Világgazdaság, 2000. október (32. évfolyam, 191/7955-211/7975. szám)
2000-10-17 / 202. (7966.) szám
2000. OKTÓBER 17. Németh Miklós: türelmetlenség vagy dinamizmus? Figyelik a „politikai barométert” Az MSZP tisztújító kongresszusi felkészülésének jelenlegi fázisában az tűnik a legfontosabb kérdésnek, hogy Németh Miklós exminiszterelnök a pártot november végétől irányító csapat egyszerű tagja, vagy annak kapitánya lesz-e. Miközben a jelenlegi vezetés türelmetlennek tartja a politikust, mások éppen dinamizmusát dicsérik. Hl'IflUmfJlifT Az MSZP november 25— 26-i tisztújító kongresszusáig hátralévő negyven nap várhatóan a “politikai barométer”, Németh Miklós főszereplésével telik el. Az exminiszterelnök hét végi bejelentései után ugyanis a párt jelenlegi vezetésének egyik fő feladata felmérni: az MSZP tagsága radikális, vagy óvatos megújulást óhajt, illetve akarja-e a szocialista miniszterelnök-jelölt haladéktalan megnevezését. A Világgazdaság által megkérdezett vezető szocialista politikusok zömének szavaiból az derül ki, hogy a párt jelenlegi irányítói — a Borsod megyei kezdeményezés ellenére —elhalasztanák a kormányfői poszt várományosának kiválasztását. Úgy gondolják, a kérdést ugyan a novemberi kongresszus nem kerülheti meg, de csak egy hosszabb távú forgatókönyv kialakítása lenne napirenden. Eszerint az MSZP 2001-ben rendkívüli kongresszuson döntene a személyről és a párt választási programjáról. Az országos választmány vasárnapi, ezt pártoló “véleményfelmérő szavazása” arra látszik utalni, hogy ez az álláspont egyelőre többségben van, de bizonyos politikusok —jelezve, hogy a megyei tisztújítások még nem zajlottak le — nem tartják kizártnak a közhangulat változását. Annak ellenében pedig az országos elnökség vagy a választmány részéről politikai hiba lenne az alapszabály adta lavírozási lehetőséget kihasználni, hiszen az kétségessé tenné a testület tagjainak újraválasztását. Egyelőre azonban a vezető politikusok jórésze taktikai hibának tartja Németh Miklós szombati bejelentéseit. Korábban sokan arra számítottak — s ezt a tagság elvárásaként jellemezték —, hogy Kovács László pártelnök és az exkormányfő megegyezik a közös teendőkről, s ezt mind a párt belső nyilvánossága, mind a közvélemény számára idejében világossá teszik. “Nem elég egységesnek lenni, annak is kell látszani” — fejlesztette tovább Kósáné Kovács Magda egykori kijelentését egy politikus. Most már mindazonáltal kevés esélyt látnak erre, hiszen Kovács László azzal, hogy a párt választási és kormányprogramja elkészítésének irányítását ajánlotta volna Németh Miklósnak, lényegében miniszterelnök-jelölti posztot javasolt számára, ám a politikus erre úgy reagált: kettejük elképzeléseiről a kongresszus dolga lesz dönteni. Az MSZP vezetői Németh Miklóst a “háromlábú” pártról szóló ötletei miatt is bírálják. Különösen azt a kitételét, hogy a novemberben megválasztandó, szerinte teljesen új elnökség egyetlen tagjának sem kell majd helyet kapnia a szocialista győzelem esetén felálló kormányban. “Az alapszabály voltaképpen árnyékkormányként feltételezi a pártelnökséget” — fogalmazott egy politikus. Egyesek azt állítják, Németh Miklós — számára kedvező szituációban—akár a pártelnöki posztért is vállalná a megméretést. Ám azzal, hogy az exkormányfő szerint elképzelhető egy női vezető is a párt élén, egyértelművé tette: ebben a tisztségben Szili Katalint látná szívesen. Eközben ugyanakkor a parlamenti frakció némely tagjai dicsérik Németh Miklós dinamizmusát, mert szerintük az MSZP vezetésével kapcsolatos vitát minél gyorsabban le kell zárni. “Sokan belátták, hogy a jelenlegi eredmény kevés lehet a választási győzelemhez, s bár a belső viták népszerűségvesztéshez vezethetnek, 2002 tavaszáig van még idő a párt felrázásához” — vélekednek. A kongresszusi felkészülés jelenlegi fázisában mindenesetre az tűnik a legfontosabb kérdésnek, hogy Németh Miklós a csapat egyszerű tagja, vagy annak kapitánya lesz-e. Ebben kulcsszerepe lehet annak, hogy a politikus kiknek a támogatására számíthat. Ezzel kapcsolatos érdekesség, hogy egyesek — a vezető pozícióra szerintük nem pályázó—Horn Gyulát is Németh Miklós mögött sejtik. Németh Miklós Kovács László A közpénzek felhasználását vizsgálnák a szocialisták Székely szerdán már gyanúsított lehet Szerdán gyanúsítottként hallgathatja ki az ügyészség Székely Zoltán volt kisgazda, független parlamenti képviselőt, ha a parlament ma a várakozásoknak megfelelően felfüggeszti a mentelmi jogát. A Székely Zoltán és az ügyészséggel együttműködő vállalkozó, Balla Dániel beszélgetéséről készült hangfelvétel szerint a képviselő pénzt követelt az üzletembertől. MUNKATÁRSUNKTÓL Hangfelvétel, videofelvétel és tanúvallomás áll az ügyészség rendelkezésére annak bizonyítására, hogy Székely Zoltán volt kisgazda, független országgyűlési képviselő pénzt követelt Balla Dániel vállalkozótól annak érdekében, hogy az üzletember a jövőben “nyerhessen” különböző pályázatokon — derül ki a Legfőbb Ügyészség által az Országgyűlés mentelmi bizottságának megküldött átiratból. Isépy Tamás, a bizottság elnöke lapunknak elmondta: egyhangúlag javasolták az Országgyűlésnek Székely Zoltán mentelmi jogának felfüggesztését, várakozásai szerint a plenáris ülés erről hasonló arányban dönt majd. Információink szerint Balla Dániel — több, csatornázással foglalkozó vállalkozás vezetője —maga rögzítette Székely Zoltánnal folytatott korábbi megbeszélését. Részint ez, a vizsgálat elindítását is megalapozó felvétel áll az ügyészség rendelkezésére. A pénzátadásról ugyanakkor videofelvétel is készült. Szakértők szerint életszerűtlen Székely Zoltán azon állítása, miszerint Balla csak a múlt csütörtökön, azaz a pénzátadás napján jelentkezett volna a nyomozóknál. A húszmilliós összeg — amelyet a hatóság biztosított a tranzakcióhoz — előteremtése, a bankók sorszámának jegyzőkönyvbe rögzítése, esetleg a pénz megjelölése fizikailag is több időt igényel. Ugyanakkor az ügyészségnek nyilvánvalóan vizsgálnia kellett azt is, hogy a vesztegetés vagy zsarolás alapjául szolgáló, Balla által feltárt ügyletek valósak-e. Amennyiben a parlament ma felfüggeszti — a napirend szerint várhatóan csak estefelé — Székely Zoltán mentelmi jogát, a képviselőt már szerdán gyanúsítottként hallgathatja ki az ügyészség. Elvileg őrizetbe vehetik, és akár előzetes letartóztatását is indítványozhatják a bíróságnak. A vesztegetési, zsarolási ügyekben ez az általános hatósági gyakorlat, kérdés azonban, hogy miután közel egy hét eltelt a tettenérést követően, kell-e még attól tartani, hogy a képviselő szabadlábon maradva akadályozhatná az eljárás menetét. Torgyán József és az Árva Peták Kft. hétfőn cáfolta Székely Zoltán azon állítását, hogy a cég összesen 368 millió forintot kapott az FVM-től. Az agrárminiszter a parlamentben Kovács László szocialista frakcióvezető napirend előtti felszólalására úgy reagált: “Egy fővárosi kis- és középvállalkozások 32 százaléka saját bevallása szerint is került már Valamilyen formában korrupciós helyzetbe. A fővárosi kis- és középvállalkozások 32 százaléka saját bevallása szerint is került már Valamilyen formában korrupciós helyzetbe, vagy a cég ajánlotta fel, vagy egyenesen kérték a csúszópénzt. A Magyar Gallup Intézet által az ENSZ és a magyar igazságügyi tárca együttműködésében készített, a hazai korrupciót felmérő kutatás szerint (VG, 2000. május 24.) a korrupciós helyzetbe került cégek nyolc százaléka minisztériumi tisztviselőknek, hat százaléka ellenőröknek, négy százaléka pedig parlamenti képviselőknek is fizetett vagy fizethetett volna már. A felmérés szerint a magyar lakosság egyharmada véli úgy, hogy a parlamenti képviselők “külön pénzért, ajándékért hajtják végre kötelességüket”, árva petákot sem fizetett ki az FVM az Árva Peták Kft.-nek.” Az MSZP elnöke bejelentette, hogy a parlament és az Állami Számvevőszék átfogó vizsgálatát kezdeményezik a közpénzek törvénytelen felhasználásáról, “elsőként a jelek szerint leginkább érintett, kisgazda irányítású tárcáknál”. Torgyán József később kiadott közleményében leszögezi: az Árva Peták Kft. “300 millió forintos pályázatát a minisztérium elutasította, a 68 millió forintos, egyébként szakmailag megfelelő pályázattal kapcsolatban szerződéskötésre és pénzkifizetésre nem került sor, mert a kft. nem tudta benyújtani a szükséges okiratokat”. Székely Zoltán a kisgazdapártban elburjánzott panamák példájaként említette az Árva Peták Kft. ügyét, a cég felügyelőbizottságának ugyanis tagja Várhelyi András, az FKGP frakcióvezető-helyettese. Az FKGP fekete napjai 2000. IX. 27. Nem számolt el 14 millió forinttal a földművelésügyi tárca: egy magáncég által összegyűjtött, az árvízkárosultak számára szánt 14 millió forintot a minisztérium az egyik kisgazda főember közvetítésével a vajai Teréz Anya Egyesületnek utalta át. IX. 28. A sajtó felidézte, hogy Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium (HM) politikai államtitkára 1997-ben interpellált az olajügyek miatt letartóztatásban lévő energolos Csikós József érdekében. IX. 30. Havi nyolcszázezer forintot utalt át a HM a NATO- kommunikációs keretből a Kis Újság című kisgazdapártlap finanszírozására — írták meg a lapok. X. 13. Százmilliókat herdált el Pepó Pál minisztersége idején a Környezetgazdálkodási Intézet — derült ki az új igazgató vizsgálataiból a Magyar Hírlap információi alapján. A régi vezetés által okozott károk a félmilliárd forintot is elérhetik. X. 13. Vesztegetésen érték Székely Zoltánt, aki éppen húszmillió forintot vett át egy vállalkozótól, amikor a nyomozók rajtaütöttek. X. 13. A nyilvánosság kizárásával, egy teljesen ismeretlen kis pécsi kft.-vel értékesíti az állami lisztkészlet egy részét a földművelési tárca, a malomipari cégeket szorítva ki a piacról — írta meg lapunk. X. 16. Nagy panamák vannak a kisgazdapártban, melyben a párt vezetői is érintettek — nyilatkozta a Népszavának Székely Zoltán a lebukása után. VILÁGGAZDASÁG 040 ÜZLETI NAPILAP TÁRSADALOM HÍRSOROK Osztrák tartományfőnök az egyedi uniós elbírálásról Azt az országot, amely teljes lendületben van, nem kellene lefékezni — jelentette ki Erwin Proll, Alsó-Ausztria tartományfőnöke hétfőn Budapesten újságírók előtt, Magyarország uniós csatlakozási folyamatára utalva. A tartományfőnök Martonyi János külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követően Erwin Proki kiemelte: az Európai Unió csatlakozási stratégiáját, tehát a tagjelölt országok kezelését nem csomagban, hanem egyenként kell megoldani. (MTI) Kiírják a pályázatot a dunai roncsok kiemelésére Hamarosan megkezdődhet a jugoszláviai hídroncsok kiemelésére kiírandó pályázat részleteinek kidolgozása, miután hétfői ülésén a budapesti székhelyű nemzetközi Duna Bizottság projektbizottsága kinevezte a programot irányító igazgatót. Szabó Ottó, aki a Duna Bizottságban Magyarország állandó képviselője, elmondta: a1 tagállam konszenzusos döntést hozott, mindannyian elfogadták, hogy a programigazgató Bernard Chevenez francia szakember legyen. A Duna Bizottság által 24,5 millió euróra becsült költségű munkálatok a pályázati kiírást és elbírálást követően már a télen megkezdődhetnek, és a tervek szerint jövő tavasszal befejeződhetnek. A költségek 85 százalékát az Európai Unió vállalta, a fennmaradó 15 százalékot a Duna Bizottság tagállamai fedezik. (MTI) Tüntetés lesz a budapesti cseh nagykövetség előtt Csendes tüntetést szervez a cseh nagykövetség előtt kedd este hat órakor Budapesten a Mozgósítás a Prágai Tüntetésre (MPT) alkalmi tömörülés a Prágában letartóztatott és azóta is fogva tartott hét magyar fiatal kiengedéséért, valamint a cseh rendőrség brutalitása és a hatóságok jogsértése miatt. Sebestyén György, az MPT képviselője szerint a magyar kormány és hatóságok nem tesznek meg mindent azért, hogy a Prágában letartóztatott hét magyar fiatalt mielőbb szabadon engedjék. (MTI) 7 Házkutatást tartottak a biztosító székházában Adócsalás a Generalinál? Az APEH Bűnügyi Igazgatóságának munkatársai adócsalás gyanúja miatt házkutatást tartottak a Generali-Providencia Biztosító Rt.-nél. A biztosító az adócsalás gyanújára nem reagált az üggyel kapcsolatos közleményében. MUNKATÁRSUNKTÓL Házkutatást tartottak a múlt héten az APEH-nyomozók a Generali-Providencia Biztosítónál — erősítették meg lapunknak az RTL Klub Híradójában is ismertetett hírt. Az adónyomozók jelenleg ismeretlen tettes ellen adócsalás gyanúja miatt folytatnak eljárást. Információink szerint a büntetőügy azt követően kezdődött, hogy a már korábban megindult revizori ellenőrzés több, csalásra utaló visszásságot tárt fel a cég működésével kapcsolatban. A házkutatás során jelentős mennyiségű számlát és egyéb dokumentumot foglaltak le a nyomozók, ezek értékelése még folyamatban van. Ezt követően kerülhet sor arra, hogy a személyi felelősséggel kapcsolatos vizsgálatok alapján — amennyiben a csalás gyanúja továbbra is megalapozottnak tűnik — gyanúsítottként hallgassák ki a társaság egyes munkatársait. A biztosítótársaság lapunk megkeresésére nem cáfolta a házkutatás és az adócsalás miatt folyó eljárás tényét. Pálvölgyi Mátyás vezérigazgató lapunknak nem kívánt érdemben nyilatkozni, kizárólag az alábbi közlemény közzétételéhez járult hozzá: “A Generali-Providencia Biztosító Rt. vezérigazgatója nem cáfolta, hogy a biztosítónál négy évet átfogó APEH-ellenőrzés zajlik. A vizsgálatnak természetesen vannak tapasztalatai, amelyeket a jövőben be kell építeni a biztosító működésébe, és alkalmazni kell a napi gyakorlatban. A Generali-Providencia Biztosító Rt. vezérigazgatója szerint a vizsgálat segítő és preventív jellegű, így a részvénytársaság még hatékonyabban készülhet fel az európai uniós csatlakozásra. A vezérigazgató bízik abban, hogy az ellenőrzés tapasztalatainak felhasználásával a korábbiakhoz képest még hatékonyabb tevékenységet fognak kifejteni a biztosítottak érdekében.” Még nem végleges a tábornoki lista Nyolc név egyeztetése Nyolc honvédelmi minisztériumi és vezérkari tiszt javarészt tábornok sorsáról egyeztetnek a héten a Honvédelmi Minisztériumban (HM). Orbán Viktor a múlt héten írta át a honvédelmi miniszter által készített listát. MUNKATÁRSUNKTÓL Kiszámíthatatlan, hányan lesznek végül, akik a módosított elképzelés alapján más beosztásba kerülnek, vagy nyugdíjba vonulnak — mondta el a Világgazdaságnak a HM egyik illetékese. Korábbi információnkat megerősítve közölte, hogy jelenleg nyolc tiszt sorsa kérdéses. Sem neveket, sem a kormányfői döntés indokait nem kívánta megosztani a nyilvánossággal. A HM pénteken kibocsátott közleménye minden alapot nélkülözőnek nevezi azt az értesülést, amely szerit Makkai Sándor, Holló József és Dobó Péter tábornok szakmai, illetve életviteli problémák miatt kerülne nyugállományba vagy a tervezettől eltérő más beosztásba. Az ok a tábornoki kar maximált létszáma (42 plusz három NATO-beosztás), amelyet figyelembe kell venni — áll a kommünikében. Nem cáfolták viszont sem a vezérkari főnök helyettesének, írhannos tábornoknak az áthelyezésére vagy a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójának, Botz Lászlónak a nyugdíjazására vonatkozó publikációkat.