Világgazdaság, 1993. augusztus (25. évfolyam, 147/6154-165/6172. szám)

1993-08-03 / 147. (6154.) szám

28,50 Ft XXV. évfolyam, 147. (6154.) szám ÜZLETI NAPILAP 1993. augusztus 3. kedd MELLÉKLETÜNK: PACIVINFO AZ. A14.AMI VAGYONÜGYNÖKSÉG I.APJA MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL VÁLLALATJAVÍTÓ ALAPÍTVÁNY A WIRTSCHAFTSKALEIDOSKOP7 NÉMET GAZDASÁGKUTATÓK JÓSLATA: NINCS VESZÉLYBEN A HAZAI KENYÉR, A CREDITANSTALT A TŐZSDÉRŐL 10 A VILÁGGAZDASÁG JELENTI A JÖVŐ ÉVI MAGYAR-OROSZ ÁRUFORGALOM NÖVE­LÉSÉT célzó kormányközi megállapodások előkészítéséről tár­gyalt tegnap Moszkvában Pohankovics István, az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium politikai államtitkára. Egyeztette az idei második félévben, illetve a jövő évben exportálni, illetve importál­ni szándékozott termékek körét. NEM LEHET SZÓ ARRÓL, hogy a közép-európai országokat “kollektívan” vegyék fel az Európai Közösség tagjai sorába — hangoztatta Habsburg Ottó a Le Figaro című francia lapnak nyilatkozva. Szerinte minden országnak külön-külön kell megten­nie majd ezt a lépést. A FŐVÁROSI FŐÜGYÉSZSÉG CSEMPÉSZET ÜGYÉBEN NYOMOZ a maribori fegyverszállítás kapcsán, mivel a Hungari­an—Ukrainian Heavy Lift vállalat nem nyújtott be vámáru­nyilatkozatot annak a két gépnek a rakományáról, amely — útban Mariborba — technikai okokra hivatkozva leszállt Budapesten. NEM KIZÁRT, HOGY MARIBOR UTÁN MÁSUTT IS FEL­BUKKANNAK robbanásveszélyes, poros konténerek azt követő­en, hogy a magyar kormány e héten tájékozódik a Dieter Hoffmann osztrák állampolgár ellen az Interpol kérésére elrendelt vizsgálat eredményéről — írta a Die Presse című bécsi lap budapesti tudósítója. BILL CLINTON NAGYON BÍZIK ABBAN, hogy a szövetsége­sekkel együtt fognak tudni fellépni Szarajevó, a boszniai lakosság megvédéséért. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok szükség esetén egyedül is hajlandó lenne katonai lépésekre. HA A NYUGAT NEM LÉP FEL AZ ETNIKAI ÁLLAM ELVE ELLEN és a nyílt társadalomért a Balkánon is, akkor veszélybe kerül a civilizáció — hangoztatta Soros György az ITV független brit tévéhálózat boszniai műsorsorozatában mondott beszédében, amelyben katonai beavatkozást javasolt. A SZERB SZERVEZŐK A MÚLT HÉT VÉGÉN FELOLDOT­TÁK a Duna Belgrád környéki blokádját — közölte az MTI-vel tegnap a Mahart illetékese. Hat hónapos tilalom után a román hatóságok lehetővé tették, hogy tegnap áthajózzon 12 jugoszláv hajó a Vaskapu vízi erőmű román területi vizein, s így visszatérjen a jugoszláviai fő Duna-szakaszra. AZ OROSZ ELNÖK SAJTÓSZOLGÁLATA CÁFOLTA az MTI tegnapi érdeklődésére a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap értesülését, amely szerint az orosz elnök súlyos beteg. Borisz Jelcin egészségi állapota normális. AZ ÉSZAK-OSZÉTI INGUS VÁLSÁGÖVEZETBEN tevé­kenykedő ideiglenes orosz kormányzat vezetőjének meggyilkolá­­sa miatt a térségbe érkezett Sahraj orosz miniszterelnök-helyettes és Gracsov védelmi miniszter. UKRAJNA MÉG LEGALÁBB KÉT ÉVIG ATOMHATALOM MARAD — jelentette ki tegnap Dmitrij Pavlicsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke. Nem zárta ki, hogy Kijev 1995 után sem válik meg a területén lévő nukleáris arzenáltól, ami szerinte megfelel országa nemzetbiztonsági érdekeinek. A BRIT KORMÁNY FORMÁLISAN RATIFIKÁLTA a maast­­richti szerződést. Az erről szóló okiratokat Erzsébet királynő aláírásával ellátva tegnap adta át egy hivatalos brit személy az olasz külügyminisztériumban. AUGUSZTUS 7-ÉN TEMETIK I. BALDVINT, Belgium hét végén elhunyt királyát. Testvére, Albert herceg lesz utóda, minden bizonnyal II. Albert néven. NEM LESZ VÁLTOZÁS AZ AMERIKAI—JAPÁN védelmi kapcsolatokban a japán hatalmi váltás ellenére — mondta Frank Wisner amerikai védelmi minisztériumi államtitkár tokiói sajtóér­tekezletén. NEM JÁRULT HOZZÁ A DEBRECENI VÁROSI BÍRÓSÁG az “olajügy” kapcsán július 27-én őrizetbe vett két gyanúsított előze­tes letartóztatásához. Egy harmadik személy azonban továbbra is előzetes letartóztatásban várja a nyomozás eredményét. A HATÁRŐRSÉG MEGSZIGORÍTJA a Duna—Tisza közötti határszakasz őrizetét, hogy megakadályozza a járművel történő tiltott határátlépéseket, az árucsempészetet — közölte a Határőr­ség szóvivője az MTI-vel. Újabb MNB-kötvénykibocsátások 100 millió font és 1 milliárd márka 100 millió font értékben eurokötvényt bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) — közölte az erről szóló megállapodás aláírása alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatóján Hárshegyi Frigyes alelnök. Bejelentette azt is, hogy a bank ajánlatot tett 1 milliárd márka értékű kötvénykibocsátásra a német piacon. Az MNB a tőkepiaci műveletek során már 1-2 évre előre tervez, az újabb márkakibocsátás már nem az ország ez évi devizaszükségletét fedezi. A brit valutában forgalomba került eurokötvény kibocsátá­sának időpontja 1993. július 8., kamatozása 10 százalék, lejára­ta 10 év, a kifizetés időpontja 1993. augusztus 5. A kibocsá­tást a J. P. Morgan bank bonyo­lítja le. Hárshegyi Frigyes az eurokötvény előnyeként emlí­tette, hogy azzal egy teljesen új, nem hagyományos piacon is si­került megjelennie az MNB­nek, egyúttal kedvezőnek ne­vezte a hosszú futamidőt. A J. P. Morgan képviselője elmondta, hogy a volt KGST- országok körében eddig nem volt precedens a fontpiacon tör­ténő kötvénykibocsátásra. Az MNB vállalkozása, szerinte, több szempontból sikeres volt, ami köszönhető az angol tőke­piacra jellemző intézményi be­fektetőkkel folytatott előkészítő tárgyalásoknak és az időpont jó megválasztásának is. A pótköltségvetés, illetve az áfa-törvény elfogadása, a Stan­dard & Poor’s adósminősítési kategóriájának megerősítése ugyanis jó környezetet terem­tett, erősítette a befektetők bi­zalmát. A kötvények nagy ré­szét az említett intézményi be­fektetők vásárolták meg. (Folytatás az 5. oldalon) Az EBRD Magyarországról Csekély az esély idén a növekedésre Tovább tart a gazdasági hanyatlás a volt szocialista államok többségében, a visszaesés üteme azonban a legtöbb országban mérséklődik — hangoztatja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legutóbbi negyedéves jelentése. Magyarország esetében a tanulmány szerzői csekély esélyt látnak arra, hogy a gazdaság az idén visszatérjen a növekedési pályára. Az EBRD-jelentés részlete­sen ismerteti a makrogazdasági folyamatokban jelentkező fe­szültségeket, így utal például a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg számottevő romlására. A tanulmány kiemeli, hogy az idei első hónapjaiban valame­lyest csökkent az ipari termelés, szemben a tavalyi második fél­évben tapasztalt átmeneti élén­küléssel. A visszaesést az érté­kesítési lehetőségek romlásával, a szigorú csődtörvénnyel, illet­ve a hitelezésekkel kapcsolat­ban tapasztalt fokozottabb ban­ki óvatosággal magyarázzák a szerzők. A jelentés kiemeli, hogy az export minden földrajzi viszony­latban és a legfontosabb termék­­csoportok mindegyikében erő­teljesen hanyatlott. A kivitel és általában a gaz­dasági növekedés kedvezőt­len irányzatait a szerzők döntően a mezőgazdaság rossz eredményeire vezetik vissza. (Folytatás a 3., cikkünk a 2. oldalon) A látszat győzelme Brüsszelben Súlyos csapás az Európai Pénzügyi Rendszerre Az Európai Közösség (EK) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei Brüsszelben a hét végén maratoni tárgyalások után abban állapodtak meg, hogy a német márka és a holland forint árfolyama továbbra is legfeljebb 2,25 százalékkal térhet el egymástól az ECU-ben megállapított paritástól számítva mindkét irányban. Az összes többi valuta 15 százalékkal térhet el a paritástól számítva fölfelé és lefelé az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) többi tagállamának valutaárfo­lyamával szemben. A rendszernek jelenleg a fran­cia frank, a dán korona, az ír font, a belga/luxemburgi frank (ezeket már monetáris unió kap­csolja össze) a spanyol peseta és a portugál escudo. Eddig a spanyol peseta és a portugál escudo a szélesebb, 6 százalékos ingadozási sávban mozoghatott. Az Európai Kö­zösség tagállamai közül a görög drachma, a font sterling és a líra nem vesz részt a monetáris rend­szer árfolyam-mechanizmusában (ERM), hanem szabadon lebeg a többi tagállam valutájának ár­folyamával szemben. Nagy-Bri­­tannia és Olaszország a szep­temberben kitört valutaválság elején vált ki a rendszerből. (Folytatás a 2. oldalon) VG-KÖRKÉRDÉS Változik-e a bankok üzletpolitikája? Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) nehézségei, valamint az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken úgy határozott, hogy a forint valutakosarában ezentúl az ECU helyett a márka szerepel, felvetik a kérdést, mennyiben változik a magyar bankok politikája. Erről kérdeztük a jegybank, illetve néhány kereskedelmi bank illetékesét. 2. Pásztor Csaba, az MNB fő­osztályvezetője A nagyobb árfolyamsávot ész­szerű és bölcs döntésnek tartom, hiszen így még megmenthető az EMS. A középárfolyamot ugyanis nagyon nehéz megha­tározni ilyen recessziós időszak­ban. Ennek a mától hatályba lé­pett intézkedésnek inkább köz­vetett gazdaságpolitikai, mint közvetlen pénzügyi hatásai lesz­nek a magyar gazdaságra nézve: az európai gazdaság gyenge mű­ködése sajnos nálunk is érezteti hatását. Az ECU helyzetének megrendülése miatt jól időzített döntés volt az ECU márkára cse­rélése a forint valutakosarában. A változás tükrözi azt a tényt, hogy a magyar gazdaság első­sorban Németországra és Kö­­zép-Európára koncentrál. Az ár­folyam-politikában nagyobb el­­mozdulás nem várható, a forint túlzott felértékelődésétől való félelmek alaptalanok. (Folytatás a 3. oldalon) KÖZÉPÁRFOLYAMOK (1993. VII. 5.) CHF ECU 820 740 Trans-Europa­autópálya Magyar szakasz csak 2000 után Munkatá­rsu­nktó­l Romániának tetemes külföldi befektetésekre volna szüksége a Trans-Europa-autópálya romá­niai szakaszának építéséhez — jelenti a Reuter. A Trans-Eu­ropa-autópálya Magyarország­ról a tervek szerint az M43-ason keresztül vezetne Romániába. Az M43-as az M5-ösből ágazik majd le, és — északról megke­rülve Szegedet — Gyula térségé­ben megy át a határon Constanta felé — tudta meg a Világgazda­ság a szaktárca illetékesétől. Az M43-as építését a jelenle­gi tervek szerint csak az ezred­forduló után kezdenék meg, a volt Jugoszlávia területén bekö­vetkezett változások azonban esetleg felértékelhetik a Romá­nián keresztül a Balkánra veze­tő autópálya szerepét. Még ha meg is szűnik a polgárháborús helyzet Kis-Jugoszláviában, el­képzelhető, hogy az újonnan lét­rejött kisebb államok közötti ha­tárátkelőhelyek lényegesen le­lassítják a forgalmat. (Folytatás a 2. oldalon) Hároméves csúcson az arany Az európai árfolyam-mecha­nizmus lebegési sávjainak ki­­szélesítésére három éve nem lá­tott szintre szökött az arany ára. Az unciánként 409 dolláros ár 25 százalékos drágulást jelent az elmúlt 5 hónap folyamán. Nőtt a többi nemesfém ára is: a platina jegy­zése 2 és fél, az ezüs­té 3 és féléves csúcson van. Kereskedők további drágulásra számítanak. (Reuter) Egy évvel a bankcsődök után “Nyugodtabban alhatnak a betétesek” Ma már nagyobb biztonság­ban tudhatják megtakarításaikat a hazai betétesek, mint egy év­vel ezelőtt, amikor egyszerre há­rom pénzintézet is kénytelen volt csődöt jelenteni — jelentette ki a Világgazdaság érdeklődésére Botos Katalin, az Állami Bank­­felügyelet (BAF) elnöke. A vál­lalkozók pedig sokkal nyugod­tabban alhatnak, hiszen míg ko­rábban az állam nem garantálta betéteiket, addig ma már az Or­szágos Betétbiztosítási Alap (OBA) az esetleges fizetéskép­telenség esetén egymillió forin­tig visszafizeti a számlavezető pénzintézetnél elhelyezett pén­zeket. (Folytatás az 5. oldalon) Nincs pánik Az európai árfolyam-mecha­nizmus (ERM) átalakítására szá­mottevően erősödött ugyan a márka a többi tagvalutával szem­ben, de nem tört ki pánik. Erre szakértők szerint később kerül­het sor, ha a “szabaddá” vált európai jegybankok kamatot csökkentenek. Eddig csak a por­tugál központi bank tette ezt. A márka a dollárral és a jennel szemben is erősödött, a japán valuta pedig történelmi csúcsra szökött az amerikaival szemben. (AP-DJ)

Next