Világgazdaság, 1991. december (23. évfolyam, 231/5738-249/5756. szám)
1991-12-03 / 231. (5738.) szám
Ára: 19,50 Ft XXIII. évfolyam, 231. (5738.) szám ÜZLETI NAPILAP 1991. december 3., kedd A forint középárfolyama 100 dollár 7782,80 Ft (-51,80 Ft) 100 márka 4837,04 Ft (+36,43 Ft) 100 ECU 9851,65 Ft (+63,29 Ft) Budapesti tőzsdeindex 784,92 (+2,09) A 3rpg JELENTI Az ukránok nagy többsége a nem hivatalos végeredmény szerint a függetlenségre szavazott, és az elnökválasztást sem kell megismételni, mert Leonyid Kravcsuk a szavazatok csaknem 60 százalékát megszerezte. A szavazáson az eddigi adatok szerint a választásra jogosultak csaknem 84 százaléka vett részt. Erős elnöki kormányzást akar bevezetni Leonyid Kravcsuk. Erről egy varsói lapnak nyilatkozott. Ez azt jelentené, hogy a vezető posztokon az ő emberei vennék át az irányítást, és legfontosabb feladatuk a radikális gazdasági reform mielőbbi és maradéktalan végrehajtása. Kravcsuk kijelentette, hogy nincs szándékában feloszlatni a parlamentet, de a képviselőktől elvárja, hogy támogassák az elnöki hatalmat. Lengyelország tegnap este a világon elsőként elismerte a független Ukrajnát. A magyar parlament állásfoglalása szerint az ukrán választások eredményét tiszteletben kell tartani, ami egyebek között azt is jelenti, hogy rövidesen sor kerülhet az önálló diplomáciai kapcsolatok felvételére Magyarország és Ukrajna között. A bős-nagymarosi beruházásról kezdett tárgyalásokat tegnap Budapesten Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök. Hírek szerint van esély a nézeteltérések áthidalására. A Nemzeti Bank leváltott elnöke, Surányi György továbbra is állami szolgálatban maradhat, ha akar - mondta Antall József miniszterelnök a Parlamentben napirend előtti felszólalásában. Megismételte, hogy a Demokratikus Charta aláírása politikai állásfoglalás. A fővárosi önkormányzat vezetőivel tárgyalt Boross Péter belügyminiszter a lágymányosi híd építése körül kialakult helyzetről. Arról van szó, hogy a Pénzügyminisztérium - a főváros szerint törvénysértő módon - zárolta azt a 625 millió forintot, amit az Országgyűlés szavazott meg a híd építésére az idei költségvetésből. A jugoszláv helyzetről, illetve a független Ukrajna elismeréséről tárgyaltak Brüsszelben az Európai Közösség külügyminiszterei, akik megvitatták a tervezett politikai unió szerződéstervezetét is. A dokumentumban jónéhány kulcsfontosságú kérdés még most is nyitott, holott a jövő heti közös piaci csúcson már dönteni kellene a szerződésről. Gyakorlatilag eredménytelenül végződött a brit kormányfő többórás megbeszélése a holland miniszterelnökkel a tervezett nyugat-európai gazdasági, kereskedelmi és politikai unió részleteiről. Újabb tárgyalásokat kezdett Belgrádban Cyrus Vance. Az ENSZ-főtitkár személyes megbízottja Kadijevic jugoszláv nemzetvédelmi miniszterrel és Milosevic szerb elnökkel tárgyalt az ENSZ-erők missziójáról és elhelyezéséről, majd Grazban ugyanerről Tudjman horvát elnökkel tanácskozott. Az amerikai hatóságok nem adtak vízumot a közel-keleti tárgyalásokon résztvevő palesztin küldöttség több tanácsadójának, akik egyébként a madridi megnyitón is részt vettek. Szíriában népszavazás kezdődött arról, hogy meghosszabbítsák-e újabb hét évre Asszad elnök mandátumát. Hafez Asszad 1970-ben került hatalomra és a mostani szavazásnak is ő az egyetlen jelöltje. Az indiai hatóságok letartóztatták a delhi repülőtér egyik szikh nemzetiségű alkalmazottját, mert alaposan gyanúsítható, hogy vasárnap ő csempészett pokolgépet az Air India légitársaság egyik Londonba készülő gépére, amelynek fedélzetén több mint négyszázan voltak. A japán parlament várhatóan határozatban kér bocsánatot az amerikai néptől a Pearl Harbor ellen ötven éve elkövetett támadásért. A tokiói kormány viszont nem vár bocsánatkérést Washingtontól a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásért. Öt év után kiszabadult egy libanoni szélsőséges csoport fogságából Joseph Chippio. Hírek szerint a hét végén a két utolsó amerikai túszt is elengedik és akkor már csak két német és egy olasz férfi marad a libanoni szélsőségesek fogságában. Szeged, sőt Budapest térségében is érezni lehetett azt a földrengést, amelynek epicentruma Temesvártól harminc kilométerre a román-jugoszláv határ közelében volt. A lapzártánkig érkezett jelentések szerint a földmozgásoknak halálos áldozatai nem voltak, és az anyagi károk sem túl nagyok. Újabb Q8-benzinkutak Magyarországon? A kuvaiti olajipari miniszter Budapesten Munkatársunktól Nagyszabású üzleti tervekről tárgyal Homoud H. Al-Aqobaha kuvaiti olajipari miniszter Budapesten. Kuvait esetleg további tőkét ruházna be nálunk, és arról is szó van, hogy Magyarország olajat vásárolna az exportját fokozatosan ismét felfuttató sejkségtől. Várhatóan bővülni fog a magyarországi Q8-benzinkúthálózat - legalábbis erről tárgyal ma a kuvaiti olajipari miniszter a Magyar Olajipari Részvénytársaságnál. A benzinkutak működtetésére a Technoimpex és az Áfor, illetve a MOL Rt. vegyes vállalatot hozott létre kuvaiti partnerével. Az Áfor a tervek szerint 17 benzinkutat visz be apportként a vállalkozásba, de arról is szó lehet, hogy a kuvaiti cég új üzemanyagtöltő állomásokat létesít. A szakmai tárgyalásokon szó lesz arról, miként vehetne részt Kuvait a magyar energiaimportban illetve energiaellátásunk diverzifikálásában, és megvitatják olajiparunk privatizálásának kérdéseit is. A magyar-kuvaiti olajipari kapcsolatokról folytatott jelenlegi tárgyalások azoknak a korábban megkezdett, nagyszabású együttműködési terveknek a felújítása, amelyeket korábban az Öbölháború szakított félbe. A magyar vállalatok még az iraki agresszió előtt részt vállaltak többek között a kuvaiti olajvezetékek építésében - a Chemokomplex szervezésében például a nagykanizsai és a siófoki kőolajipari vállalat. Az ősszel pedig, mint ismert, a Technoimpex Rt. szervezésében magyar szakemberek sikeresen vettek részt az égő olajkutak oltásában, ami mintegy 13 millió dollár értékű munkát jelentett. A magyar vállalatok most szeretnének bekapcsolódni az olajvezetékrendszer újjáépítésébe, az olajfinomítók rendbehozásába. Kuvait várhatóan a jövő év végére éri el a háború előtti olajkitermelési szintet. A háborút követően egyébként - a sokoldalú magyar gazdaságdiplomáciai lépéseknek köszönhetően - már több magyar vállalat sikeresen visszatért a kuvaiti piacra, az idei export mintegy 25 millió dollár körül fog alakulni. Az elmúlt évben a magyar kivitel 18 millió dollár volt, az utolsó békeévben, 1989-ben pedig majdnem 40 millió dollárt ért el. Nagy-Britannia kimaradhat a pénzügyi unióból Az Európai Közösség pénzügyminiszterei hétvégi tanácskozásukon jelentős lépést tettek a néhány nap múlva kezdődő maastrichti csúcstalálkozó sikeréhez szükséges kompromisszumok kimunkálásában. A tárgyalások középpontjában a tervezett gazdasági és pénzügyi unióhoz való csatlakozás, illetve az abból való kimaradás szerepelt. Nagy-Britannia - mint ismeretes - nyitva akarja hagyni a lehetőséget, hogy belátása szerint dönthessen a csatlakozásról a pénzügyi unió harmadik fázisához. A hollandiai Scheveningenben tartott tanácskozáson olyan formulát kerestek, amely lehetővé teszi Nagy-Britannia számára a kívülmaradást. London ragaszkodott hozzá, hogy a neki megígért záradéknak általános érvényt szerezzenek. A német pénzügyminiszter azzal utasította el ezt a törekvést, hogy a monetáris unió Nagy-Britannia nélkül - vagy későbbi belépésével - is lehetséges, de elképzelhetetlen, ha a tagországok nagyobb számban távol maradnak. A kimaradási záradékhoz egyébként egy ideig az európai szolidaritást valló Dánia is ragaszkodott. A pénzügyminiszterek megállapodást kötöttek a harmadik országokkal szemben folytatandó árfolyampolitikáról. Eszerint a jövőben a miniszteri tanács felel az árfolyamokért, a napi pénzpolitikai kérdésekben azonban - beleértve a kamatmeghatározást és a piaci intervenciókat is - a fokozatosan kialakítandó közös jegybank lesz illetékes. (WWD) ÖSSZEOMLÓBAN A JUGOSZLÁV-SZOVJET KERESKEDELEM A Szovjetunió az idén várhatóan csak 55 millió tonna kőolajat exportál, 6 millióval kevesebbet, mint egy esztendővel korábban és 69 millióval kevesebbet, mint két évvel ezelőtt - írja a Tanjugra hivatkozva az AP-DJ hírügynökség. A számadatokat a jugoszláv gazdasági kamara moszkvai képviselete tette közzé, megtoldva azzal a pesszimista jóslattal, hogy jövőre a Szovjetunió legfeljebb 30 millió tonna olaj kivitelére lesz képes. A Szovjetunió nem csatlakozott ugyan a Jugoszlávia elleni szankciókhoz, de szállítási képtelenséget felér egyfajta embargóval. Nemcsak az olajszállítás akadozik. A Tanjug szerint feleannyi alumínium, nikkel és cellulóz érkezett az idén az országba, mint amennyiben megállapodtak, szénből pedig az év első kilenc havában csak 119 ezer tonnát szállítottak 2,2 millió tonna helyett. Az ez évre tervezett 3,2 milliárd dolláros kétoldalú forgalom legalább egyharmadával zuhan. A kereskedelem hanyatlása tovább késlelteti a Tanjug szerint 7 milliárd dollárnyi szovjet adósság viszszafizetését. Az évről évre jelentkező jugoszláv kiviteli többlet a Szovjetunióval szemben az egyik fő oka volt a jugoszláviai infláció gyorsulásának. Nem látszik a kiút, mivel a széthulló Jugoszlávia képtelen új kezdeményezéseket tenni az ugyancsak széthulló Szovjetuniónak. (AP-DJ) Mégis lesz új “ Marshall-segély ” ? Az ENSZ átfogó segélyprogramot szorgalmaz a kelet-európai országok gazdaságának talpra állítására “B-Marshall-terv" néven - jelentette be a világszervezet Genfben működő adatgyűjtő és koordinációs testülete, az Európai Gazdasági Bizottság (EGB). A háború utáni újjáépítést szolgáló eredeti Marshall-segélyhez hasonló, nagyszabású pénzügyi akció lehetőségét vezető nyugati politikusok mindig is elhárították, az anyagi terhekre és a kelet-európai felhasználás fogyatékosságaira hivatkozva. Az EGB azonban olyan drámai mértékű gazdasági romlásról kapott adatokat a térségből, hogy - legalábbis egy deklaráció erejéig - halaszthatatlannak minősíti a rászoruló államok összehangolt és nagyvonalú támogatását. Kelet-Európában - amelyhez e szempontból még a volt NDK-t is hozzászámítják - az idén legalább 20 százalékos lesz az ipari termelés visszaesése, 7 millióan vannak munka nélkül, a régió exportja pedig egynegyedrésszel apad, beleértve az egymás közti szállításokat is - olvasható az AP-DJ hírügynökségre hivatkozó MTI-jelentésben. Az ENSZ szakértői szerint most már egyetlen program keretében kellene összefogni a segélyeket, és minél előbb fel kell mérni az átalakulóban lévő országok szükségleteit. A feladat sürgető - mondják Genfben -, mert az érintett országok lakossága egyre inkább arról győződik meg, hogy a nyugati országok nem ítélik méltónak hazájukat a hathatósabb felkarolásra. (Az EGB-jelentést részletesen lapunk 6. oldalán ismertetjük.) Szerbiára és Crna Gorára korlátozott szankciók Nincs átütemezés Az Európai Közösség külügyminiszterei december 2-án megállapodtak, hogy az összes jugoszláv köztársaság ellen hozott szankciókat feloldja, kivéve Szerbiát és szövetségesét, Crna Gorát - mondotta Eyskens belga külügyminiszter. Azt is elhatározták, hogy Horvátországnak, Szlovéniának, Macedóniának és Bosznia-Hercegovinának ismét nyújtanak kereskedelmi és pénzügyi segítséget. “Paradox volna fenntartani szankciókat a jól viselkedő köztársaságok ellen” - mondta a belga miniszter. A hétfői döntés nem jelenti, hogy ezeket a köztársaságokat diplomáciailag elismerik, de Maastrichtban a közösség jövő heti csúcsértekezletén megvitatják, hogy az elismerés előmozdítaná-e a békeerő-feszítéseket. Eyskens kijelentette, a határozat vonatkozik a kereskedelmi preferenciákra, a 200 millió ecu összegű pénzügyi segélyre és a PHARE-program keretében Kelet-Európának nyújtott egyéb támogatásokra. A közösség három héttel ezelőtt fogadott el szankciókat egész Jugoszlávia ellen, hogy rábírja a harcoló feleket a tűzszünet betartására. A büntetőintézkedés részleges feloldását ellenezte Görögország, és fenntartásai voltak Franciaországnak. Az utóbbi szerint meg kellene várni Cyrus Vancenek, az ENSZ különleges megbízottjának esetleges békeeredményeit. A szankciók tiltják az exportot a közösség piacaira. A jelentésekből nem tűnik ki, miként tesznek különbséget a közösség hatóságai a különféle jugoszláv tagköztársaságokból származó áruk között. A hitelezők Párizsi Klubja nem kíván tárgyalásokat folytatni Jugoszlávia adósságainak átütemezéséről, és amennyiben a jugoszláv fél folytatni akarja az együttműködést, az eredeti ütemezésben kell teljesítenie fizetési kötelezettségeit. A Párizsi Klub közleménye szerint Belgrád nem teljesítette 1989 júlusa és 1991 közepe között esedékes 640 millió dolláros kötelezettségét, s az utóbbi 15 hónapban egyáltalán nem fizetett. További aggasztó körülmény, hogy a háborús konfliktus egyre szélesebb méreteket ölt, és zavarok lépnek fel a jugoszláv monetáris rendszerben és a pénzügyi műveletekben. Mindazonáltal egyes hitelezők hajlandók rövid lejárató kölcsönöket nyújtani Szlovéniának és Horvátországnak. Az összes jugoszláv adósság mintegy 14,5 milliárd dollárra tehető, melyből 11,7 milliárdra a jugoszláv jegybank vállalt garanciát. (Tanjug) 1 Felülkerekedett a dollárpesszimizmus A dollár hétfőn szűk forgalom közepette esett Tokióban, miután nyitás után átmenetileg emelkedett az árfolyam a fedezővásárlások hatására. Ezt azonban alsó limit nélküli eladási megbízások hatására árfolyamesés követte. Európában is gyenge volt a dollár, míg a márka életre kapott, mert a figyelem a szovjet politikai eseményekről a kamatlábakra terelődött. Schlesinger, a Bundesbank elnöke a hétvégén kijelentette, hogy bankja nem veheti fontolóra a rövid lejáratú hitelek kamatlábának leszállítását. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a szövetségi bank tanácsának többsége a kamatemelés híve. Nyitáskor Európában a dollárárfolyam 1,6120 márka körül volt, jóval a pénteki frankfurti hivatalos elszámolási árfolyam 1,6318 márkája alatt. A legtöbb ügynök arra számít, hogy allét amerikai statisztikái kedvezőtlen képet fognak mutatni az amerikai gazdaság helyzetéről. Ennek alapján arra számítanak, hogy a dollár decemberben gyenge marad, és még 1,60 márka alatti árfolyam is elképzelhető, de az új év után elképzelhető a megerősödése. A maastrichti előkészületek kedvezőtlenül hatnak a font sterling árfolyamára, mert a jelentések azt mutatják, hogy Nagy-Britannia egyre inkább elszigetelődik a közösségen belül. New Yorkban a hétfői nyitás után a dollár kissé magasabb szintet ért el két órával korábbi európai árfolyamához képest. A tőzsdések véleménye szerint azonban a hangulat általában inkább a dollár esésére számít ezen a héten. Magyar idő szerint fél három körül a dollárt 1,6080 márkával jegyezték, ami jóval kevesebb a péntek késő délutáni 1,6243-nál. A tokiói részvényárfolyamok esése is kedvezőtlenül befolyásolta a dollár New York árfolyamát. (Reuter, APDJ)