Világgazdaság, 2000. szeptember (32. évfolyam, 170/7934-190/7954. szám)
2000-09-20 / 183. (7947.) szám
2000. SZEPTEMBER 20. VILAGGAZDASAG VITA ÁBELIFÖLD ÜZLETI NAPILAP Eddig jól vizsgázott az árfolyamrendszer Nem fenyeget a reálfelértékelődés A piac a közeljövőben nem vár változást az árfolyam-politikában, bár Surányi György nyilatkozata után tovább folynak a találgatások a jelenlegi árfolyamrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban. A lassan kialakuló konszenzusos értelmezés szerint a jövő márciusban távozó jegybankelnök már utódjának adott árfolyam-politikai instrukciókat. Szakértők szerint a gazdaságot a csúszó leértékelés azonnali megszüntetése esetén sem érné súlyos megrázkódtatás, azonban az infláció elleni küzdelemben a jelenlegi árfolyamrendszer megtartása szerencsésebb lenne. A Magyar Nemzeti Bank ez év elején még azt tervezte, hogy az előre bejelentett ütemű csúszó leértékelést, 5 százalék körüli infláció esetén, 2001 végén érdemes megszüntetni. Az utóbbi hónapokban meglódult infláció azt jelenti, hogy a jegybank 2001 decemberében szinte biztosan magasabb áremelkedési ütemmel néz majd szembe. Elemzők értelmezése szerint a jegybankelnök nyilatkozatában arra utalt, hogy az MNB mindenképpen a 2001 -es dátumhoz tartja magát. A jelenlegi árfolyamrendszer ugyanis alkalmas a fokozatos inflációcsökkentésre, azonban nem várható el, hogy egy olyan külső sokkot kezeljen, mint az olajárdrágulás. Több szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy egy esetleges kilépés a rendszerből súlyosan érintené a külső egyensúlyt. Ennek oka, hogy a forint már most is felülértékelt, ezért a leértékelés megszüntetése rontaná a versenyképességet. A folyó fizetési mérleg jelenlegi állapota azonban nem támasztja alá a félelmeket, az év végére jósolt 2 milliárd euró körüli hiány jónak mondható. A felülértékeltség mértékének megállapítása egyébként is sok nehézségbe ütközik. Egy dollárért az Egyesült Államokban valóban kevesebb árut és szolgáltatást lehet vásárolni, mint egydollárnyi forintért Magyarországon. Az úgynevezett vásárlóerő-paritáson mért alul-, illetve felülértékeltség azonban nem függ össze szorosan a forint pénzpiacon kialakult árfolyamával, amelyet a teljes fizetési mérleg állapota fejez ki. Éppen ezért a versenyképességet, illetve annak változását nem a valuta vásárlóerejével, hanem egyéb módon szokás mérni. A fogyasztói árindex alapon mért versenyképesség mellett a feldolgozóipar belföldi értékesítési árindexét, illetve a munkaköltség alapú reálárfolyamot érdemes figyelembe venni. Ezek jobban kifejezik a külkereskedelmi termékek árversenyképességének változását, és ezen mutatók hazai alakulását figyelembe véve egyáltalán nem beszélhetünk reálfelértékelődésről. Sőt, míg a fogyasztói árindex alapú reálárfolyam az MNB júniusi adatai szerint stagnált, addig a munkaköltség alapú 6,4 százalékos leértékelődést mutatott. M.I. A dollár és az ICU/euró árfolyamának változása és az Infláció alakulása 170 160 150 140 130 1997—2000. jún. (1997. jan. ( 100) Ft/USD változás infláció Ft/euró változás 120 110 100 ® VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Ge~ Forrás: KSH, MNB Holland telepesek Magyarországon? (Folytatás az 1- oldalról) Sőt, a terv kidolgozói azt javasolják, hogy a holland gazdák alakítsanak gazdasági társaságot, mert akkor a hazai agrártámogatásokhoz is hozzájuthatnak. A holland áttelepülők elsősorban a sertéstenyésztésben és az intenzív kertészeti ágazatokban lesznek érdekeltek — szerepel a tervben. Az általuk tenyésztett hízók minősége valószínűleg lényegesen meghaladja a magyar átlagot, így számítani lehet a kezdetleges körülmények között termelő magyar kistermelők ellenállására. Az intenzív kertészeti ágazatokban a betelepülő hollandok várhatóan azonnal szövetkeznek, így komoly esély van arra, hogy a magyar termelők — akik nem tudnak lépést tartani a betelepülőkkel — kiszorulnak a hazai piac jelentős részéről—írják a tervben. De azt is hangsúlyozzák, hogy “a tervezett projekt fő haszonélvezői nem a holland gazdák, hanem a magyar termelők kell, hogy legyenek”. A tervezet a program elfogadtatásához szükséges kommunikációs stratégia alapjait is ismerteti. Eszerint a kommunikáció fő üzenetének kellene lennie: a betelepülés gazdasági és kapcsolati előnyöket jelent a gazdálkodók számára. Az intézményi hátteret is gondosan kidolgozták a terv készítői. A program szakmai irányítását az FVM látná el. A politikai államtitkár vezetésével egy megfigyelőbizottságot hoznának létre. Emellett koordinációs irodát is alakítanának azért, hogy a holland gazdák betelepülésének kockázatait csökkentsék. A tervezők javasolják, hogy az iroda az Agrárinnovációs Kht.-n belül alakuljon, három főmunkatárssal. Sőt, már a működési költségeket is kiszámolták, ami az átlagosan 300 ezer forintos havi fizetéssel és a külső szakértők díjaival együtt évente 21-22 millió forintra rúgna. A tervezet rámutat, hogy a holland agrárgazdaság egésze problémákkal küszködik, és minden ötödik farmer gondolkodik azon, hogy külföldre települjön át. A program készítői leszögezik: “ következtetésünk egyértelmű, javasoljuk, hogy Magyarország aktívan segítse elő nyugat-európai, elsősorban holland gazdák letelepedését.” Az e mellett szóló érvek között elsőként a példamutatást említi, vagyis hogy a holland gazdák példát mutathatnak a termelői összefogás, a szövetkezés módszereiben és gyakorlatában. Másodsorban kiemeli a tervezet, hogy a legkorszerűbb módszereket honosítanák meg Magyarországon, segítségükkel külföldi működőtőke érkezne a mezőgazdasági alaptevékenységbe, és időszakos bérmunkát biztosítana a magyar gazdáknak. Emellett az európai uniós csatlakozásunkra is jó hatással lehet a külföldiek betelepedése, ahogy a tervezet fogalmaz: “minden magyar érvelésnél erőteljesebb hatást fejthet ki egy itt élő, gazdálkodó vagy letelepedni próbáló EU-gazdálkodó véleménye.” A terv arról nem szól, hogy mikor kezdődne meg a holland gazdálkodók Magyarországra telepítése. Törvénytervezet az egységes vagyonkezelésről Egyértelmű felelősséget ígér Rövidesen beterjesztik a parlamentnek az egységes vagyonkezelési törvény tervezetét — mondta Stumpf István kancelláriaminiszter tegnap az OECD Privatizációs Tanácsadó Csoportjának budapesti konferenciáján. Ez rögzíti a kincstári és a vállalkozói vagyonkört, továbbá megadja a vagyon kezelési és hasznosítási szempontjait. 'iiiiiiiiHibnn A kormány célja az egységes állami vagyonpolitika kialakítása — hangsúlyozta a kancelláriaminiszter. Ennek érdekében áttekintik a teljes állami vagyontömeget, és hamarosan benyújtják a parlamentnek az egységes vagyonkezelési törvénytervezetét. A kormány tervei szerint az egységes vagyonkezelési koncepció végrehajtásával átláthatóbbá válik az állami vagyonkör, számon kérhetővé válnak a vagyonhasznosítás szempontjai, és ezáltal egyértelmű lesz a felelősség is. A miniszter szólt arról, hogy a korábban állami kézben lévő közel kétezer vállalat közül 1999 végére állami tulajdonban 205 működő cég maradt. Ezenkívül a minisztériumok 215 társaságban gyakorolják közvetlenül a tulajdonjogot, melyből 135 többségi állami tulajdon. Az ÁPV Rt.-nél lévő 205 társaság közül 98 a tartós állami tulajdonba sorolt. Az elmúlt év végén 144 vállalatban az ÁPV Rt. többségi vagy százszázalékos tulajdonnal bírt, amelyből 46 cég privatizálható. A magyar állami tulajdonban lévő vagyon jellegét, összetételét és szerepét tekintve hasonlít az OECD tagországaiéhoz— mondta Stumpf István. Az állami tulajdonosi arányok összehasonlításából kiderül, hogy a kincstári vagyon szélesebb Magyarországon, mert nagy mezőgazdasági földterületek tartoznak ebbe a körbe. A magyar állami vállalkozói vagyon nagysága pedig nem tér el jelentős mértékben. Az európai államok tulajdonszerkezetéhez képest a mezőgazdaságban, a személyszállításban és az erdőgazdaságokban jelentősebb az állami tulajdon aránya hazánkban. Ugyanakkor több ágazatban—például a távközlés, az energiaszolgáltatás és a pénzügy—a hazai állami szektor kisebb mértékű, mint számos EU-tagországban. Michael Klein, a Világbank igazgatója szerint több közép- és kelet-európai államban a magánosítás aránya egyes szektorokban meghaladja néhány nyugat-európai országét. Ezért ez utóbbiakhoz hasonlóan a piacgazdaság útjára lépett országokban is át kell gondolni az állam megváltozott szerepét. Ennek — a privatizációt követően — főleg a szabályozásban kell erősödnie. Az államnak a piacgazdaság szereplőinek mozgásterét segítő feladatokat kell felvállalnia. Átmenetileg akár csődgondnokságra is vállalkoznia kell bizonyos szektorok cégeinél. A világbanki szakember szerint az állam — a korábban nemzeti monopóliumként kezelt területeket részben eladva, illetve koncesszióban értékesítve — javíthatja a gazdaságban a versenyhelyzetet is. M.K. Folytatódnak a tárgyalások a fuvarozókkal Kétmilliárd címzett támogatásra jóváhagyta tegnapi ülésén a kormány a közlekedési miniszter és a fuvarozók érdekképviseletei által kötött megállapodást az üzemanyagok jövedéki adójának befagyasztásáról. Döntöttek a 3 százalékos nyugdíj-kiegészítésről és az önkormányzatok jövő évi címzett támogatásának elosztásáról is. Jóváhagyta a kormány azt a megállapodást, amelyet a közlekedési és vízügyi miniszter írt alá a fuvarozók érdekképviseleteivel — mondta Borókai Gábor szóvivő a kormány keddi ülése utáni sajtótájékoztatón, így a kormány nem tesz javaslatot a jövedéki adó emelésére addig, míg a nyersolaj világpiaci ára nem csökken hordónként 25 dollár alá. A megállapodás szerint az érdekképviseletek és a tárca munkacsoportot hoznak létre a fuvarozói támogatások kérdésének rendezésére. A kormány 300 millió forintot biztosítana a krízishelyzetbe került fuvarozóknak, míg az érdekképviseletek 5 milliárdot tartanak szükségesnek. Borókai elmondta: több forrásból csoportosítják majd át azt a 20 milliárd forint kiesést, amit a jövedéki adó emelésének elmaradása okoz. A kormány döntött a tervezettnél magasabb infláció miatti 3 százalékos idei nyugdíjkiegészítésről is. A döntés 35 milliárd forintot ró a költségvetésre. A visszamenőleges emelés ez év január 1-jétől 2,6 százalékos lesz, amelyet 0,4 százalékos kamattal egészítenek ki. Jóváhagyták a tegnapi ülésen a köztisztviselői életpályára vonatkozó törvénytervezetet. A vezető köztisztviselői posztokat a jövőben pályázat útján töltenék be, s létrehoznák a főtisztviselői kart. Valamennyi köztisztviselőnek, illetve vele egy háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatot kellene tennie, s ezt rendszeresen megismételnie. A köztisztviselők megemelt nyelvpótlékot, magasabb ruhapénzt és kéthavi illetménynek megfelelő pótlékot kapnának. A kormány javaslata értelmében 2002 februárjától hat hónapra csökkenne a kötelező sorkatonai szolgálat időtartama. Mintegy 2 milliárd forint állami támogatást kap fejlesztéseihez jövőre 31 önkormányzat, ha a kormány javaslatát jóváhagyja az Országgyűlés — jelentette ki Borókai Gábor. A szóvivő által felsorolt 31 önkormányzat között a kormánypárti vezetésűek mellett két szocialista irányítású és 9 független van. A támogatásra javasoltak között Borókai felsorolta Budapestet is. Kérdésünkre kiderült: Budapest — fideszes vezetésű—II. kerületi önkormányzatáról van szó. A kormányszóvivő a beruházási támogatásokkal kapcsolatban már a múlt héten elmondta: mivel a 2000. évi címzett támogatások elosztásakor az a vád érte a kormányt, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok minden igényét elutasította, ezért számvetést készítettek a jelenlegi helyzetről. A folyamatban lévő fejlesztésekre összesen 17,2 milliárd forintot kapnak a mostani ellenzék vezetése alatt álló önkormányzatok 35 beruházáshoz. A jelenlegi kormánypárti vezetésű helyhatóságoknak 23 építkezéshez 6,5 milliárd jut. A jelenlegi elosztás elsődleges szempontja az volt, hogy a tervezett beruházás reális költségigényű legyen, lehetőleg a legtöbb megye önkormányzata részesedjen a címzett támogatásokból, s egy helyhatóság csak egy fejlesztéshez kapjon ilyen segítséget — mutatott rá a szóvivő. Szabványok átvételére 3 millió euró Tét a piacon maradás A kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nem csak az európai piacokra jutását kell segíteni, hanem a piacon maradás feltételeit is meg kell teremteni. Ez elképzelhetetlen az EU- konform minősítési és szabványügyi rendszer nélkül—hangzott el tegnap egy konferencián. MUNKATÁRSUNKTÓL A gazdaság működő- és versenyképességének alapfeltétele a műszaki követelményrendszerek szabályozottsága, illetve annak hiteles igazolhatósága, hogy a szereplők valóban ezek szerint végzik tevékenységüket —hangsúlyozta Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar gazdaságért címmel rendezett tegnapi konferencián. Nem elegendő a kkv-k piacra jutását segíteni, az európai piacon maradás feltételeit is meg kell teremteni — tette hozzá. Az Országos Mérésügyi Hivatal célja, hogy a piacgazdaság igényeire épülő szolgáltató és együttműködő mérésügyi igazgatást alakítson ki — közölte Pákay Péter, a hivatal elnöke. Elhangzott: a Magyar Szabványügyi Testület ez év végéig az unió 10 ezer szabványának mintegy 80 százalékát átülteti a gyakorlatába, ami a teljes jogú tagság feltétele. A PHARE 3 millió euróval segíti az európai szabványok átvételét. 3 ---------NAP IpF KELTE-------Szeptember 21-én, csütörtök reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.00 között a Magyar ATV-n stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. A Nap-kelte tervezett témái: Miért váltották le a győri főiskola gyakorlóiskolájának igazgatónőjét? Segíthet-e az országgyűlési képviselő szülőtárs a többi szülőnek? A stúdióban: Lentner Marianna és Lentner Csaba. Csak megcsalva, vagy elhagyatva? Miért csak együttműködő partnernek tekinti a Békejobb mozgalmat az MDF? Kinn, padon: Pusztai Erzsébet; Saját pártja támadja leghevesebben az exminiszterelnököt? A Kereszttűzben: Horn Gyula. Máris tiltakoznak, máris félnek (?) az érintettek. Kende Péter újabb könyvet ír az orvosi műhibákról. Véres konkurenciaharc a hulladékszállításban. Miért verette meg az Averman Hungária Kft. igazgatója a konkurens Ereco fejlesztési igazgatóját, David McAllt?: Ébredjen vidáman! Megyesi Gusztáv jegyzete. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Aczél Endre Telefonszámunk az adás idején: 251-0519