Világgazdaság, 1991. július (23. évfolyam, 125/5631-146/5652. szám)
1991-07-02 / 125. (5631.) szám
Mesic a kormányfő és a vezérkar felelősségre vonását ígéri cellár az önrendelkezés és a függetlenségükért küzdő európai nemzetek támogatásának fontosságát hangsúlyozta, s noha nem ment el odáig, hogy Szlovénia és Horvátország diplomáciai elismerése mellett szóljon, de érzékeltette, hogy a kérdés hamarosan újra fölmerülhet. Kohl közeli tanácsadója, Volker Rühe viszont kimondta azt, amit Kohl nem tehetett meg: Szlovénia és Horvátország elismerését sürgette a német kormánytól. Antall József magyar miniszterelnök a Jacques Santerhez, az EK elnöki tisztét június 30- áig ellátó Luxemburg kormányfőjéhez írott levelében nagyra értékelte az EK erőfeszítéseit a jugoszláviai válság kezelésére, és a rendezéssel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta, hogy a jugoszláviai magyar kisebbség jogait és érdekeit is vegyék figyelembe. Antall hasonló szellemben tájékoztatta Bush amerikai és Gorbacsov szovjet elnököt. Óvatos derűlátásra okot adónak mondotta a helyzetet a Kissinger volt amerikai külügyminisztert fogadó Göncz Árpád köztársasági elnök. Szovjet szemszögből értékeli a jugoszláv válságot a Pravda, amelynek véleménye szerint a mind szélsőségesebb formában jelentkező jugoszláviai szeparatizmus olyan nyugati köröktől kapott bátorítást, amelyek annak idején hasonló kettős politikát folytattak a Szovjetunió irányában is: hangzatosan állást foglaltak az ország egységének megőrzése mellett, miközben támogatták a balti vezetők elszakadási törekvéseit. (Reuter, MTI, AP-DJ) (Folytatás az 1. oldalról) Washington véleménymódosulását jelzi Eagleburger külügyminiszter-helyettes véleménye, majd a külügyminisztérium vasárnap délutáni, a jugoszláv hadsereget és a szövetségi kormányt óvatosságra intő figyelmeztetése. A legélesebben eddig Kohl német kancellár foglalt állást, aki tegnap a német valutaunió egyéves születésnapjára összehívott sajtóértekezlet alkalmát kihasználva közölte: Németország és Jugoszlávia jövendőbeli gazdasági együttműködése döntően attól függ, hogy a délkelet-európai országban felhagynak-e a katonai erő bevetésével. A Reuter szerint belpolitikai nyomás alatt álló német kan- Luxemburg-Belgrád ingajárat (Folytatás az 1. oldalról) Talán célszerűbb lett volna, ha a luxemburgi értekezletről szóló beszámoló előtt a koppenhágai NATO-tanácskozással, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet berlini találkozójával is foglalkozunk, mert napjainkban - függetlenül az elnevezésektől - egy és ugyanaz a téma az összes tanácskozásokon, és ezt a nagy témát folytatólagosan tárgyalják. Csak más és más oldala kerül előtérbe ugyanannak a témának. S hogy mi volna ez? Az ipari országok újfajta, demokratikus együttélésének szabályzata, avagy másként mondva a kontinens még kimunkálatlan, de máris kialakuló új rendje. E körvonalazódó rend fontos mozzanata volt, hogy az Egyesült Államok (talán a transzatlanti kapcsolatok változatlan fenntartásának ígérete fejében) hozzájárult az EBEÉ cselekvő szervezetté való átalakításához, beleegyezett, hogy hatékonynak ígérkező válságkezelési mechanizmust alakítson ki, amely a jugoszláv válság kapcsán bizonyíthatja be életrevalóságát. Luxemburgban eredetileg a nyugat-európai integráció lett volna terítéken, de ezt a problémát háttérbe szorította a jugoszláv ügy, ami nemcsak az EK, hanem a 35 országból álló EBEÉ mozgósítását is megkívánja. Epilógus, a tudósító számára a szombat délutáni sajtókonferencia még aznap este folytatódott. Immár nem Poosszal, a Luxemburg és Belgrád között ingázó diplomatával, hanem civil, de nem a pályán kívüli emberekkel. Az egyik német televízió beszélgetésre hívta meg a jugoszláviai nemzetek egy-egy Németországban élő vagy ott tartózkodó képviselőjét. Okos, higgadt, párbeszédet és kompromisszumot sürgető szavaik meghökkentő kontrasztban voltak a Belgrádban, Zágrábban, Ljubljanában felröppenő nyilatkozatokkal. Szinte valamennyien - a szerb, a bosnyák, az albán meghívott is - aggodalommal és rosszallással követték nyomon az eseményeket. „A farkasok és sakálok órája ez” - mondotta egy jó arcú bosnyák értelmiségi. Az érvek hangját elnyomja a nacionalista eufória, állították, s arról beszéltek, hogy a mérsékelt elemeket jóformán mindenütt kinyomták a vezetésből. Nagy-Britanniában nemsokára véget érhet a recesszió A London Business School (LBS) gazdasági előrejelző központja szerint Nagy-Britanniában valószínűleg nemsokára véget ér a recesszió, de a gazdaság újjáéledése visszafogott lesz, s teljesítménye 1993- ig nem éri el az 1990-es szintet. A vállalatok továbbra is csökkentik beruházásaikat, s jövő nyárra a munkanélküliek száma 2,8 millióra növekszik - teszi hozzá a jelentés. A brit gazdasági teljesítmény fordulópontját a lakossági fogyasztás megélénkülése fogja jelenteni, valószínűleg az év második felében, ami az alacsonyabb kamatlábaknak (jelenleg 11,5 százalék) és a csökkenő inflációnak lesz köszönhető. A gazdaság egésze azonban ebben az évben még csaknem 2 százalékos visszaesésre számíthat, s 1992-ben is csak 1,6 százalékos lesz a növekedés. A recesszióval összefüggő állami kiadások növekedése az 1991/92-es pénzügyi év költségvetési deficitjét várhatóan 10 milliárd fontra nyomja fel, a korábban prognosztizált 8 milliárddal szemben. (Reuter) A CONTROLL Rt. pályázatot hirdet import üzletkötői munkakörbe. Feltételek: magas szintű angol nyelvtudás, számítástechnikai ismeret, 2-3 éves gyakorlat. A pályázatokat az 1476 Bp. Pf. 183. Flegler Beatrix személyzeti vezető címre várjuk. Konvertibilis lej? Három hónapon belül konvertibilis lesz a román lej - nyilatkozta Petre Roman román miniszterelnök egy televíziós interjúban. Ugyanennyi időn belül egységesíteni szeretnék a pénz hazai árfolyamát is, keleti szomszédunknál ugyanis kétféle árfolyam van érvényben: a hivatalos szerint 1 USA-dollár 60 lejt ér, bankközi elszámolásokban viszont 200 lejt adnak érte. Roman szerint az új, egységes árfolyam valahol a kettő között lesz, de közelebb a jelenlegi hivataloshoz. (MTI) Magyarországon is BEMUTATKOZIK négy jó nevű sörforgalmazó cég sramlizenés SÖRFESZTIVÁL június 28.-július 7., naponta 12-24 óráig a novotel budapest szálló teraszain, a BAH csomópontnál Budapest XII., Alkotás u. 63-67. VILAGGAZDASAG Japán kamatlábcsökkentés a gazdaság finomhangolása érdekében A tegnapi tokiói üzleti nap ebédszünetében jelentette be a japán központi bank, hogy 6 százalékról 5,5 százalékra mérsékli az irányadó leszámítolási kamatláb nagyságát. A jegybank vezetői és a közgazdászok véleménye szerint a kamatláb csökkentését az tette lehetővé, hogy az infláció elérni látszik csúcspontját, az ingatlanárak az utóbbi időben stabilizálódtak, és a jen relatív erősödése megkönnyítette a hitelenyhítést. Japán négy éve először csökkentett kamatlábat. (A kamatcsökkentés nemzetközi valutapiaci hatásáról lásd írásunkat a 15. oldalon.) A monetáris politika mostanáig tartó szigorítását 1989 májusában kezdte el a japán jegybank, amikor az egészségtelenül emelkedő ingatlan- és részvényárak letörésére s az inflációs nyomás levezetésére emelni kezdte az akkor még csak 2,5 százalékos leszámítolási kamatlábat. A kamatlábcsökkentést kísérő közleményekben hangsúlyozzák, a hitelenyhítés nem jelenti azt, hogy ne az infláció kézben tartása maradna a jegybanki stratégia középpontjában. A mostani kamatlábcsökkentés ugyanakkor egyfajta megelőző lépés. Egyrészt Washington már jó ideje sürgette a japán kamatlábak mérséklését, másrészt Tokióban is fölfigyeltek olyan jelekre, amelyek a dinamikus gazdasági növekedés mérséklődésére utalnak, így a hitelenyhítés a gazdaság finomhangolására tett lépés. Vannak azonban, akik gyanakodnak, hogy a japán jegybank a kamatenyhítéssel a botránytól sújtott részvénypiac számára kívánt mentőövet dobni. A tokiói tőzsde 225 legfontosabb részvényének mozgását követő Nikkei index ugyanis lejtőre került azt követően, hogy a Nomura Securities és a Nikko Securities elnöke kétes ügyletek miatt lemondott, míg a négy legnagyobb brókercég „másik fele”, a Daiwa Securities és a Jamaicsi Securities is elismerte, hogy legnagyobb ügyfeleiket kárpótolták a tőzsdei veszteségekért. A tőzsdebotrány hatására a Nikkei a múlt héten 984,12 pontot, azaz 4,05 százalékot vesztett értékéből, és a pénteki zárásra veszélyesen közel került a lélektani határnak tekintett 23 ezer ponthoz. A tokiói brókerek véleménye szerint a Nikkei indexnek - és így a részvényárfolyamoknak - a23 ezer pontos határ után legközelebb már csak 20 ezer pontnál van támasztéka. A részvényárfolyamok esése rendkívül kellemetlen a japán kereskedelmi bankoknak is, mert nagy részvénypakettekkel rendelkeznek, amelyek ha sokat veszítenek értékükből, akkor a bankok nem tudnak megfelelni a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által megszabott tőkebiztonsági követelményeknek. A japán jegybank tagadja, hogy tőzsdementési megfontolások vezették volna a kamatcsökkentésnél, tény azonban, hogy a hétfői üzletnap végére a Nikkei a péntekinél 817,8 ponttal - 3,51 százalékkal - magasabban, újra 24 ezer pont fölött zárt. Igaz, ez is messze van még az árfolyamok túlértékelt voltát jellemző, 1989 decemberi 38 915,87 pontos értéktől.. A valutapiacokon a jen árfolyamára szinte semmilyen hatással nem volt a kamatcsökkentés, ugyanis már az év eleje óta számítottak a lépésre. Sőt, paradox módon a japán valuta még némileg erősödött is a bejelentés után - inkább a német márkához képest -, mert eltűnt a kamatcsökkentés időzítéséhez fűződő bizonytalanság a piacokról. (Reuter, AP-DJ) A Javlinszkij-tervezet szerint a Nyugatnak támogatnia kell a Szovjetuniót A Nyugatnak jelentős segélyekkel kell támogatnia Mihail Gorbacsov szovjet elnöknek a gazdaság talpraállítására irányuló törekvéseit, különben a világ az atomháború és a környezeti katasztrófa felé sodródik - hangoztatta a Grigorij Javlinszkij vezette szovjet-amerikai szakértői csoport reformtervezetében, amely tegnap látott napvilágot Moszkvában. Az 54 oldalas dokumentum meglehetősen apokaliptikus képet fest az összeomlóban lévő szovjet gazdaságról: ha a moszkvai vezetés továbbra is csak ímmel-ámmal hajtja végre a gazdasági reformokat, akkor a jelenlegi hanyatlás hamarosan szabadesésbe megy át. Külföldi segítség híján az inflációs ráta 100 százalékos lesz, és óriási költségvetési és fizetésimérleghiánnyal kell számolni. A Javlinszkij-féle forgatókönyv szerint a gazdasági összeomlás a Szovjetunió erőszakkal kísért széthullását vonja maga után, megnövelve az atomháború kockázatát, valamint a káosz és a polgárháború veszélyét, arról nem is szólva, hogy újabb „csernobilok” keletkezhetnek. A dokumentum a legrosszabb variáció elkerüléséhez szükséges alapelveket a következőkben fogalmazza meg: a Szovjetunió demokratizálódása, párosulva a köztársaságok nagyobb önállóságával, a piacgazdasági rendszer kiépítése, a világgazdaságba történő bekapcsolódás valamint az új világgazdasági rend kialakításában való együttműködés. Miután a Szovjetunió önerőből képtelen megoldani a piacgazdaságra való áttérés nehézségeit, ezért a szerzők nagy összegű nyugati segélyeket tartanak szükségesnek. A szovjet átalakulás sikere a Nyugat számára is kézzelfogható előnyökkel járna, és a világ az eddiginél jóval közelebb kerülne a béke megszilárdulásához. Bár egyes amerikai szakértők úgy vélik, hogy a terv valahol félúton van a zsarolás és a túlzás között, valószínű, hogy egyes vonatkozásait Gorbacsov elnök beleépíti abba a programba, amellyel a hetek vezetőit kívánja meggyőzni a londoni csúcstalálkozón. A terv kezdő lépésként javasolja az árak teljes körű liberalizációját, az állami tulajdon magánkézbe adását, valamint a Világbankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozást. (Reuter, MTI) Ukrajna saját valuta bevezetését tervezi Az ukrán kormány bejelentette, hogy egy év múlva saját, konvertibilis nemzeti valutát vezetnek be grivna néven. Addig is - átmeneti intézkedésként - U betűt nyomtatnak a szovjet rubelbankjegyekre. Mint azt Vitold Fokin ukrán miniszterelnök a köztársasági parlamentben elmondta, az új U-rubelek egyelőre azokat a kuponokat helyettesítik, melyekkel - a munkabér részeként - állami üzletekben élelmiszert és tartós fogyasztási cikkeket lehet vásárolni. Hozzátette, hogy az új pénzt két fokozatban vezetik be: az elsőben annyi U- rubelt nyomnak, mely fedezi a lakosság élelmiszer-vásárlásait, a második fázisban pedig már elégséges mennyiség áll majd rendelkezésre minden készpénzfizetés lebonyolítására. Egy vezető ukrán közgazdász szerint kétséges, hogy Moszkva engedélyezi-e ezt az intézkedést, mely a növekvő mértékben radikalizálódó Ukrajna újabb lépése lenne a nagyobb autonómia felé. (Reuter) 1991. július 2. Szovjet privatizáció: törvény már van (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet kormány abban reménykedik, hogy a kiárusítás révén 1992 végéig 170-200 milliárd rubelhez, a második szakaszban pedig újabb 350-450 milliárd rubelhez juthat, s így lefaraghat valamit a belső államadósságból és a költségvetési deficitből. A jogszabály és a kormány számításait azonban minden bizonnyal keresztülhúzzák majd a köztársaságok. Oroszországban egy egészen más alapállásból kiinduló privatizációt szeretnének végrehajtani. Névre szóló, 7 ezer rubel értékű csekkfüzeteket akarnak szétosztani a lakosság között, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon. Ha más vidékeken hallgatnak is a központi kormány inflációs aggályaira, az orosz tervekkel kapcsolatban könnyen követhetik Ukrajna példáját, ahol egyszerűen köztársasági tulajdonnak kiáltottak ki minden állami vállalatot, s ezek után aligha fognak privatizációjukért milliárdokat befizetni a központi kasszába. Alapvető gondok lesznek a szovjet mércével mérve korszerűen felszerelt baltikumi üzemekkel is, hiszen amióta a három köztársaság kikiáltotta függetlenségét, természetesen nem a moszkvai költségvetés bevételeit szeretné gyarapítani. Miközben várhatóan elhúzódó privatizációs állóháború bontakozik ki a központ és a köztársaságok között, az ország gazdasága tovább csúszik lefelé a lejtőn. A kommunista pártlap, a Pravda elsőoldalas cikkben közölte hétfőn, hogy áprilisban és májusban a tavalyi évhez képest felgyorsult a termelés visszaesése. A helyi hatóságok mindenütt a megtermelt áru visszatartására és újraelosztására törekszenek, így Moszkva az idén eddig 154 ezer tonna hússal és negyedmillió tonna tejtermékkel kevesebbet kapott a leszerződött mennyiségnél. A Pravda szerint a helyzet a második félévben sem javul, s az idén csak 800-850 milliárd rubel értékű árut tud majd forgalomba hozni a kereskedelem, ami annyit jelent, hogy 300 milliárdra növekszik a lakosságnál elfekvő elkölthetetlen rubeltartalék. VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadók: a kft. ügyvezetői A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 1804311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet. Szerkesztette: Elek János