Világgazdaság, 1991. március (23. évfolyam, 42/5548-62/5568. szám)
1991-03-01 / 42. (5548.) szám
A BIZTONSÁGI TANÁCS AZ ÖBÖL-HÁBORÚT LEZÁRÓ INTÉZKEDÉSRENDSZERRŐL kezdett tárgyalásokat tegnap New Yorkban. Az USA ma terjeszti be a BT elé a békefeltételekre vonatkozó javaslatát. IRAKI KATONÁK TÖBB ÍZBEN IS MEGSÉRTETTÉK A TŰZSZÜNETET, ám amerikai szakértők szerint ezek csupán az iraki hadsereg információs rendszerének hiányosságai miatt fordulhattak elő. DRÁGULT AZ OLAJ, AZ ARANY, KISSÉ ERŐSÖDÖTT A DOLLÁR tegnap a tűzszünet bejelentése nyomán. Londonban az áprilisi szállítású Brent olaj ára 65 centtel, 18,58 dollárra emelkedett. A tőzsdék - a frankfurti kivételével - a szerdai szint fölött zártak. (A konjunkturális kilátásokról olvasható cikkünk a 2. oldalon ) A SZOVJETUNIÓ FELÜLVIZSGÁLJA LÉGVÉDELMI RENDSZERÉT az Öböl-háború tapasztalatai nyomán - jelentette ki Jazov szovjet védelmi miniszter. VISSZAÁLLÍTJÁK IZRAELI JÁRATAIKAT A NAGYOBB LÉGITÁRSASÁGOK. Elsőként a Lufthansa és az Air France indít járatokat Tel-Avivba, majd később a többi környező országba is. A MAGYAR KORMÁNY A NÉGYÉVES GAZDASÁGPOLITIKAI PROGRAMOT vitatta meg tegnapi ülésén. A Kupa Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett anyagot tárgyalási alapként fogadta el. BANKREFORMBIZOTTSÁG ALAKULT. A független szakértőkből álló bizottság Botos Katalin tárca nélküli miniszter indítványára jött létre, a hazai pénzügyi és bakrendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatokat fog kidolgozni. JÓVÁHAGYTA AZ ORSZÁG IMF-KVÓTÁJÁNAK EMELÉSÉT A MAGYAR KORMÁNY, s javaslatát a parlament elé terjesztette. E szerint Magyarország hozzájárulása az IMF alaptőkéjéhez 754,8 millió SDR-re emelkedik a korábbi 530,7 millióról, ennek egynegyedét kell keményvalutában befizetni. NEM TARTJÁK MEG A HÉT VÉGÉN A KGST MINISZTERI SZINTŰ TANÁCSKOZÁSÁT PRÁGÁBAN. A tagországok képviselői március közepén Moszkvában ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. A VARSÓI SZERZŐDÉS KATONAI SZERVEZETÉNEK FELSZÁMOLÁSÁRA minden szükséges utasítást kiadott Pjotr Lusev hadseregtábornok, a VSZ Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. Tájékoztatása szerint március 31-ig felszámolják a katonai szervezet valamennyi testületét. LENGYELORSZÁG ISMÉTELTEN VISSZAUTASÍTOTTA A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSÁRA Moszkva által javasolt időpontot. Varsó azt szeretné, ha a szovjet egységek ez év végéig elhagynák az országot, Moszkva ezt csak 1994 közepére tartja lehetségesnek. KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉSRŐL TÁRGYAL ROMÁNIA ÉS A SZOVJETUNIÓ. Bukarest hasonló megállapodást tervez a többi volt szocialista országgal, valamint a nagyhatalmakkal, köztük Kínával, Franciaországgal, az USA-val. A BALTI KÖZTÁRSASÁGOK NEM NYITHATNAK TÁJÉKOZTATÁSI IRODÁT BONNBAN - határozott a német parlament, tekintettel Moszkva és a Baltikum feszült viszonyára. Magánalapon képviseltethetik magukat, de nem kaphatnak diplomáciai státust és adókedvezményeket. ALBÁNIA EGYELŐRE NEM SZÁMÍTHAT PÉNZÜGYI SEGÍTSÉGRE AUSZTRIÁTÓL - jelentette ki Jankowitsch osztrák államtitkár. Tirana 100 millió schilling gyorssegélyt kért élelmiszerek vásárlására és egy 500 millió schillinges hitelkeretet. BONN 5 MILLIÁRD MÁRKÁT JUTTAT AZONNAL A KELETNÉMET TARTOMÁNYOKNAK a központi alapból akkor, ha ugyanennyit adnak az egyes nyugati tartományok kormányai is. (A keletnémet tartományokról lásd még írásunkat a 6. oldalon.) A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS DÍJÁT A BENZIN ÁRÁBA FOGJÁK BEÉPÍTENI április 15-től július 1-jéig. Július 1-jétől bevezetik a szerződéses kötelező felelősségbiztosítást - döntött tegnap a magyar kormány. MEG KÉT ÉV SORBAN ÁLLÁS Az adóslánc eltűnéséhez azt is tudni kéne, hogy a kormány milyen új gazdasági struktúrát képzel el. (3. oldal) ŐSSZEL „TEJÚTON” A BORÁGAZAT? Válságát éli a bortermelés is. Miért került mélypontra, és visszanyerheti-e régi rangját? (4. oldal) Ugrásra készen? Az Öböl-háború befejeztének közeledésével a szemfülesebb országok máris azon törik a fejüket, hogyan kapcsolódhatnának be a súlyos károkat szenvedett térség (elsősorban Kuvait) újjáépítésébe. A Washingtoni Újjáépítési Iroda közreműködésével Kuvait máris 170 szállítási szerződést kötött, összesen 800 millió dollár értékben a lakosság legalapvetőbb szükségleteinek (élelem, gyógyszer stb.) biztosítására. Értesüléseink szerint e nem csekély megrendelésből Magyarországnak is jut valamekkora „falat”. Menyhárt János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályvezetője a VILÁGGAZDASÁG kérdésére elmondta, hogy a fent említett szállításokra Kuvaitnak mindenképpen szüksége van, függetlenül attól, mikor lesz vége a háborúnak. A szakember sajnos, egy szót sem ejt(het)ett arról, vajon a magyar vállalatoknak mennyi juthat a jelentős összegű megrendelésből. Az újjáépítésben ugyanis sokan számítanak jó üzletre, éles verseny folyik a megrendelések elnyeréséért - éppen ezért nem volna szerencsés dolog, ha a magyarok esélyeit a sajtó hasábjain taglalnák. Ez azonban nem zárja ki, hogy vannak lehetőségeink a lerombolt kuvaiti területek helyreállításában. Ha elhallgatnak a fegyverek, a kuvaiti kormány körülbelül másfél hónap alatt megkísérel összeállítani egy prioritási programot, amelyben számba veszi a legfontosabb teendőket és a rendelkezésére álló pénzforrásokat, s ez egyben a külföldi partnereknek is iránytűként szolgálhat. (Folytatás a 3. oldalon) Sztrájkhullám fenyeget a szovjet bányászatban Szalontay Mihály jelenti Moszkvából: Bizonytalan, meddig fog tartani a Donyec-medencében mára meghirdetett bányászsztrájk, amelyhez az ország többi bányavidéke is csatlakozik a Kuznyecki-medencében a gazdasági jellegű követeléseken kívül Gorbacsov lemondatása is szerepel a célok között. A donyeci sztrájkbizottságban 11 bánya küldöttsége az egynapos, 15 delegáció a korlátlan időre szóló munkabeszüntetés mellett foglalt állást. Egyelőre mind az érintett köztársaságok, mind a központi kormányzat elzárkózik a követelések teljesítésétől. A bányászok a drágaságra és a készülő áremelésre hivatkozva két és félszeres fizetést kérnek. Fokin ukrán miniszterelnök szerint ez az igény egyszerűen teljesíthetetlen. Még ötmilliárd rubelt kellene kiutalni teljesítéséhez az amúgy is milliárdos hiánnyal kiszámított idei ukrán költségvetésből, és ezt csak az egyéb szociális programok terhére lehetne megvalósítani. Miután a Donyecmedence átkerült Moszkvától Ukrajna hatáskörébe, a kijevi Voznány január 26-án megállapod...- írt alá a donyeci sztrájkbizottsággal, amelyben átvállalták a Moszkva által korábban vállalt kötelezettségek teljesítését. Felemelték a szén tonnánkénti árát 22 rubelről 90 rubel 93 képekre, ezzel Fokin szerint lehetőséget biztosítottak a föld alatt dolgozó munkások fizetésének felemelésére fejenkénti 1000 rubeles szintig. Az ukrán kormány 12 milliárd rubel dotációt szavazott meg a szénbányászatnak, de a fizetéseket csak majd egy későbbi időpontban tudja emelni, legfeljebb 20-30 százalékkal. Pénteken leállnak a gépek a kazahsztáni Karagandai-medencében is, s tegnap sztrájkfelhívásokról érkeztek hírek az északi sarkkörön túli Vorkutából. Pavlov miniszterelnök a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy rengeteg gépipari üzem már így is azért áll, mert nincs hengerelt fémlemez a kokszhiány miatt. Tavaly csak a Donyecmedencében 15 millió tonnával esett vissza a széntermelés, az idén a csökkenés folytatódott további 3 millió tonnával. Jugoszláv felhívás a vállalati adó bojkottjára Az adók és az államnak szóló többi befizetés bojkottjára szólította fel a jugoszláv vállalatokat az ottani gazdasági kamara, hogy ezzel adjon súlyt adómérséklési követelésének. A kamara a vállalati adóterhek legalább 20 százalékkal való csökkentését követeli az ország „drámaian” kiéleződött gazdasági helyzetére hivatkozva. A vállalati érdekképviseleti szerv felhívásában az áll, hogy mindaddig meg kell tagadni az állami kiadások finanszírozását, amíg a köztársasági és szövetségi szervek teljesítik az adócsökkentési követelést. A jugoszláv export januárban 7,3 százalékkal maradt el a tavaly januáritól, és félő, hogy az ipari termelésben februárban több mint 20 százalékos lesz a visszaesés - érveltek a hozzászólók szorult helyzetüket jellemezve a kamara szerdai belgrádi ülésén. Már januárban is 18,2 százalékkal - 1951 óta a legerősebb havi ütemben - esett vissza a termelés. Számos vállalat már több hónapja nem fizet bért, sok az elbocsátás, emiatt sokak szerint a máris jelentkező sztrájkok terjedésével kell számolni. A vállalati adóbefizetések kiesése kritikus helyzetbe hozhatja az amúgy is hiánnyal bajlódó köztársasági és szövetségi költségvetéseket. A szövetségi kormány miniszterelnök-helyettese már a hét elején azzal fenyegetett, a Markovics-Vorming lemond, ha a köztársaságok nem biztosítják a működésének finanszírozásához minimálisan szükséges összeget s a szükséges törvények elfogadását. A Jugoszlávia jövőjéről szóló államelnökségi megbeszélések újabb fordulójára egyébként ma kerül sor. (APA) I Az élen az amerikaiak - a békében is Indul a küzdelem • • az Öböl-térség újjáépítéséért Az Öböl-háborút remélhetőleg lezáró tűzszünet után a korábbi, színfalak mögötti egyezkedéseket követően elindult az igazi küzdelem a térség újjáépítése jelentette óriási üzletekért. A legnagyobb falatra az amerikai cégek számíthatnak, a németek és a japánok viszont - bár a tokiói parlament alsóháza tegnap elfogadta a kilencmilliárd dolláros japán hozzájárulást a háború költségeihez - bánhatják lelkesedésük hiányát a harcok támogatásában. Kuvait újjáépítésében egyelőre nem sok megbízásra számíthatnak. Azt pedig nem tudni, Irak milyen megrendelésekre lesz képes, az ENSZ-határozatok értelmében ugyanis a térség országai jóvátételt követelhetnek Bagdadtól a háborús károkért. Elemzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a hosszabb távú közel-keleti rendezés érdekében politikailag nem lenne helyes kártérítések fizettetésével Irakot teljesen kivéreztetni. Az újjáépítés hatalmas tőkeigénye miatt ugyanakkor valószínűleg a gazdaságilag vesztesek közé fog felsorakozni Latin-Amerika, valamint a harmadik világ többi része, és meglehetős eséllyel Kelet-Európa. Kuvait újjáépítése az egyre emelkedő becslések szerint legkevesebb 100 milliárd dollárba kerül, az iraki gazdaság és infrastruktúra háború előtti szintre való visszaállításának költségeit pedig jelenleg 200 milliárdra becsülik. Jóllehet ez az utóbbi összeg még tovább gyarapodhat, ha pontosan fölmérik a szövetséges bombázások okozta károkat. (A második világháború után Nyugat- Európa újjáépítésére adott Marshall-segély 1990-es árakon számolva mintegy 70 milliárd dollárra rúg.) Kuvait emellett 17 milliárd dollár háborús hozzájárulást ígért a szövetségeseknek, valamint a frontállamoknak, ebből 13,5 milliárd az első negyedévben esedékes. A hazájába visszatérő kuvaiti kormány leszögezte, hogy a megrendelések döntő többségét azok az országok fogják kapni, amelyek tevőleges részt vállaltak Kuvait fegyveres felszabadításában: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. Tarik Razzuki, Kuvait párizsi nagykövete hozzáfűzte, hogy megrendelésekre számíthat a Szovjetunió is. A nagy vesztesek közé sorolódhat passzivitása miatt Németország és Japán, bár mindkét ország vállalatai igyekeznek kivenni részüket az üzletből. (Folytatás a 2. oldalon) Az EK gyorssegélye Iraknak Az Európai Közösség brüsszeli végrehajtó bizottsága órákkal a tűzszünet kihirdetése után bejelentette, hogy 500 ezer ECU- s (700 ezer dolláros) gyorssegélyt nyújt Iraknak, s a pénzből vásárolt víztisztító berendezést a Vöröskereszt már holnap átveheti Bagdadban. Abel Matutes, a brüsszeli bizottság észak-déli kapcsolatokért felelős tagja a döntést indokolva hangsúlyozta, hogy „a háborút nem az iraki nép, az arab nemzet vagy az iszlám ellen vívták”. Értesülések szerint az Európai Közösség további segélyeket is tervez az Irakban és más Öböl menti országokban lévő polgári lakosok és menekültek megsegítésére. (Reuter) Kína áruvásárlási hitelt ajánl Moszkvának Peking a Szovjetunió gazdasági nehézségeit megértve, kész hitelt nyújtani kínai áruk szovjet vásárlásához - erről tájékoztatta a kínai fővárosban tárgyaló Vlagyimir Ivasko szovjet pártfőtitkár-helyettest Csiang Cö-minh kínai pártvezető. A pekingi televízió híradásából nem derül ki, hogy mekkora összegről és mely termékekről lenne szó. Ivasko személyében Gorbacsov elnök 1989. nyári látogatása óta a legmagasabb rangú szovjet vezető járt Pekingben. A találkozó egyik célja a májusra tervezett kínai-szovjet csúcstalálkozó előkészítése volt. Kína már Gorbacsov pekingi útja után is olcsó fogyasztási cikkeket szállított a Szovjetuniónak. (Reuter) Major támogatja Magyarország társult tagságát az EK-ban Munkatársunktól: Az Európai Közösséggel kötendő „társulási szerződés Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia számára szorosabb kapcsolatot jelentene a szervezettel, ami segítene a reform és a demokrácia megerősítésében ... és elvezetne a tagsághoz akkor, amikor (az említett országok) megfelelnek és hajlandóak a csatlakozásra” - nyilvánította ki támogatását a három ország társult tagsága iránt az Európai Közösség 1990. július-decemberi tevékenységéről készített, a londoni parlamentet és a közvéleményt informáló kormányzati állásfoglalásban John Major brit miniszterelnök. Nagy-Britanniának az EK jövőjében betöltött szerepéről szólva Major hangsúlyozta: „Megindult a tanácskozás, amely meghatározza Európa jövőjét a következő századra. Azt akarom, hogy Nagy-Britannia, mint lelkes résztvevő, a megbeszélések középpontjában legyen, és a közösséget a kívánatos irányba vezesse.”