Világgazdaság, 1990. március (22. évfolyam, 42/5299-62/5320. szám)
1990-03-01 / 42. (5299.) szám
KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Német egység három hónap múlva? (Folytatás az 1. oldalról) A négy győztes már a héten előzetes tárgyalásokat kezd az angol fővárosban, előkészítendő a magas szintű és a nyilvánosságnak is bejelentett tárgyalásokat. Az átmeneti időszak Momper szerint addig tart, amíg a 35 ország vezetőinek második helsinki konferenciáján - ezt ősszel tervezik megtartani - jóváhagyják az egyesülést. Az egyesülés közeledtét mutatják Seitersnek, a kancellári hivatal miniszteri rangban lévő vezetőjének szavai is, amelyek elfogadhatónak minősítik Mazowiecki lengyel kormányfő javaslatát. A lengyel kormányfő javasolja, hogy a Bundestag fogadjon el ünnepélyes nyilatkozatot az Odera-Neisse határ sérthetetlenségéről. Ez teljes fordulat. Kohl eddig ragaszkodott hozzá, hogy a határkérdésről majd csak az egyesült szuverén állam illetékesei nyilatkozhatnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig legutóbb pénteken írta, hogy manapság egyik téma izgalmasabb, mint a másik, de van egy, ami nagyon unalmas. Ez a lengyel határok ügye, amit folyton előráncigálnak, pedig tudhatnák, hogy erről nincs mit mondani. De tegnap nemcsak Seilersnek volt mondanivalója erről, hanem a minisztertanácsról beszámoló szóvivőnek is. Ő elmondotta, hogy a kancellár kész „elébe menni az Odera-Neisse határral kapcsolatos egyértelműséget kívánó lengyel óhajoknak”. Kohl előzékenységében szerepe van annak is, hogy az elismerés e formája kívánatosabb az NSZK számára, mint a békeszerződés, amiről ebben az összefüggésben eddig szó volt. Bonn húzódozik a békeszerződéstől, főként mert az lehetőséget adna a sok, egykor Németország ellen hadat viselt országnak új kártérítési igények benyújtására. 1953- ban már aláírtak egy „londoni adósságegyezményt", amely rendezte a Németország egykori háborús ellenfeleivel - elsősorban a nyugati országokkal szemben - fennálló jóvátételi kötelezettségeket. De az NDK kijelentette, hogy nem tekinti magát a hitleri Németország örökösének, s nem vállalta, hogy megtérít háborús károkat. Kivéve a Szovjetuniót, amelynek viszonylag többet volt kénytelen teljesíteni, mint amennyit az NSZK (ide értve még az auschwitzi áldozatoknak fizetett jóvátételt is) teljesített. De ha a két Németország egyesül, újból előjönnek a követelések. Már bejelentette igényét Líbia: kéri, fizessék meg a Rommel-hadtest által annak idején telepített aknák eltávolításának költségeit. Nyilatkozott Glemp bíboros: szerinte Lengyelország rossz gazdasági helyzete nem utolsósorban annak a következménye, hogy „lényegében megtagadták tőlünk a jóvátételt”. Jugoszlávia külügyminisztériuma pedig nyilatkozatban közölte, hogy a német újraegyesítés ismét napirendre tűzi a jóvátétel kérdését. Az utóbbi igényt különösen zokon vették Bonnban. Emlékeztettek a Jugoszláviának nyújtott eddigi támogatásra, továbbá arra, hogy a nyugatnémet turisták nagyon jelentős összegeket költenek el az Adria partján. V. J. KIÉ A FÖLD? Moszkvai tudósítónktól: A szovjet parlament szerdán elfogadta az új földtörvényt, amelynek értelmében a parasztok ezek után bérbe vehetnek művelésre bizonyos területeket a helyi hatóságoktól, és a földbérletet leszármazottaik is örökölhetik. A szovjet hírügynökség hangsúlyozza, hogy ezzel tényleges választási lehetőség nyílt a parasztság előtt. A földművesek a TASZSZ szerint ez után szabadon választhatnak, hogy a kolhozban vagy saját gazdaságukban kívánnak dolgozni. A törvény továbbra sem engedélyezi a földterületek adásvételét. A Legfelső Tanács szerdai ülésén a tervezet bírálói elsősorban azt emelték ki, hogy ez a törvény sem nyújt garanciát a vidéken uralkodó kolhozelnökök önkénye ellen, akik mindent meg fognak tenni az egyéni gazdálkodók megfojtása érdekében. Ettől kezdve azonban senki sem vonhatja kétségbe a parasztok jogát arra, hogy földet igényeljenek a helyi tanácsoknál. A Legfelső Tanács napirendjén szereplő sarkalatos kérdések között szerepel a köztársaságok gazdasági, társadalmi önállóságát szabályozó tervezet is. Ezt a dokumentumot első olvasatban ősszel elvetette a szovjet parlament, mert a képviselők szerint az akkori változat továbbra is a központi parancsuralomra alapozva született. Az új változat, amelyet a parlament egyik háza a szövetségi tanács a közelmúltban jóváhagyott, a köztársaságokra bízza költségvetésük kialakítását, beruházási politikájukat, önkéntes alapon szabályozza az összszövetségi programokban való részvételüket, és önálló külkereskedelmi jogokkal ruházza fel őket. Ha a tervezetről a másik ház is pozitívan nyilatkozik, akkor valószínűleg elfogadják még a tavaszi ülésszakon, de e kérdés körül azért parázs vitákra lehet számítani. A baltikumiak máris kijelentették, hogy ők tulajdonképpen a saját államiságukról szeretnének tárgyalni a központtal, az egyik grúz képviselő szerint pedig fölösleges a problémával foglalkozni mindaddig, amíg a köztársasági legfelső tanácsok el nem döntik, milyen funkciókat hajlandók átengedni Moszkvának. S.M. VILÁGGAZDASÁG! JELENTI * Venezuela másfél hónapos szünet után 100 millió dollárnyi kamattartozást törlesztett külföldi hitelezőinek, de az év elejétől számítva még így is közel 450 millió dolláros kamattartozása van. Venezuelai bankárok ismételten hangsúlyozták, hogy amíg az ország nem kap új hiteleket, nem tudja törleszteni adósságait. * Az Európai Közösség 2 millió dolláros rendkívüli segéllyel támogatja a Nyugat- Európán a hét elején végigsöpört vihar károsultjait. A legnagyobb összeget, 600 ezer dollárt a leginkább sújtott Nagy-Britannia kapja, míg az NSZK, Franciaország, Belgium, Olaszország, Hollandia és Írország megosztva kapja a fennmaradó részt. * Az argentin kormány havi 30 dollárnak megfelelő összeggel egészíti ki a magánszektorban dolgozó alkalmazottak fizetését, hogy valamelyest ellensúlyozza a becslések szerint februárban akár 100 százalékig is felfutható inflációt. A költségvetési kiadások lefaragására irányuló elnöki terveket megakadályozó állami alkalmazottak hasonló kiegészítésre számítanak. Gazdaságélénkítő programmal kezd az új uruguayi elnök Ma iktatják be hivatalába Uruguay új elnökét, a novemberi választásokon győztes Luis Alberto Lacalle 48 éves ügyvédet és földbirtokost, aki választási ígéreteinek megfelelően gazdaságélénkítő programmal kezdi tevékenységét. Elemzők szerint a leköszönő Julio Maria Sanguinetti elnöktől a szavazók azért vonták meg bizalmukat, mert képtelennek bizonyult az életszínvonal megőrzésére. A 90 százalékos infláció letörésére készülő elnök kiemelt szerepet tulajdonít az állami szektor megreformálásának. Tervbe vette a költségvetési kiadások erőteljes lefaragását, az adók emelését és számos állami vállalat privatizálását. A szakszervezetek máris tiltakoznak a program több pontja ellen, és nem adták beleegyezésüket az elnök által javasolt 100 napos “fegyverszünethez”, minden bizonnyal folytatják a magasabb bérekért indított kampányukat. Lacalle szeretné ösztönözni a mezőgazdasági termelést is, hiszen Uruguay évi 1,5 milliárd dolláros kivitelének túlnyomó részét a gyapjú és a hús adja. (Reuter) ADÓCSÖKKENTÉS AZ NDK-BAN Erősödik a keletnémet márka Radikális adócsökkentést helyez, kilátásba az NDK-ban most nyilvánosságra hozott törvénytervezet az adórendszer reformjáról. Eszerint a vállalatok nyereségadóját az eddigi 95 százalékról 50 százalékra akarják csökkenteni. A nyereség kiosztásánál megszüntetik a kettős adóztatást (azt, hogy az osztalék is, meg a visszatartott nyereség is adóköteles legyen). A felügyelőbizottsági tagok honoráriumának adókulcsát 65 százalékról 30 százalékra, a vagyonadót 2,5 százalékról 1 százalékra szállítják le. A kisiparosok maximális - évi 350 ezer márka jövedelem fölötti - adókulcsát egységesen 60 százalékra mérséklik, a szabadfoglalkozásúak számára az adókulcs a legmagasabb jövedelmi kategóriában változatlanul 30 százalék. Megszüntetik a a mérnökök, a tervezők, az alkalmazott grafikusok és az iparművészek eltérő adóztatását. A keletnémet márka eközben fokozatosan erősödik az újraegyesítéssel kapcsolatos fejlemények, a tervezett valutaunió előrehaladtával. Az AP-DJ frankfurti keltezésű tudósítása beszámol arról, hogy a keletnémet márka legalább 30 százalékkal erősödött a nyugatihoz képest az utóbbi három hétben, mert mindenki arra számít, hogy kedvező árfolyamot fognak megállapítani a két valuta átváltására. Jelenleg 100 nyugatnémet márka 21,50 keletnémet márkát ér Frankfurtban, a február eleji 14-18- cal szemben. Szakértők a keletnémet valuta további erősödését jósolják, tekintettel a nagy keresletre, a spekulációra. (WWD, AP-DJ) Háború az osztrák állami és magánrádió között Bécsi tudósítónktól: Támadásra készül az osztrák állami rádió, az ORF ellen a nálunk is fogható Antenne Austria magánrádió, mert úgy érzi, hogy az ORF monopolhelyzetével visszaélve akadályozza a privát adó külföldi terjeszkedését. A Danubius Rádió adótornyait is használó Antenne vádjai szerint az ORF megzsarolta a Magyar Rádiót, hogy csak akkor hajlandó vele együttműködni, ha megszakítja a kapcsolatot a magánadóval. Az Antenne viszont júniustól szeretné magyarországi adásidejét napi 14 órára növelni. Az osztrák állami rádió illetékesei - írja a Der Standard -, visszautasítják a vádakat, a magyar illetékesekkel való megbeszéléseken állítólag csak a napi adások javításáról, a márciusi választásokkal összefüggő tudósításokról, illetve az 1995-ös Expóról volt szó. Az Antenne Austria Süd szerint, amely Monte Lussariből sugározza be a karintiai térséget, az ORF a ljubljanai tömegkommunikációs vezetőkre is megpróbált nyomást gyakorolni. Az Antenne Austria eddig mintegy 35 millió schillinget invesztált adóberendezésekre, jelenleg 32 embert foglalkoztat és elsősorban hirdetési tevékenységét szeretné erősíteni. A magánadó arra számít, hogy magyarországi terjeszkedéséről csak a választások után születik döntés. F. Zs. Keményebb hitelfeltételek Kelet-Európa számára (Folytatás az I. oldalról) Az OECD véleménye szerint - a rendelkezésükre álló adatok alapján és a nettó adósságállományt az ország exportjához viszonyítva - Kelet-Európában egyedül Lengyelország adósságterhe mérhető a legeladósodottabb latinamerikai országokéhoz. Magyarország és Bulgária adósságállományát az OECD még „kezelhetőnek" tartja, ám figyelmeztet arra, hogy mindkét országnak el kell kerülnie tartozásai jelentős emelkedését, mivel az gúzsba kötheti a gazdasági növekedést. Az OECD dokumentuma hozzáfűzi: középtávú gazdasági növekedési stratégiájukba illesztve Csehszlovákia, az NDK, Románia és a Szovjetunió még nem merítette ki teljesen hitelfelvételi lehetőségeit. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet áttekintést készített a tőkepiacok tavalyi évéről is, s a jelentésben megállapítja: 1989-ben az új kötvénykibocsátások értéke felülmúlta a 253,9 milliárd dollárt, ami 12 százalékos növekedés az 1988-as év 227,1 milliárd dollárjához képest. A kötvénykibocsátás növekedését főként azok az ügyletek táplálták, amikor vállalatok olyan kötvényeket ajánlottak megvételre, amelyeket meghatározott idő letelte után előre megállapított áron az adott vállalat újonnan kibocsátott részvényeire lehet beváltani. A kötvénypiactól eltekintve viszont a nemzetközi tőkepiacok más területein tavaly lassulás következett be, ami a tőkepiaci hitelfelvétel 5 százalékos, 430,9 milliárd dollárra való mérséklődését eredményezte az 1988-as év 453,5 milliárd dollárját követően. A konzorciális hitelek összege 1988-hoz képest 23 százalékkal, 96,8 milliárd dollárra esett, a váltókibocsátások értéke viszont 70 százalékkal, 4,3 milliárd dollárra zuhant. Jelentősen csökkent a rövid lejáratú kereskedelmi értékpapíroknak az europiacokon való kibocsátása is, az 1988-as évhez képest 17 százalékkal, 47,2 milliárd dollárra. Az OECD jelentése megjegyzi, a hét legfejlettebb tőkésország közül tavaly Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada csökkentette, az NSZK, Japán és Olaszország növelte hitelfelvételeit a nemzetközi tőkepiacokon. A listán messze az élen található Japán, amely 1989-ben az egy évvel azelőtti 61 milliárd dollárnál 74 százalékkal több, 106,3 milliárd dollárnyi kölcsönhöz jutott a tőkepiacokon (a belföldit is beszámítva). A jövőről szólva az OECD-elemzés megállapítja, hogy „a nemzetközi piacokon az aktivitás mérséklődésével kell számolni”. Ennek egyik oka, hogy a hitelfelvevő államok közül sokan - főleg a fejlődő országok - kevésbé lesznek képesek az europiacokon történő kölcsönfelvételre, s ráadásul az általuk kötött átütemezési megállapodások hitelképességi besorolásukat is rontják. Az OECD-tagországokban pedig a dereguláció következtében az intézményi hitelfelvevők kötvény- és egyéb értékpapír-kibocsátásai számára a korábbiaknál kedvezőbb helyzet alakult ki a hazai tőkepiacokon. Ez pedig az intézményi, vállalati hitelfelvevőket arra késztette, hogy fokozatosan csökkentsék kötvény- és értékpapír-kibocsátásaikat a nemzetközi tőkepiacokon. Az OECD úgy véli, a nemzetközi tőkepiacok iránti érdeklődés visszaesését leginkább az europiacok érzik majd meg, amelyeket a hazai tőkepiacok deregulációja előtt (különösen a hetvenes években) a hitelfelvevők kedvezőbb, likvidebb kölcsönlehetőséget kínáló eszköznek tekintettek. Az europiacok, amelyek a hazai tőkepiacok deregulációjának és fejlesztésének elengedhetetlen ösztönzői voltak, bizonyos értelemben saját sikerük áldozatai lesznek - állapítja meg az OECD jelentése, majd hozzáfűzi: feladatuk a jövőben valószínűleg az lesz, hogy az egyes országok nemzeti tőkepiacai között hidat képezzenek. N. G. Újabb lépés a török líra átválthatósága felé A deviza-előírások további liberalizálásával a török kormány újabb lépést tett a líra konvertibilitásának megteremtése felé - írja a Reuter hírügynökség -, a végső következtetéseket azonban csak a külvilág reakciója alapján lehet majd levonni. Röviddel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségének szerdán kezdődő látogatása előtt az ankarai kormány enyhítette a devizák külföldi átutalásával kapcsolatos megkötéseket. Hétfő óta a török állampolgárok és török devizabelföldiek 5 millió dolláros értékhatárig külön engedély nélkül vásárolhatnak a banktól, illetve utalhatnak át külföldre devizát, feltéve, hogy kereskedelmi tranzakcióval kapcsolatos műveletről van szó, s vásárolhatnak külföldi értékpapírokat is. A múlt év augusztusában a török kormány 3 ezer dollár értékhatárig tette lehetővé a törökök devizavásárlásait, és teljesen megnyitotta a külföldiek előtt a belföldi értékpapírpiacokat. (Addig a devizavásárlási értékhatár 1500 dollár volt.) Ugyancsak augusztusban eltörölték azt a rendelkezést, amely előírta, hogy a külföldi befektetőknek 1 milliárd lírát (1 USA-dollár , 2373,29 török líra) kellett letétbe helyezniük saját törökországi leányvállalat vagy vegyes vállalat alapításához. Szakértők szerint az IMF delegációjának mostani látogatása kulcsfontosságú lehet a török líra teljes konvertibilitásának megteremtése szempontjából. A török líra manapság még nem nagyon keresett valuta, de ha az IMF konvertibilissé nyilvánítja, ez erősítheti at török nemzeti valutába vetett bizalmat - mondják a megfigyelők. Az IMF ismérvei szerint a valuta akkor teljesen átváltható, ha az érintett ország kormánya nem korlátozza a külföldre való kifizetéseket és nem követ diszkriminatív jellegű valutapolitikát. Törökország már javarészt leépítette ugyan a valutája átválthatóságával kapcsolatos korlátozásokat, az IMF azonban még mindig akadálynak tekinti az Iránnal és Irakkal kötött török barteregyezményeket, holott ez utóbbi két ország is tagja a Valutaalapnak. Ankara nemzetközi valutatartalékai február elején 9,1 milliárd dollárra rúgtak, és az ország fizetési mérlege tavaly 2,5 milliárd dolláros aktívummal zárt, elsősorban a szigorú keresletkorlátozó politika következtében. A bruttó nemzeti termék (GNP), amely 1987-ben még 7,4 százalékkal emelkedett, 1988-ban már csak 3,4 százalékkal, tavaly pedig mindössze 1,8 százalékkal növekedett, mert a kormány az inflációellenes harc jegyében restrikciós politikát léptetett életbe. (Reuter) 1990. március 1. Budapest-Bécs autópályát építene a Strabag-Hungária Bécsi tudósítónktól. A Budapest-Bécs autópálya építésére szóló megrendelésben reménykedik a bécsi tőzsdén is jegyzett linzi Strabag Bau AG, amelynek ez évtől 50 százalékos tulajdonmegoszlással Strabag- Hungária néven vegyes vállalata működik Magyarországon. A vegyes vállalat 2000 embert foglalkoztat, és mintegy 1,5 milliárd forintos forgalomra számít eddigi megrendelései alapján. Azt tervezi, hogy tevékenységét az autópálya építésén kívüli területekre is kiterjeszti. A Strabag Bau egyébként 1,5 milliárd schillinges megrendelésállománynyal kezdte az idei évet. 1989-ben először lépte át a cég forgalma a 3 milliárd schillinges értéket, a múlt év után várhatóan 24 százalékos osztalékot fizet. A VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS BORONKAY TAMÁS KOCSI ILONA Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014 Telex: 22-7958 Telefax: 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető * Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán Cégvezető: OLÁH LÁSZLÓ Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917 Telex: 22-6307 cwh . Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Megrendelések felvétele a szerkesztőség címén. Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.