Világgazdaság, 2000. október (32. évfolyam, 191/7955-211/7975. szám)

2000-10-17 / 202. (7966.) szám

2000. OKTÓBER 17. Németh Miklós: türelmetlenség vagy dinamizmus? Figyelik a „politikai barométert” Az MSZP tisztújító kongresszusi felkészülésének jelenlegi fázisában az tűnik a legfontosabb kérdésnek, hogy Németh Miklós exminiszterelnök a pártot november végétől irányító csa­pat egyszerű tagja, vagy annak kapitánya lesz-e. Miközben a jelenlegi vezetés türelmetlen­nek tartja a politikust, mások éppen dinamizmusát dicsérik. Hl'IflUmfJlifT Az MSZP november 25— 26-i tisztújító kongresszusáig hátralévő negyven nap várha­tóan a “politikai barométer”, Németh Miklós főszereplésé­vel telik el. Az exminiszterel­nök hét végi bejelentései után ugyanis a párt jelenlegi vezeté­sének egyik fő feladata felmér­ni: az MSZP tagsága radikális, vagy óvatos megújulást óhajt, illetve akarja-e a szocialista miniszterelnök-jelölt haladék­talan megnevezését. A Világgazdaság által meg­kérdezett vezető szocialista politikusok zömének szavai­ból az derül ki, hogy a párt je­lenlegi irányítói — a Borsod megyei kezdeményezés ellené­re —elhalasztanák a kormány­fői poszt várományosának ki­választását. Úgy gondolják, a kérdést ugyan a novemberi kongresszus nem kerülheti meg, de csak egy hosszabb távú forgatókönyv kialakítása lenne napirenden. Eszerint az MSZP 2001-ben rendkívüli kong­resszuson döntene a személy­ről és a párt választási program­­járól. Az országos választmány vasárnapi, ezt pártoló “véle­ményfelmérő szavazása” arra látszik utalni, hogy ez az állás­pont egyelőre többségben van, de bizonyos politikusok —je­lezve, hogy a megyei tisztújí­tások még nem zajlottak le — nem tartják kizártnak a közhan­gulat változását. Annak ellené­ben pedig az országos elnökség vagy a választmány részéről politikai hiba lenne az alapsza­bály adta lavírozási lehetőséget kihasználni, hiszen az kétséges­sé tenné a testület tagj­ainak új­­­raválasztását. Egyelőre azonban a vezető politikusok jórésze taktikai hi­bának tartja Németh Miklós szombati bejelentéseit. Koráb­ban sokan arra számítottak — s ezt a tagság elvárásaként jel­lemezték —, hogy Kovács László pártelnök és az exkor­­mányfő megegyezik a közös teendőkről, s ezt mind a párt belső nyilvánossága, mind a közvélemény számára idejében világossá teszik. “Nem elég egységesnek lenni, annak is kell látszani” — fejlesztette tovább Kósáné Kovács Magda egykori kijelentését egy politikus. Most már mindazonáltal kevés esélyt látnak erre, hiszen Kovács László azzal, hogy a párt vá­lasztási és kormányprogram­ja elkészítésének irányítását aj­ánlotta volna Németh Miklós­nak, lényegében miniszterel­­nök-jelölti posztot javasolt szá­mára, ám a politikus erre úgy reagált: kettejük elképzelései­ről a kongresszus dolga lesz dönteni. Az MSZP vezetői Németh Miklóst a “háromlábú” párt­ról szóló ötletei miatt is bírál­ják. Különösen azt a kitéte­lét, hogy a novemberben meg­választandó, szerinte teljesen új elnökség egyetlen tagjának sem kell majd helyet kapnia a szocialista győzelem esetén fel­álló kormányban. “Az alapsza­bály voltaképpen árnyékkor­mányként feltételezi a pártel­nökséget” — fogalmazott egy politikus. Egyesek azt állítják, Németh Miklós — számára kedvező szituációban—akár a pártelnöki posztért is vállalná a megméretést. Ám azzal, hogy az exkormányfő szerint elkép­zelhető egy női vezető is a párt élén, egyértelművé tette: ebben a tisztségben Szili Katalint lát­ná szívesen. Eközben ugyanakkor a par­lamenti frakció némely tagjai dicsérik Németh Miklós dina­mizmusát, mert szerintük az MSZP vezetésével kapcsolatos vitát minél gyorsabban le kell zárni. “Sokan belátták, hogy a jelenlegi eredmény kevés lehet a választási győzelemhez, s bár a belső viták népszerűségvesz­téshez vezethetnek, 2002 tava­száig van még idő a párt felrá­zásához” — vélekednek. A kongresszusi felkészülés jelenlegi fázisában mindeneset­re az tűnik a legfontosabb kér­désnek, hogy Németh Miklós a csapat egyszerű tagja, vagy annak kapitánya lesz-e. Eb­ben kulcsszerepe lehet annak, hogy a politikus kiknek a támo­gatására számíthat. Ezzel kap­csolatos érdekesség, hogy egyesek — a vezető pozícióra szerintük nem pályázó—Horn Gyulát is Németh Miklós mö­gött sejtik. Németh Miklós Kovács László A közpénzek felhasználását vizsgálnák a szocialisták Székely szerdán már gyanúsított lehet Szerdán gyanúsítottként hallgathatja ki az ügyészség Székely Zoltán volt kisgazda, független parlamenti képviselőt, ha a parlament ma a várakozásoknak megfelelően felfüggeszti a mentelmi jogát. A Székely Zoltán és az ügyészséggel együttműködő vállalko­zó, Balla Dániel beszélgetéséről készült hangfelvétel szerint a képviselő pénzt követelt az üz­letembertől. MUNKATÁRSUNKTÓL Hangfelvétel, videofelvé­tel és tanúvallomás áll az ügyészség rendelkezésére annak bizonyítására, hogy Székely Zoltán volt kisgazda, független országgyűlési kép­viselő pénzt követelt Balla Dá­niel vállalkozótól annak érde­kében, hogy az üzletember a jö­vőben “nyerhessen” különbö­ző pályázatokon — derül ki a Legfőbb Ügyészség által az Or­szággyűlés mentelmi bizottsá­gának megküldött átiratból. Isépy Tamás, a bizottság elnö­ke lapunknak elmondta: egy­hangúlag javasolták az Ország­­gyűlésnek Székely Zoltán men­telmi jogának felfüggesztését, várakozásai szerint a plenáris ülés erről hasonló arányban dönt majd. Információink szerint Balla Dániel — több, csatornázással foglalkozó vállalkozás vezetője —maga rögzítette Székely Zol­tánnal folytatott korábbi meg­beszélését. Részint ez, a vizs­gálat elindítását is megalapozó felvétel áll az ügyészség rendel­kezésére. A pénzátadásról ugyanakkor videofelvétel is készült. Szakértők szerint élet­­szerűtlen Székely Zoltán azon állítása, miszerint Balla csak a múlt csütörtökön, azaz a pénz­átadás napján jelentkezett vol­na a nyomozóknál. A húszmil­liós összeg — amelyet a ható­ság biztosított a tranzakcióhoz — előteremtése, a bankók sor­számának jegyzőkönyvbe rög­zítése, esetleg a pénz megjelö­lése fizikailag is több időt igé­nyel. Ugyanakkor az ügyész­ségnek nyilvánvalóan vizsgál­nia kellett azt is, hogy a vesz­tegetés vagy zsarolás alapjául szolgáló, Balla által feltárt ügy­letek valósak-e. Amennyiben a parlament ma felfüggeszti — a napirend sze­rint várhatóan csak estefelé — Székely Zoltán mentelmi jogát, a képviselőt már szerdán gya­núsítottként hallgathatja ki az ügyészség. Elvileg őrizetbe vehetik, és akár előzetes letar­tóztatását is indítványozhatják a bíróságnak. A vesztegetési, zsarolási ügyekben ez az álta­lános hatósági gyakorlat, kér­dés azonban, hogy miután kö­zel egy hét eltelt a tettenérést követően, kell-e még attól tar­tani, hogy a képviselő szabad­lábon maradva akadályozhatná az eljárás menetét. Torgyán József és az Árva Peták Kft. hétfőn cáfolta Szé­kely Zoltán azon állítását, hogy a cég összesen 368 millió forin­tot kapott az FVM-től. Az ag­rárminiszter a parlamentben Kovács László szocialista frak­cióvezető napirend előtti fel­szólalására úgy reagált: “Egy­­ fővárosi kis- és közép­­vállalkozások 32 százaléka saját bevallása szerint is ke­rült már Valamilyen formá­ban korrupciós helyzetbe. A fővárosi kis- és közép­­vállalkozások 32 százaléka saját bevallása szerint is ke­rült már Valamilyen formá­ban korrupciós helyzetbe, vagy a cég ajánlotta fel, vagy egyenesen kérték a csúszó­pénzt. A Magyar Gallup In­tézet által az ENSZ és a ma­gyar igazságügyi tárca együttműködésében készí­tett, a hazai korrupciót fel­mérő kutatás szerint (VG, 2000. május 24.) a korrup­ciós helyzetbe került cégek nyolc százaléka minisztériu­mi tisztviselőknek, hat szá­zaléka ellenőröknek, négy százaléka pedig parlamenti képviselőknek is fizetett vagy fizethetett volna már. A felmérés szerint a magyar lakosság egyharmada véli úgy, hogy a parlamenti kép­viselők “külön pénzért, aján­dékért hajtják végre köte­lességüket”, árva petákot sem fizetett ki az FVM az Árva Peták Kft.-nek.” Az MSZP elnöke bejelentette, hogy a parlament és az Állami Számvevőszék átfogó vizsgá­latát kezdeményezik a közpén­zek törvénytelen felhasználásá­ról, “elsőként a jelek szerint leg­inkább érintett, kisgazda irányí­tású tárcáknál”. T­orgyán József később kiadott közleményében leszögezi: az Árva Peták Kft. “300 millió forintos pályáza­tát a minisztérium elutasítot­ta, a 68 millió forintos, egyéb­ként szakmailag megfelelő pá­lyázattal kapcsolatban szer­ződéskötésre és pénzkifizetés­re nem került sor, mert a kft. nem tudta benyújtani a szüksé­ges okiratokat”. Székely Zol­tán a kisgazdapártban elbur­jánzott panamák példájaként említette az Árva Peták Kft. ügyét, a cég felügyelőbizottsá­gának ugyanis tagja Várhelyi András, az FKGP frakcióveze­tő-helyettese. Az FKGP fekete napjai 2000. IX. 27. Nem számolt el 14 millió forinttal a földművelés­­ügyi tárca: egy magáncég által összegyűjtött, az árvízkárosultak számára szánt 14 millió forintot a minisztérium az egyik kisgaz­da főember közvetítésével a vajai Teréz Anya Egyesületnek utalta át. IX. 28. A sajtó felidézte, hogy Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium (HM) politikai államtitkára 1997-ben interpellált az olajügyek miatt letartóztatásban lévő energolos Csikós József érdekében. IX. 30. Havi nyolcszázezer forintot utalt át a HM a NATO- kommunikációs keretből a Kis Újság című kisgazdapártlap finanszírozására — írták meg a lapok. X. 13. Százmilliókat herdált el Pepó Pál minisztersége idején a Környezetgazdálkodási Intézet — derült ki az új igazgató vizsgálataiból a Magyar Hírlap információi alapján. A régi vezetés által okozott károk a félmilliárd forintot is elérhetik. X. 13. Vesztegetésen érték Székely Zoltánt, aki éppen húszmil­lió forintot vett át egy vállalkozótól, amikor a nyomozók rajta­ütöttek. X. 13. A nyilvánosság kizárásával, egy teljesen ismeretlen kis pécsi kft.-vel értékesíti az állami lisztkészlet egy részét a földmű­velési tárca, a malomipari cégeket szorítva ki a piacról — írta meg lapunk. X. 16. Nagy panamák vannak a kisgazdapártban, melyben a párt vezetői is érintettek — nyilatkozta a Népszavának Székely Zoltán a lebukása után. VILÁGGAZDASÁG 040­ ÜZLETI NAPILAP TÁRSADALOM HÍRSOROK Osztrák tartományfőnök az egyedi uniós elbírálásról Azt az országot, amely teljes lendületben van, nem kellene lefékezni — jelentette ki Erwin Proll, Alsó-Ausztria tarto­mányfőnöke hétfőn Budapesten újságírók előtt, Magyarország uniós csatlakozási folyamatára utalva. A tartományfőnök Mar­­tonyi János külügyminiszterrel folytatott megbeszélést köve­tően Erwin Proki kiemelte: az Európai Unió csatlakozási straté­giáját, tehát a tagjelölt országok kezelését nem csomagban, hanem egyenként kell megoldani. (MTI) Kiírják a pályázatot a dunai roncsok kiemelésére Hamarosan megkezdődhet a jugoszláviai hídroncsok kiemelé­sére kiírandó pályázat részleteinek kidolgozása, miután hétfői ülésén a budapesti székhelyű nemzetközi Duna Bizottság pro­jektbizottsága kinevezte a programot irányító igazgatót. Szabó Ottó, aki a Duna Bizottságban Magyarország állandó képvise­lője, elmondta: a­1 tagállam konszenzusos döntést hozott, mindannyian elfogadták, hogy a programigazgató Bernard Chevenez francia szakember legyen. A Duna Bizottság által 24,5 millió euróra becsült költségű munkálatok a pályázati kiírást és elbírálást követően már a télen megkezdődhetnek, és a tervek szerint jövő tavasszal befejeződhetnek. A költségek 85 százalékát az Európai Unió vállalta, a fennmaradó 15 százalé­kot a Duna Bizottság tagállamai fedezik. (MTI) Tüntetés lesz a budapesti cseh nagykövetség előtt Csendes tüntetést szervez a cseh nagykövetség előtt kedd este hat órakor B­udapesten a Mozgósítás a Prágai Tüntetésre (MPT) alkalmi tömörülés a Prágában letartóztatott és azóta is fogva tartott hét magyar fiatal kiengedéséért, valamint a cseh rendőr­ség brutalitása és a hatóságok jogsértése miatt. Sebestyén György, az MPT képviselője szerint a magyar kormány és hatóságok nem tesznek meg mindent azért, hogy a Prágában letartóztatott hét magyar fiatalt mielőbb szabadon engedjék. (MTI) 7 Házkutatást tartottak a biztosító székházában Adócsalás a Generalinál? Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai adócsalás gyanúja miatt házkutatást tartottak a Generali-Providencia Biztosító Rt.-nél. A biztosító az adócsalás gyanújára nem re­agált az üggyel kapcsolatos közleményében. MUNKATÁRSUNKTÓL Házkutatást tartottak a múlt héten az APEH-nyomozók a Generali-Providencia Biztosí­tónál — erősítették meg la­punknak az RTL Klub Híradó­jában is ismertetett hírt. Az adó­­nyomozók jelenleg ismeretlen tettes ellen adócsalás gyanúja miatt folytatnak eljárást. Infor­mációink szerint a büntetőügy azt követően kezdődött, hogy a már korábban megindult revi­zori ellenőrzés több, csalásra utaló visszásságot tárt fel a cég működésével kapcsolatban. A házkutatás során jelentős mennyiségű számlát és egyéb dokumentumot foglaltak le a nyomozók, ezek értékelése még folyamatban van. Ezt kö­vetően kerülhet sor arra, hogy a személyi felelősséggel kap­csolatos vizsgálatok alapján — amennyiben a csalás gyanúja továbbra is megalapozottnak tűnik — gyanúsítottként hall­gassák ki a társaság egyes mun­katársait. A biztosítótársaság lapunk megkeresésére nem cáfolta a házkutatás és az adócsalás mi­att folyó eljárás tényét. Pál­­völgyi Mátyás vezérigazgató la­punknak nem kívánt érdemben nyilatkozni, kizárólag az aláb­bi közlemény közzétételéhez járult hozzá: “A Generali-Pro­videncia Biztosító Rt. vezér­­igazgatója nem cáfolta, hogy a biztosítónál négy évet átfogó APEH-ellenőrzés zajlik. A vizsgálatnak természetesen van­nak tapasztalatai, amelyeket a jövőben be kell építeni a bizto­sító működésébe, és alkalmaz­ni kell a napi gyakorlatban. A Generali-Providencia Biztosító Rt. vezérigazgatója szerint a vizsgálat segítő és preventív jel­legű, így a részvénytársaság még hatékonyabban készülhet fel az európai uniós csatlakozásra. A vezérigazgató bízik abban, hogy az ellenőrzés tapasztalatainak felhasználásával a korábbiakhoz képest még hatékonyabb tevé­kenységet fognak kifejteni a biz­tosítottak érdekében.” Még nem végleges a tábornoki lista Nyolc név egyeztetése Nyolc honvédelmi minisztériumi és vezérkari tiszt javarészt tábornok sorsáról egyeztetnek a héten a Honvédelmi Minisz­tériumban (HM). Orbán Viktor a múlt héten írta át a honvé­delmi miniszter által készített listát. MUNKATÁRSUNKTÓL Kiszámíthatatlan, hányan lesznek végül, akik a módosí­tott elképzelés alapján más be­osztásba kerülnek, vagy nyug­díjba vonulnak — mondta el a Világgazdaságnak a HM egyik illetékese. Korábbi informá­ciónkat megerősítve közölte, hogy jelenleg nyolc tiszt sorsa kérdéses. Sem neveket, sem a kormányfői döntés indokait nem kívánta megosztani a nyil­vánossággal. A HM pénteken kibocsátott közleménye minden alapot nél­külözőnek nevezi azt az értesü­lést, amely szerit Makkai Sán­dor, Holló József és Dobó Pé­ter tábornok szakmai, illetve életviteli problémák miatt ke­rülne nyugállományba vagy a tervezettől eltérő más beosztás­ba. Az ok a tábornoki kar ma­ximált létszáma (42 plusz há­rom NATO-beosztás), amelyet figyelembe kell venni — áll a kommünikében. Nem cáfolták viszont sem a vezérkari főnök helyettesének, í­rhan­n­os tá­bornoknak az áthelyezésére vagy a Katonai Felderítő Hiva­tal főigazgatójának, Botz Lász­lónak a nyugdíjazására vonat­kozó publikációkat.

Next