Világgazdaság, 1997. október (29. évfolyam, 190/7200-210/7220. szám)
1997-10-07 / 194. (7204.) szám
8 ——ú ; j 111 w i im 11 ■ Nem javul az építési fegyelem Törvényességi vizsgálatok Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások többsége — bár eredményét tekintve nem kifogásolható — nem az érvényes eljárási szabályok szerint zajlik. A Legfőbb Ügyészség által lefolytatott törvényességi vizsgálat során megállapították, hogy az első- és másodfokú hatóságok nem tesznek kellően eleget ellenőrzési feladataiknak. A Legfőbb Ügyészség most lezárult átfogó vizsgálata során 397 elsőfokú — városi, községi — építésügyi hatóság és 20 megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal fellebbviteli eljárásának törvényességét elemezték. Megállapították, hogy az érdemi határozatok többsége jogszabályszerű, annak ellenére, hogy az építésügyi hatóságok tevékenységében nem érvényesülnek kellőképpen az eljárásjogi szabályok. Az ügyészség szerint az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló hatályos ÉVM-rendelet építési engedély iránti kérelemmel kapcsolatos előírásait a hatóságok szinte kivétel nélkül megsértették. Kiderült a vizsgálat során, hogy a törvényekben előírt ellenőrzési feladataiknak a hatóságok nem kellő mértékben tesznek eleget. Jellemző az, hogy a használatbavételi engedélyek kiadását megelőzően tényleges ellenőrzéseket folytatnak le, ugyanakkor nem mondható el ugyanez az építési munkák, valamint az épületek állapotának és rendeltetésszerű használatának tekintetében. Ennek okát a hatóságok képviselői rendszerint a személyi és tárgyi feltételek hiányával magyarázták, s érvként hozták föl azt is, hogy az építésrendészeti bírság megszűnése óta nincs megfelelő eszköz az engedélytől eltérő építkezések szankcionálására. A hatóságoknak az a tapasztalatuk, hogy az építésügyről szóló törvény 1994-ben bevezetett, szigorítónak szánt rendelkezései ellenére nem javult az építési fegyelem, az érintettek nem tesznek önként eleget a hatósági kötelezéseknek, a végrehajtási bírságolás pedig nem elég hatékony. Ezen a téren változást hozhat a jövőben hatályba lépő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény. I. L. L. A szocialisták új embert jelöltek Lemond Békés megye közgyűlési elnöke A Békés megyei közgyűlés elnöki székéből is távozik Simon Imre. Az MSZP megyei elnöksége és a megyegyűlés legnagyobb frakciója helyette Varga Zoltán szocialista párti képviselőt javasolja. Varga Zoltán mérnök, egy orosházi cég vezető munkatársa. RAKÓCZI GABRIELLA Simon Imre ez év augusztusában mondott le parlamenti mandátumáról, mert az ügynöktörvénnyel kapcsolatos vizsgálatok során a bírák személyével kapcsolatosan érintettséget állapítottak meg. A megyegyűlés elnöke képviselői mandátumáról lemondva még arról nyilatkozott: az elnöki posztot szeretné megtartani. Simon szándékával kapcsolatosan az MSZP Békés megyei elnöksége sem emelt kifogást, és a megyei önkormányzati hivatal vezetői bizalmukról biztosították Simont. Az elmúlt hónapokban viszont egyre többször szerepelt témaként — az MSZP megyei szervezete és a közgyűlést képviselő többi pártok körében is —, maradjon-e az elnöki székben, vagy sem. Az MSZP megyei elnöksége és a megyei közgyűlés szocialista képviselőcsoportja szombaton tartotta együttes ülését a megyei elnöki poszt témájában. Az ülésről megjelentetett közös közlemény szerint Simon Imre a soron következő megyei közgyűlésen — október 10., péntek — lemond elnöki posztjáról. A közlemény kitér arra is, hogy Simon hétéves szakmai és vezetői tevékenységét a résztvevők megköszönik. NAP- KELTE Október 8-án, szerda reggel is Nap-kelte 6 és 9 óra között az MTV 1-en, információkkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témáink: Egy diktátor naplójából — a Rákosi-emlékiratok az ősz könyvszenzációja; Műhold-kór — Kim-padon: Máté István, az Antenna Hungária vezérigazgatója; A román kapcsolat — Kereszttűzben: Kovács László külügyminiszter; Búcsú a fegyverektől? — a Szajnában: vita a fegyverviselési engedélyről; Sport plusz foci: a labdarúgó-válogatott készül a finnek elleni meccsre; Magánszám — Csákányi Eszter egyszemélyes premierre készül. A Nap Tv Kft. műsora. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Kósa Somogyi György. Felelős szerkesztő: Siki László. Műsorvezető: Bárdos András. Telefonszámunk az adás idején: 251 -0519 A Nap Tv Kft. a műsorváltoztatás jogát fenntartja! TÁRSADALOM Kétmilliárdos filmcsomagot vett az RTL? Finisében a tévés verseny Ma újabb kereskedelmi televízió lép a porondra, amellyel finisébe érkezik a kereskedelmi és a közszolgálati televíziózás versenye. Az RTL Klub — miként korábban az Írisz Tv — szintén bevásárolt a nemzetközi filmpiacon, értesülésünk szerint majdnem 11 millió dollárért. Közben veszélybe került a jövő évi atlétikai Eb közszolgálati közvetítése. Újabb családi televízió kezdi meg adását ma hajnalban. A Magyar RTL Rt. RTL Klubja is ekként aposztrofálja magát, hasonlóan a szombaton indult Tv 2-höz. Igaz, holnaptól — miként a műsorújságokban olvasható— csak kísérleti műsort sugároz, a teljes program október 27-étől lesz látható — mondták el az RTL Klub vezetői. John Harrington ügyvezető igazgató beszámolt arról, hogy az RTL úgy vélte, teljesíteni kell a Magyar Televízió 2-es programjának törvényben előírt egyhavi párhuzamos, földi és műholdas sugárzását, ezért — tekintettel az MTV 2-t közvetítő Hot Bird 3 szatellit késedelmes fellövésére is — az RTL október végére tervezte adásának kezdését. Ezt megbeszélték az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT) is, ám később az mégis közölte velük: legkésőbb október 7-én indulniuk kell. Ezzel három hét szakadék támadt műsortervükben — mondta Harrington —, ám ez nem tragédia, hiszen ők tíz évre jöttek Magyarországra. Emiatt szerintük a háromheti — a koncessziós szerződéssel ellentétes tartalmú — átmeneti adás nem ügy, s nem tartanak attól, hogy az ORTT a szerződésben foglaltakra hivatkozva kötbért vet ki rájuk. (Ennek összege, percekre számítva, attól függ, mely műsorkategóriában mekkora ígért idő hiányzik a három hétben. A végleges “számla” tízmilliós nagyságrendű lehet.) Azt elmondták az RTL Klub bemutatkozó sajtótájékoztatóján, hogy hétköznap este a híradó előtt szórakoztató társasági magazin lesz, a hét végén négy-négy órában gyerekműsort vetítenek, s naponta négy magyar film kerül képernyőre. A híradók helyett 27-éig naponta ötször nyolc perc hírblokk látható. Az RTL hazai hírigényét segíti kielégíteni az ország hét nagyvárosában lévő tudósítói csapat—tudtuk meg Jean- Charles de Trevier vezérigazgatótól. Sem az eddigi befektetésekről, sem üzleti várakozásaikról nem árultak el adatot az RTL Klub vezetői, mindössze annyit közölt John Harrington, a koncessziós szerződés megkötésekor nem számoltak azzal, hogy a pályázaton vesztes amerikai CME is országos sugárzással lép a piacra (mint ismeretes, október 26-án kezdi megújult adását a CME által megvásárolt Tv 3). Az RTL Klub minden este azonos időben filmet vetít. Ezzel kapcsolatban tegnap délután Peták István, az MTV elnöke elmondta: bízik a kereskedelmi és közszolgálati tévék korrekt versenyében, bár észlelnek kedvezőtlen jeleket is. A napokban befejeződött cannes-i filmvásáron szerzett tapasztalatuk az, hogy a magyar kereskedelmi tévék 3-5-szörösére tornászták fel a filmek árát. Ez szerinte nem sportszerű. A Világgazdaság úgy értesült, hogy az RTL Klub az amerikai Warnerrel kötött szerződése egy év teljes katalógusát öleli fel, s lényegében minden film megszerezhető belőle, értéke pedig 10,8 millió dollár, több mint kétmilliárd forint. Ez a második legmagasabb értékű bevásárlás: a CME saját bevallása szerint ötmilliárdért halmozott fel filmeket már a kereskedelmi koncessziós pályázat eredményének kihirdetése előtt. Az RTL Klub és az MTV vezetői is bejelentették, hogy Cannes-ban megvették a Vészhelyzet sugárzási jogát. Monory Mész András, az MTV filmfőszerkesztője elmondta, hogy az RTL az eddigi három sorozatot szerezte meg, a negyedik folytatás a közszolgálati tévéé. Veszélybe került a jövő évi budapesti atlétikai Európa-bajnokság közvetítése. Ezt az MTV-nek egy sok évvel ezelőtti kötelezettségvállalás alapján ingyen kell a kontinens közszolgálati tévéi rendelkezésére bocsátani. Peták István elnök elmondta, hogy az MTV-nek 800-900 millió forintra lenne szüksége a megfelelő minőségű közvetítés technikai feltételei megteremtéséhez. "Kizárt, hogy az MTV ezt elő tudja teremteni” —fogalmazott Peták, aki — miután a kormány nem ad pénzt — utasította László József alelnököt, értesítse a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetséget a fejleményekről. Az MTV két külső beszállítójával szemben lehetséges, hogy rendőrségi feljelentést tesznek—közölte Peták. A két stúdió nem számolt el több tízmillió forint, filmek legyártására adott pénzzel. A parlamenti közvetítés lesz a témája az Országgyűlés házbizottságának e heti ülésén, amelyre az MTV mellett a két kereskedelmi csatorna vezetése is meghívást kapott. B.M. Nemcsók: Csak durva hangnem esetén szükséges külső szakértő A Dunán hajózni muszáj Abban mindenki egyetért, hogy a Dunát duzzasztani kell, abban viszont korai lenne állást foglalni, hogy ez a környezetvédők által javasolt sarkantyúk, vagy az erőműlobby által támogatott vízlépcső által történjen. Szlovák nyilatkozatok szerint nincs akadálya annak, hogy Dunacsúnyt és Dunakilitit egyidejűleg működtessük. Mindez elegendő alapnak látszik ahhoz, hogy a két ország között hat hónapon belül megegyezés jöjjön létre — nyilatkozta lapunknak Nemcsók János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a magyar tárgyaló delegáció vezetője. DOMBI MARGIT Nemcsók szerint a magyar és a szlovák választások közelsége nem lesz akadálya annak, hogy hat hónapon belül megegyezés szülessen. Erre magyar részről alapot ad az, hogy a múlt hét végén a hat parlamenti párt teljesen egyetértett abban, a hágai bíróság döntését Magyarország fogadja el, és mindenképpen, ám nem mindenáron törekedjen a megegyezésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, a javaslatok kidolgozásakor elsődleges szempont, hogy a Dunát hajózhatóvá kell tenni, a folyót Magyarországnak vissza kell kapnia, s az ehhez szükséges műveket Magyarországnak meg kell építenie. Hogy a megépítendő műtárgy hol legyen, és milyen műszaki megoldást alkalmazzon, arról a szakembereknek kell dönteni. Az máris tudható, hogy a műtárgy helye nem Nagymarosnál lesz, azt viszont nem lehet kizárni, hogy Dunakilitinél fog megépülni. Azt is ki kell kötni a magyar tárgyaló delegációnak, hogy a meglévő és a későbbiekben megépülő műtárgyak csak olyan monitoring rendszer mellett működhetnek, amelyek a környezeti kockázatokat akkor jelzik, amikor azok még kivédhetőek. Nemcsók szerint a jó szándékot mindkét félről kölcsönösen feltételezni kell, ennek ellenére nem lehet teljesen kizárni, hogy a tárgyalások hangneme esetleg eldurvul. Ebben az esetben be kell vonni az Európai Unió szakértőit a tárgyalásokba. A kétoldalú tárgyalások egy hónapon belül elkezdődnek, s a rendelkezésre álló hat hónap az államtitkár szerint elegendő lesz arra, hogy a magyar oldalon építendő műtárgy helyét és minőségét megjelöljék, illetve a magyar—szlovák megállapodást tető alá hozzák. Magyarországnak a C variáns 2015-ig számított közös üzemeltetése akkor is csaknem 1,6 milliárd dollárnyi veszteséget jelentene, ha csak 200 millió dollárt kellene fizetni a szlovákoknak a nagymarosi vízi erőmű elhagyásáért—hangsúlyozta Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Szlovákiának ugyanakkor mintegy 1900 milió dolláros hasznot hozna ez a megoldás. A magyar veszteség főbb tételei Juhos László szerint a 200 millió dolláron kívül az osztrákoknak a nagymarosi hiábavaló munkákért járó 1,8 milliárd dollár, és a Magyarország részvétele nélkül felépített C variáns költségeihez történő 500 millió dolláros hozzájárulás. Elmaradhatatlan megítélésük szerint a hajózási feltételek javítása, ami becslésük alapján 600 millió dollárba kerülne. A veszteségeket csak részben ellensúlyozza, hogy a bősi áramtermelésből az időszak alatt 810 millió dollár haszna származna hazánknak. A klub számításai szerint más lenne a helyzet, ha mégis felépítené hazánk a nagymarosi erőművet. Ebben az esetben az áramtermelés felére tarthatnánk igényt, és 60 millió dolláros nyereséget könyvelhetnénk el, így a szlovákok nyeresége 1440 millió dollárt tenne ki kalkulációik szerint. (MTI) C/3 ca•ca •o C/50E CDz A hágai ítélet kérdőjelei A Bécsi Egyetem Nemzetközi Jogi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének két kutatója a Die Presse osztrák jobboldalikonzervatív lap hétfői számában részletesen ismerteti és elemzi a bős-nagymarosi erőműre vonatkozó hágai döntést. Megállapítják: a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből az a következtetés vonható le, hogy a bíróság a formáljogi megfontolásokat részesítette előnyben a környezetvédelmi szempontokkal szemben. Megállapítják a hágai ítéletből azt is, hogy a bírók szerint a veszélyek nem indokolják egy szerződés felmondását. A szerzők szerint a bírák megkerülték annak megválaszolását, hogy az “átmeneti megoldás” (a C variáns) nem sérti-e Magyarország területi integritását. A bírósági ítélet szerint ugyan ez a variáns Magyarországot megfosztotta a Duna egy részétől mint természetes forrástól, de ebben a bíróság nem látott olyan nemzetközi jogsértést, amely önállóan is megállná a helyét. (MTI) -uMENCIÁN A P F t X QXTjiU _ C IV V *- * C / [) MISKOLC 102.3^ V\ V* * W r / GYÖR-93,1 ÍÍKF, 1M7 V* ** * / » * i<EKES DEBRECEN-89,0„ 4 \ * SDPRON-99,5 . * ^ BUDAPEST-94,8 Az adók \ j KASHEGY-93,9 VASVÁR-98,2 KOMÁDI-96,7 °rS2a9°S zd 90,3 $2ENT£$-98,8 üzembe helyezése • • MAGYARRÁDIÓ NAGYKANIZSA-94,3 KISKÖRÖS-99,1 az év végéig » _______«■_________________________, «SZEGED-104,6 az év végéig «