Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)
2001-02-27 / 41. (8056.) szám
2001. FEBRUÁR 27.VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP. Ellentmondó állítások a villamosvásárlás törvényességéről Patthelyzet a fővárosban A SZDSZ kész a fővárosi együttműködés megújítására, ha az MSZP eláll a hannoveri villamosok megvásárlásától és a két frakció megállapodik a költségvetésről. A főpolgármester a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordul a törvénysértőnek tartott villamosvásárlás miatt. Az MSZP nem tud jogsértésről, és nem lát okot véleménye megváltoztatására. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP-frakció mondta fel a fővárosi koalíciót, amikor az SZDSZ véleményét figyelmen kívül hagyva a Fidesszel összefogva megszavazta a használt hannoveri villamosok megvásárlását —foglalt állást tegnap a szabad demokraták fővárosi frakciója. Böhm András, a képviselőcsoport vezetője bejelentette: vasárnap jutottak olyan információkhoz, amelyek alapján úgy látják, a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság (BKV) a villamosvásárlás előkészítése kapcsán súlyosan megsértette a közbeszerzési törvényt. A főpolgármester emiatt a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordul. Demszky Gábor a törvényességi áttekintéssel együtt terjeszti ismét a közgyűlés elé a hannoveri villamosok ügyét, s azt az MSZP sem akarhatja, hogy a főváros jogsértő döntést hozzon — szögezte le Bőhm András. A frakcióvezető szerint az SZDSZ kész az együttműködés megújítására az MSZP-vel. Ennek lehetséges formájával kapcsolatban csak annyit mondott: az SZDSZ már a tavalyi koalíciós válság során is elképzelhetőnek tartotta volna a lazább együttműködést, de az MSZP ragaszkodott a szerződés megújításához. Bőhm András állítása szerint az SZDSZ most sem zárkózik el a koalíció visszaállítása elől, ehhez azonban az szükséges, hogy az MSZP mondjon le villamosvásárlásról, és a szabad demokratákkal szavazzon a költségvetésről. Csúsztatásnak tartja az SZDSZ törvénysértéssel kapcsolatos bejelentését Vajda Pál. A villamosvásárlást szorgalmazó szocialista főpolgármesterhelyettes kifejtette: a főváros vezetői értekezlete tavaly novemberben felhatalmazta a BKV-t a kereskedelmi tárgyalások megkezdésére. A törvény szerint ezt a cég nem tehette meg közbeszerzési eljárás indítása nélkül. A BKV értesítette a közbeszerzési döntőbizottságot a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásról, és a testület nem emelt kifogást. Vajda Pál a kétségek eloszlatása érdekében felkérte a főjegyzőt, hogy a városháza független vizsgálóbiztosa soron kívül tekintse át az eljárást. Az MSZP változatlanul úgy gondolja, hogy nem mondta fel a koalíciót, s még mindig nem kapott értesítést az SZDSZ álláspontjáról és szándékairól— ismételte meg tegnap Gy. Németh Erzsébet. A szocialista frakció vezetője kijelentette: nem tudnak törvénysértésről, és nem látnak okot korábbi véleményük megváltoztatására. Az MSZP-frakció egyébként tegnap délután kezdte a koalíciós válsággal kapcsolatos álláspontjának kialakítását, illetve az idei költségvetéssel kapcsolatos módosító indítványainak megvitatását. Az ülés lapzártánkkor még tartott. (Jegyzet a 12. oldalon) SZDSZ-es törvényjavaslat a korrupcióról “Az elmúlt esztendőkben már történtek erőfeszítések arra, hogy növekedjen a korrupciós cselekmények felderítésének eredményessége, ez azonban a korrupció alapjait mégsem képes felszámolni”—hangzott el az SZDSZ tegnapi sajtótájékoztatóján. Hack Péter és Szent- Iványi István törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez “a kormányzati szintű korrupció elterjedésének megakadályozására”, amely nyolc jogszabály módosítását jelentené, és öt területet érint. Hack Péter elmondta: a közbeszerzésekről szóló törvény módosítása, a bankok konszolidálása, a kampányfinanszírozás, az összeférhetetlenségi szabályok és az államháztartási törvény módosítása áll a javaslat középpontjában. Magyar Bálint, az SZDSZ volt elnöke kiemelte: a kormány korrupció elleni törvényjavaslatának néhány pontját támogatják ugyan, de az “alapvetően nem a nagyszabású visszaéléseket tárgyalja, inkább álmegoldásokat kínál a kisebb méretű korrupciók ellen”. (VG) Elektronikus aláírások: még egy év a minősített biztonságig Országgyűlés előtt az e-szignó A kormány benyújtotta az Országgyűléshez az elektronikus aláírásról szóló törvényt, amelyet a képviselők várhatóan a tavaszi ülésszak idején elfogadnak. A bíróság előtt teljes bizonyító erejűnek tekintett, minősített biztonságú “e-szignó” használatához szükséges feltételek megteremtése még további egy évet vehet igénybe. DUDÁS GERGELY A tervek szerint ősszel léphet hatályba az elektronikus aláírásról szóló törvény, így még az idén bíróság elé kerülhetnek az első olyan perek, melyekben a felek elektronikus úton kötött megállapodásokat vitatnak. Az elektronikus aláírások használatának elvileg ma sincs akadálya, azonban a törvény hiányában ezekre egy esetleges konfliktus esetén a bíróság előtt nem lehet hivatkozni. Ezért e-szignót ma döntően csak kisebb jelentőségű ügyleteknél, esetleg vállalatcsoportokon belüli tranzakcióknál, konzultációknál használnak. A törvényjavaslat — az EU- irányelveknek megfelelően — három biztonsági kategóriájú elektronikus aláírást ismerne el: “egyszerű” e-szignónak minősül minden olyan aláírás, amely nem alkalmas arra, hogy biztonságosan azonosítsa az aláíró személyét, illetve azt, hogy az aláírt szöveg, dokumentum nem változott az aláírást követően. Ez utóbbi két követelménynek is megfelelő aláírás lenne a fokozott biztonságú e-szignó, illetve a minősített elektronikus aláírás. Mindkettő lényege, hogy az aláíró az úgynevezett hitelesítésszolgáltató cégektől két kódot kap: az egyik a csak általa ismert privátkód, amelynek segítségével aláírja az iratot, a másik egy nyilvános, bárki számára hozzáférhető kulcs. Utóbbi révén a címzett, illetőleg bárki megállapíthatja, hogy az adott iratot ténylegesen a feladó szignálta-e. A kulcsok kiadására, az ezzel kapcsolatos eljárásra az EU-irányelvnek megfelelően piaci alapon létrejövő szolgáltatók jogosultak. A fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírás között az alapvető különbség, hogy ez utóbbi a jövőben a bíróságok előtt teljes bizonyító erővel bírna. Ez azt jelenti, hogy az ilyen módon szignált dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban a bíróság az ellenkező bizonyításig automatikusan mindent hitelesnek tekint. A fokozott biztonságú aláírások esetén viszont a bíróságnak szakértők bevonásával kell megállapítania, melyik félnek van igaza. A megkülönböztetett jogi hatás miatt a törvénytervezet szerint minősített e-szignóhoz szükséges kulcsokat csak az erre állami felhatalmazással rendelkező hitelesítésszolgáltató cégek adhatnának ki. A felhatalmazás a Hírközlési Főfelügyelethez tartozó új szervtől nyerhető, miután az a szolgáltatással kapcsolatos teljes ügymenetet ellenőrizte. Ebbe beletartozik az ügyfelek megfelelő azonosítása, az adatkezelés biztonsága, de a szolgáltatónak egyfajta garanciát kell vállalnia alkalmazottaira is. Miután az aláírások hitelesítésével kapcsolatos technikai szabványok gyakran változhatnak, a jogszabály ezekre külön nem tér ki, ám a jogosítvány kizárólag az EU- ban elfogadott technikai eljárásokat engedi alkalmazni. A törvénytervezet az elektronikus aláírással kapcsolatos jogi szabályozás kereteit biztosítja, azok gyakorlati alkalmazásához még számos kormány-, illetve miniszteri rendelet elkészítése és kiadása szükséges, így a minősített aláírások kiadásához szükséges felhatalmazásokat várhatóan legkorábban egy év múlva kaphatják meg a szolgáltatók, amelyek azonban —ha a törvény hatályba lép— már akár az ősszel ajánlhatják az alacsonyabb kategóriájú szignókhoz szükséges technikai megoldásokat. TÁRSADALOM Belső viták a gyulai Fidesz-csoportban Kizárhatják a polgármestert A gyulai polgármester kizárását kezdeményezte a pártból a Fidesz városi szervezete. Álláspontjuk szerint Dancs László az eltelt két év alatt nem tudott ütőképes “kormányzati” többséget kialakítani a testületen belül. A közgyűléseken ad hoc döntések születnek, amelyek sokszor nem egyeznek a koalíció programjával —jelentette ki lapunknak Szelezsán Róbert elnök. RÁKÓCZI GABRIELLA Déncs László szerint nincs ok arra, hogy kizárják őt a Fideszből, amennyiben ez megtörténne, bírósághoz fordul jogorvoslatért. A polgármester a Világgazdaságnak azt mondta: a 24 tagú városi testületben az őt támogató “koalíció” három fideszes és három MDF-es politikus révén mindössze hat főt számlál, s a kisgazdákkal együtt is csupán kilencen vannak. Ezzel szemben a városi civil szervezetek tíz, az MSZP hat mandátummal bír. Ilyen összetételű testületben nem lehet a párt által elvárt koalíciós többséget összekovácsolni—fogalmazott Dancs László. Kifejtette: a kizárásával kapcsolatos értekezletre meg sem hívták, arról csak néhány nappal később, nem hivatalos forrásból értesült. Szelezsán Róbert városi elnök a kizárást kezdeményező 12 aláíró nevében kijelentette: Déncs László 1998-ban Fidesz—KDNP—MDF közös jelöltként nyerte el tisztségét, amikor a választók a három párt közös programjára szavaztak. Ennek ellenére az őt támogató pártok önkormányzati képviselőit a polgámester nem vonja be a döntés-előkészítő munkákba, és személyi kérdésekben sem tanácskozik velük — állította. Fidesz-tagként nem vesz részt a párt munkájában, a városi és a megyei szervezettel sem tart kapcsolatot. A gyulai Fideszelnök szerint a nem kellőképpen egyeztetett előterjesztések miatt szavazta le a testület a gyulai inkubátorház-pályázatot, s hasonló okból hosszú idő óta nem sikerül Gyulán megvalósítani az intézményracionalizálást. A politikus állítja: ki lehetett volna alakítani az ütőképes jobboldali többséget is, mivel több civil szervezet a Fidesz, az MDF és a KDNP közös programjával szimpatizál. A Dancs László kizárását kezdeményező javaslat 15 napon belül a megyei választmány elé kerül, amely meghallgatja a polgármestert, s ezt követően hoz döntést. Domokos László, a Fidesz megyei elnöke a kezdeményezésről úgy vélekedett: ha a helyi csoport úgy látja, a polgárok, a városlakók érdekeit a polgármester nem képviseli jól, és ezt tényekkel is alá tudja támasztani, a csoportnak kötelessége kérdőre vonni őt. A polgármestert és a testületet a lakosság 1998-ban a meghirdetett választási program feladatainak végrehajtásával bízta meg, s az abban foglaltak teljesítése a polgármester kötelessége — tette hozzá a politikus. Kovács László az MSZP terveiről Az MSZP a jövőben aktívabban reagál a politikai változásokra, de legfőképpen saját elképzeléseinek bemutatására koncentrál —jelentette ki Kovács László pártelnök. A politikus elmondta, egy tíz hónapos programsorozat keretében havonta mindig más-más témával foglalkoznak majd. (MTI) Csendes nap az FKGP-ben Az FKGP Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete tegnap Orbán Viktorhoz írott levelében Tamás Károly miniszteri kinevezése mellett lobbizott, a hevesi Torgyán Józsefet biztosította támogatásáról, a borsodi pedig megismételte, hogy Gyimóthy Géza alelnök és Bernáth Varga Balázs főtitkár a múlt héten erőszakkal foglalta el a miskolci FKGP-irodát. (MTI) Meghallgatták a dunai kormánybiztost Kedvezően változott a szlovák fél megítélése a bős—nagymarosi kérdéskörről—tájékoztatta a parlament környezetvédelmi bizottságának tagjait Székely László. A dunai kormánybiztos a testület ülésén a legutóbbi tárgyalások eredményeit összefoglalva elmondta: a szlovákok tudomásul vették, hogy a folyó magyarországi szakaszán nem épül erőmű. (MTI) Felmérés a régió kormányairól Lengyel-, Cseh- és Magyarországon, valamint Ukrajnában a többség kedvezőtlenül, míg Szlovéniában, Oroszországban és Litvániában kedvezően nyilatkozott kormánya teljesítményéről — derül ki abból a felmérésből, amelyet több közép- és kelet-európai országban egyidejűleg végeztek el. A PAP lengyel hírügynökség által nyilvánosságra hozott, ez év januárjában elkészített közvélemény-kutatás szerint a legjobb osztályzatot a szlovén társadalom állította ki: 72 százalékuk elégedett a kabinettel, s csak 18 százalékuk elégedetlen. A három vizsgált visegrádi országnál fordított az arány: Magyarországon 49 százalék a kormányt negatívan megítélők aránya, ez a szám Csehországban 52, Lengyelországban 62 százalék. Az Orbán Viktor vezette kabinetről a megkérdezettek 40 százaléka nyilatkozott kedvezően, Jerzy Buzek kormányáról azonban már csak 24, míg Milos Zeman csapatáról 29 százaléknak volt jó véleménye. Ukrajnában 51 százalék bírálja, s csak 34 százalék ismeri el Viktor Juscsenko kormányának teljesítményét. Oroszországban a megkérdezettek 39 százaléka kedvezően, 29 százaléka kedvezőtlenül nyilatkozott Mihail Kaszjanov kabinetjéről. A litvánok 40 százalékának tetszik Rolandas Paksas kormánya, 26 százalékuk ezzel ellentétes véleményen van. (MTI) Felbecsültetik a képviselők anyagi helyzetét Benyújtatlan vagyonnyilatkozatok Igazságügyi szakértők vizsgálják meg, hogy az egyes képviselők vagyonnyilatkozataiban feltüntetett értékek milyen arányban állnak az illető honatya felvett tiszteletdíjával és egyéb, bejelentett jövedelmével. A parlament vagyonvizsgáló bizottsága által megszabott határidő lejárta előtt két nappal csupán a képviselők 15 százaléka adta le nyilatkozatait. Szerdán jár le az a határidő, ameddig a képviselők eddigi vagyonnyilatkozataikat, valamint jelenlegi vagyoni helyzetükről szóló bevallásukat eljuttathatják a parlament illetékes bizottságának. Az előtt két nappal a 385 honatya közül alig több mint hatvanan tettek eleget a kormánypárti többséggel elfogadott határozatnak. A MIÉP- frakció minden tagja elküldte iratait a testületnek, az MSZP- ből egy honatya, az SZDSZ-ből egy sem cselekedett így — tájékoztatta a Világgazdaságot Répássy Róbert, a bizottság fideszes elnöke. Emlékezetes, a testület létrehozását még Torgyán József indítványozta, válaszul a “villaépítési” ügye kapcsán őt ért támadásokra. A Fidesz a vizsgálóbizottság létrehozása mellett foglalt állást, a testület azonban csak “csonkán” működhet, mivel abba nem delegált tagot az MSZP, az SZDSZ és az MDF sem. Répássy Róbert elmondta még: májusban készül el jelentésük, addig folyamatosan felszólítják a képviselőket, hogy tegyenek eleget kötelezettségükek. Leghamarabb a bizottság március 2-i ülésén derül ki, kik azok, akik nem terjesztették a testület elé vagyonnyilatkozataikat. Ekkor a bizottság nyilvánosságra hozza a névsort. A tegnapi ülésen a bizottság igazságügyi szakértők felkérése mellett döntött, akik a rendelkezésre álló iratok alapján mai áron számítva megbecsülik majd a képviselők vagyonát. Megvizsgálják emellett azt is, hogy az egyes nyilatkozatok között eltelt időben a vagyoni helyzetükben milyen mértékű változás állt be. A szakértői vizsgálat kiterjed arra, hogy az illető honatya eddig felvett tiszteletdíja és egyéb bejelentett jövedelme milyen arányban áll vagyoni helyzetével. A bizottság az ezzel kapcsolatos megállapításokat tartalmazó, nyilvános jelentést tesz majd le a parlament asztalára.