Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)

1990-11-01 / 209. (5467.) szám

Ára: 19,50 Ft VILÁGGAZDASÁG XXII. évfolyam, 209. (5467.) szám ÜZLETI NAPILAP 1990. november 1., csütörtök A MAGYAR KERESKEDEL­MI KÉPVISELETEK számának és munkatársai létszámának csökken­tését határozta el az NGKM. A képviseletek bezárják kapuikat azokban a fejlődő országokban, amelyekkel a kétoldalú kereskedel­mi forgalom csekély. MUBARAK ELVETETTE GORBACSOV INDÍTVÁNYÁT az Öböl menti válság „arabközi érte­kezlettel” történő rendezésére, mert nem akar újabb meddő arab csúcs­­értekezletet tartani. Bush kijelentet­te: az Irak elleni szankciók eddig csak korlátozott hatást értek el. Az izraeli külügyminiszter Párizsban elismerte, hogy hazája és Párizs álláspontja alapvetően eltér a pa­lesztinkérdés megítélésében. AZ EURÓPAI HAGYOMÁ­NYOS FEGYVERZETEK CSÖKKENTÉSÉRŐL szóló szer­ződést a NATO és a Varsói Szer­ződés állam- és kormányfői közvet­lenül a Párizsban rendezendő Hel­­sinki-utóértekezlet előtt írják alá - közölték az értekezlet előkészítői. A szerződést kiegészíti majd egy megnemtámadási nyilatkozat is. DEMSZKY GÁBOR BUDA­PEST FŐPOLGÁRMESTERE. A 84 szavazatból 52-t kapott meg. A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén döntöttek arról is, hogy a főpolgár­mester fizetése a miniszteri munkabér 100 százaléka lesz. A PROMPT INKASSZÓ MEGSZÜNTETÉSE MIATT a szövetkezetek egy része az egyik pillanatról a másikra került kataszt­rofális helyzetbe. Megsegítésükre az OKISZ tárgyalásokat kezdeményez az NGKM-mel és több bankkal kedvezményes hitelfelvételi lehető­ségről. 13. oldal ANDREOTTI VILLÁMLÁ­TOGATÁST TETT SPA­NYOLORSZÁGBAN, megnyitva ezzel a decemberi EK-csúcs előkészítését szolgáló kétoldalú eszmecserék sorozatát. Az olasz kormányfő Felipe Gonzálezzel megvitatta az Öböllel kapcsolatos kérdéseket is. KIRÁLY BÉLA ÁTLÉPETT AZ SZDSZ-BE a független képvi­selők csoportjából. Azért szánta el magát erre a lépésre, mert szerinte az SZDSZ - a Fidesszel összefogva - képezheti a magvát azoknak az erőknek, amelyek kimozdíthatják nemzetünket a válságból. A MÚLT HETI ORSZÁGOS TILTAKOZÓ AKCIÓ kiváltó oka a kormány tájékoztatási rendszeré­nek hiánya volt - mondta Lezsák Sándor, az MDF alelnöke egy teg­napi sajtótájékoztatón.­­ A SZOVJET FÉL NEM MONDTA, HOGY CSAK DOL­LÁRÉRT AD OLAJAT decem­bertől - cáfolta az Országos Kőolaj- és Gázipari tröszt keddi tájékozta­tóján elhangzottakat az Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának főosztályvezetője. Tamás István ugyanakkor megerősítette, hogy a szovjetek novemberben a szerződött 343 ezer tonna helyett csak 150 ezer szállítását vállalják, ezen felül csak kemény áruért cserébe szállítanak. A decemberi szovjet szállítás mennyiségéről csak novem­ber végén várható megállapodás. A SZOVJET VILLAMOS­­ENERGIA-SZÁLLÍTÁSI HIÁNY elviselhető mértékűre csökkent. Kedden már csak 300-350 mega­wattal kevesebb áram érkezett a szerződésben rögzített mennyiség­nél, s a helyzet azóta sem változott. A megelőző négy napon át napi 1200 megawatt volt a hiány. Még nincs válasz arra, hogy mikor kapjuk meg ismét a szerződött mennyiséget. A hazai villamosenergia-ellátás za­vartalan, Jugoszláviától 200-250 megawatt, Németországtól 100 megawattot kapunk. AZ MNB-NEK 55 MILLIÓ MÁRKA KÁRTÉRÍTÉST KELL FIZETNIE A VW-NEK a frank­furti bíróság ítélete szerint - jelen­tette tegnap az APA. A három és fél évvel ezelőtti deviza-visszaélés miatt folyt perben a Volkswagen eredetileg 270,5 millió márkát követelt az MNB-től. SZLOVÉNIA BEVITELI VÁMOKKAL SÚJTJA a többi jugoszláv tagköztársaságból szár­mazó élő állatokat, tőkehúst és tejet a ljubljanai parlament döntése értel­mében. Az intézkedés a múlt héten Szerbiában a horvátországi és szlo­véniai cikkekre elrendelt védővá­mokra adott válaszlépésnek tekint­hető. JAPÁN TANÁCSADÓKAT HÍVOTT ROMÁNIÁBA az ország reformügyi miniszterhelyettese. Severin javasolta, hogy japán szak­emberek vegyék át a román válla­latok igazgatását; az új törvények értelmében a meghívott vezetők teljhatalommal rendelkeznének az irányításban. Az ötlet megnyerte Tokió tetszését, a japán külügymi­nisztérium illetékese „terepszemle” után szeretne visszavonult japán vezetőket Romániába küldeni. LIBANONBAN TŰZSZÜNE­TET KÖTÖTT az Irán-barát Hez­bollah és a Szíria támogatását él­vező Amal mozgalom, ezzel a két síita szervezet között három éve tartó harcnak vetettek véget. A SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSA KÖRÜLI ANYAGI VITÁK nincsenek összefüggésben a szovjet olajszállítás csökkenésé­vel - jelentette ki Anatolij Kirilov ezredes egy tegnapi sajtótájékozta­tón. Az idén decemberig a harci egységek 70 százaléka hazautazik, március után pedig már csak azok maradnak itt, akik a különféle esz­közök elszállításában vesznek részt. Cáfolták, hogy a kiürített objektu­mok egy részét magyar társadalmi szervezeteknek adják át, s azt is, hogy a szovjet katonák fegyvereket áru­­sítani a magyar lakosságnak. A VEZETŐ KORMÁNY­TISZTVISELŐKNEK OKTÓBER 23. ALKALMÁBÓL kifizetett jutalmak finanszírozása nem igényelt költségvetési átcsoportosítást - mondta Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára. A jutalmak bruttó összege 21 millió forint, ám ennek csak negyedrészét fizették ki, a többi tb-járulék, adóelőleg címén vissza­áramlott a költségvetésbe. A NÉMET-LENGYEL HA­TÁREGYEZMÉNY tervezetéről megállapodásra jutottak a varsói tárgyalások résztvevői. Az el­képzeléseket így a kormányok elé tárják, viták várhatók az aláírás időpontjáról. „HA LEÉPÜL VÉGRE , A HÁZUNK...” Centralizáció és bürokrácia van, költségvetési reform most sincs - interjú Kupa Mihállyal. 3. oldal NEM ERŐSÍTETTE MEG A VT A CHEMOLIMPEX VEZÉRIGAZGATÓJÁT A jól menő vállalat vezetői közül sokakat váratlanul ért a döntés. Az ügy hátterét próbáltuk felderíteni. 3. oldal HITELEK INNEN-ONNAN A BB és az OKHB is nyitott a vállalkozói igények iránt - bár eltérő feltételekkel. 13. oldal Körvonalazódik a huszonnégyek kelet-európai segélyterve Az Öböl menti válság kö­vetkezményei megrendítették a reformokkal kísérletező kelet­európai országok gazdasági helyzetét, ezért a térség államai számíthatnak a fejlett ipari országok támogatására - állapítja meg a nyugati iparosodott államokat tömö­rítő, G-24 néven ismert csoport brüsszeli nyilatkozata. A közlemény a brüsszeli bi­zottság előrejelzése alapján készült, az Európai Közösség tanulmányának számításai sze­rint az Öböl menti konfliktus miatti magasabb olajszámla, továbbá a bevételek ezzel kap­csolatos kiesései következtében Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország és Ma­gyarország az idén együttesen közel 7 milliárd dolláros vesz­teséget szenved. A huszonnégyek ezért úgy döntöttek, ezentúl elsődleges feladatuknak tekintik, hogy egyeztessék a térség energiael­látásának biztosítására indítandó közös, rövid távú akcióikat, s megállapodtak az egységes stra­tégia kidolgozásában. Ez utóbbi tevékenységükbe bevonják a Nemzetközi Energiaügynöksé­get és a Világbankot is. A fejlett ipari államok talál­kozóján megállapították, hogy a térség jövő évi kilátásai még rosszabbak, mint az ideiek. A tanácskozás résztvevői szerint alapvetően a fennálló pénzügyi intézmények bevonásával kell megoldást találni Kelet-Európa nyomasztó gazdasági problé­máira, de­­ a KGST várható tel­jes bomlására célozva - elkép­zelhetőnek tartották, hogy a „külső gazdasági” bonyodalmak miatt e szervezetek alapjai nem lesznek elegendőek. A segély­tervnek az energián kívül sarka­latos pontját alkotja a befekte­tések szférája, a környezetvéde­lem, a mezőgazdaság és a „gond­­­jaikba vett” országok külső piacokra jutásának elősegítése. (Folytatás a 2. oldalon) Hitelszűkítés a szovjet vállalatoknál Kamatemeléssel erősítik a rubelt A rubel leértékelését köve­tően Gorbacsov - a gazdasági ügyek kezelésére kapott fel­hatalmazásával élve - újabb rendelettel igyekszik oltalmaz­ni a szovjet fizetőeszközt; a Goszbank bejelentése szerint mától magasabb kamatlábak lépnek érvénybe mind a vál­lalati hitelekre, mind a lakos­sági megtakarításokra. A szovjet lakosság viszont nem­csak a rubelbe vetett bizalmát vesztette már el; egy közvé­lemény-kutatás szerint mind­inkább kiábrándul a hivatal­ban lévő kormányból, s egyre csüggedtebben tekint a jövő felé. A szovjet vállalatok, amelyek eddig beszerzéseik és beruhá­zásaik során biztosan számít­hattak az állami dotációra és a kedvezményes hitelekre, mától új feltételek közt kénytelenek gazdálkodni. A Goszbank köz­leménye szerint az egy eszten­dőnél rövidebb lejáratú hitelek kamata évi 6 százalék, az öt évnél hosszabb időre nyújtott kölcsönök után fizetendő kamat pedig 11 százalék. A nagy kockázatot jelentő, biztosítékok nélküli hitelnyújtások kamata elérheti a 25 százalékot is. A szovjet központi bank közleménye nem részletezte, hogy eddig milyen kamatokat számítottak fel a v­állal­a­ti hite­lek után. Az eddigi gyakorlat­ról azt tudni, hogy a hosszú lejáratú kölcsönök utáni díjakat az egyes népgazdasági ágaza­tokra és alágazatokra külön­­külön határozták meg. Az új kamatlábakra történő áttérés azonban nem lesz olyan radi­kális, mint amilyennek első látásra kinéz, mert a Goszbank a november 1. előtt felvett hitelek feltételeinek újratár­gyalására az év végéig adott haladékot. A kamatemelés egybeesik a piacgazdaság felé tett lépésekkel, amennyiben szigoríthatja a vállalati gazdál­kodást, s valamelyes esélyt nyújt a forgalomban lévő pénzmeny­­nyiség visszaszorítására. A hivatalosan 10 százalékos­ra becsült infláció visszaszorí­tását a hitelszűkítésen kívül az hivatott szolgálni, hogy a hite­lek kamatlábát magasabban állapították meg a betétek után fizetendő kamatoknál - ez utóbbiak minimális éves szint­jét a lekötés időtartamától függően 2-8 százalékban rög­zítették, ugyancsak mától. Gorbacsov most megkezdett, kompromisszumos gazdasági tervének a pénzügypolitikával kapcsolatos pontjai a hatalin­­tervvel állnak összhangban - ez vonatkozik mind a rubel keres­kedelmi árfolyamának legutób­bi módosítására , mind pedig a kamatlábak mostani módosítá­sára. (Lásd írásainkat a 2. és 11. oldalon.) Nemcsak az egyre értéktele­nebbnek tartott rubel iránti bizalmat kellene helyreállítani a szovjet lakosságnál egy köz­vélemény-kutatás kedden köz­zétett eredményei szerint. A felmérést a Komszomolszkaja Pravda hasábjain ismertető Tatyjana Zaszlavszkaja akadé­mikus kifejti, hogy a megkér­dezettek egyértelműen szoron­ganak, az ország számos vidé­kén egyetlen ember sem akadt, aki ne félt volna a jövőtől. A tavaly decemberi 34 százalék­kal szemben az idén a megkér­dezetteknek már csak 14 szá­­­­zaléka nyilatkozott úgy, hogy hisz a kormányban, s csupán 10- 20 százalékuk támogatja „a szocializmus valamely válfaját”. (Reuter, MTI) Benzin­előterjesztés - kérdőjelekkel Az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának tegnapi ülése egyetértett abban, hogy a vasárnap esti háromoldalú megállapodással össz­hangban, a benzin árában fix mértékű legyen a fogyasztási adó, szemben a korábbi százalékos formával. Nem foglaltak viszont állást abban a vitá­ban, hogy vajon a kormány - ahogy Palotás János, a VOSZ elnöke mond­ta - megszegte-e a megállapodást előterjesztésével, ezzel megvárják az érdekegyeztető tanács hétfői megbe­szélésének kimenetelét. A kormányter­vezetben a liberalizált benzinárakba tervezett fogyasztási adó mintegy 1­4 forinttal magasabb literenként, mint a múlt csütörtökig érvényes üzemanyag­­árakban. Többek szerint az egyelőre tisztá­zatlan üzemanyagár-liberalizálás lé­nyeges áremelkedést is hozhat. A je­lenlévők kifogásolták, hogy nem ke­rültek eléjük a kormány javaslatának alátámasztására részletes számítások. (MTI) Az MNB fizet az NGEB helyett Már 90 millió rubellel tartoznak a szovjetek A Magyar Nemzeti Bank a Szovjetuniótól közel 30 millió transzferábilis rubel átutalá­sára vár, egyelőre hiába, mivel a partner felmondta a prompt inkasszós fizetést. További 60 millió rubelt tesz ki azoknak az exporttermékeknek az ér­téke, amelyekről a számlát ugyan még nem nyújtotta be az MNB a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank­hoz, de megérkeztek a Szov­jetunióba. Az év hátralevő részére további, körülbelül 500 millió rubel értékű áru ex­portjára van érvényes szer­ződése a magyar vállalatoknak, amelyek bevétele szintén ve­szélyben forog. A hazai vállalatok számára egyelőre megnyugtató intézke­déseket hozott a Magyar Nem­zeti Bank, a 30 millió rubel forint ellenértékét már átutalta az exportőröknek, és rövidesen a további 60 milliót is kifizeti, ugyan kemény megszorítással. Amennyiben a szovjetek a későbbiekben sem lesznek haj­landók rendezni a számlát, a magyar cégeknek kell elszen­vedniük a kárt. A történtek után nem megle­pő, hogy­ a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztériu­mának szovjet főosztályát vezető Tímár László után utazott Moszkvába Berényi Lajos he­lyettes­ államtitkár és Menich György, az MNB főosztályve­zetője is. A kellemetlen szovjet beje­lentés egyik legérdekesebb szín­foltja, hogy sem a szovjet vál­lalatoknál, sem a moszkvai Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériumában nem tudtak róla. Az első értesüléseket a magyaroktól szerezték meg. E hír annál is inkább meglepő, mivel az ÁSZF (Általános Szállítási Feltételek) szerint csak a vevő tagadhatja meg a fize­tést, a bank nem. Olyan infor­mációk is jutottak a kint dol­gozó magyar kereskedők és bankárok fülébe, hogy a szov­jet intézkedésről a miniszterta­nács hozta a döntést, méghoz­zá a Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériumának leirata alap­ján. Ez utóbbiakkal ugyan ellen­kezni látszik, mégis tény: az illetékes szovjet minisztériumi főosztályvezető a magyar kérésre készségesen, azonnali tárgyalá­sokba kezdett a moszkvai szék­helyű Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank elnökhe­lyettesével. A megbeszélés eredményéről egyelőre semmit nem tudni. Viszont ha mégis a magyar feltételezések bizonyul­nak valósnak, akkor a kiadott utasítást csak a szovjet minisz­tertanács vonhatja vissza, ami­re legfeljebb a jövő hét elején­­közepén kerülhet sor. A szovjet döntés hátteréről egyelőre ugyancsak találgatások láttak napvilágot. Az MNB szakemberei szerint elképzel­hető, a szovjetek a kereskedel­mi passzívumukat szeretnék minél jobban leapasztani, mi­vel azt a konvertibilis elszá­molási rendszer bevezetésekor dollárral kell kifizetni. Ezen összeg jelenleg 1,1 milliárd rubel, ami az év hátralevő ré­szében az érvényben lévő szál­lítási szerződések teljesítésével további 500-600 millió rubel­lel növekedne. A hazai szak­emberek szerint a szovjetek azt fontolgatják, hogy az év végé­ig esetleg csak a kemény cik­keket fizetik ki. Az is elkép­zelhető, hogy fogyasztási cik­keink importját visszamondják, és a fejlett országok piacáról szerzik be a szükséges termé­keket, ha már úgyis dollárral kell fizetniük. Az MNB munkatár­sai mindenestre egyre óvato­sabbak: az említett 60 millió rubeles számlát már ki sem küldték az NGEB-hez. Ezzel ugyan ők maguk is akadályo­kat állítanak az ellenérték át­utalásának, a már kiszállított áruk tulajdonjoga viszont, amíg a felső szintű tárgyalások be nem fejeződnek, a magyar vállala­toknál marad. A magyar helyzetet egyébként valószínűleg javíthatja, hogy a prompt inkasszó felfüggesztését az MNB is bejelentette a szov­jetekkel szemben, azaz a ha­zánkba érkező szovjet cikkek ellentétele átmenetileg itt marad. Szép Ildikó A csőd­­ azonnali A promt inkasszó rendszeré­nek váratlan leállítása minden túlzás nélkül drámai állapoto­kat idézett elő hazai vállalata­inknál. Hogyan érintette a hír például a Csepeli Szerszám­gépgyártó Részvénytársaságot, amelynek köztudottan jelentős érdekeltségei vannak a szovjet piacon? Erről kérdeztük Erdei István, elnök-vezérigazgatót. - Mint minden váratlan in­tézkedés, ez is hallatlanul nagy feszültségeket okozott - mond­ta. - A legsúlyosabb gondnak egyébként azt érzem, hogy az államnak nincs semmiféle ki­dolgozott stratégiája a válságok kezelésére. Gyakorlatilag fogal­munk sincs arról, mi lesz azok­nak az áruknak az ellenértéké­vel, amelyek már úton vannak. Ez a mennyiség a szokásosnál nagyobb, hiszen az év eleji exportvisszafogás miatt csak most tudjuk a korábbi rendelé­seket kielégíteni. Az az érzé­sünk, mintha a gazdasági kor-­­mányzat egyáltalán nem venne tudomást arról, hogy Magyar­­ország gazdasága mintegy 50- 60 százalékban erős szálakkal kötődik a volt KGST-országok­­hoz, s ezen belül is a Szovjet­unióhoz. Lényegében a szovjet lépések a magyar kormányzat magatartásából következnek, mert a jelenlegi gazdaságirá­nyításban nem érezhető tole­rancia az együttműködés foly­tatására. A vállalatok kilátástalan hely­zetbe kerültek. A feszültsége­ket tovább fokozza, hogy mió­ta a hírt megtudtuk, nem tudunk senkivel kapcsolatba lépni, nem kapunk egyértelmű választ sem a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumától, sem a Magyar Nemzeti Banktól. A helyzet áthidalására semmiféle pénzügyi mechanizmust nem dolgoztak ki. Nem tudjuk út­nak indítani a további szállít­mányokat, hiszen a szállítási szerződésekben nincs külön biztosíték a fizetési feltételek­re, hiszen erre korábban a rubelexportban nem volt szük­ség. Nem szabadna a kormány­zatnak ennyire magukra hagy­niuk a vállalatokat. (Folytatás a 3. oldalon)

Next