Világgazdaság, 1992. szeptember (24. évfolyam, 168/5924-189/5945. szám)
1992-09-01 / 168. (5924.) szám
XXIV. évfolyam, 168. (5924.) szám ÜZLETI NAPILAP 1992. szeptember 1 . kedd WIRTSCHAFTSKURIER Seite 8. A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Antall József miniszterelnök elhatárolta magát Csurka István tanulmányától, kijelentve, hogy az több kérdésre politikailag károsan válaszol, s azzal nem azonosíthatja magát. Az Országgyűlés tegnap kezdődött őszi ülésszakán a kormányfő hangsúlyozta, a magyar kormány továbbra is ragaszkodik a demokrácia és a jogállamiság elveihez. Személy szerint addig áll a kormány és az MDF élén, amíg ezeknek az elveknek eleget tehet. ■ Antall József megbeszélést folytatott Tom Lantossal, az amerikai képviselőház magyar származású tagjával a magyar — amerikai gazdasági kapcsolatokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a kelet-közép-európai térség problémáiról. ■ A Magyar Újságírók Országos Szövetsége állásfoglalásban ítéli el, hogy egy hete néhány országgyűlési képviselő mandátumával visszaélve azok élére állt, akik a Magyar Rádió műsorkészítését erőszakosan akarják befolyásolni. A Duna lezárását javasola a bősi építkezésben részt vevő országok hajói előtt az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap. Lipták Béla, a szervezet vezetője szerint a magyar kormánynak az ügyben az ENSZ-hez, a párizsi békeszerződést szavatoló hatalmakhoz, valamint a Duna Bizottsághoz kellene fordulnia támogatásért. ■ Bizalmatlansági indítványt jelentettek be a jugoszláv kormányfő ellen a belgrádi parlamentben abszolút többséget élvező szerb szocialisták és radikálisok. Szerintük Panics a londoni konferencián eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól, több ízben támadta Milosevics szerb elnököt. ■ Romániát hárommilliárd dolláros kár érte amiatt, hogy csatlakozott a Belgrád elleni ENSZ-szankciókhoz — hozták nyilvánosságra tegnap Bukaresten. ■ Oroszország hajlandó már a jövő évben kivonni mind a 130 ezer katonáját a három balti országból — közölte a moszkvai külügyminisztérium magas rangú tisztségviselője. Észtországból az orosz csapatoknak már több mint 60 százalékát kivonták.* ■ Litvániában számot kell adniuk azoknak, akik indulni akarnak a parlamenti választásokon október 25-én. A jelölteknek többek között nyilatkozniuk kell arról, beszervezte-e őket valaha a KGB, tagjai voltak-e a Kommunista Pártnak, s ha igen, milyen tisztséget töltöttek be. ■ Grúz kormánycsapatok tegnap is kemény harcot vívtak a szeparatista erőkkel a Fekete-tenger térségében lévő Abháziában — közölte Eduard Sevardnadze grúz elnök. ■ Lehetséges, hogy Oroszországban titokban továbbra is gyártanak rendkívül veszélyes biológiai fegyvereket Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin ígéretei ellenére is — állította tegnap a The Washington Post. ■ Kairóba érkezett Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője, hogy a közel-keleti békekonferencia Washingtonban zajló újabb fordulójáról tárgyaljon az egyiptomi vezetőkkel. Az izraeli hadsereg megkezdte több mint hatszáz palesztin fogoly szabadon engedését. ■ Damaszkuszban szabadon engedték Szíria egykori elnökét, Nureddin al-Atasszit huszonkét évi börtönbüntetése után. ■ A volt Szovjetunióból Izraelbe kivándorolt zsidók száma az idén egyharmadára csökkent. Augusztus végéig 37 ezren érkeztek Izraelbe, erre az évre 200 ezer bevándorlóval számoltak. ■ Fegyveres összetűzés volt az Irak és Kuvait között létrehozott fegyvermentes övezetben. Kuvaiti források szerint egy kuvaiti rendőr életét vesztette, kettő megsebesült. ■ Szaddám Huszein szárazföldi támadást készít elő Irak déli részén a síiták ellen. Az amerikai katonai vezetés már hetek óta erre utaló jeleket észlelt — közölte Scowcroft, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. ■ Ismét megnyitották a kabuli repülőteret a nemzetközi és a belföldi polgári légiforgalom előtt. ■ Észak- és Dél-Korea ismételten nem tudott megegyezni a kölcsönös nukleáris ellenőrzés gyakorlati végrehajtásában tegnap Panmindzsonban. ■ A Duna vízszintje a hét végén tovább csökkent — közölte a Mahart illetékese. Bécs magasságában már csak 101 cm-es vízmagasságot regisztráltak, Budapesten pedig ez az érték elérte a kritikus 110 cm-et. Eddig 100 milliárddal több A hiány finanszírozható Várhatóan a parlament őszi ülésszakának második hetében terjeszti elő a kormány és vitatja meg a képviselőház az 1991. évi XCI. törvény módosítását, vagyis a tavaly decemberben elfogadott idei költségvetés több ponton történő megváltoztatását. Mivel a költségvetés tervezett hiányát a javaslat erre az évre 69,8-ról 178,6 milliárdra kívánja módosítani, indokolt a 120 milliárd forintot meghaladó hiánytöbbletet előidéző gazdasági tényezők, illetve az ezekkel kapcsolatos gazdaságpolitikai előrejelzések ismerete. Az idei esztendő induló gazdasági adottságai lényegesen rosszabbak voltak a vártnál. A bruttó hazai termék (GDP) az elmúlt évben 10 százalékkal csökkent. A tényleges GDP folyó áron 2300 milliárd forintról 180-200 millió forinttal csökkent, mégpedig a hazai kereslet nagyarányú visszaesése miatt. Ezen belül a lakosság fogyasztása 9 százalékkal esett vissza. Miközben azonban a lakossági reáljövedelmek csökkentek, a megtakarítások 260 milliárd forinttal emelkedtek tavaly. A lakossági megtakarítási magatartás a piacgazdasági körülmények között rendkívül gyorsan és gyökeresen megváltozott — állítják a kormány gazdasági szakértői. Véleményük szerint ugyanakkor a lakossági fogyasztási kereslet a munkából származó jövedelmek csökkenésével is tovább szűkült. A vállalkozások felhalmozási célú keresletében — a tervezett 5-7 százaléknál nagyobb — 15 százalékos visszaesés következett be tavaly. (Folytatás a 3. oldalon) Szigorúbb adóbehajtás? Kétkulcsos áfa — több bevétel A kétkulcsos áfa bevezetésétől több költségvetési bevételt remél a Pénzügyminisztérium (PM), és a szigorúbb adóbehajtási rendszer érvényesítésével várhatóan a visszaélések száma is mérséklődik — mondta a Világgazdaság érdeklődésére Csobánczy Péter, a PM általános forgalmi adó főosztályának vezetője. A PM koncepciója szerint 1993. január 1-jétől a jelenlegi 0-15-25 százalékos kulcsok helyett termékenként differenciáltan 8-25 százalékos forgalmi adót kell fizetni minden termékre és szolgáltatásra. Az egyes termékekre vonatkozó adókulcsokról egyelőre semmilyen információt nem szivárogtatnak ki a minisztériumból. Ha azonban a parlament elfogadja a tervezetet, jövőre összesen 285 milliárd forint lenne az áfa-befizetésekből származó bevétel, ez mintegy 80 milliárd forinttal lenne több az ideinél. Az adóbevételek csökkenéséről tehát szó sincs, növekedésükre pedig annál inkább van esély, mert a PM ismét az adóbehajtás megszigorítását tervezi. Mindez egyébként — hozzáadva a bérnövekedés hatását is, ami előbbutóbb az árakban is megjelenik — körülbelül 7 százalékkal emelné meg az eredetileg prognosztizált 12 százalékos inflációt. Az árszint átlagosan 2,6 százalékkal nőne, de további 0,5-1 százalékos növekedésre is lehet számítani, ha az eladók — adóterheik növekedése miatt — nem csökkentik áraikat. Bár nem ez a jellemző, de lesznek olyan területek is, ahol csökken az áfa. Kevesebb forgalmi adót kell majd fizetni például néhány élelmiszer és az idegenforgalmi szálláshelyek után. Mint Csobánczy Péter elmondta, a kétkulcsos áfa bevezetése csökkenteni fogja az áfa-visszaigénylés során elkövetett visszaélések számát is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kereskedő érdekelt lesz abban, hogy már beszerzéskor nyugtát kérjen az áruról, mert ő maga csak e módon igényelheti vissza az áfa-t. V.É. Nagybankba olvasztják Felszámolják az Ybl Bankot A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma az Ybl Bank felszámolásával kapcsolatban tegnap meghallgatta az Állami Bankfelügyelet, a bank vezetése és a hitelezői nagyválasztmány képviselőit. A Bíróság Gazdasági Kollégiuma elfogadja a pénzintézet fizetésképtelenségét igazoló okmányokat bizonyítékként, határozott a felszámolási eljárás megkezdéséről, s az a héten megjelenhet a Magyar Közlönyben — tájékoztatta a Világgazdaságot Doromby Endre, a Betét- és Folyószámla-tulajdonosok Érdekvédelmi Szervezete (Befész) főtitkára. A Magyar Közlönyben történő megjelenés így biztos, hiszen a jogosult felek lemondtak fellebbezési jogukról. Ezzel együtt felfüggesztik a bank vagyonára elrendelt felszámolást is. A tervek szerint az e heti Magyar Közlöny lapzártája is csúszik emiatt, ugyanis ha a határozat megszületik, s bekerül a héten megjelenő számba, “ketyegni kezd” a 30 napos határidő. Ez idő alatt kell elkészíteni a bank mérlegét. Doromby Endre nem tartja valószínűnek, hogy újabb nagy összegről szóló váltók kerüljenek elő, bár — hangsúlyozta — ennek lehetősége nincs kizárva. Az ismert becslések alapján a pénzintézet forrásai 12, eszközei 8,5 milliárd forintra becsülhetők. Ha tehát a 30 nap leteltével a felek között létrejön a hitelezői egyezség, s sikerül valamilyen formában tovább működtetni a pénzintézetet, a betétesek követeléseik 70 százalékához juthatnak hozzá. (Folytatás a 3. oldalon) Középárfolyamok ÍVIil. 17.—Vili. 31.) 1 USD 75,67 Ft (+0,29 Ft) 1 DEM 53,70 Ft (+0,06 Ft) 1 ECU 108,55 Ft (+1,11 Ft) Budapesti tőzsdeindex: 824,24 (-1,99) Ellenőrzés a magyar határon Megsértik az ENSZ-szankciókat? A Vervoersbond FMV holland fuvarozási szövetség állítása szerint a magyar határon áthaladó áruszállítmányokkal ismételten megsértik a Szerbia és Montenegró ellen elrendelt ENSZ-szankciókat. A szervezet képviselői a napokban tértek vissza Amszterdamba a magyar határon végzett tényfeltáró útjukról, amelynek során beszélgettek teherautó-vezetőkkel, vámosokkal, tisztségviselőkkel. Azt a benyomást szereztük, hogy az ENSZ-embargó egyáltalán nem működik — mondta Fons Tuynstra, a holland szervezet egyik tisztségviselője, aki tagja volt a küöldöttségnek. Szerinte a Szerbián át más államok felé áthaladó gépkocsivezetőket arra kényszerítik, hogy a szankciók megsértésével rakományokat vegyenek fel vagy hagyjanak a helyszínen. A holland szevezet azt követően indított vizsgálatot, hogy holland gépkocsivezetők panaszkodtak, munkaadóik arra kényszerítik őket, árut vegyenek fel Szerbiában, különben elbocsátják őket. Pénteken az Európai Közösség (EK) brüsszeli bizottság terveket jelentett be a Szerbia ellen elrendelt kereskedelmi szankciók betartásának szigorúbb ellenőrzésére, hangoztatva, hogy a figyelmet Kis-Jugoszlávia tagországain tranzitban áthaladó áruk illegális eltérítésére összpontosítja majd. (Reuter) Lengyelország Tárgyalások az IMF-fel és a Londoni Klubbal A lengyel kormány kedden folytatja az államháztartás rendbe tételéről korábban kezdett tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ugyanakkor Jerzy Osiatinsky pénzügyminiszter találkozott a Londoni Klubba tömörült kereskedelmi banki hitelezők képviselőivel — közölte az Ecoinform nevű varsói hírszolgálati iroda. Az IMF-fel folytatandó beütemezett megbeszélésekkel kapcsolatban a hírügynökség a pénzintézet lengyelországi képviselőjére, Mark Allenre hivatkozik, aki szerint részletesen megvizsgálják a kormánynak a költségvetési deficit csökkentésére kidolgozott tervét. Az Osiatinskyvel folytatott megbeszélésen a Londoni KLub képviselői állítólag megállapodtak abban, hogy az újra halmozódó lengyel fizetési hátralékokról egy munkacsoport segítségével fognak megállapodni. Az Ecoinfrom szerint Lengyelország nem fizet kamatokat a Londoni Klubba tömörült kereskedelmi bankoknak. A hátralékok az év első hét hónapjában 542 millió dollárra gyarapodtak, ami 76 millióval több, mint június végén. A hírszolgálati iroda úgy tudja, hogy az érintett kereskedelmi bankok által Lengyelország javára tervezett adósságelengedés függ az IMF-fel kötendő megállapodástól. A keddre tervezett megbeszéléshez kapcsolódik az a hír is, hogy Henryk Goryszewsky miniszterelnök-helyettes találkozott az IMF lengyelországi képviselőjével. A tárgyalásról beszámoló a politikus elmondta, felhívta Allen figyelmét, hogy további megszorító intézkedéseket már nem lehet foganatosítani, különösen nem a társadalombiztosítás rovására. A lengyel társadalom további megtakarításokra való képessége veszélyes határokat ért el — mondotta Goryszewsky. (AP—DJ) Konszolidálódó valutapiacok Tokióban a dollár árfolyama valamelyest erősödött a pénteki New York-i záráshoz képest. A japán valuta iránti kereslet csökkent, miután elenyészett a japán kormány gazdaságösztönző csomagja keltette pénteki lelkesedés. Európában csendes napot zártak tegnap a valutapiacok. A dollár árfolyama irányzat nélkül mozgott a hónap utolsó napján, ráadásul Londonban, Európa egyik vezető pénzügyi központjában szünnap volt. Miután a hét végén egyes feltételezések dacára nem értékelték le az olasz lírát és a brit fontot, ezért a márka valamelyest vesztett erejéből a szóban forgó valutákal szemben. New Yorkban nem az amerikai dollár volt a főszereplő, hanem a kanadai, amelynek árfolyama erősödött annak hírére, hogy az uralkodó politikai párt jóváhagyta az ország egységét szem előtt tartó új alkotmány tervezetét. (Reuter, AP—DJ)