Világgazdaság, 1997. október (29. évfolyam, 190/7200-210/7220. szám)
1997-10-07 / 194. (7204.) szám
1997. OKTÓBER 7. A hazai öntödéket is figyelembe veszik Beszállítói célprogram indul A hazai öntödék is érdekeltek abban, hogy részt vegyenek az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium beszállítói célprogramjában — hangzott el a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének (Magosz) minapi rendezvényén, amelyen több mint száz vállalati képviselő előtt bemutatták a beszállítói célprogramról elkészült információs csomagot. MUNKATÁRSUNKTÓL Zalán Barnabás, a Magosz elnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság modernizálási folyamatában és a gépipar talpraállásában, a termelés és export 1993-tól megindult bővülésében meghatározó szerepet játszott a külföldi közvetlen tőkebeáramlás. Ennek eredménye az, hogy a nálunk megtelepedett multinacionális vállalatok jelentős termelési kapacitásokat hoztak létre, amelyek széles körű magyar beszállítói tevékenységet igényelnek. Ugyanakkor egy egészséges ipari struktúra kialakítása érdekében figyelembe kell venni, hogy ma már számos ipari közép- és nagyvállalat van, amelyek termelési kultúrában, minőségi követelményekben a multinacionális cégek méltó versenytársai, ezzel egy időben magyar szellemi értékeket képviselnek, hasznosítva a magyar mérnökök, szakemberek tudását. Ezért a magyar cégek számára is elsőrangú kérdés egy jól működő beszállítói kör kiépítése. Például a Rába Rt. —■, amelynek Zalán Barnabás a vezérigazgatója—több mint száz beszállítóval működik, átlagosan tízmillió forint forgalommal, s ezen termékek 70 országba jutnak el, öregbítve a magyar ipar jó hírnevét. Ez annál is inkább fontos, mert a beszállítói tevékenység komplexségben, technológiai tartalomban és jövedelemrealizáló képességben különböző lehet. A tapasztalatok szerint a termelési vertikumban a fejlesztés-, illetve technológiaigényes kulcsegységek előállítói realizálják az extraprofitot. Az alkatrész- és részegységfejlesztésben való közreműködés, illetve a beszállított egységekkel kapcsolatos fejlesztési funkció átvétele az esetleges és bármikor felbontható beszállítói szerződést stabil kooperációs kapcsolattá léptetheti elő. Ez is elősegítheti a magyar szellemi termékek optimális kihasználását. A Magosz vezetése, elfogadva azt, hogy az átalakulás időszakában szükség lehet az egyszerű bérmunkára is, szeretné elérni, hogy minél többen ismerjék fel: a szuverenitás alapja a saját szellemi értéket hordozó termék. A Magosz ezért is vállalta, hogy aktívan támogatja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium beszállítói célprogramját. A rendezvényen megjelent vállalati képviselők részéről panaszként elhangzott: ma már nem az a legnagyobb probléma, hogy egyáltalán nem lehet a termeléshez és a fejlesztéshez forráshoz jutni, hanem az, hogy túlságosan sokáig tart. A Magyar Öntészeti Szövetség főtitkára kiemelte, hogy a “beszállítók beszállítójaként” az öntödék is érdekeltek lehetnek a járműipari és az elektronikai beszállítókat megcélzó célprogramban, ezért megállapodás született arról, hogy a Magyar Öntészeti Szövetség tagjait is figyelembe veszik az adatbázis fejlesztésekor. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ajánlás elfogadását mérlegeli az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium úgynevezett beszállítói célprogramjával kapcsolatban. Gyetvai József, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HMKIK) elnöke szerint e programról több esetben informálódtak. Az IKIM képviselőivel történt találkozások során felvetődött, hogy a beszállítói célprogramban részt vevő kis- és közepes méretű vállalkozások előnyöket élvezhessenek. Elsősorban arról lehetne szó, hogy azok a kis- vagy középvállalkozók, akik beszállítói státusukban központi pénzalapokat kívánnak igénybe venni, a következő előnyöket élvezhessék: 1. a gazdasági beruházási célelőirányzat 25 százalékos támogatási szintjét fel kellene emelni 35 százalékra, ezzel 10 százalékkal több támogatáshoz lehetne jutni; 2. bővüljön ki a támogatás a minőségbiztosítási rendszerek kidolgozása, bevezetése és tanúsíttatása mellett a felülvizsgálati költségek területére is; 3. a támogatások ne csak az export növekedésére terjedjenek ki, hanem a hazai piac növekedéséhez is érvényesíthetők legyenek. VILÁGGAZDASÁG rnmmmw ■ ' ■ ' W Trnirmn MUNKAADÓI ÉRDEKKÉPVISELETEK Lehetőség a hazai kis- és középvállalkozásoknak Az EU-tagsághoz közeledve A hazai kis- és közepes méretű vállalkozásoknak már most el kell kezdeniük sokoldalú felkészülésüket a magyar EU-tagságra, mert a csatlakozás után az uniós piacon nagyon kemény versennyel néznek majd szembe. Az EU-piac fejlett árukínálata rázúdul a belső piacra, s nem lesz védőernyő a külföldi versenytársakkal szemben. BÁNYAI GYULA Mindezt a GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója hangoztatta a Világgazdaságnak nyilatkozva. Hegedűs Miklós szerint a kis- és közepes méretű hazai vállalatok egyelőre alig vagy nagyon szerény szerepet játszanak a magyar gazdaság, ipar nemzetközi teljesítményében. E vállalkozásoknak igen alacsony az exportteljesítményük, gyakorlatilag a belső piacra termelnek. Például 1995—96-ban, amikor a belső fogyasztás megszorítása volt érvényben, s a lakossági jövedelmek drámaian csökkentek, a legtöbb kis- és közepes méretű vállalkozás igen nehéz helyzetbe került. Nem volt kintjük az export növelésére, mint ahogy ezt megtehette néhány nagy, illetve nemzetközi cég, amelyek az export növelésével ellensúlyozták a belső kereslet, a fogyasztás visszaesését. A kisvállalkozásoknak azonban, amelyek döntően a belső piacra termeltek, ilyesfajta menekülési útjuk nem volt. Persze az is igaz — mutatott rá a szakember —, az állam sem nagyon igyekezett segíteni, hogy e kis- és közepes méretű vállalatok piacra juthassanak külföldön. Valószínűleg jelentős részük erre nem is volt alkalmas kellő felkészültség, fejlettség stb. hiányában. Ám vannak olyan kis- és közepes méretű vállalkozások, amelyek erőteljesebb állami támogatással — nem is elsősorban pénzügyi segítséggel, hanem a külpiacra jutás, a vásárokon való megjelenés megkönnyítésével, üzletember-találkozók szervezésével —kézzelfogható eredményeket érhetnének el a külpiacokon. Az ottani szereplőkkel való találkozók szaporítása lehetne tehát az egyik módja annak, hogy oldani lehessen a zömüknél tapasztalható érdektelenséget, amelyet alacsony exportteljesítményük is tükröz. Hegedűs Miklós szerint nagyon fontos lenne az állam eddiginél nagyobb szerepvállalása e kérdésekben, ám elismerte, az állam csak akkor tud a jelenleginél sokkal több szellemi és anyagi ráfordítást áldozni például a piaci információk áramoltatására, ha ezek átvételére, befogadására maguk a felhasználók is igényt támasztanak. Tudomásul kellene végre venni azt az alapvető követelményt — mutatott rá —, hogy a termelés, a termékek színvonala nélkül természetesen nincs gazdasági növekedés, sem makro-, sem mikroszinten. De az üzleti sikerhez ma már ez nem elégséges. A sikerhez az is kell, hogy a piac főszereplői, maguk a fogyasztók is úgy értékeljenek egy-egy adott terméket, hogy az megfelel igényeiknek. Ehhez azonban nemcsak előállítani kell az árut, hanem információs támogatás, marketingmunka, PR-tevékenység is kell hozzá, amely a fogyasztóban pozitív képet alakít ki az adott termékről. Hegedűs Miklós elismerte, ez persze nemcsak a kis- és közepes méretű vállalkozások kérdése, hanem az egész magyar gazdaság, a magyar termékek, szolgáltatások mindenkori szubjektív megítélésének problémája. A kutató szakember úgy véli, a magyar termékek minőségileg, műszaki tekintetben nagyon sokat fejlődtek az utóbbi években, de a lakosság még mindig úgy reagál, hogy ami külföldi, az biztosan jobb. Ezért ha teheti, az ugyanolyan teljesítményű, ám márkás, agyonreklámozott külföldi terméket vásárolja. Ezen szerinte úgy lehet segíteni, ha az eddiginél jóval nagyobb propagandát, felvilágosító, meggyőző, elfogadtatást elősegítő PR-tevékenységet fejtenek ki a hazai gyártók, mégpedig nemcsak az egyes termékek érdekében, hanem makroszinten is. Magyarán: ismertebbé kell tenni a hazai termékeket mind idehaza, mind külföldön. Világossá kell tenni, hogy a magyar produktumok már nem KGST-termékek, Nyugaton pedig azt kellene végre elismertetnünk, hogy “nem most jöttünk le a fáról”. A GKI Gazdaságkutató Intézet ügyvezető igazgatója végül hangsúlyozta, nagyon fontos a modernizáció, az innováció felgyorsítása, fontosak a termelési tényezők, a munkaerő képzettsége, a megfelelő technológiák átvétele stb., de legalább olyan fontos az információáramoltatás, amely a termelőtől indul ki, cél- és végpontja pedig a fogyasztó. Nagyon komolyan kell erre gondolni a magyar EU-csatlakozás küszöbén. Mind a kormánynak, mind a hazai vállalkozói szférának erőfeszítéseket kell tennie az információáramoltatás felgyorsítása, az információk “tűzvonalban való” időbeni felhasználása érdekében. Amikor Magyarország az EU teljes jogú tagja lesz, nemcsak a magyar vállalkozók üzleti lehetőségei lesznek nagyobbak. Bekövetkezik majd az a sokak számára bizonyára sajnálatos, vagy nem mindig örvendetes körülmény, hogy az EU igen fejlett árukínálata rázúdul a magyar piacra. És nem lesz lehetőség arra, hogy jogi vagy egyéb mesterséges védőernyőt alkalmazva meg lehessen óvni e hazai munkaadó vállalkozásokat a piac kíméletlen versenyétől. A kialakuló új helyzetben való helytállásra már most el kell kezdeniük a felkészülést — figyelmeztetett Hegedűs Miklós. Kamarai részvétellel is... Küldöttség a Közel-Keleten Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium szervezésében október 2. és 12. között magyar gazdasági küldöttség tartózkodik a Közel-Keleten Asztalos T. Ildikónak, az IKIM államtitkárának vezetésével. "Ili i III1UII ITT,T A delegációnak számos üzletember is tagja, közöttük Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki egyben a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A küldöttség tagjai Jordániában, Irakban és Szíriában hivatalos programokon vesznek részt, tárgyalásokat folytatnak. Az IKIM tájékoztatója szerint a magyar—szíriai államközi kapcsolatok összességükben megfelelőek, és kielégítő hátteret biztosítanak a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A szabad devizás, készpénzes fizetéssel lebonyolódó kivitelünk az 1995. évi 18,4 millió USD-ről 1996-ban 26,1 millió USD-re növekedett. Kiemelkedő eredménynek tekinthető, hogy a Mal többéves előkészítő munka eredményeként, hatékony államközi támogatással, 1996 decemberében olajkoncessziós szerződést írt alá. 1997-re exportcélkitűzésünk 28-30 millió USD áruexport és 10-14 millió USD összegű szolgáltatásexport elérése. Az üzleteknél kiemelten fontos a megfelelő fizetési biztosítékok rögzítése. A kivitel szélesítésének fontos előfeltétele a folyamatos és színvonalas vállalati piaci munka. Jordániával államközi kapcsolataink rendezettek. A két ország között kereskedelmi, szállítási, kulturális, tudományos, egészségügyi, vízügyi és kamaraközi együttműködési megállapodások vannak érvényben. A magyar kivitel az 1995. évi 10,7 millió USD-ről 1996-ban visszaesett 5 millió USD-re. Ennek elsőrendű oka a búzaszállítások elmaradása volt. 1997-ben a jordán költségvetés, a gazdasági prioritások ismeretében, újra lehetőséget ad a magyar kivitel növelésére. Új területként a turisztikai kapcsolatok kiépítésével és fejlesztésével számolhatunk. 9 Küszöbön a kamarák megállapodása az ITDH-val A szolgálatok a megyéket segítik Gyakorlatilag már végleges az az együttműködési megállapodás, amelyet a három országos gazdasági kamara készül kötni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal (IKIM), valamint az ITD Hungaryval (ITDH) — közölte a Világgazdasággal a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. MUNKATÁRSUNKTÓL Dunai Péter szerint a megállapodás aláírására ünnepélyes körülmények között kerül sor a közeljövőben, ám az ITDH égisze alatt a külföldi magyar kereskedelmi szolgálatok már ennek szellemében működnek ez év szeptemberétől. Az együttműködés lényege, hogy e kereskedelmi szolgálatok közvetlenül minden megyével tartják a kapcsolatot. Valamennyi megyében kialakul egy külgazdasági információs szolgálat, amely nem új intézmény lesz. Szolgáltatásait úgy végzi, hogy abban a megyében, ahol csak kamara van, a kereskedelmi és iparkamara látja el ezt a funkciót, ahol viszont ITDH- kirendeltség működik, ott együttesen végzik e feladatot. A megállapodásnak az is része, hogy az ITDH-kirendeltségek fokozatosan beköltöznek a kamarákhoz, az MKIK december végéig minden megyével konkrétan megállapodik arról, hogyan, milyen formában. A munkatársak továbbra is az ITDH állományában maradnak, de az infrastrukturális feltételeket a működéshez a kamara biztosítja. Ez a logikus, a kamarában is ott vannak ugyanis a kereskedelemfejlesztéssel, a kereskedelemtechnikával foglalkozó részlegek, munkatársak, tehát a vállalkozók felé mindez egységesen jelenik meg. Az MKIK főtitkára nagyon fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy ez a feladatvégzés a csökkentett létszámú kereskedelmi szolgálatok tehermentesítését is megoldja majd. Az a tapasztalat, hogy a vállalkozók külpiacra irányuló kérdéseinek, kéréseinek többségét helyben el lehet intézni, hiszen megfelelő a felkészültség, rendelkezésre áll minden információ. Ezért csak olyan kérdésekkel, kérésekkel érdemes a külföldi kereskedelmi szolgálatokhoz fordulni, amelyek kizárólag a helyszínen szerezhetők be, illetve oldhatók meg. Mivel a szakmai felügyeletet továbbra is az IKIM látja el, a Külügyminisztérium állományába tartozó külgazdasági attasékra vonatkozóan marad az a rend, amely a korábbi kirendeltségek esetében állt fenn: információik természetesen az IKIM-hez jutnak el, viszont az IKIM (és jogelődje) és a gazdasági kamarák közötti évtizedes kapcsolat ezt az információadást lehetővé teszi. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Hódsági Tamás a Békéscsabán működő ITDH-irodával kapcsolatban rámutatott, az együttműködésben tulajdonképpen ők is partnerek lennének. Ám azt szeretnék, ha ez az iroda a kamarába integrálódna, és nem olyan formában, ahogyan azt az IKIM javasolta, hogy az ITDH- iroda költözzék be a kamara épületébe, ugyanakkor független, pontosabban minisztériumi irányítás alatt álló szervezet maradjon. Nem biztos ugyanis, hogy minden esetben kamarai szempontokat tudnának érvényesíteni a munkatársakon keresztül. Dunai Péter szerint abban a tizenegy megyében, ahol nincs ITDH-kirendeltség, teljesen egyértelműen a kamara látja el e háttérfunkciót. Az ITDH nem bővíti regionális hálózatát, sőt a meglévőt is szeretné az MKIK integrálni. Kilenc megyéből hatban hajlandók erre a a befogadó konstrukcióra, és van három — köztük Békés —, ahol problémák vannak. Az MKIK főtitkára végül elmondta, hogy az ITDH privatizációjának már semmi akadálya nincsen, miután a privatizációs törvényt módosították. Az ITDH közhasznú társasággá való átalakítása megkezdődött, és a jövő év első felében le is zárul. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági kamarák akkorra már tulajdonosok is lesznek. Tehát távlatilag nem minisztériumi irányítású szervezet lesz az ITDH, hanem az IKIM és a gazdasági kamarák által tulajdonolt közhasznú társaság formájában működő cég. A vagyonértékelés eredménye nem ismeretes, sok függ attól, hogy a kereskedelmi szolgálatok által átvett ingóvagyon felértékelése hogyan alakul. B. Gy: Magyarországon is egyre általánosabbá válik az a fejlett ipari országokban évtizedek óta dívó gyakorlat, hogy a külföldre hivatalosan látogató államfőt, kormányfőt az üzleti élet reprezentánsai is elkísérik. Különösen jellemző ez az igen magas egy főre jutó GDP-t és exportteljesítményt felmutató Németországra és Ausztriára: szövetségi elnökének, illetve kancellárjának szinte elmaradhatatlan kísérője a gazdasági kamara elnöke. Mint Tolnay Lajos, az MKIK elnöke rámutatott, a magyar köztársasági elnök vezette delegációban mindig jelen van a kamara, a vállalkozók vagy az MKIK, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének személyében. Újabban a pénzügyminiszter külföldre utazó delegációjában is képviselteti magát a kamara, ez történt legutóbb Koppenhágában. Ha a miniszterelnököt kíséri üzleti delegáció, abban érdemes megjelennie a kamarának is. Az idén már arra is volt példa, hogy amikor az Országgyűlés elnöke utazik külföldre, üzletembereket és a kamara elnökét viszi magával — ez volt a helyzet legutóbbi kínai látogatása során.