Világgazdaság, 1994. december (26. évfolyam, 234/6490-253/6509. szám)

1994-12-01 / 234. (6490.) szám

2­0 VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI GAZDASÁG Elfogadta a GATT-egyezményt az USA képviselőháza Megerősítette az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyez­mény (GATT) uruguayi fordulójának határozatait a washingtoni képviselőház. A világkereskedelem fejlődésében új távlatokat nyitó megállapodás ratifikálása már hosszú hónapok óta húzódik az Egyesült Államokban, a tegnapi szavazás során azonban meglepően nagy többség (288 igen és 146 nem szavazat) állt a megerősítés mellé. Az egyezményt még a szenátusnak is jóvá kell majd hagynia. (Reuter) Megoldódott az OECD vezetési válsága A 25 fejlett országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Jean-Claude Paye leköszönő főtitkárt jelölte a következő 18 hónapra átmeneti vezetőnek a szervezet élére. Ezen időtartam letelte után (vagyis 1996. június 1-től) a kanadai Donald Johnston veszi át az OECD irányítását. A párizsi székhelyű szervezet azt is bejelentette, hogy így november 30-i hatállyal véget ért a svéd Staffan Sohlman ügyve­zető főtitkári megbízatása, aki szeptember óta állt az OECD élén. (Reuter) Nagy az érdeklődés a szlovák privatizáció iránt A szlovák állampolgároknak mintegy 60 százaléka jelentkezett a megfelelő hivatalokban azzal a szándékkal, hogy részt vegyen a kuponos privatizáció második hullámában — közölte a pozso­nyi privatizációs hivatal vezetője. Matus Sramek arról is beszá­molt, hogy az első hullám során csupán a lakosság 50 százaléka kívánt a program révén tulajdonra szert tenni. Jozef Moravcík ügyvezető kabinetje korábban 152 vállalatot ajánlott fel a kupo­nokért cserébe, s ezeknek könyv szerinti értéke mintegy 110 milliárd korona (3,5 milliárd dollár). (Reuter) Gyorsan csökken a francia munkanélküliség A munkanélküliek száma 1988 óta az idén októberben csökkent a legnagyobb mértékben Franciaországban — tette közzé leg­frissebb adatait a párizsi munkaügyi minisztérium. Ebben a hónapban 3,33 millió francia polgár volt akaratán kívül állás nélkül, ami 12,6 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. (Reuter) Növekvő orosz—japán—amerikai olajkitermelés A nyugat-szibériai orosz—amerikai-japán kooperációs kőo­lajkitermelést 1998-ig megnégyszerezik — közölte szerdán az Itochu Corporation, Japán hatodik legnagyobb külkereskedelmi cége. Az Anderman-Smith amerikai és a Csernogomnyeft orosz vállalattal közös kőolaj-kitermelés márciusban kezdődött, a Cser­­nogorszki olajmezőn jelenleg napi hatezer hordónyi kőolajat hoznak a felszínre. Ezt jövőre tízezerre szeretnék növelni, 1998- ra pedig huszonötezerre. (MTI) Szigorú költségvetés Görögországban A görög kormány szerdán nagyon szigorú költségvetési tervet terjesztett a parlament elé azzal a szándékkal, hogy az országot az évtized végéig felhozza az EU-partnerek szintjére — jelentet­te az AP—DJ. Alexandrosz Papadopulosz pénzügyminiszter a jövő évi költségvetésben a bevételek 18,6 százalékos növelését irányozta elő, míg a kiadások csak 10,4 százalékkal nőnek majd a tervezet szerint, az inflációt pedig 8 százalékra akarják leszo­rítani az idei 11 százalékról. (MTI) Megszakadtak a tárgyalások az Ibériánál Szerdán megszakadtak az Iberia spanyol légitársaság alkalma­zottai és vezetői közötti tárgyalások a cég karcsúsítási program­ját illetően. A vállalatnál működő szakszervezetek többsége egyetértett ugyan a 3500 munkahely megszűnésével, a 8 száza­lékos bércsökkentéssel és a 15 százalékos termelékenységnöve­léssel is, de az alkalmazottak mindössze öt százalékát képviselő SEPLA elutasította a megállapodást. Ahhoz, hogy az Iberia megkaphassa a kormányzat által megígért 130 milliárd pesetás (1 milliárd dolláros) tőkeinjekcióhoz az Európai Unió jóvá­hagyását, valamennyi szakszervezettel meg kell egyeznie. (Reuter) Stabilizáló lépések várhatók Felpörgő ausztrál növekedés A fejlett ipari országok sorában a leggyorsabb növekedéssel büszkélkedhet Ausztrália. Az idei harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 6,4 százalékkal haladta meg a tavalyi hasonló időszakban kimutatott szintet, de az előző negyedévhez képest is 1,3 százalékkal nagyobb volt. A növekedéshez a gazdaság minden szektora hozzájárult. Élénk volt a magánfogyasztás, lendületet vettek az állótőke­­beruházások, és a közületi szfé­rában is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. Viszonylag mérsékelt teljesítményt nyúj­tott ezzel szemben az exportá­gazat. Ausztráliában utoljára 1985 harmadik negyedévében mér­tek ehhez hasonló ütemű növe­kedést. Az időközben szerzett tapasztalatok arra késztetik a canberrai kormányt, hogy meg­hozzon néhány gazdaságstabi­lizáló intézkedést, ami ebben az esetben a túlhevült gazda­ság lehűtését jelentené. A kon­tinensnyi ország múltjában gyakran követik egymást a lát­ványos fellendülések és a hir­telen jött, erőteljes visszaesé­sek. A gyors növekedés előreve­títi az ausztrál alapkamatok vár­ható emelkedését. Ottani elem­zők elképzelhetőnek tartják, hogy a Reserve Bank of Aust­ralia további 75-100 bázispont­tal emeli az októberben 5,5-ről 6,5 százalékra növelt irányadó kamatokat. A kereslet mérsékléséhez a pénzügyminisztérium a költség­­vetési hiány lefaragásával sze­retne hozzájárulni. A deficit már most is kicsi, a jelenlegi pénz­ügyi évben alig éri el a GDP 2,5 százalékát, a pénzügyminiszter azonban arra törekszik, hogy ezt a mutatót 0,9 százalékra csök­kentse. (AP-DJ) Brüsszel még mérlegel Az USA kártérítést kér az EU bővüléséért Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy hamarosan kártérítést fog követelni az Európai Uniótól azért, mert a három új tag januári felvétele következtében csökkennek kereskedelmi lehetőségei az újonnan csatlakozókkal. Még az év vége előtt be kell fejezni a tárgyalásokat a keres­kedelmi kártérítésért a GATT- szabályok szerint, miután mind a négy csatlakozni kívánó or­szágban megtartották a népsza­vazást — közölte az Egyesült Államok brüsszeli missziója. A brüsszeli bizottság viszont nem siet válaszolni az amerikai kö­vetelésre. A bizottsághoz rendelt ameri­kai diplomáciai képviselet sze­rint már januártól jár a kártérítés Svédország, Finnország és Ausztria csatlakozása miatt. A szóvivő nem tért ki rá, hogy milyen szintű vagy természetű kártérítést kér Washington azért, mert egyes amerikai exportőrök számára az Unió vámtarifája ma­gasabb, mint az eddigi osztrák, svéd vagy finn vámtarifa. A brüsszeli bizottság szóvi­vője szerint az Unió bővülésé­nek hatása a kereskedelmi poli­tikára egészében vizsgálandó, nem pedig ágazatonként. Ezzel szemben az amerikai szóvivő szerint annak az ágazatnak kell a kompenzációt fizetni, amely kárt szenvedett, és ez az egyik téma, amelyet az európai— amerikai tárgyalásokon szóba kell hozni. A szóba jövő termékek közé tartoznak az elektronikai beren­dezések, különösen a félveze­tők, de a kereskedelem áruszer­kezete nagyon különböző az Egyesült Államok és a három ország között. A hosszú távú hatásokról szól­va az amerikai szóvivő emlé­keztetett rá, hogy hasonló kárté­rítési megállapodást kötöttek, miután Spanyolország és Portu­gália csatlakozott az Európai Kö­zösséghez. Annak idején Wa­shington jogot kapott, hogy évente 2,3 millió tonna kukori­cát és cirokot exportáljon Spa­nyolországba és félmillió tonna kukoricát Portugáliába. (Reuter) Akadozik a nyugatra szánt orosz gázszállítás Ukrajna megcsapolja a tranzitvezetéket Az Oroszországból érkező gázszállítmányok megcsappanása miatt Ukrajna a területén keresz­tül nyugatra haladó vezetékekből pótolja a hiányzó mennyiséget. Kijev gazdasági létérdekeire hivatkozik, az orosz exportőrök pedig tehetetlenül széttárják kezüket vevőik előtt. A rendezetlen szerződéses és elszámolási ügy­ek miatt az orosz Gazprom cég a hét végén 50 százalékkal csökkentette az ál­tala eladott energiahordozó szál­lítását. Az elemi ellátási szint fenntartása végett az Ukrhaz­­prom kénytelen volt hozzányúl­ni a Szlovákiába és Németor­szágba menő vezetékhez. A szlo­vák importőr szerint az általa ellátott területeken még nem kell hiánnyal számolni, mert vannak tartalékaik. A német vevő még nem nyilatkozott. Várható, hogy Oroszország te­temes büntetéseket fog kiszabni a nyugatra szánt gáz egy részé­­ nek eltérítése miatt. Az orosz Gazprom cég koráb­ban naponta mintegy 500 millió köbméter földgázt indított el Uk­rajna irányába, aminek közel a felét ottani felhasználásra szán­ják, a fennmaradó mennyiség pedig áthalad a tranzitszakaszo­kon. Ez utóbbiból kedden 12 millió köbméternyit térítettek el. Ukrajnának naponta mintegy 300 millió köbméter gázra lenne szüksége, ennek a biztosításá­hoz máris hozzányúltak a tarta­lékokhoz, és erőltetett ütemben folytatják a hazai kitermelést. A fizetési problémákkal küsz­ködő Ukrajna 1,4 milliárd dol­lárnak megfelelő összeggel tar­tozik a Gazpromnak. Az idén átvett tételeknek mindössze a 48 százalékát tudta kifizetni. Oroszország eredetileg kilátás­ba helyezte, hogy az idén év végéig folytatja a szállításokat. Szorult helyzetében Kijev azt is megígérte, hogy a két ország közötti elszámolások ügyében feladja eddigi álláspontját, és a szovjet örökség rendezése kap­csán nem ragaszkodik a korábbi közös külföldi vagyon 16 száza­lékához. (Reuter) Nagyobb lehet a forint forgalma A dollár gyenge marad a jövő év elején A dollár gyenge és a jen erős marad a jövő év első felében a legtöbb elemző szerint. A második félévben azonban megerősödhet az amerikai valuta, és általában a piaci ingadozások mérséklődésére számítanak. Azok az erők, amelyek az idén rekord magasságba haj­tották a japán jen árfolyamát a dollárhoz képest, jövőre sem fognak hamar alább hagyni. Ezért a jen 1995-ben is erős lesz. A japán kereskedelmi és folyó fizetési mérleg többlete nem mérséklődött elég meg­győzően ahhoz, hogy a japán valuta árfolyama lényegesen gyengüljön. Ezenkívül a japán intézményi befektetők, példá­ul az életbiztosítók nagy vesz­teségeket szenvedtek a jen gy­ors felértékelődése és a külföl­di piaci ingadozások miatt, ezért továbbra is óvakodni fog­nak kockázatot vállalni. Ezért egyes elemzők jövőre az év első felében 90-99 jen közötti dollárárfolyamra számítanak. Az amerikai valutát közvet­lenül befolyásoló tényezők sem mondanak ellent a jenből kiin­duló előrejelzéseknek. Az ame­rikai infláció miatti aggodalom és az amerikai folyó fizetési mérleg tartós hiánya az év ele­jén lefelé fogja nyomni a dollár árfolyamát, de később az ame­rikai valuta erősödhet, ha az említett problémákat kezelni tudják. Mindebből az is következik, hogy a piac további amerikai kamatemelésekre számít. A na­pi kamatok a pénzpiacon a je­lenlegi 5,50 százalékról 6,50- 7,00 százalékra is nőhetnek. Másrészt gyengítheti a dollárt a republikánus kongresszus és a demokrata elnök közötti küz­delem, amely veszélyeztetheti a költségvetési hiány csökken­tésére irányuló erőfeszítések si­kerét. Miután ezek a problémák ennyire nyilvánvalóak, való­színű, hogy a monetáris ható­ságok intézkedéseket tesznek, és ennek következtében a dol­lár szempontjából 1995 vala­mivel jobb idő lesz, mint 1994, amikor árfolyama váratlanul esett. De éppen az idei veszte­ségek miatt valószínű, hogy a kockázatvállalási kedv csök­ken, és ezért a fontosabb valu­ták ingadozási sávja mérsék­lődni fog. Európában ebben az irány­ban hat a monetáris unió miatti felzárkózásra törekvés. A spe­kulánsok viszont a nagyobb or­szágok valutáinak kisebb in­gadozása miatt az egzotikus va­luták piacára vetik majd magu­kat. Nagyobb forgalomra szá­mítanak például az izraeli sé­­kelből és a magyar forintból. (AP-DJ) A Wall Street Journal cikke (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákia magához térése biz­tató jel az egykori keleti tömb más, látszólag reménytelen hely­zetű gazdaságai számára is. Ha Szlovákia össze tudja magát szedni — szól az érvelés — talán Ukrajna és Oroszország sem ma­rad messze tőle. Szlovákia számára azonban probléma, hogy senki sem veszi észre. 1989-től a múlt év végéig 360 millió dollár külföldi befek­tetés áramlott az országba, szem­ben Csehország 2,3 milliárdjá­­val és Magyarország 5,7 milli­­árdjával. Az amerikai tőke külö­nösen óvatos, mindössze 11,5 százalékát fektette be Szlovákia összes külföldi beruházásának. A nyugatiakat elijesztő Vladi­mír Meciarnak, a múltba tekintő populistának a hatalomba való visszatérése nehezíti, hogy az ország megszabaduljon a kelet­európai banánköztársaság lát­szatától. A nyugati export döntő Szlo­vákia önállósága szempontjából. Az év első felében az export 8,5 százalékkal nőtt, ezen belül a Nyugat-Európába irányuló 37,7 százalékkal, az Egyesült Álla­mokba menő pedig 112 száza­lékkal. Szlovákiának ma keres­kedelmi többlete van Csehor­szággal szemben. Az ország ke­­ményvaluta-tartalékai nőttek, költségvetési hiánya a bruttó ha­zai termék 4 százaléka, és a kis­kereskedelmi árindex növeke­dése 10 százalékra csökkent. A szlovák korona árfolyama a 10 százalékos legutóbbi leértéke­lés után viszonylag stabil. Szlovákiáról Susanne Patrick, egy New York-i tőzsdeügynökség kelet­európai részvényelemzője a bu­dapesti és a prágai eredetű pro­pagandával magyarázza a kül­föld tartózkodását, mert sok kül­földi vállalat a magyar és a cseh fővárosból irányítja kelet­európai tevékenységét. A külföldi megítélésen kívül probléma még az átlag 14 száza­lékos munkanélküliség, amely az ország egyes részein a 25 százalékot is eléri. Az életszín­vonal alacsony, az átlagos havi bér 182 dollár, kevesebb, mint Lengyelországban, Magyaror­szágon vagy Csehországban. Noha a gazdaság most nő, a bá­zis igen alacsony. A bruttó hazai termék 1991 és 1993 között 22 százalékkal csökkent. (AP—DJ) 1994. december 1. Privatizálják az osztankinói tévét (Folytatás az 1. oldalról) A FÁK-országok döntő több­ségében fogható osztankinói té­vé — amelyet régebben államkö­zösségi televíziónak is neveztek —részvényeinek 51 százaléka az orosz állami vagyonügynökség kezében marad. A fennmaradó részen az előzetes értesülések sze­­rint 12 további részvényes osz­tozik. Köztük vannak a legna­gyobb orosz kereskedelmi ban­kok, így az Inkombank, a Mena­­tep és a Sztolicsnij, a Lada gép­kocsikat gyártó Avtovaz rész­vénytársaság és a hivatalos orosz hírügynökség, az IT­AR-TASZSZ. Az elnöki rendelet szerint az új részvénytársaság, amelynek ne­ve Orosz Közszolgálati Televízó, örökölné az Osztankinó országos 1-es csatornáját, és a sugárzási időért változatlan feltételek mel­lett fizetni. Az új vállalat február 1 -jétől kezdené meg a sugárzást. Az elnöki rendelet aláírása előtt Borisz Jelcin találkozott Alek­­szandr Jakovlevel, az osztan­kinói tévétársaság elnökével .Ja­kovlev a találkozót követően úgy vélekedett, hogy a részvé­nyeseket nem a meggazdago­dás szándéka vezérli, és azok segíteni kívánnak a független össznemzeti televíziózás meg­teremtésében. Oroszországban jelenleg egyetlen nagyobb magánkézben lévő televíziós hálózat műkö­dik, a moszkvai központú NTV társaság. (Reuter, AP—DJ, MTI) ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Varga András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális: Weisz Györgyi Árupiacok: B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter . Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Eidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Lovas Judit, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehöcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördslöszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria. Soltész Mónika Számítástechnika. EFGÉ Kft Szerkesztőség é­s Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp . Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefax 202-4199; tel.: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN­ 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet.

Next