Világgazdaság, 1991. március (23. évfolyam, 42/5548-62/5568. szám)

1991-03-01 / 42. (5548.) szám

A BIZTONSÁGI TANÁCS AZ ÖBÖL-HÁBORÚT LEZÁRÓ INTÉZKEDÉSRENDSZERRŐL kezdett tárgya­lásokat tegnap New Yorkban. Az USA ma terjeszti be a BT elé a békefeltételekre vonatkozó javaslatát. IRAKI KATONÁK TÖBB ÍZBEN IS MEGSÉRTET­TÉK A TŰZSZÜNETET, ám amerikai szakértők szerint ezek csupán az iraki hadsereg információs rendszerének hiányosságai miatt fordulhattak elő. DRÁGULT AZ OLAJ, AZ ARANY, KISSÉ ERŐSÖDÖTT A DOLLÁR tegnap a tűzszünet bejelentése nyomán. Londonban az áprilisi szállítású Brent olaj ára 65 centtel, 18,58 dollárra emelkedett. A tőzsdék - a frankfurti kivételével - a szerdai szint fölött zártak. (A konjunkturális kilátásokról olvasható cikkünk a 2. oldalon ) A SZOVJETUNIÓ FELÜLVIZSGÁLJA LÉGVÉDEL­MI RENDSZERÉT az Öböl-háború tapasztalatai nyomán - jelentette ki Jazov szovjet védelmi miniszter. VISSZAÁLLÍTJÁK IZRAELI JÁRATAIKAT A NAGYOBB LÉGITÁRSASÁGOK. Elsőként a Lufthansa és az Air France indít járatokat Tel-Avivba, majd később a többi környező országba is. A MAGYAR KORMÁNY A NÉGYÉVES GAZDASÁG­POLITIKAI PROGRAMOT vitatta meg tegnapi ülésén. A Kupa Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett anyagot tárgyalási alapként fogadta el. BANKREFORMBIZOTTSÁG ALAKULT. A független szakértőkből álló bizottság Botos Katalin tárca nélküli miniszter indítványára jött létre, a hazai pénzügyi és bak­rendszer fejlesztésére vonatkozó javaslatokat fog kidolgoz­ni. JÓVÁHAGYTA AZ ORSZÁG IMF-KVÓTÁJÁNAK EMELÉSÉT A MAGYAR KORMÁNY, s javaslatát a parlament elé terjesztette. E szerint Magyarország hozzájá­rulása az IMF alaptőkéjéhez 754,8 millió SDR-re emelke­dik a korábbi 530,7 millióról, ennek egynegyedét kell keményvalutában befizetni. NEM TARTJÁK MEG A HÉT VÉGÉN A KGST MINISZTERI SZINTŰ TANÁCSKOZÁSÁT PRÁGÁBAN. A tagországok képviselői március közepén Moszkvában ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. A VARSÓI SZERZŐDÉS KATONAI SZERVEZETÉ­NEK FELSZÁMOLÁSÁRA minden szükséges utasítást kiadott Pjotr Lusev hadseregtábornok, a VSZ Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. Tájékoztatása szerint március 31-ig felszámolják­­ a katonai szervezet valamennyi testületét. LENGYELORSZÁG ISMÉTELTEN VISSZAUTASÍ­TOTTA A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSÁRA Moszkva által javasolt időpontot. Varsó azt szeretné, ha a szovjet egységek ez év végéig elhagynák az országot, Moszkva ezt csak 1994 közepére tartja lehetségesnek. KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉSRŐL TÁRGYAL ROMÁNIA ÉS A SZOVJETUNIÓ. Bukarest hasonló megállapodást tervez a többi volt szocialista ország­gal, valamint a nagyhatalmakkal, köztük Kínával, Francia­­országgal, az USA-val. A BALTI KÖZTÁRSASÁGOK NEM NYITHATNAK TÁJÉKOZTATÁSI IRODÁT BONNBAN - határozott a német parlament, tekintettel Moszkva és a Baltikum feszült viszonyára. Magánalapon képviseltethetik magukat, de nem kaphatnak diplomáciai státust és adókedvezményeket. ALBÁNIA EGYELŐRE NEM SZÁMÍTHAT PÉNZÜGYI SEGÍTSÉGRE AUSZTRIÁTÓL - jelentette ki Jankowitsch osztrák államtitkár. Tirana 100 millió schilling gyorssegélyt kért élelmiszerek vásárlására és egy 500 millió schillinges hitelkeretet. BONN 5 MILLIÁRD MÁRKÁT JUTTAT AZONNAL A KELETNÉMET TARTOMÁNYOKNAK a központi alapból akkor, ha ugyanennyit adnak az egyes nyugati tar­tományok kormányai is. (A keletnémet tartományokról lásd még írásunkat a 6. oldalon.) A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS DÍJÁT A BENZIN ÁRÁBA FOGJÁK BEÉPÍTENI április 15-től július 1-jéig. Július 1-jétől bevezetik a szerződéses kötelező fele­lősségbiztosítást - döntött tegnap a magyar kormány. MEG KÉT ÉV SORBAN ÁLLÁS Az adóslánc eltűnéséhez azt is tudni kéne, hogy a kormány milyen új gazdasági struktúrát képzel el. (3. oldal) ŐSSZEL „TEJÚTON” A BORÁGAZAT? Válságát éli a bortermelés is. Miért került mélypontra, és visszanyerheti-e régi rangját? (4. oldal) Ugrásra készen? Az Öböl-háború befejeztének közeledésével a szemfü­lesebb országok máris azon törik a fejüket, hogyan kapcsolódhatnának be a súlyos károkat szenvedett tér­ség (elsősorban Kuvait) újjáépítésébe. A Washingtoni Újjáépítési Iroda közreműködésével Kuvait máris 170 szállítási szerződést kötött, összesen 800 millió dollár értékben a lakosság legalapvetőbb szükségleteinek (éle­lem, gyógyszer stb.) biztosítására. Értesüléseink szerint e nem csekély megrendelésből Magyarországnak is jut valamekkora „falat”. Menyhárt János, a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályveze­tője a VILÁGGAZDASÁG kérdésére elmondta, hogy a fent említett szállításokra Kuvaitnak mindenképpen szüksége van, függetlenül attól, mikor lesz vége a háborúnak. A szakem­ber sajnos, egy szót sem ejt(het)ett arról, vajon a magyar vállalatoknak mennyi juthat a jelentős összegű megrendelés­ből. Az újjáépítésben ugyanis sokan számítanak jó üzletre, éles verseny folyik a megrendelések elnyeréséért - éppen ezért nem volna szerencsés dolog, ha a magyarok esélyeit a sajtó hasábjain taglalnák. Ez azonban nem zárja ki, hogy vannak lehetőségeink a lerom­bolt kuvaiti területek helyre­­állításában. Ha elhallgatnak a fegyverek, a kuvaiti kormány körülbelül másfél hónap alatt megkísérel összeállítani egy prioritási programot, amelyben számba veszi a legfontosabb teendőket és a rendelkezésére álló pénzforrásokat, s ez egyben a külföldi partnereknek is iránytűként szolgálhat. (Folytatás a 3. oldalon) Sztrájkhullám­ fenyeget a szovjet bányászatban Szalontay Mihály jelenti Moszkvából: Bizonytalan, meddig fog tar­tani a Donyec-medencében mára meghirdetett bányászsztrájk, amelyhez az ország többi bányavidéke is csatlakozik­­ a Kuznyecki-medencében a gaz­dasági jellegű követeléseken kívül Gorbacsov lemondatása is szerepel a célok között. A donyeci sztrájkbizottságban 11 bánya küldöttsége az egynapos, 15 delegáció a korlátlan időre szóló munkabeszüntetés mellett foglalt állást. Egyelőre mind az érintett köztársaságok, mind a központi kormányzat elzárkózik a követelések teljesítésétől. A bányászok a drágaságra és a készülő áremelésre hivatkoz­va két és félszeres fizetést kérnek. Fokin ukrán miniszter­­elnök szerint ez az igény egy­szerűen teljesíthetetlen. Még ötmilliárd rubelt kellene kiutal­ni teljesítéséhez az amúgy is milliárdos hiánnyal kiszámított idei ukrán költségvetésből, és ezt csak az egyéb szociális programok terhére lehetne megvalósítani. Miután a Donyec­­medence átkerült Moszkvától Ukrajna hatáskörébe, a kijevi Voznány január 26-án megálla­­pod...- írt alá a donyeci sztrájk­­bizottsággal, amelyben átvállal­ták a Moszkva által korábban vállalt kötelezettségek teljesíté­sét. Felemelték a szén tonnán­kénti árát 22 rubelről 90 rubel 93 képekre, ezzel Fokin szerint lehetőséget biztosítottak a föld alatt dolgozó munkások fizeté­sének felemelésére fejenkénti 1000 rubeles szintig. Az ukrán kormány 12 milliárd rubel dotációt szavazott meg a szén­­bányászatnak, de a fizetéseket csak majd egy későbbi idő­pontban tudja emelni, legfeljebb 20-30 százalékkal. Pénteken leállnak a gépek a kazahsztáni Karagandai-meden­­cében is, s tegnap sztrájkfelhí­vásokról érkeztek hírek az északi sarkkörön túli Vorkutából. Pav­lov miniszterelnök a közelmúlt­ban úgy nyilatkozott, hogy rengeteg gépipari üzem már így is azért áll, mert nincs henge­relt fémlemez a kokszhiány miatt. Tavaly csak a Donyec­­medencében 15 millió tonnával esett vissza a széntermelés, az idén a csökkenés folytatódott további 3 millió tonnával. Jugoszláv felhívás a vállalati adó bojkottjára Az adók és az államnak szóló többi befizetés bojkottjára szó­lította fel a jugoszláv vállalato­kat az ottani gazdasági kama­ra, hogy ezzel adjon súlyt adómérséklési követelésének. A kamara a vállalati adóterhek legalább 20 százalékkal való csökkentését követeli az ország „drámaian” kiéleződött gazdasá­gi helyzetére hivatkozva. A vállalati érdekképviseleti szerv felhívásában az áll, hogy mindaddig meg kell tagadni az állami kiadások finanszírozását, amíg a köztársasági és szövet­ségi szervek teljesítik az adó­­csökkentési követelést. A jugoszláv export januárban 7,3 százalékkal maradt el a tavaly januáritól, és félő, hogy az ipari termelésben februárban több mint 20 százalékos lesz a visszaesés - érveltek a hozzá­szólók szorult helyzetüket jel­lemezve a kamara szerdai belg­rádi ülésén. Már januárban is 18,2 százalékkal - 1951 óta a legerősebb havi ütemben - esett vissza a termelés. Számos vállalat már több hónapja nem fizet bért, sok az elbocsátás, emiatt sokak szerint a máris jelentkező sztrájkok terjedésével kell számolni. A vállalati adóbefizetések kiesé­se kritikus helyzetbe hozhatja az amúgy is hiánnyal bajlódó köztársasági és szövetségi költ­ségvetéseket. A szövetségi kormány minisz­terelnök-helyettese már a hét elején azzal fenyegetett, a Markovics-Vorming lemond, ha a köztársaságok nem biztosít­ják a működésének finanszíro­zásához minimálisan szükséges összeget s a szükséges törvé­nyek elfogadását. A Jugoszlá­via jövőjéről szóló államelnök­ségi megbeszélések újabb for­dulójára egyébként ma kerül sor. (APA) I Az élen az amerikaiak - a békében is Indul a küzdelem • • az Öböl-térség újjáépítéséért Az Öböl-háborút r­emélhetőleg lezáró tűzszünet után a korábbi, színfalak mögötti egyezkedéseket követően elindult az igazi küzdelem a térség újjáépítése jelentette óriási üzletekért. A legnagyobb falatra az amerikai cégek számíthatnak, a németek és a japánok viszont - bár a tokiói parlament alsóháza tegnap elfogadta a kilencmil­­liárd dolláros japán hozzájárulást a háború költségeihez - bánhatják lelkesedésük hiányát a harcok támogatásá­ban. Kuvait újjáépítésében egyelőre nem sok megbízás­ra számíthatnak. Azt pedig nem tudni, Irak milyen megrendelésekre lesz képes, az ENSZ-határozatok ér­telmében ugyanis a­ térség országai jóvátételt követel­hetnek Bagdadtól a háborús károkért. Elemzők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a hosszabb távú közel-keleti rendezés érdekében politikailag nem lenne helyes kárté­rítések fizettetésével Irakot teljesen kivéreztetni. Az újjáépítés hatalmas tőkeigénye miatt ugyanakkor való­színűleg a gazdaságilag vesztesek közé fog felsorakozni Latin-Amerika, valamint a harmadik világ többi része, és meglehetős eséllyel Kelet-Európa. Kuvait újjáépítése az egyre emelkedő becslések szerint legkevesebb 100 milliárd dol­lárba kerül, az iraki gazdaság és infrastruktúra háború előtti szintre való visszaállításának költségeit pedig jelenleg 200 milliárdra becsülik. Jóllehet ez az utóbbi összeg még tovább gyarapodhat, ha pontosan föl­mérik a szövetséges bombázá­sok okozta károkat. (A máso­dik világháború után Nyugat- Európa újjáépítésére adott Marshall-segély 1990-es árakon számolva mintegy 70 milliárd dollárra rúg.) Kuvait emellett 17 milliárd dollár háborús hozzájárulást ígért a szövetsé­geseknek, valamint a frontálla­moknak, ebből 13,5 milliárd az első negyedévben esedékes. A hazájába visszatérő kuvai­ti kormány leszögezte, hogy a megrendelések döntő többségét azok az országok fogják kapni, amelyek tevőleges részt vállal­tak Kuvait fegyveres felszaba­dításában: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia­­ország. Tarik Razzuki, Kuvait párizsi nagykövete hozzáfűzte, hogy megrendelésekre számíthat a Szovjetunió is. A nagy vesztesek közé sorolódhat passzivitása miatt Németország és Japán, bár mindkét ország vállalatai igyekeznek kivenni részüket az üzletből. (Folytatás a 2. oldalon) Az EK gyorssegélye Iraknak Az Európai Közösség brüssze­li végrehajtó bizottsága órákkal a tűzszünet kihirdetése után bejelentette, hogy 500 ezer ECU- s (700 ezer dolláros) gyorsse­gélyt nyújt Iraknak, s a pénz­ből vásárolt víztisztító berende­zést a Vöröskereszt már holnap átveheti Bagdadban. Abel Matutes, a brüsszeli bizottság észak-déli kapcsolatokért fele­lős tagja a döntést indokolva hangsúlyozta, hogy „a háborút nem az iraki nép, az arab nemzet vagy az iszlám ellen vívták”. Értesülések szerint az Euró­pai Közösség további segélye­ket is tervez az Irakban és más Öböl menti országokban­­ lévő polgári lakosok és menekültek megsegítésére. (Reuter) Kína áruvásárlási hitelt ajánl Moszkvának Peking a Szovjetunió gazda­sági nehézségeit megértve, kész hitelt nyújtani kínai áruk szov­jet vásárlásához - erről tájékoz­tatta a kínai fővárosban tárgyaló Vlagyimir Ivasko szovjet pártfő­­titkár-helyettest Csiang Cö-minh kínai pártvezető. A pekingi televízió híradásából nem de­rül ki, hogy mekkora összegről és mely termékekről lenne szó. Ivasko személyében Gorba­csov elnök 1989. nyári látoga­tása óta a legmagasabb rangú szovjet vezető járt Pekingben. A találkozó egyik célja a má­jusra tervezett kínai-szovjet csúcstalálkozó előkészítése volt. Kína már Gorbacsov pekingi útja után is olcsó fogyasztási cik­keket szállított a Szovjetuniónak. (Reuter) Major támogatja Magyarország társult tagságát az EK-ban Munkatársunktól: Az Európai Közösséggel kötendő „társulási szerződés Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia számára szoro­sabb kapcsolatot jelentene a szervezettel, ami segítene a reform és a demokrácia mege­rősítésében ... és elvezetne a tagsághoz akkor, amikor (az említett országok) megfelelnek és hajlandóak a csatlakozásra” - nyilvánította ki támogatását a három ország társult tagsága iránt az Európai Közösség 1990. július-decemberi tevékenységé­ről készített, a londoni parla­mentet és a közvéleményt in­formáló kormányzati állásfog­lalásban John Major brit miniszterelnök. Nagy-Britanniának az EK jövőjében betöltött szerepéről szólva Major hangsúlyozta: „Megindult a tanácskozás, amely meghatározza Európa jövőjét a következő századra. Azt akarom, hogy Nagy-Britannia, mint lel­kes résztvevő, a megbeszélések középpontjában legyen, és a közösséget a kívánatos irányba vezesse.”

Next