Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)
1990-11-01 / 209. (5467.) szám
Ára: 19,50 Ft VILÁGGAZDASÁG XXII. évfolyam, 209. (5467.) szám ÜZLETI NAPILAP 1990. november 1., csütörtök A MAGYAR KERESKEDELMI KÉPVISELETEK számának és munkatársai létszámának csökkentését határozta el az NGKM. A képviseletek bezárják kapuikat azokban a fejlődő országokban, amelyekkel a kétoldalú kereskedelmi forgalom csekély. MUBARAK ELVETETTE GORBACSOV INDÍTVÁNYÁT az Öböl menti válság „arabközi értekezlettel” történő rendezésére, mert nem akar újabb meddő arab csúcsértekezletet tartani. Bush kijelentette: az Irak elleni szankciók eddig csak korlátozott hatást értek el. Az izraeli külügyminiszter Párizsban elismerte, hogy hazája és Párizs álláspontja alapvetően eltér a palesztinkérdés megítélésében. AZ EURÓPAI HAGYOMÁNYOS FEGYVERZETEK CSÖKKENTÉSÉRŐL szóló szerződést a NATO és a Varsói Szerződés állam- és kormányfői közvetlenül a Párizsban rendezendő Helsinki-utóértekezlet előtt írják alá - közölték az értekezlet előkészítői. A szerződést kiegészíti majd egy megnemtámadási nyilatkozat is. DEMSZKY GÁBOR BUDAPEST FŐPOLGÁRMESTERE. A 84 szavazatból 52-t kapott meg. A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén döntöttek arról is, hogy a főpolgármester fizetése a miniszteri munkabér 100 százaléka lesz. A PROMPT INKASSZÓ MEGSZÜNTETÉSE MIATT a szövetkezetek egy része az egyik pillanatról a másikra került katasztrofális helyzetbe. Megsegítésükre az OKISZ tárgyalásokat kezdeményez az NGKM-mel és több bankkal kedvezményes hitelfelvételi lehetőségről. 13. oldal ANDREOTTI VILLÁMLÁTOGATÁST TETT SPANYOLORSZÁGBAN, megnyitva ezzel a decemberi EK-csúcs előkészítését szolgáló kétoldalú eszmecserék sorozatát. Az olasz kormányfő Felipe Gonzálezzel megvitatta az Öböllel kapcsolatos kérdéseket is. KIRÁLY BÉLA ÁTLÉPETT AZ SZDSZ-BE a független képviselők csoportjából. Azért szánta el magát erre a lépésre, mert szerinte az SZDSZ - a Fidesszel összefogva - képezheti a magvát azoknak az erőknek, amelyek kimozdíthatják nemzetünket a válságból. A MÚLT HETI ORSZÁGOS TILTAKOZÓ AKCIÓ kiváltó oka a kormány tájékoztatási rendszerének hiánya volt - mondta Lezsák Sándor, az MDF alelnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. A SZOVJET FÉL NEM MONDTA, HOGY CSAK DOLLÁRÉRT AD OLAJAT decembertől - cáfolta az Országos Kőolaj- és Gázipari tröszt keddi tájékoztatóján elhangzottakat az Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője. Tamás István ugyanakkor megerősítette, hogy a szovjetek novemberben a szerződött 343 ezer tonna helyett csak 150 ezer szállítását vállalják, ezen felül csak kemény áruért cserébe szállítanak. A decemberi szovjet szállítás mennyiségéről csak november végén várható megállapodás. A SZOVJET VILLAMOSENERGIA-SZÁLLÍTÁSI HIÁNY elviselhető mértékűre csökkent. Kedden már csak 300-350 megawattal kevesebb áram érkezett a szerződésben rögzített mennyiségnél, s a helyzet azóta sem változott. A megelőző négy napon át napi 1200 megawatt volt a hiány. Még nincs válasz arra, hogy mikor kapjuk meg ismét a szerződött mennyiséget. A hazai villamosenergia-ellátás zavartalan, Jugoszláviától 200-250 megawatt, Németországtól 100 megawattot kapunk. AZ MNB-NEK 55 MILLIÓ MÁRKA KÁRTÉRÍTÉST KELL FIZETNIE A VW-NEK a frankfurti bíróság ítélete szerint - jelentette tegnap az APA. A három és fél évvel ezelőtti deviza-visszaélés miatt folyt perben a Volkswagen eredetileg 270,5 millió márkát követelt az MNB-től. SZLOVÉNIA BEVITELI VÁMOKKAL SÚJTJA a többi jugoszláv tagköztársaságból származó élő állatokat, tőkehúst és tejet a ljubljanai parlament döntése értelmében. Az intézkedés a múlt héten Szerbiában a horvátországi és szlovéniai cikkekre elrendelt védővámokra adott válaszlépésnek tekinthető. JAPÁN TANÁCSADÓKAT HÍVOTT ROMÁNIÁBA az ország reformügyi miniszterhelyettese. Severin javasolta, hogy japán szakemberek vegyék át a román vállalatok igazgatását; az új törvények értelmében a meghívott vezetők teljhatalommal rendelkeznének az irányításban. Az ötlet megnyerte Tokió tetszését, a japán külügyminisztérium illetékese „terepszemle” után szeretne visszavonult japán vezetőket Romániába küldeni. LIBANONBAN TŰZSZÜNETET KÖTÖTT az Irán-barát Hezbollah és a Szíria támogatását élvező Amal mozgalom, ezzel a két síita szervezet között három éve tartó harcnak vetettek véget. A SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSA KÖRÜLI ANYAGI VITÁK nincsenek összefüggésben a szovjet olajszállítás csökkenésével - jelentette ki Anatolij Kirilov ezredes egy tegnapi sajtótájékoztatón. Az idén decemberig a harci egységek 70 százaléka hazautazik, március után pedig már csak azok maradnak itt, akik a különféle eszközök elszállításában vesznek részt. Cáfolták, hogy a kiürített objektumok egy részét magyar társadalmi szervezeteknek adják át, s azt is, hogy a szovjet katonák fegyvereket árusítani a magyar lakosságnak. A VEZETŐ KORMÁNYTISZTVISELŐKNEK OKTÓBER 23. ALKALMÁBÓL kifizetett jutalmak finanszírozása nem igényelt költségvetési átcsoportosítást - mondta Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára. A jutalmak bruttó összege 21 millió forint, ám ennek csak negyedrészét fizették ki, a többi tb-járulék, adóelőleg címén visszaáramlott a költségvetésbe. A NÉMET-LENGYEL HATÁREGYEZMÉNY tervezetéről megállapodásra jutottak a varsói tárgyalások résztvevői. Az elképzeléseket így a kormányok elé tárják, viták várhatók az aláírás időpontjáról. „HA LEÉPÜL VÉGRE , A HÁZUNK...” Centralizáció és bürokrácia van, költségvetési reform most sincs - interjú Kupa Mihállyal. 3. oldal NEM ERŐSÍTETTE MEG A VT A CHEMOLIMPEX VEZÉRIGAZGATÓJÁT A jól menő vállalat vezetői közül sokakat váratlanul ért a döntés. Az ügy hátterét próbáltuk felderíteni. 3. oldal HITELEK INNEN-ONNAN A BB és az OKHB is nyitott a vállalkozói igények iránt - bár eltérő feltételekkel. 13. oldal Körvonalazódik a huszonnégyek kelet-európai segélyterve Az Öböl menti válság következményei megrendítették a reformokkal kísérletező keleteurópai országok gazdasági helyzetét, ezért a térség államai számíthatnak a fejlett ipari országok támogatására - állapítja meg a nyugati iparosodott államokat tömörítő, G-24 néven ismert csoport brüsszeli nyilatkozata. A közlemény a brüsszeli bizottság előrejelzése alapján készült, az Európai Közösség tanulmányának számításai szerint az Öböl menti konfliktus miatti magasabb olajszámla, továbbá a bevételek ezzel kapcsolatos kiesései következtében Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és Magyarország az idén együttesen közel 7 milliárd dolláros veszteséget szenved. A huszonnégyek ezért úgy döntöttek, ezentúl elsődleges feladatuknak tekintik, hogy egyeztessék a térség energiaellátásának biztosítására indítandó közös, rövid távú akcióikat, s megállapodtak az egységes stratégia kidolgozásában. Ez utóbbi tevékenységükbe bevonják a Nemzetközi Energiaügynökséget és a Világbankot is. A fejlett ipari államok találkozóján megállapították, hogy a térség jövő évi kilátásai még rosszabbak, mint az ideiek. A tanácskozás résztvevői szerint alapvetően a fennálló pénzügyi intézmények bevonásával kell megoldást találni Kelet-Európa nyomasztó gazdasági problémáira, de a KGST várható teljes bomlására célozva - elképzelhetőnek tartották, hogy a „külső gazdasági” bonyodalmak miatt e szervezetek alapjai nem lesznek elegendőek. A segélytervnek az energián kívül sarkalatos pontját alkotja a befektetések szférája, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és a „gondjaikba vett” országok külső piacokra jutásának elősegítése. (Folytatás a 2. oldalon) Hitelszűkítés a szovjet vállalatoknál Kamatemeléssel erősítik a rubelt A rubel leértékelését követően Gorbacsov - a gazdasági ügyek kezelésére kapott felhatalmazásával élve - újabb rendelettel igyekszik oltalmazni a szovjet fizetőeszközt; a Goszbank bejelentése szerint mától magasabb kamatlábak lépnek érvénybe mind a vállalati hitelekre, mind a lakossági megtakarításokra. A szovjet lakosság viszont nemcsak a rubelbe vetett bizalmát vesztette már el; egy közvélemény-kutatás szerint mindinkább kiábrándul a hivatalban lévő kormányból, s egyre csüggedtebben tekint a jövő felé. A szovjet vállalatok, amelyek eddig beszerzéseik és beruházásaik során biztosan számíthattak az állami dotációra és a kedvezményes hitelekre, mától új feltételek közt kénytelenek gazdálkodni. A Goszbank közleménye szerint az egy esztendőnél rövidebb lejáratú hitelek kamata évi 6 százalék, az öt évnél hosszabb időre nyújtott kölcsönök után fizetendő kamat pedig 11 százalék. A nagy kockázatot jelentő, biztosítékok nélküli hitelnyújtások kamata elérheti a 25 százalékot is. A szovjet központi bank közleménye nem részletezte, hogy eddig milyen kamatokat számítottak fel a vállalati hitelek után. Az eddigi gyakorlatról azt tudni, hogy a hosszú lejáratú kölcsönök utáni díjakat az egyes népgazdasági ágazatokra és alágazatokra különkülön határozták meg. Az új kamatlábakra történő áttérés azonban nem lesz olyan radikális, mint amilyennek első látásra kinéz, mert a Goszbank a november 1. előtt felvett hitelek feltételeinek újratárgyalására az év végéig adott haladékot. A kamatemelés egybeesik a piacgazdaság felé tett lépésekkel, amennyiben szigoríthatja a vállalati gazdálkodást, s valamelyes esélyt nyújt a forgalomban lévő pénzmenynyiség visszaszorítására. A hivatalosan 10 százalékosra becsült infláció visszaszorítását a hitelszűkítésen kívül az hivatott szolgálni, hogy a hitelek kamatlábát magasabban állapították meg a betétek után fizetendő kamatoknál - ez utóbbiak minimális éves szintjét a lekötés időtartamától függően 2-8 százalékban rögzítették, ugyancsak mától. Gorbacsov most megkezdett, kompromisszumos gazdasági tervének a pénzügypolitikával kapcsolatos pontjai a hatalintervvel állnak összhangban - ez vonatkozik mind a rubel kereskedelmi árfolyamának legutóbbi módosítására , mind pedig a kamatlábak mostani módosítására. (Lásd írásainkat a 2. és 11. oldalon.) Nemcsak az egyre értéktelenebbnek tartott rubel iránti bizalmat kellene helyreállítani a szovjet lakosságnál egy közvélemény-kutatás kedden közzétett eredményei szerint. A felmérést a Komszomolszkaja Pravda hasábjain ismertető Tatyjana Zaszlavszkaja akadémikus kifejti, hogy a megkérdezettek egyértelműen szoronganak, az ország számos vidékén egyetlen ember sem akadt, aki ne félt volna a jövőtől. A tavaly decemberi 34 százalékkal szemben az idén a megkérdezetteknek már csak 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hisz a kormányban, s csupán 10- 20 százalékuk támogatja „a szocializmus valamely válfaját”. (Reuter, MTI) Benzinelőterjesztés - kérdőjelekkel Az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának tegnapi ülése egyetértett abban, hogy a vasárnap esti háromoldalú megállapodással összhangban, a benzin árában fix mértékű legyen a fogyasztási adó, szemben a korábbi százalékos formával. Nem foglaltak viszont állást abban a vitában, hogy vajon a kormány - ahogy Palotás János, a VOSZ elnöke mondta - megszegte-e a megállapodást előterjesztésével, ezzel megvárják az érdekegyeztető tanács hétfői megbeszélésének kimenetelét. A kormánytervezetben a liberalizált benzinárakba tervezett fogyasztási adó mintegy 14 forinttal magasabb literenként, mint a múlt csütörtökig érvényes üzemanyagárakban. Többek szerint az egyelőre tisztázatlan üzemanyagár-liberalizálás lényeges áremelkedést is hozhat. A jelenlévők kifogásolták, hogy nem kerültek eléjük a kormány javaslatának alátámasztására részletes számítások. (MTI) Az MNB fizet az NGEB helyett Már 90 millió rubellel tartoznak a szovjetek A Magyar Nemzeti Bank a Szovjetuniótól közel 30 millió transzferábilis rubel átutalására vár, egyelőre hiába, mivel a partner felmondta a prompt inkasszós fizetést. További 60 millió rubelt tesz ki azoknak az exporttermékeknek az értéke, amelyekről a számlát ugyan még nem nyújtotta be az MNB a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankhoz, de megérkeztek a Szovjetunióba. Az év hátralevő részére további, körülbelül 500 millió rubel értékű áru exportjára van érvényes szerződése a magyar vállalatoknak, amelyek bevétele szintén veszélyben forog. A hazai vállalatok számára egyelőre megnyugtató intézkedéseket hozott a Magyar Nemzeti Bank, a 30 millió rubel forint ellenértékét már átutalta az exportőröknek, és rövidesen a további 60 milliót is kifizeti, ugyan kemény megszorítással. Amennyiben a szovjetek a későbbiekben sem lesznek hajlandók rendezni a számlát, a magyar cégeknek kell elszenvedniük a kárt. A történtek után nem meglepő, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szovjet főosztályát vezető Tímár László után utazott Moszkvába Berényi Lajos helyettes államtitkár és Menich György, az MNB főosztályvezetője is. A kellemetlen szovjet bejelentés egyik legérdekesebb színfoltja, hogy sem a szovjet vállalatoknál, sem a moszkvai Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériumában nem tudtak róla. Az első értesüléseket a magyaroktól szerezték meg. E hír annál is inkább meglepő, mivel az ÁSZF (Általános Szállítási Feltételek) szerint csak a vevő tagadhatja meg a fizetést, a bank nem. Olyan információk is jutottak a kint dolgozó magyar kereskedők és bankárok fülébe, hogy a szovjet intézkedésről a minisztertanács hozta a döntést, méghozzá a Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériumának leirata alapján. Ez utóbbiakkal ugyan ellenkezni látszik, mégis tény: az illetékes szovjet minisztériumi főosztályvezető a magyar kérésre készségesen, azonnali tárgyalásokba kezdett a moszkvai székhelyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank elnökhelyettesével. A megbeszélés eredményéről egyelőre semmit nem tudni. Viszont ha mégis a magyar feltételezések bizonyulnak valósnak, akkor a kiadott utasítást csak a szovjet minisztertanács vonhatja vissza, amire legfeljebb a jövő hét elejénközepén kerülhet sor. A szovjet döntés hátteréről egyelőre ugyancsak találgatások láttak napvilágot. Az MNB szakemberei szerint elképzelhető, a szovjetek a kereskedelmi passzívumukat szeretnék minél jobban leapasztani, mivel azt a konvertibilis elszámolási rendszer bevezetésekor dollárral kell kifizetni. Ezen összeg jelenleg 1,1 milliárd rubel, ami az év hátralevő részében az érvényben lévő szállítási szerződések teljesítésével további 500-600 millió rubellel növekedne. A hazai szakemberek szerint a szovjetek azt fontolgatják, hogy az év végéig esetleg csak a kemény cikkeket fizetik ki. Az is elképzelhető, hogy fogyasztási cikkeink importját visszamondják, és a fejlett országok piacáról szerzik be a szükséges termékeket, ha már úgyis dollárral kell fizetniük. Az MNB munkatársai mindenestre egyre óvatosabbak: az említett 60 millió rubeles számlát már ki sem küldték az NGEB-hez. Ezzel ugyan ők maguk is akadályokat állítanak az ellenérték átutalásának, a már kiszállított áruk tulajdonjoga viszont, amíg a felső szintű tárgyalások be nem fejeződnek, a magyar vállalatoknál marad. A magyar helyzetet egyébként valószínűleg javíthatja, hogy a prompt inkasszó felfüggesztését az MNB is bejelentette a szovjetekkel szemben, azaz a hazánkba érkező szovjet cikkek ellentétele átmenetileg itt marad. Szép Ildikó A csőd azonnali A promt inkasszó rendszerének váratlan leállítása minden túlzás nélkül drámai állapotokat idézett elő hazai vállalatainknál. Hogyan érintette a hír például a Csepeli Szerszámgépgyártó Részvénytársaságot, amelynek köztudottan jelentős érdekeltségei vannak a szovjet piacon? Erről kérdeztük Erdei István, elnök-vezérigazgatót. - Mint minden váratlan intézkedés, ez is hallatlanul nagy feszültségeket okozott - mondta. - A legsúlyosabb gondnak egyébként azt érzem, hogy az államnak nincs semmiféle kidolgozott stratégiája a válságok kezelésére. Gyakorlatilag fogalmunk sincs arról, mi lesz azoknak az áruknak az ellenértékével, amelyek már úton vannak. Ez a mennyiség a szokásosnál nagyobb, hiszen az év eleji exportvisszafogás miatt csak most tudjuk a korábbi rendeléseket kielégíteni. Az az érzésünk, mintha a gazdasági kor-mányzat egyáltalán nem venne tudomást arról, hogy Magyarország gazdasága mintegy 50- 60 százalékban erős szálakkal kötődik a volt KGST-országokhoz, s ezen belül is a Szovjetunióhoz. Lényegében a szovjet lépések a magyar kormányzat magatartásából következnek, mert a jelenlegi gazdaságirányításban nem érezhető tolerancia az együttműködés folytatására. A vállalatok kilátástalan helyzetbe kerültek. A feszültségeket tovább fokozza, hogy mióta a hírt megtudtuk, nem tudunk senkivel kapcsolatba lépni, nem kapunk egyértelmű választ sem a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától, sem a Magyar Nemzeti Banktól. A helyzet áthidalására semmiféle pénzügyi mechanizmust nem dolgoztak ki. Nem tudjuk útnak indítani a további szállítmányokat, hiszen a szállítási szerződésekben nincs külön biztosíték a fizetési feltételekre, hiszen erre korábban a rubelexportban nem volt szükség. Nem szabadna a kormányzatnak ennyire magukra hagyniuk a vállalatokat. (Folytatás a 3. oldalon)