Világgazdaság, 1993. március (25. évfolyam, 41/6048-61/6068. szám)
1993-03-02 / 41. (6048.) szám
2 . VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Orosz fegyverek Szerbiának? Oroszország állítólag 360 millió dollár értékű fegyver eladásáról kötött megállapodást Szerbiával. A The Observer című londoni lap értesülése szerint a titkos szerződést január végén írta alá az orosz hadsereg és a hírszerzés több tábornoka a szerb vezetőkkel azt követően, hogy több előkészítő megbeszélést tartottak Romániában és Bulgáriában. A lap szerint T-55-ös harckocsikról, valamint légvédelmi és rakétaelhárító rakétákról van szó. A cikkíró úgy tudja, hogy a fegyverek egy része orosz katonai szakértők kíséretében — már útnak is indult Szerbia, valamint a szerb ellenőrzés alatt álló horvátországi és boszniai területek felé. (AP-DJ) Ukrajnai üzemanyagstop Ukrajnában hétfőtől nem adnak el üzemanyagot a magángépkocsisoknak — jelentette be a kijevi kormány. Az ukrán televízióban ismertetett közlemény szerint az állami készletek nyolcvan százalékát a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére bocsátják, hogy elvégezhessék a tavaszi vetést. A magángépkocsisok csak a magán-üzemanyagelosztóktól vásárolhatnak, az államinál lényegesen magasabb áron, vagy pedig áprilisig kivonják autójukat a forgalomból. Kijevben tíz liter dízelolaj most ötszáz karbovanyecbe kerül (32 dollárcentbe). Ukrajna januárban ugyan kapott kétmillió tonna kőolajat fő ellátójától, Oroszországtól, és Moszkva megígérte, hogy az idén 15 millió tonnát szállít belőle, de Ukrajna csak 45 millió tonnából tudná kielégíteni minimális szükségletét. (MTI) Cseh részesedés a PHARE-programban A PHARE-program keretében a volt Csehszlovákiára összesen 230 millió ECU jutott, ebből a Cseh Köztársaság hozzávetőleg 143 millió ECU-t kap. Ez az összeg — amit 1990 óta használnak fel folyamatosan — szakemberek véleménye szerint még mintegy 3-4 évig “kitart”. A támogatás felhasználását általában a cseh illetékesek kezdeményezik, de a finanszírozásról a brüsszeli székhelyű PHARE-bizottság vezetői döntenek. (Hospodárské Noviny) Világbank-támogatás a szudáni privatizációhoz A Világbank 700 ezer dollár hitelt ad Szudánnak a kormány privatizációs programja megvalósításához. A kormány 1990- ben hirdette meg a privatizációt, azóta mindössze 13 állami vállalatot adtak magánkézbe, s még további 140 vár eladásra. (Reuter) Amerikai beruházások a lett olajiparban Az Egyesült Államok 100 millió dolláros beruházással vesz részt Lettország olajiparának fejlesztésében — közölte Aivars Kreituss, a gazdasági reformért felelős lett miniszter. Kreituss szerint Lettországnak 40 millió dollárral kell hozzájárulnia két olajfinomító közös építéséhez. Előzetes mgállapodás született arról is, hogy az USA olajtermékekért cserébe egymilliárd dollár értékű fát vesz át Lettországtól. Amerikai részről készség mutatkozik arra is, hogy 600 millió dollár értékben fafeldolgozó üzemet építsenek Lettországban. (MTI) Dél-koreai gazdaságélénkítés A szöuli kormány a héten jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyek célja a gazdaság felpezsdítése, a növekedési ütem gyorsítása. A múlt héten hivatalba lépett új államelnök első gazdasági jellegű intézkedései egyebek mellett az állami beavatkozás csökkentését és a gazdaság pénzügyi támogatásának növelését szorgalmazzák. Az előző elnök, Ro Te Vu hivatali ideje alatt csökkent a gazdasági növekedés üteme, tavaly például 4,5 százalék volt a korábbi évek átlagosan 10 százalékos gyarapodását követően. (AP-DJ) Tárgyalások az M1—M15-ös koncessziós szerződésről Már nyáron megkezdődhetnek az építkezések Ha az Autópálya Koncessziós Iroda szándékának megfelelően még márciusban sikerül megkötni a koncessziós szerződést, már a nyár elején megkezdődhet az M1-es és az M15-ös autópálya építése — közölte a Világgazdasággal Siposs Árpád, az iroda munkatársa. Tudomása szerint a szükséges kisajátításoknak mintegy 98 százaléka megtörtént, így a beruházás megkezdését csak a részvénytársaság bejegyzésének esetleges elhúzódása késleltetheti. A koncessziós törvény szerint a bejegyzésnek a szerződéskötéstől számított 90 napon belül meg kell történnie. A Közlekedési és Hírközlési Minisztérium — mint ismeretes — a Transroute Internationale SA vezette konzorciummal tárgyal a Győrtől az osztrák határig tartó autópálya-szakasz, valamint a Pozsony felé vezető leágazás megépítésére és üzemeltetésére szóló koncessziós szerződés megkötéséről. A bécsi Die Presse értesülései szerint a Transroute vezette csoport ajánlata mellett szólt a benne szereplő koncessziós idő, amely az érvényes jogszabályok szerint legfeljebb 35 év lehet, valamint a tervezett autópályadíj. A konzorcium igen jó egyensúlyt alakított ki az üzemeltetők, az építők és a pénzügyi beruházók között — idézi az MTI egyik jelentése Henricikiét, a Transroute elnökét, aki a Les Echos című francia lapnak nyilatkozott cége győzelméről. K.P. Henri Gilliet szerint a konzorciumban résztvevő magyar bankoknak, az OTP-nek, illetve a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nek már vannak társulásai francia bankokkal más beruházásokat illetően is. Megfelelő az egyensúly a francia és a magyar vállalatok között is. Az említett tagokon kívül részt vesz a a Hungarian-Euro- Expressway konzorciumban a Caisse des Depots et Consignations, a Banque Nationale de Paris, a Strabag Hungária Építő Kft. és a Strabag Österreich A.G. Ez utóbbi cég vezetője Ernst Nussbaumer a Die Presse kérdésére kijelentette, hogy a szerződés végleges aláírásáig nem kíván nyilatkozni. A beruházás tavalyi árakon mintegy 210 millió dollárba kerül. NEMZETKÖZI GAZDASÁG Ismerkedési hétvége Londonban (Folytatás az 1. oldalról) Az amerikai pénzügyminiszter azzal a szándékkal utazott Londonba, hogy újra fel kell éleszteni a hét vezető ipari ország — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Japán, Olaszország és Kanada — együttműködését, elsősorban a gazdasági növekedés gyorsítása és a valutapiacok nyugalma céljából. Úgy látszik azonban, hogy Bentsen nem támasztotta alá konkrét tervvel ezt a szándékát, és az sem világos, hogy a többi ország mennyiben akarja intézményes keretek közé helyezni együttműködését. A Financial Times ezzel kapcsolatban azt írja, hogy csak Theo Waigel német pénzügyminiszter állt elő konkrét tervekkel a G-7 szervezetének erősítése céljából. Egyetértett amerikai kollegájával abban, hogy az ülésekről kevesebb és rövidebb közleményt kell kiadni, de ezenkívül azt javasolta, hogy a csoport évente négyszer üljön össze, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója aktívabban vegyen részt a csoport időszakos “kölcsönös áttekintő” munkájában és az IMF készítsen előterjesztéseket a világgazdaságról a G-7 vitái számára. A nagy egyetértés ellenére Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország kifejezte, hogy szívesen venné a német rövid lejáratú kamatlábak leszállítását, de a német küldöttségtől nem kaptak erre ígéretet. Waigel azt is javasolta, hogy a pénzügyminiszterek valamelyik elkövetkező ülésén vegyenek részt a külkereskedelemért és a gazdaságért felelős miniszterek is, és vitassák meg az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) uruguayi fordulója keretében a kereskedelem liberalizálásával foglalkozó tárgyalások előmozdítását. Mint ismeretes, Clinton elnök múlt pénteken megígérte, hogy támogatni fogja a multilaterális kereskedelmi rendszert. A Süddeutsche Zeitung azonban az elnök beszédét ismertető cikkében rámutatott: miközben Clinton hangsúlyozta a “szabad világkereskedelem” melletti kiállását, egyértelműen jelezte partnereinek, hogy a “méltányos” kereskedelmet fontosabbnak tartja, mint a szabadkereskedelmet. A londoni megbeszélés látszólag konkrét eredmények nélkül ért véget, de — mint ahogy a Financial Times az értekezletet megelőző vezércikkében rámutatt : a G-7 korábbi kísérletei a gazdasági növekedés közös megegyezéssel történő előremozdítására a tapasztalatok szerint kudarccal végződtek. Ráadásul a két ország többsége erős belföldi ösztönzések hatására amúgy is a kellő irányban halad. Kivétel Németország, amelynek erre alapos oka van, és Japán, amely viszont épp a korábbi mesterséges ösztönzések áldozata ma. Nem valószínű, hogy Franciaország a nemzetközi együttműködés kedvéért feláldozza az erős frankot, miután eddig mindig kész volt nagy gazdasági áldozatokat is vállalni általánosabb külpolitikai céljai — jelenleg az Európai Árfolyam-mechanizmus fenntartása — érdekében. Szovjet utódállamok olajtalálkozója Közös válságintézkedések várhatók A volt szovjet utódállamoknak össze kell fogniuk az orosz olajipar több száz milliárd rubeles költséggel járó életben tartása érdekében — jelentette ki Jurij Safranik orosz energiaügyi miniszter a volt szovjet köztársaságok tegnapi szurguti (Nyugat-Szibéria) olajipari értekezletén. Ennek elmaradása minden utódállam számára, végzetes lehet. A kooperációs megállapodás aláírására várhatóan ma kerül sor. Oroszország elsősorban azt sérelmezi, hogy miközben a szénhidrogénexportnak kell biztosítania az orosz konvertibilis valutabevételek mintegy felét, a volt szovjet köztársaságok egy része jóval a világpiaci ár alatt fizet a nagy mennyiségben megrendelt orosz kőolajért és földgázért. Kellő bevételek hiányában ugyanakkor a tavalyi 395 millió tonnáról idén várhatóan 340-347 millió tonnára csökkenhet az orosz nyersolajtermelés, amely már most is Szaúd-Arábia teljesítménye mögé szorul. Sürgős beruházások nélkül így 1995-ben az orosz olajtermelés várhatóan már csak a hazai szükségletet fogja fedezni. Az orosz energiaügyi miniszter szerint ezért mintegy 1,7 milliárd dollár nagyságrendű pénzinjekcióra lenne szüksége az olajiparnak, amely összegből 1,2-1,3 millió dollárt fedezhetnének a volt szovjet köztársaságok. A kétnapos szurguti értekezlet első napján nem volt jelen Viktor Csernomirdin orosz miniszterelnök, akit állítólag betegsége tart távol. Részt vesz rajta ugyanakkor az ukrán miniszterelnök, Leonyid Kucsma, akinek kormánya jelenleg éles vitát folytat Moszkvával a földgázárakról, valamint az egykori Szovjetunió külfölddel szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek megosztásáról. Ismeretes, hogy Oroszország világpiaci árakat akar felszámítani az idei földgázszállításokért, míg Ukrajna csak a korábban megállapított tarifát képes, illetve hajlandó megfizetni. Ukrajna válaszul a nyugatra irányuló orosz tranzitszállítások díjának felemelésével fenyegetőzött. Olyan (időközben cáfolt) hírek is napvilágot láttak, miszerint Ukrajna a tranzitvezetékek lezárásától sem riad vissza, ami az orosz földgáz külföldi felhasználói körében természetesen erős nyugtalanságot keltett. (Reuter) Pozsony nyugtatja Budapestet (Folytatás az I. oldalról) Kádár Béla szerint tavaly a magyar—csehszlovák külkereskedelemnek közel 47 százaléka jutott Szlovákiára. “Ezt a forgalmat rövid távon is védeni kívánjuk bármifajta előre nem látható meglepetéstől, ugyanakkor vissza szeretnénk hozni arra a szintre, amely a korábbi időszakokat, például a harmincas éveket jellemezte arányaiban.” A külgazdasági miniszter kiemelte, jelképes jelentősége van annak, hogy a mostani egyezményt — ilyet Szlovákia Ausztria után másodikként Magyarországgal kötött Ludovit Cernák szerint."— éppen a visegrádi megállapodás hatálybalépésének napján írták alá. A dokumentum megfelelő keretet biztosít a kereskedelem továbbfejlesztéséhez, elősegíti a gazdálkodók számára új együttműködési fomák kialakítását a kereskedelemben és a termelésben, valamint újabb vegyes vállalatok alapítását. A külgazdasági miniszter nem rejtette véka alá, kívánatos lenne további olyan szerződések nyélbe ütése Magyarország és Szlovákia között, mint a nem kereskedelmi fizetésekről szóló megállapodás, a tranzitszállítás kérdéseit is felölelő közlekedési és a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény. Szükségesnek vélte a növény- és állategészségügyi megállapodások felülvizsgálatát, illetve korszerűsítését is. Egy magyar—szlovák kereskedelemfejlesztési bank létesítése és újabb határátkelőhelyek megnyitása elsősorban pénzügyi erőforrások függvénye — jelentette ki Kádár Béla. Egyben felhívta Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökének figyelmét arra, a londoni központú bank vizsgálja meg annak lehetőségét, hogyan tudna közreműködni a közép-európai országok elsorvadt kapcsolatainak helyreállításában, azaz egyrészt ilyen bank felállításában, másrészt újabb határátkelőhelyek megnyitásában. Bányai Gyula Nincsenek magyar veszteségek Bezárt a World Trade Center ikertornya Munkatársunktól Sem vagyoni, sem személyi veszteségek nem érték Magyarországot annak következtében, hogy a pénteki robbantás miatt be kellett zárni aNew York-i World Trade Center ikertornyát — jelentették ki a Világgazdaság kérdésére a New York-i magyar főkonzulátuson. A brit Financial Times című napilap szerint tegnap több ezren nem tudták elkezdeni a munkájukat a sérült épületrészben, márpedig az elveszett üzletkötések több milliárd dolláros veszteséget okozhatnak, egyes számítások szerint naponta több mint egymilliárd dollárt. Sokan aggódtak amiatt, hogy — miután az ikertornyok közelében elhelyezett árutőzsde múlt pénteken bezárt — kedvezőtlen hatással lehet az olajárakra az üzletkötésekben való fennakadás. 1993. március 2. Az OTP Rt. bankkártyaosztálya felvételre keres fiatal, pénzügyi szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, jó szervezőkészségű, agilis munkatársakat magas fokú angolnyelv-tudással. Jelentkezés a 149-1530-as telefonszámon 8-16 óra között. r A Várdombon belső parkolóval, udvarral rendelkező, Dunára néző, panorámás, őrzött, többhelységes iroda és raktár kiadó . Telefon: 175-5939- , Nemzetközi rovat Telefon: 202-4962 Fax: 175-4191 »VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: Dunai Péter Főszerkesztő-helyettesek: Boronkay Tamás, Lakatos Mária Olvasószerkesztők: Sz. Molnár János, Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Pénzügyek: Csabai Károly (Tel.: 202-4971) Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Golubeff Lóránt, Kiss Tamás, Horváth György, Magos Katalin, Pekár Erzsébet, Szirmai S. Péter, Tatai Miklós Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás Árupiacok Sági Gyöngyi (Tel.: 202-4971) Munkatársak: Amai Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Facsinay Kinga, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Kozma Géza, Krekó László, Mádl József, Róna Judit Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Wirtschaftskurier Kvassinger Klára (szerkesztő). Nemes Bettina Művészeti szerkesztő: Horváth László Tördelőszerkesztők: Gazdag István, Krepfer István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202 4199 Telefon: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta ISSN 0042 6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.