Világgazdaság, 1996. május (28. évfolyam, 85/6845-105/6865. szám)

1996-05-15 / 94. (6854.) szám

1996. MÁJUS 15. A BM javaslatához nem kell törvényt módosítani Kuncze: kiváltható a nyomozóhivatal A belügyminiszter kitart amellett, hogy nem kell központi nyomozóhivatal, és ennek kiváltá­sára elkészítette saját tervezetét. Eszerint egy gazdaságvédelmi integrációs csoport alakulna, amely közvetlenül a kormány alá tartozna, és minden nyomozati iratba betekintési joga lenne. Elsődleges feladata azonban a felügyelet és a nyomozó szervek közötti koordináció. A Belügyminisztérium szerint továbbra sincs szükség közpon­ti nyomozóhivatalra, ennek ki­váltására viszont létrehoznának egy mindössze tízfős gazdaság­­védelmi integrációs csoportot. Ez a csoport a nemzetbiztonsági kabinet mellett működne, és a kormány alá tartozna. Erről Kuncze Gábor belügyminiszter számolt be egy tegnap tartott sajtóbeszélgetésen. Mint ismeretes, mivel az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a központi szerv létreho­zását, Horn Gyula kormányfő felkérte a BM-et saját javaslat kidolgozására. A belügy elké­szítette tanulmányát, és e kon­cepció része az integrációs cso­port kialakítása, amely Kun­cze szerint július elsején fel is állhat. Legfontosabb feladata a nyomozószervek koordináció­ja mellett a kormány folyama­tos tájékoztatása lenne, ugyan­akkor betekintési joga lenne minden nyomozati iratba. Mi­vel kényes ügyekről van szó, hangsúlyozta a belügyminisz­ter, indokolt, hogy alacsony lét­számmal működjön a szerve­zet. Delegálhat oda tagot a Mi­niszterelnöki Hivatal, a belügyi és az igazságügyi tárca is. Mindazonáltal a belügyi el­képzelés szerint a felderítési szakasz után egy-egy adott ügy­re már a vizsgálati szakaszban ad hoc­ csoportokat kellene lét­rehozni, amely felett nem irá­nyító, de koordináló, felügye­lő szerepet kapna a gazdaság­­védelmi integrációs csoport. A szervezet felállításához nem kell módosítani a törvényt. Mindemellett a rendőrségi tör­vényben szerepel olyan kité­tel, hogy létrehozható különle­ges rendőri szerv, és ennek nem kell feltétlenül az országos rendőrkapitányhoz tartoznia. Az integrációs csoport termé­szetéből adódóan kisebb költ­séggel működne a központi nyomozóhivatalnál. L. I. Ellenzéki kérdések médiaügyekben Elküldték a televíziós szerződéseket Az MTV ügyvezető alelnöke cáfolja, hogy nem enged betekinteni a közszolgálati médium gazdasági ügyeibe. Az ellenzéki pártok ma sajtótájékoztatót tartanak a médiumok helyzetéről. ^■zramzEHiEiin^ Az elmúlt hónapokban egy­re határozottabban érzékelhe­tő, hogy az MTV és vezetője akadályozza a médiatörvény érvényesülését — jelentette ki Deutsch Tamás (Fidesz) a par­lament azonnali kérdések órá­jában. Mint mondta, Székely Ferenc ügyvezető alelnök nem enged betekintést a televíziós kuratóriumnak az intézmény gazdálkodásába. Deutsch szerint a televízió jogászai mellett külső ügyvédi irodát foglalkoztatnak jogi kép­viselőként , havi 80 ezer dol­láros költséggel. A Világgaz­daságnak Deutsch erről nem kívánt többet mondtani, de hoz­zátette: öt ellenzéki párt tart ma médiaügyben sajtótájékoztatót. A kérdések megválaszolása­kor a kormányfőt helyettesítő Keleti György honvédelmi mi­niszter elmondta: a televíziós kuratórium levelet írt a minisz­terelnöknek, hogy az MTV ve­zetősége vonakodás nélkül te­gyen eleget törvényi kötelezett­ségének. Kiss Elemér minisz­terelnökségi államtitkár írásos válaszában leszögezte: a tör­vénnyel ellentétes az a gyakor­lat, amely szerint a válaszok megadását megtagadja a tele­vízió vezetése. A Világgazdaság érdeklődé­sére Székely Ferenc, az MTV ügyvezető alelnöke elmondta: a kuratórium elnöke, Kovács András már márciusban meg­kapta az MTV összes hatályos szerződésének listáját. Havon­ta átadják a bankszámlaforga­lom listáját is. Hozzátette, Deutsch kifogásai már nem idő­szerűek. Az ügyvédi irodáról elmondta: a szerződés részle­teiről nincs tudomása. T. E. Megkezdte az elnöki posztra érkezett pályázatok elbírálá­sát tegnap a Magyar Televízió kuratóriuma. Döntöttek, hogy a 12 pályázó közül jövő héten 4-6 jelentkezőt hallgatnak meg. Információink szerint köztük van a jelenlegi ügyvezető alel­nök, Székely Ferenc, illetve Peták István és Koltay Gábor. Sürgetik az alkotmánykoncepciót Az MSZP országos elnöksé­ge szerint ha a parlament ta­vaszi ülésszakának végéig nem fogadja el az új alkot­mány koncepcióját, az alap­törvényt ebben az évezred­ben már nem lehet megal­kotni. Az MSZP országos elnöksé­ge megfogalmazta álláspontját az új alkotmány előkészítésé­ről. Földes György elnökségi tag tegnap elmondta: támogat­ják a kormányt abban, hogy a parlament tavaszi ülésszakának végéig fogadják el az új alkot­mány koncepcióját. Ha ez nem következik be, ebben az évez­redben nem készülhet el új alap­törvény. Mint elhangzott, a szocialis­ta párt ragaszkodik ahhoz, hogy a szociális alapjogok garantá­lása ne csak célként, hanem állami kötelezettségként kerül­jön a normaszövegbe, kapjon helyet a gazdasági és szociális érdekegyeztetés, a képviseleti demokrácia mellett az alkot­mány rögzítse a társadalom közvetlen részvételét a politi­kai közéletben, a helyi és kö­zépszintű önkormányzatok és a tb-önkormányzatok funkció­it is rögzítse az alaptörvény. Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter kijelentette: a kormány is támogatja azt a törekvést, hogy mihamarabb fejeződjön be a koncepció parlamenti vi­tája. A kormány számára bizo­nyos idő után elfogadhatatlan­ná válik az a helyzet, hogy nem készül el az új alaptörvény, és eközben alkotmánymódosítá­si moratórium van érvényben. A szocialista politikusok el­mondták: törekvésük nem je­lenti azt, hogy kierőszakolják az új alkotmányt. Vastagh sze­rint optimális esetben 1997 ta­vaszára megszülethet az alap­törvény. T. E. VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP TÁRSADALOM Az önkormányzatok még nem kapták meg a részvényeket Több millió forintos veszteség A gázszolgáltató vállalatok privatizációjából járó részvénycsomagot mintegy 1500 önkor­mányzat a napig nem kapta meg. Pedig a szakmai befektetők már tavaly decemberben átvették az ÁPV Rt.-től a nekik járó értékpapírokat. E késlekedés az egyes önkormányza­toknak több millió forintos veszteséget okozott — mondta Wekler Ferenc, az SZDSZ önkormányzati bizottságának elnöke egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. A gázszolgáltató társaságok­ban lévő 40 százalékos önkor­mányzati tulajdonhányad mint­egy 19 milliárd forint névérté­kű részvénycsomag, az áram­­szolgáltatók esetében pedig a 25 százalékos hányad 19-20 milliárd forint névértékű cso­magnak felel meg. Utóbbi eset­ben is késésben van az ÁPV Rt., hiszen e részvényeket az önkormányzatok egy része kap­ta meg. A megyei önkormány­zatok már hónapokkal koráb­ban közölték az ÁPV Rt.-vel, területükön az önkormányza­tok milyen alapon — lakossá­giberuházás- vagy fogyasztás­­arányosan — ossza a vagyon­kezelő a részvénycsomagot — közölte Dióssy László szabad­­demokrata képviselő, Veszp­rém városának polgármestere. Mint Wekler Ferenc elmond­ta, a cél a hasznosítás s nem a felélés kell hogy legyen. Eze­ket a részvényeket jelenleg a brókercégek 50 százalék körüli árfolyamon vásárolják fel. Ez veszélyes lehet a nehéz anyagi helyzetű kistelepülési önkor­mányzatok számára. A Magyar Önkormányzatokért Alapít­vány hasznosítási konstrukciót dolgozott ki nekik. Lényege: egy vagyonkezelő társaságot hoznának létre, ahol a kis ön­­kormányzatok részvényeit kon­centrálva hasznosítanák. Dudits Ádám, az ÁPV Rt. szóvivője elmondta, hogy a gázszolgáltató társaságok ügyében érintett önkormány­zatokkal most is tart az egyez­tetés arról, milyen alapon kí­vánják részvényeiket megkap­ni. Jelenleg annyi mondható, hogy az első fél év végére lezá­rulnak az egyeztetések. Újabb részletek a „Leonardo da Stadler"-ügyről Nem létezik sem az eladó, sem a vevő A Világgazdaság értesülései szerint Stadler József akasztói nagyvállalkozó, egymilliárd forintos nettó áron, nem létező cégtől vásárolta, majd nem létező társaságnak adta el azt a 22 festményből álló csomagot, amelynek képlistájára felvették Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája című olajfestményét is. Az — állítólagos — fest­ményvásárlás körülményeit jól ismerő források kedden meg­erősítették azokat a tényállítá­sokat, amelyeket a Világgaz­daság tárt fel keddi lapszámá­ban. Mint megírtuk, Stadler 1993 végén valamivel több mint egymilliárd forintos nettó áron 22 műalkotást — köztük Leonardo da Vinci Utolsó va­csora című olajképét és Mun­kácsy Mihály két festményét — vásárolt, és igényelte vissza a több mint 250 millió forintos általános forgalmi adót. Infor­mációink szerint olyan cég, amely a “műalkotásokat” elad­ta, illetve “visszavásárolta”, nem létezik. A hatóságok ugyan találkoztak azzal a két szakvéleménnyel, amelyek lé­tezésére lapunk kérdéseire ma­ga Stadler József is utalt, ám azt kellett megállapítaniuk, hogy az orosz és a svájci szak­­vélemény hamis, készítőik nem létező személyek. A Világgazdaság egyébként úgy tudja, már az első fokon az áfa-visszaigénylés ügyét vizs­gáló adóhatóság is kért szak­­véleményt művészettörténész­től — eleve ugyanis nem akar­ták kizárni, hogy esetleg való­ban létezhetnek a listán sze­replő műalkotások —, s már akkor világossá vált, hogy a vásárlás körül alighanem sem­mi nincs rendben. “Ilyen képek vagy nincse­nek, s akkor azért van baj, vagy talán ha mégis, akkor pedig azért, mert becsületes úton sem­miképp nem kerülhettek mű­kereskedelemmel nem foglal­kozó cég tulajdonába” — je­lentette ki a felkért művészet­­történész. Egyébként az 1498- ban, a milánói Santa Maria del­le Grazie refektóriumának fa­lára festett Utolsó vacsoráról Leonardo da Vinci soha nem készített olajképmásolatot. Az APEH Bács-Kiskun Me­gyei Igazgatóságának vezető­je, Király László György sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta lapunk információit. Értesülésünk szerint 1994-ben az adóhivatal jelentette fel Stad­­lert csalás miatt: a festmény­vá­sárlás ügye volt az első, amit gyanúsnak találtak. HÍRSOROK Ratifikációsokmány-csere szerdán A magyar és a szlovák külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetői május 15-én, szerdán délelőtt Budapes­ten kicserélik a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműkö­désről szóló szerződés megerősítő okiratait. Mint ismeretes, a magyar—szlovák alapszerződést 1995. március 19-én Párizs­ban írta alá Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök. Ezt követően a magyar Országgyűlés tavaly júniusban ratifikálta a szerződést, a szlovák parlament pedig ez év márciusában fogadta el. (MTI) Szombaton ülésezik az SZDSZ országos tanácsa Az SZDSZ országos tanácsának szombati ülésén — a hóna­pokkal ezelőtt meghatározott program szerint — a gazdasági bűnüldözés jelenlegi helyzetét tekintik át. A program megha­tározásakor napi aktualitást nem kívántak e témának adni, az elmúlt hetek koalíciós vitája ezt mégis szükségessé teszi — jelentette ki Dornbach Alajos, az SZDSZ OT elnöke. A párt szerint a bűnüldözési hatékonyságot növelné, ha a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok munkafeltételeinek javításán fáradozna a kormány. Az SZDSZ szerint ugyanis nem a rendőrség bűnüldözési munkájának hiányosságai miatt növe­kedett az elmúlt években a gazdasági bűnözés. Ezt jelzi az is, hogy az elmúlt két és fél évben 64 nagyszabású gazdasági bűncselekményben fejezte be a rendőrség a nyomozást és tett vádemelési javaslatot. Ezen ügyek elkövetési összértéke mint­egy 3 milliárd forint. (VG) Elkészült a vádirat Szlávy ügyében A Veszprémi Városi Ügyészség nyomozáskiegészítés után benyújtotta a vádiratot Szlávy Bulcsú és négy társa ellen a Veszprém Városi Bírósághoz. Szlávy Bulcsú büntetett előéle­tű vállalkozót, aki korábban a Magyar Republikánus Párt alelnöke volt, hatrendbeli zsarolás bűntettének kísérletével, súlyos testi sértés bűntettének és tartozás fedezetének elvoná­sával vádolják. Szlávyt Spanyolországban tartóztatták le, ki­adatása után került haza. Most szabadlábon van, és lakhelyel­hagyási tilalom alatt áll. (MTI) Újabb tárgyalások az integrációról Jön a brit árnyékminiszter Hazánk euroatlanti integrációjáról további tárgyalásokra kerül sor a közeljövőben — jelentette be Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján. ■■JMIgEHMaiinM Hans van Mierlo holland mi­niszterhelyettes és külügymi­niszter május 21 -én megbeszé­lést folytat Kovács László kül­ügyminiszterrel. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­­tésén túl az euroatlanti integrá­ció, az európai biztonság té­maköre, valamint a kelet­­közép-európai térség helyze­tének megvitatása szerepel. Szent-Iványi István május 21—24. között kétoldalú kon­zultációkat folytat Svédország­ban és Norvégiában. A napi­renden az európai integrációs ügyek mellett NATO-csatla­­kozási törekvésünkkel, a dél­szláv válság rendezésével, il­letve kétoldalú kapcsolataink­kal összefüggő ügyek szerepel­nek. Pataki István, a Külügy­minisztérium helyettes állam­titkára pedig május 20-án Dá­niában tárgyal az euroatlani in­tegrációról. Robin Cook, a brit Munkás­párt árnyékkormányának kül­ügyminisztere május 20—21- én budapesti látogatása során az integrációról tárgyal Kovács Lászlóval, Szent-Iványi István politikai államtitkárral, vala­mint találkozik számos parla­menti és kormányzati vezető­vel. Az OECD miniszteri ta­nácsülését május 21—22-én tartják Párizsban. A delegációt Dunai Imre ipari és kereske­delmi miniszter vezeti, tagja Kovács László is. B. Gy. néps­zabad­sÁG Július 19-én, az Atlantában sorra kerülő XXVI. Nyári Olimpiai Játékok megnyitásának napján megjelentetjük OLIMPIA című, a Népszabadság Magazinnal azonos formátumú színes mellékletün­ket, amellyel az olimpia teljes ideje alatt forgatható, informatív és érdekes összeállítást nyújtunk olvasóinknak. A nagyszabású sportesemény idején lapunk mindvégig kibővített sportrovattal jelentkezik, s a napi események követését megkönnyíti az aktuális, műsorfüzetként is szolgáló, magazin jellegű, színes melléklet. A témakörök:­­ az olimpia teljes műsora, a tévéközvetítések rendje O a magyar csapat tagjai: portrék, ismertetők O Atlanta bemutatása O a jelentősebb versenyek helyszínei O beszélgetés Schmitt Pállal, a MOB elnökével O éremtáblázat: a magyar olimpiai múlt O interjú az egykori és a várományos bajnokokkal a világsztárok. A melléklet szerkesztője, Jakab József Hirdetési ügyekben felvilágosítást ad a melléklet termékmendzsere, Grátzer Anikó a 250-1680/198, 199-es telefonszámon.

Next