Világgazdaság, 1990. március (22. évfolyam, 42/5299-62/5320. szám)
1990-03-01 / 42. (5299.) szám
XXII. évfolyam, 42. (5299.) szám 1990. március 1., csütörtök NÉMET EGYSÉG HÁROM HÓNAP MÚLVA? Elismerik Lengyelország határait A március 18-i keletnémet választások után két-három hónappal gyakorlatilag megvalósul a német egység - írja szerdán a Washingtonban tartózkodó Momper nyugat-berlini főpolgármesterre hivatkozva a Wall Street Journal. A megfigyelők a közelgő egység jelének tekintik, hogy Kohl kancellár - aki az utolsó percig ki akarja tolni Lenyelország nyugati határainak elismerését - most belső embere, Seiters miniszter útján elfogadhatónak nyilvánította Mazowiecki lengyel miniszterelnöknek az elismerésre vonatkozó új javaslatát. Ennek lényege, hogy a keletnémet parlament után - ez elismerte Lengyelország nyugati határait - a nyugatnémet parlament is ilyen értelmű nyilatkozatot tesz. E megoldás előnyösebb a németek számára, mint jó 40 évi késedelem után a béke megkötése. Az utóbbi ugyanis lehetővé tenné utólagos jóvátételi igények előterjesztését. Úgy látszik, az események Kohl külpolitikai főtanácsadóját igazolják. Teltschik, reflektálva Sevardnadze múlt heti kijelentésére az újraegyesítés „legkorábban néhány év múlva következhet be” azt mondotta: a szovjet külügyminiszter „még csodálkozni fog, milyen gyorsan megy ez”. „A német egység kulcsát, amelyet éveken át Moszkvában őriztek, Kohl elhozta Bonnba” - idézi a főtanácsadó szavait a Neue Zürcher Zeitung cikke. És még azt is idézi az írás - „Az új kulcshatalom foghegyről válaszolgat” alcímű részében -, hogy „Európában most Kohl az az ember, aki a szálakat a kezében tartja”. Gorbacsov tudatában van, hogy „nem teremthetők olyan keretek, amelyek a német népet megaláznák". A Camp David-i Bush-Kohl megbeszélés közvetlen következménye, hogy felgyorsul az egyesülés folyamata - hangoztatja a milánói Il Giornale. „Azt mondják, Bushnak nem volt más választása. Ez még nem magyarázza meg az Egyesült Államok politikáját. Washingtonnak meg kell őriznie a szövetség erejét, miközben kidolgoznak egy még csak körvonalaiban látható tervet, amelynek értelmében a NATO-t felváltja egy másik struktúra, ugyanavval a céllal: az Egyesült Államok európai jelenlétének biztosítására. Sok probléma megoldatlan, de a hatalmi viszonyok tisztázódtak. Oldalán Bushsal Kohl győztes Anglia, Franciaország és az Európai Közösség más országai ellenében, sőt Lengyelország ellenében is.” De a lényeg mégis az, hogy a Camp David-i találkozó előtt Moszkvából elhozták azt a bizonyos kulcsot. „Németország felosztásának elsődleges oka a szovjet félelem volt, hogy az egységes Németország még egyszer megkísérelheti Európa leigázását” - hangoztatja az International Herald Tribune. Gorbacsov, midőn hozzájárult a német egyesüléshez, „drámai módon leleplezte országa stratégiai gyöngeségét”. Ezt a hátteret kell látni, hogy helyesen értékeljük Momper szavainak súlyát. „Az egyesülés sokkal gyorsabban megy végbe, mint ahogy még csak néhány hete is gondolták. Egyik oka ennek a keletnémet kormányzat tekintélyének vészes apadása. Számosan megtagadják az adófizetést, a sorkötelesek inkább a Bundeswehrben próbálnak szolgálni, az emberek általában nem engedelmeskednek a törvényeknek. Már csak a közlekedési szabályokat tartják be” - nyilatkozta Momper. A nyugat-berlini főpolgármester szerint az egyesülés menete olyanformán képzelhető el, hogy a március 18-i választások után visszaállítják az öt tartományt, amelyeket a kormányzat eltörölt, majd az öt tartomány vagy állam külön-külön kéri fölvételét a Német Szövetségi Köztársaságba, hivatkozva az alkotmány 23. cikkelyére. Ez a cikkely lehetővé teszi a tartományok önkéntes csatlakozását. S miután a Bundestag tárgyalt a kérelemről, a tartományok (vagy másként: államok) Nyugat-Németország törvényes részei lesznek. Berlinben - mondotta a polgármester - már kelet-nyugati vegyes bizottság irányítja a városi szolgáltatások egyesítését; a berliniek szeretnének december 2-án (a nyugatnémet általános választásokon) már közösen képviselőket küldeni a Bundestagba. Ő annak volna híve, ha amerikai csapatok maradnának a város nyugati részében, amíg a keleti részben szovjet alakulatok állomásoznak. Az új Németország, hangoztatta Momper, ideiglenes vagy átmeneti szakaszba lép, arra az időre, ameddig a négy világháborús győztes - az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország - kimunkálja a biztonsági egyezményeket... (Folytatás a 2. oldalon) Lanyha üzletmenet az első belgrádi tőzsdenapon Nem volt nagy forgalom a közel 50 éves szünet után újra megnyílt belgrádi értéktőzsdén (VILÁGGAZDASÁG, 1990. február 28., 2. oldal), ahol egyelőre csak a tőzsdézésre engedélyt kapott négy bank szerepelhet. A keddi tőzsdenapon csak a Szerbia Alap kötvényeit dobták piacra. Az egyik belgrádi irodaház kilencedik emeletének kis szobájában helyet kapott értékpapírpiac első napi forgalma 250 ezer új dinár volt. Az adásvételre egyelőre csak heti egy alkalommal kerül sor, de a tőzsde vezetői szerint hamarosan megindulhat a mindennapi üzletmenet és újabb bankok, később pedig vállalatok és magánberuházók bevonása. Külföldi vállalatok megjelenése csak hosszú távon képzelhető el. Még az év vége előtt tőzsdét szándékoznak nyitni Ljubljanában és Zágrábban is. (Reuter) Újabb fejlemény a Bond-botrány ügyében Tegnap kisebb győzelmet könyvelhetett el Alan Bond ausztrál milliárdos, a csődbe jutott Bond Corp. Holding Ltd. alapítója, akinek ügyében több mint egy éve tart a vizsgálat. Az ausztráliai legfelsőbb bíróság a csődgondnokok visszavonására kötelezte azokat a hitelező bankokat, amelyeknek a Bond Brewing leányvállalat - a Swan és Fourex márkájú sörök gyártója - 525 millió amerikai dollárral tartozik. Mint már jelentettük, a Bond cég és leányvállalatai tavaly látványosan megbuktak, és Alan Bondot üzleti etikátlansággal, megvesztegetéssel vádolták. Két hónappal ezelőtt a bíróság első fokon a csődgondnokok kinevezése mellett döntött, de a Bond cég nem fogadta el a döntést. Február 9-én másodfokon is hasonló ítélet született, amit sokan annak tulajdonítanak, hogy mindkét esetben az a bíró elnökölt, aki Alan Bond üzleti gyakorlatát élesen elítélte. A hosszúra nyúló bírósági csatán kívül még sok kellemetlen meglepetés érheti Alan Bondot. Az 58 százalékban Bond érdekeltségű Bell Resources hírközlési társaság hat hónap leforgása alatt az ausztrál vállalati szektor körében példátlan méretű, 862,5 millió ausztrál dollár értékű veszteséget mondhat a magáénak. Ez elsősorban az anyavállalat, a Bond Corporation - 814 millió ausztrál dollár értékű - eladósodásának az „eredménye". Mint korábban már jelentettük, tavaly nyáron a Bond Brewing leányvállalat tárgyalásokat folytatott a Kőbányai Sörgyárral vegyes vállalat alapítása ügyében. Amint azt a gazdasági igazgatótól megtudtuk, a szándéknyilatkozat aláírása után a felek nem tértek vissza a konkrét együttműködés formáira, és azóta a magyar cég már új potenciális vállalkozókkal áll kapcsolatban. (Reuter) A Magyar Gazdasági Kamara napilapja VILAGGAZDASAG Aganbegjan véleménye a legnagyobb kedvezmény hasznáról Amennyiben a Szovjetunió megkapja exportjára a legnagyobb kedvezményes elbánást az Egyesült Államoktól, a kétoldalú forgalom két-három év alatt megduplázódhat - jelentette ki Abel Gezovics Aganbegjan, Gorbacsov gazdasági tanácsadója Chicagóban, ahol moszkvai marketingkonferenciák szervezése ügyében tárgyal. Aganbegjan a részletek említése nélkül úgy vélte, a szovjet exportnövekmény jelentős részét az első időkben vegyipari termékek adhatják. Az amerikai-szovjet kereskedelem értéke 1988-ban 3,4 milliárd dollár volt. Ebből 2,8 milliárd dollárra rúgott az amerikai export, amelyből 2,1 milliárd dollárt tettek ki a gabonaszállítások. Aganbegjan reményét fejezte ki, hogy Washington még az idén kiterjeszti a legnagyobb kedvezményes elbánást a szovjet termékekre. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok másik akadályáról, a rubel szabad átválthatóságának hiányáról szólva a vezető szovjet közgazdász úgy vélekedett, hogy öt éven belül megteremthető a rubel belső, 10 éven belül pedig a külső konvertibilitása. Találgatások szerint a legnagyobb kedvezmény kiterjesztését a szovjet exportra várhatóan Bush és Gorbacsov júniusra tervezett csúcstalálkozóján fogják bejelenteni. Addig azonban még eldöntésre vár, hogy kezdetben milyen időtartamra kapja meg a Szovjetunió a legnagyobb kedvezményt. Az is bizonytalan, hogy milyen konkrét kitételeket tartalmazzon az amerikai-szovjet kereskedelmi egyezmény. (Reuter) ÖMV-ÁFOR szándéknyilatkozat Az olajtermékeket forgalmazó osztrák ÖVM konszern „a hét elején” szándéknyilatkozatot írt alá az Áfor képviselőivel benzintöltő állomások nyugat-magyarországi létesítéséről. A szándéknyilatkozat szerint - mint az APA osztrák hírügynökség jelenti - az ÖMV a következő öt esztendőben saját márkanéven kereken 30 töltőállomást állít fel. Az első állomás építését még az idén megkezdik. Az ÖMV szóvivője közölte, hogy a tulajdoni részarány kérdésében még nem született megállapodás. OECD-jelentések Keményebb hitelfeltételek Kelet-Európa számára A kelet-európai országok tavaly a korábbinál szigorúbb feltételekkel juthattak csak hitelekhez a nyugati bankoktól, mivel a térség gazdasági válságának súlyosbodása és a radikális politikai változások növelték a kölcsönnyújtás kockázatát - így értékeli a tavalyi évet, visszatekintve a nyolcvanas évekre is, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap nyilvánosságra hozott jelentése. Az OECD ugyancsak tegnap ismertette a nemzetközi tőkepiacok tavalyi évéről készített elemzését is, amelynek lényege: a kötvénykibocsátások rekordmagasságba emelkedtek ugyan, de az egyes országok belső tőkepiacainak deregulációja miatt a nemzetközi tőkepiacon történő hitelfelvétel csökkent. Ez elsősorban az europiacokat vetette vissza, a nemzetközi tőkepiacok legnagyobb hitelfelvevőjévé pedig Japán vált. „A régió adósságállományának folyamatos növekedése, valamint a magánbankok gyarapodó kinnlevősége növelte a bankárok nyugtalanságát” (tudniillik Kelet-Európával kapcsolatban) - szögezi le az OECD jelentése, amelyet Kelet-Európa 1988—89-es hitelfelvételi és hitelképességi helyzetéről készített a szervezet. Ennek következtében a régió országai a korábbinál kevesebb kölcsönhöz jutottak a kölcsönfelvétel nyilvánosságát garantáló tőkepiacokon, például kötvénykibocsátás vagy konzorciális hitelfelvétel révén. A nyugati bankok hitelfolyósításai amiatt is csökkenőben vannak, hogy mind a nyugati bankok, mind az exportőrök a korábbinál sokkal inkább megkövetelik a kormányzati garanciát a külkereskedelemmel összefüggő kölcsönök esetében. Az OECD jelentése emlékeztet arra, hogy a korábbi években a nyugati bankok a jelenleginél többet és kedvezőbb feltételekkel hiteleztek Kelet-Európának, mivel a régió kormányait stabilnak ítélték meg, magát a térséget pedig a válsággócoknál kisebb politikai kockázatot hordozónak tartották. A nyugati bankvilágra különösen az gyakorolt kedvező benyomást - állítja az OECD dokumentuma -, ahogyan a kelet-európai országok az 1982-84-es adósságválság idején többletbe fordították folyó fizetési mérlegeik hiányát. Az elemzés szerint a kelet-európai országok nemzetközi hitelpiaci pozíciója, a nyolcvanas évek második felét alapul véve, 1987-ben volt a legerősebb, amikor mind a Szovjetunió, mind Csehszlovákia föl tudott venni hitelt nyolcéves lejáratra, és alig 1/8-ad százalékponttal a londoni bankközi kamatláb (LIBOR) mindenkori értéke fölött. A jelentés becslése szerint a hét kelet-európai ország nettó konvertibilis adósságállománya 1989 végére 115 milliárd dollárra nőtt az 1988-as 99 milliárdról. Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió adósságállománya jelentősen emelkedett, miközben az NDK kevésbé gyorsan gyarapította tartozásait, Románia pedig elkerülte az eladósodás növekedését - állapítja meg a jelentés. (Folytatás a 2. oldalon) Márkakötvényt bocsát ki az MNB A Magyar Nemzeti Bank a nyugatnémet Commerzbank AG szervezésében 200 millió márka értékben kötvényt bocsát ki. A kötvény 10 százalékos fix kamatozású, hét évre szól, s törleszteni egy összegben kell, a hetedik év után. Az értékpapírt névértéken bocsátják ki. Hárshegyi Frigyes, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: ezek a feltételek nem roszabbak az eddigieknél, 1 százalékos felárat jelentenek, ha olyan első osztályú adósok kötvénykibocsátásaihoz viszonyítjuk, mint a Világbank vagy az NSZK. A kötvény szervezése már elkezdődött, a hitelszerződést március 16-án írják alá, s a pénz március 21-én folyik be. A kibocsátásban japán, francia, belga, amerikai, svájci, nyugatnémet és arab bankok működnek közre, szám szerint 26. Ezek a pénzintézetek 6, 7, 8 millió márkás tételekben jegyzik le a kötvényt, s azonnal tovább is adják, többnyire magánbefektetőknek. A kötvényt jegyzik majd a frankfurti tőzsdén. P. E. Reformtörvények a prágai parlament előtt Fokozatos eltávolodás a régi rendszertől Óriási feladat vár a ma összeülő csehszlovák parlamentre: végre határozott törvényekkel is útnak kell indítania a gazdasági reformot, mégpedig a júniusra tervezett, első szabad választások előtt. A kormány ugyanis napokon belül a parlament elé terjeszt egy sor törvénytervezetet, amelyek a piacgazdaságra való fokozatos áttérést szolgálják, s egyszersmind megpróbálják megakadályozni, hogy az ország még mélyebbre süllyedjen. A fokozatosság és a mértéktartás volt az egyik legfőbb eleme Calfa miniszterelnök drámai hangvételű beszédének a nemzet helyzetéről, amelynek megvitatásával kezdte munkáját a parlament. A miniszterelnök óva intett az ország „olcsó kiárusításától”, s bár üdvözölte a nyugati üzletemberek fokozott érdeklődését a csehszlovák gazdaság iránt, a tömeges privatizálást nem tartja célravezetőnek. Ugyancsak óvatosságra intett a központi tervutasításos gazdaságirányítási rendszer azonnali felszámolását illetően, szerinte ugyanis - bármit mondanak is a radikális reformerek - a fokozatos eltávolodás az egyetlen reális út. Hadat üzent a miniszterelnök az állami szubvencióknak, gyökeres adóreformot, szigorú pénzpolitikát helyezett kilátásba az infláció megfékezésére. Szavai szerint engedélyezni fogják a földmagántulajdont, új törvényt hoznak a vállalatok működéséről, a külföldi tőke csehszlovákiai befektetéseiről, a vegyes vállalatokról, a magánvállalkozásokról. A miniszterelnök közölte azt is, hogy márciusra elkészül kormányának az idei évre szóló költségvetési tervezete, az előző kormány költségvetési elképzeléseit ugyanis a december 10-e óta hivatalban lévő új kabinet nem tudta magáévá tenni. Tavaly a költségvetés hiánya 5,5 milliárd korona volt, a legnagyobb az elmúlt 10 évben, a gazdasági növekedés üteme 1,7 százalékra csökkent, az inflációs ráta 2,5-3,5 százalék körüli volt. A költségvetési hiány csökkentésének, egyetlen módja a miniszterelnök szerint a kiadások mérséklése. Tájékoztatása szerint legalább 5 milliárd koronával csökkentik az állami támogatást azokon a területeken, ahol a pénzt nem beruházásokra fordítják. A katonai költségvetést - amely az elmúlt évben 50 milliárd koronára rúgott - 6 milliárd koronával kívánja megkurtítani a prágai kormány. Annál nagyobb, közelebbről nem részletezett összeget szánnak környezetvédelemre, még akkor is, ha ez átmenetileg a gazdasági fejlődés rovására megy. Calfa beszámolójában külön kiemelte, hogy a csehszlovák állampolgárok születéskor várható átlag élettartama legalább öt évvel elmarad a nyugati országokhoz képest. A környezetszennyezés katasztrofális méreteket öltött, az erdők egyharmada súlyosan károsodott. Óriási a kénkibocsátás, eléri a négyzetkilométerenkénti 18 tonnát évente. A kormány megerősítette, hogy Csehszlovákia, tekintettel a jövő nemzedékekre, nem akar óriáshiteleket felvenni - a 7,4 milliárd dollárra becsült külföldi adósság egyike a legalacsonyabbaknak Kelet-Európában, nagy reményeket fűznek viszont a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal folyó tárgyalásokhoz, Csehszlovákia újrafelvételéről. (APA, Reuter, AP-DJ) Kis haszon, de sokszor (4. oldal)