Világgazdaság, 1991. december (23. évfolyam, 231/5738-249/5756. szám)

1991-12-03 / 231. (5738.) szám

Ára: 19,50 Ft XXIII. évfolyam, 231. (5738.) szám ÜZLETI NAPILAP 1991. december 3., kedd A forint középárfolyama 100 dollár 7782,80 Ft (-51,80 Ft) 100 márka 4837,04 Ft (+36,43 Ft) 100 ECU 9851,65 Ft (+63,29 Ft) Budapesti tőzsdeindex 784,92 (+2,09) A 3rpg JELENTI Az ukránok nagy többsége a nem hivatalos végeredmény szerint a függetlenségre szavazott, és az elnökválasztást sem kell megismételni, mert Leonyid Kravcsuk a szavazatok csaknem 60 százalékát megszerezte. A szavazáson az eddigi adatok szerint a választásra jogosultak csaknem 84 százaléka vett részt. Erős elnöki kormányzást akar bevezetni Leonyid Kravcsuk. Erről egy varsói lapnak nyilatkozott. Ez azt jelentené, hogy a vezető posztokon az ő emberei vennék át az irányítást, és legfontosabb feladatuk a radikális gazdasági reform mielőbbi és maradéktalan végrehajtása. Kravcsuk kijelentette, hogy nincs szándékában felosz­latni a parlamentet, de a képviselőktől elvárja, hogy támogassák az elnöki hatalmat. Lengyelország tegnap este a világon elsőként elismerte a független Ukrajnát. A magyar parlament állásfoglalása szerint az ukrán választá­sok eredményét tiszteletben kell tartani, ami egyebek között azt is jelenti, hogy rövidesen sor kerülhet az önálló diplomáciai kap­csolatok felvételére Magyarország és Ukrajna között. A bős-nagymarosi beruházásról kezdett tárgyalásokat tegnap Budapesten Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök. Hírek szerint van esély a nézeteltérések áthidalására. A Nemzeti Bank leváltott elnöke, Surányi György továbbra is állami szolgálatban maradhat, ha akar - mondta Antall József miniszterelnök a Parlamentben napirend előtti felszólalásában. Megismételte, hogy a Demokratikus Charta aláírása politikai állás­­foglalás. A fővárosi önkormányzat vezetőivel tárgyalt Boross Péter belügyminiszter a lágymányosi híd építése körül kialakult helyzetről. Arról van szó, hogy a Pénzügyminisztérium - a főváros szerint törvénysértő módon - zárolta azt a 625 millió forintot, amit az Országgyűlés szavazott meg a híd építésére az idei költségvetésből. A jugoszláv helyzetről, illetve a független Ukrajna elismeréséről tárgyaltak Brüsszelben az Európai Közösség külügyminiszterei, akik megvitatták a tervezett politikai unió szerződéstervezetét is. A dokumentumban jónéhány kulcsfontosságú kérdés még most is nyitott, holott a jövő heti közös piaci csúcson már dönteni kellene a szerződésről. Gyakorlatilag eredménytelenül végződött a brit kormányfő többórás megbeszélése a holland miniszterelnökkel a tervezett nyugat-európai gazdasági, kereskedelmi és politikai unió részleteiről. Újabb tárgyalásokat kezdett Belgrádban Cyrus Vance. Az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja Kadijevic jugoszláv nemzetvédelmi miniszterrel és Milosevic szerb elnökkel tárgyalt az ENSZ-erők missziójáról és elhelyezéséről, majd Grazban ugyaner­ről Tudjman horvát elnökkel tanácskozott. Az amerikai hatóságok nem adtak vízumot a közel-keleti tárgyalásokon résztvevő palesztin küldöttség több tanács­adójának, akik egyébként a madridi megnyitón is részt vettek. Szíriában népszavazás kezdődött arról, hogy meghosszabbít­sák-e újabb hét évre Asszad elnök mandátumát. Hafez Asszad 1970-ben került hatalomra és a mostani szavazásnak is ő az egyetlen jelöltje. Az indiai hatóságok letartóztatták a delhi repülőtér egyik szikh nemzetiségű alkalmazottját, mert alaposan gyanúsítható, hogy vasárnap ő csempészett pokolgépet az Air India légitársaság egyik Londonba készülő gépére, amelynek fedélzetén több mint négyszázan voltak. A japán parlament várhatóan határozatban kér bocsánatot az amerikai néptől a Pearl Harbor ellen ötven éve elkövetett támadásért. A tokiói kormány viszont nem vár bocsánatkérést Washingtontól a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásért. Öt év után kiszabadult egy libanoni szélsőséges csoport fogságából Joseph Ch­ippio. Hírek szerint a hét végén a két utolsó amerikai túszt is elengedik és akkor már csak két német és egy olasz férfi marad a libanoni szélsőségesek fogságában. Szeged, sőt Budapest térségében is érezni lehetett azt a földrengést, amelynek epicentruma Temesvártól harminc kilomé­terre a román-jugoszláv határ közelében volt. A lapzártánkig érkezett jelentések szerint a földmozgásoknak halálos áldozatai nem voltak, és az anyagi károk sem túl nagyok. Újabb Q8-benzinkutak Magyarországon? A kuvaiti olajipari miniszter Budapesten Munkatársunktól Nagyszabású üzleti tervekről tárgyal Homoud H. Al-Aqobaha kuvaiti olajipari miniszter Budapesten. Kuvait esetleg további tőkét ruházna be nálunk, és arról is szó van, hogy Magyarország olajat vásárolna az exportját fokozatosan ismét felfuttató sejkségtől. Várhatóan bővülni fog a ma­gyarországi Q8-benzinkúthálózat - legalábbis erről tárgyal ma a ku­vaiti olajipari miniszter a Magyar Olajipari Részvénytársaságnál. A benzinkutak működtetésére a Tech­­noimpex és az Áfor, illetve a MOL Rt. vegyes vállalatot hozott létre kuvaiti partnerével. Az Áfor a tervek szerint 17 benzinkutat visz be apportként a vállalkozásba, de arról is szó lehet, hogy a kuvaiti cég új üzemanyagtöltő állomásokat létesít. A szakmai tárgyalásokon szó lesz arról, miként vehetne részt Kuvait a magyar energiaimport­ban illetve energiaellátásunk di­verzifikálásában, és megvitatják olajiparunk privatizálásának kérdé­seit is. A magyar-kuvaiti olajipari kapcsolatokról folytatott jelenlegi tárgyalások azoknak a korábban megkezdett, nagyszabású együt­tműködési terveknek a felújítása, amelyeket korábban az Öböl­­háború szakított félbe. A magyar vál­lalatok még az iraki agresszió előtt részt vállaltak töb­bek között a kuvaiti olajvezetékek építésében - a Chemokomplex szer­vezésében például a nagykanizsai és a siófoki kőolajipari v­állalat. Az ősszel pedig, mint ismert, a Tech­­noimpex Rt. szervezésében magyar szakemberek sikeresen vettek részt az égő olajkutak oltásában, ami mintegy 13 millió dollár értékű munkát jelentett. A magyar vállalatok most sze­retnének bekapcsolódni az ola­jvezetékrendszer újjáépítésébe, az olajfinomítók rendbehozásába. Ku­vait várhatóan a jövő év végére éri el a háború előtti olajkitermelési szintet. A háborút követően egyébként - a sokoldalú magyar gazdaság­diplomáciai lépéseknek köszön­hetően - már több magyar vállalat sikeresen visszatért a kuvaiti piac­ra, az idei export mintegy 25 millió dollár körül fog alakulni. Az elmúlt évben a magyar kivitel 18 millió dollár volt, az utolsó békeévben, 1989-ben pedig majdnem 40 mil­lió dollárt ért el. Nagy-Britannia kimaradhat a pénzügyi unióból Az Európai Közösség pénzü­gyminiszterei hétvégi tanács­kozásukon jelentős lépést tettek a néhány nap múlva kezdődő maas­­trichti csúcstalálkozó sikeréhez szükséges kompromisszumok kimunkálásában. A tárgyalások középpontjában a tervezett gaz­dasági és pénzügyi unióhoz való csatlakozás, illetve az abból való kimaradás szerepelt. Nagy-Britan­­nia - mint ismeretes - nyitva akarja hagyni a lehetőséget, hogy belátá­sa szerint dönthessen a csatlakozás­ról a pénzügyi unió harmadik fá­zisához. A hollandiai Scheveningenben tartott tanácskozáson olyan formu­lát kerestek, amely lehetővé teszi Nagy-Britannia számára a kívül­­maradást. London ragaszkodott hozzá, hogy a neki megígért záradéknak általános érvényt sze­rezzenek. A német pénzügyminiszter az­zal utasította el ezt a törekvést, hogy a monetáris unió Nagy-Bri­tannia nélkül - vagy későbbi belépésével - is lehetséges, de elképzelhetetlen, ha a tagországok nagyobb számban távol maradnak. A kimaradási záradékhoz egyéb­ként egy ideig az európai szolidar­itást valló Dánia is ragaszkodott. A pénzügyminiszterek megál­lapodást kötöttek a harmadik országokkal szemben folytatandó árfolyampolitikáról. Eszerint a jövőben a miniszteri tanács felel az árfolyamokért, a napi pénzpolitikai kérdésekben azonban - beleértve a kamatmeghatározást és a piaci in­tervenciókat is - a fokozatosan ki­alakítandó közös jegybank lesz il­letékes. (WWD) ÖSSZEOMLÓBAN A JUGOSZLÁV-SZOVJET KERESKEDELEM A Szovjetunió az idén várhatóan csak 55 millió tonna kőolajat ex­portál, 6 millióval kevesebbet, mint egy esztendővel korábban és 69 millióval kevesebbet, mint két évvel ezelőtt - írja a Tanjugra hi­vatkozva az AP-DJ hírügynökség. A számadatokat a jugoszláv gaz­dasági kamara moszkvai képvise­lete tette közzé, megtoldva azzal a pesszimista jóslattal, hogy jövőre a Szovjetunió legfeljebb 30 millió tonna olaj kivitelére lesz képes. A Szovjetunió nem csatlakozott ugyan a Jugoszlávia elleni szank­ciókhoz, de szállítási képtelensége­t felér egyfajta embargóval. Nemcsak az olajszállítás aka­dozik. A Tanjug szerint feleannyi alumínium, nikkel és cellulóz érkezett az idén az országba, mint amennyiben megállapodtak, szén­ből pedig az év első kilenc havában csak 119 ezer tonnát szállítottak 2,2 millió tonna helyett. Az ez évre tervezett 3,2 milliárd dolláros kétoldalú forgalom le­galább egyharmadával zuhan. A kereskedelem hanyatlása tovább késlelteti a Tanjug szerint 7 mil­liárd dollárnyi szovjet adósság visz­­szafizetését. Az évről évre je­lentkező jugoszláv kiviteli többlet a Szovjetunióval szemben az egyik fő oka volt a jugoszláviai infláció gyorsulásának. Nem látszik a kiút, mivel a széthulló Jugoszlávia képtelen új kezdeményezéseket tenni az ugy­ancsak széthulló Szovjetuniónak. (AP-DJ) Mégis lesz új “ Marshall-segély ” ? Az ENSZ átfogó segélyprogramot szorgalmaz a kelet-európai országok gazdaságának talpra állítására “B-Marshall-terv" néven - jelentette be a világszervezet Genfben működő adatgyűjtő és koordinációs testülete, az Európai Gazdasági Bizottság (EGB). A háború utáni újjáépítést szolgáló eredeti Marshall-segélyhez hasonló, nagyszabású pénzügyi akció le­hetőségét vezető nyugati politikusok mindig is elhárították, az anyagi terhekre és a kelet-európai felhasználás fogyatékosságaira hivatkozva. Az EGB azonban olyan drámai mértékű gazdasági romlásról kapott adatokat a térségből, hogy - legalábbis egy deklaráció erejéig - halaszt­hatatlannak minősíti a rászoruló államok összehangolt és nagyvonalú támogatását. Kelet-Európában - amelyhez e szempontból még a volt NDK-t is hozzászámítják - az idén legalább 20 százalékos lesz az ipari termelés visszaesése, 7 millióan vannak munka nélkül, a régió exportja pedig egynegyedrésszel apad, beleértve az egymás közti szállításokat is - olvasható az AP-DJ hírügynökségre hivatkozó MTI-jelentésben. Az ENSZ szakértői szerint most már egyetlen program keretében kellene összefogni a segélyeket, és minél előbb fel kell mérni az áta­lakulóban lévő országok szükségleteit. A feladat sürgető - mondják Genfben -, mert az érintett országok lakossága egyre inkább arról győződik meg, hogy a nyugati országok nem ítélik méltónak hazájukat a hathatósabb felkarolásra. (Az EGB-jelentést részletesen lapunk 6. oldalán ismertetjük.) Szerbiára és Crna Gorára korlátozott szankciók Nincs átütemezés Az Európai Közösség külügy­miniszterei december 2-án megál­lapodtak, hogy az összes jugoszláv köztársaság ellen hozott szank­ciókat feloldja, kivéve Szerbiát és szövetségesét, Crna Gorát - mon­dotta Eyskens belga külügymin­iszter. Azt is elhatározták, hogy Horvátországnak, Szlovéniának, Macedóniának és Bosznia-Herce­govinának ismét nyújtanak ke­reskedelmi és pénzügyi segítséget. “Paradox volna fenntartani szankciókat a jól viselkedő köztár­saságok ellen” - mondta a belga miniszter. A hétfői döntés nem je­lenti, hogy ezeket a köztársaságokat diplomáciailag elismerik, de Maastrichtban a közösség jövő heti csúcsértekezletén megvitatják, hogy az elismerés előmozdítaná-e a békeerő-feszítéseket. Eyskens ki­jelentette, a határozat vonatkozik a kereskedelmi preferenciákra, a 200 millió ecu összegű pénzügyi se­gélyre és a PHARE-program ke­retében Kelet-Európának nyújtott egyéb támogatásokra. A közösség három héttel ezelőtt fogadott el szankciókat egész Ju­goszlávia ellen, hogy rábírja a har­coló feleket a tűzszünet betartására. A büntetőintézkedés részleges feloldását ellenezte Görögország, és fenntartásai voltak Fran­ciaországnak. Az utóbbi szerint meg kellene várni Cyrus Vance­nek, az ENSZ különleges megbí­zottjának esetleges békeered­ményeit. A szankciók tiltják az exportot a közösség piacaira. A jelentésekből nem tűnik ki, miként tesznek különbséget a közösség hatóságai a különféle jugoszláv tagköztársaságokból származó áruk között. A hitelezők Párizsi Klubja nem kíván tárgyalásokat folytatni Ju­goszlávia adósságainak átüte­mezéséről, és amennyiben a jugo­szláv fél folytatni akarja az együttműködést, az eredeti üte­mezésben kell teljesítenie fizetési kötelezettségeit. A Párizsi Klub közleménye szerint Belgrád nem teljesítette 1989 júlusa és 1991 közepe között esedékes 640 millió dolláros kötelezettségét, s az utóbbi 15 hónapban egyáltalán nem fizetett. További aggasztó körülmény, hogy a háborús konfliktus egyre szélesebb méreteket ölt, és zavar­ok lépnek fel a jugoszláv mone­táris rendszerben és a pénzügyi műveletekben. Mindazonáltal egyes hitelezők hajlandók rövid lejárató kölcsönöket nyújtani Szlovéniának és Horvátországnak. Az összes jugoszláv adósság mintegy 14,5 milliárd dollárra te­hető, melyből 11,7 milliárdra a ju­goszláv jegybank vállalt garanciát. (Tanjug) ­­­ 1 Felülkerekedett a dollárpesszimizmus A dollár hétfőn szűk forgalom közepette esett Tokióban, miután nyitás után átmenetileg emelkedett az árfolyam a fedezővásárlások hatására. Ezt azonban alsó limit nélküli eladási megbízások hatására árfolyamesés követte. Európában is gyenge volt a dollár, míg a márka életre kapott, mert a figyelem a szovjet politikai eseményekről a kamatlábakra terelődött. Schlesinger, a Bundesbank elnöke a hétvégén kijelentette, hogy bankja nem veheti fontolóra a rövid lejáratú hitelek kamatlábának leszállítását. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a szövetségi bank tanácsának többsége a kamatemelés híve. Nyitáskor Európában a dollárárfolyam 1,6120 márka körül volt, jóval a pénteki frankfurti hivatalos elszámolási árfolyam 1,6318 márkája alatt. A legtöbb ügynök arra számít, hogy allét amerikai statisztikái kedvezőtlen képet fognak mutatni az amerikai gazdaság helyzetéről. Ennek alapján arra számítanak, hogy a dollár decemberben gyenge marad, és még 1,60 márka alatti árfolyam is elképzelhető, de az új év után elképzelhető a megerősödése. A maastrichti előkészületek kedvezőtlenül hatnak a font sterling árfolyamára, mert a jelentések azt mutatják, hogy Nagy-Britannia egyre inkább elszigetelődik a közösségen belül. New Yorkban a hétfői nyitás után a dollár kissé magasabb szintet ért el két órával korábbi európai árfolyamához képest. A tőzsdések véleménye szerint azonban a hangulat általában inkább a dollár esésére számít ezen a héten. Magyar idő szerint fél három körül a dollárt 1,6080 márkával jegyezték, ami jóval kevesebb a péntek késő délutáni 1,6243-nál. A tokiói részvényárfolyamok esése is kedvezőtlenül befolyásolta a dollár New York­­ árfolyamát. (Reuter, AP­DJ)

Next