Világgazdaság, 1991. augusztus (23. évfolyam, 147/5653-167/5673. szám)

1991-08-01 / 147. (5653.) szám

A "MIL" JELENTI A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG HIÁNYA AZ MNB SZERINT 150 MILLIÓ DOLLÁR VOLT az első félévben, miközber­ a kormány 1 milliárd dollárt prognosztizált. AZ ADRIA-KŐOLAJVEZETÉK VITÁS PÉNZÜGYI KÉRDÉSEIT RENDEZŐ JEGYZŐKÖNYVET írt alá teg­nap Pozsonyban Magyarország és Csehszlovákia. A komp­romisszum értelmében a Csurgó-Tupa közti vezetékszakasz tulajdonosi és rendelkezési joga a magyaroké. A BŐS-NAGYMAROS KÉRDÉSÉBEN KINYILVÁNÍ­TOTT MAGYAR HAJTHATATLANSÁG hosszú időre megronthatja Csehszlovákia kapcsolatait Magyarországgal - jelentette ki a Lidové Novinynak adott interjújában Jozef Vavrousek, a csehszlovák szövetségi környezetvédelmi miniszter. AZ MSZP NEM TÁMOGATJA AZT A SZTRÁJKOT, amelyet a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség a parlament által elfogadott szakszervezeti tövény elleni tiltakozásként hirdetett meg a jövő hétre. HAT LITVÁN HATÁRŐRT MEGÖLTEK ismeretlen fegyveresek. A szovjet hadsereg feketesapkás, különleges alakulatai tagadják, hogy ők lennének a tettesek. Gorbacsov szovjet elnök vizsgálatot jelentett be az ügyben. IRAK ÚJRA MEGPRÓBÁLTA ELTITKOLNI NUKLEÁ­RIS berendezéseit és atomprogramjának részleteit az ENSZ megbízásából a helyszínen vizsgálatot végző Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) küldöttsége elől - közölte jelentésében az IAEA igazgatója. Az ENSZ szerint Irak több vegyi fegyverrel rendelkezik, mint amennyit eddig bevallott. BUSH ÚJRA ELNÖKNEK JELÖLTETI MAGÁT „az országa kedvéért” 1992-ben - jelentette ki a moszkvai csúcs­­találkozón Barbara Bush, az amerikai elnök felesége. Közvetlen kapcsolatokat sürgetett Taj­pej ÉS PEKING között egy magas rangú tajvani hivatal­nok. A sziget és Kína között egyelőre csak hongkongi közvetítéssel folyt a kereskedelem, a közvetlen kapcsolat még mindig tilos. ALBÁNIA HORVÁTORSZÁGGAL KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁST kötött. Albánia elektromos áramért cserében élelmiszert kap. Az ügylet értéke 10 millió dollár. LENGYELORSZÁG TÁRSULÁSI TÁRGYALÁSAI IS ELAKADTAK AZ EK-VAL. Varsói értékelés szerint Len­gyelország közelebb áll a társulási szerződés aláírásához, mint Magyarország vagy Csehszlovákia. A ROMÁN LEJ KONVERTIBILISSÉ VÁLIK HÉTFŐTŐL - jelentette a francia hírügynökség a Román Nemzeti Bank tegnap nyilvánosságra hozott határozatára hivatkozva. A határozat engedélyezi a bankoknak és az utazási irodáknak is, hogy augusztus 5-től szabad árfolyammal dolgozó átváltóirodákat nyissanak. Hivatalosan egy dollár 60 lejt ér, ám a bankközi és feketepiacon az árfolyam 270 lej. A ROMÁN KERESKEDELMI VÁLLALATOK PRI­VATIZÁCIÓJÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ELFOGADTA a bukaresti parlament mindkét háza. A törvény szerint va­lamennyi felnőtt román állampolgár ingyenes tulajdonjegy­hez juthat az érintett vállalatok vagyonának 30 százalékáig. A maradék 70 százalékot magánbefektetők vásárolhatják meg. ÖNGYILKOS LETT CEAUSESCU SÓGORA. A 70 éves volt fémipari miniszter kiugrott annak a kórháznak a hetedik emeletéről, ahol szívpanaszokkal ápolták. FRANCIAORSZÁG FÖLEMELTE AZ AUTÓPÁLYÁK HASZNÁLATI DÍJÁT az augusztusi szabadságolások előtt. Az emelés mértéke 4,3 százalék. A Párizsból Lyonba vezető 450 kilométeres szakasz például 108 helyett 112 frankba fog kerülni. A MONGOL KP ELFOGADTA A PIACGAZDASÁG IRÁNYÁBA vezető reformokat. 1400 KELETNÉMET VÁLLALATVEZETŐT BOCSÁ­TOTT EL tavaly október óta a keletnémet állami vállalatok privatizációját intéző Treuhand ügynökség. DÁNIÁBAN NÉPSZAVAZÁST RENDEZNEK szeptem­berben arról, hogy az ország csatlakozzon-e az Európai Közösség gazdasági és monetáris uniójához. ELHÚZTAK A VEGYES BANKOK A Magyar Bankszövetség szerint a hazai pénzintézeti „mamutok” az átlagot alulról közelítő teljesítményt nyújtottak. * (3. oldal) A BANKTÖRTÉNELEM EDDIGI LEGNAGYOBB SVINDLIJE Bebizonyosodott, hogy a BCCI részt vett a kolumbiai kábítszószerpénzek tisztára mosásában is. (8. oldal) Moszkvában aláírták a START-megállapodást Fegyverkezés helyett béketeremtés a Közel-Keleten Megszületett a fegyverkezési verseny utáni első nukleáris fegyvercsökkentési egyezmény: Bush és Gorbacsov Moszkvá­ban kézjegyével látta el a START-szerződést, amit az ame­rikai elnök „a béke felé tett hatalmas lépésnek” nevezett. A globális partneri viszony jegyében a két nagyhatalom a közel­­keleti rendezés felé fordul, a két elnök ugyanis bejelentette, hogy októberre nemzetközi békekonferenciát hívnak össze. Bush csütörtökön újra a térségbe küldi külügyminiszterét. Rövi­desen Besszmertnih is Izraelbe megy „a diplomáciai viszony helyreállításához szükséges dokumentumokkal”. Több tárgyalógeneráció és kilencévi huzavona után meg­született a nukleáris fegyvere­ket csökkentő START-egy­ez­­mény, ami megkoronázza s egyben lezárja a szovjet-amerikai kétoldalú csúcstalálkozókat. A hideghá­borút formálisan is lezáró ak­tus után ugyanis a két államfő arról beszélt, hogy partneri viszonyra fognak törekedni, de a kapcsolat már nemcsak az USA és a Szovjetunió, hanem a Nyugat és a Szovjetunió között fog szövődni, és főleg a gaz­daság területére fog koncentrá­lódni. A hét év alatt végrehajtandó START-megállapodás - Bush szavaival - stabilizáló csökken­tések révén igyekszik mérsékelni a háború kirobbanásának koc­kázatát. A szerződés 35 száza­lékkal csökkenti Moszkva stra­tégiai nukleáris rakétaállományát és 28 százalékkal Washingto­nét, azaz 9 ezer robbanófejet engedélyez az Egyesült Álla­moknak és 7 ezret a Szovjet­uniónak. A katonai szakértők szerint azonban az amerikai számbeli fölényt ellensúlyozza, hogy a hatékonyabbnak és pusztítóbbnak tartott földi in­dítású interkontinentális ballisz­tikus rakétákból a Szovjetunió többel rendelkezik. (Az már más lapra tartozik, hogy mindkét fél nukleáris arzenálja még a kor­látozás után is többszörösen elegendő a Föld elpusztításához.) Az egyezmény előírja azt is, hogy a későbbiekben mindkét félnek 6 ezerre kell csökkente­nie robbanófejeinek számát. Emellett mindkét oldal 1600-ra mérsékli a stratégiai nukleáris rakétahordozóit, legyenek azok földi indítóállom­ások, tenger­alattjárók vagy repülőgépek. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy harmadik országnak nem adnak át stratégiai nukleáris fegyvereket. A START-szerző­­dés érvénytartama először 15 év, ami ötéves periódusokra meg­hosszabbítható. (Folytatás a 2. oldalon) A csetnik vezér a megfigyelőket fenyegeti Előkészítik az EK-trojka útját Nem kívánatosak az Európai Közösség békefenntartó erői Szlavóniában és Krajnában - jelentette ki a Washington Postnak adott interjújában Vojiszlav Seselj, a szerb csetnikek vezére, egyben szerb parlamenti képviselő és a szerb Radikális Párt elnöke. Seselj az amerikai lapnak kijelentette: mindegy, hogy a békefenntartók milyen zászló alatt érkeznek Kelet-Horvát­­országba. Még ha ENSZ-megfigyelők lennének is, a lépést akkor is „a Vatikán által inspirált Szerbia-ellenes agressziónak” tarta­nák. Seselj nyilatkozatában azzal fenyegetőzik, hogy a csetnikek kíméletlen háborút indítanának a megfigyelők ellen. „Megöl­jük a békefenntartókhoz tarto­zó embereket, megmérgezzük vizüket és élelmiszereiket, akárhol is bukkanjanak föl” - közölte, hozzátéve, hogy nincs olyan eszköz, amit ne vetnének be „a külföldi intervenció” el­len. Seselj hangsúlyozta: bár a jugoszláv szövetségi hadsereg a szerb népnek és nem a cset­­nikeknek segít, jó az együtt­működés a csetnikek, a szövet­ségi hadsereg és a jugoszláv kormány között. A jelek szerint az EK köz­vetítői egyelőre bátrak, tegnap ugyanis Belgrádba indult a külügyminiszteri trojka hét végére tervezett megbeszélése­it előkészíteni hivatott, magas rangú diplomatákból álló dele­gáció. Tették ezt annak ellené­re, hogy az államelnökség ülé­séről kedden éjszaka kivonuló horvát származású elnök, Stipe Mesic arra figyelmeztette az EK diplomatáit, hogy Szerbia „minden eszközzel próbálja megakadályozni a trojka oda­­érkezését és az EK megfigye­lői tevékenységét”. Tegnap - miközben Horvátországban folytatódtak az összecsapások - az államelnökség újabb válság­ülést kezdett, amelyre meghív­ták a tagköztársaságok elnöke­it, ám a horvátok újra távol maradtak. Igyekszik bevetni súlyát a Világbank is. Willy Wapenhans, a Világbank alelnöke kijelen­tette, hogy a pénzügyi szerve­zet kész hitelezni Jugoszláviá­nak, amint az országban meg­szűnnek a belháborús események és megkezdődnek az ország jövőjéről a tárgyalások. A Vi­lágbank októberig elhalasztotta egy 121 millió dolláros hitel folyósítását, és felfüggesztette azokat a tárgyalásokat, amelyek az útkorszerűsítésre már jóvá­hagyott 292 millió dollár fel­­használásának részleteit tisz­tázták. Belgrádi közlés szerint a politikai feszültség és a ka­tonai összecsapások miatt a nemzetközi pénzügyi szerveze­tek összesen 1,318 milliárd dollár hitelt tartottak vissza, amelyet Jugoszlávia a közúti és a vasúti hálózat korszerűsítésére kívánt fordítani. (Reuter, APA) Magyar kibocsátás: 250 millió ECU értékű Eurokötvény 150 millió dolláros japán kölcsön felvételére készülünk Magyarország azt tervezi, hogy a következő hetekben 250 millió ECU értékben Eurokötvényt bocsát ki, s a közeljövő­ben 150 millió dolláros szindikátusi kölcsön felvételéről köt megállapodást japán bankokkal. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhe­lyettese szerint - aki mindezt a Reuter iroda budapesti tudósí­tójával közölte - az ECU-köt­­vények kibocsátása segíti Magyarországot abban, hogy az intézményi befektetők szélesebb körét vehesse igénybe. Közeleb­bi részleteket nem közölt, mindössze annyit mondott, hogy máris számos bank ajánlotta fel a tranzakció menedzselését. Az elnökhelyettes hozzátette azon­ban, hogy az ECU és más köt­vények kibocsátása meg­könnyítheti azt, hogy Magyar­­ország növelje kemény deviza­tartalékait, amelyek összege jelenleg 1,7 milliárd dollár. (Folytatás a 3. oldalon) A bartermegállapodás kiterjed Ukrajnára és Kazahsztánra is? A napokban hozták nyilvánosságra, hogy orosz-magyar banki megállapodás született a barterkereskedelem könnyítésére. Várhatóan még az őszi hónapokban sikerül tető alá hozni Ukrajnával és Kazahsztánnal is hasonló, indikatív listán alapuló megállapodást. Ezekre épülhetnek aztán azok a bankközi egyezmények, amelyek minden bizonnyal garantálják az ügyletek sikerét. A Kazah Köztársasággal kötendő 1991. évi kétoldalú gazdasági és kereskedelmi egyezmény születése az utolsó fázisába ért, a dokumentumok aláírása még hátravan ugyan, ehhez gyakorlatilag csak a mellékletben szereplő indikatív lista pontosítása szükséges - közölte lapunkkal Koczka Géza, az NGKM­­ főosztályvezető-he­lyettese. Az Ukrán Köztársaság­gal pedig már júniusban meg­állapodhattunk volna, ha az ukrán minisztériumban nem okoz gondot az indikatív lista: partnerünk a terven felüli áru­alapok külkereskedelmét eről­tetné, de az ukrán fél nem ta­lált egyelőre ilyen szabad ter­mékeket. (Folytatás a 3. oldalon) Új elnök a Bundesbank élén Schlesinger, az „inflációellenes héja” Tizenegy év után távozott a Bundesbank éléről Karl Otto Pohl, és mától - 1993. szeptember 30-ig­­ helyére lép Helmut Schlesinger, az eddigi elnökhelyettes. Mindketten a szigorú monetáris politika és az infláció elleni küzdelem hívei, így csak stílusbeli változás várható. Pöhl ugyanis diplomatikusabb volt nyugati partnereivel, akik Schl­eingert hajthatatlansága és szókimondása miatt „inflációellenes héjának” tartják. Schlesingert is ugyanazok a kihívások várják, mint amik Pöhlt fogadták 1980-ban: az infláció­­ kilencéves­­ csúcsponton van, a folyó fizetési mérleg hiánya duzzad, a költségvetési deficit rekordokat döntöget, a valuta sebezhető. Mindez azonban­ az új elnök számára még meg van fejelve a német egyesítés más természetű gondjaival is. A nyolcvanas évek elején, amikor Pohl vette át a kor­mányaidat a Bundesbanknál, a gazdaság az inflációval a má­sodik olajválságot fizette, va­lamint azt a sikertelen kísérle­tet, amellyel megpróbálta a világ többi részét kirántani az inflá­ció kátyújából. Tizenegy évvel később az áremelkedések üte­me újra csúcsponton van (VILÁGGAZDASÁG, 1991. július 30., 1-2. oldal), amit Schlesinger szerint a szakszer­vezetek agresszív bérpolitikája, valamint a német egyesítés finanszírozása miatt megemelt közvetett adók okoznak. A Fal leomlása óta a német kormány adósságállománya a hétszeresére ugrott, a költségvetési deficit a bruttó nemzeti termék (GNP) 5 százalékára rúg, Kelet-Német­­országba pedig az ország nyu­gati feléből évente legkevesebb 150 milliárd márka áramlik. A világgazdaság többi veze­tő hatalmánál tapasztalható recesszió csökkentette a német termékek iránti keresletet, Kelet- Németország újjáépítése pedig nemcsak a német, hanem a külföldi árucikkek iránt is megnövelte a keresletet. Ez egyenesen vezetett ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 15 milliárd márkára duzzadt az idei év első öt hónapjában. A német márka pedig éppen csak kiheverte a dollár közelmúltbeli erősödését. Ez főleg annak köszönhető, hogy a nemzetkö­zi valutapiacokon kamatemelés­re számítanak azt követően, hogy az infláció júniusban éves szin­ten már 4,5 százalékra emel­kedett. (Folytatás a 2. oldalon)

Next