Világgazdaság, 1997. október (29. évfolyam, 190/7200-210/7220. szám)

1997-10-07 / 194. (7204.) szám

■inihiiim——ii^—ihiiiiiiiiib ;' , ^ Tunnnrr—7 TÁRSADALOM Gottfried évi­ 2,5 milliárd ECU-t remél EU-tagságunktól Bővülnek a fejlesztési források EU-felvételünk nyomán évi 2-2,5 milliárd ECU többletforrásra számíthatunk. A PHARE eszközrendszerének módosítása következtében a regionális projektek finanszírozására for­dítható források már az idén, illetve jövőre növekednek, 2000-től pedig egy speciális mező­­gazdasági alap és egy strukturális-kohéziós alap is az unióhoz első körben csatlakozó orszá­gok rendelkezésére áll majd — nyilatkozta lapunknak Gottfried Péter külügyi helyettes ál­lamtitkár Debrecenben, az európai régiókról rendezett konferencián. D­ OMBI MIIRGIT A külső és belső feltételek adottak ahhoz, hogy Magyaror­szág EU-csatlakozása a közel­jövőben megvalósuljon. Az op­timizmushoz a NATO-meghí­­vó mellett alapot ad az is, hogy az Európai Bizottság a nyáron állásfoglalást tett közzé az in­tegráció keleti kibővítésének szükségességéről. Amint azt Gottfried Péter helyettes állam­titkár hangsúlyozta, a bizottság véleménye szerint az Európai Unió keleti bővítése nemcsak politikailag elkerülhetetlen, de gazdaságilag is szükséges. Kérdésünkre válaszolva Gottfried elmondta, Magyaror­szág kívánsága az, hogy a tag­felvételt követően a jelenlegi tagokéhoz hasonló státusa le­gyen, vagyis ebben a kérdésben az EU és hazánk között egyet­értés van. A kelet-közép-európai régió országainak egyenlőtlen fejlő­dése minden valószínűség sze­rint azzal a következménnyel jár majd, hogy az első körben csak a legfejlettebbek — köz­tük hazánk—kerülhetnek be az unióba. A diplomata rámuta­tott, az integráción belül egyre inkább teret kap az a vélemény, hogy az egyenlőtlen fejlődés­ből következő különbségeket természetesnek kell tekinteni, s nem szabad visszafogni a jobb pozícióban levő országokat va­lamiféle egyenlőségi idea je­gyében. A magyar felkészülési folya­matot elemezve a helyettes ál­lamtitkár elmondta, hogy a fő irányok évek óta adottak, ezek helyett nem kell újakat kitalál­ni, viszont szükséges a priori­tásokat kissé átcsoportosítani. ­ Horn: A kormány még a Bokros-csomagot is kibírta Radikális adócsökkentés nem várható Hiba történt a Bős—Nagymaros ügyében hozott hágai bírósági per előkészítésében —jelen­tette ki tegnap Horn Gyula miniszterelnök a Magyar T­ele­víziónak adott esti interjújában. A kormányfő cáfolta, hogy hangulatjavító intézkedésekre készülne a kormány a jövő évi költ­ségvetésben, kijelentette viszont azt is, hogy az eddig a rendszerváltozás veszteseinek szá­mító rétegek sorsán is csak lépésről lépésre javíthat a kormány. Mwnmmmrmm Csak a környezetvédelmi szempontokat vizsgálták a Bős—Nagymarosról szóló há­gai nemzetközi bírósági per elő­készítésekor a magyar szakér­tők —jelentette ki Horn Gyu­la a Magyar Televízió tegnap esti műsorában. Ehhez hozzá­tette, hogy a Nemzetközi B­író­ság végül is nem fogadta el a környezeti vészhelyzetre kidol­gozott magyar indokokat. Most tehát—szögezte le a miniszter­­elnök — mindenre kiterjedő tárgyalási anyagot kell készíte­ni, amely figyelembe veszi a nemzetközi hajózhatóság, szennyvíztisztítás, az energia­­termelésből való részesedés követelményeit is. A kormányfő visszautasítja azokat a vádakat, amelyek sze­rint­ a kormány a választásokra tekintettel mintegy 100 milliárd forint értékű rövid távú, hangu­latjavító intézkedéseket készül tenni a jövő évi költségvetés­ben. Kijelentette, hogy mind­össze két terület, a mezőgazda­ság és a közbiztonság élvez el­sőbbséget, a többi területen leg­feljebb az idei szintet őrzik meg a költségvetés tervezésekor. A továbbiakban arról beszélt a miniszterelnök, hogy a kor­mány a Bokros-csomagban el­sősorban azon társadalmi réte­geket sújtó intézkedéseket ho­zott, amelyek a két kormány­párt bázisát alkották 1994-ben. A kormány ezt is kibírta — mondta a miniszterelnök, s ki­jelentette: soha nem fordulhat elő még egyszer, hogy a nyug­díjak nem őrzik meg reálérté­küket. A közterhek csökkentését fir­tató kérdésre válaszolva a kor­mányfő kijelentette, csak lépés­ről lépésre haladhatnak. Leszö­gezte, a kormány nem vállalhat­ja azt a kockázatot, amely radi­kális adó- és tb-járulékcsökken­­tésből származna, amely miatt nem lennének képesek fedez­ni a kiadásokat. B. M. HÍRSOROK Újabb ÁSZ-elnökjelölő forduló Az Állami Számvevőszék elnökét jelölő hatpárti parlamenti bizottság ülésén várhatóan ma megjelenik Gál Zoltán házel­nök. Mint emlékezetes, szakmai szervezetek véleményét kérte ki arról, hogy kit támogat­nának jelöltként az ÁSZ élére. A házelnök listája egyelőre nem ismert, ám egyes infor­mációk szerint nincs új név a lehetséges jelöl­tek között. Ezek között van Kovács Árpád, az ÁPV Rt. elnöke, Roóz József, a­ Pénzügyi és Számviteli Főiskola főigazgatója, Nyikos László, az ÁSZ alelnöke, Nagy Zoltán, az ÁSZ igazgatója, Naszvady György, a PM volt helyettes államtitkára. (VG) Módosul a büntetőeljárás Elkészült a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat, s ha a honatyák is elfogadják, a jövőben a bűncselekmények sértettjei akkor is igényelhetik ügyük kivizsgálását a bíróságtól, ha az ügyészség nem rendelt el nyomozást vagy ha azt megszüntette. Ezzel visszahoznák a hazai igazságszolgáltatási rendszerbe a “pótmagánvád” intézményét. A tervezet szerint tanúként is kérhet valaki jogi képviselőt, és már a kihallgatáson vele jelenhet meg. Emellett a jövőben a jelenleginél jobban elválik majd a védelem, a vád és az ítélkezés funkciója. Bevezetik a felek általi kikérdezés intézményét: nem csupán tanúként hall­gathatnak ki valakit, a vádlott is megszólítható, és a bíró is tehet fel kérdéseket, így a bíró a mainál függetlenebb, pártatlanabb lehet. (MTI) Keleti koszorúzott Aradon Keleti György magyar honvédelmi miniszter tegnap elhelyezte a megemlékezés koszorú­ját a 13 kivégzett honvédtábornok aradi em­lékhelyén, az úgynevezett vesztőhelyen. Sze­mélyében először koszorúzta meg magyar honvédelmi miniszter az aradi emlékművet a vértanúk emléknapján. Az eredetileg 16, majd 14 órára meghirdetett ünnepélyes szertartásra a már a tényleges időpontig összegyűlt 200-300 ember előtt Dan Zaharia román nemzetvédelmi államtitkár, Ioan Horhat megyei prefektus, Bognár Levente alprefektus, valamint szá­mos helyi vezető és katonai személyiség, veterán tábornok jelenlétében került sor. (MTI) ■ 1 Ma dönt a parlament a népszavazásról (Folytatás az­­ oldalról) Nagy erőkkel folyik az ellen­zék által földtulajdonlásügyben összegyűjtött aláírások hitele­sítése— mondta Kuncze Gábor belügyminiszter a KÉT után. Egyelőre nem igazolható, hogy a kezdeményezés érvényes vagy érvénytelen; ha érvényes, akkor a “szokásos” parlamen­ti utat járja majd be. Szoros a NATO-csatlakozá­­si menetrend, ezért nem lehet elhalasztani a népszavazást, hi­szen kimaradhatunk az első körből —jelentette ki Kovács László külügyminiszter a par­lamentben napirend előtt. Fon­tos a NATO-ról szóló népsza­vazás eredményessége is, hi­szen ha kudarcról szólna, akkor az euroatlanti elkötelezettsé­günket is kétségbe vonná. Ne­gatív hatással lenne a NATO egész bővítésére — tette még hozzá. Ha igennel szavaznak a csat­lakozásra a választók, az azt je­lenti Kovács szerint, hogy a la­kosság is saját ügyének tekinti a csatlakozást. Az ellenzékről szólva a külügyminiszter azt mondta, rövidlátó, önsorsrontó magatartással pártpolitikának rendelik alá a szavazást. Az ellenzéki pártok tegnap hozzászólásukban kijelentet­ték, hogy elkötelezett hívei az euroatlanti integrációnak, ám Torgyán József( FKGP) úgy fogalmazott: veszélyes politi­kát folytat a kormány, hiszen semmibe veszi a nép általi kér­dést. Demeter Ervvin (MDF) ki­jelentette, a kormány alkot­mánysértő módon járt el, Pokorni Zoltán (Fidesz) pedig úgy fogalmazott, a kormány kockáztatja a csatlakozást, ha alkotmányellenesen kikény­szeríti földügyben a saját kér­déséről a népszavazást. Szent- Iványi István (SZDSZ) azt mondta, a kormányzó pártoké a felelősség, hogy ne engedjék a csatlakozás útjáról letérni az országot. Az ellenzék földről szóló kérdése hatályos nemzet­közi kötelezettségvállalásba ütközik, kizárhatja a csatlako­zást. Az OECD-ben vállaltak alap­ján Magyarországnak a földtör­vény módosítása után is nem­zeti elbánást kell biztosítania az itt megtelepedett külföldi (rész)tulajdonú vállalatoknak — szögezte le Balás Péter, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen­­forgalmi Minisztérium helyet­tes államtitkára. Azaz ugyan­olyan feltételeket kell teremteni számukra, mint a csak magyar tulajdonú vállalatoknak, szer­vezeteknek. A Világgazdaság­nak ezt azzal indokolta, hogy nem kér(het)tünk felmentést a nemzeti elbánás elvének alkal­mazása alól a termőföld-tulaj­donlás esetében. Erre 1994 áprilisában még mód nyílhatott volna. Akkor csatlakoztunk ugyanis az OECD úgynevezett befekteté­si instrumentumaihoz (ezek az egyezmények fektetik le az egy adott országban megtelepedő nemzetközi vállalatokkal szembeni nemzeti elbánás el­vét). Ám a csatlakozásról intéz­kedő 1994-es levélváltás előtt egy nappal elfogadott új föld­törvény szövegéből kikerült az a paragrafus, amely kimondta volna: a külföldi tulajdonosok­kal (is) rendelkező magyaror­szági vállalatok, szervezetek nem szerezhetnek termőföldet Magyarországon. Ehelyett a törvény végül minden belföldi jogi személy számára megtil­totta a termőföldtulajdon-szer­­zést. Az úgynevezett rezervá­ciós listára pedig csak a csatla­kozás pillanatában meglévő megkülönböztetések kerülhet­nek, így azután hiába volt a re­zervációs listatervezeten 1993 végén, 1994 elején a nemzeti elbánás elvének biztosítása kül­földi (rész)tulajdonú magyaror­szági vállalatok, szervezetek termőföldvásárlása esetére, végül is azt el kellett hagyni be­lőle — mondta Balás. Az OECD szabályai miatt pedig az új kormányzati ciklusban meg­kezdett s sikeresen befejezett csatlakozási tárgyalásainkon ezt már nem lehetett korri­gálni. Az Európai Unióval kötött társulási megállapodás kiveszi az alkalmazás köréből a mező­­gazdasági ingatlant, azaz a ter­mőföldet— értelmezte lapunk kérdésére a helyzetet az EU szempontjából Dienes Oehm Egon, a Külügyminisztérium harmonizációs és jogi főosz­tályvezetője. Ugyanakkor az EU tagállamai ezen a téren is kötelesek egymásnak biztosíta­ni a nemzeti elbánás elvét, füg­getlenül attól, hogy miként ren­dezik az egyes országok a ter­mőföld-tulajdonjog kérdését. Elkerülhetetlen tehát, hogy a csatlakozási tárgyalásokon na­pirendre kerüljön a kérdéskör, miként az is, hogy a tagság mi­att módosítsák majd a termő­föld-tulajdonlás szabályait Magyarországon. Ez független attól, hogy a most tervezett mó­dosítás végül is milyen ered­ményt hoz. A csatlakozás után ugyanis már a közösségi szék­helyű jogi személyeknek is ugyanazt kell lehetővé tenni, mint a belföldi jogi személyek­nek. Dienes azonban felhívja arra a figyelmet, hogy a nem­zeti elbánás bevezetésére egyes területeken lehet kérni s kapni is átmeneti felmentést. Az oszt­rákok és a svédek például a má­sodik otthon (azaz a nyaraló) esetében kaptak öt évre felmen­tést. T.E.—N.V. ZS. A kormány népszavazásra javasolt kérdései: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodószervezet földtulajdont szerezzen, ha tartósan me­zőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatla­kozásáról népszavazás nem dönt? Az Alkotmánybíróság (Ab) a jövő­ kedden kezdi meg a tárgya­lást a népszavazás ügyében. Ekkor tűzi napirendjére az ombudsman alkotmányértelmezést kérő indítványát és a Ma­gyar Demokrata Fórum azon javaslatát is, melyben a képvise­lők a népszavazásról szóló törvény elemzését kérték. Az Alkotmánybíróság tegnap állást foglalt arról, hogy soron kívül, már a jövő kedden megkezdi a tárgyalást a népszavazásról hozzá érkezett indítványok ügyében. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának javaslatára a testület elemzi majd, hogy — az alkotmány értelmében — többféle kezdeményezés esetén kinek a kérdéseit kell a szavazócédulára felírni. Választ ad arra a kérdésre is, amellyel az MDF képviselőcsoportja a népszavazásról szóló törvény értelmét tudakolta a hasonló ese­tekre. Az alkotmány és a törvény értelmezését együttesen oldja meg a bíróság. Ugyancsak tegnapi ülésén az Ab november 30-i hatállyal megsemmisítette a házszabálynak azt a rendelkezését, mely nem teszi lehetővé valamely törvényjavaslatról a zárószavazás elhalasztását, ha előtte előzetes normakontrollt kértek az Alkot­mánybíróságtól. A bírák szerint az alkotmányügyi bizottság nemrégiben elfogadott javaslata nem pótolja a házszabály hi­ányzó rendelkezését, mert nem ad garanciát, noha a parlamenti bizottság úgy ítélte meg, hogy az Országgyűlésnek ilyen esetek­ben meg kell várnia a bírósági döntést. A bírák november végéig felfüggesztették az eljárást abban az ügyben, melyben 59 képvi­selő előzetes normakontrollt kért az normakontroll megszünte­téséről szóló törvényjavaslatról. J. K. A. HP Office A működő iroda védjegye Ma már az Ön cége sem működhet hatékonyan számítógépek, szoftverek és szolgáltatások nélkül. Mégsem kell több millió forintot beruháznia, mert a Hewlett-Packard egyedülálló irodai csomagot kínál Önnek. Hardver: 1 db HP NetServer E40 szerver Intel Pentium Pro 200 MHz processzorral • 3 db HP Vectra VE asztali számítógép Intel Pentium MMX 166 MHz processzorral • 1 db HP LaserJet 6P nyomtató hálózati szerverrel • 1 db ScanJet 5s színes szkenner (opcionális) • HP NetWork Kit Szoftver: Kiszolgáló oldal: Microsoft Irodai Kiszolgáló csomag • Windows NT szerver • Internet: elektronikus levelezés, csoportmunka szervezés, web kiszolgáló, web böngésző, proxy kiszolgáló • Relációs adatbázis kezelő • Fox szerver Ügyfél oldal: Microsoft Windows 95 és Microsoft Office 97 Szolgáltatás: 3 év garancia a hardverre. Napi távdiagnosztika hibafigyelés és -elhárítás, távoli szerverfelü­gyelet a HP vevőszolgálatától. Helyszíni üzembe­helyezés, egynapos felhasználói oktatás. Finanszírozás: 3 éves futamidejű tartós bérleti szerződés technológiai frissítés opcióval, 99.900 Ft+Áfa* havi díjért. * 200FU USD árfolyamig értendő. A HP a havi törlesztés összegét, legfeljebb a dollár árfolyamváltozásának mértékéig igazíthatja. The Intel Inside logo and Pentium are registered trademarks and MMX is a trademark of the Intel Corporation. Microsoft, Windows, is a registered trademark of the Microsoft Corporation. All other trademarks are acknowledged. RACIO-NET 2040 Budaörs, IZuSSEHH Budapesti út 70. Tel.: (23) Hivatalos 417-313, 8000 Székesfehér-Nagykereskedő vár, Kelemen B. u. 1. Tel: A prém, Jutasi út 59. iVi: v?r s s o r jseMEEm

Next