Világgazdaság, 1993. június (25. évfolyam, 103/6110-123/6130. szám)

1993-06-02 / 103. (6110.) szám

2­0 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Küszöbön Szlovákia és az IMF megállapodása A szlovák kormány előreláthatólag a héten megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 90 millió dollár folyósításáról — jelentette be a szlovák nemzeti bank szóvivője. Tájékoztatása szerint a hitelt az ország valutájának stabilizálására fordítják. Az IMF küldöttsége a múlt hét közepe óta tárgyal Pozsonyban, s elégedetten nyilatkoztak a jegybank monetáris politikájáról. A tárgyalások tétje 150 millió dollár hitel, amelyet Szlovákia az új nemzeti valutát bevezető országok számára nemrégiben létre­hozott különleges IMF-alapból kapna, elsőként a volt szocialis­ta országok közül. Az ilyen jellegű hiteleket kedvezményes feltételekkel lehet igénybe venni. (Reuter) EK-kártalanítás Bulgáriának az embargó miatt? Az Európai Közösség (EK) azt fontolgatja, hogy közvetett formában kompenzációt nyújt Szófiának a Jugoszlávia elleni nemzetközi embargó miatt keletkezett veszteségek ellensúlyo­zására — jelentette ki Sir Leon Brittan, az EK brüsszeli bi­zottságának kereskedelmi kérdésekkel megbízott tagja egy szó­fiai sajtóértekezleten. Az EK-illetékes leszögezte: közvetlen kompenzáció csak az ENSZ-szel közösen képzelhető el, szor­galmazni fogja ugyanakkor az EK-tagállamoknál, hogy gondol­kodjanak a támogatás más formáin. Eddigi kárait Szófia 3 milliárd dollárra becsülte. Brittan négy napig tartózkodott Szó­fiában, hogy pontos képet nyerjen az országban folyó gazdasági reformokról. (Reuter) Üzbegisztán: megduplázódtak az árak Kétszeresükre emelkedtek az államilag ellenőrzött fogyasztói árak Üzbegisztánban. Kormányzati tisztviselők szerint az intéz­kedésre azért volt szükség, hogy megakadályozzák azoknak a külföldieknek a beözönlését az országba, akik felvásárolják az olcsó, államilag támogatott termékeket. A benzin ára például mindössze 40 rubel volt literenként, most azonban már 100 rubelbe kerül. Az áremelkedéssel egyidejűleg kétszeresére emel­ték az állami alkalmazottak fizetését is. (Reuter) Samsung-lakások Oroszországban A dél-koreai Samsung konszern megállapodott az orosz kor­mánnyal, hogy a Moszkvától 900 kilométerre Délkeletre fekvő Marinovkában lakásokat épít katonák számára. A konszernnek ez az eddigi legnagyobb értékű üzlete Oroszországgal, 73 millió dollár. A lakások 1994 júliusában készülnek el. (AP­ DJ) Csökken a román munkanélküliség Idén májusban 9,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában az áprilisi 9,5 százalékról, elsősorban annak kö­szönhetően, hogy a téli szünet után megélénkült az építőipari tevékenység. Éves szinten azonban változatlanul emelkedik a munkanélküliek száma: a hivatalos statisztikák szerint tavaly májusban 600 ezer körül volt a számuk, míg idén meghaladta az 1 milliót. Mivel Romániában még csak most kezdődik a széle­sebb körű privatizáció, a szakemberek szerint az év végére a ráta felszökhet 12 százalékra is. (Reuter) Magánkikötő Oroszországban Orosz magánbefektetők új kikötő építését tervezik Uszty- Lugában, Szentpétervártól 110 kilométerre nyugatra. Moszkvai hírügynökségi jelentések szerint a 2 milliárd dolláros építkezés alapkövét a hét végén helyezték el, a beruházás egy része 1995- ben, teljes egészében 2000-re készül el. A kikötő évente 20 millió tonna áru megmozgatására lesz alkalmas. A finanszíro­zásban külföldi befektetők mellett 30 százalékkal vesz részt az állam. Az új kikötő köré 25 ezres lélekszámú várost is terveznek, korszerű vasút- és úthálózattal. (VWD) Rekord mélységben a rubel Minden eddigi negatív rekordot megdöntve, hétfőn már több mint ezer rubelt fizettek a bankok egy amerikai dollárért Moszk­vában. Az új árfolyam szerint 1 dollár 1024 rubelbe kerül. A múlt heti, legutóbbi árverésen egy dollárért még 994 rubelt adtak. A hétfői árverés volt sorrendben a tizennyolcadik, amikor az orosz valuta — az állandó nyomásnak engedve — sorozato­san veszített értékéből a dollárhoz képest. Az év elején még csak 415 rubelbe került 1 dollár. A feketepiacon a dollárért hétfőn 1200 rubelt kellett fizetni. (Reuter) Prágai metró: újabb jelentkezők A német Siemens AG vezette konzorcium egy hónapja írta alá azt a szerződést, melynek értelmében az SGP-Verkehrstechnik, az AEG és a CKD cégeket is magán foglaló csoport 114 szerelvény szállít a prágai metró számára. A városi tanácsnak a megállapodás értelmében a múlt héten kellett volna megerősíte­nie a megrendelést, erre azonban eddig még nem került sor. Kiderült viszont, hogy időközben egy másik konzorcium, a francia GEC-Alsthom konszern és a Skoda Plzen is ajánlatot tett, amely kereken 2 milliárd cseh koronával olcsóbb, mint a Siemenséké. Ez utóbbi konzorcium egyik tagja csodálkozását fejezte ki, hogy a megbízás odaítélése után a hátuk mögött folytatnak tárgyalásokat. (WWD) Lassul az izraeli gazdasági növekedés Az idén négy százalékkal gyarapszik a bruttó hazai termék (GDP) Izraelben a tavalyi 6,6 százalékos növekedést követően — írja előrejelzésében az ország központi bankja. A lassulás az infláció felgyorsulásával, és a munkanélküliség növekedésével jár együtt, ezért a bank a gazdasági reformok és a privatizáció felgyorsítására szólította fel a kormányt. (Reuter) Privatizálták a ZIL-t Az oroszországi privatizációs program egyik első sikeres példá­jaként befejezték a ZIL járműgyár magánkézbe adását. A tranz­akció során a második legnagyobb orosz nehézteherautó-gyár 75 százalékát vásárolta meg mintegy 60 ezer orosz állampolgár. A jelenleg állami kézben lévő 25 százalékból 10-et külföldi befektetők számára tartnak fenn. A ZIL, amely korábban luxu­sautókat is gyárott a vezető szovjet állami tisztviselők számára, 14 üzemében több mint 10 ezer embert foglalkoztat. (Reuter) * Brüsszeli javaslat Kelet-Európáról Túl kell lépni a társulási szerződésen! A Európai Közösség (EK) vonatkozásában társulási szerződéssel rendelkező közép- és kelet­európai országok jobb piacra jutását szorgalmazta Sir Leon Brittan, az EK brüsszeli bizottságának kereskedelemért felelős tagja. A politikus újságíróknak el­mondta, hogy a június máso­dik felében esedékes koppen­hágai EK-csúcstalálkozón megpróbálja rábeszélni a ta­gországok kormányait arra, hogy a szóban forgó hat ország piacra jutásának megkönnyí­tése során lépjék túl a társulási szerződések előírásait is. A lépésre azért került sor, mert az EK-t az utóbbi időben szá­mos kritika érte amiatt, hogy miközben szorgalmazza a piac­­gazdaság építését Kelet-Közép- Európában, saját határait lezárja az innen érkező mezőgazdasági és acéltermékek előtt. Nem feledkeztek meg azon­ban az EK-országok Moszkvá­ról sem. Willy Claes, belga kül­ügyminiszter kijelentette, hogy a gazdasági és technikai együtt­működést Közép-Európa álla­main kívül ki kell terjeszteni Oroszországra is. A miniszter, aki július elsejétől az EK mi­niszteri tanácsának elnöke lesz fél évig, közölte, hogy a Közös­ség ki szeretné terjeszteni a ha­tárait Kelet felé is, mert szerinte az EK kibővítése nincs ellent­mondásban a tagországok kö­zötti együttműködés elmélyíté­sével. Hozzátette, természete­sen nem mindegyik kelet- és közép-európai ország válhat el­ső körben a Közösség teljes jogú tagjává. (AP—DJ, Reuter) A világ legnagyobb privatizációja Rt. lesz a Deutsche Telekom ■­­ ( A német szociáldemokrata párt (SPD) szakértői is beleegyeztek abba, a bonni kormány­koalíció által javasolt tervbe, hogy részvénytársaságokká alakítsák a három német postavál­lalatot: a távközlési vállalatot (Deutsche Bundespost Telekom), a hagyományos postai tevékenységeket végző részleget és a német postabankot. A vállalatot felkészítik a tőzsdére, majd — a szakértők szerint a világ egyik legnagyobb ilyen tranzakciója során — egy részét tőzsdei forgalomba bocsátják. A privatizációs bevételek felhasználásáról egyelőre még nem született megállapodás — írja a Der Standard. Wolfgang Bätsch postaügyi miniszter a befolyó pénzt a Telekomnak szeretné juttatni, Theo Waigel pénzügyminiszter azonban a költségvetési hiány csökken­tésére akarja fordítani. A kér­déses összeget a Deutsche Bank AG szakértői kereken 20 milliárd márkára becsülik. Helmut Ricke, a távközlési vállalatot vezetője persze szin­tén vállalatának szeretné a pénzt, amely 1997-ig 60 mil­liárd márkát készül beruházni a keletnémet tartományokban. Ricke szerint a Telekom felé­nek tőzsdei értékesítéséből, amelyet egyébként több fázis­ban terveznek végrehajtani, összesen mintegy 30 milliárd márka bevételre tehetnek szert. A Telekom éves forgalma jelenleg 52 milliárd márka, amely a becslések szerint az ezredfordulóig 80 milliárdra fog nőni. Az alkamazottak szá­­mát addig a jelenlegi 230 ezer­ről 210 ezerre kívánják csök­kenteni. A vállalat tavaly még 7 milliárd márka nyereséget ért el, ebből azonban 2,3 milli­­árdot a postabank és a posta­­szolgálat veszteségeinek fede­zésére kell fordítania, a forga­lom 10 százalékát pedig — pos­taadó címén — az államkasszá­­ba kell fizetnie. Később persze a testvérvállalatok veszteségeit a Telekom nem közvetlenül fogja fedezni, hanem a közös holdingba fizetett osztalékból, és a költségvetési befizetést is felváltja majd a társasági adó. ­ Bécs inkább nemzeti parkot akar (Folytatás az 1. oldalról) Ausztria a hatvanas évektől kezdve több ízben is tárgyalt Csehszlovákiával vízierőmű építéséről Wolfstahlnál, sőt előzetes megállapodást is alá­írtak. Az együttműködés ter­vét soha sem vették el végle­gesen, azután sem, hogy Cseh­szlovákia megállapodott Ma­gyarországgal a bős-nagy­marosi erőmű megépítéséről. Az osztrákok azonban a vízie­rőmű-építkezésekkel a felső szakasz felől haladtak lefele, ezért a wolfsthali erőmű he­lyett inkább az alternatív meg­oldást jelentő haidenaui erő­mű tervére összpontosítottak. (Wolfsthal és Haidenau közel­sége kizárja, hogy mindkét he­lyen erőművet építsenek.) A szlovákok energiahelyze­tét és kiöregedett hőerművei­­ket figyelembe véve valószí­nűleg örömmel vennék a wolfsthali beruházást — véli a magyar szakember. Azt per­sze nem tudni, hogy az esetle­gesen termelt energiát milyen arányban osztanák meg, ez részben annak függvénye, mekkora Duna-szakaszt hasz­nosít az erőmű. A Wolfsthal­­nál nevezetesen csak szerény szlovák szakaszt kellene igény­be venni. Tervezett vízi erőművek a Duna ausztriai szakaszán Engelhaftst*ttan O pOsvtn Hainburg Eckart sau Ártéri erdő Müveit terület —. Gál ------ Bécs városhatára ----- Államhatár SHOW WIEN o Wotfsthal -----­* Bad Darnach , AitantMirg fr o Patronall Wiidungsmauor Ftsc hamondo Reg*tebrunn Maria Eland Quelle Betnebsgesellschatt Marctiteldkanal Graphite „Die PressaVAdam 10 km A jen erősödik, a többlet marad de tovább nőtt. A gyengélkedő belgazdaság miatt később sem lehet az import bővülésére, illet­ve az export csökkenésére szá­ A japán kormány arra szólította fel a világ vezető ipari országait, hogy összehangolt akcióval állítsák meg a jen rendkívüli felértékelődését. A közlemény azután látott napvilágot, hogy a japán valuta újabb történelmi magasságba emelkedett a dollárral szemben — írja a Financial Times. A jen példátlan mértékű erő­södése komoly fejfájást okoz a tokiói vezetésnek, amely im­már veszélyben látja gazdasá­gélénkítő csomagtervének si­kerét is. Noha korábban úgy tűnt, az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások után Ja­pán hallgatólagosan belemegy egy “reálisabb” árfolyamszint elfogadásába, mára a szigetor­szág politikusai egyértelműen spekulációról beszélnek, ame­ly káros a japán gazdaságra. A japán kormány különösen azért aggódik, mert a folyama­tot elindító tény, nevezetesen a japán kereskedelmi többlet, nemhogy mérséklődött volna, mítani. Legfeljebb az eddigi ex­portbevételek maradnak el, azaz csökken a kivitelre termelő vál­lalatok nyereségessége. A japán valuta szédületes szár­nyalásának egy másik érdekes vonatkozása, hogy azok a kül­földiek, akik leértékelődött va­lutájukat Japánban akarják el­költeni, az eddigi bosszantó drá­gaság helyett már-már nevetsé­gesen csillagászati árakat talál­nak — írja az International He­rald Tribune. A turistákon kívül a külföldi cégek is megretten­nek a fejleményektől. Az óriási költségek miatt kétszer is meg­gondolják, hogy képviseletet nyissanak Japánban. Dollár/jen árfolyam 1993-ban 105 Fonts: Világgazdaság 1993. június 2. Veszteséges a Balaton-Ungarn AG Veszteséggel zárta tavalyi mérlegét a Balaton Ungarn- Beteiligungen AG. A németor­szági Edingen-központú cégnek elsősorban magyarországi érde­keltségei vannak, és az elhúzó­dó magyar recesszió okozza a veszeséget. A cég mindazonál­tal bizakodik, és középtávon vál­tozatlanul jó lehetőségnek tartja a magyarországi befektetéseket. Tavaly csak az értékpapírügy­­letekre szakosodott wiesbadeni Deutsche Balaton Broker- Holding AG és a budapesti Ikon Kiadó volt nyereséges. A tata­bányai Skála Sztráda, és a pécsi Konzum, a lakosság fogyatkozó vásárlóereje miatt nagyon vesz­teséges volt. A Balatonnak a Novofinance-ban és a Remete szállítmányozási cégben lévő ré­­szesdését sikerült nyereségesen eladnia. A Balaton pénzügyi befekte­tései 3,3 millió márka értéket képviselnek, 2,4 millióval ke­vesebbet, mint egy esztendővel korábban, ezen belül tavaly az értékpapírok részaránya 3 mil­lió helyett 700 ezer márka volt. A tavalyi évben a Balaton 2,76 millió márkás veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az egy évvel korábbi 58 ezer márkás nyereség után. A részvénytársa­ság mérleg szerinti vesztesége 8 ezer márkára rúgott. (WWD) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Bognár Nándor, Lakatos Mária Olvasószerkesztők: Krekó László, Sz. Molnár János, Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Pénzügyek: Csabai Károly (Tel.: 202-4971) Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Fehér István, Golubeff Lóránt, Kiss Tamás, Horváth György, Magos Katalin, Pekár Erzsébet, Szirmai S. Péter, Tatai Miklós Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás Árupiacok Sági Gyöngyi (Tel.: 202-4971) Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Facsinay Kinga, Gaál Csaba, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Kozma Géza, Mádl József, Róna Judit Tudósítók: dr Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Tóth Mihály (Pozsony), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Menedzser Kalauz Kvassinger Klára (szerkesztő) Wirtschaftskuriar Nemes Bettina (szerkesztő) Művészeti szerkesztő: Horváth László Tördelőszerkesztők Gazdag István, Krepier István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8 Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I. Naphegy tér 8 Tel­efax 202-4199, tel 175 6722/1 145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR. Budapest XIII, Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next