Világgazdaság, 1998. június (30. évfolyam, 104/7364-124/7384. szám)

1998-06-24 / 120. (7380.) szám

1998. JÚNIUS 24. Az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának jelentése a tiszaújvárosi ügyről Az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának (fb) közelmúltban elkészült vizsgálata szerint a tiszaújvárosi önkormányzat belterületi földigényének kielégítése peres úton a társaságnak előnyösebb lett volna a megállapodásnál. Az ÁPV Rt. igazgatósága azonban úgy látta: nem sok esély van a teljes pernyerésre, s az esetleges vesztésnél jogilag és üzletileg is jobb megol­dásnak tartotta a megállapodást. Az igazgatóság ezért megerősítette az egy évvel ezelőtti dön­tését. A város kompromisszumként fogadta csak el az ÁPV Rt. ajánlatait — nyilatkozta la­punknak Tiszaújváros polgármestere. MUNKATÁRSUNKTÓL A tiszaújvárosi önkormány­zat 1987 decemberében döntött azon területek belterületbe csa­tolásáról, amelyeken ipari tevé­kenységet végeztek (az Orszá­gos Építési Szabályzat rendel­kezései szerint ipari tevékeny­séget csak a település belterü­letén lehet végezni). Az 1991 és 1994 között lezajlott átalakulá­sok során az ÁPV Rt. jogelőd­jei az átminősítést nem vették figyelembe a telekkönyvi átve­zetés hiánya miatt. Ezért az át­minősített belterületi földek után járó, az önkormányzat ál­tal igényelt részvénycsomago­kat a tiszaúj­városi önkormány­zat 1997-ig nem kaphatta meg. Az ÁPV Rt. 1997 nyarán 3,150 milliárd forint névértékű Mol-részvény­t adott át a tisza­­újvárosi önkormányzatnak a Mol Rt. tulajdonában lévő Ti­szai Finomító belterületi föld­jeinek ellenértékeként. Az fb megítélése szerint a föl­dek belterületi mivolta az önkor­­mányzatnak felróható módon nem került bejegyzésre ingatlan­nyilvántartásba, ezért az ÁPV Rt.-nek a részvények kiadásáról szóló megállapodás megkötése helyett hagynia kellett volna az önkormányzatot, hogy igényét per útján igyekezzen érvényesí­teni . Az fb szerint az önkormány­zat által indítandó kártérítési per­ben az ÁPV Rt. eredménnyel vé­dekezhetett volna. Az ÁPV Rt. fb által levont következtetése ebből az volt, hogy az önkor­mányzatnak átadott részvények piaci értékével megegyező kár — mint elmaradt haszon — érte az ÁPV Rt.-t. Az ÁPV Rt. igazgatósága az fb-vizsgálat lezárását követően a vagyonátadás jogszerűségét és üzleti indokait megvizsgálta, és független szakértők véleménye alapján megerősítette egy évvel korábbi döntését. Jogi szakértők álláspontja szerint a belterületi minőség önmagában nem jog, hanem tény, azaz az ingatlanjogi jellegét a tények bejegyzésének elmaradása nem érinti, követ­kezésképpen a belterületi minő­sítés hatálya a helyi önkor­mányzat döntésével minden egyéb jogcselekmény nélkül (például ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) beáll. Az önkor­mányzatok részvényekre vo­natkozó igényét a társaságok— és 1996-ot megelőzően az ÁPV Rt. is — azzal próbálták elhá­rítani, hogy az átalakulás idő­pontjában a belterületi minősí­tés ingatlan-nyilvántartási át­vezetése nem történt meg. Az ÁPV Rt.—önkormányza­ti konfliktus alapja tehát az, hogy a vállalatok társaságokká való átalakulása idején a vagyonmér­leg készítésekor nem kül-, hanem belterületi földekként kellett vol­na figyelembe venni, és a vonat­kozó jogszabály szerint azok ér­tékének megfelelő részvényt az önkormányzatnak kiadni. Ez azt jelenti, hogy ezek a földek a va­gyonmérlegbe jogellenesen let­tek belterületi helyett külterüle­tiként felvéve és értékelve. To­vábbi probléma, hogy a vagyon­mérlegbe került föld értékét a cégbírósági bejegyzés után a Legfelsőbb Bíróság elvi dönté­se és a bírói gyakorlat szerint nincs mód utólag újraértékelni. Az fb akkor, amikor az ÁPV Rt. által kötött megállapodást kifo­gásolta, erre a tényállásra muta­tott rá. Vélemények szerint a kül- és belterület között fennálló nyil­vánvaló értékkülönbséget az ön­­kormányzat csak per útján, pénzbeni kártérítés formájában követelhette volna. Ezzel szemben az ÁPV Rt. igazgatósága olyan megállapo­dást hagy­ott jó­vá, amelynek ér­telmében az önkormányzat az átminősített földek valós érté­kével megegyező mennyiségű részvényt vehetett át. Az fb a jogi kereteken túlmenően meg­kérdőjelezte a megállapodás üzleti szükségszerűségét is. Az ÁPV Rt. igazgatósága az fb vizsgálati anyaga szerint indo­kolatlanul engedett az önkor­mányzat nyomásának és adta ki a részvényeket a Mal 1997-es II. kibocsátását követően. Az ÁPV Rt. igazgatósága ezzel szemben úgy találta, hogy a Mol részvényeinek a sorozatos kibocsátások alatt és azóta mu­tatott piaci teljesítménye és ér­tékének növekedése üzletileg is indokolta a döntés helyességét, ezt erősítette meg a privatizá­ciót felügyelő tárca nélküli mi­niszter vizsgálatot lezáró júni­usi határozata, mely a részvé­nyek átadását megalapozottnak és jogszerűnek minősíti. Annál is inkább, mivel az fb-anyag is megállapítja, hogy az egyezsé­gi megállapodás nem tekinthető jogszabályba ütközőnek. Több részvényt vesznek az önkéntes kasszák Per, vagy megállapodás Önkormányzatunk megalakulásától kezdve bejelentette igényét a belterületbe vont földterületek értékére — nyilatkozta lapunk­nak Farkas Zoltán, Tiszaújváros polgármestere. Elmondta, hogy sok-sok kompromisszum árán jött létre a megállapodás, amelyben az összegek jelentős mértékben alacsonyabbak a város igényeinél — mely körülbelül 1300 forint volt négyzetméterenként —, de kompromisszumként elfogadták az ÁPV Rt. ajánlásait. Ezek átlag 800 forint négyzetméterenkénti értékben realizálódtak. A polgár­­mester nem titkolta, hogy kompromisszum hiányában a város képviselő­-testülete peres eljárást is kilátásba helyezett. Elmondta, hogy szakértői egyeztetések alapján az alábbi megál­lapodások jöttek létre: a Leninváros Városi Tanács V. B. 4746-2/ 1987. 12/T. számú határozatában belterületbe vont földek — az ÁPV Rt. és az önkormányzat között lebonyolított szakértői egyez­tetések során megállapított — értéke az átalakulás időpontjában, 1991. október 1-jén 3,15 milliárd forint volt. A Hungária Biztosító erősít V­agyonkezelést vállal a pénztár Saját vagyonkezelőjeként működhet a jövőben a Hungária Biztosító Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztára. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet most kiadott engedélye alapján a pénztár más önkéntes és magánkasszák befektetéseit is vállalhatja. Ha a tőzsde árfolyamin­dexe stabilizálódik, a pénztár erősíteni kívánja részvényportfolióját. MOLNÁR MÁRI­A Hungária Biztosító nyug­díjpénztára megkapta az Álla­mi Pénz- és Tőkepiaci Felügye­let (ÁPTF) engedélyét arra, hogy vagyonkezelőként mű­ködjön — mondta a Világgaz­daságnak Temesi Ferenc, a Hungária Biztosító Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztárának elnöke. Az engedély birtokában a jövőben más önkéntes és ma­gánkasszák számára a vagyon­kezelői és az adminisztrációs tevékenységet is ajánlják majd. Amint a Budapesti Értéktőzs­de árfolyama stabilizálódik, a HB nyugdíjpénztára erősíteni kívánja részvényportfolióját — közölte az elnök. Ezzel a nyug­díjpénztár az állampapírok mel­lett részvényekből, határidős értékpapírokból és fedezeti ügyletekből szándékozik ma­gasabb hozamot elérni. A pénz­tár vagyona jelenleg 5 százalék­ban részvényekben van, ám a jövőben ez az arány a 15 száza­lékot is elérheti — mondta Temesi. A pénztár portfoliója vezető tőzsdei papírokból áll. Temesi hangsúlyozta: befekte­tési politikájukban a minimális kockázatvállalás mellett a tel­jes biztonságra törekednek. A Hungária Biztosító Ma­gán- és Önkéntes Ny­ugdíjpénz­tára mintegy 4,6 milliárd forin­tos vagyonnal rendelkezik, a két kassza összes taglétszáma 170 ezer fő. *** Az ÁPTF jogosítványát ko­rábban kérte a biztosító, amely­hez az üzleti szabályzatot, a Hungária Biztosító (HB) szám­vitel-politikai irányelvét, vala­mint három évre szóló biztosí­tási stratégiáját kellett elkülde­nie. A felügyelet — a jogsza­bály értelmében — kérte a be­fektetésért felelős személyek szakmai önéletrajzát és a tőzs­devizsga másolatát is. Emellett a technikai feltételek meglétét szintén igazolta a HB. Újabb csatlakozások K­ét új taggal bővülhet az N-N Gyarapodik a Nationale-Nederlanden (N-N) Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár. Június­tól a megszűnő ING önkéntes nyugdíjkassza, az ősz folyamán pedig esetleg még egy dolgozói pénztár tagjai csatlakoznak a nyugdíjintézményhez. MUNKATÁRSUNKTÓL Még ebben a hónapban vég­­elszámolással megszűnik az ING Nyugdíjpénztár, s mintegy 500 tagja csatlakozik az N-N országos önkéntes kasszájához — tudtuk meg Kádár Gabriel­lától, az N-N pénztár ügyvezető igazgatójától. Az ING azért nem a beolvadást választotta, mert ehhez a jelenlegi szabályo­zók szerint évközi mérlegre és jó pár kimutatás elkészítésére lett volna szükség. Az egysze­rűbb végelszámolásos eljárás­ Emlékezetes, hogy tavaly már nap ugyanakkor a tagok — a fe­dezeti számlájukon részükre elkülönített pénz mellett — hozzájuthatnak a működési és likviditási tartalékból még föl nem használt összegekhez is (adókötelesen). Információink szerint még egy félezer fős önkéntes dolgo­zói pénztár tervezi, hogy hason­ló módon csatlakozik az N-N kasszájához. Ez az adott nyug­díjintézmény közgyűlési dön­tését követően történhet meg, egy több mint 200 tagot szám­láló kassza, a Szekszárdi Mező­­gazdasági Rt. önkéntes pénztá­ra csatlakozott az N-N-hez. Az ügyvezető igazgató sze­rint e belépésekkel a biztosítói hátterű önkéntes pénztár taglét­száma elérheti a 31 ezer főt. A jelenlegi 1,6 milliárd forintnyi vagyon kevéssé gyarapodna, hiszen mindkét leendő csatla­kozó kassza 100 millió forint alatti eszközzel rendelkezik. .­­.I. ­ Másfél millió tag Közel 2,4 milliárd forint tagdíjat fizettek be 1998 első három hónapjában az év elején indult magánnyugdíjpénztárakhoz —derül ki az Állami Pénztárfelügyelet (ÁPF) összegzéséből. A privát kasszák taglétszáma március végén több mint 702 ezer volt, az önkéntes pénztáraké elérte a 804 ezret. Krmamig— A felügyelet kimutatása sze­rint a magánpénztárt választók derékhadát (az összes tag közel 83 százalékát) a 19 és 40 év kö­zöttiek alkotják. Ezen belül a legnépesebb (39 százalék) a 26—35 éves generáció. A pri­vát kasszák taglétszáma az év negyedik hónapjának végén 848,7 ezer volt. Az első negyedévben a ma­gánkasszákhoz befizetett tagdíj összege közel 2,4 milliárd fo­rintra rúgott. A taggá válás és a díj befizetése között átlagosan mintegy egy hónap telik el, rá­adásul a belépés fokozatos volt, így a létszám alapján egyelőre korai következtetéseket levon­ni az egy főre jutó tagdíjról. Az önkéntes szférában to­vábbra is a nyugdíjkasszák (összesen 250 pénztár) szerepe a meghatározó. Jóval kevesebb az önsegélyező (9) és egészség­­pénztár (17), igaz, ezek tagsá­ga az első negyedévben jelen­tősen, közel 4 ezer fővel gya­rapodott. Az önkéntes kasszák­nak az első negyedév végén a felügyelet becslése szerint több mint 804 ezer tagjuk volt. Kö­zülük 116 ezren az elmúlt ne­gyedévben csatlakoztak. A tagdíjak és befektetések révén felhalmozott teljes va­gyon meghaladta a 65 milliárd forintot. Ezen belül az év első három hónapjában 7,7 milliárd forintra becsülhető a növeke­dés. Az önkéntes pénztárak 202 millió forint értékben már szol­gáltatást is nyújtottak. Az önkéntes kasszákba együttesen 34,78 milliárd forint tagdíjat fizettek be. Ezek­ben-Forrás: ÁPF fő többsége, több mint 21,27 milliárd forint munkáltatói tag­díj-hozzájárulásként folyt be. Az ÁPF kimutatása szerint változás következett be a kasszák befektetéseinek szer­kezetében. A múlt év végi 18,9 százalékról 22,8 százalékra nőtt a részvények és kötvények ará­nya. Ezen belül az előbbiek ese­tében volt nagyobb a növeke­dés (16,4 százalékról 18,8 szá­zalékra). Ennek oka, hogy a pénztárak vagyonkezelői ki­használták a részvények árfo­lyameséséből adódó kedvező vételi lehetőséget. Alacsony (2,27 százalék) a készpénz és bankszámla, továbbá a befek­tetési jegyek (0,7 százalék) és egyéb befektetések (3,34 szá­zalék) aránya. Taglétszám Kötelező 1998 (fő) tagdíjbefizetés _________________(E Ft) Január 346 686 227 516 Február 506 620 886 040 Március 702 685 1 235 483* Április 848 747 n. a. * Kumulált tagdíjbefizetés: 2 349 039 E Ft 5 A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának 11/1998. számú közleménye az 1998. évi termésű élelmezési célú búza garantált áron történő állami felvásárlása során a minőség tanúsítására jogosult laboratóriumok címjegyzékéről Az 58/1997. (Vili. 29.) FM-rendelet értelmében élelmezési célú búzájukat állami felvásárlásra azok a természetes és jogi személyek ajánlhatják fel, — akik búza-vetésterületük nagyságát 1998. június 15-ig a megyei földművelésügyi hivatalhoz bejelentették, — akiknek búzájuk megfelel az 58/1997. (Vili. 29.) FM-rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában előírt minőségi követelményeknek. A minőségről szóló tanúsítványt kizárólag e közlemény mellékletében felsorolt, akkreditált laboratóriumok adhatják ki. 1. számú melléklet Sorsz. Akkreditált laboratórium Laboratórium címe 1. AGRIMILL Rt. 5600 Békéscsaba, Gyula út 2. 2. Alföldi Gabonaipari Rt. Analitikai 5201 Törökszentmiklós, és Radiológiai Laboratóriuma Bethlen Gábor u. 47—49. 3. Borsodi Gabonaipari Rt. Laboratóriuma 3527 Miskolc, Zsolnai kapu 34. Telefon: 46/340-411 4. Bács-Kiskun Megyei Állami Gazdaságok 6001 Kecskemét, Parasztfőiskola Szakszolgálati Állomása Kft. Telefon: 76/484-611 5. CONCORDIA Közraktár Rt. 1024 Budapest, Kis Rókus utca 15/B Gabona Controll Központi Laboratóriuma Telefon: 212-1731 5. Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. 7400 Kaposvár, Malom utca 10. Központi Laboratóriuma Telefon: 82/315-511 7. Debreceni Agrártudományi Egyetem 4032 Debrecen, Mezőgazdaságtudományi Kar DATE Műszerközpont Böszörményi út 138. 8. Hajdúsági Gabonaipari Rt. Központi Laboratóriuma 4032 Debrecen, Balmazújvárosi út 13. 9. MERTCONTROL Minőségellenőrző Rt. 1054 Budapest, Aulich utca 7. Vegyilaboratórium 1072 Budapest, Dob u. 16. 10. MINERÁG Fejlesztési, Termelési 7100 Szekszárd, és Kereskedelmi Kft. Laboratóriuma Székely Bertalan utca 52. 11. Országos Mezőgazdasági 1144 Budapest, Remény u. 42—44. Minősítő Intézet Központi Laboratóriuma Telefon: 383-5195 12. PANNON Gabonafeldolgozó és 9028 Győr, Kereskedelmi Rt. Központi Laboratóriuma Fehérvári út 75. 13. Pécsi Gabonaforgalmi Rt. Laboratóriuma 7630 Pécs, Mohácsi út 2. Telefon: 72/212-480 14. SGS Hungária Kft. 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 33. 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állategészségügyi 4400 Nyíregyháza, Keleti utcai, és Élelmiszerellenőrző Állomás Központi Laboratóriuma

Next