Világgazdaság, 1993. június (25. évfolyam, 103/6110-123/6130. szám)
1993-06-02 / 103. (6110.) szám
28,50 Ft XXV. évfolyam, 103. (6110.) szám ÜZLETI NAPILAP 1993. június 2., szerda 1 . MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL TÚL KELL LÉPNI A TÁRSULÁSI SZERZŐDÉSEN 12 PATTHELYZETBEN A DOHÁNYIPAR3 A TUNGSRAM-LEGENDA TOVÁBB ÉL5 LUXUSCIKK A BANÁN LENGYELORSZÁGBAN9 WIRTSCHAFTSKURIER 11 AGRÁRRENDARTÁSI HÍREK 12 Tőzsdekonferencia •T Pró és kontra az állampapírokról A privatizáció és a tőzsde kölcsönösen segíthetik egymást, a privatizáció során kibocsátott értékpapírok növelhetik a tőzsde forgalmát, a hatékony tőkepiac pedig javíthatja a privatizáció hatékonyságát — emelte ki az előadók többsége a tegnap kezdődött második Nemzetközi Tőzsdekonferencián. A konferencián elhangzott előadásában Szabó Iván pénzügyminiszter nem értett egyet az állampapírok sokak által nagy problémának tartott kiszorító hatásával. Szerinte az egyre nagyobb mennyiségben lebocsátott állampapírok nem vonják el a magánszektortól a tőkét. Egy fejlett tőkepiacnak szüksége van ilyen értékpapírokra is, széles választási lehetőségre van szükségük a befektetőknek. A pénzügyminiszter kiemelte, a határidős piacok fejlesztése, az elszámolóház létrehozása és az értékpapírtörvény módosítása gyorsítani fogja a tőzsde fejlődését. Az értéktőzsdén erősíteni kell a részvények szerepét, nem előnyös az a mai helyzet, hogy a forgalom túlnyomó részét az állampapírok teszik ki, mert ez hátráltatja a részvénypiac fejlődését, ami nem előnyös a gazdaság számára — mondta Bokros Lajos. A Tőzsdetanács elnöke optimistán ítélte meg a befektetési alapokat. Ezek gyorsíthatják a tőkepiac fejlődését, de csak akkor, ha továbbra is adókedvezményt kapnak a befektetők. (Folytatás a 14. oldalon) Újabb vízi erőmű a Dunán? Bécs inkább nemzeti parkot akar Munkatársunktól Tiltakozások egész lavináját zúdította magára Walter Fremuth, az osztrák áramszolgáltató vállalat elnöke azzal a bejelentésével, hogy javaslatot készül benyújtani egy “Bécstől Keletre” építendő új dunai vízi erőmű létesítéséről — írja a bécsi Der Standard. Két lehetséges változatról készültek tervek. Az egyik szerint Hainburg közelében Engelhartstettennél 17 milliárd schillingért építenének lépcsős erőművet, a másik szerint 25 milliárd schillingért Wildungsmaulernél illetve Wolfsthalnál egy-egy lépcsőt. A terv elfogadtatását ezúttal nem elsősorban az létesítménnyel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok akadályozzák, hanem az, hogy a bécsi kormány nemzeti parkot kíván létrehozni a térségben, ami kizárja az erőmű építésének lehetőségét. Az osztrákok az utoljára épített vízlépcsőiknél nagyon nagy gondot fordítottak a környezetvédelemre, ami egyébként jelentősen meg is drágította a beruházásokat. Nem a hősihez hasonló üzem vízcsatornás, hanem folyami erőműveket építettek, amelynél a főmederben hozzák létre a duzzasztást — mondta lapunk érdeklődésére Teresovszky Ödön, a Vízgazdálkodási Kutatóintézet főigazgatója. (Folytatás a 2. oldalon) Interjú Takácsy Gyulával a Gazdasági Bizottság elnökével Csődöt mondott előrejelzések Ha néhány hónappal ezelőtt találkozunk, akkor azt mondtam volna, hogy 1992 végén túljutott a gazdaság a mélyponton, és 1993-ban már emelkedés várható. Ám a negatív folyamatok azóta ismertté vált adatai miatt most egy kicsit óvatosabb vagyok — vallotta be Takácsy Gyula, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. Az MDF- es honatya felhívta a figyelmet a privatizációt általánosságban érő támadások veszélyére. Elárulta, hogy nem híve újabb nagy holdingok létrejöttének. Még a legpesszimistább előrejelzések szerint is a magyar gazdaságnak már túl kellene lennie a mélyponton, és kifele haladnánk az “alagútból”. Ezzel szemben még mindig befelé megyünk. Miért mondtak csődöt az előrejelzések, és mikorra remélhető a fordulat? — Az elmúlt két-három év előrejelzései azért nem váltak be, mert hihetelenül mélyreható volt az átalakulás, a korábbi folyamatokat teljesen összekuszálta, és nem volt alkalom közgazdasági elméleti kutatásokkal megalapozni az átalakulást. Ez nemcsak Magyarországra jellemző, hanem egész Közép- és Kelet-Európára, a volt szocialista országokra. Miközben a folyamatok, a trendek nem olyan tiszták és egyértelműek, mint ahogy korábban a közgazdaságtanban megszoktuk, a világban beállt recesszió további bizonytalanságokkal tarkította a helyzetet. Ami a kérdés másik felét illeti: a gazdasági folyamatok elmúlt másfél két hónap során ismertté vált adatainak — elsősorban az export visszaesésének — ismeretében véleményem szerint 1993 első félévében érjük el a mélypontot. (Folytatás az 5. oldalon) VG-KÖRKÉRDÉS Mi várható az áfa-kulcsok emelésétől? A kormány a napokban nyújtja be a pótköltségvetést. Az elmaradt idei bevételek okozta lyukakat az általános forgalmi adórendszer október elsejétől tervezett változásától remélik. A javaslat szerint megszűnik az eddigi nulla kulcs, s a kedvezményes hatszázalékos kulcs helyett tíz százalék terheli majd a termékeket. Körkérdésünkben azt firtattuk, hogy milyen hatások várhatók a pótköltségvetésben szereplő áfa-emeléstől? 7) Piros Iászló, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára A Pénzügyminisztérium számítása — miként az év elején — most is félrevezető, mert nem számol a közvetett és a halmozott hatásokkal. Azonos fogyasztási szint esetén a lakosság többletkiadása 15 milliárd forint lenne, ebből azonban legfeljebb 5 milliárd forinttal növekedne az állam adóbevétele. A feketekereskedelem által okozott áfa- és fogyasztóiadó-kiesés viszont évente legalább 30 milliárd forint. (Folytatás a 3. oldalon) KÖZÉPÁRFOLYAMOK (1993. V. 3.— VI. 1.) ATS (100) 65 m wmm in i|iCHF 18 FRF 148 740 57 14 124 GBP 11 A VILÁGGAZDASÁG JELENTI ■ Az Országgyűlés kedden este új kétharmados törvényt alkotott. Ellenszavazat nélkül elfogadta a magyar állampolgárságról szóló jogszabályt, amely rendelkezik az állampolgárság megszerzésének, esetleges megszüntetésének körülményeiről és feltételeiről. ■ Elégedett latin-amerikai körútjával Szabad György házelnök. Keddi sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy Argentínában, Brazíliában és Chilében úgy tekintenek Magyarországra, mint regionális központra a latin-amerikai befektetők számára. ■ A közalkalmazottak kitartanak követelésük mellett, hogy 1994-től életbe lépjenek a rájuk vonatkozó törvény előírásai — közölte a négy érintett szakszervezet képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján. Tárgyalni csak arról hajlandók, hogy honnan csoportosítható át az e célra szükséges 45-50 milliárd forint. ■ Szentgyörgyvölgyi Péter köztársasági megbízott fogadta Demszky Gábort. A megbeszélésen szó esett a főpolgármester fegyelmi felelősségre vonását kezdeményező köztársasági megbízotti javaslatról is. ■ Ismeretlen fegyveresek Bosznia középső részén meggyilkoltak három olasz civil sofőrt, akik kamionjaikkal élelmiszer-szállítmányt vittek a rászorulóknak. Izetbegovics bosnyák elnök eközben felszólította az ENSZ-t, hogy segítsen megvédeni Gorazde városát a szerb agressziótól és etnikai tisztogatástól. Szarajevóban egy labdarúgó mérkőzés alatt tüzérségi lövedékek becsapódása következtében kedd délelőtt meghalt 11 szurkoló, sokan megsebesültek. ■ A kambodzsai kormány csak akkor fogadja el az országos választási eredményeket, ha megismétlik a szavazást a fővárosban és három tartományban. A vörös khmerek készek újra fegyvert fogni, ha a kabinet nem fogadja el a választási eredményeket. Országos összesítésben Szihanuk herceg pártja szerzi meg várhatóan a legtöbb mandátumot. ■ Jeruzsálem felszabadítását sürgette kedden az előző nap Izraelbe érkezett líbiai zarándokcsoport vezetője. Palesztin részről korábban a líbiai — izraeli kapcsolatok normalizálására tett lépésként értékelték a zarándokok útját, és mint ilyet élesen bírálták. A kárpátaljai megyei tanács képviselői hétfőn államellenesnek minősítették a Kárpátaljai Ruszinok Társaságának egyes megnyilvánulásait. A közelmúltban például ideiglenes kormányt alakítottak. ■ Feltehetően gyújtogatás következtében felrobbant és rombadőlt kedden egy török tulajdonban lévő franciaországi elektronikai gyár, amelynek falaira előzőleg horog keresztet mázoltak. Néhány napja a németországi Solingenben gyújtogatás következtében öt török meghalt. ■ Kínának, mint az atomhatalmak egyikének, felelősséget kell vállalnia az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáért — emlékeztette kedden Mijadzava Kiicsi japán kormányfő a Tokióban tartózkodó Csien Csi-csen kínai külügyminisztert. A nyugati országok bírálták Kínát amiatt, hogy atomtechnológiát exportál olyan országokba, amelyek nem adtak megfelelő biztosítékokat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek. ■ Marokkóban tárgyal hétfőtől Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, hogy megpróbálja kilendíteni a holtpontról a Nyugat-Szahara sorsáról döntő népszavazás ügyét. Marokkó és a Polisario Front között 17 éve robbant ki a harc Nyugat-Szaharáért. ■ A franciák 65 százaléka elégedett Balladur miniszterelnökkel. A Le Figaro keddi számában közzétett felmérés szerint összesen 20 százalék tartja kiábrándítónak az új miniszterelnök első lépéseit. ■ Franciaországban radikálisan korlátozni szeretnék a bevándorlást. Pasqua belügyminiszter sajtónyilatkozatában közölte, hogy bizonyos ágazatokban szükség van a külföldiek munkájára. A német hadsereg kedden szolgálatba állított 24 darab szovjet gyártmányú MiG 29- es vadászgépet. A vadászgépek a keletnémet hadseregből kerültek a Bundeswehr tulajdonába. Ezzel egyidőben hozták nyilvánosságra, hogy várhatóan 25 milliárd márkába kerül a szovjet hadsereg által hátrahagyott helyek környezetvédelmi szanálása. ■ Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke és a Magyarok Világszövetsége alelnöke rágalmazás miatt kedden feljelentette a Kacsa magazint. 10 millió forintos kártérítést követel nem vagyoni kár fejében. Tb-önkormányzatok Ki képviseli a munkáltatókat? Az 1991. évi LXXXIV. törvény szerint a társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztásáig a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási ágazat élére a parlament egyegy felügyelőbizottságot nevezett ki. A választásokat követő 30 napon belül e bizottságok feladata, hogy a tb-önkormányzatok első üléseit összehívják. Az egészségbiztosítási felügyelőbizottság elnökével, dr. Kameniczky Istvánnal beszélgettünk a váratlanul bonyolulttá vált helyzetről. (Folytatás a 3. oldalon, a tb-vagyonnal kapcsolatos további cikkünk a 14. oldalon) ÁVÜ ellenőrzés Tipikus visszaélések Ebben az évben 510 — döntően lakossági — bejelentés érkezett az ÁVÜ-höz, a 127 eddig befejezett vizsgálat közel fele jogszabályilag vagy etikailag kifogásolható, húsz esetben már intézkedtünk — mondta elöljáróban Hatvani Szabó János, a Vagyonügynökség ellenőrzési igazgatója tegnapi tájékoztatóján, amelyen néhány nemrég zárult, tipikus esetet is bemutattak. (Folytatás az 5. oldalon) Mi történik, ha nincs (pót)költségvetés? Átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt kell hozni, ha a parlament egy adott költségvetési év elejéig, tehát január 1-jéig nem fogadja el a költségvetési törvényt — jelentette ki a Világgazdaság kérdésére az MTA jogtudományi intézetének szakértője. Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényben a parlament felhatalmazza a kormányt, hogy az előző évi költségvetés kiadási irányzatainak megfelelően a kiadásokat időarányosan teljesítse, és a bevételeket is folytatólagosan beszedje. Ezen kívül a parlament még külön meghatározza, hogy az átmeneti gazdálkodás során a kormány milyen intézkedéseket tehet. Abban az esetben, ha évközben oly mértékben megváltoznak a feltételek, hogy a központi költségvetés teljesítése veszélybe kerül, a kormány köteles pótköltségvetést készíteni. A törvény azonban arra a kérdésre nem tér ki, mi történik akkor, ha a pótköltségvetést nem fogadja el a parlament. T. Cs. 9 Gyengül a dollár Az ünnepek után Tokióban újabb történelmi mélypontra esett a dollár a jennel szemben, annak ellenére, hogy a japán jegybank ismét beavatkozott. A folyamat Európában és New Yorkban tovább folytatódott, mivel az amerikai jegybank egyelőre nem interveniált. A dollár a márkával szemben is vesztett, mert az amerikai gazdaság állapota nem túl jó, a Bundesbank viszont várhatóan nem csökkent kamatot. (AP—DJ)