Világgazdaság, 1993. augusztus (25. évfolyam, 147/6154-165/6172. szám)
1993-08-03 / 147. (6154.) szám
28,50 Ft XXV. évfolyam, 147. (6154.) szám ÜZLETI NAPILAP 1993. augusztus 3. kedd MELLÉKLETÜNK: PACIVINFO AZ. A14.AMI VAGYONÜGYNÖKSÉG I.APJA MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL VÁLLALATJAVÍTÓ ALAPÍTVÁNY A WIRTSCHAFTSKALEIDOSKOP7 NÉMET GAZDASÁGKUTATÓK JÓSLATA: NINCS VESZÉLYBEN A HAZAI KENYÉR, A CREDITANSTALT A TŐZSDÉRŐL 10 A VILÁGGAZDASÁG JELENTI A JÖVŐ ÉVI MAGYAR-OROSZ ÁRUFORGALOM NÖVELÉSÉT célzó kormányközi megállapodások előkészítéséről tárgyalt tegnap Moszkvában Pohankovics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkára. Egyeztette az idei második félévben, illetve a jövő évben exportálni, illetve importálni szándékozott termékek körét. NEM LEHET SZÓ ARRÓL, hogy a közép-európai országokat “kollektívan” vegyék fel az Európai Közösség tagjai sorába — hangoztatta Habsburg Ottó a Le Figaro című francia lapnak nyilatkozva. Szerinte minden országnak külön-külön kell megtennie majd ezt a lépést. A FŐVÁROSI FŐÜGYÉSZSÉG CSEMPÉSZET ÜGYÉBEN NYOMOZ a maribori fegyverszállítás kapcsán, mivel a Hungarian—Ukrainian Heavy Lift vállalat nem nyújtott be vámárunyilatkozatot annak a két gépnek a rakományáról, amely — útban Mariborba — technikai okokra hivatkozva leszállt Budapesten. NEM KIZÁRT, HOGY MARIBOR UTÁN MÁSUTT IS FELBUKKANNAK robbanásveszélyes, poros konténerek azt követően, hogy a magyar kormány e héten tájékozódik a Dieter Hoffmann osztrák állampolgár ellen az Interpol kérésére elrendelt vizsgálat eredményéről — írta a Die Presse című bécsi lap budapesti tudósítója. BILL CLINTON NAGYON BÍZIK ABBAN, hogy a szövetségesekkel együtt fognak tudni fellépni Szarajevó, a boszniai lakosság megvédéséért. Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok szükség esetén egyedül is hajlandó lenne katonai lépésekre. HA A NYUGAT NEM LÉP FEL AZ ETNIKAI ÁLLAM ELVE ELLEN és a nyílt társadalomért a Balkánon is, akkor veszélybe kerül a civilizáció — hangoztatta Soros György az ITV független brit tévéhálózat boszniai műsorsorozatában mondott beszédében, amelyben katonai beavatkozást javasolt. A SZERB SZERVEZŐK A MÚLT HÉT VÉGÉN FELOLDOTTÁK a Duna Belgrád környéki blokádját — közölte az MTI-vel tegnap a Mahart illetékese. Hat hónapos tilalom után a román hatóságok lehetővé tették, hogy tegnap áthajózzon 12 jugoszláv hajó a Vaskapu vízi erőmű román területi vizein, s így visszatérjen a jugoszláviai fő Duna-szakaszra. AZ OROSZ ELNÖK SAJTÓSZOLGÁLATA CÁFOLTA az MTI tegnapi érdeklődésére a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap értesülését, amely szerint az orosz elnök súlyos beteg. Borisz Jelcin egészségi állapota normális. AZ ÉSZAK-OSZÉTI INGUS VÁLSÁGÖVEZETBEN tevékenykedő ideiglenes orosz kormányzat vezetőjének meggyilkolása miatt a térségbe érkezett Sahraj orosz miniszterelnök-helyettes és Gracsov védelmi miniszter. UKRAJNA MÉG LEGALÁBB KÉT ÉVIG ATOMHATALOM MARAD — jelentette ki tegnap Dmitrij Pavlicsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke. Nem zárta ki, hogy Kijev 1995 után sem válik meg a területén lévő nukleáris arzenáltól, ami szerinte megfelel országa nemzetbiztonsági érdekeinek. A BRIT KORMÁNY FORMÁLISAN RATIFIKÁLTA a maastrichti szerződést. Az erről szóló okiratokat Erzsébet királynő aláírásával ellátva tegnap adta át egy hivatalos brit személy az olasz külügyminisztériumban. AUGUSZTUS 7-ÉN TEMETIK I. BALDVINT, Belgium hét végén elhunyt királyát. Testvére, Albert herceg lesz utóda, minden bizonnyal II. Albert néven. NEM LESZ VÁLTOZÁS AZ AMERIKAI—JAPÁN védelmi kapcsolatokban a japán hatalmi váltás ellenére — mondta Frank Wisner amerikai védelmi minisztériumi államtitkár tokiói sajtóértekezletén. NEM JÁRULT HOZZÁ A DEBRECENI VÁROSI BÍRÓSÁG az “olajügy” kapcsán július 27-én őrizetbe vett két gyanúsított előzetes letartóztatásához. Egy harmadik személy azonban továbbra is előzetes letartóztatásban várja a nyomozás eredményét. A HATÁRŐRSÉG MEGSZIGORÍTJA a Duna—Tisza közötti határszakasz őrizetét, hogy megakadályozza a járművel történő tiltott határátlépéseket, az árucsempészetet — közölte a Határőrség szóvivője az MTI-vel. Újabb MNB-kötvénykibocsátások 100 millió font és 1 milliárd márka 100 millió font értékben eurokötvényt bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) — közölte az erről szóló megállapodás aláírása alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatóján Hárshegyi Frigyes alelnök. Bejelentette azt is, hogy a bank ajánlatot tett 1 milliárd márka értékű kötvénykibocsátásra a német piacon. Az MNB a tőkepiaci műveletek során már 1-2 évre előre tervez, az újabb márkakibocsátás már nem az ország ez évi devizaszükségletét fedezi. A brit valutában forgalomba került eurokötvény kibocsátásának időpontja 1993. július 8., kamatozása 10 százalék, lejárata 10 év, a kifizetés időpontja 1993. augusztus 5. A kibocsátást a J. P. Morgan bank bonyolítja le. Hárshegyi Frigyes az eurokötvény előnyeként említette, hogy azzal egy teljesen új, nem hagyományos piacon is sikerült megjelennie az MNBnek, egyúttal kedvezőnek nevezte a hosszú futamidőt. A J. P. Morgan képviselője elmondta, hogy a volt KGST- országok körében eddig nem volt precedens a fontpiacon történő kötvénykibocsátásra. Az MNB vállalkozása, szerinte, több szempontból sikeres volt, ami köszönhető az angol tőkepiacra jellemző intézményi befektetőkkel folytatott előkészítő tárgyalásoknak és az időpont jó megválasztásának is. A pótköltségvetés, illetve az áfa-törvény elfogadása, a Standard & Poor’s adósminősítési kategóriájának megerősítése ugyanis jó környezetet teremtett, erősítette a befektetők bizalmát. A kötvények nagy részét az említett intézményi befektetők vásárolták meg. (Folytatás az 5. oldalon) Az EBRD Magyarországról Csekély az esély idén a növekedésre Tovább tart a gazdasági hanyatlás a volt szocialista államok többségében, a visszaesés üteme azonban a legtöbb országban mérséklődik — hangoztatja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legutóbbi negyedéves jelentése. Magyarország esetében a tanulmány szerzői csekély esélyt látnak arra, hogy a gazdaság az idén visszatérjen a növekedési pályára. Az EBRD-jelentés részletesen ismerteti a makrogazdasági folyamatokban jelentkező feszültségeket, így utal például a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg számottevő romlására. A tanulmány kiemeli, hogy az idei első hónapjaiban valamelyest csökkent az ipari termelés, szemben a tavalyi második félévben tapasztalt átmeneti élénküléssel. A visszaesést az értékesítési lehetőségek romlásával, a szigorú csődtörvénnyel, illetve a hitelezésekkel kapcsolatban tapasztalt fokozottabb banki óvatosággal magyarázzák a szerzők. A jelentés kiemeli, hogy az export minden földrajzi viszonylatban és a legfontosabb termékcsoportok mindegyikében erőteljesen hanyatlott. A kivitel és általában a gazdasági növekedés kedvezőtlen irányzatait a szerzők döntően a mezőgazdaság rossz eredményeire vezetik vissza. (Folytatás a 3., cikkünk a 2. oldalon) A látszat győzelme Brüsszelben Súlyos csapás az Európai Pénzügyi Rendszerre Az Európai Közösség (EK) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei Brüsszelben a hét végén maratoni tárgyalások után abban állapodtak meg, hogy a német márka és a holland forint árfolyama továbbra is legfeljebb 2,25 százalékkal térhet el egymástól az ECU-ben megállapított paritástól számítva mindkét irányban. Az összes többi valuta 15 százalékkal térhet el a paritástól számítva fölfelé és lefelé az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) többi tagállamának valutaárfolyamával szemben. A rendszernek jelenleg a francia frank, a dán korona, az ír font, a belga/luxemburgi frank (ezeket már monetáris unió kapcsolja össze) a spanyol peseta és a portugál escudo. Eddig a spanyol peseta és a portugál escudo a szélesebb, 6 százalékos ingadozási sávban mozoghatott. Az Európai Közösség tagállamai közül a görög drachma, a font sterling és a líra nem vesz részt a monetáris rendszer árfolyam-mechanizmusában (ERM), hanem szabadon lebeg a többi tagállam valutájának árfolyamával szemben. Nagy-Britannia és Olaszország a szeptemberben kitört valutaválság elején vált ki a rendszerből. (Folytatás a 2. oldalon) VG-KÖRKÉRDÉS Változik-e a bankok üzletpolitikája? Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) nehézségei, valamint az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken úgy határozott, hogy a forint valutakosarában ezentúl az ECU helyett a márka szerepel, felvetik a kérdést, mennyiben változik a magyar bankok politikája. Erről kérdeztük a jegybank, illetve néhány kereskedelmi bank illetékesét. 2. Pásztor Csaba, az MNB főosztályvezetője A nagyobb árfolyamsávot észszerű és bölcs döntésnek tartom, hiszen így még megmenthető az EMS. A középárfolyamot ugyanis nagyon nehéz meghatározni ilyen recessziós időszakban. Ennek a mától hatályba lépett intézkedésnek inkább közvetett gazdaságpolitikai, mint közvetlen pénzügyi hatásai lesznek a magyar gazdaságra nézve: az európai gazdaság gyenge működése sajnos nálunk is érezteti hatását. Az ECU helyzetének megrendülése miatt jól időzített döntés volt az ECU márkára cserélése a forint valutakosarában. A változás tükrözi azt a tényt, hogy a magyar gazdaság elsősorban Németországra és Közép-Európára koncentrál. Az árfolyam-politikában nagyobb elmozdulás nem várható, a forint túlzott felértékelődésétől való félelmek alaptalanok. (Folytatás a 3. oldalon) KÖZÉPÁRFOLYAMOK (1993. VII. 5.) CHF ECU 820 740 Trans-Europaautópálya Magyar szakasz csak 2000 után Munkatársunktól Romániának tetemes külföldi befektetésekre volna szüksége a Trans-Europa-autópálya romániai szakaszának építéséhez — jelenti a Reuter. A Trans-Europa-autópálya Magyarországról a tervek szerint az M43-ason keresztül vezetne Romániába. Az M43-as az M5-ösből ágazik majd le, és — északról megkerülve Szegedet — Gyula térségében megy át a határon Constanta felé — tudta meg a Világgazdaság a szaktárca illetékesétől. Az M43-as építését a jelenlegi tervek szerint csak az ezredforduló után kezdenék meg, a volt Jugoszlávia területén bekövetkezett változások azonban esetleg felértékelhetik a Románián keresztül a Balkánra vezető autópálya szerepét. Még ha meg is szűnik a polgárháborús helyzet Kis-Jugoszláviában, elképzelhető, hogy az újonnan létrejött kisebb államok közötti határátkelőhelyek lényegesen lelassítják a forgalmat. (Folytatás a 2. oldalon) Hároméves csúcson az arany Az európai árfolyam-mechanizmus lebegési sávjainak kiszélesítésére három éve nem látott szintre szökött az arany ára. Az unciánként 409 dolláros ár 25 százalékos drágulást jelent az elmúlt 5 hónap folyamán. Nőtt a többi nemesfém ára is: a platina jegyzése 2 és fél, az ezüsté 3 és féléves csúcson van. Kereskedők további drágulásra számítanak. (Reuter) Egy évvel a bankcsődök után “Nyugodtabban alhatnak a betétesek” Ma már nagyobb biztonságban tudhatják megtakarításaikat a hazai betétesek, mint egy évvel ezelőtt, amikor egyszerre három pénzintézet is kénytelen volt csődöt jelenteni — jelentette ki a Világgazdaság érdeklődésére Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet (BAF) elnöke. A vállalkozók pedig sokkal nyugodtabban alhatnak, hiszen míg korábban az állam nem garantálta betéteiket, addig ma már az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) az esetleges fizetésképtelenség esetén egymillió forintig visszafizeti a számlavezető pénzintézetnél elhelyezett pénzeket. (Folytatás az 5. oldalon) Nincs pánik Az európai árfolyam-mechanizmus (ERM) átalakítására számottevően erősödött ugyan a márka a többi tagvalutával szemben, de nem tört ki pánik. Erre szakértők szerint később kerülhet sor, ha a “szabaddá” vált európai jegybankok kamatot csökkentenek. Eddig csak a portugál központi bank tette ezt. A márka a dollárral és a jennel szemben is erősödött, a japán valuta pedig történelmi csúcsra szökött az amerikaival szemben. (AP-DJ)