Világgazdaság, 1998. június (30. évfolyam, 104/7364-124/7384. szám)
1998-06-24 / 120. (7380.) szám
4 mm NAPRÓL NAPRA Svájci támogatás a Bethesda Gyermekkórháznak Tizenötmillió forintot adományozott egy svájci magánbank a budapesti Bethesda Gyermekkórháznak; az intézmény a pénzt a neurológiai és idegosztály, valamint az onko-hematológiai részleg fejlesztésére fordítja. Svájc második legnagyobb magánbankja, a Vontobel Holding AG tulajdonosa tavaly egy konferencián járt először a Bethesda Gyermekkórházban. Haris Vontobel akkor ismerkedett meg az intézmény tevékenységével, majd ez év februárjában jelezte, hogy nagyobb összeggel szeretné támogatni a Bethesda Gyermekkórház működését. (MTI) Ismét a Mól adja az üzemanyagkártyákat További másfél évig ismét a Mól Rt. biztosítja az üzemanyagkártyákat a költségvetési intézményeknek — mondta Gellén Gábor, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának igazgatója. Az elmúlt egy évben 13 ezer benzinkártyát igényeltek a központosított közbeszerzés keretein belül, amin keresztül mintegy 2 milliárd forint forgalmat bonyolítottak le. A külföldön is használható üzemanyagkártyára a következő héten írnak ki tendert. (MTI) Magyar bemutatkozás Pilzenben Magyar gazdasági napok kezdődtek a nyugat-csehországi Pilzenben. Az immár hatodik alkalommal megrendezett akció legfőbb célja elősegíteni a magyar cégek és vállalatok belépését a cseh piacra. Berényi Lajos, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára is részt vett a megnyitón, amelyen elhangzott az is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 1997-ben megközelítette az egymilliárd dollárt, igaz — a magyar kivitel dinamikus növekedése ellenére is — a mérleg számunkra kedvezőtlen. A kereskedelmi forgalom 75 százalékát hozzávetőleg száz nagyvállalat bonyolítja le, míg a maradék 25 százaléknyi forgalom mintegy 2000 kisebb vagy közepes nagyságú cégre esik. Ezeknek a kisebb cégeknek majdnem fele évente cserélődik, ami nem járul hozzá a kereskedelmi forgalom stabilizálódásához. A szervezők mintegy 500 cseh vállalatnak küldtek meghívót a rendezvényre, amelyen magyar részről 15 cég és társaság mutatkozik be, elsősorban az élelmiszer-, a könnyű-, a ruhaipar és az idegenforgalom területéről, s jelen van az Eximbank is. (MTI) A fogyasztó nehezen ismeri fel a hamisítottat Munkában a „mézkommandó” Az első minták vételével megkezdte munkáját a mézminőség-ellenőrzésre korábban létrejött csoport. A “mézkommandót” annak nyomán hozták létre, hogy tavaly a megvizsgált mézminták csaknem harmada hamisnak bizonyult. Már eddig 25-30 mézforgalmazónál — köztük nagyobb áruházi láncnál — vett mintát a két hónappal ezelőtt létrejött “mézkommandó” öt tagja. A mintákat Mosonmagyaróvárra, a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Élelmiszer-tudományi Intézetének laboratóriumába küldték. A bizottság tagjai első alkalommal “idegen anyag” vizsgálata címén kérték a mézek ellenőrzését—mondta el a Világgazdaságnak Wild János, a Méhészeti Terméktanács (MTT) elnöke, aki szakemberként maga is tagja a ellenőrző csoportnak. Az eredményeket várhatóan július közepén értékelik. Ha valamelyik mézmintával kapcsolatban a hamisítás gyanúja felmerül, akkor erről értesítik a feldolgozót és a forgalmazót. Ezt követően újabb, a korábbinál több mintát vesznek. Amennyiben az érintettek nem ismerik el a hazai laboratóriumi eredményeket, a mintákat külföldön vizsgáltatja meg a bizottság. Erre több lehetőség is kínálkozik—mondta Wild János —, a mintákat elküldhetik az EU által perdöntőnek elfogadott, akkreditált brémai mézlaboratóriumba is. A szakembereknek sincs biztos módszerük a hamis méz felismerésére — mondta, hozzátéve: a külső szemrevételezés semmit sem ér. Éppen ezért a terméktanács választmánya is Forrás: FM ARH, Méhészeti Terméktanács csupán úgy bízta meg a “mézkommandó” tagjait, hogy a hivatalos laboratóriumok igénybevételével szűrjék ki a hamisított árut. A már laboratóriumban lévő mézmintákat zömmel a nagyforgalmazóknál vették az ellenőrök, de idővel minden érintett termékére sort kerítenek. Munkájuknak már a puszta mintavétellel is visszatartó hatása van. A mézet ugyanis minden esetben az üzletlánc vagy más forgalmazó alkalmazottja, képviselője jelenlétében veszik meg a kommandó tagjai. A terméktanács nevére szóló készpénzes számla ellenében vásárolnak, s az üzletek többségében tudják, hogy milyen célra történik a minta vétele. . A magyar mézexport alakulása Ország Mennyiség (1) _____________1996 1997 Németország 4833 1831 Olaszország 3012 2141 Franciaország 1800 1086 Ausztria 922 796 CEFTA-országok 770 549 Egyéb országok 1822 1252 Összesen: 13 159 7655 Közepes mennyiségű akácméz Négy-ötezer tonnára becsülhető az idei akácméztermés, ami közepes termésnek számít — mondta az MTT elnöke. Ez nem sokkal az akácszezon befejeződésekor azért érdekes, mert a rendkívüli időjárás miatt az elmúlt években alig termett akácméz. A nyersméz kilóját az idén átlag 450 forintért vásárolták fel a termelőktől, ám azt még nem tudni, milyen árszint alakul ki a fogyasztói piacon. Az idei év jobban sikerülhet az előzőknél, hiszen még számos mézelő növény — közte a napraforgó, facélia, selyemfű, hárs—virágzás előtt van. A termés minimális lehetőséget teremt arra, hogy a hazai ellátással párhuzamosan némi exportot is lebonyolítsanak, a külföldi vevőkből valamennyit továbbra is megtartsanak. Koncessziós pályázati felhívás A Magyar Köztársaság közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere (“miniszter”) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény, valamint a távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárásáról és az eljárás díjáról szóló 25/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet alapján pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság területére kiterjedően DCS—1800 rendszerű közcélú mobilrádiótelefonszolgáltatás nyújtására irányuló koncessziós szerződés megkötésére a jelen pályázati felhívás közzétételét követő 60 nap múlva. A koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatás megjelölése és a koncessziós szerződéssel elérni kívánt fejlesztési célok A koncesszió a távközlési törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt és a törvény mellékletének 7. pontjában meghatározott távközlési szolgáltatásra vonatkozik. A koncesszió célja a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek megfelelő DCS-1800 rendszerű infrastruktúra kiépítésével és működtetésével a közcélú mobilrádiótelefon-szolgáltatások választékának bővítése, továbbá új szolgáltató(k) piacra lépésével a szolgáltatók közötti verseny fokozása. A koncessziós szerződés érvényességének várható időtartama A koncessziós szerződés 15 (tizenöt) éves határozott időtartamra kerül megkötésre, amely külön pályázat kiírása nélkül, a felek megállapodása alapján további 7,5 (hét és fél) évvel meghosszabbítható. A koncessziós szerződéssel biztosítani kívánt szolgáltatási jogosultság terjedelme A koncessziós pályázatot elnyerő befektető, illetőleg befektetői csoport (a pályázat nyertese) részvételével létrehozott koncessziós társaság a szerződés érvényességének időtartamára jogosultságot szerez a Magyar Köztársaság egész (vagy meghatározott) területére kiterjedően a megjelölt koncessziós távközlési szolgáltatás nyújtására, ehhez kapcsolódóan a pályázati kiírásban meghatározásra kerülő frekvenciasáv kizárólagos használatára, valamint a távközlési törvény 5. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére. A koncesszió a megjelölt koncessziós távközlési szolgáltatás tekintetében más szolgáltatók koncessziójával párhuzamos. Előzetes tájékoztatás A koncessziós pályázaton való részvételre, az elnyerhető koncessziók számára, a pályázati eljárásra és a pályázatok értékelésére vonatkozó szabályokat e pályázati felhívás közzétételét követő 60. napon megjelenő pályázati kiírás határozza meg. Fogyasztói és szakmai érdekképviseleti szervek észrevételei A miniszter a távközlési törvény 4. §-ának (4) bekezdése alapján jogszabályi kötelezettségénél fogva ezennel felhívja a fogyasztói és szakmai érdekképviseletek, valamint az érintett települési önkormányzatok figyelmét, hogy a pályázati feltételekkel kapcsolatos észrevételeiket és javaslataikat a jelen felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül juttassák el a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium címén (1077 Budapest, Dob u. 75-81.) a hírközlési helyettes államtitkárnak. Idénymunkások Nyugat-Magyarországon Rabszolga-kereskedelem napjainkban Nyugat-magyarországi mezőgazdasági munkára toboroznak Borsod, Nógrád és Csongrád megyei munkavállalókat vállalkozóként fellépő felhajtók, akik téeszekkel, magángazdákkal kötnek szabályos szerződést akár több száz hektár kapálására is. E “vállalkozók” hektáronként 40-50 ezer forintot kapnak a munkáért, ugyanakkor alkalmazottaiknak általában nem fizetik ki a munkabért. LEHÓCZ RUDOLF Mintegy ötven kelet-magyarországi mezőgazdasági “vendégmunkást” találtak embertelen körülmények között a Győr megyei Páliban egy istállóban elszállásolva egy ellenőrzés során a Csornai Rendőrkapitányság, valamint a Győr megyei munkaügyi központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségének munkatársai. A Győr, illetve Vas megyébe érkezett munkásokat egy Békés megyei vállalkozó alkalmazta, aki egy téesszel kötött teljesen szabályos szerződést 100 hektár terület kapálására. Széles László főhadnagy, a Csornai Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának megbízott vezetője a Világgazdaságnak elmondta, hogy vállalkozóként fellépő felhajtók a keleti országrészből 50-100 embert toboroznak egy-két hétre nyugat-magyarországi mezőgazdasági munkára, nagyrészt gyomirtásra és kapálásra. A munkáért napi 3 ezer forintot ígérnek, ugyanakkor általában nem fizetnek alkalmazottaiknak. Gyakran embertelen körülmények között szállásolják el őket, s néhány hét múlva, amikor elfáradtak, lecserélik őket. A rendőrség tud olyan munkavállalóról, aki — mivel bért nem kapott — megszökött. A rendőrség az idén nyáron találkozott először ezzel a jelenséggel, amit a főhadnagy napjaink rabszolgaságának nevez. Ugyanakkor büntetőjogi vonzata éppen a szabályos szerződések miatt nincs az ügyleteknek, habár feltételezhető, hogy a munkásokat feketén foglalkoztatják. A felhajtókat éppen ezért elsősorban tb-járulék befizetésének elmaradása miatt lehetne megfogni. Széles László elmondta azt is, hogy Páli környékén több mezőgazdasági szövetkezetet is felkerestek ajánlatukkal a felhajtók. A szervezetten tevékenykedő, mobiltelefonokkal jól felszerelt “vállalkozók” hektáronként 40-50 ezer forintért szerződnek akár több száz hektár kapálására, s több brigádot is foglalkoztatva meglehetősen nagy pénzeket vágnak zsebre. Jellemző az is, hogy — az esetleges ellenőrzést nehezítendő — a munkásokat nem abban a megyében szállásolják el, amelyikben a munkát végzik. A Győr megyében “lebukottakat” Vas megyei földeken is dolgoztatták. (A munkabiztonsági felügyelőségek hatásköre a megyehatárig terjed.) Hafner Miklós, a Vas Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese elmondta, hogy tudnak a keleti megyékből érkezett mezőgazdasági munkásokról, illetve azok feltételezett vonulási irányáról. Ez idáig azonban nem tudták őket munkavégzés közben ellenőrizni , amire jogosítványuk van. A munkásoknak egyébként nyoma veszett. 1998. JÚNIUS 24. Békés megyei tervek Autópálya nélkül marad az elszigeteltség Békés megye az idén több mint 3 milliárd forintot fordíthat közúthálózat-fejlesztésre. Ez jelentős előrelépés az elmúlt évekhez képest. 1992—1997 között ugyanis a megye összesen csak 2,3 milliárdot költhetett erre a célra. Habár az idén már jóval több jut Békés megyében a közúthálózat fejlesztésére, a 3 milliárd forintnyi keretből látványos eredményt nem lehet elérni— mondta a Világgazdaságnak Balla Béla, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. vezetője. A források ugyanis csak pontszerű fejlesztéseket tesznek lehetővé. Pénzszűke miatt nem képesek lefedni egy-egy útvonal teljes hosszát, s csak a legkritikusabb szakaszokat érintik. Az elmúlt öt évben 1,6 milliárd forintba került a hazai és a nemzetközi útfejlesztések koncepciójával harmonizáló gyorsforgalmi útszakaszok kiépítése, így az orosházi felüljáróra 400 millió forintot, az Orosháza és Gyula városokat elkerülő útszakaszra 1,2 milliárdot fordítottak. A fennmaradó 700 millióból befejeződött a 47-es számú főút megyei szakaszának kiszélesítése, amivel érdemlegesen javult Szeged és Debrecen városok megközelíthetősége. Elkészült továbbá Békéscsaba és Gyula között egy egy kilométeres szakaszon a 44-es főút négysávosítása. Az úgynevezett veszélyes közúti csomópontok korszerűsítési programja 1993-ban indult. Azóta négy városban — Békéscsabán, Mezőberényben, Békésen és Gyomaendrődön — összesen 661 millió forintot költöttek erre. Békés megye fő közlekedési úthálózatának leggyengébb pontja a 44-es főút, amelyen Kecskemétnél az M5-ös autópályához csatlakozva a fővárost és a Dunántúlt lehet megközelíteni. Ennek rehabilitációja az elmúlt öt évben elmaradt. A több mint 1,5 milliárdos beruházás első szakaszának építkezési munkálatai csak az idén tavasszal indulhattak. A Kondoros—Csabacsűd szakasz 435 millió forintba kerül. A 44-es főút Békés megyei szakaszának teljes körű korszerűsítése 1999 végéig valósul meg; a második ütem — jelenlegi árakon számolva— 1,3 milliárd forintba kerül. A távlati főúthálózat fejlesztési céljai között 2010-ig a városokat elkerülő útszakaszok kiépítése szerepel. A 44-es és 47-es számú főútvonalak gyorsforgalmi úttá kiépítése az országos közúthálózat-fejlesztési terv szerint 2030-ig valósulhatna meg. Balla Béla úgy látja: a gazdasági fejlődés és a tőkevonzás szempontjából a megye mindaddig elszigetelt marad, amíg legalább egy gyorsforgalmi úttal nem tud rácsatlakozni az országos autópálya-hálózatra.