Világgazdaság, 1991. augusztus (23. évfolyam, 147/5653-167/5673. szám)
1991-08-01 / 147. (5653.) szám
A "MIL" JELENTI A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG HIÁNYA AZ MNB SZERINT 150 MILLIÓ DOLLÁR VOLT az első félévben, miközber a kormány 1 milliárd dollárt prognosztizált. AZ ADRIA-KŐOLAJVEZETÉK VITÁS PÉNZÜGYI KÉRDÉSEIT RENDEZŐ JEGYZŐKÖNYVET írt alá tegnap Pozsonyban Magyarország és Csehszlovákia. A kompromisszum értelmében a Csurgó-Tupa közti vezetékszakasz tulajdonosi és rendelkezési joga a magyaroké. A BŐS-NAGYMAROS KÉRDÉSÉBEN KINYILVÁNÍTOTT MAGYAR HAJTHATATLANSÁG hosszú időre megronthatja Csehszlovákia kapcsolatait Magyarországgal - jelentette ki a Lidové Novinynak adott interjújában Jozef Vavrousek, a csehszlovák szövetségi környezetvédelmi miniszter. AZ MSZP NEM TÁMOGATJA AZT A SZTRÁJKOT, amelyet a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség a parlament által elfogadott szakszervezeti tövény elleni tiltakozásként hirdetett meg a jövő hétre. HAT LITVÁN HATÁRŐRT MEGÖLTEK ismeretlen fegyveresek. A szovjet hadsereg feketesapkás, különleges alakulatai tagadják, hogy ők lennének a tettesek. Gorbacsov szovjet elnök vizsgálatot jelentett be az ügyben. IRAK ÚJRA MEGPRÓBÁLTA ELTITKOLNI NUKLEÁRIS berendezéseit és atomprogramjának részleteit az ENSZ megbízásából a helyszínen vizsgálatot végző Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) küldöttsége elől - közölte jelentésében az IAEA igazgatója. Az ENSZ szerint Irak több vegyi fegyverrel rendelkezik, mint amennyit eddig bevallott. BUSH ÚJRA ELNÖKNEK JELÖLTETI MAGÁT „az országa kedvéért” 1992-ben - jelentette ki a moszkvai csúcstalálkozón Barbara Bush, az amerikai elnök felesége. Közvetlen kapcsolatokat sürgetett Tajpej ÉS PEKING között egy magas rangú tajvani hivatalnok. A sziget és Kína között egyelőre csak hongkongi közvetítéssel folyt a kereskedelem, a közvetlen kapcsolat még mindig tilos. ALBÁNIA HORVÁTORSZÁGGAL KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁST kötött. Albánia elektromos áramért cserében élelmiszert kap. Az ügylet értéke 10 millió dollár. LENGYELORSZÁG TÁRSULÁSI TÁRGYALÁSAI IS ELAKADTAK AZ EK-VAL. Varsói értékelés szerint Lengyelország közelebb áll a társulási szerződés aláírásához, mint Magyarország vagy Csehszlovákia. A ROMÁN LEJ KONVERTIBILISSÉ VÁLIK HÉTFŐTŐL - jelentette a francia hírügynökség a Román Nemzeti Bank tegnap nyilvánosságra hozott határozatára hivatkozva. A határozat engedélyezi a bankoknak és az utazási irodáknak is, hogy augusztus 5-től szabad árfolyammal dolgozó átváltóirodákat nyissanak. Hivatalosan egy dollár 60 lejt ér, ám a bankközi és feketepiacon az árfolyam 270 lej. A ROMÁN KERESKEDELMI VÁLLALATOK PRIVATIZÁCIÓJÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ELFOGADTA a bukaresti parlament mindkét háza. A törvény szerint valamennyi felnőtt román állampolgár ingyenes tulajdonjegyhez juthat az érintett vállalatok vagyonának 30 százalékáig. A maradék 70 százalékot magánbefektetők vásárolhatják meg. ÖNGYILKOS LETT CEAUSESCU SÓGORA. A 70 éves volt fémipari miniszter kiugrott annak a kórháznak a hetedik emeletéről, ahol szívpanaszokkal ápolták. FRANCIAORSZÁG FÖLEMELTE AZ AUTÓPÁLYÁK HASZNÁLATI DÍJÁT az augusztusi szabadságolások előtt. Az emelés mértéke 4,3 százalék. A Párizsból Lyonba vezető 450 kilométeres szakasz például 108 helyett 112 frankba fog kerülni. A MONGOL KP ELFOGADTA A PIACGAZDASÁG IRÁNYÁBA vezető reformokat. 1400 KELETNÉMET VÁLLALATVEZETŐT BOCSÁTOTT EL tavaly október óta a keletnémet állami vállalatok privatizációját intéző Treuhand ügynökség. DÁNIÁBAN NÉPSZAVAZÁST RENDEZNEK szeptemberben arról, hogy az ország csatlakozzon-e az Európai Közösség gazdasági és monetáris uniójához. ELHÚZTAK A VEGYES BANKOK A Magyar Bankszövetség szerint a hazai pénzintézeti „mamutok” az átlagot alulról közelítő teljesítményt nyújtottak. * (3. oldal) A BANKTÖRTÉNELEM EDDIGI LEGNAGYOBB SVINDLIJE Bebizonyosodott, hogy a BCCI részt vett a kolumbiai kábítszószerpénzek tisztára mosásában is. (8. oldal) Moszkvában aláírták a START-megállapodást Fegyverkezés helyett béketeremtés a Közel-Keleten Megszületett a fegyverkezési verseny utáni első nukleáris fegyvercsökkentési egyezmény: Bush és Gorbacsov Moszkvában kézjegyével látta el a START-szerződést, amit az amerikai elnök „a béke felé tett hatalmas lépésnek” nevezett. A globális partneri viszony jegyében a két nagyhatalom a közelkeleti rendezés felé fordul, a két elnök ugyanis bejelentette, hogy októberre nemzetközi békekonferenciát hívnak össze. Bush csütörtökön újra a térségbe küldi külügyminiszterét. Rövidesen Besszmertnih is Izraelbe megy „a diplomáciai viszony helyreállításához szükséges dokumentumokkal”. Több tárgyalógeneráció és kilencévi huzavona után megszületett a nukleáris fegyvereket csökkentő START-egyezmény, ami megkoronázza s egyben lezárja a szovjet-amerikai kétoldalú csúcstalálkozókat. A hidegháborút formálisan is lezáró aktus után ugyanis a két államfő arról beszélt, hogy partneri viszonyra fognak törekedni, de a kapcsolat már nemcsak az USA és a Szovjetunió, hanem a Nyugat és a Szovjetunió között fog szövődni, és főleg a gazdaság területére fog koncentrálódni. A hét év alatt végrehajtandó START-megállapodás - Bush szavaival - stabilizáló csökkentések révén igyekszik mérsékelni a háború kirobbanásának kockázatát. A szerződés 35 százalékkal csökkenti Moszkva stratégiai nukleáris rakétaállományát és 28 százalékkal Washingtonét, azaz 9 ezer robbanófejet engedélyez az Egyesült Államoknak és 7 ezret a Szovjetuniónak. A katonai szakértők szerint azonban az amerikai számbeli fölényt ellensúlyozza, hogy a hatékonyabbnak és pusztítóbbnak tartott földi indítású interkontinentális ballisztikus rakétákból a Szovjetunió többel rendelkezik. (Az már más lapra tartozik, hogy mindkét fél nukleáris arzenálja még a korlátozás után is többszörösen elegendő a Föld elpusztításához.) Az egyezmény előírja azt is, hogy a későbbiekben mindkét félnek 6 ezerre kell csökkentenie robbanófejeinek számát. Emellett mindkét oldal 1600-ra mérsékli a stratégiai nukleáris rakétahordozóit, legyenek azok földi indítóállomások, tengeralattjárók vagy repülőgépek. Kötelezettséget vállaltak arra is, hogy harmadik országnak nem adnak át stratégiai nukleáris fegyvereket. A START-szerződés érvénytartama először 15 év, ami ötéves periódusokra meghosszabbítható. (Folytatás a 2. oldalon) A csetnik vezér a megfigyelőket fenyegeti Előkészítik az EK-trojka útját Nem kívánatosak az Európai Közösség békefenntartó erői Szlavóniában és Krajnában - jelentette ki a Washington Postnak adott interjújában Vojiszlav Seselj, a szerb csetnikek vezére, egyben szerb parlamenti képviselő és a szerb Radikális Párt elnöke. Seselj az amerikai lapnak kijelentette: mindegy, hogy a békefenntartók milyen zászló alatt érkeznek Kelet-Horvátországba. Még ha ENSZ-megfigyelők lennének is, a lépést akkor is „a Vatikán által inspirált Szerbia-ellenes agressziónak” tartanák. Seselj nyilatkozatában azzal fenyegetőzik, hogy a csetnikek kíméletlen háborút indítanának a megfigyelők ellen. „Megöljük a békefenntartókhoz tartozó embereket, megmérgezzük vizüket és élelmiszereiket, akárhol is bukkanjanak föl” - közölte, hozzátéve, hogy nincs olyan eszköz, amit ne vetnének be „a külföldi intervenció” ellen. Seselj hangsúlyozta: bár a jugoszláv szövetségi hadsereg a szerb népnek és nem a csetnikeknek segít, jó az együttműködés a csetnikek, a szövetségi hadsereg és a jugoszláv kormány között. A jelek szerint az EK közvetítői egyelőre bátrak, tegnap ugyanis Belgrádba indult a külügyminiszteri trojka hét végére tervezett megbeszéléseit előkészíteni hivatott, magas rangú diplomatákból álló delegáció. Tették ezt annak ellenére, hogy az államelnökség üléséről kedden éjszaka kivonuló horvát származású elnök, Stipe Mesic arra figyelmeztette az EK diplomatáit, hogy Szerbia „minden eszközzel próbálja megakadályozni a trojka odaérkezését és az EK megfigyelői tevékenységét”. Tegnap - miközben Horvátországban folytatódtak az összecsapások - az államelnökség újabb válságülést kezdett, amelyre meghívták a tagköztársaságok elnökeit, ám a horvátok újra távol maradtak. Igyekszik bevetni súlyát a Világbank is. Willy Wapenhans, a Világbank alelnöke kijelentette, hogy a pénzügyi szervezet kész hitelezni Jugoszláviának, amint az országban megszűnnek a belháborús események és megkezdődnek az ország jövőjéről a tárgyalások. A Világbank októberig elhalasztotta egy 121 millió dolláros hitel folyósítását, és felfüggesztette azokat a tárgyalásokat, amelyek az útkorszerűsítésre már jóváhagyott 292 millió dollár felhasználásának részleteit tisztázták. Belgrádi közlés szerint a politikai feszültség és a katonai összecsapások miatt a nemzetközi pénzügyi szervezetek összesen 1,318 milliárd dollár hitelt tartottak vissza, amelyet Jugoszlávia a közúti és a vasúti hálózat korszerűsítésére kívánt fordítani. (Reuter, APA) Magyar kibocsátás: 250 millió ECU értékű Eurokötvény 150 millió dolláros japán kölcsön felvételére készülünk Magyarország azt tervezi, hogy a következő hetekben 250 millió ECU értékben Eurokötvényt bocsát ki, s a közeljövőben 150 millió dolláros szindikátusi kölcsön felvételéről köt megállapodást japán bankokkal. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese szerint - aki mindezt a Reuter iroda budapesti tudósítójával közölte - az ECU-kötvények kibocsátása segíti Magyarországot abban, hogy az intézményi befektetők szélesebb körét vehesse igénybe. Közelebbi részleteket nem közölt, mindössze annyit mondott, hogy máris számos bank ajánlotta fel a tranzakció menedzselését. Az elnökhelyettes hozzátette azonban, hogy az ECU és más kötvények kibocsátása megkönnyítheti azt, hogy Magyarország növelje kemény devizatartalékait, amelyek összege jelenleg 1,7 milliárd dollár. (Folytatás a 3. oldalon) A bartermegállapodás kiterjed Ukrajnára és Kazahsztánra is? A napokban hozták nyilvánosságra, hogy orosz-magyar banki megállapodás született a barterkereskedelem könnyítésére. Várhatóan még az őszi hónapokban sikerül tető alá hozni Ukrajnával és Kazahsztánnal is hasonló, indikatív listán alapuló megállapodást. Ezekre épülhetnek aztán azok a bankközi egyezmények, amelyek minden bizonnyal garantálják az ügyletek sikerét. A Kazah Köztársasággal kötendő 1991. évi kétoldalú gazdasági és kereskedelmi egyezmény születése az utolsó fázisába ért, a dokumentumok aláírása még hátravan ugyan, ehhez gyakorlatilag csak a mellékletben szereplő indikatív lista pontosítása szükséges - közölte lapunkkal Koczka Géza, az NGKM főosztályvezető-helyettese. Az Ukrán Köztársasággal pedig már júniusban megállapodhattunk volna, ha az ukrán minisztériumban nem okoz gondot az indikatív lista: partnerünk a terven felüli árualapok külkereskedelmét erőltetné, de az ukrán fél nem talált egyelőre ilyen szabad termékeket. (Folytatás a 3. oldalon) Új elnök a Bundesbank élén Schlesinger, az „inflációellenes héja” Tizenegy év után távozott a Bundesbank éléről Karl Otto Pohl, és mától - 1993. szeptember 30-ig helyére lép Helmut Schlesinger, az eddigi elnökhelyettes. Mindketten a szigorú monetáris politika és az infláció elleni küzdelem hívei, így csak stílusbeli változás várható. Pöhl ugyanis diplomatikusabb volt nyugati partnereivel, akik Schleingert hajthatatlansága és szókimondása miatt „inflációellenes héjának” tartják. Schlesingert is ugyanazok a kihívások várják, mint amik Pöhlt fogadták 1980-ban: az infláció kilencéves csúcsponton van, a folyó fizetési mérleg hiánya duzzad, a költségvetési deficit rekordokat döntöget, a valuta sebezhető. Mindez azonban az új elnök számára még meg van fejelve a német egyesítés más természetű gondjaival is. A nyolcvanas évek elején, amikor Pohl vette át a kormányaidat a Bundesbanknál, a gazdaság az inflációval a második olajválságot fizette, valamint azt a sikertelen kísérletet, amellyel megpróbálta a világ többi részét kirántani az infláció kátyújából. Tizenegy évvel később az áremelkedések üteme újra csúcsponton van (VILÁGGAZDASÁG, 1991. július 30., 1-2. oldal), amit Schlesinger szerint a szakszervezetek agresszív bérpolitikája, valamint a német egyesítés finanszírozása miatt megemelt közvetett adók okoznak. A Fal leomlása óta a német kormány adósságállománya a hétszeresére ugrott, a költségvetési deficit a bruttó nemzeti termék (GNP) 5 százalékára rúg, Kelet-Németországba pedig az ország nyugati feléből évente legkevesebb 150 milliárd márka áramlik. A világgazdaság többi vezető hatalmánál tapasztalható recesszió csökkentette a német termékek iránti keresletet, Kelet- Németország újjáépítése pedig nemcsak a német, hanem a külföldi árucikkek iránt is megnövelte a keresletet. Ez egyenesen vezetett ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 15 milliárd márkára duzzadt az idei év első öt hónapjában. A német márka pedig éppen csak kiheverte a dollár közelmúltbeli erősödését. Ez főleg annak köszönhető, hogy a nemzetközi valutapiacokon kamatemelésre számítanak azt követően, hogy az infláció júniusban éves szinten már 4,5 százalékra emelkedett. (Folytatás a 2. oldalon)