Világgazdaság, 1998. június (30. évfolyam, 104/7364-124/7384. szám)

1998-06-24 / 120. (7380.) szám

4 mm NAPRÓL NAPRA Svájci támogatás a Bethesda Gyermekkórháznak Tizenötmillió forintot adományozott egy svájci magánbank a budapesti Bethesda Gyermekkórháznak; az intézmény a pénzt a neurológiai és idegosztály, valamint az onko-hematológiai részleg fejlesztésére fordítja. Svájc második legnagyobb ma­gánbankja, a Vontobel Holding AG tulajdonosa tavaly egy konferencián járt először a Bethesda Gyermekkórházban. Haris Vontobel akkor ismerkedett meg az intézmény tevékenységé­vel, majd ez év februárjában jelezte, hogy nagyobb összeggel szeretné támogatni a Bethesda Gyermekkórház működését. (MTI) Ismét a Mól adja az üzemanyagkártyákat További másfél évig ismét a Mól Rt. biztosítja az üzemanyag­­kártyákat a költségvetési intézményeknek — mondta Gellén Gábor, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igaz­gatóságának igazgatója. Az elmúlt egy évben 13 ezer benzin­­kártyát igényeltek a központosított közbeszerzés keretein be­lül, amin keresztül mintegy 2 milliárd forint forgalmat bonyo­lítottak le. A külföldön is használható üzemanyagkártyára a következő héten írnak ki tendert. (MTI) Magyar bemutatkozás Pilzenben Magyar gazdasági napok kezdődtek a nyugat-csehországi Pilzenben. Az immár hatodik alkalommal megrendezett akció legfőbb célja elősegíteni a magyar cégek és vállalatok belépését a cseh piacra. Berényi Lajos, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen­­forgalmi Minisztérium helyettes államtitkára is részt vett a megnyitón, amelyen elhangzott az is, hogy a kétoldalú kereske­delmi forgalom 1997-ben megközelítette az egymilliárd dol­lárt, igaz — a magyar kivitel dinamikus növekedése ellenére is — a mérleg számunkra kedvezőtlen. A kereskedelmi forgalom 75 százalékát hozzávetőleg száz nagyvállalat bonyolítja le, míg a maradék 25 százaléknyi forgalom mintegy 2000 kisebb vagy közepes nagyságú cégre esik. Ezeknek a kisebb cégeknek majdnem fele évente cserélődik, ami nem járul hozzá a keres­kedelmi forgalom stabilizálódásához. A szervezők mintegy 500 cseh vállalatnak küldtek meghívót a rendezvényre, ame­lyen magyar részről 15 cég és társaság mutatkozik be, elsősor­ban az élelmiszer-, a könnyű-, a ruhaipar és az idegenforgalom területéről, s jelen van az Eximbank is. (MTI) A fogyasztó nehezen ismeri fel a hamisítottat M­unkában a „mézkommandó” Az első minták vételével megkezdte munkáját a mézminőség-ellenőrzésre korábban létre­jött csoport. A “mézkommandót” annak nyomán hozták létre, hogy tavaly a megvizsgált méz­minták csaknem harmada hamisnak bizonyult. Már eddig 25-30 mézforgal­mazónál — köztük nagyobb áruházi láncnál — vett mintát a két hónappal ezelőtt létrejött “mézkommandó” öt tagja. A mintákat Mosonmagyaróvárra, a keszthelyi Pannon Agrártudo­mányi Egyetem Élelm­iszer-tu­­dományi Intézetének laborató­riumába küldték. A bizottság tagjai első alkalommal “idegen anyag” vizsgálata címén kérték a mézek ellenőrzését—mondta el a Világgazdaságnak Wild János, a Méhészeti Termékta­nács (MTT) elnöke, aki szak­emberként maga is tagja a el­lenőrző csoportnak. Az ered­ményeket várhatóan július kö­zepén értékelik. Ha valamelyik mézmintával kapcsolatban a hamisítás gya­núja felmerül, akkor erről érte­sítik a feldolgozót és a forgal­mazót. Ezt követően újabb, a korábbinál több mintát vesz­nek. Amennyiben az érintettek nem ismerik el a hazai labora­tóriumi eredményeket, a min­tákat külföldön vizsgáltatja meg a bizottság. Erre több le­hetőség is kínálkozik—mond­ta Wild János —, a mintákat el­küldhetik az EU által perdön­tőnek elfogadott, akkreditált brémai mézlaboratóriumba is. A szakembereknek sincs biz­tos módszerük a hamis méz fel­ismerésére — mondta, hozzá­téve: a külső szemrevételezés semmit sem ér. Éppen ezért a terméktanács választmánya is Forrás: FM ARH, Méhészeti Terméktanács csupán úgy bízta meg a “méz­kommandó” tagjait, hogy a hi­vatalos laboratóriumok igény­­bevételével szűrjék ki a hami­sított árut. A már laboratóriumban lévő mézmintákat zömmel a nagyforgalmazóknál vették az ellenőrök, de idővel minden érintett termékére sort keríte­nek. Munkájuknak már a puszta mintavétellel is visszatartó ha­tása van. A mézet ugyanis min­den esetben az üzletlánc vagy más forgalmazó alkalmazottja, képviselője jelenlétében veszik meg a kommandó tagj­ai. A ter­méktanács nevére szóló kész­pénzes számla ellenében vásá­rolnak, s az üzletek többségé­ben tudják, hogy milyen célra történik a minta vétele. . A magyar mézexport alakulása Ország Mennyiség (1) _____________1996 1997 Németország 4833 1831 Olaszország 3012 2141 Franciaország 1800 1086 Ausztria 922 796 CEFTA-országok 770 549 Egyéb országok 1822 1252 Összesen: 13 159 7655 Közepes mennyiségű akácméz Négy-ötezer tonnára becsülhető az idei akácméztermés, ami közepes termésnek számít — mondta az MTT elnöke. Ez nem sokkal az akácszezon befejeződésekor azért érdekes, mert a rendkívüli időjárás miatt az elmúlt években alig termett akác­méz. A nyersméz kilóját az idén átlag 450 forintért vásárolták fel a termelőktől, ám azt még nem tudni, milyen árszint alakul ki a fogyasztói piacon. Az idei év jobban sikerülhet az előzőknél, hiszen még számos mézelő növény — közte a napraforgó, facélia, selyemfű, hárs—virágzás előtt van. A termés minimális lehetőséget teremt arra, hogy a hazai ellátással párhuzamosan némi exportot is lebonyolítsanak, a külföldi vevőkből vala­mennyit továbbra is megtartsanak. Koncessziós pályázati felhívás A Magyar Köztársaság közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere (“miniszter”) a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény, valamint a távközlési szolgáltatások koncessziós pályázati eljárásáról és az el­járás díjáról szóló 25/1993. (IX. 9.) KHVM rendelet alapján pályázatot hirdet a Magyar Köztársaság területére kiterjedően DCS—1800 rendszerű közcélú mobilrádiótelefon­szolgáltatás nyújtására irányuló koncessziós szerződés megkötésére a jelen pályázati felhívás közzétételét követő 60 nap múlva. A koncessziós körbe tartozó távközlési szolgáltatás megjelölése és a koncessziós szerződéssel elérni kívánt fejlesztési célok A koncesszió a távközlési törvény 3. §-a (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt és a törvény mellékletének 7. pontjában meghatározott távközlési szolgáltatásra vonatkozik. A koncesszió célja a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek megfelelő DCS-1800 rendszerű infrastruktúra kiépítésével és működtetésével a közcélú mobilrá­­diótelefon-szolgáltatások választékának bővítése, továbbá új szolgáltató(k) piacra lépé­sével a szolgáltatók közötti verseny fokozása. A koncessziós szerződés érvényességének várható időtartama A koncessziós szerződés 15 (tizenöt) éves határozott időtartamra kerül megkötésre, amely külön pályázat kiírása nélkül, a felek megállapodása alapján további 7,5 (hét és fél) évvel meghosszabbítható. A koncessziós szerződéssel biztosítani kívánt szolgáltatási jogosultság terjedelme A koncessziós pályázatot elnyerő befektető, illetőleg befektetői csoport (a pályázat nyertese) részvételével létrehozott koncessziós társaság a szerződés érvényességének időtartamára jogosultságot szerez a Magyar Köztársaság egész (vagy meghatározott) területére kiterjedően a megjelölt koncessziós távközlési szolgáltatás nyújtására, ehhez kapcsolódóan a pályázati kiírásban meghatározásra kerülő frekvenciasáv kizárólagos használatára, valamint a távközlési törvény 5. §-ának (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére. A koncesszió a megjelölt koncessziós távközlési szolgáltatás tekintetében más szolgál­tatók koncessziójával párhuzamos. Előzetes tájékoztatás A koncessziós pályázaton való részvételre, az elnyerhető koncessziók számára, a pályá­zati eljárásra és a pályázatok értékelésére vonatkozó szabályokat e pályázati felhívás közzétételét követő 60. napon megjelenő pályázati kiírás határozza meg. Fogyasztói és szakmai érdekképviseleti szervek észrevételei A miniszter a távközlési törvény 4. §-ának (4) bekezdése alapján jogszabályi kötele­zettségénél fogva ezennel felhívja a fogyasztói és szakmai érdekképviseletek, valamint az érintett települési önkormányzatok figyelmét, hogy a pályázati feltételekkel kapcso­latos észrevételeiket és javaslataikat a jelen felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül juttassák el a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium címén (1077 Buda­pest, Dob u. 75-81.) a hírközlési helyettes államtitkárnak. Idénymunkások Nyugat-Magyarországon Rabszolga-kereskedelem napjainkban Nyugat-magyarországi mezőgazdasági munkára toboroznak Borsod, Nógrád és Csongrád megyei munkavállalókat vál­lalkozóként fellépő felhajtók, akik téeszekkel, magángazdák­kal kötnek szabályos szerződést akár több száz hektár ka­pálására is. E “vállalkozók” hektáronként 40-50 ezer forin­tot kapnak a munkáért, ugyanakkor alkalmazottaiknak ál­talában nem fizetik ki a munkabért. LEHÓCZ RUDOLF Mintegy ötven kelet-magyar­országi mezőgazdasági “ven­dégmunkást” találtak emberte­len körülmények között a Győr megyei Páliban egy istállóban elszállásolva egy ellenőrzés során a Csornai Rendőrkapi­tányság, valamint a Győr me­gyei munkaügyi központ mun­kabiztonsági és munkaügyi fel­ügyelőségének munkatársai. A Győr, illetve Vas megyébe ér­kezett munkásokat egy Békés megyei vállalkozó alkalmazta, aki egy téesszel kötött teljesen szabályos szerződést 100 hek­tár terület kapálására. Széles László főhadnagy, a Csornai Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának megbízott vezetője a Világgaz­daságnak elmondta, hogy vál­lalkozóként fellépő felhajtók a keleti országrészből 50-100 embert toboroznak egy-két hét­re nyugat-magyarországi me­zőgazdasági munkára, nagy­részt gyomirtásra és kapálásra. A munkáért napi 3 ezer forin­tot ígérnek, ugyanakkor általá­ban nem fizetnek alkalma­zottaiknak. Gyakran ember­telen körülmények között szál­lásolják el őket, s néhány hét múlva, amikor elfáradtak, le­cserélik őket. A rendőrség tud olyan munkavállalóról, aki — mivel bért nem kapott — meg­szökött. A rendőrség az idén nyáron találkozott először ezzel a jelen­­séggel, amit a főhadnagy nap­jaink rabszolgaságának nevez. Ugyanakkor büntetőjogi von­­zata éppen a szabályos szerző­dések miatt nincs az ügyletek­nek, habár feltételezhető, hogy a munkásokat feketén foglal­koztatják. A felhajtókat éppen ezért elsősorban tb-járulék be­fizetésének elmaradása miatt lehetne megfogni. Széles László elmondta azt is, hogy Páli környékén több me­zőgazdasági szövetkezetet is felkerestek ajánlatukkal a fel­­hajtók. A szervezetten tevé­kenykedő, mobiltelefonokkal jól felszerelt “vállalkozók” hektáronként 40-50 ezer forin­tért szerződnek akár több száz hektár kapálására, s több brigá­dot is foglalkoztatva meglehe­tősen nagy pénzeket vágnak zsebre. Jellemző az is, hogy — az esetleges ellenőrzést nehezíten­dő — a munkásokat nem abban a megyében szállásolják el, amelyikben a munkát végzik. A Győr megyében “lebukottakat” Vas megyei földeken is dolgoz­tatták. (A munkabiztonsági fel­ügyelőségek hatásköre a me­gyehatárig terjed.) Hafner Miklós, a Vas Megyei Munkabiztonsági és Munka­ügyi Felügyelőség vezetőhe­lyettese elmondta, hogy tudnak a keleti megyékből érkezett mezőgazdasági munkásokról, illetve azok feltételezett vo­nulási irányáról. Ez idáig azon­ban nem tudták őket munka­végzés közben ellenőrizni , amire jogosítványuk van. A munkásoknak egyébként nyo­ma veszett. 1998. JÚNIUS 24. Békés megyei tervek Autópálya nélkül marad az elszigeteltség Békés megye az idén több mint 3 milliárd forintot for­díthat közúthálózat-fejlesz­tésre. Ez jelentős előrelépés az elmúlt évekhez képest. 1992—1997 között ugyanis a megye összesen csak 2,3 mil­­liárdot költhetett erre a célra. Habár az idén már jóval több jut Békés megyében a közúthá­lózat fejlesztésére, a 3 milliárd forintnyi keretből látványos eredményt nem lehet elérni— mondta a Világgazdaságnak Balla Béla, a Békés Megyei Ál­lami Közútkezelő Kht. vezető­je. A források ugyanis csak pontszerű fejlesztéseket tesz­nek lehetővé. Pénz­szűke miatt nem képesek lefedni egy-egy útvonal teljes hosszát, s csak a legkritikusabb szakaszokat érintik. Az elmúlt öt évben 1,6 mil­liárd forintba került a hazai és a nemzetközi útfejlesztések koncepciójával harmonizáló gyorsforgalmi útszakaszok ki­építése, így az orosházi felül­járóra 400 millió forintot, az Orosháza és Gyula városokat elkerülő útszakaszra 1,2 milli­­árdot fordítottak. A fennmara­dó 700 millióból befejeződött a 47-es számú főút megyei sza­kaszának kiszélesítése, amivel érdemlegesen javult Szeged és Debrecen városok megközelít­hetősége. Elkészült továbbá Békéscsaba és Gyula között egy egy kilométeres szakaszon a 44-es főút négysávosítása. Az úgynevezett veszélyes közúti csomópontok korszerű­sítési programja 1993-ban in­dult. Azóta négy városban — Békéscsabán, Mezőberényben, Békésen és Gyomaendrődön — összesen 661 millió forintot költöttek erre. Békés megye fő közlekedé­si úthálózatának leggyengébb pontja a 44-es főút, amelyen Kecskemétnél az M5-ös autó­pályához csatlakozva a fővárost és a Dunántúlt lehet megköze­líteni. Ennek rehabilitációja az elmúlt öt évben elmaradt. A több mint 1,5 milliárdos beru­házás első szakaszának építke­zési munkálatai csak az idén ta­vasszal indulhattak. A Kondo­ros—Csabacsűd szakasz 435 millió forintba kerül. A 44-es főút Békés megyei szakaszának teljes körű korszerűsítése 1999 végéig valósul meg; a második ütem — jelenlegi árakon szá­molva— 1,3 milliárd forintba kerül. A távlati főúthálózat fejlesz­tési céljai között 2010-ig a vá­rosokat elkerülő útszakaszok kiépítése szerepel. A 44-es és 47-es számú főútvonalak gyorsforgalmi úttá kiépítése az országos közúthálózat-fejlesz­tési terv szerint 2030-ig való­sulhatna meg. Balla Béla úgy látja: a gazdasági fejlődés és a tőkevonzás szempontjából a megye mindaddig elszigetelt marad, amíg legalább egy gyorsforgalmi úttal nem tud rá­csatlakozni az országos autópá­lya-hálózatra.

Next