Világgazdaság, 1998. június (30. évfolyam, 104/7364-124/7384. szám)
1998-06-24 / 120. (7380.) szám
1998. JÚNIUS 24. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának jelentése a tiszaújvárosi ügyről Az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának (fb) közelmúltban elkészült vizsgálata szerint a tiszaújvárosi önkormányzat belterületi földigényének kielégítése peres úton a társaságnak előnyösebb lett volna a megállapodásnál. Az ÁPV Rt. igazgatósága azonban úgy látta: nem sok esély van a teljes pernyerésre, s az esetleges vesztésnél jogilag és üzletileg is jobb megoldásnak tartotta a megállapodást. Az igazgatóság ezért megerősítette az egy évvel ezelőtti döntését. A város kompromisszumként fogadta csak el az ÁPV Rt. ajánlatait — nyilatkozta lapunknak Tiszaújváros polgármestere. MUNKATÁRSUNKTÓL A tiszaújvárosi önkormányzat 1987 decemberében döntött azon területek belterületbe csatolásáról, amelyeken ipari tevékenységet végeztek (az Országos Építési Szabályzat rendelkezései szerint ipari tevékenységet csak a település belterületén lehet végezni). Az 1991 és 1994 között lezajlott átalakulások során az ÁPV Rt. jogelődjei az átminősítést nem vették figyelembe a telekkönyvi átvezetés hiánya miatt. Ezért az átminősített belterületi földek után járó, az önkormányzat által igényelt részvénycsomagokat a tiszaújvárosi önkormányzat 1997-ig nem kaphatta meg. Az ÁPV Rt. 1997 nyarán 3,150 milliárd forint névértékű Mol-részvényt adott át a tiszaújvárosi önkormányzatnak a Mol Rt. tulajdonában lévő Tiszai Finomító belterületi földjeinek ellenértékeként. Az fb megítélése szerint a földek belterületi mivolta az önkormányzatnak felróható módon nem került bejegyzésre ingatlannyilvántartásba, ezért az ÁPV Rt.-nek a részvények kiadásáról szóló megállapodás megkötése helyett hagynia kellett volna az önkormányzatot, hogy igényét per útján igyekezzen érvényesíteni . Az fb szerint az önkormányzat által indítandó kártérítési perben az ÁPV Rt. eredménnyel védekezhetett volna. Az ÁPV Rt. fb által levont következtetése ebből az volt, hogy az önkormányzatnak átadott részvények piaci értékével megegyező kár — mint elmaradt haszon — érte az ÁPV Rt.-t. Az ÁPV Rt. igazgatósága az fb-vizsgálat lezárását követően a vagyonátadás jogszerűségét és üzleti indokait megvizsgálta, és független szakértők véleménye alapján megerősítette egy évvel korábbi döntését. Jogi szakértők álláspontja szerint a belterületi minőség önmagában nem jog, hanem tény, azaz az ingatlanjogi jellegét a tények bejegyzésének elmaradása nem érinti, következésképpen a belterületi minősítés hatálya a helyi önkormányzat döntésével minden egyéb jogcselekmény nélkül (például ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) beáll. Az önkormányzatok részvényekre vonatkozó igényét a társaságok— és 1996-ot megelőzően az ÁPV Rt. is — azzal próbálták elhárítani, hogy az átalakulás időpontjában a belterületi minősítés ingatlan-nyilvántartási átvezetése nem történt meg. Az ÁPV Rt.—önkormányzati konfliktus alapja tehát az, hogy a vállalatok társaságokká való átalakulása idején a vagyonmérleg készítésekor nem kül-, hanem belterületi földekként kellett volna figyelembe venni, és a vonatkozó jogszabály szerint azok értékének megfelelő részvényt az önkormányzatnak kiadni. Ez azt jelenti, hogy ezek a földek a vagyonmérlegbe jogellenesen lettek belterületi helyett külterületiként felvéve és értékelve. További probléma, hogy a vagyonmérlegbe került föld értékét a cégbírósági bejegyzés után a Legfelsőbb Bíróság elvi döntése és a bírói gyakorlat szerint nincs mód utólag újraértékelni. Az fb akkor, amikor az ÁPV Rt. által kötött megállapodást kifogásolta, erre a tényállásra mutatott rá. Vélemények szerint a kül- és belterület között fennálló nyilvánvaló értékkülönbséget az önkormányzat csak per útján, pénzbeni kártérítés formájában követelhette volna. Ezzel szemben az ÁPV Rt. igazgatósága olyan megállapodást hagyott jóvá, amelynek értelmében az önkormányzat az átminősített földek valós értékével megegyező mennyiségű részvényt vehetett át. Az fb a jogi kereteken túlmenően megkérdőjelezte a megállapodás üzleti szükségszerűségét is. Az ÁPV Rt. igazgatósága az fb vizsgálati anyaga szerint indokolatlanul engedett az önkormányzat nyomásának és adta ki a részvényeket a Mal 1997-es II. kibocsátását követően. Az ÁPV Rt. igazgatósága ezzel szemben úgy találta, hogy a Mol részvényeinek a sorozatos kibocsátások alatt és azóta mutatott piaci teljesítménye és értékének növekedése üzletileg is indokolta a döntés helyességét, ezt erősítette meg a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter vizsgálatot lezáró júniusi határozata, mely a részvények átadását megalapozottnak és jogszerűnek minősíti. Annál is inkább, mivel az fb-anyag is megállapítja, hogy az egyezségi megállapodás nem tekinthető jogszabályba ütközőnek. Több részvényt vesznek az önkéntes kasszák Per, vagy megállapodás Önkormányzatunk megalakulásától kezdve bejelentette igényét a belterületbe vont földterületek értékére — nyilatkozta lapunknak Farkas Zoltán, Tiszaújváros polgármestere. Elmondta, hogy sok-sok kompromisszum árán jött létre a megállapodás, amelyben az összegek jelentős mértékben alacsonyabbak a város igényeinél — mely körülbelül 1300 forint volt négyzetméterenként —, de kompromisszumként elfogadták az ÁPV Rt. ajánlásait. Ezek átlag 800 forint négyzetméterenkénti értékben realizálódtak. A polgármester nem titkolta, hogy kompromisszum hiányában a város képviselő-testülete peres eljárást is kilátásba helyezett. Elmondta, hogy szakértői egyeztetések alapján az alábbi megállapodások jöttek létre: a Leninváros Városi Tanács V. B. 4746-2/ 1987. 12/T. számú határozatában belterületbe vont földek — az ÁPV Rt. és az önkormányzat között lebonyolított szakértői egyeztetések során megállapított — értéke az átalakulás időpontjában, 1991. október 1-jén 3,15 milliárd forint volt. A Hungária Biztosító erősít Vagyonkezelést vállal a pénztár Saját vagyonkezelőjeként működhet a jövőben a Hungária Biztosító Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztára. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet most kiadott engedélye alapján a pénztár más önkéntes és magánkasszák befektetéseit is vállalhatja. Ha a tőzsde árfolyamindexe stabilizálódik, a pénztár erősíteni kívánja részvényportfolióját. MOLNÁR MÁRIA Hungária Biztosító nyugdíjpénztára megkapta az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) engedélyét arra, hogy vagyonkezelőként működjön — mondta a Világgazdaságnak Temesi Ferenc, a Hungária Biztosító Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztárának elnöke. Az engedély birtokában a jövőben más önkéntes és magánkasszák számára a vagyonkezelői és az adminisztrációs tevékenységet is ajánlják majd. Amint a Budapesti Értéktőzsde árfolyama stabilizálódik, a HB nyugdíjpénztára erősíteni kívánja részvényportfolióját — közölte az elnök. Ezzel a nyugdíjpénztár az állampapírok mellett részvényekből, határidős értékpapírokból és fedezeti ügyletekből szándékozik magasabb hozamot elérni. A pénztár vagyona jelenleg 5 százalékban részvényekben van, ám a jövőben ez az arány a 15 százalékot is elérheti — mondta Temesi. A pénztár portfoliója vezető tőzsdei papírokból áll. Temesi hangsúlyozta: befektetési politikájukban a minimális kockázatvállalás mellett a teljes biztonságra törekednek. A Hungária Biztosító Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztára mintegy 4,6 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, a két kassza összes taglétszáma 170 ezer fő. *** Az ÁPTF jogosítványát korábban kérte a biztosító, amelyhez az üzleti szabályzatot, a Hungária Biztosító (HB) számvitel-politikai irányelvét, valamint három évre szóló biztosítási stratégiáját kellett elküldenie. A felügyelet — a jogszabály értelmében — kérte a befektetésért felelős személyek szakmai önéletrajzát és a tőzsdevizsga másolatát is. Emellett a technikai feltételek meglétét szintén igazolta a HB. Újabb csatlakozások Két új taggal bővülhet az N-N Gyarapodik a Nationale-Nederlanden (N-N) Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár. Júniustól a megszűnő ING önkéntes nyugdíjkassza, az ősz folyamán pedig esetleg még egy dolgozói pénztár tagjai csatlakoznak a nyugdíjintézményhez. MUNKATÁRSUNKTÓL Még ebben a hónapban végelszámolással megszűnik az ING Nyugdíjpénztár, s mintegy 500 tagja csatlakozik az N-N országos önkéntes kasszájához — tudtuk meg Kádár Gabriellától, az N-N pénztár ügyvezető igazgatójától. Az ING azért nem a beolvadást választotta, mert ehhez a jelenlegi szabályozók szerint évközi mérlegre és jó pár kimutatás elkészítésére lett volna szükség. Az egyszerűbb végelszámolásos eljárás Emlékezetes, hogy tavaly már nap ugyanakkor a tagok — a fedezeti számlájukon részükre elkülönített pénz mellett — hozzájuthatnak a működési és likviditási tartalékból még föl nem használt összegekhez is (adókötelesen). Információink szerint még egy félezer fős önkéntes dolgozói pénztár tervezi, hogy hasonló módon csatlakozik az N-N kasszájához. Ez az adott nyugdíjintézmény közgyűlési döntését követően történhet meg, egy több mint 200 tagot számláló kassza, a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. önkéntes pénztára csatlakozott az N-N-hez. Az ügyvezető igazgató szerint e belépésekkel a biztosítói hátterű önkéntes pénztár taglétszáma elérheti a 31 ezer főt. A jelenlegi 1,6 milliárd forintnyi vagyon kevéssé gyarapodna, hiszen mindkét leendő csatlakozó kassza 100 millió forint alatti eszközzel rendelkezik. ..I. Másfél millió tag Közel 2,4 milliárd forint tagdíjat fizettek be 1998 első három hónapjában az év elején indult magánnyugdíjpénztárakhoz —derül ki az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) összegzéséből. A privát kasszák taglétszáma március végén több mint 702 ezer volt, az önkéntes pénztáraké elérte a 804 ezret. Krmamig— A felügyelet kimutatása szerint a magánpénztárt választók derékhadát (az összes tag közel 83 százalékát) a 19 és 40 év közöttiek alkotják. Ezen belül a legnépesebb (39 százalék) a 26—35 éves generáció. A privát kasszák taglétszáma az év negyedik hónapjának végén 848,7 ezer volt. Az első negyedévben a magánkasszákhoz befizetett tagdíj összege közel 2,4 milliárd forintra rúgott. A taggá válás és a díj befizetése között átlagosan mintegy egy hónap telik el, ráadásul a belépés fokozatos volt, így a létszám alapján egyelőre korai következtetéseket levonni az egy főre jutó tagdíjról. Az önkéntes szférában továbbra is a nyugdíjkasszák (összesen 250 pénztár) szerepe a meghatározó. Jóval kevesebb az önsegélyező (9) és egészségpénztár (17), igaz, ezek tagsága az első negyedévben jelentősen, közel 4 ezer fővel gyarapodott. Az önkéntes kasszáknak az első negyedév végén a felügyelet becslése szerint több mint 804 ezer tagjuk volt. Közülük 116 ezren az elmúlt negyedévben csatlakoztak. A tagdíjak és befektetések révén felhalmozott teljes vagyon meghaladta a 65 milliárd forintot. Ezen belül az év első három hónapjában 7,7 milliárd forintra becsülhető a növekedés. Az önkéntes pénztárak 202 millió forint értékben már szolgáltatást is nyújtottak. Az önkéntes kasszákba együttesen 34,78 milliárd forint tagdíjat fizettek be. Ezekben-Forrás: ÁPF fő többsége, több mint 21,27 milliárd forint munkáltatói tagdíj-hozzájárulásként folyt be. Az ÁPF kimutatása szerint változás következett be a kasszák befektetéseinek szerkezetében. A múlt év végi 18,9 százalékról 22,8 százalékra nőtt a részvények és kötvények aránya. Ezen belül az előbbiek esetében volt nagyobb a növekedés (16,4 százalékról 18,8 százalékra). Ennek oka, hogy a pénztárak vagyonkezelői kihasználták a részvények árfolyameséséből adódó kedvező vételi lehetőséget. Alacsony (2,27 százalék) a készpénz és bankszámla, továbbá a befektetési jegyek (0,7 százalék) és egyéb befektetések (3,34 százalék) aránya. Taglétszám Kötelező 1998 (fő) tagdíjbefizetés _________________(E Ft) Január 346 686 227 516 Február 506 620 886 040 Március 702 685 1 235 483* Április 848 747 n. a. * Kumulált tagdíjbefizetés: 2 349 039 E Ft 5 A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának 11/1998. számú közleménye az 1998. évi termésű élelmezési célú búza garantált áron történő állami felvásárlása során a minőség tanúsítására jogosult laboratóriumok címjegyzékéről Az 58/1997. (Vili. 29.) FM-rendelet értelmében élelmezési célú búzájukat állami felvásárlásra azok a természetes és jogi személyek ajánlhatják fel, — akik búza-vetésterületük nagyságát 1998. június 15-ig a megyei földművelésügyi hivatalhoz bejelentették, — akiknek búzájuk megfelel az 58/1997. (Vili. 29.) FM-rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában előírt minőségi követelményeknek. A minőségről szóló tanúsítványt kizárólag e közlemény mellékletében felsorolt, akkreditált laboratóriumok adhatják ki. 1. számú melléklet Sorsz. Akkreditált laboratórium Laboratórium címe 1. AGRIMILL Rt. 5600 Békéscsaba, Gyula út 2. 2. Alföldi Gabonaipari Rt. Analitikai 5201 Törökszentmiklós, és Radiológiai Laboratóriuma Bethlen Gábor u. 47—49. 3. Borsodi Gabonaipari Rt. Laboratóriuma 3527 Miskolc, Zsolnai kapu 34. Telefon: 46/340-411 4. Bács-Kiskun Megyei Állami Gazdaságok 6001 Kecskemét, Parasztfőiskola Szakszolgálati Állomása Kft. Telefon: 76/484-611 5. CONCORDIA Közraktár Rt. 1024 Budapest, Kis Rókus utca 15/B Gabona Controll Központi Laboratóriuma Telefon: 212-1731 5. Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. 7400 Kaposvár, Malom utca 10. Központi Laboratóriuma Telefon: 82/315-511 7. Debreceni Agrártudományi Egyetem 4032 Debrecen, Mezőgazdaságtudományi Kar DATE Műszerközpont Böszörményi út 138. 8. Hajdúsági Gabonaipari Rt. Központi Laboratóriuma 4032 Debrecen, Balmazújvárosi út 13. 9. MERTCONTROL Minőségellenőrző Rt. 1054 Budapest, Aulich utca 7. Vegyilaboratórium 1072 Budapest, Dob u. 16. 10. MINERÁG Fejlesztési, Termelési 7100 Szekszárd, és Kereskedelmi Kft. Laboratóriuma Székely Bertalan utca 52. 11. Országos Mezőgazdasági 1144 Budapest, Remény u. 42—44. Minősítő Intézet Központi Laboratóriuma Telefon: 383-5195 12. PANNON Gabonafeldolgozó és 9028 Győr, Kereskedelmi Rt. Központi Laboratóriuma Fehérvári út 75. 13. Pécsi Gabonaforgalmi Rt. Laboratóriuma 7630 Pécs, Mohácsi út 2. Telefon: 72/212-480 14. SGS Hungária Kft. 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 33. 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állategészségügyi 4400 Nyíregyháza, Keleti utcai, és Élelmiszerellenőrző Állomás Központi Laboratóriuma