Világgazdaság, 1993. június (25. évfolyam, 103/6110-123/6130. szám)
1993-06-02 / 103. (6110.) szám
20 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Küszöbön Szlovákia és az IMF megállapodása A szlovák kormány előreláthatólag a héten megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 90 millió dollár folyósításáról — jelentette be a szlovák nemzeti bank szóvivője. Tájékoztatása szerint a hitelt az ország valutájának stabilizálására fordítják. Az IMF küldöttsége a múlt hét közepe óta tárgyal Pozsonyban, s elégedetten nyilatkoztak a jegybank monetáris politikájáról. A tárgyalások tétje 150 millió dollár hitel, amelyet Szlovákia az új nemzeti valutát bevezető országok számára nemrégiben létrehozott különleges IMF-alapból kapna, elsőként a volt szocialista országok közül. Az ilyen jellegű hiteleket kedvezményes feltételekkel lehet igénybe venni. (Reuter) EK-kártalanítás Bulgáriának az embargó miatt? Az Európai Közösség (EK) azt fontolgatja, hogy közvetett formában kompenzációt nyújt Szófiának a Jugoszlávia elleni nemzetközi embargó miatt keletkezett veszteségek ellensúlyozására — jelentette ki Sir Leon Brittan, az EK brüsszeli bizottságának kereskedelmi kérdésekkel megbízott tagja egy szófiai sajtóértekezleten. Az EK-illetékes leszögezte: közvetlen kompenzáció csak az ENSZ-szel közösen képzelhető el, szorgalmazni fogja ugyanakkor az EK-tagállamoknál, hogy gondolkodjanak a támogatás más formáin. Eddigi kárait Szófia 3 milliárd dollárra becsülte. Brittan négy napig tartózkodott Szófiában, hogy pontos képet nyerjen az országban folyó gazdasági reformokról. (Reuter) Üzbegisztán: megduplázódtak az árak Kétszeresükre emelkedtek az államilag ellenőrzött fogyasztói árak Üzbegisztánban. Kormányzati tisztviselők szerint az intézkedésre azért volt szükség, hogy megakadályozzák azoknak a külföldieknek a beözönlését az országba, akik felvásárolják az olcsó, államilag támogatott termékeket. A benzin ára például mindössze 40 rubel volt literenként, most azonban már 100 rubelbe kerül. Az áremelkedéssel egyidejűleg kétszeresére emelték az állami alkalmazottak fizetését is. (Reuter) Samsung-lakások Oroszországban A dél-koreai Samsung konszern megállapodott az orosz kormánnyal, hogy a Moszkvától 900 kilométerre Délkeletre fekvő Marinovkában lakásokat épít katonák számára. A konszernnek ez az eddigi legnagyobb értékű üzlete Oroszországgal, 73 millió dollár. A lakások 1994 júliusában készülnek el. (AP DJ) Csökken a román munkanélküliség Idén májusban 9,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában az áprilisi 9,5 százalékról, elsősorban annak köszönhetően, hogy a téli szünet után megélénkült az építőipari tevékenység. Éves szinten azonban változatlanul emelkedik a munkanélküliek száma: a hivatalos statisztikák szerint tavaly májusban 600 ezer körül volt a számuk, míg idén meghaladta az 1 milliót. Mivel Romániában még csak most kezdődik a szélesebb körű privatizáció, a szakemberek szerint az év végére a ráta felszökhet 12 százalékra is. (Reuter) Magánkikötő Oroszországban Orosz magánbefektetők új kikötő építését tervezik Uszty- Lugában, Szentpétervártól 110 kilométerre nyugatra. Moszkvai hírügynökségi jelentések szerint a 2 milliárd dolláros építkezés alapkövét a hét végén helyezték el, a beruházás egy része 1995- ben, teljes egészében 2000-re készül el. A kikötő évente 20 millió tonna áru megmozgatására lesz alkalmas. A finanszírozásban külföldi befektetők mellett 30 százalékkal vesz részt az állam. Az új kikötő köré 25 ezres lélekszámú várost is terveznek, korszerű vasút- és úthálózattal. (VWD) Rekord mélységben a rubel Minden eddigi negatív rekordot megdöntve, hétfőn már több mint ezer rubelt fizettek a bankok egy amerikai dollárért Moszkvában. Az új árfolyam szerint 1 dollár 1024 rubelbe kerül. A múlt heti, legutóbbi árverésen egy dollárért még 994 rubelt adtak. A hétfői árverés volt sorrendben a tizennyolcadik, amikor az orosz valuta — az állandó nyomásnak engedve — sorozatosan veszített értékéből a dollárhoz képest. Az év elején még csak 415 rubelbe került 1 dollár. A feketepiacon a dollárért hétfőn 1200 rubelt kellett fizetni. (Reuter) Prágai metró: újabb jelentkezők A német Siemens AG vezette konzorcium egy hónapja írta alá azt a szerződést, melynek értelmében az SGP-Verkehrstechnik, az AEG és a CKD cégeket is magán foglaló csoport 114 szerelvény szállít a prágai metró számára. A városi tanácsnak a megállapodás értelmében a múlt héten kellett volna megerősítenie a megrendelést, erre azonban eddig még nem került sor. Kiderült viszont, hogy időközben egy másik konzorcium, a francia GEC-Alsthom konszern és a Skoda Plzen is ajánlatot tett, amely kereken 2 milliárd cseh koronával olcsóbb, mint a Siemenséké. Ez utóbbi konzorcium egyik tagja csodálkozását fejezte ki, hogy a megbízás odaítélése után a hátuk mögött folytatnak tárgyalásokat. (WWD) Lassul az izraeli gazdasági növekedés Az idén négy százalékkal gyarapszik a bruttó hazai termék (GDP) Izraelben a tavalyi 6,6 százalékos növekedést követően — írja előrejelzésében az ország központi bankja. A lassulás az infláció felgyorsulásával, és a munkanélküliség növekedésével jár együtt, ezért a bank a gazdasági reformok és a privatizáció felgyorsítására szólította fel a kormányt. (Reuter) Privatizálták a ZIL-t Az oroszországi privatizációs program egyik első sikeres példájaként befejezték a ZIL járműgyár magánkézbe adását. A tranzakció során a második legnagyobb orosz nehézteherautó-gyár 75 százalékát vásárolta meg mintegy 60 ezer orosz állampolgár. A jelenleg állami kézben lévő 25 százalékból 10-et külföldi befektetők számára tartnak fenn. A ZIL, amely korábban luxusautókat is gyárott a vezető szovjet állami tisztviselők számára, 14 üzemében több mint 10 ezer embert foglalkoztat. (Reuter) * Brüsszeli javaslat Kelet-Európáról Túl kell lépni a társulási szerződésen! A Európai Közösség (EK) vonatkozásában társulási szerződéssel rendelkező közép- és keleteurópai országok jobb piacra jutását szorgalmazta Sir Leon Brittan, az EK brüsszeli bizottságának kereskedelemért felelős tagja. A politikus újságíróknak elmondta, hogy a június második felében esedékes koppenhágai EK-csúcstalálkozón megpróbálja rábeszélni a tagországok kormányait arra, hogy a szóban forgó hat ország piacra jutásának megkönnyítése során lépjék túl a társulási szerződések előírásait is. A lépésre azért került sor, mert az EK-t az utóbbi időben számos kritika érte amiatt, hogy miközben szorgalmazza a piacgazdaság építését Kelet-Közép- Európában, saját határait lezárja az innen érkező mezőgazdasági és acéltermékek előtt. Nem feledkeztek meg azonban az EK-országok Moszkváról sem. Willy Claes, belga külügyminiszter kijelentette, hogy a gazdasági és technikai együttműködést Közép-Európa államain kívül ki kell terjeszteni Oroszországra is. A miniszter, aki július elsejétől az EK miniszteri tanácsának elnöke lesz fél évig, közölte, hogy a Közösség ki szeretné terjeszteni a határait Kelet felé is, mert szerinte az EK kibővítése nincs ellentmondásban a tagországok közötti együttműködés elmélyítésével. Hozzátette, természetesen nem mindegyik kelet- és közép-európai ország válhat első körben a Közösség teljes jogú tagjává. (AP—DJ, Reuter) A világ legnagyobb privatizációja Rt. lesz a Deutsche Telekom ■ ( A német szociáldemokrata párt (SPD) szakértői is beleegyeztek abba, a bonni kormánykoalíció által javasolt tervbe, hogy részvénytársaságokká alakítsák a három német postavállalatot: a távközlési vállalatot (Deutsche Bundespost Telekom), a hagyományos postai tevékenységeket végző részleget és a német postabankot. A vállalatot felkészítik a tőzsdére, majd — a szakértők szerint a világ egyik legnagyobb ilyen tranzakciója során — egy részét tőzsdei forgalomba bocsátják. A privatizációs bevételek felhasználásáról egyelőre még nem született megállapodás — írja a Der Standard. Wolfgang Bätsch postaügyi miniszter a befolyó pénzt a Telekomnak szeretné juttatni, Theo Waigel pénzügyminiszter azonban a költségvetési hiány csökkentésére akarja fordítani. A kérdéses összeget a Deutsche Bank AG szakértői kereken 20 milliárd márkára becsülik. Helmut Ricke, a távközlési vállalatot vezetője persze szintén vállalatának szeretné a pénzt, amely 1997-ig 60 milliárd márkát készül beruházni a keletnémet tartományokban. Ricke szerint a Telekom felének tőzsdei értékesítéséből, amelyet egyébként több fázisban terveznek végrehajtani, összesen mintegy 30 milliárd márka bevételre tehetnek szert. A Telekom éves forgalma jelenleg 52 milliárd márka, amely a becslések szerint az ezredfordulóig 80 milliárdra fog nőni. Az alkamazottak számát addig a jelenlegi 230 ezerről 210 ezerre kívánják csökkenteni. A vállalat tavaly még 7 milliárd márka nyereséget ért el, ebből azonban 2,3 milliárdot a postabank és a postaszolgálat veszteségeinek fedezésére kell fordítania, a forgalom 10 százalékát pedig — postaadó címén — az államkasszába kell fizetnie. Később persze a testvérvállalatok veszteségeit a Telekom nem közvetlenül fogja fedezni, hanem a közös holdingba fizetett osztalékból, és a költségvetési befizetést is felváltja majd a társasági adó. Bécs inkább nemzeti parkot akar (Folytatás az 1. oldalról) Ausztria a hatvanas évektől kezdve több ízben is tárgyalt Csehszlovákiával vízierőmű építéséről Wolfstahlnál, sőt előzetes megállapodást is aláírtak. Az együttműködés tervét soha sem vették el véglegesen, azután sem, hogy Csehszlovákia megállapodott Magyarországgal a bős-nagymarosi erőmű megépítéséről. Az osztrákok azonban a vízierőmű-építkezésekkel a felső szakasz felől haladtak lefele, ezért a wolfsthali erőmű helyett inkább az alternatív megoldást jelentő haidenaui erőmű tervére összpontosítottak. (Wolfsthal és Haidenau közelsége kizárja, hogy mindkét helyen erőművet építsenek.) A szlovákok energiahelyzetét és kiöregedett hőerműveiket figyelembe véve valószínűleg örömmel vennék a wolfsthali beruházást — véli a magyar szakember. Azt persze nem tudni, hogy az esetlegesen termelt energiát milyen arányban osztanák meg, ez részben annak függvénye, mekkora Duna-szakaszt hasznosít az erőmű. A Wolfsthalnál nevezetesen csak szerény szlovák szakaszt kellene igénybe venni. Tervezett vízi erőművek a Duna ausztriai szakaszán Engelhaftst*ttan O pOsvtn Hainburg Eckart sau Ártéri erdő Müveit terület —. Gál ------ Bécs városhatára ----- Államhatár SHOW WIEN o Wotfsthal -----* Bad Darnach , AitantMirg fr o Patronall Wiidungsmauor Ftsc hamondo Reg*tebrunn Maria Eland Quelle Betnebsgesellschatt Marctiteldkanal Graphite „Die PressaVAdam 10 km A jen erősödik, a többlet marad de tovább nőtt. A gyengélkedő belgazdaság miatt később sem lehet az import bővülésére, illetve az export csökkenésére szá A japán kormány arra szólította fel a világ vezető ipari országait, hogy összehangolt akcióval állítsák meg a jen rendkívüli felértékelődését. A közlemény azután látott napvilágot, hogy a japán valuta újabb történelmi magasságba emelkedett a dollárral szemben — írja a Financial Times. A jen példátlan mértékű erősödése komoly fejfájást okoz a tokiói vezetésnek, amely immár veszélyben látja gazdaságélénkítő csomagtervének sikerét is. Noha korábban úgy tűnt, az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások után Japán hallgatólagosan belemegy egy “reálisabb” árfolyamszint elfogadásába, mára a szigetország politikusai egyértelműen spekulációról beszélnek, amely káros a japán gazdaságra. A japán kormány különösen azért aggódik, mert a folyamatot elindító tény, nevezetesen a japán kereskedelmi többlet, nemhogy mérséklődött volna, mítani. Legfeljebb az eddigi exportbevételek maradnak el, azaz csökken a kivitelre termelő vállalatok nyereségessége. A japán valuta szédületes szárnyalásának egy másik érdekes vonatkozása, hogy azok a külföldiek, akik leértékelődött valutájukat Japánban akarják elkölteni, az eddigi bosszantó drágaság helyett már-már nevetségesen csillagászati árakat találnak — írja az International Herald Tribune. A turistákon kívül a külföldi cégek is megrettennek a fejleményektől. Az óriási költségek miatt kétszer is meggondolják, hogy képviseletet nyissanak Japánban. Dollár/jen árfolyam 1993-ban 105 Fonts: Világgazdaság 1993. június 2. Veszteséges a Balaton-Ungarn AG Veszteséggel zárta tavalyi mérlegét a Balaton Ungarn- Beteiligungen AG. A németországi Edingen-központú cégnek elsősorban magyarországi érdekeltségei vannak, és az elhúzódó magyar recesszió okozza a veszeséget. A cég mindazonáltal bizakodik, és középtávon változatlanul jó lehetőségnek tartja a magyarországi befektetéseket. Tavaly csak az értékpapírügyletekre szakosodott wiesbadeni Deutsche Balaton Broker- Holding AG és a budapesti Ikon Kiadó volt nyereséges. A tatabányai Skála Sztráda, és a pécsi Konzum, a lakosság fogyatkozó vásárlóereje miatt nagyon veszteséges volt. A Balatonnak a Novofinance-ban és a Remete szállítmányozási cégben lévő részesdését sikerült nyereségesen eladnia. A Balaton pénzügyi befektetései 3,3 millió márka értéket képviselnek, 2,4 millióval kevesebbet, mint egy esztendővel korábban, ezen belül tavaly az értékpapírok részaránya 3 millió helyett 700 ezer márka volt. A tavalyi évben a Balaton 2,76 millió márkás veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az egy évvel korábbi 58 ezer márkás nyereség után. A részvénytársaság mérleg szerinti vesztesége 8 ezer márkára rúgott. (WWD) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: Dunai Péter Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Bognár Nándor, Lakatos Mária Olvasószerkesztők: Krekó László, Sz. Molnár János, Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Pénzügyek: Csabai Károly (Tel.: 202-4971) Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Fehér István, Golubeff Lóránt, Kiss Tamás, Horváth György, Magos Katalin, Pekár Erzsébet, Szirmai S. Péter, Tatai Miklós Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás Árupiacok Sági Gyöngyi (Tel.: 202-4971) Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Fabók Margit, Facsinay Kinga, Gaál Csaba, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Kozma Géza, Mádl József, Róna Judit Tudósítók: dr Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Tóth Mihály (Pozsony), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Menedzser Kalauz Kvassinger Klára (szerkesztő) Wirtschaftskuriar Nemes Bettina (szerkesztő) Művészeti szerkesztő: Horváth László Tördelőszerkesztők Gazdag István, Krepier István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Posta Ágnes, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8 Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I. Naphegy tér 8 Telefax 202-4199, tel 175 6722/1 145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR. Budapest XIII, Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.