Világgazdaság, 1990. március (22. évfolyam, 42/5299-62/5320. szám)

1990-03-01 / 42. (5299.) szám

KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Német egység három hónap múlva? (Folytatás az 1. oldalról) A négy győztes már a héten előzetes tárgyalásokat kezd az angol fővárosban, előkészítendő a magas szintű és a nyil­vánosságnak is bejelentett tárgyalásokat. Az átmeneti időszak Momper szerint addig tart, amíg a 35 ország vezetőinek második helsinki konferenciáján - ezt ősszel tervezik megtartani - jóváhagy­ják az egyesülést. Az egyesülés közeledtét mutatják Seitersnek, a kancellári hivatal minisz­teri rangban lévő vezetőjének szavai is, amelyek elfogadhatónak minősítik Mazowiecki lengyel kormányfő javasla­tát. A lengyel kormányfő javasolja, hogy a Bundestag fogadjon el ünnepélyes nyilatkozatot az Odera-Neisse határ sérthetetlenségéről. Ez teljes fordulat. Kohl eddig ragasz­kodott hozzá, hogy a határkérdésről majd csak az egyesült szuverén állam illeté­kesei nyilatkozhatnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig legutóbb pénteken írta, hogy manapság egyik téma izgalmasabb, mint a másik, de van egy, ami nagyon unalmas. Ez a lengyel hatá­rok ügye, amit folyton előráncigálnak, pedig tudhatnák, hogy erről nincs mit mondani. De tegnap nemcsak Seilers­nek volt mondanivalója erről, hanem a minisztertanácsról beszámoló szóvivő­nek is. Ő elmondotta, hogy a kancellár kész „elébe menni az Odera-Neisse határral kapcsolatos egyértelműséget kívánó lengyel óhajoknak”. Kohl előzékenységében szerepe van annak is, hogy az elismerés e formája kívánatosabb az NSZK számára, mint a békeszerződés, amiről ebben az össze­függésben eddig szó volt. Bonn húzódo­zik a békeszerződéstől, főként mert az lehetőséget adna a sok, egykor Német­ország ellen hadat viselt országnak új kártérítési igények benyújtására. 1953- ban már aláírtak egy „londoni adósság­egyezményt", amely rendezte a Német­ország egykori háborús ellenfeleivel - elsősorban a nyugati országokkal szem­ben - fennálló jóvátételi kötelezettsé­geket. De az NDK kijelentette, hogy nem tekinti magát a hitleri Németország örökösének, s nem vállalta, hogy meg­térít háborús károkat. Kivéve a Szovjet­uniót, amelynek viszonylag többet volt kénytelen teljesíteni, mint amennyit az NSZK (ide értve még az auschwitzi áldozatoknak fizetett jóvátételt is) telje­sített. De ha a két Németország egye­sül, újból előjönnek a követelések. Már bejelentette igényét Líbia: kéri, fizes­sék meg a Rommel-hadtest által annak idején telepített aknák eltávolításának költségeit. Nyilatkozott Glemp bíboros: szerinte Lengyelország rossz gazdasági helyzete nem utolsósorban annak a következménye, hogy „lényegében megtagadták tőlünk a jóvátételt”. Jugosz­lávia külügyminisztériuma pedig nyilat­kozatban közölte, hogy a német újra­egyesítés ismét napirendre tűzi a jóváté­tel kérdését. Az utóbbi igényt különö­sen zokon vették Bonnban. Emlékeztet­tek a Jugoszláviának nyújtott eddigi támogatásra, továbbá arra, hogy a nyu­gatnémet turisták nagyon jelentős össze­geket költenek el az Adria partján. V. J. KIÉ A FÖLD? Moszkvai tudósítónktól: A szovjet parlament szerdán elfogad­ta az új földtörvényt, amelynek értelmé­ben a parasztok ezek után bérbe vehet­nek művelésre bizonyos területeket a helyi hatóságoktól, és a földbérletet leszármazottaik is örökölhetik. A szov­jet hírügynökség hangsúlyozza, hogy ezzel tényleges választási lehetőség nyílt a parasztság előtt. A földművesek a TASZSZ szerint ez után szabadon vá­laszthatnak, hogy a kolhozban vagy saját gazdaságukban kívánnak dolgozni. A törvény továbbra sem engedélyezi a földterületek adásvételét. A Legfelső Tanács szerdai ülésén a tervezet bírálói elsősorban azt emelték ki, hogy ez a törvény sem nyújt garan­ciát a vidéken uralkodó kolhozelnökök önkénye ellen, akik mindent meg fog­nak tenni az egyéni gazdálkodók meg­fojtása érdekében. Ettől kezdve azon­ban senki sem vonhatja kétségbe a parasztok jogát arra, hogy földet igé­nyeljenek a helyi tanácsoknál. A Legfelső Tanács napirendjén sze­replő sarkalatos kérdések között szere­pel a köztársaságok gazdasági, társadal­mi önállóságát szabályozó tervezet is. Ezt a dokumentumot első olvasatban ősszel elvetette a szovjet parlament, mert a képviselők szerint az akkori változat továbbra is a központi parancsuralomra alapozva született. Az új változat, amelyet a parlament egyik háza a szövetségi tanács a közelmúltban jóváhagyott, a köztársaságokra bízza költségvetésük kialakítását, beruházási politikájukat, önkéntes alapon szabályozza az össz­­szövetségi programokban való részvé­telüket, és önálló külkereskedelmi jo­gokkal ruházza fel őket. Ha a tervezet­ről a másik ház is pozitívan nyilatko­zik, akkor valószínűleg elfogadják még a tavaszi ülésszakon, de e kérdés körül azért parázs vitákra lehet számítani. A baltikumiak máris kijelentették, hogy ők tulajdonképpen a saját államiságukról szeretnének tárgyalni a központtal, az egyik grúz képviselő szerint pedig fö­lösleges a problémával foglalkozni mindaddig, amíg a köztársasági legfel­ső tanácsok el nem döntik, milyen funkciókat hajlandók átengedni Moszk­vának. S.M. VILÁGGAZDASÁG! JELENTI * Venezuela másfél hónapos szünet után 100 millió dollárnyi kamattartozást törlesz­tett külföldi hitelezőinek, de az év elejétől számítva még így is közel 450 millió dollá­ros kamattartozása van. Venezuelai banká­rok ismételten hangsúlyozták, hogy amíg az ország nem kap új hiteleket, nem tudja tör­leszteni adósságait. * Az Európai Közösség 2 millió dolláros rendkívüli segéllyel támogatja a Nyugat- Európán a hét elején végigsöpört vihar káro­sultjait. A legnagyobb összeget, 600 ezer dollárt a leginkább sújtott Nagy-Britannia kapja, míg az NSZK, Franciaország, Belgi­um, Olaszország, Hollandia és Írország megosztva kapja a fennmaradó részt. * Az argentin kormány havi 30 dollárnak megfelelő összeggel egészíti ki a magán­­szektorban dolgozó alkalmazottak fizetését, hogy valamelyest ellensúlyozza a becslések szerint februárban akár 100 százalékig is felfutható inflációt. A költségvetési kiadá­sok lefaragására irányuló elnöki terveket megakadályozó állami alkalmazottak hason­ló kiegészítésre számítanak. Gazdaságélénkítő programmal kezd az új uruguayi elnök Ma iktatják be hivatalába Uruguay új elnökét, a novemberi választásokon győztes Luis Alberto Lacalle 48 éves ügyvédet és földbirtokost, aki választá­si ígéreteinek megfelelően gazdaság­élénkítő programmal kezdi tevékenysé­gét. Elemzők szerint a leköszönő Julio Maria Sanguinetti elnöktől a szavazók azért vonták meg bizalmukat, mert képtelennek bizonyult az életszínvonal megőrzésére. A 90 százalékos infláció letörésére készülő elnök kiemelt szerepet tulajdo­nít az állami szektor megreformálásá­nak. Tervbe vette a költségvetési kiadá­sok erőteljes lefaragását, az adók eme­lését és számos állami vállalat privati­zálását. A szakszervezetek máris tilta­koznak a program több pontja ellen, és nem adták beleegyezésüket az elnök által javasolt 100 napos “fegyverszünethez”, minden bizonnyal folytatják a magasabb bérekért indított kampányukat. Lacalle szeretné ösztönözni a mező­­gazdasági termelést is, hiszen Uruguay évi 1,5 milliárd dolláros kivitelének túlnyomó részét a gyapjú és a hús adja. (Reuter) ADÓCSÖKKENTÉS AZ NDK-BAN Erősödik a keletnémet márka Radikális adócsökkentést helyez, kilá­tásba az NDK-ban most nyilvánosságra hozott törvénytervezet az adórendszer reformjáról. Eszerint a vállalatok nyere­ségadóját az eddigi 95 százalékról 50 százalékra akarják csökkenteni. A nye­reség kiosztásánál megszüntetik a ket­tős adóztatást (azt, hogy az osztalék is, meg a visszatartott nyereség is adókö­teles legyen). A felügyelőbizottsági tagok honoráriumának adókulcsát 65 százalék­ról 30 százalékra, a vagyonadót 2,5 százalékról 1 százalékra szállítják le. A kisiparosok maximális - évi 350 ezer márka jövedelem fölötti - adókul­csát egységesen 60 százalékra mérsék­lik, a szabadfoglalkozásúak számára az adókulcs a legmagasabb jövedelmi kate­góriában változatlanul 30 százalék. Megszüntetik a a mérnökök, a tervezők, az alkalmazott grafikusok és az iparmű­vészek eltérő adóztatását. A keletnémet márka eközben fokoza­tosan erősödik az újraegyesítéssel kap­csolatos fejlemények, a tervezett valuta­unió előrehaladtával. Az AP-DJ frank­furti keltezésű tudósítása beszámol ar­ról, hogy a keletnémet márka legalább 30 százalékkal erősödött a nyugatihoz képest az utóbbi három hétben, mert mindenki arra számít, hogy kedvező árfolyamot fognak megállapítani a két valuta átváltására. Jelenleg 100 nyugat­német márka 21,50 keletnémet márkát ér Frankfurtban, a február eleji 14-18- cal szemben. Szakértők a keletnémet valuta további erősödését jósolják, te­kintettel a nagy keresletre, a spekuláci­óra. (WWD, AP-DJ) Háború az osztrák állami és magánrádió között Bécsi tudósítónktól: Támadásra készül az osztrák állami rádió, az ORF ellen a nálunk is fogható Antenne Austria magánrádió, mert úgy érzi, hogy az ORF monopolhelyzetével visszaélve akadályozza a privát adó külföldi terjeszkedését. A Danubius Rádió adótornyait is használó Antenne vádjai szerint az ORF megzsarolta a Magyar Rádiót, hogy csak akkor hajlandó vele együttműködni, ha megszakítja a kap­csolatot a magánadóval. Az Antenne viszont júniustól szeretné magyarorszá­gi adásidejét napi 14 órára növelni. Az osztrák állami rádió illetékesei - írja a Der Standard -, visszautasítják a vádakat, a magyar illetékesekkel való megbeszéléseken állítólag csak a napi adások javításáról, a márciusi választá­sokkal összefüggő tudósításokról, illet­ve az 1995-ös Expóról volt szó. Az Antenne Austria Süd szerint, amely Monte Lussariből sugározza be a karin­­tiai térséget, az ORF a ljubljanai tömeg­kommunikációs vezetőkre is megpróbált nyomást gyakorolni. Az Antenne Austria eddig mintegy 35 millió schillinget invesztált adóberen­dezésekre, jelenleg 32 embert foglalkoztat és elsősorban hirdetési tevékenységét szeretné erősíteni. A magánadó arra számít, hogy magyarországi terjeszke­déséről csak a választások után születik döntés. F. Zs. Keményebb hitelfeltételek Kelet-Európa számára (Folytatás az I. oldalról) Az OECD véleménye szerint - a rendelkezésükre álló adatok alapján és a nettó adósságállományt az ország exportjához viszonyítva - Kelet-Európá­­ban egyedül Lengyelország adósságter­he mérhető a legeladósodottabb latin­amerikai országokéhoz. Magyarország és Bulgária adósságállományát az OECD még „kezelhetőnek" tartja, ám figyel­meztet arra, hogy mindkét országnak el kell kerülnie tartozásai jelentős emelke­dését, mivel az gúzsba kötheti a gazda­sági növekedést. Az OECD dokumen­tuma hozzáfűzi: középtávú gazdasági növekedési stratégiájukba illesztve Csehszlovákia, az NDK, Románia és a Szovjetunió még nem merítette ki telje­sen hitelfelvételi lehetőségeit. A Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet áttekintést készített a tőkepiacok tavalyi évéről is, s a jelen­tésben megállapítja: 1989-ben az új kötvénykibocsátások értéke felülmúlta a 253,9 milliárd dollárt, ami 12 százalé­kos növekedés az 1988-as év 227,1 milliárd dollárjához képest. A kötvény­­kibocsátás növekedését főként azok az ügyletek táplálták, amikor vállalatok olyan kötvényeket ajánlottak megvétel­re, amelyeket meghatározott idő letelte után előre megállapított áron az adott vállalat újonnan kibocsátott részvényei­re lehet beváltani. A kötvénypiactól eltekintve viszont a nemzetközi tőkepiacok más területein tavaly lassulás következett be, ami a tőkepiaci hitelfelvétel 5 százalékos, 430,9 milliárd dollárra való mérséklődését eredményezte az 1988-as év 453,5 milliárd dollárját követően. A konzor­­ciális hitelek összege 1988-hoz képest 23 százalékkal, 96,8 milliárd dollárra esett, a váltókibocsátások értéke viszont 70 százalékkal, 4,3 milliárd dollárra zuhant. Jelentősen csökkent a rövid lejáratú kereskedelmi értékpapíroknak az europiacokon való kibocsátása is, az 1988-as évhez képest 17 százalékkal, 47,2 milliárd dollárra. Az OECD jelentése megjegyzi, a hét legfejlettebb tőkésország közül tavaly Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada csökkentette, az NSZK, Japán és Olaszország növelte hitelfelvételeit a nemzetközi tőkepiaco­kon. A listán messze az élen található Japán, amely 1989-ben az egy évvel azelőtti 61 milliárd dollárnál 74 száza­lékkal több, 106,3 milliárd dollárnyi kölcsönhöz jutott a tőkepiacokon (a belföldit is beszámítva). A jövőről szólva az OECD-elemzés megállapítja, hogy „a nemzetközi piaco­kon az aktivitás mérséklődésével kell számolni”. Ennek egyik oka, hogy a hitelfelvevő államok közül sokan - főleg a fejlődő országok - kevésbé lesznek képesek az europiacokon történő kölc­sönfelvételre, s ráadásul az általuk kö­tött átütemezési megállapodások hitel­képességi besorolásukat is rontják. Az OECD-tagországokban pedig a deregu­láció következtében az intézményi hi­telfelvevők kötvény- és egyéb értékpa­pír-kibocsátásai számára a korábbiaknál kedvezőbb helyzet alakult ki a hazai tőkepiacokon. Ez pedig az intézményi, vállalati hitelfelvevőket arra késztette, hogy fokozatosan csökkentsék kötvény- és értékpapír-kibocsátásaikat a nemzet­közi tőkepiacokon. Az OECD úgy véli, a nemzetközi tőkepiacok iránti érdeklődés visszaesé­sét leginkább az europiacok érzik majd meg, amelyeket a hazai tőkepiacok deregulációja előtt (különösen a hetve­nes években) a hitelfelvevők kedvezőbb, likvidebb kölcsönlehetőséget kínáló eszköznek tekintettek. Az europiacok, amelyek a hazai tőkepiacok deregulá­ciójának és fejlesztésének elengedhetet­len ösztönzői voltak, bizonyos értelem­ben saját sikerük áldozatai lesznek - állapítja meg az OECD jelentése, majd hozzáfűzi: feladatuk a jövőben valószí­nűleg az lesz, hogy az egyes országok nemzeti tőkepiacai között hidat képez­zenek. N. G. Újabb lépés a török líra átválthatósága felé A deviza-előírások további liberalizá­lásával a török kormány újabb lépést tett a líra konvertibilitásának megteremtése felé - írja a Reuter hírügynökség -, a végső következtetéseket azonban csak a külvilág reakciója alapján lehet majd levonni. Röviddel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének szerdán kezdődő látogatása előtt az ankarai kormány enyhítette a devizák külföldi átutalásá­val kapcsolatos megkötéseket. Hétfő óta a török állampolgárok és török devizabelföldiek 5 millió dolláros értékhatárig külön engedély nélkül vásárolhatnak a banktól, illetve utalhat­nak át külföldre devizát, feltéve, hogy kereskedelmi tranzakcióval kapcsolatos műveletről van szó, s vásárolhatnak külföldi értékpapírokat is. A múlt év augusztusában a török kormány 3 ezer dollár értékhatárig tette lehetővé a törökök devizavásárlásait, és teljesen megnyitotta a külföldiek előtt a belföldi értékpapírpiacokat. (Addig a devizavásárlási értékhatár 1500 dollár volt.) Ugyancsak augusztusban eltöröl­ték azt a rendelkezést, amely előírta, hogy a külföldi befektetőknek 1 milliárd lírát (1 USA-dollár , 2373,29 török líra) kellett letétbe helyezniük saját törökor­szági leányvállalat vagy vegyes vállalat alapításához. Szakértők szerint az IMF delegáció­jának mostani látogatása kulcsfontossá­gú lehet a török líra teljes konvertibili­tásának megteremtése szempontjából. A török líra manapság még nem nagyon keresett valuta, de ha az IMF konverti­bilissé nyilvánítja, ez erősítheti at török nemzeti valutába vetett bizalmat - mondják a megfigyelők. Az IMF ismérvei szerint a valuta akkor teljesen átváltható, ha az érintett ország kormánya nem korlátozza a külföldre való kifizetéseket és nem követ diszkrimina­tív jellegű valutapolitikát. Törökország már javarészt leépítette ugyan a valutája átválthatóságával kap­csolatos korlátozásokat, az IMF azon­ban még mindig akadálynak tekinti az Iránnal és Irakkal kötött török barter­­egyezményeket, holott ez utóbbi két ország is tagja a Valutaalapnak. Ankara nemzetközi valutatartalékai február elején 9,1 milliárd dollárra rúgtak, és az ország fizetési mérlege tavaly 2,5 milliárd dolláros aktívummal zárt, első­sorban a szigorú keresletkorlátozó poli­tika következtében. A bruttó nemzeti termék (GNP), amely 1987-ben még 7,4 százalékkal emelkedett, 1988-ban már csak 3,4 százalékkal, tavaly pedig mindössze 1,8 százalékkal növekedett, mert a kormány az inflációellenes harc jegyében restrikciós politikát léptetett életbe. (Reuter) 1990. március 1. Budapest-Bécs autópályát építene a Strabag-Hungária Bécsi tudósítónktól. A Budapest-Bécs autópálya építésé­re szóló megrendelésben reménykedik a bécsi tőzsdén is jegyzett linzi Strabag Bau AG, amelynek ez évtől 50 száza­lékos tulajdonmegoszlással Strabag- Hungária néven vegyes vállalata műkö­dik Magyarországon. A vegyes vállalat 2000 embert foglalkoztat, és mintegy 1,5 milliárd forintos forgalomra számít eddigi megrendelései alapján. Azt tervezi, hogy tevékenységét az autópálya építésén kívüli területekre is kiterjeszti. A Strabag Bau egyébként 1,5 milli­árd schillinges megrendelésállománynyal kezdte az idei évet. 1989-ben először lépte át a cég forgalma a 3 milliárd schillinges értéket, a múlt év után vár­hatóan 24 százalékos osztalékot fizet. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető * Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán Cégvezető: OLÁH LÁSZLÓ Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cwh . Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Megrendelések felvétele a szerkesztőség címén. Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.

Next