíteni az egész szektroban. Az Endesa erősítésében a kormány nyilván garanciát lát arra, hogy az ágazatban érvényesítse akaratát. (Financial Times) A VILAGGAZDASAGI JELENTI * Gazdasági szaktanácsadásra és menedzserképzésre alapított vegyes vállalatot bécsi székhellyel a Hannes Androsch Consulting (az egykori osztrák pénzügyminiszter által alapított cég), a bolgár külkereskedelmi bank, valamint három bolgár vállalat. Az új cég - amelyben a bolgár részesedés 49 százalék - Szófiában is nyit képviseletet. * Nigéria átütemezési megállapodást írt alá a belga Ducroire exporthitelgarancia hivatalla 15,5 milliárd frankról, a Párizsi Klubba tömörült hitelezők tavaly márciusi átütemezési megállapodásával összhangban. Az egyezmény a Ducroire által garantált belga szerződésekre, az 1990. áprilisig esedékes tartozásokra vonatkozik. * Megjelent Portugáliában az első pénzügyi napilap, a 24 oldalas Diario Economico. A 20 ezres példányszámú lap megjelentetése tükrözi a portugál gazdaság növekvő érdeklődését a nyugat-európai gazdasági integrációhoz való felzárkózás iránt. 1989. november 1. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014, telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple1 MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán