Világgazdaság, 1990. március (22. évfolyam, 42/5299-62/5320. szám)

1990-03-01 / 42. (5299.) szám

XXII. évfolyam, 42. (5299.) szám 1990. március 1., csütörtök NÉMET EGYSÉG HÁROM HÓNAP MÚLVA? Elismerik Lengyelország határait A március 18-i keletnémet választások után két-három hónappal gyakorlatilag megvalósul a német egység - írja szerdán a Washing­tonban tartózkodó Momper nyugat-berlini főpolgármesterre hivatkoz­va a Wall Street Journal. A megfigyelők a közelgő egység jelének tekintik, hogy Kohl kancellár - aki az utolsó percig ki akarja tolni Lenyelország nyugati határainak elismerését - most belső embere, Seiters miniszter útján elfogadhatónak nyilvánította Mazowiecki lengyel miniszterelnöknek az elismerésre vonatkozó új javaslatát. Ennek lényege, hogy a keletnémet parlament után - ez elismerte Lengyelország nyuga­ti határait - a nyugatnémet parlament is ilyen értelmű nyilatkozatot tesz. E megoldás előnyösebb a németek számára, mint jó 40 évi kése­delem után a béke megkötése. Az utóbbi ugyanis lehetővé tenné utó­lagos jóvátételi igények előterjesztését. Úgy látszik, az események Kohl külpolitikai főtanácsadóját igazolják. Teltschik, reflektálva Sevardnadze múlt heti kijelentésére­­ az újraegyesítés „legkorábban néhány év múlva követ­kezhet be” azt mondotta: a szovjet külügyminiszter „még csodálkozni fog, milyen gyorsan megy ez”. „A német egység kulcsát, amelyet éveken át Moszkvában őriztek, Kohl elhozta Bonnba” - idézi a főtanácsadó szavait a Neue Zürcher Zeitung cikke. És még azt is idézi az írás - „Az új kulcsha­talom foghegyről válaszolgat” alcímű részében -, hogy „Európában most Kohl az az ember, aki a szálakat a kezében tartja”. Gorbacsov tudatában van, hogy „nem teremthetők olyan keretek, ame­lyek a német népet megaláznák". A Camp David-i Bush-Kohl megbe­szélés közvetlen következménye, hogy felgyorsul az egyesülés folyamata - hangoztatja a milánói Il Giornale. „Azt mondják, Bushnak nem volt más válasz­tása. Ez még nem magyarázza meg az Egyesült Államok politikáját. Washing­tonnak meg kell őriznie a szövetség erejét, miközben kidolgoznak egy még csak körvonalaiban látható tervet, amelynek értelmében a NATO-t felváltja egy másik struktúra, ugyanavval a céllal: az Egye­sült Államok európai jelenlétének biztosí­tására. Sok probléma megoldatlan, de a hatalmi viszonyok tisztázódtak. Oldalán Bushsal Kohl győztes Anglia, Francia­­ország és az Európai Közösség más országai ellenében, sőt Lengyelország ellenében is.” De a lényeg mégis az, hogy a Camp David-i találkozó előtt Moszkvából elhozták azt a bizonyos kulcsot. „Németország felosztásának elsődleges oka a szovjet félelem volt, hogy az egységes Németország még egyszer megkísérelheti Európa leigázását” - hangoztatja az International Herald Tribune. Gorbacsov, midőn hozzájárult a német egyesüléshez, „drámai módon leleplezte országa stratégiai gyöngesé­­gét”. Ezt a hátteret kell látni, hogy helye­sen értékeljük Momper szavainak súlyát. „Az egyesülés sokkal gyorsabban megy végbe, mint ahogy még csak néhány hete is gondolták. Egyik oka ennek a kelet­német kormányzat tekintélyének vészes apadása. Számosan megtagadják az adófizetést, a sorkötelesek inkább a Bundeswehrben próbálnak szolgálni, az emberek általában nem engedelmes­kednek a törvényeknek. Már csak a közlekedési szabályokat tartják be” - nyilatkozta Momper. A nyugat-berlini főpolgármester sze­rint az egyesülés menete olyanformán képzelhető el, hogy a március 18-i választások után visszaállítják az öt tartományt, amelyeket a kormányzat eltörölt, majd az öt tartomány vagy állam külön-külön kéri fölvételét a Német Szövetségi Köztársaságba, hivatkozva az alkotmány 23. cikkelyére. Ez a cikkely lehetővé teszi a tartományok önkéntes csatlakozását. S miután a Bundestag tárgyalt a kérelemről, a tartományok (vagy másként: államok) Nyugat-Német­­ország törvényes részei lesznek. Berlinben - mondotta a polgármester - már kelet-nyugati vegyes bizottság irányítja a városi szolgáltatások egyesí­tését; a berliniek szeretnének december 2-án (a nyugatnémet általános válasz­tásokon) már közösen képviselőket küldeni a Bundestagba. Ő annak volna híve, ha amerikai csapatok maradnának a város nyugati részében, amíg a keleti részben szovjet alakulatok állomásoznak. Az új Németország, hangoztatta Mom­per, ideiglenes vagy átmeneti szakasz­ba lép, arra az időre, ameddig a négy világháborús győztes - az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország - kimunkálja a biztonsági egyezményeket... (Folytatás a 2. oldalon) Lanyha üzletmenet az első belgrádi tőzsdenapon Nem volt nagy forgalom a közel 50 éves szünet után újra megnyílt belgrádi értéktőzsdén (VILÁGGAZDASÁG, 1990. február 28., 2. oldal), ahol egye­lőre csak a tőzsdézésre engedélyt ka­pott négy bank szerepelhet. A keddi tőzsdenapon csak a Szerbia Alap köt­vényeit dobták piacra. Az egyik belgrádi irodaház kilence­dik emeletének kis szobájában helyet kapott értékpapírpiac első napi forgal­ma 250 ezer új dinár volt. Az adásvételre egyelőre csak heti egy alkalommal kerül sor, de a tőzsde vezetői szerint hama­rosan megindulhat a mindennapi üzlet­menet és újabb bankok, később pedig vállalatok és magánberuházók bevonása. Külföldi vállalatok megjelenése csak hosszú távon képzelhető el. Még az év vége előtt tőzsdét szán­dékoznak nyitni Ljubljanában és Zág­rábban is. (Reuter) Újabb fejlemény a Bond-botrány ügyében Tegnap kisebb győzelmet könyvelhetett el Alan Bond ausztrál milliárdos, a csődbe jutott Bond Corp. Holding Ltd. alapítója, akinek ügyében több mint egy éve tart a vizsgálat. Az ausztráliai legfelsőbb bíróság a csődgondnokok visszavonására kötelezte azokat a hitelező bankokat, amelyeknek a Bond Brewing leányvállalat - a Swan és Fourex márkájú sörök gyártója - 525 millió amerikai dollárral tartozik. Mint már jelentettük, a Bond cég és leányvállalatai tavaly látványosan megbuk­tak, és Alan Bondot üzleti etikátlansággal, megvesztegetéssel vádolták. Két hónap­pal ezelőtt a bíróság első fokon a csődgondnokok kinevezése mellett döntött, de a Bond cég nem fogadta el a döntést. Február 9-én másodfokon is hasonló ítélet született, amit sokan annak tulajdonítanak, hogy mindkét esetben az a bíró elnö­költ, aki Alan Bond üzleti gyakorlatát élesen elítélte. A hosszúra nyúló bírósági csatán kívül még sok kellemetlen meglepetés érheti Alan Bondot. Az 58 száza­lékban Bond érdekeltségű Bell Resources hírközlési társaság hat hónap leforgása alatt az ausztrál vállalati szektor körében példátlan méretű, 862,5 millió ausztrál dollár értékű veszteséget mondhat a magáénak. Ez elsősorban az anyavállalat, a Bond Corporation - 814 millió ausztrál dollár értékű - eladósodásának az „ered­ménye". Mint korábban már jelentettük, tavaly nyáron a Bond Brewing leányvállalat tárgyalásokat folytatott a Kőbányai Sörgyárral vegyes vállalat alapítása ügyében. Amint azt a gazdasági igazgatótól megtudtuk, a szándéknyilatkozat aláírása után a felek nem tértek vissza a konkrét együttműködés formáira, és azóta a magyar cég már új potenciális vállalkozókkal áll kapcsolatban. (Reuter) A Magyar Gazdasági Kamara napilapja VILAGGAZDASAG Aganbegjan véleménye a legnagyobb kedvezmény hasznáról Amennyiben a Szovjetunió megkapja exportjára a legnagyobb kedvezményes elbánást az Egyesült Államoktól, a kétoldalú forgalom két-három év alatt megduplázódhat - jelentette ki Abel Gezovics Aganbegjan, Gorbacsov gaz­dasági tanácsadója Chicagóban, ahol moszkvai marketingkonferenciák szerve­zése ügyében tárgyal. Aganbegjan a részletek említése nélkül úgy vélte, a szovjet exportnövekmény jelentős részét az első időkben vegyipari termékek adhatják. Az amerikai-szovjet keres­kedelem értéke 1988-ban 3,4 milliárd dollár volt. Ebből 2,8 milliárd dollárra rúgott az amerikai export, amelyből 2,1 milliárd dollárt tettek ki a gabona­szállítások. Aganbegjan reményét fejezte ki, hogy Washington még az idén kiterjeszti a legnagyobb kedvezményes elbánást a szovjet termékekre. A kétoldalú keres­kedelmi kapcsolatok másik akadályáról, a rubel szabad átválthatóságának hiányá­ról szólva a vezető szovjet közgazdász úgy vélekedett, hogy öt éven belül megteremthető a rubel belső, 10 éven belül pedig a külső konvertibilitása. Találgatások szerint a legnagyobb kedvezmény kiterjesztését a szovjet exportra várhatóan Bush és Gorbacsov júniusra tervezett csúcstalálkozóján fogják bejelenteni. Addig azonban még eldöntésre vár, hogy kezdetben milyen időtartamra kapja meg a Szovjetunió a legnagyobb kedvezményt. Az is bizony­talan, hogy milyen konkrét kitételeket tartalmazzon az amerikai-szovjet keres­kedelmi egyezmény. (Reuter) ÖMV-ÁFOR szándéknyilatkozat Az olajtermékeket forgalmazó osztrák ÖVM konszern „a hét ele­jén” szándéknyilatkozatot írt alá az Áfor képviselőivel benzintöltő állo­mások nyugat-magyarországi léte­sítéséről. A szándéknyilatkozat sze­rint - mint az APA osztrák hírügy­nökség jelenti - az ÖMV a követ­kező öt esztendőben saját márkanéven kereken 30 töltőállomást állít fel. Az első állomás építését még az idén megkezdik. Az ÖMV szóvivője közölte, hogy a tulajdoni részarány kérdésében még nem született megál­lapodás. OECD-jelentések Keményebb hitelfeltételek Kelet-Európa számára A kelet-európai országok tavaly a korábbinál szigorúbb feltételek­kel juthattak csak hitelekhez a nyugati bankoktól, mivel a térség gazdasági válságának súlyosbodása és a radikális politikai változások növelték a kölcsönnyújtás kockázatát - így értékeli a tavalyi évet, visszatekintve a nyolcvanas évekre is, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap nyilvánosságra hozott jelentése. Az OECD ugyancsak tegnap ismertette a nemzetközi tőkepiacok tavalyi évéről készített elemzését is, amelynek lényege: a kötvénykibocsátások rekord­­magasságba emelkedtek ugyan, de az egyes országok belső tőkepia­cainak deregulációja miatt a nemzetközi tőkepiacon történő hitelfel­vétel csökkent. Ez elsősorban az europiacokat vetette vissza, a nemzet­közi tőkepiacok legnagyobb hitelfelvevőjévé pedig Japán vált. „A régió adósságállományának fo­lyamatos növekedése, valamint a magán­bankok gyarapodó kinnlevősége növel­te a bankárok nyugtalanságát” (tudniil­lik Kelet-Európával kapcsolatban) - szögezi le az OECD jelentése, amelyet Kelet-Európa 1988—89-es hitelfelvételi és hitelképességi helyzetéről készített a szervezet. Ennek következtében a régió országai a korábbinál kevesebb kölcsön­höz jutottak a kölcsönfelvétel nyilvá­nosságát garantáló tőkepiacokon, például kötvénykibocsátás vagy konzorciális hitelfelvétel révén. A nyugati bankok hitelfolyósításai amiatt is csökkenőben vannak, hogy mind a nyugati bankok, mind az exportőrök a korábbinál sokkal inkább megkövetelik a kormányzati garanciát a külkereskedelemmel össze­függő kölcsönök esetében. Az OECD jelentése emlékeztet arra, hogy a korábbi években a nyugati ban­kok a jelenleginél többet és kedvezőbb feltételekkel hiteleztek Kelet-Európának, mivel a régió kormányait stabilnak ítél­ték meg, magát a térséget pedig a válság­gócoknál kisebb politikai kockázatot hordozónak tartották. A nyugati bank­világra különösen az gyakorolt kedvező benyomást - állítja az OECD doku­mentuma -, ahogyan a kelet-európai országok az 1982-84-es adósságválság idején többletbe fordították folyó fize­tési mérlegeik hiányát. Az elemzés szerint a kelet-európai országok nemzetközi hitelpiaci pozíciója, a nyolcvanas évek második felét alapul véve, 1987-ben volt a legerősebb, amikor mind a Szovjet­unió, mind Csehszlovákia föl tudott venni hitelt nyolcéves lejáratra, és alig 1/8-ad százalékponttal a londoni bankközi kamatláb (LIBOR) mindenkori értéke fölött. A jelentés becslése szerint a hét ke­let-európai ország nettó konvertibilis adósságállománya 1989 végére 115 milliárd dollárra nőtt az 1988-as 99 milliárdról. Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió adósságállománya jelentő­sen emelkedett, miközben az NDK kevésbé gyorsan gyarapította tartozásait, Románia pedig elkerülte az eladósodás növekedését - állapítja meg a jelentés. (Folytatás a 2. oldalon) Márkakötvényt bocsát ki az MNB A Magyar Nemzeti Bank a nyugat­német Commerzbank AG szervezésében 200 millió márka értékben kötvényt bocsát ki. A kötvény 10 százalékos fix kamatozású, hét évre szól, s törleszteni egy összegben kell, a hetedik év után. Az értékpapírt névértéken bocsátják ki. Hárshegyi Frigyes, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: ezek a feltételek nem roszabbak az eddigieknél, 1 százalé­kos felárat jelentenek, ha olyan első osztályú adósok kötvénykibocsátásaihoz viszonyítjuk, mint a Világbank vagy az NSZK. A kötvény szervezése már elkezdő­dött, a hitelszerződést március 16-án írják alá, s a pénz március 21-én folyik be. A kibocsátásban japán, francia, belga, amerikai, svájci, nyugatnémet és arab bankok működnek közre, szám szerint 26. Ezek a pénzintézetek 6, 7, 8 millió márkás tételekben jegyzik le a kötvényt, s azonnal tovább is adják, többnyire magánbefektetőknek. A kötvényt jegy­zik majd a frankfurti tőzsdén. P. E. Reformtörvények a prágai parlament előtt Fokozatos eltávolodás a régi rendszertől Óriási feladat vár a ma össze­ülő csehszlovák parlamentre: végre határozott törvényekkel is útnak kell indítania a gazdasági refor­mot, mégpedig a júniusra terve­zett, első szabad választások előtt. A kormány ugyanis napokon be­lül a parlament elé terjeszt egy sor törvénytervezetet, amelyek a piac­­gazdaságra való fokozatos áttérést szolgálják, s egyszersmind meg­próbálják megakadályozni, hogy az ország még mélyebbre süllyed­jen. A fokozatosság és a mértéktartás volt az egyik legfőbb eleme Calfa minisz­terelnök drámai hangvételű beszédének a nemzet helyzetéről, amelynek megvita­tásával kezdte munkáját a parlament. A miniszterelnök óva intett az ország „olcsó kiárusításától”, s bár üdvözölte a nyuga­ti üzletemberek fokozott érdeklődését a csehszlovák gazdaság iránt, a tömeges privatizálást nem tartja célravezetőnek. Ugyancsak óvatosságra intett a központi tervutasításos gazdaságirányítási rendszer azonnali felszámolását illetően, szerin­te ugyanis - bármit mondanak is a radikális reformerek - a fokozatos eltá­volodás az egyetlen reális út. Hadat üzent a miniszterelnök az álla­mi szubvencióknak, gyökeres adóre­formot, szigorú pénzpolitikát helyezett kilátásba az infláció megfékezésére. Szavai szerint engedélyezni fogják a földmagántulajdont, új törvényt hoznak a vállalatok működéséről, a külföldi tőke csehszlovákiai befektetéseiről, a vegyes vállalatokról, a magánvállalkozásokról. A miniszterelnök közölte azt is, hogy márciusra elkészül kormányának az idei évre szóló költségvetési tervezete, az előző kormány költségvetési elképzeléseit ugyanis a december 10-e óta hivatalban lévő új kabinet nem tudta magáévá tenni. Tavaly a költségvetés hiánya 5,5 mil­liárd korona volt, a legnagyobb az elmúlt 10 évben, a gazdasági növekedés üteme 1,7 százalékra csökkent, az inflációs ráta 2,5-3,5 százalék körüli volt. A költségvetési hiány csökkentésének, egyetlen módja a miniszterelnök szerint a kiadások mérséklése. Tájékoztatása szerint legalább 5 milliárd koronával csökkentik az állami támogatást azokon a területeken, ahol a pénzt nem beru­házásokra fordítják. A katonai költség­­vetést - amely az elmúlt évben 50 milliárd koronára rúgott - 6 milliárd koronával kívánja megkurtítani a prágai kormány. Annál nagyobb, közelebbről nem részletezett összeget szánnak környezet­­védelemre, még akkor is, ha ez átmene­tileg a gazdasági fejlődés rovására megy. Calfa beszámolójában külön kiemelte, hogy a csehszlovák állampolgárok születéskor várható átlag élettartama legalább öt évvel elmarad a nyugati országokhoz képest. A környezet­­szennyezés katasztrofális méreteket öltött, az erdők egyharmada súlyosan károso­dott. Óriási a kénkibocsátás, eléri a négyzetkilométerenkénti 18 tonnát éven­te. A kormány megerősítette, hogy Cseh­szlovákia, tekintettel a jövő nemze­dékekre, nem akar óriáshiteleket felven­ni - a 7,4 milliárd dollárra becsült külföldi adósság egyike a legalacsonyabbaknak Kelet-Európában­­, nagy reményeket fűznek viszont a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) és a Világbankkal folyó tárgyalásokhoz, Csehszlovákia újrafel­­vételéről. (APA, Reuter, AP-DJ) Kis haszon, de sokszor (4. oldal)

Next