Világgazdaság, 1993. január (25. évfolyam, 1/6008-20/6027. szám)

1993-01-05 / 1. (6008.) szám

2 & VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Olaszország nem importál japán autót Olaszország a múlt hét végén átmenetileg felfüggesztette a japán gépkocsik importját, miután az Európai Közösség (EK) és Japán képviselői nem tudtak megállapodni az idei évre érvényes úgynevezett piacellenőrző beviteli kvótákban. A beviteli tila­lom nem érvényes az EK tagországaiban működő japán gyárak által kibocsátott gépjárművekre. Mint ismeretes, a december elején lezajlott egyeztető tárgyalásokon néhány EK-tagország — köztük Olaszország — vállalta, hogy az idei évben megszün­teti a japán gépkocsik importjának mennyiségi korlátozását. Cserében Japán arra tett ígéretet, hogy önmérsékletet tanúsít az exportban 1999-ig, de az erre vonatkozó kvótákban nem tudtak megállapodni. (VWD) Közép-ázsiai csúcs Taskentben A közép-ázsiai öt volt szovjet köztársaság közötti gazdasági együttműködésről és a polgárháború sújtotta Tádzsikisztán se­gélyezéséről kezdtek hétfőn tanácskozást a térség országainak vezetői Taskentben. A tanácskozáson az államelnökök mellett részt vesznek az egyes országok kormányfői, gazdasági és védelmi miniszterei. (MTI) Kuponos privatizáció Belaruszban Belarusz lakosai idén június 1-jétől privatizációs kuponokat kapnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy részesedést vásároljanak az állami tulajdonból. A moszkvai rádió jelentése szerint a lakosság házat, földet, illetve vállalati részvényeket vehet az ingyenes kuponokkal, amelyekből például a 35 év felettiek 50 darabot, a 16 év alatti gyermekek 10 darabot kapnak. (VWD) Japán támogatás a közép-ázsiai utódállamoknak Japán azt tervezi, hogy pénzügyi támogatást nyújt Kazahsztán­nak, Üzbegisztánnak, Türkmenisztánnak, Tádzsikisztánnak és Kirgizsztánnak. A tokiói kormány februárban küldöttséget me­neszt a szóban forgó köztársaságokba, hogy felmérje az igénye­ket a hitelnyújtás szempontjából. (Reuter) Új lengyel biztosítási törvény Lengyelországban csak 1999. január 1-je után nyitják meg a belföldi piacot a külföldi biztosítótársaságok előtt — erről döntött a lengyel parlament az új biztosítási törvény megszava­zása kapcsán. A késlekedés oka, hogy az első időben védeni akarják a jóval kisebb tőkével rendelkező, gyengébb belföldi biztosítókat. (Rzeczpospolita) Kis-Jugoszláviában 19 ezer százalékos infláció Az infláció éves szinten immár a 19 ezer százalékot is megha­ladja Kis-Jugoszláviában — állítja a belgrádi Piackutató Inté­zet. Mint azt Jovan Todorovity, az intézet igazgatója szóvá tette, a számoknál csupán a valós helyzet lehangolóbb: megszűntek a beruházások, meghökkentő az üzleti erkölcs züllése, az államba vetett bizalom a lehető legalacsonyabb szinten van, és minden­napos a legjobb szakemberek eltávozása. Ilyen körülmények között, mondta, piaci logikáról és szellemről még csak beszélni sem érdemes. (Borba) Koreai barterüzletek Észak-Korea barterüzletekre törekszik dél-koreai vállalatok bekapcsolásával. Az érintett cégek jelentős dél-koreai vállalato­kat — köztük a Samsung, a Daewoo, a Lucky-Goldstar, a Hyundai céget — keresték meg, hogy közvetítésükkel gabonát és kőolajat importáljanak egyebek mellett vasért, acélért, horga­nyért cserébe. (WWD) Román—amerikai olajipari megállapodás Románia legnagyobb petrolkémiai kombinátja, az Arpechim ve­gyes vállalatot kíván alapítani az amerikai Coastal Corp olajkeres­kedő és -feldolgozó céggel — jelentették be Bukarestben. A román cég elnöke, Ion Mincu reméli, hogy amerikai partnere segítségével az Arpechimnek módja lesz több mint 7 millió tonnás éves terme­lőkapacitását kihasználnia. A Coastal és más olajcégek romániai feldolgozói szerződései együttesen 2,2 millió tonnát tettek ki az Arpechim 2,9 millió tonnás termelésén felül. A most születendő megállapodás alapján a Coastal gondoskodna a vegyes vállalat által feldolgozandó olajról, a finomított termékeket pedig a belföldi piacon és — saját értékesítési hálózatán keresztül — külföldön forgalmazná. (Reuter) Hongkongi hitelek Dél-Kínának Újabb ázsiai kistigris? Kína gazdaságilag legfejlettebb déli régiója a pekingi re­formpolitikának köszönhetően hamarosan vetélytársa lehet az utóbbi néhány évtizedben látványosan megerősödő, kis­tigriseknek nevezett ázsiai gazdaságoknak. A brit fennható­ság alatt álló Hongkongban már felismerték ennek jelentő­ségét, és igyekeznek egyre több fejlesztési terv finanszírozá­sába beszállni. A piacgazdasági elemek be­vezetésével Kína déli részé­nek gazdasági növekedése az elmúlt évtizedben elérte az évi 13 százalékot. Szakértők sze­rint a térségben végrehajtott hatalmas beruházások tőkeigé­nye miatt a Kínának nyújtott hongkongi hitelek mennyisé­ge a következő néhány évben akár háromszorosára is nőhet. A hongkongi bankok ezeket a hiteleket általában szindikátus­ba tömörülve nyújtják, ame­lyekben a résztvevők száma 30-nál is több lehet. Ennek oka egyrészt a hitelek nagysága, másrészt a még fennálló poli­tikai kockázat megosztása. A Euromoney magazin kimuta­tása szerint az idén júniusig terjedő egy év alatt összesen 5 milliárd dollárnyi hitelt nyúj­tottak hongkongi bankkonzor­ciumok dél-kínai beruházások­ra. (Reuter) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Bajban a chicagói Schwinn Bicycle A Schwinn-Csepelt nem érheti meglepetés Nem érheti nagy meglepetés az amerikai—magyar Schwinn-Csepel Kerékpárgyártó és Forgalmazó Vállalatot, akárki is vásárolja meg a vegyes vállalat egyik — a napokban csődbe ment — tulajdonosát, a chicagói Schwinn Bicycle-t — közölte Podolák György, a magyar cég ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére arra a hírre, hogy megkezdődtek az üzleti tárgya­lások a chicagói vállalat megvásárlására. A Schwinn Bicycle illetékesei közül lapzártánkig senki nem volt elérhető telefonon avégett, hogy kommentálja a The New York Timesnak azt az információját, miszerint a chicagói központú amerikai kerékpárgyártó anyavállalat magyarországi beruházása veszteségesnek bizonyult. Az MTI jelentésében idézett információ szerint — amelyet a Népszabadság tegnapi szá­ma ismertetett — eladják a ta­valy csődöt jelentő Schwinnt, amely 1988-ban az első ameri­kai beruházók között jelent meg Magyarországon, hogy megvásárolja a Csepel Kerék­párgyárat. Az anyavállalat magyaror­szági műveletek ügyében ille­tékes alelnöke, Richard Schwinn három hónappal ko­rábban azt közölte Chicagóból lapunk érdeklődésére, hogy a Schwinn Bicycle által bejelen­tett csőd nincs kihatással a cég magyarországi vegyes válla­latára (Világgazdaság, 1992. október 10., 1-2. oldal). Ezért szerettük volna megtudni a chi­cagói anyavállalat alelnökének jelenlegi véleményét, a terve­zett adásvétel részleteit, de ezúttal többszöri próbálkozá­sunk eredménytelen maradt: sem ő, sem a chicagói anyavál­lalat által kijelölt sajtófőnök, Dough Cramer nem volt elér­hető, hogy érdemben kommen­tálja a befolyásos The New York Times információját a magyar­­országi beruházással kapcso­latban. A Schwinn-Csepel igazga­tója azzal magyarázta optimiz­musát, hogy a 41,5 százalékos Schwinn-tulajdonban lévő cég a kerékpárpiacon kialakult de­konjunktúra ellenére 1992-ben mintegy 170 ezer kerékpárt tu­dott eladni. Ezzel 1,3 milliárd forint lett a forgalma, ez 10 millió forinttal haladta meg a tervezettet. A cég 30-50 millió forint nyereséggel számol az idén. Növekedésre számítanak 1993-ban is, ennek érdekében az év során 40-60 millió fo­rintnyi beruházást terveznek. A Schwinn-Csepel az elmúlt év során alaptőke-emeléssel új tulajdonost vont be a társaság­ba. A Hanti Oil Export-Import Rt. 160 millió forinttal szállt be, ugyanennyire emelte saját részét a Schwinn, és maradt a cégben 11,5 százalék állami tulajdon is. A cég tárgyalásokat folytat az Állami Vagyonügynökség­gel a jelenlegi telephelyéül szolgáló épületcsoport megvá­sárlásáról. B. Gy. Csehország, Szlovákia Megemelt kötelező gépjármű-biztosítás A kötelező gépjármű-biztosításra vonatkozó rendelet 1993. január 1-jétől hatályba lépő módosítása megemelt biztosítási illetékeket tartalmaz a Hospodárské Noviny tájékoztatása szerint. Eszerint a 400 kilogramm alat­ti súlyú motorkerékpár vagy mo­toros tricikli kötelező biztosítá­sa 50 köbcentiméter hengerűr­tartalomig 204 korona, 50 és 350 köbcentiméter között 408 koro­na, 350 köbcentiméter felett 576 korona, 3500 kilogramm súlyú személygépkocsik és 400 kilo­grammnál súlyosabb motoros tri­ciklik kötelező biztosítása 2000 köbcentiméterig vagy elektro­mos meghajtás esetén 624 koro­na, 2000 köbcentiméter felett 1992 korona, más gépkocsik és állami jelzésű munkagépek ese­tében 3500 kilogrammig 4128 korona, 3500 kilogrammtól 12 000 kilogrammig 6120 koro­na, 12 000 ki­logramm felett 8940 korona; csak a városi tömegköz­lekedésben üzemeltetett autó­busznál 5000 kilogrammig 6288 korona, 5000 kilogramm felett 9624 korona. Elsőbbséget élvező gépjár­művek, taxigépkocsik vagy kölcsönzött gépjárművek ese­tében a kötelező évi biztosítás az alapösszeg 1,5-szerese. Traktorok, motoros kiskocsik, gépjármű-utánfutók, külföldi gépjárművek kötelező biztosí­tása változatlan. Ha valaki már az idén befizet­te a jövő évi kötelező biztosítást, a jövő február végéig ki kell egészítenie az összeget az új biz­tosítási tarifa szerint. GATT-egyezmény Bush és Mitterrand nem jutott tovább George Bush amerikai és Francois Mitterrand francia elnök vasárnap nem tudta kiküszöböl­ni nézeteltérését, amely megakadályozza, hogy a GATT (Általános Vámtarifa- és Kereske­delmi Egyezmény) keretében elfogadják a világkereskedelem liberalizálásáról szóló egyez­ményt. Megismételtem az amerikai álláspontot: szeretném, ha a GATT-forduló sikeresen vé­get érne — mondotta Bush pá­rizsi sajtóértekezletén. A véle­ménykülönbségek ismertek: nem tüntettük el ezeket a kü­lönbségeket — hangoztatta. Mitterrand hozzátette: megvi­tattuk a kérdést, nem mond­hatjuk, hogy sok haladást ér­tünk volna el. Franciaország elkeseredet­ten ellenzi azt a megállapodást a mezőgazdasági külkereske­delemről, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Közös­ség (EK) novemberben kötött. Franciaország azzal fenyege­tőzik, hogy megvétózza az EK miniszteri tanácsában a mege­gyezést, amely szerint a Kö­zösség több mint 20 százalék­kal csökkenti támogatott ex­portját, valamint az olajos mag­vak termelését. A brüsszeli bizottság január 15-re tűzte ki a genfi GATT- tárgyalások befejezését. A megbeszéléseket a svájci vá­rosban újév után újrakezdték, és a bizottság arra számít, hogy két hét alatt sikerül az összes résztvevő számára elfogadha­tó kompromisszumos csoma­got kidolgozni. (Reuter, WVD) Nőnek a lengyel benzinárak Engedélyezett üzemanyagimport 1993-ban is fenntartják Lengyelországban az üzemanyagimporttal kapcsolatos engedélye­ket. Az importengedéllyel rendelkező cégek összesen 800 ezer tonna dízelolajat és 1,8 millió tonna benzint hozhatnak be külföldről — kevesebbet, mint 1992-ben. A Gazeta Wyborcza nem hivatalos forrásokból nyert értesülése szerint az üzemanyagot importáló cégeket 1993- ban kötelezni fogják arra, hogy importkontingensük 4,25 százalékának megfelelő mennyi­ségű üzemanyagot saját költségükön tartalékoljanak. A lengyelországi üzem­­anyagárak megállapításakor jövőre sem a nyugati árutőzs­dei árak, a vám és az adó játsszák a döntő szerepet, ha­nem a lengyel hivatalnokok. Az üzemanyagárakról tovább­ra is a pénzügyminisztérium fog dönteni a forgalmazó CPN céggel és a lengyel kőolaj­finomítókkal egyetértésben. A költségvetési terv értelmében az üzemanyagok árai 8 száza­lékkal emelkednek januárban, ápri­l­isban, augusztusban, majd 6 százalékkal novemberben, azaz a lengyelországi üzema­nyagárak követik az inflációt. Bár a kőolajipar privatizáci­­ójáól szóló döntés már ősszel megszületett, előrehaladás az ügyben nem történt. A helyzet úgy fest, hogy a CPN “csalétek” a nyugati olajtársa­ságoknak. Ez utóbbiaknak azonban előbb meg kell vásá­rolniuk az elavult lengyel fi­nomítók részvényeit. Egyelő­re a nyugati befektetők csak a legfiatalabb és kedvező föld­rajzi fekvésű gdanski olajfino­mítók iránt mutatnak érdeklő­dést. 1993. január 5. Gyorsvasutak Francia és olasz tervek Franciaországban döntés szü­letett a Párizs és Strasbourg kö­zötti 500 kilométeres gyorsva­súti (350 kilométer/óra sebessé­gű) vonal megépítéséről, ame­lyet a német gyorsvasúti háló­zattal is össze kívánnak kötni. A tervet korábban — a túl nagy költségekre való hivatkozással — visszautasította az SNCF (Francia Államvasutak). A kor­mány most azonban nyilvános­ságra hozott egy tanulmányt, mi­szerint a korábbi 25 milliárd frankkal szemben már 20 milli­árd frankért is megépíthető az új szakasz. Az olasz kormány is jóvá­hagyta a gyorsvasúti hálózat kiépítésére vonatkozó új ter­vet. Eszerint az eredetileg Mi­lánó és Velence között terve­zett gyorsvasúti vonal helyett minden erőt a Torino—Ná­poly, illetve Milánó—Genova közötti vonalak megépítésére kell összpontosítani. A nagy­szabású terv kivitelezése és fi­nanszírozása érdekében az FS (Olasz Államvasutak) rész­vénytársasággá alakul át, ame­lyet közvetlenül a pénzügymi­nisztérium ellenőrzése alá ren­delnek. A Milánó—Bologna szakasz építését az ENI, a Ró­ma—Nápoly szakasz építését pedig az IRI állami holding­társaságok vezetése alatt álló konzorciumok végzik majd. A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: Dunai Péter Főszerkesztő-helyettesek: Boronkay Tamás, Lakatos Mária Olvasószerkesztők: Molnár János, Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Pénzügyek: Csabai Károly (Tel.: 202-4971) Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Golubeff Lóránt, Horváth György, Magos Katalin, Pekár Erzsébet, Szabó Antal, Szirmai Péter, Tatai Miklós Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás Árupiacok: Sági Gyöngyi (Tel.: 202-4971) Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Báti Júlia, Facsinay Kinga, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Kozma Géza, Krekó László, Mádl József, Róna Judit Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Wirtschaftskurier Kvassinger Klára (szerkesztő), Nemes Bettina Művészeti szerkesztő: Horváth László Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Gazdag István, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Krepfer István, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Tóth Brigitta. Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím 1536 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199 Telefon: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A,1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next