Világgazdaság, 1991. december (23. évfolyam, 231/5738-249/5756. szám)

1991-12-03 / 231. (5738.) szám

2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG 1991. december 3 Kedvetlen hálaadásnap az USA-ban Rossz hangulat övezte a múlt hét csütörtökén tartott, és sokak által az egész hétvégére kiterjesztett Hálaadásnap-ünnepet az Egyesült Államokban. A “Thanksgiving Day” jellegzetes amerikai ünnep; a november végi megemlékezés általában a bizalom és a morál megerősödésének jegyében telik el. Az idei ünnepet azonban beárnyékolták a gazdaság állapotáról érkező kedvezőtlen adatok és a munkahely elvesztésétől való félelem. A Hálaadásnapot a puritánok első kivándorló csoportjának 1620- as sikeres megérkezése és letelepedése emlékére tartják meg. Az utóbbi évek viharos változásai után Amerikának minden oka meg­lett volna, hogy az idei ünnepet bizakodással és a jövőbe vetett rendíthetetlen hittel ülje meg. Évtizedek óta sokezer atomtöltettől és egy veszélyes szuperhatalmi versengéstől fenyegetve fogyasztották el az erre az alkalomra felszolgált pulykát. Mára minden megválto­zott, a Reagan által “sátáni birodalom”-nak nevezett Szovjetunió szétesett, Amerika maradt az egyetlen szuperhatalom. Az ország a kulcsterületeken - minden ellenkező híresztelés dacára - őrzi tech­nikai fölényét. Az amerikai kommentárok viszont - sokak számára meglepő módon - arra utalnak, hogy az országon úrrá lett a tehetetlenség érzése. Általános a panasz, hogy a változáshoz hiányoznak az eszmék, nincs pénz és nem érzékelhető a politikai irányítás. A közvélemény egyre hangosabban követeli a határozott cselekvést, a megteendő lépésekről azonban megoszlanak a vélemények. Bush elnök az előző választáson tett ígéretéhez híven gondolni sem mer az adók növelésére. Tanácsadóinak javaslatára időről­­időre újabb adócsökkentést helyez kilátásba, a közterhek további leszállítását azonban már a sajtóban is bírálják. Az International Herald Tribune szerint már a szigorítás hívei sem nagyon hiszik el, hogy ez lenne a gazdasági bajok orvoslásának leghatásosabb esz­köze, nem is beszélve a felhalmozódott társadalmi gondokról. Az USA már így is adóparadicsomnak számít a külföldi befektetők szemében, és az abszurditás határát súrolja, ahogy ez a gazdag ország önmaga megadóztatása ellen küzd - írja a lap. Kollektív társadalmi felelősségről beszél a cikk írója, aki szerint az idei hálaadásnap megmutatta, mennyire hisz Amerika abban, hogy a bőség neki jog szerint jár. A nyolcvanas évek látványos teljesítménye után valóban meg­lepő, milyen eszköztelennek látszik Washington a felgyülemlett gazdasági bajokkal szemben. A recessziós időkben szokásos intéz­kedéseket jobbára már megtették. A leszámítolási kamatláb 20 éves mélypontnak számító 4,5 százalékos szinten áll. További csökkentésre - hiába az üzleti körök harsány sürgetése - nincs sok lehetőség, hiszen az infláció, noha még mindig a szerfelett tetszetős 3 százalék körüli szinten áll, enyhén gyorsul. Az előző évtized elején az erős pozitív reálkamatok döntő szerepet játszottak a kúszó inflációval és stagnálással terhelt hetvenes évek utáni gazdasági stabilizációban. Ennek ismeretében kétszer is meg kell gondolnia az amerikai monetáris politikát irányító FED-nek, hogy meddig megy a kamatok csökkentésében. További klasszikus konjuktúraélénkítő eszköz lehetne a költ­ségvetési kiadások növelése, ez azonban minden oldalon kemény korlátokba ütközik. A fedezetül szolgáló közterheket nem me­ri­­ emelni az elnök, mert ez ellenkezne a pártja által képviselt politikai platformmal, ráadásul gyakran emlékeztetik arra, hogy a választá­sokon - teátrálisan ajkaira mutatva - ismételgette: nem lesznek új adók. A közkiadások növelése állami hitelfelvétel útján sem lehet­séges, hiszen a külső és a belső eladósodottság egyaránt hatalmas méreteket öltött. Sokak szerint egyébként éppen a külső erőforrások nyakló nélküli igénybevétele, illetve a felnövekvő amerikai gene­ráció vállára rakott belső adósságteher tette lehetővé az előző évtized káprázatos prosperitását, ami - így az elemzők - most ért véget, mégpedig hosszú időre. Bush valóban nincs irigylésre méltó helyzetben. Elnöksége látványos sikerei ellenére a kommentátorok gyakorta egymásra licitálva szidalmazzák, annak ellenére, hogy mély válságról koránt­sem lehet beszélni. Az elnök a vádakra eddig nem válaszolt mással, mint hogy a recessziót egy tornádóhoz hasonlította, amellyel szem­ben mindenkinek meg kell húznia magát és várni, amíg elmúlik. A kérdés ezzel kapcsolatban csak az, hogy a lakosság elhiszi-e ezt annak a poli­tikusnak, aki az utóbbi három évben az akciók és a sikerek embere volt. Valószínűleg helyesen jár el Bush, amikor nem enged ann­ak a csábításnak, hogy a könnyebb ellenállás irányába haladjon. Mi sem lenne egyszerűbb, mint újabb kamatcsökkentések kierőszakolása és a közkiadások növelését célzó kongresszusi határozatok sürgetése. Az ilyen intézkedések hatása csak 6-18 hónap elteltével szokott jelentkezni, így épp a jövő őszi választások során vádolnák őt kapkodással, inflációs politikával. A populista nyomástól különösképpen elhatárolja magát az elnök és nem hagyja magát nevetségessé tenni azzal, hogy izzadtságtól gyöngyöző homlokkal szónokolva erőfeszítésekre buzdít, miközben a gazdaság - amely már csak ilyen - tapodtat sem mozdul. Bush valószínűleg tudja, hogy a gazdaság mélyében működő erőket ilyen szélcsendes időkben általában csak az okkult tudományosság határát súroló módszerekkel, illetve azok speciális elegyével lehet mozgásba hozni. M.J. Szovjet-amerikai világtelevízió A floridai World One Inc. rádió- és tévéhálózat vegyes vállalatot készül alapítani a szovjet állami rádióval és televízóval, valamint a szovjet postaügyi és távközlési minisztériummal. A vegyes válla­lat keretében az egész világra ki­terjedő televízós hálózatot készül létrehozni. Az 55 millió dollár alap­tőkével alapítandó vállalat Moszk­vából sugározná adásait azon a műholdrendszeren keresztül, ame­lyen korábban a szovjet nagykövet­ségeknek közvetítettek műsort - jelentette be a World One elnöke, Mark Gould. A vállalkozásban részt venne a Tampa Media befektető cég is, amely magára vállalta az 5 millió dolláros megvalósíthatósági tanul­mány finanszírozását. A tanulmány készítése jelenleg folyik. A műso­rok 20-20 százalékát az Egyesült Államokban és Szovjetunióban készítenék, a fennmaradó hánya­dot a többi résztvevő országban. A több nyelven sugárzott programok­ból 40 százalék kulturális műsor lenn­e, 30 százalék hír- és szóra­koztató műsor, 30 százalék sport. A programokat kábeltévé-hálóza­tokon keresztül szolgáltatnák, ahol ezek még nem épültek ki, a helyi tévétársaságok közreműködésével. (AP-DJ) Ismét felfüggesztették a Maxwell-részvények jegyzését A Maxwell Communication Corporation Plc. és a Mirror Group Newspapers Plc. (a néhai Robert Maxwell sajtócézár birodalmának gyöngyszemei) hétfőn kérték, hogy részvényeik jegyzését függesszék fel Londonban. Az értéktőzsde két külön sajtóközleményben közölte, hogy a vállalatok kérésére függesz­tette fel a jegyzést és nem tárgyalt a társaságok esetleges közle­ményének időpontjáról. A felfüg­­gesztés híre lenyomta a londoni részvényárfolyamokat. Az FT­SE- 100 (a Financial Times száz vezető részvényt tartalmazó indexe) reg­gel 9-kor 27,1 pontot esett, 2393,1- re. Elsősorban a banki részvények estek. A felfüggesztéskor a Max­well Communication részvé­nyeinek árfolyama 35 penny volt, a Mirroré 125 penny, 1­ 1 pennyvel olcsóbb, mint pénteken záráskor. A tőzsde hétfő reggeli nyilatko­zata szerint a felfüggesztés a Max­well család vállalatai pénzügyi helyzetének tisztázásától, és en­nek az összhely­zetnek a család tőzs­dén jegyzett vállalataira gyakorolt hatásától függ. A család egyelőre nem nyilatkozott. Mint korábban jelentették, a Maxwell család jelenleg körülbelül 30 bankhitelezőjével tárgyal arról, miként tehet eleget 750-850 millió font sterling közötti összegre be­csült kötelezettségeinek. Ennek egy részét a tőzsdén jegy­zett társaságok részvényei fedezik, és a megfi­gyelők általában arra számítanak, hogy a Maxwell család kénytelen lesz aktíváinak egy részét eladni. A tőzsdén jegyzett Maxwell­­részvények árfolyamának esése és az értéktőzsde általában gyenge irányzata növelte a különbséget az adósság összege és a biztosítékként letett részvények értéke között. A tárgyalások arról folynak, hogy miképpen lehet a több mint 100 millió fontra becsült kü­lönbséget csökkenteni. A hitelező kereskedelmi bankokat képviselő bizottság először múlt pénteken ült össze és megállapodott, hogy - egyelőre december 20-ig - nem érvényesítik követeléseiket, de ezt a határidőt valószínűleg meghosz­­szabbítják - közölte az egyik tőzs­dén nem jegyzett Maxwell-válla­­lat. Mint szakértők rámutattak, ez a bankoknak is érdeke, hiszen a követelések hirtelen érvényesítése még inkább lenyomná a Maxwell­­részvények árát és ezzel a bi­ztosíték értékét, és esetleg még veszélyez­tetné is a cég fizetésképességét és ezzel a bankok hiteleinek meg­térülését. A tanácsadók és a bankárok a Maxwell-testvérek értésére adták, hogy vállalataik jelentős részét el kell adniuk - közölte vasárnap a The Independent. Természetesen az eladás üteme befolyásolja az elérhető bevételt. Ez is közös érdeket teremt Maxwell és hitelezői között. A vevők nyilvánvalóan szívesen vennék, ha olyankor ve­hetnének meg egy-egy vállalatot, amikor annak értékét a tulajdonos pénzügyi nehézségei a várható későbbi jövedelemáramlás disz­kontált értéke alá nyomják. Egyelőre Silvio Berlusconi olasz médiavállalkozó mutatott érdek­lődést a Maxwell-család tulaj­donában lévő Newspaper Publi­shing 6 százaléka iránt - írja a The Observer. Ez a kiadó jelenteti meg a The Independent és a The Inde­pendent on Sunday című lapokat. A Reuter közli, hogy a Grüner Jahr német kiadó tárgyal a Berliner Verlag másik 50 százalékának átvételéről. A kiadó fele már a német vállalaté. Ez a kiadó adja ki a Berliner Zeitungot és a Wochen­­postot. (Reuter, AP-DJ) Román kőolaj koncesszió Romániában a jövő évtől kon­cessziót kapnak külföldi vállala­tok kőolaj, földgáz és más ás­ványkincsek felkutatására és kiter­melésére - jelentette be a bukaresti ipari minisztérium illetékese. Alexandru Butac tájékoztatása szerint a legjelentősebb vállalatok már megkapták a szükséges in­formációs anyagot. Tavaly mintegy 40 cég jelezte érdeklődését, hogy szívesen beka­pcsolódna a kijelölt 15 régió ás­ványkincseinek feltárásába. Koncessziós kitermelést ter­veznek egyebek mellett Erdélyben, a már többnyire kimerített földgáz­mezőkön, a kőolajtermelő kör­zetek, például Moinesti és Buzau térségében, valamint olyan helye­ken, ahol eddig nem volt semmi­lyen kitermelés. A tervek szerint a külföldi cégek saját kockázatukra végzik a kutatást, de ha kőolajra, vagy földgázra bukkannak, akkor a talált menyiség fele a céget, másik fele a román partnert - a Rompetrol állami kőolajvállalatot - illeti.­­(WVD) Nemzetközi időjárásu­H'11 dec. 2-án Prognózis dec. 3-ra Óra c° Időkép Cs Időkép Európa Amszterdam 132 párás4 felhős Athén 13­­0 felhős 11 felhős Bécs 146 derült4 párás Belgrád 136 napos4 napos Berlin 131 borongós5 borult Bonn 13­­1 borult1 párás Brüsszel 132 borult2 borongós Budapest 137 derült5 napos Bukarest 143 borongós3 párás Dublin 129 párás 10 borult Genf 132 ködös2 ködös Helsinki 143 szeles1 napos Isztambul 159 felhős9 felhős Koppenhága 133 borult4 borongós Lisszabon 12­­0 felhős 11 erősen felhős London 129 erősen felhős 11 felhős Luxemburg 130 borult2 párás Madrid 138 párás 12 zápor Moszkva 141 havazás2 szeles Oslo 13­­1 köd4 párás Párizs 131 borult5 borongós Prága 134 napos4 felhős Reykjavik 122 hózápor1 felhős Róma 13­­3 napos 13 felhős Szófia 143 felhős4 napos Stockholm 132 derült5 felhős Varsó 130 párás3 borongós Zürich 131 borult1 páros Európán kívül min. max. Buenos Aires 14 23 napos / Forrás: Jeruzsálem Ku­ala Lumpur Lima 12 23 17 16 33 22 zivatar felhős borongós / Országos / Meteorológiai Los Angeles7 17 napos Szolgálat: Nairobi New York Peking 11 1­­3 25 6 6 felhős borult derült / Központi 11/ Előrejelző Tokió 12 17 felhős­ Intézet Újdelhi 11 22 derült Algéria dollármilliárdokra számíthat Az új energiatörvény adta lehetőség Algéria a következő tíz évben 14 milliárd dollárnyi külön bevé­telre számíthat, miután a parlament szombaton úgy döntött, a külföldi cégek ezentúl 49 százalékig ter­jedő részesedést szerezhetnek az ország kőolaj-, gáz- és érclelőhe­lyeinek kiaknázásában - közölte Nordin Ait Lausszin algériai ener­giaügyi miniszter. Az állami kőolaj- és gázipari óriáscég, a Sonatrach legalább 51 százalékos részesedést tart meg magának. Ez nemcsak jelentős mennyiségű konvertibilis valutát vonz az országba, hanem hosszabb távon hozzájárul a kőolaj-kitermelés színvonalának emeléséhez is - je­lentette ki az algériai olajszektor egyik szakértője. Az előrejelzések szerint Algéria jövőre 11,45 milliárd dollár bevé­telre számíthat az alacsony kéntar­talmú kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázásából. A vasérc-, a cink-, az ólom- és a foszfátkitermelés ta­valy 45 millió dolláros exportbe­vételt tett lehetővé. A kormány arra számít, hogy a külföldi cégek bekapcsolódásával a nyersanyag­kitermelés rövid távon 7 milliárd dollárnyi tőkét vonz az országba, ami a külföldi adósságtörlesz­tésekkel terhelt gazdaságot kiránt­hatja a kátyúból. Nyugati szakértők szerint a szovjet nyersanyag-kiter­melésben mutatkozó új befektetési lehetőségek hatására a külföldi tőke könnyen elpártolhat az arab kőolaj - termelőktől, ezért a térség orszá­gainak kedvezőbb befektetési feltételek kidolgozásával kell versenyképesebbé válniuk. Az algériai kormánynak az is célja, hogy javítsa a legnagyobb olajmezők, így például az ország kőolaj-kitermelésének csaknem felét adó Hasszi Messzaud hatékonyságát. A hatékonysági mutató 1 százalékos javulása évi 50 millió tormás növekményt je­lenthet a Hasszi Messzaud es­etében. (Reuter) Röviden : Romániában idén októberben 252 százalékkal emelkedtek az árak éves szinten, a listát az élemiszerek vezetik. A szóban forgó időszak­ban a fizetések átlagosan 182 szá­zalékkal nőttek, a legnagyobb mértékben a szállítmányozásban, a legkevésbé a mezőgazdaságban. Az ipari termelés a tavalyinak a 82 százalékát érte el. * A német szövetségi vasutak, a Lufthansa és a posta privati­zációjának gyorsítása mellett fog­lalt állást Möllemann gazdasági miniszter. A szövetségi vasutak (DB) - a nyugati és keleti vasutak együttesen - súlyos likviditási prob­lémákkal küzd, a kilencvenes évek közepére a hiány elérheti a 450 milliárd márkát, ezért szükséges a mielőbbi privatizáció.­­ Tovább bővül Japán fizetési mérlegének aktívuma. Az előzetes becslések szerint októberben a ta­valyi kétszeresére, azaz 6,9 mil­liárd dollárra rúg a többlet. Je­lentősen hozzájárult az aktívum növekedéséhez az import mérsék­lődése.­­ Csehszlovákiában 9,2 száza­lékkal csökkent a hazai összter­mék az idei év első felében, s a gazdaságkutatók jelzései szerint az év egészében 20 százalékos lesz a visszaesés. A kormány korábban 5 százalékos visszaesést jósolt az idei évre. * Japánban különleges bizott­ságot hoznak létre a Szovjetunió technikai jellegű támogatásának koordinálására. A testület kor­mányszervekből és különböző ipari csoportosulásokból áll össze. * A Fülöp-szigeteken csökken­nek a külföldi beruházások: az idei év első 10 hónapjában 9,1 száza­lékos volt a visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, s ebben nem is várható sok változás, amíg létre nem jön az új kormány a jövő májusban tartandó választások után. * Dél-Korea külföldi adósságál­lománya 38 milliárd dollárra emelkedett szeptember végén; 1990-ben tartozása 31,7 milliárd dollár volt. Fizetési mérlegének folyó tételein 9,18 milliárd dollár volt a hiány az idei év első tíz hónapjában, az egy évvel korábbi 1,22 milliárd dollárt követően. VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: Gyulai István A lap munkatársai: Ajtai Anikó, Amar Rezső, Balázs Erzsébet, Bányai Gyula, Barcsai Ildikó, Barna Zsuzsa, Báti Júlia, K. Besnyi Mária, Boronkay Tamás, Csefkó Zoltán, K. Besnyi Mária, Dombi Margit, Fabók Margit, Facsinay Kinga, Fekete Klára, Fisch Judit, G. Barta Ágnes, Gémes Gábor, Gilyén Ágnes, Gyócsi László, Hargitai Éva, Horváth László, Horváth Lilla, Inkovics Andrea, Kaltenecker Ferenc, Kele Csilla, Koczka Éva, Kolozs Krisztina, Kovács Andrea, Kovács Péter, Kozma Géza, Krekó László, Kvassinger Klára, Lendvai Emil, Mádl József, Mentusz Károly, M. Vadas Zsuzsa, Németh Géza, Pekár Erzsébet, Posta Ágnes, Rákóczi Gabriella, Róna Judit, Sági Gyöngyi, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Szarka Rozália, Tatai Miklós, Tóth Brigitta, Vámos Éva, Vitéz Ibolya Szerkesztőség és Kiadóhivatal, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1426 Bp., Pf. 3. Telefon: 175-6722 (MTI) 11-30, 11-34, 11-36, 11-42, 11-49 mellék. Telefax: 1754-191 Kiadó: Forka Kft. Ügyvezető: Forró Tamás A lap a Business Press Ltd. gondozásában készül. Felelős: Farkas János A hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefon: 175-6722/11-45­­ Rádiótelefon: 06-6014813 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet. Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás

Next