Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)

1997-01-29 / 20. (7030.) szám

BELFÖLD Tranzitgázvezeték épül 1998-tól Alaptőke-emelés az ÁÉB-nél Az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) alaptőkéjét március 30-ig a tulajdonos Gazprom­­bank 5 milliárd forintról 10 milliárdra emeli. Minderről a pénzintézet igazgatótanácsa hétfőn döntött — mondta Mihail Nyikolajevics Rahimkulov elnök-vezérigazgató tegnapi sajtótájékoztatóján. A bank vesztesége tavaly október elején megközelítette az 500 millió forintot, az 1996-os évet azonban már 134 millió forintos adózott nyereséggel zárta. LOVAS JUDIT Az orosz RAO Gazprom le­ánybankja, a Gazprombank au­gusztus végén vásárolta meg 100 százalékban az Általános Értékforgalmi Bankot, amely­nek mérlegfőösszege szeptem­ber végén 40,9 milliárd forint volt, vesztesége pedig 493 mil­lió. Az új tulajdonos szeptem­berben 5 milliárd forintra emel­te a bank jegyzett tőkéjét. Felülvizsgálták a hitel- és be­fektetési portfoliót, értékesítet­ték a rossz kamatkondíciójú hi­teleket és a rossz befektetése­ket. Az új hitelezési politika keretében a pénzintézet a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank­kal és azt OTP Bankkal együtt 160 millió dolláros hitelkon­zorciumot szervezett a Gazp­rom és 50 millió dollár értékűt a Panrusgáz Rt. részére. Az intézkedések hatására a bank 134 millió forintos adó­zott eredménnyel és 71,7 mil­liárd forintos mérlegfőösszeg­gel zárta az évet — hangsú­lyozta az elnök-vezérigazgató. Az idei üzleti terv szerint a pénzintézet fő célja, hogy elő­segítse a Magyarországra, il­letve Kelet-Közép-Európába irányuló orosz gázszáll­ításokat, támogassa a magyar—orosz árucsere-forgalom bővítését, és teljes körű banki szolgáltatá­sokat nyújtson jelenlegi jó kli­enseinek. Az idén újabb bank­­konzorcium szervezését terve­zik, így az Ikarus Rt. Moszk­vába irányuló autóbuszexport­jának és az Oroszországból származó kőolajimportnak az ottani előfinanszírozására. A tervek között szerepel földgáz­ra épülő villamos erőmű építé­sének finanszírozása Magyar­­országon, valamint liszt és ga­bona Oroszországba szállítá­sának kedvezményes hitelek­kel történő elősegítése. Az ez évi tervek szerint a bank nye­reségét 1997 végére 1,5 milli­árd forintra kívánják növelni 83 milliárd forintos mérlegfő­összeg mellett. Az ÁÉB a pro­jektek finanszírozásához kül­ső forrásokat is be kíván vonni, így várhatóan kötvényeket bo­csátanak majd ki a térségben a Gazprom garanciája mellett. A tájékoztatón elhangzott: az oroszországi anyabank straté­giai céljának támogatására az ÁÉB bekapcsolódik egy nagy­szabású gázvezeték-építési programba. Az elvi döntés már megszületett arról, hogy tran­zitgázvezeték épül, amely Oroszországból Magyarorszá­gon és Szlovénián keresztül Olaszországba szállítaná a gázt. A vezeték évi áteresztőképes­sége 20 milliárd köbméter lesz, ebből 15 milliárd Olaszország­ba, Horvátországba és Szlové­niába, 3-4 milliárd pedig Ma­gyarországra érkezne. A tran­zitvezeték építését 1998—99- ben el kell kezdeni (ez mintegy 220 millió dollárba kerül), hogy 2000-re már meginduljon a gáz Olaszországba. A második lép­csőben 55-60 millió dollár ér­tékben kompresszorállomások építését kezdik meg 2001 — 2002-ben. A harmadik szakasz a 2 milliárd köbméter kapaci­tású, föld alatti gáztárolók meg­építése lesz 2003—2005-ben 240-250 millió dollár értékben. A bank közép- és felső veze­tésében változások történtek. Az eddig négytagú igazgató­ságot kilenctagúra bővítették, a vezérigazgató az eddigi el­nök, Mihail Nyikolajevics Ra­himkulov lett. Az igazgatóság­ban mindössze két magyar ta­lálható, Dunai Imre volt ipari és kereskedelmi miniszter és Fazakas Imre vezérigazgató­­helyettes. Az orosz tagok több­sége a Gazprom, illetve a Gazp­rombank vezetőségéhez tarto­zik. A felügyelőbizottság el­nöke Molnár Endre lett, aki korábban a vám- és pénzügyőr­ség országos parancsnoka volt, majd Moszkvában kereskedel­mi tanácsosként dolgozott. Medgyessy nem vitatja Polt Péter megállapításait Szabályozzák az APEH és a sajtó viszonyát A Pénzügyminisztérium és az adóhivatal elfogadta az ombudsman általános helyettesének Palotás János beadványával kapcsolatban született ajánlását — tudta meg a Világgazdaság. Medgyessy Péter levélben tájékoztatta Polt Pétert arról, hogy az ügyben nem vonhatja el az APEH elnökének hatáskörét. Ugyanakkor utasította az elnököt: dolgozzon ki szabályzatot az adóhivatal és a sajtó viszonyával kapcsolatban. Medgyessy Péter nem vitat­ja Polt Péternek, az ombuds­man általános helyettesének az APEH első és másodfokú ha­tározatával kapcsolatos meg­állapításait, jogorvoslatot azon­ban nem adhat, mert nem sért­heti meg a hatáskörelvonás tör­vényi tilalmát. Azaz nem von­hatja el az APEH elnökének hatáskörét. Mint írja: az adóhi­vatal másodfokú határozatával kapcsolatban a felettes szerv­hez — tehát az APEH elnöké­hez — lehet fordulni. A pénzügyminiszter úgy gondolja, az adóhivatal koráb­bi elnökének — Palotás János­sal kapcsolatos nyilatkozatai fényében — elfogulatlansága megkérdőjelezhető lenne. A személyi változás miatt azon­ban nem látja akadályát annak, hogy a vállalkozó az APEH jelenlegi elnökéhez forduljon. Polt Péter harmadik ajánlá­sára reagálva Medgyessy Pé­ter vitathatatlannak tartja: sza­bályozni kell az adóhivatal és a sajtó viszonyát annak érdeké­ben, hogy se kis, se nagy ügyek­ben ne fordulhasson elő in­­diszkréció. Ugyanakkor rámu­tat: a pénzügyminiszternek az ezzel kapcsolatos szabályozás­ra nincs törvényi felhatalma­zása. Az APEH elnökét csak az adóztatás és szakszerűség, valamint a törvényesség betar­tása érdekében utasíthatja — mutat rá. Épp ezért Medgyessy a sajtóval kapcsolatos viszo­nyokba nem kíván közvetlenül beavatkozni, a szabályzat ki­dolgozására pedig az adóhiva­tal elnökét kötelezte. Az adóhivatal elfogadta a Polt Péter ajánlását, ám egy­előre nem születtek meg az ez­zel kapcsolatos intézkedések — mondta Németh Imre, az APEH sajtóosztályának mun­katársa. Ha tovább szigorítják a hivatal nyilatkozattételi jo­gosítványát, a továbbiakban csak a némaság marad nekik — mutatott rá. A hivatal elfo­gadta Palotás János egy ko­rábbi ajánlását is, mely szerint az APEH semmit se nyilatkoz­zon vele kapcsolatban. Épp ezért a Nap TV csütörtöki vitá­jára a hivatal nem küldi el mun­katársát — mondta. Kiállt Pit­­ti Zoltán volt elnök mellett, aki kijelentette: lemond, ha Palo­tás nyeri a pert. Németh Imre szerint ez csupán az adóhivatal ügyének egyenes, elkötelezett vállalását jelentette, és nem be­folyásolhatja a bíróság ítéletét. “Mostanáig nem nyilatkoztam az om­­budsmani jelentéssel kapcsolatban — mondta a Világgazdaságnak Palotás János —, így nem is mondhattam ellent Polt Péter vizsgálatának.” Mint ismeretes, az APEH úgy véli, Palotás sajtónyilatkozatai nem állnak összhangban az adóhatósági eljárással kapcsolatos szószólói vizsgálat megállapításaival. “Ez a magatartás jel­lemző az adóhivatalra, amely nyílt tör­vénysértéseket és szándékos félreértéseket produkált az eljárásban is” —jelentette ki Palotás. A vállalkozó általában egyetért az ombudsmani jelentéssel, bár paradoxnak tartja, hogy ha az APEH vezetője követ el alkotmánysértést, nem léphet közbe a felügyeleti szerv. A vállalkozó szerint az APEH jogértelmezési hibái és prejudikációi befolyásolhat­ják az ellene adócsalás és magánokirat-hamisítás vádja miatt folyó bírósági eljárást is. Palotás büntetőügye egyéb­ként jelenleg áll, nyilvántartásainak könyvszakértői vizsgá­latát rendelték el. N. R. Ausztria támogatja Eu­-csatlakozásunkat MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarország és Ausztria a jövőben közvetlenül igyekszik tisztázni az egyes osztrák par­ciális érdekek miatt felmerülő problémákat, beleértve az EU- csatlakozásunk kapcsán felme­rülő ellenérdekeltségek kérdés­körét — mondta lapunknak Fa­zakas Szabolcs, aki a kelet­magyarországi régió bemu­tatkozása keretében látogatott Ausztriába. Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter Bécsben megbeszélést foly­tatott a tegnap felállt új oszt­rák kormány kereskedelmi miniszterével. Osztrák részről megerősítették EU-csatla­­kozásunk feltétel nélküli támo­gatását. A megbeszélésen szó volt a harmadik piacokon folytatott együttműködésről is. Abban is megállapodtak, hogy közösen igyekeznek fel­lépni kereskedelempolitikai kérdésekben a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO). Tárki-felmér­és a nyugdíjreformról Növekszik az öngondoskodás igénye Az aktív lakosság mintegy 40 százaléka több lábon álló — részben állami, részben piaci elven nyugvó — nyugdíjrendszert tartana kívánatosnak — derül ki a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) felméréséből. m mmnsnMnssal A Tárki mintegy 1500 főre kiterjedő reprezentatív felmé­rése során — mint arról Tóth István György, az egyesület igazgatója beszámolt — arra igyekezett választ kapni, hogy a lakosság milyen ismeretek­kel rendelkezik a reform in­dokairól és lehetséges for­máiról, s azt firtatta, hogy az időskori biztonság megterem­tésére milyen stratégiát kö­vetnek az állampolgárok, vagyis készülnek-e valami­lyen öngondoskodási formá­val időskori éveikre. A felmérések megerősítet­ték azt a korábbi tapasztala­tot, hogy jelentős mértékű mind a mai rendszerrel, mind a reformok szükségességével kapcsolatos ismerethiány. Az állampolgárok többsége nincs például tisztában azzal, hogy a mai aktívak befizetései fe­dezik a jelenlegi nyugdíjkifi­zetéseket. Ennek ellenére az állampolgárok egyre inkább igénylik, hogy szorosabb kap­csolat legyen a járulékfizetés és a szolgáltatás között. A re­latív többség például akár já­rulékcsökkentés árán is a nyugdíjak emelkedését tartot­ta kívánatosnak. A nyugdíjrendszerrel kap­csolatos véleményeket nagy­mértékben befolyásolta az is­kolázottság. Az alacsonyabb végzettségűek inkább az álla­mi gondoskodást tartják kívá­natosnak, míg az iskolázot­tabbak már piaci elemeket is szívesen látnának. A tájéko­zottságtól függ az is — ta­pasztalták a felmérők —,hogy milyen mértékben gondos­kodnak aktív korszakukban időskoruk védelme érdeké­ben. A Tárki közvetlenül is rákér­dezett arra, hogy hányan vá­lasztanának egy vegyes — fel­­osztó-kiróvó, illetve tőkefede­zeti kombinációjú — finanszí­rozású nyugdíjrendszert. A vá­laszadók negyven százaléka in­kább egy olyan megoldást vá­lasztana, amelyben a nyugdí­jak szintjét egy kétharmad-egy­­harmad arányú vegyes rend­szer határozná meg. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy ha a járulékok egy­­harmadát nyugdíjpénztárakba kellene befizetni, milyen elven választanának pénztárat. Erre válaszolva összességében az mondható el, hogy a nyugdíj­­pénztárakkal szemben támasz­tott legfontosabb követelmény a biztonság. T. J. ■ Holnap Hollandiába látogat Horn Gyula Lökést kap az integráció? Magyarország azt várja, hogy az EU holland elnöksége alatt tovább erősödik az Európai Unió bővítésének folyamata, s sikeresen lezárul a kormányközi konferencia. Erre jó esély van, hiszen Hollandia maga is a bővítés híve — nyilatkozta lapunknak Horn Gyula külpolitikai főtanácsadója, Horváth Tamás. A kormányfő holnap tesz látogatást Hágában. BHB A hagyományokat követve tesz holnap látogatást az Euró­pai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia fővárosában Horn Gyula, aki részben tájé­koztat, részben pedig tájékoz­tatást kap, elsősorban az unió bővítésével kapcsolatos aktu­ális kérdésekről. Ahogy a mi­niszterelnök külpolitikai főta­nácsadója lapunknak elmond­ta: a magyar várakozások sze­rint a holland elnökség alatt­­i kérésén lezáródi­k az unió bő­vítéséről dönteni hivatott kor­mányközi konferencia, s ez­után a máltai—ciprusi formula alapján megkezdődnek a csat­lakozási tárgyalások. Magyar részről egy doku­mentumot is átadnak, amely a kormányközi konferenciával, illetve magával a csatlakozási folyamattal, a menetrenddel és a differenciálással kapcsolatos magyar elképzeléseket tartal­mazza. Emellett felvázolja a stabilizációs folyamat, a jog­harmonizáció, a kommuniká­ciós stratégia, illetve a köztiszt­viselői kar felkészítésének ed­digi eredményeit s a tervezett lépéseket, folyamatokat. Kér­désünkre Horváth megerősítet­te: ambiciózusnak igen, de ir­reálisnak nem nevezhető a fran­cia elnök célja (de nem vállalá­sa), hogy 2000-re néhány ke­­let-közép-európai ország, köz­te Magyarország, az EU teljes jogú tagjává váljon. Hozzátet­te: a bejelentés körül fellángolt viták oka az lehet, hogy a poli­tikai döntést egy adminisztra­tív szervezetnek kell végrehaj­tania. Mindenképpen fontos, hogy az EU egyik vezető or­szága ilyen erőteljesen is ki­nyilvánítja érdekeltségét a di­namikus bővítéssel kapcsolat­ban — mutatott rá. Magyar részről teljes mér­tékben támogatják a közös fel­lépést és együttműködést a ha­tárokon átívelő bűnözés elleni harcban. Szorgalmazzák továb­bá, hogy már a tagság előtt szülessen együttműködési megállapodás az EU tagálla­mai és az aspiránsok között ezen a téren. A holland elnök­ség ennek előkészítését is fel­gyorsíthatja — mondta Hor­váth Tamás, N. V. Zs. Egyenként kell megállapodni a részletfizetésről A privatizált cégek 31 milliárdot kapnak Az első fél évben belterületi földek utáni járandóságként az önkormányzatoknak körülbelül 12 milliárd, a privatizált cégek vételárából visszajáró 20 százalék címén pedig a társa­ságoknak 8,7 milliárd forintot fizet ki az ÁPV Rt. — nyilat­kozta a Világgazdaságnak Kamarás Miklós, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese. A második fél évben a kamatokkal együtt 71 milliárd forint az ÁPV Rt. kötelezettsége. HUITÁK­t A vagyonkezelő 23,6 milli­árd forintnyi szabad pénzkész­lettel kezdte az idei évet, s mi­vel az első fél év tervezett be­vételei a kiadások fedezésére elegendők, az ÁPV Rt. ebből az összegből képes teljesíteni kötelezettségeit — magyaráz­ta Kamarás Miklós. Mint arról beszámoltunk (Vi­lággazdaság, 1997. január 28., 3. old.), az ÁPV Rt. ügyvezeté­se úgy döntött: a szervezet pénz­ügyi helyzete miatt a belterüle­ti földek címén járó vagyonjut­tatásból június 30-ig cégenként legfeljebb 20 millió forintot utal át az önkormányzatoknak, az eladott cégek vételárából a tár­saságoknak visszajáró 20 szá­zalékos részt pedig maximum 100 millió forintig fizeti ki. Az önkormányzatoknak az idén kü­lönféle jogcímeken 40 milli­árd, a privatizált cégeknek a vételárból 31 milliárd forint jár — összegezte Kamarás. Az önkormányzatok cégen­ként 20 millió forintig — ez kamattal növelt összeget jelent — megkapják belterületi föld­jeik utáni jussukat az első fél évben, a maradékot pedig rész­letekben utalja át az ÁPV Rt. az esztendő végéig. Részvény­ben kiadható kötelezettségét a vagyonkezelő ugyanakkor tel­jes egészében, azonnal teljesíti — emelte ki a vezérigazgató­­helyettes. Az első fél évben így közel 2000 cég belterület föld­jei után fizet a vagyonkezelő, összesen 11,5-12 milliárd fo­rintot — tette hozzá. A privatizált cégeknek visszajáró ellenértékhányadból (peh) társaságonként legfeljebb 100 millió forintot fizet ki az ÁPV Rt. június 30-ig. Ez 8,7 milliárdos kiadással jár, és 137 cég között oszlik meg. Közü­lük 22 jussa jelentősen megha­ladja a 100 milliót, hiszen a második fél évben ezek továb­bi 22,3 milliárd forintot kap­nak. (Az összegek évi 20 szá­zalékos késedelmi kamattal együtt értendők.) A vagyonkezelő peh-tartozá­­sait négy kategóriába sorolta. Az említett 137 cég a vitathatatlan eseteket jelenti. Menet közben vizsgálják azon társaságok ügyét, amelyek követelése el­évült, a vevők nyilatkozatban mondtak le a 20 százalékról vagy amelyek végelszámolás, illetve felszámolás alatt állnak. Elfogadom, hogy az ÁPV Rt.-nek nincs annyi pénze, hogy egyben fizesse ki az ön­­kormányzatok járandóságát — nyilatkozta lapunknak Magyar Levente jászberényi polgár­­mester, az Önkormányzati Szö­vetségek Tanácsának elnöke. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy minden egyes településsel egyenként kell megállapodni a részletfizetés ütemezéséről — tette hozzá. Biztos, hogy egyes önkor­mányzatok nem elégszenek meg a 20 százalékos kamattal — említett meg egy lehetséges buktatót Magyar Levente. A fizethető kamat mértékét kor­mányhatározat szabja meg me­reven, ezért a tárgyalások so­rán az ÁPV Rt. csak fix ajánla­tot tehet — reagált erre Kama­rás Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék