Világgazdaság, 1997. október (29. évfolyam, 190/7200-210/7220. szám)

1997-10-07 / 194. (7204.) szám

8 ——ú ; j 111 w i im 11 ■ Nem javul az építési fegyelem Törvényességi vizsgálatok Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások többsége — bár eredményét tekintve nem kifogásolható — nem az érvé­nyes eljárási szabályok szerint zajlik. A Legfőbb Ügyészség által lefolytatott törvényességi vizsgálat során megállapítot­ták, hogy az első- és másodfokú hatóságok nem tesznek kel­lően eleget ellenőrzési feladataiknak. A Legfőbb Ügyészség most lezárult átfogó vizsgálata során 397 elsőfokú — városi, közsé­gi — építésügyi hatóság és 20 megyei (fővárosi) közigazgatá­si hivatal fellebbviteli eljárásá­nak törvényességét elemezték. Megállapították, hogy az érde­mi határozatok többsége jog­szabályszerű, annak ellenére, hogy az építésügyi hatóságok tevékenységében nem érvénye­sülnek kellőképpen az eljárás­jogi szabályok. Az ügyészség szerint az épí­tési és használatbavételi enge­délyezési eljárásról szóló hatá­lyos ÉVM-rendelet építési en­gedély iránti kérelemmel kap­csolatos előírásait a hatóságok szinte kivétel nélkül megsér­tették. Kiderült a vizsgálat során, hogy a törvényekben előírt el­lenőrzési feladataiknak a ható­ságok nem kellő mértékben tesznek eleget. Jellemző az, hogy a használatbavétel­i enge­délyek kiadását megelőzően tényleges ellenőrzéseket foly­tatnak le, ugyanakkor nem mondható el ugyanez az építé­si munkák, valamint az épüle­tek állapotának és rendeltetés­­szerű használatának tekinteté­ben. Ennek okát a hatóságok képviselői rendszerint a szemé­lyi és tárgyi feltételek hiányá­val magyarázták, s érvként hoz­ták föl azt is, hogy az építésren­dészeti bírság megszűnése óta nincs megfelelő eszköz az en­gedélytől eltérő építkezések szankcionálására. A hatóságoknak az a tapasz­talatuk, hogy az építésügyről szóló törvény 1994-ben beve­zetett, szigorítónak szánt ren­delkezései ellenére nem javult az építési fegyelem, az érintet­tek nem tesznek önként eleget a hatósági kötelezéseknek, a végrehajtási bírságolás pedig nem elég hatékony. Ezen a té­ren változást hozhat a jövőben hatályba lépő, az épített környe­zet alakításáról és védelméről szóló törvény. I. L. L. A szocialisták új embert jelöltek Lemond Békés megye közgyűlési elnöke A Békés megyei közgyűlés elnöki székéből is távozik Si­mon Imre. Az MSZP megyei elnöksége és a megyegyűlés legnagyobb frakciója helyette Varga Zoltán szocialista párti képviselőt javasolja. Varga Zoltán mérnök, egy orosházi cég vezető munkatársa. R­AKÓCZI GABRIELLA Simon Imre ez év augusztu­sában mondott le parlamenti mandátumáról, mert az ügy­nöktörvénnyel kapcsolatos vizsgálatok során a bírák sze­mélyével kapcsolatosan érin­tettséget állapítottak meg. A megyegyűlés elnöke képvise­lői mandátumáról lemondva még arról nyilatkozott: az elnö­ki posztot szeretné megtartani. Simon szándékával kapcso­latosan az MSZP Békés megyei elnöksége sem emelt kifogást, és a megyei önkormányzati hi­vatal vezetői bizalmukról biz­tosították Simont. Az elmúlt hó­napokban viszont egyre több­ször szerepelt témaként — az MSZP megyei szervezete és a közgyűlést képviselő többi pár­tok körében is —, maradjon-e az elnöki székben, vagy sem. Az MSZP megyei elnöksége és a megyei közgyűlés szocia­lista képviselőcsoportja szom­baton tartotta együttes ülését a megyei elnöki poszt témájában. Az ülésről megjelentetett közös közlemény szerint Simon Imre a soron következő megyei köz­gyűlésen — október 10., pén­tek — lemond elnöki posztjá­ról. A közlemény kitér arra is, hogy Simon hétéves szakmai és vezetői tevékenységét a részt­vevők megköszönik. NAP- KELTE Október 8-án, szerda reggel is Nap-kelte 6 és 9 óra között az MTV 1-en, információkkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témáink: Egy diktátor naplójából — a Rákosi-emlékiratok az ősz könyvszenzációja; Műhold-kór — Kim­-padon: Máté István, az Antenna Hungária vezérigazgatója; A román kapcsolat — Kereszttűzben: Kovács László külügyminiszter; Búcsú a fegyverektől? — a Szajnában: vita a fegyverviselési engedélyről; Sport plusz foci: a labdarúgó-válogatott készül a finnek elleni meccsre; Magánszám — Csákányi Eszter egyszemélyes premierre készül. A Nap Tv Kft. műsora. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Kósa Somogyi György. Felelős szerkesztő: Siki László. Műsorvezető: Bárdos András. Telefonszámunk az adás idején: 251 -0519 A Nap Tv Kft. a műsorváltoztatás jogát fenntartja! TÁRSADALOM Kétmilliárdos filmcsomagot vett az RTL? Finisében a tévés verseny Ma újabb kereskedelmi televízió lép a porondra, amellyel finisébe érkezik a kereskedelmi és a közszolgálati televíziózás versenye. Az RTL Klub — miként korábban az Írisz Tv — szin­tén bevásárolt a nemzetközi filmpiacon, értesülésünk szerint majdnem 11 millió dollárért. Közben veszélybe került a jövő évi atlétikai Eb közszolgálati közvetítése. Újabb családi televízió kez­di meg adását ma hajnalban. A Magyar RTL Rt. RTL Klubja is ekként aposztrofálja magát, hasonlóan a szombaton indult Tv 2-höz. Igaz, holnaptól — miként a műsorújságokban olvasható— csak kísérleti műsort sugároz, a teljes program október 27-étől lesz látható — mondták el az RTL Klub vezetői. John Harrington ügyvezető igazgató beszámolt arról, hogy az RTL úgy vélte, teljesíteni kell a Magyar Televízió 2-es programjának törvényben elő­írt egyhavi párhuzamos, földi és műholdas sugárzását, ezért — tekintettel az MTV 2-t közve­títő Hot Bird 3 szatellit késedel­mes fellövésére is — az RTL október végére tervezte adásá­nak kezdését. Ezt megbeszélték az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT) is, ám ké­sőbb az mégis közölte velük: legkésőbb október 7-én indul­niuk kell. Ezzel három hét sza­kadék támadt műsortervükben — mondta Harrington —, ám ez nem tragédia, hiszen ők tíz évre jöttek Magyarországra. Emiatt szerintük a háromhe­ti — a koncessziós szerződés­sel ellentétes tartalmú — átme­neti adás nem ügy, s nem tarta­nak attól, hogy az ORTT a szer­ződésben foglaltakra hivatkoz­va kötbért vet ki rájuk. (Ennek összege, percekre számítva, at­tól függ, mely műsorkategó­riában mekkora ígért idő hiány­zik a három hétben. A végleges “számla” tízmilliós nagyság­­rendű lehet.) Azt elmondták az RTL Klub bemutatkozó sajtótájékoztató­ján, hogy hétköznap este a hír­adó előtt szórakoztató társasá­gi magazin lesz, a hét végén négy-négy órában gyerekmű­sort vetítenek, s naponta négy magyar film kerül képernyőre. A híradók helyett 27-éig napon­ta ötször nyolc perc hírblokk látható. Az RTL hazai hírigé­nyét segíti kielégíteni az ország hét nagyvárosában lévő tudó­sítói csapat—tudtuk meg Jean- Charles de Trevier vezérigazga­tótól. Sem az eddigi befektetések­ről, sem üzleti várakozásaikról nem árultak el adatot az RTL Klub vezetői, mindössze annyit közölt John Harrington, a kon­cessziós szerződés megkötése­kor nem számoltak azzal, hogy a pályázaton vesztes amerikai CME is országos sugárzással lép a piacra (mint ismeretes, október 26-án kezdi megújult adását a CME által megvásárolt Tv 3). Az RTL Klub minden este azonos időben filmet vetít. Ez­zel kapcsolatban tegnap délután Peták István, az MTV elnöke elmondta: bízik a kereskedel­mi és közszolgálati tévék kor­rekt versenyében, bár észlelnek kedvezőtlen jeleket is. A na­pokban befejeződött cannes-i filmvásáron szerzett tapaszta­latuk az, hogy a magyar keres­kedelmi tévék 3-5-szörösére tornászták fel a filmek árát. Ez szerinte nem sportszerű. A Világgazdaság úgy érte­sült, hogy az RTL Klub az ame­rikai Warnerrel kötött szerző­dése egy év teljes katalógusát öleli fel, s lényegében minden film megszerezhető belőle, ér­téke pedig 10,8 millió dollár, több mint kétmilliárd forint. Ez a második legmagasabb értékű bevásárlás: a CME saját beval­lása szerint ötmilliárdért halmo­zott fel filmeket már a kereske­delmi koncessziós pályázat eredményének kihirdetése előtt. Az RTL Klub és az MTV ve­zetői is­ bejelentették, hogy Cannes-ban megvették a Vész­helyzet sugárzási jogát. Monory Mész András, az MTV filmfő­szerkesztője elmondta, hogy az RTL az eddigi három sorozatot szerezte meg, a negyedik foly­tatás a közszolgálati tévéé. Veszélybe került a jövő évi budapesti atlétikai Európa-baj­­nokság közvetítése. Ezt az MTV-nek egy sok évvel ezelőt­ti kötelezettségvállalás alapján ingyen kell a kontinens köz­­szolgálati tévéi rendelkezésére bocsátani. Peták István elnök elmondta, hogy az MTV-nek 800-900 millió forintra lenne szüksége a megfelelő minősé­gű közvetítés technikai felté­telei megteremtéséhez. "Kizárt, hogy az MTV ezt elő tudja te­remteni” —fogalmazott Peták, aki — miután a kormány nem ad pénzt — utasította László József alelnököt, értesítse a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetséget a fejleményekről. Az MTV két külső beszállí­tójával szemben lehetséges, hogy rendőrségi feljelentést tesznek—közölte Peták. A két stúdió nem számolt el több tíz­millió forint, filmek legyártásá­ra adott pénzzel. A parlamenti közvetítés lesz a témája az Országgyűlés ház­­bizottságának e heti ülésén, amelyre az MTV mellett a két kereskedelmi csatorna vezeté­se is meghívást kapott. B.M. Nemcsók: Csak durva hangnem esetén szükséges külső szakértő A Dunán hajózni muszáj Abban mindenki egyetért, hogy a Dunát duzzasztani kell, abban viszont korai lenne állást foglalni, hogy ez a környezetvédők által javasolt sarkantyúk, vagy az erő­műlobby által támogatott vízlépcső által történjen. Szlovák nyilatkozatok szerint nincs akadálya annak, hogy Dunacsúnyt és Dunakilitit egyidejűleg működtessük. Mindez elegendő alap­nak látszik ahhoz, hogy a két ország között hat hónapon belül megegyezés jöjjön létre — nyilatkozta lapunknak Nemcsók János, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a magyar tárgyaló delegáció vezetője. D­OMBI MARGIT Nemcsók szerint a magyar és a szlovák választások közelsé­ge nem lesz akadálya annak, hogy hat hónapon belül meg­egyezés szülessen. Erre magyar részről alapot ad az, hogy a múlt hét végén a hat parlamenti párt teljesen egyetértett abban, a hágai bíróság döntését Magyar­­ország fogadja el, és minden­képpen, ám nem mindenáron törekedjen a megegyezésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, a ja­vaslatok kidolgozásakor elsőd­leges szempont, hogy a Dunát hajózhatóvá kell tenni, a folyót Magyarországnak vissza kell kapnia, s az ehhez szükséges műveket Magyarországnak meg kell építenie. Hogy a megépítendő mű­tárgy hol legyen, és milyen mű­szaki megoldást alkalmazzon, arról a szakembereknek kell dönteni. Az máris tudható, hogy a műtárgy helye nem Nagymarosnál lesz, azt viszont nem lehet kizárni, hogy Dunakilitinél fog megépülni. Azt is ki kell kötni a magyar tár­gyaló delegációnak, hogy a meglévő és a későbbiekben megépülő műtárgyak csak olyan monitoring rendszer mel­lett működhetnek, amelyek a környezeti kockázatokat akkor jelzik, amikor azok még ki­véd­­hetőek. Nemcsók szerint a jó szándé­kot mindkét félről kölcsönösen feltételezni kell, ennek ellené­re nem lehet teljesen kizárni, hogy a tárgyalások hangneme esetleg eldurvul. Ebben az eset­ben be kell vonni az Európai Unió szakértőit a tárgyalások­ba. A kétoldalú tárgyal­ások egy hónapon belül elkezdődnek, s a rendelkezésre álló hat hónap az államtitkár szerint elegendő lesz arra, hogy a magyar olda­lon építendő műtárgy helyét és minőségét megjelöljék, illetve a magyar—szlovák megállapo­dást tető alá hozzák.­­ Magyarországnak a C vari­áns 2015-ig számított közös üzemeltetése akkor is csaknem 1,6 milliárd dollárnyi vesztesé­get jelentene, ha csak 200 mil­lió dollárt kellene fizetni a szlo­vákoknak a nagymarosi vízi erőmű elhagyásáért—hangsú­lyozta Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke tegnapi saj­tótájékoztatóján. Szlovákiának ugyanakkor mintegy 1900 mil­­­­ió dolláros hasznot hozna ez a megoldás. A magyar veszteség főbb tételei Juhos László sze­rint a 200 millió dolláron kívül az osztrákoknak a nagymarosi hiábavaló munkákért járó 1,8 milliárd dollár, és a Magyaror­szág részvétele nélkül felépített C variáns költségeihez történő 500 millió dolláros hozzájáru­lás. Elmaradhatatlan megítélé­­sük szerint a hajózási feltételek javítása, ami becslésük alapján 600 millió dollárba kerülne. A veszteségeket csak részben el­lensúlyozza, hogy a bősi áram­­termelésből az időszak alatt 810 millió dollár haszna származna hazánknak. A klub számításai szerint más lenne a helyzet, ha mégis felépí­tené hazánk a nagymarosi erő­művet. Ebben az esetben az áramtermelés felére tarthat­nánk igényt, és 60 millió dollá­ros nyereséget könyvelhetnénk el, így a szlovákok nyeresége 1440 millió dollárt tenne ki kal­kulációik szerint. (MTI) C/3 ca•ca •o C/50E CDz A hágai ítélet kérdőjelei A Bécsi Egyetem Nemzetközi Jogi és Nemzetközi Kapcsola­tok Intézetének két kutatója a Die Presse osztrák jobboldali­­konzervatív lap hétfői számában részletesen ismerteti és elemzi a bős-nagymarosi erőműre vonatkozó hágai döntést. Megálla­pítják: a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletéből az a következtetés vonható le, hogy a bíróság a formáljogi megfontolásokat része­sítette előnyben a környezetvédelmi szempontokkal szemben. Megállapítják a hágai ítéletből azt is, hogy a bírók szerint a veszélyek nem indokolják egy szerződés felmondását. A szerzők szerint a bírák megkerülték annak megválaszolását, hogy az “átmeneti megoldás” (a C variáns) nem sérti-e Magyarország területi integritását. A bírósági ítélet szerint ugyan ez a variáns Magyarországot megfosztotta a Duna egy részétől mint termé­szetes forrástól, de ebben a bíróság nem látott olyan nemzetközi jogsértést, amely önállóan is megállná a helyét. (MTI) -uMENCIÁN A P F t X QXTjiU _ C IV V *- * C / [) MISKOLC 102.3^ V\ V* * W r / GYÖR-93,1 ÍÍKF, 1M7 V* ** * / » * i<EKES DEBRECEN-89,0„ 4 \ * SDPRON-99,5 . * ^ BUDAPEST-94,8 Az adók \ j KASHEGY-93,9 VASVÁR-98,2 KOMÁDI-96,7 °rS2a9°S zd 90,3 $2ENT£$-98,8 üzembe helyezése • • MAGYARR­Á­DIÓ NAGYKANIZSA-94,3 KISKÖRÖS-99,1 az év végéig » _______­­«­­■_________________________, «SZEGED-104,6 az év végéig «

Next