Világgazdaság, 2000. október (32. évfolyam, 191/7955-211/7975. szám)

2000-10-17 / 202. (7966.) szám

8 ZÖLD HÍREK Új atomreaktorokkal pótolják Csernobilt Az Ukrajnai Zöldek Pártja tiltakozását fejezte ki a hmelnickiji és rivnei atomerőműben félbehagyott reaktorok befejezése miatt, mert az arra utal, hogy Ukrajna továbbra is semmibe veszi a csernobili leckét — áll a zöldek nyilatkozatában. A két atomerőműben a 90-es évek elején függesztették fel a munkála­tokat, de most az ukrán kormány a 90 százalé­kos készültségű reaktorblokkok befejezésével kívánja a csernobili erőmű december 15-i leállításával kieső energiát pótolni. (Unian) Cseh program az EU-normák teljesítésére . Csehországnak gondot okoz az Európai Unió környezetvédel­mi szabályainak bevezetése a magas költségek miatt, ezért az állam a következő tíz évre mintegy 7 milliárd eurót fordít a közösségi követelmények teljesítésére—mondta Milos Kuzvart cseh környezetvédelmi miniszter Margot Walström környezet­védelmi biztossal folytatott brüsszeli tárgyalásait követően. A legnagyobb hiányosságok a szennyvíztisztításban tapasztalha­tók, ezért a cseh kormány az összeg csaknem felét — mintegy 3 milliárd eurót — erre a területre kívánja fordítani. (VG) Terjed a bálnafigyelő turizmus A bálnák megfigyelése világszerte egyre nagyobb üzlet: mind több ország kapcsolódik be hasonló vállalkozásokba, s veszi rá a “szárazföldi” embereket a tengeri emlősök nyomon követésére. Az ame­rikai Massachusetts államban működő nemzetközi állatvédelmi alap adatai szerint a bálnafigyelő turisták száma ma már meghaladja a 9 millió főt. A bálnabámulók többsége amerikai, de Japánban is egyre népszerűbb az új szokás, ahol “tudományos kutatás” címszó alatt — évi 500 bálna lemészár­lásával —még most is folyik a hatalmas állatok vadászata. (AP) Étolaj hajtja a kukás­kocsikat Teljes kukáskocsi-flottáját átállítja étolajüzeműre az Egyesült Államok Szilícium-völgyében az egyik szemétszállító vállalat. A teherautókat kizárólag használt étolajból előállított “biodízel” hajtja majd, amely főként sült krumplit árusító kifőzdékből származik. A környezetet kevésbé terhelő motorokkal működ­tetett 95 kukás kocsi évente 22,7 tonna szennyeződéstől kíméli majd meg a levegőt. (MTI) Százmilliárdok az energiaszektorra Szennyezéscsökkentés koncepció nélkül Az eltérő számítások ellenére a Környezetvédelmi Miniszté­rium (KöM) és a zöldszervezetek abban egyetértenek: több száz milliárd forintos beruházásra van szükség a magyar ener­getikai szektorban az Európai Unió (EU) környezetvédelmi előírásainak teljesítéséhez. Az Energia Klub illetékese na­gyobb állami szerepvállalást sürget a környezetvédelmi fej­lesztések koordinálásában és finanszírozásában. 'l'l,'1111.1111,HM Mintegy 1000 milliárd forint­ra tehető az uniós környezetvé­delmi előírások teljesítéséhez a magyar energetikai szektorban szükséges beruházások össz­költsége —áll az Energia Klub közleményében. Ámon Ada, a zöldszervezet illetékese szerint a költségeket az indokolja, hogy a többségében elöregedett ener­giaipari létesítményeken több évtizede nem végeztek szennye­ződéskibocsátást csökkentő fej­lesztéseket, így a szén-, lignit-, valamint olaj- és pakuratüzelésű erőművek szén-dioxid-, kén-di­­oxid- és nitrogén-oxid-kibocsá­­tása jóval a ma érvényben lévő magyarországi és európai uni­ós határértékek felett van. A környezetvédelmi előírá­sok teljesítését a finanszírozás­ban való állami szerepvállalás és a központi koordináció hiá­nya is hátráltatja — állítja az Energia Klub illetékese, aki szerint alapvető állami feladat lett volna olyan költség-haszon elemzések elkészítése, amelyek koncepcionálisan összefoglal­nák, hogy a többségében ma­gánkézben lévő erőművek kö­zül melyeknél végezhetők el gazdaságosan a szükséges kör­nyezetvédelmi célú fejleszté­sek. A zöldszervezet munkatár­­ sa­z­á­ sa szerint azok az állami garan­ciák is hiányoznak, amelyek bevonhatnák a pénzintézeteket a gazdaságosan elvégezhető beruházások finanszírozásába. Jóval kisebbre becsüli a szük­séges fejlesztések költségeit a környezetvédelmi tárca. Csok­­nyai Istvánné, a KöM főtanács­adója elmondta, hogy Magyar­­ország az EU-val folytatott fel­vételi tárgyalások során vissza­vonta az energetikai szektorra vonatkozó korábban jelzett de­­rogációs igényét, így a csatlako­­zásig minden uniós kritériumot teljesíteni kell, aminek költsé­gei a tárca számításai szerint mintegy 290 milliárd forintra tehetők. Ez az összeg a csaknem 100 erőmű korszerűsítésén — valamint több létesítmény cse­réjén — kívül az energetikával összefüggő bányászat, hulla­dékelhelyezés és vízfelhaszná­lás környezetszennyezését csökkentő fejlesztések költsé-­ geit is tartalmazza. A főtanács­adó elmondta, hogy nem készült koncepció a beruházások álla­mi finanszírozására, mert a költ­­ségeket a vállalatoknak kell elő­teremteni, de a környezetvédel­mi alap célelőirányzathoz be le­het nyújtani pályázatokat a kör­nyezetvédelmi fejlesztéseket szolgáló beruházások finanszí­rozására. Az oldalt szerkeszti: Mucsányi Marianna VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP KÖRNYEZETÜNK Inflációgerjesztő hatástól tartanak az érdekvédelmi szervezetek Tárcagyeztetés a termékdíjról A jövő év tavaszán kerülhet a parlament elé a Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) ter­vezete, amely a jelenlegi díjak emelése mellett két újabb termékcsoportra is kiterjesztené a környezetvédelmi alap célelőirányzatban (kac) a legnagyobb bevételt jelentő termékdíja­kat. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a koncepció elfogadá­sának esélyét csökkentik a pártok körüli lobbicsoportok ellentétes érdekei. NÉMETH I. GERGELY A jövő év elejétől várhatóan csak “inflációkövető”, 5-6 szá­zalékos mértékben emelked­hetnek a jelentős környezet­­szennyezést okozó termékek után kivetett díjak, mert a nö­velés elfogadásához a termék­díjtörvény módosítása szüksé­ges — mondta Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédel­mi bizottságának elnöke. Karlovich Ágnes, a tárca köz­­gazdasági és költségvetési főosztályának vezetője el­mondta, hogy a KöM elkészí­tette tervezetét, amely a jelen­legi díjak jelentős emelése mel­lett az összeg két új termékcso­port — az információhordozó papírok, valamint a hígítók és egyéb oldószerek — után tör­ténő kivetését is tartalmazza. A tervezet jelenleg tárcakö­zi egyeztetésen van, s valószí­nűleg 2001 tavaszán kerülhet a parlament elé, de elfogadásá­nak esélyét—Illés Zoltán sze­rint — csökkenti, hogy az összes parlamenti párt körül megtalálhatók azok a kis és multinacionális vállalatokat egyaránt tömörítő lobbicsopor­tok, amelyek eddig is sikerrel akadályozták meg a jelentősebb díjemeléseket. A magyarországi környezet­politika gyengeségét mutatja, hogy nincs ökoadó, és kérdéses a környezetterhelési díj beve­zetése is, így egyelőre csak a termékdíjak jelenthetnek ösz­tönzést a környezetet kevésbé terhelő áruk termelésére — mondta a környezetvédelmi bi­zottság elnöke. Azonban a po­litikus szerint a­­ környezet­­védelmi programok finanszíro­zásának legfontosabb forrását jelentő p­iac legnagyobb be­vételét is jelentő termékdíjak összege jelenleg olyan ala­csony, hogy nincs valódi hatá­sa a piacra, ezért a jelenlegi dí­jakat a többszörösére kellene emelni. Ellenzi a termékdíj­ak emelé­sét a csomagolóipari szövetség. Baka Éva, a 76, csomagolóipar­ban érdekelt vállalatot tömörí­tő szövetség illetékese elmond­ta, hogy a termékdíjak nem je­lentenek valódi ösztönzést a környezetet kevésbé terhelő termelésre, mert a fizetés alól csak olyan magas újrahaszno­sítási arány után lehet mentesül­ni, amelyet még a nyugat-euró­pai országokban sem érnek el. A Magyar Lapkiadók Egyesü­lete elsősorban a termékdíjak inflációgerjesztő hatásától s az pénzromlást meghaladó lap­áremelkedéstől tart, ami a ki­sebb kiadók csődbe jutásához vezethet. Illés Zoltán cáfolta, hogy a jelenlegi termékdíj­ak megdup­­lázása jelentős inflációgerjesz­tő hatással járna, s szemléltetés­ként elmondta, hogy egy 70 fo­rintos tejföl árából 2,6 forintot tesz ki a csomagolás, s ebből— a műanyag termékek után kilo­grammonként 11 forintos ter­mékdíjat figyelembe véve — mindössze 5 fillér a termékdíj összege, aminek 100 százalé­kos emelése is mindössze 5 fil­léres áremelkedést vonhat maga után. Várható termékdíjbevételek 2000-ben Gumiabroncsok.....................2,285 Csomagolóeszközök...........4,081 Üzemanyagok.......................9,133 Akkumulátorok.............0,998 Kenőanyagok..............6,266 Hűtőberendezések.........0,984 Összesen..................23,748 Forrás: KÖM Nukleáris veszély a Kola-félszigeten Tengeralattjárókat áztat a sós víz Rendkívüli környezeti veszélyt jelentenek az orosz atomtengeralattjáró-flotta évek óta le­selejtezett, de azóta is a tengervízben málladozó hajói — állítja a Nukleáris Biztonság című orosz lap. A tengeralattjárók egy részéből még a kiégett fűtőelemeket sem távolították el, s az orosz haditengerészetnek a legszükségesebb karbantartások elvégzésére sincs pénze. MUNKATÁRSUNKTÓL A kimustrált orosz atom-ten­­geralattj­árók időzített bombák, s beláthatatlan környezeti káro­kat okozhatnak, ha nem kezdő­dik meg ennek a nukleáris roncshalmaznak a felszámolása — állítja a Bellona nevű nem­zetközi környezetvédő szerve­zet. Thomas Jandl, a szervezet amerikai ágának elnöke szerint az oroszországi Kola-félsziget térségében található a világ összes atomreaktorának egy­ötöde, amelyek döntő többsé­ge a leszerelt atom-tengeralatt­járókban van. A hajók egy ré­szét a haditengerészet már 15- 20 éve kivonta a hadrendből, de többségük azóta is a sós vízben ázik — őrizetlenül. A környe­zetvédelmi szervezet szerint a hadsereg — a pénzhiány miatt — még a legszükségesebb kar­bantartásokat sem végzi el a sugárzó hajótesteken. További környezeti kockáza­tot jelent, hogy a murmanszki haditengerészeti bázis körzeté­ben mintegy 30 ezer tonna nuk­leáris hulladék van elhelyezve rozsdás konténerekben és repe­dező betontartályokban. A Nukleáris Biztonság című orosz lap szerint a hajók egy ré­széből még a kiégett radioktív fűtőelemeket sem távolították el. A lap szerint az sem szeren­csésebb, ha ez megtörténik, mert az orosz haditengerészet a kiszerelt reaktorokat és a ra­dioaktív hulladékot gyakran a tengerbe süllyeszti. Az Egyesült Államok 1992- ben hárommilliárd dollárt irányzott elő a nukleáris meg­hajtású orosz tengeralattjárók ártalmatlanítására, de a kezde­ményezés csak az interkonti­nentális rakéták indítására al­kalmas stratégiai harceszkö­zökre érvényes, amelyek meg­felelőek lehetnek arra, hogy az amerikai kontinens biztonságát fenyegessék. A maradék 70 ki­öregedett tengeralattjáró sorsa teljesen bizonytalan, s ezek ár­talmatlanítása további egymil­­liárd dollárba kerülne. Aláírásgyűjtés indult a beruházás ellen Népszavazás dönt a hulladékégetőről A lakosság népszavazáson döntheti el, hogy épüljön-e hulla­dékégető mű a Nógrád megyei Cered határában. A tervek sze­rint mintegy 10 milliárd forintos beruházásról van szó. MUNKATÁRSUNKTÓL A ceredi önkormányzat a né­hány héten belül elkészülő kör­nyezetvédelmi hatástanulmány ismeretében népszavazást ír ki annak eldöntésére, megvaló­sulhat-e a beruházás, amelynek keretében egy évi 35 ezer ton­na kommunális hulladék elége­tésére alkalmas égetőmű is fel­épülne Cered határában. A kivitelezők szerint az ége­tőmű károsanyag-kibocsátása a magyarországi és európai uni­ós határértékek töredéke lenne, de a beruházás megosztja a he­lyi közvéleményt. A község pol­gármestere szerint a lakosság egy része attól tart, hogy az üze­meltetők az égetőben — a ter­vekkel ellentétben—a környe­zetet károsítva veszélyes hulla­dékot is ártalmatlanítanának, ezért a népszavazás kiírására vonatkozó önkormányzati ígé­ret ellenére aláírásgyűjtés indult a referendum megrendezéséért. A kivitelező Ecolnet Rt. a nyáron kereste meg a svájci tő­kéből megvalósuló ipari park tervével a ceredi polgármeste­ri hivatalt. Prekli László, a cég igazgatója elmondta, hogy a több lépcsőben megvalósuló beruházás keretében az égető mellett egy regionális hulladék­­lerakó, valamint egy csőszerelő és egy fafeldolgozó üzem léte­sülne. 2000. OKTÓBER 17. Évi kétmillió euró Indul az Élet program Magyarország 2001-től vehet részt az Európai Unió (EU) Life programjában, amelyből a pályázók környezetvédelmi célú projektek finanszírozá­sára szerezhetnek támoga­tást. A Környezetvédelmi Mi­nisztérium (KM) illetékese szerint 12-15 kisebb projekt számíthat közösségi pénzre. MUNKATÁRSUNKTÓL közösségi kezdeményezés­ként újabb uniós pályázati lehe­tőség nyílt meg környezetvé­delmi célú programok támoga­tására a csatlakozni kívánó or­szágok előtt. Magyarország 2001 elejétől vehet részt a Life programban, amelyet az uniós tagországok 1992-ben hoztak létre. Sudár János, a KM mun­katársa elmondta, hogy a támo­gatást kisebb környezetvédel­mi beruházásokra, a közösségi jogszabályok alkalmazására való felkészülésre, valamint természetvédelmi akciók finan­szírozására lehet felhasználni. A programból környezetvédel­mi célú projektek esetén a költ­ségek negyedét lehet pályázat útján elnyerni, míg természet­­védelmi akciók esetén a támo­gatás aránya elérheti a 75 szá­zalékot is. Az uniós források­ból megszerezhető összeg ará­nya ennél magasabb is lehet, mert a pályázók az EU PH­ARE- programjából is szerezhetnek támogatást a projektek finan­szírozására. Az EU a Life program finan­szírozására a 2000—2004 kö­zötti időszakra évi 600 millió eurót biztosít, aminek 6 száza­lékát a PHARE-programban részt vevő országok számára tartják fenn. Ebből Magyaror­szág — a KM illetékese szerint —évente mintegy 2 millió euró körüli összegre számíthat. A 2001-es támogatások el­nyerésére decemberig el kell készülnie a projektek terveinek, ezért a tárca szeptemberben ki­írta a pályázati lehetőséget. Magyarország az idei évtől vesz részt a SAVE II. elneve­zésű uniós támogatási prog­­ramban is, amelyből—többek között — a megújuló energia­­források kihasználását célzó projektek nyerhetnek pénzt. Pócs Miklós, a Gazdasági Mi­nisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy a programból a magyarországi pályázók évente mintegy 80 millió forin­tot szerezhetnek meg, de az idei évben egyetlen projekt sem nyert támogatást. 1* Az idén nem került friss víz a bédai holtágba Halpusztulás a Dunán Kétszázhuszonhárom mázsa hal pusztult el a Duna bédai holt­ágában, a horvát—magyar határ szomszédságában. A hor­gászok szerint a tragédiát feltehetően mezőgazdasági szennye­zés okozta, de ennek ellenkezőjét bizonyítják a vízkémiai vizs­gálatok, melyek oxigénhiányt állapítottak meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A Dél-dunántúli Környezet­védelmi Felügyelőség (DKF) vízkémiai vizsgálata alapján oxigénhiány okozta a tömeges halpusztulást a budai holtág­ban. A víz magas szervesanyag­tartalmára utal az is, hogy a holtág ezen részén elszaporod­tak a zöld algák. Figyelemre méltó, hogy olyan baktériumo­kat mutattak ki nagy mennyi­ségben, melyek kén-hidrogén­­fejlesztők. A baktériumok és a kék algák éjszaka csak oxigént fogyasztanak, ezért valószínű­­síthető, hogy a hajnali órákban oxigénhiányos a víz. Mindez az alacsony vízállás­nak köszönhető, hiszen a budai holtágba kizárólag egy sziv­­attyún keresztüljut víz a Du­nából. Ebben az évben egy csepp sem érkezett, ugyanis az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság élén ez év január­tól új igazgató van, aki beszün­tette az ingyenes vízátemelést. A napi harmincezer forintos dí­jat a mohácsi horgászok egye­sülete azonban nem tudja kifi­zetni, ezért, valamint az idei nagy szárazság miatt csökkent háromnegyedére a holtág víz­­mennyisége. Elsősorban nagy testű halak, busák, valamint amurok pusz­tultak, de harcsák és pontyok is áldozatul estek az oxigénhiány­nak, összesen 223 mázsa meny­­nyiségben.

Next