Világgazdaság, 1994. december (26. évfolyam, 234/6490-253/6509. szám)
1994-12-01 / 234. (6490.) szám
20 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Elfogadta a GATT-egyezményt az USA képviselőháza Megerősítette az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) uruguayi fordulójának határozatait a washingtoni képviselőház. A világkereskedelem fejlődésében új távlatokat nyitó megállapodás ratifikálása már hosszú hónapok óta húzódik az Egyesült Államokban, a tegnapi szavazás során azonban meglepően nagy többség (288 igen és 146 nem szavazat) állt a megerősítés mellé. Az egyezményt még a szenátusnak is jóvá kell majd hagynia. (Reuter) Megoldódott az OECD vezetési válsága A 25 fejlett országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Jean-Claude Paye leköszönő főtitkárt jelölte a következő 18 hónapra átmeneti vezetőnek a szervezet élére. Ezen időtartam letelte után (vagyis 1996. június 1-től) a kanadai Donald Johnston veszi át az OECD irányítását. A párizsi székhelyű szervezet azt is bejelentette, hogy így november 30-i hatállyal véget ért a svéd Staffan Sohlman ügyvezető főtitkári megbízatása, aki szeptember óta állt az OECD élén. (Reuter) Nagy az érdeklődés a szlovák privatizáció iránt A szlovák állampolgároknak mintegy 60 százaléka jelentkezett a megfelelő hivatalokban azzal a szándékkal, hogy részt vegyen a kuponos privatizáció második hullámában — közölte a pozsonyi privatizációs hivatal vezetője. Matus Sramek arról is beszámolt, hogy az első hullám során csupán a lakosság 50 százaléka kívánt a program révén tulajdonra szert tenni. Jozef Moravcík ügyvezető kabinetje korábban 152 vállalatot ajánlott fel a kuponokért cserébe, s ezeknek könyv szerinti értéke mintegy 110 milliárd korona (3,5 milliárd dollár). (Reuter) Gyorsan csökken a francia munkanélküliség A munkanélküliek száma 1988 óta az idén októberben csökkent a legnagyobb mértékben Franciaországban — tette közzé legfrissebb adatait a párizsi munkaügyi minisztérium. Ebben a hónapban 3,33 millió francia polgár volt akaratán kívül állás nélkül, ami 12,6 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. (Reuter) Növekvő orosz—japán—amerikai olajkitermelés A nyugat-szibériai orosz—amerikai-japán kooperációs kőolajkitermelést 1998-ig megnégyszerezik — közölte szerdán az Itochu Corporation, Japán hatodik legnagyobb külkereskedelmi cége. Az Anderman-Smith amerikai és a Csernogomnyeft orosz vállalattal közös kőolaj-kitermelés márciusban kezdődött, a Csernogorszki olajmezőn jelenleg napi hatezer hordónyi kőolajat hoznak a felszínre. Ezt jövőre tízezerre szeretnék növelni, 1998- ra pedig huszonötezerre. (MTI) Szigorú költségvetés Görögországban A görög kormány szerdán nagyon szigorú költségvetési tervet terjesztett a parlament elé azzal a szándékkal, hogy az országot az évtized végéig felhozza az EU-partnerek szintjére — jelentette az AP—DJ. Alexandrosz Papadopulosz pénzügyminiszter a jövő évi költségvetésben a bevételek 18,6 százalékos növelését irányozta elő, míg a kiadások csak 10,4 százalékkal nőnek majd a tervezet szerint, az inflációt pedig 8 százalékra akarják leszorítani az idei 11 százalékról. (MTI) Megszakadtak a tárgyalások az Ibériánál Szerdán megszakadtak az Iberia spanyol légitársaság alkalmazottai és vezetői közötti tárgyalások a cég karcsúsítási programját illetően. A vállalatnál működő szakszervezetek többsége egyetértett ugyan a 3500 munkahely megszűnésével, a 8 százalékos bércsökkentéssel és a 15 százalékos termelékenységnöveléssel is, de az alkalmazottak mindössze öt százalékát képviselő SEPLA elutasította a megállapodást. Ahhoz, hogy az Iberia megkaphassa a kormányzat által megígért 130 milliárd pesetás (1 milliárd dolláros) tőkeinjekcióhoz az Európai Unió jóváhagyását, valamennyi szakszervezettel meg kell egyeznie. (Reuter) Stabilizáló lépések várhatók Felpörgő ausztrál növekedés A fejlett ipari országok sorában a leggyorsabb növekedéssel büszkélkedhet Ausztrália. Az idei harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 6,4 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakban kimutatott szintet, de az előző negyedévhez képest is 1,3 százalékkal nagyobb volt. A növekedéshez a gazdaság minden szektora hozzájárult. Élénk volt a magánfogyasztás, lendületet vettek az állótőkeberuházások, és a közületi szférában is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Viszonylag mérsékelt teljesítményt nyújtott ezzel szemben az exportágazat. Ausztráliában utoljára 1985 harmadik negyedévében mértek ehhez hasonló ütemű növekedést. Az időközben szerzett tapasztalatok arra késztetik a canberrai kormányt, hogy meghozzon néhány gazdaságstabilizáló intézkedést, ami ebben az esetben a túlhevült gazdaság lehűtését jelentené. A kontinensnyi ország múltjában gyakran követik egymást a látványos fellendülések és a hirtelen jött, erőteljes visszaesések. A gyors növekedés előrevetíti az ausztrál alapkamatok várható emelkedését. Ottani elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy a Reserve Bank of Australia további 75-100 bázisponttal emeli az októberben 5,5-ről 6,5 százalékra növelt irányadó kamatokat. A kereslet mérsékléséhez a pénzügyminisztérium a költségvetési hiány lefaragásával szeretne hozzájárulni. A deficit már most is kicsi, a jelenlegi pénzügyi évben alig éri el a GDP 2,5 százalékát, a pénzügyminiszter azonban arra törekszik, hogy ezt a mutatót 0,9 százalékra csökkentse. (AP-DJ) Brüsszel még mérlegel Az USA kártérítést kér az EU bővüléséért Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy hamarosan kártérítést fog követelni az Európai Uniótól azért, mert a három új tag januári felvétele következtében csökkennek kereskedelmi lehetőségei az újonnan csatlakozókkal. Még az év vége előtt be kell fejezni a tárgyalásokat a kereskedelmi kártérítésért a GATT- szabályok szerint, miután mind a négy csatlakozni kívánó országban megtartották a népszavazást — közölte az Egyesült Államok brüsszeli missziója. A brüsszeli bizottság viszont nem siet válaszolni az amerikai követelésre. A bizottsághoz rendelt amerikai diplomáciai képviselet szerint már januártól jár a kártérítés Svédország, Finnország és Ausztria csatlakozása miatt. A szóvivő nem tért ki rá, hogy milyen szintű vagy természetű kártérítést kér Washington azért, mert egyes amerikai exportőrök számára az Unió vámtarifája magasabb, mint az eddigi osztrák, svéd vagy finn vámtarifa. A brüsszeli bizottság szóvivője szerint az Unió bővülésének hatása a kereskedelmi politikára egészében vizsgálandó, nem pedig ágazatonként. Ezzel szemben az amerikai szóvivő szerint annak az ágazatnak kell a kompenzációt fizetni, amely kárt szenvedett, és ez az egyik téma, amelyet az európai— amerikai tárgyalásokon szóba kell hozni. A szóba jövő termékek közé tartoznak az elektronikai berendezések, különösen a félvezetők, de a kereskedelem áruszerkezete nagyon különböző az Egyesült Államok és a három ország között. A hosszú távú hatásokról szólva az amerikai szóvivő emlékeztetett rá, hogy hasonló kártérítési megállapodást kötöttek, miután Spanyolország és Portugália csatlakozott az Európai Közösséghez. Annak idején Washington jogot kapott, hogy évente 2,3 millió tonna kukoricát és cirokot exportáljon Spanyolországba és félmillió tonna kukoricát Portugáliába. (Reuter) Akadozik a nyugatra szánt orosz gázszállítás Ukrajna megcsapolja a tranzitvezetéket Az Oroszországból érkező gázszállítmányok megcsappanása miatt Ukrajna a területén keresztül nyugatra haladó vezetékekből pótolja a hiányzó mennyiséget. Kijev gazdasági létérdekeire hivatkozik, az orosz exportőrök pedig tehetetlenül széttárják kezüket vevőik előtt. A rendezetlen szerződéses és elszámolási ügyek miatt az orosz Gazprom cég a hét végén 50 százalékkal csökkentette az általa eladott energiahordozó szállítását. Az elemi ellátási szint fenntartása végett az Ukrhazprom kénytelen volt hozzányúlni a Szlovákiába és Németországba menő vezetékhez. A szlovák importőr szerint az általa ellátott területeken még nem kell hiánnyal számolni, mert vannak tartalékaik. A német vevő még nem nyilatkozott. Várható, hogy Oroszország tetemes büntetéseket fog kiszabni a nyugatra szánt gáz egy részé nek eltérítése miatt. Az orosz Gazprom cég korábban naponta mintegy 500 millió köbméter földgázt indított el Ukrajna irányába, aminek közel a felét ottani felhasználásra szánják, a fennmaradó mennyiség pedig áthalad a tranzitszakaszokon. Ez utóbbiból kedden 12 millió köbméternyit térítettek el. Ukrajnának naponta mintegy 300 millió köbméter gázra lenne szüksége, ennek a biztosításához máris hozzányúltak a tartalékokhoz, és erőltetett ütemben folytatják a hazai kitermelést. A fizetési problémákkal küszködő Ukrajna 1,4 milliárd dollárnak megfelelő összeggel tartozik a Gazpromnak. Az idén átvett tételeknek mindössze a 48 százalékát tudta kifizetni. Oroszország eredetileg kilátásba helyezte, hogy az idén év végéig folytatja a szállításokat. Szorult helyzetében Kijev azt is megígérte, hogy a két ország közötti elszámolások ügyében feladja eddigi álláspontját, és a szovjet örökség rendezése kapcsán nem ragaszkodik a korábbi közös külföldi vagyon 16 százalékához. (Reuter) Nagyobb lehet a forint forgalma A dollár gyenge marad a jövő év elején A dollár gyenge és a jen erős marad a jövő év első felében a legtöbb elemző szerint. A második félévben azonban megerősödhet az amerikai valuta, és általában a piaci ingadozások mérséklődésére számítanak. Azok az erők, amelyek az idén rekord magasságba hajtották a japán jen árfolyamát a dollárhoz képest, jövőre sem fognak hamar alább hagyni. Ezért a jen 1995-ben is erős lesz. A japán kereskedelmi és folyó fizetési mérleg többlete nem mérséklődött elég meggyőzően ahhoz, hogy a japán valuta árfolyama lényegesen gyengüljön. Ezenkívül a japán intézményi befektetők, például az életbiztosítók nagy veszteségeket szenvedtek a jen gyors felértékelődése és a külföldi piaci ingadozások miatt, ezért továbbra is óvakodni fognak kockázatot vállalni. Ezért egyes elemzők jövőre az év első felében 90-99 jen közötti dollárárfolyamra számítanak. Az amerikai valutát közvetlenül befolyásoló tényezők sem mondanak ellent a jenből kiinduló előrejelzéseknek. Az amerikai infláció miatti aggodalom és az amerikai folyó fizetési mérleg tartós hiánya az év elején lefelé fogja nyomni a dollár árfolyamát, de később az amerikai valuta erősödhet, ha az említett problémákat kezelni tudják. Mindebből az is következik, hogy a piac további amerikai kamatemelésekre számít. A napi kamatok a pénzpiacon a jelenlegi 5,50 százalékról 6,50- 7,00 százalékra is nőhetnek. Másrészt gyengítheti a dollárt a republikánus kongresszus és a demokrata elnök közötti küzdelem, amely veszélyeztetheti a költségvetési hiány csökkentésére irányuló erőfeszítések sikerét. Miután ezek a problémák ennyire nyilvánvalóak, valószínű, hogy a monetáris hatóságok intézkedéseket tesznek, és ennek következtében a dollár szempontjából 1995 valamivel jobb idő lesz, mint 1994, amikor árfolyama váratlanul esett. De éppen az idei veszteségek miatt valószínű, hogy a kockázatvállalási kedv csökken, és ezért a fontosabb valuták ingadozási sávja mérséklődni fog. Európában ebben az irányban hat a monetáris unió miatti felzárkózásra törekvés. A spekulánsok viszont a nagyobb országok valutáinak kisebb ingadozása miatt az egzotikus valuták piacára vetik majd magukat. Nagyobb forgalomra számítanak például az izraeli sékelből és a magyar forintból. (AP-DJ) A Wall Street Journal cikke (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákia magához térése biztató jel az egykori keleti tömb más, látszólag reménytelen helyzetű gazdaságai számára is. Ha Szlovákia össze tudja magát szedni — szól az érvelés — talán Ukrajna és Oroszország sem marad messze tőle. Szlovákia számára azonban probléma, hogy senki sem veszi észre. 1989-től a múlt év végéig 360 millió dollár külföldi befektetés áramlott az országba, szemben Csehország 2,3 milliárdjával és Magyarország 5,7 milliárdjával. Az amerikai tőke különösen óvatos, mindössze 11,5 százalékát fektette be Szlovákia összes külföldi beruházásának. A nyugatiakat elijesztő Vladimír Meciarnak, a múltba tekintő populistának a hatalomba való visszatérése nehezíti, hogy az ország megszabaduljon a keleteurópai banánköztársaság látszatától. A nyugati export döntő Szlovákia önállósága szempontjából. Az év első felében az export 8,5 százalékkal nőtt, ezen belül a Nyugat-Európába irányuló 37,7 százalékkal, az Egyesült Államokba menő pedig 112 százalékkal. Szlovákiának ma kereskedelmi többlete van Csehországgal szemben. Az ország keményvaluta-tartalékai nőttek, költségvetési hiánya a bruttó hazai termék 4 százaléka, és a kiskereskedelmi árindex növekedése 10 százalékra csökkent. A szlovák korona árfolyama a 10 százalékos legutóbbi leértékelés után viszonylag stabil. Szlovákiáról Susanne Patrick, egy New York-i tőzsdeügynökség keleteurópai részvényelemzője a budapesti és a prágai eredetű propagandával magyarázza a külföld tartózkodását, mert sok külföldi vállalat a magyar és a cseh fővárosból irányítja keleteurópai tevékenységét. A külföldi megítélésen kívül probléma még az átlag 14 százalékos munkanélküliség, amely az ország egyes részein a 25 százalékot is eléri. Az életszínvonal alacsony, az átlagos havi bér 182 dollár, kevesebb, mint Lengyelországban, Magyarországon vagy Csehországban. Noha a gazdaság most nő, a bázis igen alacsony. A bruttó hazai termék 1991 és 1993 között 22 százalékkal csökkent. (AP—DJ) 1994. december 1. Privatizálják az osztankinói tévét (Folytatás az 1. oldalról) A FÁK-országok döntő többségében fogható osztankinói tévé — amelyet régebben államközösségi televíziónak is neveztek —részvényeinek 51 százaléka az orosz állami vagyonügynökség kezében marad. A fennmaradó részen az előzetes értesülések szerint 12 további részvényes osztozik. Köztük vannak a legnagyobb orosz kereskedelmi bankok, így az Inkombank, a Menatep és a Sztolicsnij, a Lada gépkocsikat gyártó Avtovaz részvénytársaság és a hivatalos orosz hírügynökség, az ITAR-TASZSZ. Az elnöki rendelet szerint az új részvénytársaság, amelynek neve Orosz Közszolgálati Televízó, örökölné az Osztankinó országos 1-es csatornáját, és a sugárzási időért változatlan feltételek mellett fizetni. Az új vállalat február 1 -jétől kezdené meg a sugárzást. Az elnöki rendelet aláírása előtt Borisz Jelcin találkozott Alekszandr Jakovlevel, az osztankinói tévétársaság elnökével .Jakovlev a találkozót követően úgy vélekedett, hogy a részvényeseket nem a meggazdagodás szándéka vezérli, és azok segíteni kívánnak a független össznemzeti televíziózás megteremtésében. Oroszországban jelenleg egyetlen nagyobb magánkézben lévő televíziós hálózat működik, a moszkvai központú NTV társaság. (Reuter, AP—DJ, MTI) ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Varga András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális: Weisz Györgyi Árupiacok: B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter . Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Lovas Judit, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördslöszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria. Soltész Mónika Számítástechnika. EFGÉ Kft Szerkesztőség és Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp . Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefax 202-4199; tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.