Világgazdaság, 2000. február (32. évfolyam, 21/7785-41/7805. szám)
2000-02-16 / 32. (7796.) szám
II Létkérdés a sertésexport EU-„konformos” alak A magyarországi vágóhidak, húsfeldolgozók mintegy hetven százaléka élelmiszer-higiéniai szempontból megfelel az uniós követelményeknek — nyilatkozta lapunknak Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára. A folyamatos fejlesztésekre évi 50-100 millió forintot kell fordítaniuk a cégeknek. Az országos marketingprogram keretében a hazai pályázók az idén 160 millió forint támogatáshoz juthatnak. A közvélemény megismerkedhet a sertéshúsban található hasznos tápanyagokkal. MUNKATÁRSUNKTÓL Az utóbbi esztendőkben Magyarországon jelentősen, 15 kilogrammra csökkent az évi egy főre jutó sertéshúsfogyasztás. Az okok között szerepel a fizetőképes kereslet visszaesése, valamint egészségügyi szempontok is. A hatmillió sertésből a hazai piacon hárommillió kel el, így az ágazatnak létszükséglet, hogy exportálni tudjon — hangsúlyozta Zádori László. A magyar sertéshúst, illetve az abból készült termékeket a világ minden tájára exportálják. A vágóhidak, húsfeldolgozók mintegy hetven százaléka megfelelő az Európai Unió élelmiszer-higiénés követelményeinek, s ez jó aránynak tekinthető. A titkár hozzátette, a szinten tartáshoz évi ötven-százmillió forintos fejlesztésre van szükség, s ha az ágazat jövedelmezősége csökken, félő, hogy sok cég nem tud majd eleget tenni a követelményeknek. Zádori László kiemelte, hogy a magyar sertésállománynak is meg kell felelnie a globális piaci követelményeknek. Az Európai Unió piacán óriási a túlkínálat, Dánia, Hollandia, Franciaország számít a legnagyobb sertésexportőrnek, de az utóbbi két évben az USA és Kanada is meghatározó szereplő lett. Magyarország élő sertést csak a környező országokba exportál, húst és húskészítményeket viszont a világ minden tájára. Zádori László hozzátette, Magyarország előnye, hogy gabonatermő övezet, s a kukoricával táplált sertéseknek különösen ízletes a húsa. A titkár kiemelte: a vállalkozóknak nem ajánlaná, hogy új vágóhidat létesítsenek, hiszen a vágókapacitás lefedi az igényeket, s a közeljövőben inkább leépítés várható. A húsfeldolgozásban még vannak tartalékok, s minőségi termékek gyártására képes üzem létesítésében van fantázia. Zádori Lászlótól megtudtuk azt is, hogy a VHT marketingprogramot indít a magyarországi húságazat fellendítésére, az idén 160 millió forint jut a pályázóknak. A titkár hozzátette, szeretnék, ha a közvélemény megismerkedne azzal, hogy a sertéshúsban milyen a szervezet számára — hasznos tápanyagok találhatók. A hároméves programban szerepet kap a húságazat uniós felkészítése is, fontos, hogy a hungaricumok, jó minőségű termékek piacra jutási segítséget kapjanak. H. É. EURÓPAI UNIÓ PHARE-programok a szociális ellátásban Azonos jogok itthon és külföldön A Szociális és Családügyi Minisztériumban (SZCSM) az idén egy PHARE-program indul, egynek az előkészítése van folyamatban. Az előbbi a migráns munkavállalók szociális ellátását hivatott garantálni, az utóbbinak a munkahelyi egészség és biztonság megteremtése a célja. MUNKATÁRSUNKTÓL A PHARE Consensus-program — amely az Európai Bizottság döntése alapján 1995 óta működő, a szociális védelmi reformfolyamatokat támogató program — fő célkitűzése az integrációval járó koordinációs kötelezettségekre való felkészülés támogatása. E program keretében valósul meg a migráns munkavállalók szociális biztonságát garantáló projekt. Magyarország EU-taggá válása után az unióban munkát vállaló magyarok, illetve a hazánkban dolgozó külföldiek betegségi és anyasági ellátásban részesednének, rokkantsági járadékot, nyugdíjat, öregségi ellátást, özvegyi és árvaellátást, valamint munkanélküli-támogatást kapnának. Emellett jogosultak lennének munkahelyi balesettel, foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos ellátásokra és családi pótlékra is. Ebben a programban az SZCSM, az Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár és Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint az Országos Munkaügyi Módszertani Központ vesz részt. A PHARE-támogatásról már megszületett a döntés, így ennek összege 920 ezer euró, amit a magyar fél 450 ezer eurós része egészít ki. E pogram megvalósítása—a tervek szerint — az idén szeptemberben indul és 2001 decemberére fejeződik be. A legfontosabb kitűzött célok egyike az intézményfejlesztés, az érintett intézmények dolgozóinak képzése. Ezen belül lesz egy 300-400 főt érintő általános oktatás, s olyan felkészítő tanfolyam, ahol a leendő oktatók képzése folyna. Ez mintegy 60 főt érintene. A programban szerepel még számítástechnikaiinformatikai képzés, egy, az erről a témáról szóló internetes weboldal elkészítése, s terveznek egy kiadványt, amely az elmúlt évek precedens értékű nemzetközi pereit tartalmazza e témában. A PHARE-támogatásból olyan információs anyagokat is készítenek, amelyek minden szükséges tudnivalót tartalmaznak az EU-tagországok ellátási rendszereiről, arról, hogy a tagországokban munkát vállalóknak mik a jogaik és melyek a kötelezettségeik. A munkaegészség, munkahelyi biztonság témakörével foglalkozó projekt — amelynek előkészítése jelenleg is folyik—célja, hogy elősegítse az érintett intézmények, hatóságok — Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Munkavédelmi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség, Nemzeti Bányászati Hivatal —felkészülését az EU-csatlakozáshoz. E projekt három elemből áll. Egyrészt a munkahelyi ártalmak megelőzését szolgáló, munkahigiénikus képzés támogatásából, valamint a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos információs bázis kialakításából. Célként tűzték ki továbbá, a munkaegészségügyi hatóság és a munkabiztonsági felügyelőségek együttműködésének további erősítését. E program előkészítése jelenleg még folyik, s elfogadása áprilisra várható. L. I. Többéves vállalkozásfejlesztési program Magyar cégek is hozzáférhetnek Jelenleg az EU-ban a harmadik kis- és középvállalkozás-fejlesztési program (1997—2000) zajlik. A program 1998. december 1-jétől a társult országok számára is hozzáférhető. Az ezekben való részvétel lehetőségiről Schiffer Marianna, a Gazdasági Minisztériumban lévő kis- és középvállalkozások jogharmonizációs munkacsoportjának vezetője tájékoztatta lapunkat. Körvonalazódik az új program is. MUNKATÁRSUNKTÓL Az EU többéves vállalkozásfejlesztési programjában való részvétel mintegy 53 százalékát a tagjelölt államok saját költségvetésükből finanszírozzák, a többit PHARE-forrásból fedezik. Az előbbihez Magyarország esetében a Kis- és Középvállalkozási Célelőirányzat (KKC) nyújt forrást. A program keretein belül az EU hivatalos lapjában (Official Journal) megjelenő pályázati felhívások alapján lehet támogatáshoz jutni. Euroinfo-központok A közösségi információszolgáltatás fejlesztése érdekében a harmadik többéves program megnyitását követően először Euroinfo-központok létesítésére pályázhattak a magyar vállalkozói szervezetek. E program célja a kkv-k felkészítése az egységes európai piac körülményeire és követelményeire. Az Euroinfo-központok hozzáférhetnek az unió adatbankjaihoz, amelyek a jogi gazdasági és pénzügyi kérdésektől kezdve a környezetvédelmi, tudományos, műszaki, munkaügyi problémákig minden területen elsődleges információs bázisként állnak a szféra, valamint más érdeklődők rendelkezésére. Felvilágosítást adnak az EU belső piacának szabályozásáról, EU-szabványokról, EU- közbeszerzésekről, -tenderekről, támogatási rendszerekről, pályázati lehetőségekről. Tanácsot adnak a megfelelő információk beszerzési forrásainak felkutatásával, illetve szakértőkhöz irányítással. Továbbá segítséget nyújtanak az üzleti partnerkeresés területén. A magyar Euroinfo-központok ugyanazokkal a jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek (adatbázis-hozzáférés, munkatárak továbbképzése, infrastrukturális feltételek), mint a hálózat EU területén működő központjai. A vállalkozók komoly idő- és költségmegtakarítást érhetnek el, ha felkeresik vagy felhívják a hozzájuk legközelebb eső központot, amelyek szolgáltatásai alapvetően ingyenesek vagy önköltségek. A hálózat szolgáltatásai, az EU-val kapcsolatos tájékoztatási tevékenység, a megbízható forrásból származó elsődleges információk elősegítik, hogy a vállalkozók megismerjék a csatlakozás saját szakterületükre vonatkozó előírásait és felkészülhessenek a kihívásokra. A Gazdasági Minisztérium is támogatást nyújt ahhoz, hogy az EU-információk a kisvállalkozások minél szélesebb köre számára legyenek elérhetők. Egyrészt a közösségi programokban való magyar részvételhez szükséges nemzeti hozzájárulás finanszírozásával, másrészt azzal, hogy az aktuális pályázati kiírásokat a Gazdasági Minisztérium internethonlapján a kisvállalkozások fejezetben magyar nyelven is közzéteszi. Interprise A harmadik többéves program egyik fő célja annak elősegítése, hogy a kkv-k európaivá és nemzetközivé tegyék üzleti stratégiájukat. Speciálisan ezt szolgálja az Interprise-program, melynek keretén belül a kkv-k vezetői előre megszervezett, közvetlen találkozókon vehetnek részt más országbeli partnereikkel. A találkozók a határokon túlnyúló együttműködések megteremtését célozzák egy vagy legfeljebb két, előre jól meghatározott szektorban. Ezáltal pedig a szféra nemzetközi üzleti tevékenységének ösztönzését. Ennek érdekében egy rendezvényen legalább három ország kis- és középvállalkozásainak kell részt vennie. Az Interprise-találkozó megrendezésének szigorú menetrendje van, melyet a bizottságtól beszerezhető Interprise Vademecumból lehet megismerni. Az Európai Bizottság tavaly tavasszal Interprise-találkozók megrendezésére pályázatot írt ki a programban részt vevő tagjelölt országok számára. A tervezett rendezvényeknek 2000. március 1. és 2000. december 31. között kell lezajlania. Egyelőre nem ismeretes, hogy Magyarországról ki nyert jogot 2000-ben Interprise-rendezvény megszervezésére. Beszállítói együttműködés: IBEX A program másik fontos célja a vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok erősítése, különös tekintettel a beszállítói kapcsolatokra. Az IBEX-program célja nemzetközi beszállítói munkakapcsolatok kialakulásának elősegítése, újfajta ipari partnerkapcsolatok előmozdítása a nagyvállalkozások konkrétan meghatározott igényei alapján célorientáltan, egyes ipari szektorokban szervezett kiállításokkal és vállalkozói találkozókkal. A speciálisan megszervezett rendezvények különösen hasznosak lehetnek a kis- és nagycégek közötti minőségi kapcsolatok kialakulásának előmozdításában. Az IBEX-rendezvényen egy vagy több szektor külöböző méretű vállalkozásai vesznek részt legalább három országból. Az Európai Bizottságnak a társult országok számára kiírt pályázata értelmében az IBEX- rendezvények megtartására 2000 októbere és 2001 októbere között kerül sor. Az Európai Bizottság minden elfogadott ajánlat esetében a teljes költségvetés maximum 50 százalékát, de — Magyarország esetében — maximum 100 000 eurót kitevő pénzügyi hozzájárulást nyújt. Egyelőre nincs hivatalos információ arról, hogy sikerülta magyar szervezőnek is elnyerni a rendezési jogot. PHARE Business Support Az Európai Bizottság két ajánlati felhívást tett közzé az elmúlt évben a vállalkozásokat támogató szervezetek megerősítése céljából. A PHARE Business Support-programok a közép- és kelet-európai országok, valamint az EU közötti horizontális vagy ágazati szintű partneri viszonyt és párkapcsolatokat támogatják az üzleti képviseleti szervezetek (szövetségek, föderációk) szintjén. A kapcsolatok fő célja, hogy növeljék a közép- és kelet-európai országokban a vállalkozásokat képviselő szervezetek képességét a vállalkozások érdekeinek hatékony támogatására és képviseletére a csatlakozási folyamat, valamint az acquis communautaire átvétele és megvalósítása során. A program a projekteket a közép- és kelet-európai szövetségek konkrét helyzete, illetve az ágazat specifikus jellege alapján támogatja. A projektjavaslatok például a következő tevékenységeket foglalhatják magukban: — a helyi szervezetek/szövetségek azon képességének erősítése, hogy felmérjék a közösségi jogszabályok által a társaságok tevékenységére gyakorolt konkrét hatásokat; — a legjobb gyakorlat terjesztése; — segítségnyújtás a fejlesztési tervek meghatározásához a társaságok menedzsmentjének, szervezésének, gyártási módszereinek és termékcsoportjainak a releváns közösségi acquis communautaire-hez és az európai szabványokhoz való adaptálása céljából; — releváns technológiai megoldások és egyéb innovációk bevezetése ilyen fejlesztési tervek megvalósítása céljából, beleértve olyan (új) eszközök kifejlesztését és felhasználását, mint a technológia auditálása és a környezetvédelmi auditálás; —az acquis communautairere vonatkozó követelményekkel kapcsolatos információk és tanácsok terjesztésének innovatív módjai gyakorlati, a társaságokra orientált módon, olyan eszközök felhasználásával, mint például célirányos képzési tanfolyamok, brosúrák, internethonlapok, videók, CDROM-ok, a segítségnyújtás a társaságok számára a pénzügyi terv, illetve a befektetési terv készítésében (technológia stb.) az acquis communautaire-hez való megfeleléshez szükséges minden konkrét beruházás tekintetében; —EU-kompatibilis minőségi politika tervezéséhez és megvalósításához nyújtott segítség. A jogosult projektek esetében minimum 500 000 euró, de legfeljebb 2 000 000 euró áll rendelkezésre a költségek fedezésére. Az egyes kiválasztott projektekhez a bizottság általában az összköltségek 90 százalékáig biztosít társfinanszírozást. A pályázatok beérkezésének határideje 1999. október 15-e volt, a döntések meghozatala folyamatban van Brüsszelben. M.K. A működő gazdasági szervezetek aránya létszám-kategóriánként 1998. december Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Közepes vállalkozás Nagyvállalkozás Összesen Egyéni váll. 99,7 0,3 0,0 0,0 100,0 Kkt. 97,5 2,3 0,1 0,0 100,0 Rt. 98,7 1,3 0,1 0,0 100,0 Kft. 87,5 10,0 2,2 0,3 100,0 Rt. 41,5 20,2 23,1 15,3 100,0 Szövetkezet 48,6 28,4 22,1 0,9 100,0 Összesen 97,1 2,3 0,5 0,1 100,0 Forrás: KSH Infoháló Az Euroinfo-központok hálózata már több mint 300 tagot számlál Európa-szerte. A bizottság döntésének megfelelően a múlt év második felétől hét központ működhet Magyarországon új információs csatornákat nyitva az unióhoz. Ezek a következők: Budapest-ITDH, Euroinfo-központ, Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara; Euroinfo-központ, Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara; Euroinfo-központ, Pécs-Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara; Euroinfo-központ, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara; Euroinfo-központ, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara; Euroinfo-központ, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara — PRINOM. 2000. február 16.