Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)

2001-02-27 / 41. (8056.) szám

2001. FEBRUÁR 27.VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP. Ellentmondó állítások a villamosvásárlás törvényességéről Patthelyzet a fővárosban A SZDSZ kész a fővárosi együttműködés megújítására, ha az MSZP eláll a hannoveri villa­mosok megvásárlásától és a két frakció megállapodik a költségvetésről. A főpolgármester a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordul a törvénysértőnek tartott villamosvásárlás miatt. Az MSZP nem tud jogsértésről, és nem lát okot véleménye megváltoztatására. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZP-frakció mondta fel a fővárosi koalíciót, amikor az SZDSZ véleményét figyelmen kívül hagyva a Fidesszel össze­fogva megszavazta a használt hannoveri villamosok megvá­sárlását —foglalt állást tegnap a szabad demokraták fővárosi frakciója. Böhm András, a kép­­viselőcsoport vezetője bejelen­tette: vasárnap jutottak olyan információkhoz, amelyek alap­ján úgy látják, a Budapesti Köz­lekedési Részvénytársaság (BKV) a villamosvásárlás elő­készítése kapcsán súlyosan megsértette a közbeszerzési törvényt. A főpolgármester emiatt a közbeszerzési döntő­­bizottsághoz fordul. Demszky Gábor a törvényes­ségi áttekintéssel együtt terjesz­ti ismét a közgyűlés elé a han­noveri villamosok ügyét, s azt az MSZP sem akarhatja, hogy a főváros jogsértő döntést hoz­zon — szögezte le Bőhm And­rás. A frakcióvezető szerint az SZDSZ kész az együttműködés megújítására az MSZP-vel. Ennek lehetséges formájával kapcsolatban csak annyit mon­dott: az SZDSZ már a tavalyi koalíciós válság során is elkép­zelhetőnek tartotta volna a la­zább együttműködést, de az MSZP ragaszkodott a szerződés megújításához. Bőhm András állítása szerint az SZDSZ most sem zárkózik el a koalíció visszaállítása elől, ehhez azon­ban az szükséges, hogy az MSZP mondjon le­­ villamosvásárlás­ról, és a szabad demokratákkal szavazzon a költségvetésről. Csúsztatásnak tartja az SZDSZ törvénysértéssel kap­csolatos bejelentését Vajda Pál. A villamosvásárlást szorgalma­zó szocialista főpolgármester­helyettes kifejtette: a főváros vezetői értekezlete tavaly no­vemberben felhatalmazta a BKV-t a kereskedelmi tárgya­lások megkezdésére. A törvény szerint ezt a cég nem tehette meg közbeszerzési eljárás indí­tása nélkül. A BKV értesítette a közbeszerzési döntőbizottsá­got a hirdetmény nélküli tárgya­­lásos eljárásról, és a testület nem emelt kifogást. Vajda Pál a kétségek eloszlatása érdeké­ben felkérte a főjegyzőt, hogy a városháza független vizsgáló­­biztosa soron kívül tekintse át az eljárást. Az MSZP változatlanul úgy gondolja, hogy nem mondta fel a koalíciót, s még mindig nem kapott értesítést az SZDSZ ál­láspontjáról és szándékairól— ismételte meg tegnap Gy. Né­meth Erzsébet. A szocialista frakció vezetője kijelentette: nem tudnak törvénysértésről, és nem látnak okot korábbi véle­ményük megváltoztatására. Az MSZP-frakció egyébként teg­nap délután kezdte a koalíciós válsággal kapcsolatos állás­pontjának kialakítását, illetve az idei költségvetéssel kapcso­latos módosító indítványainak megvitatását. Az ülés lapzár­tánkkor még tartott. (Jegyzet a 12. oldalon) SZDSZ-es törvényjavaslat a korrupcióról “Az elmúlt esztendőkben már történtek erőfeszítések arra, hogy növekedjen a korrupciós cselekmények felderítésének eredményessége, ez azonban a korrupció alapjait mégsem ké­pes felszámolni”—hangzott el az SZDSZ tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Hack Péter és Szent- Iványi István törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez “a kormányzati szintű korrupció elterjedésének megakadályozá­sára”, amely nyolc jogszabály módosítását jelentené, és öt te­rületet érint. Hack Péter el­mondta: a közbeszerzésekről szóló törvény módosítása, a bankok konszolidálása, a kam­pányfinanszírozás, az összefér­hetetlenségi szabályok és az ál­lam­háztartási törvény módosí­tása áll a javaslat középpontjá­ban. Magyar Bálint, az SZDSZ volt elnöke kiemelte: a kormány korrupció elleni törvényjavas­latának néhány pontját támogat­­ják ugyan, de az “alapvetően nem a nagyszabású visszaélése­ket tárgyalja, inkább álmegol­dásokat kínál a kisebb méretű korrupciók ellen”. (VG) E­lektronikus aláírások: még egy év a minősített biztonságig Országgyűlés előtt az e-szignó A kormány benyújtotta az Országgyűléshez az elektronikus aláírásról szóló törvényt, ame­lyet a képviselők várhatóan a tavaszi ülésszak idején elfogadnak. A bíróság előtt teljes bizo­nyító erejűnek tekintett, minősített biztonságú “e-szignó” használatához szükséges feltéte­lek megteremtése még további egy évet vehet igénybe. DUDÁS GERGELY A tervek szerint ősszel léphet hatályba az elektronikus alá­írásról szóló törvény, így még az idén bíróság elé kerülhetnek az első olyan perek, melyekben a felek elektronikus úton kötött megállapodásokat vitatnak. Az elektronikus aláírások haszná­latának elvileg ma sincs akadá­lya, azonban a törvény hiányá­ban ezekre egy esetleges konf­liktus esetén a bíróság előtt nem lehet hivatkozni. Ezért e-szig­­nót ma döntően csak kisebb je­lentőségű ügyleteknél, esetleg vállalatcsoportokon belüli tranzakcióknál, konzultációk­nál használnak. A törvényjavaslat — az EU- irányelveknek megfelelően — három biztonsági kategóriájú elektronikus aláírást ismerne el: “egyszerű” e-szignónak minő­sül minden olyan aláírás, amely nem alkalmas arra, hogy biz­tonságosan azonosítsa az aláíró személyét, illetve azt, hogy az aláírt szöveg, dokumentum nem változott az aláírást köve­tően. Ez utóbbi két követel­ménynek is megfelelő aláírás lenne a fokozott biztonságú e-szignó, illetve a minősített elektronikus aláírás. Mindket­tő lényege, hogy az aláíró az úgynevezett hitelesítésszolgál­tató cégektől két kódot kap: az egyik a csak általa ismert pri­vátkód, amelynek segítségével aláírja az iratot, a másik egy nyilvános, bárki számára hoz­záférhető kulcs. Utóbbi révén a címzett, illetőleg bárki meg­állapíthatja, hogy az adott ira­tot ténylegesen a feladó szignál­­ta-e. A kulcsok kiadására, az ezzel kapcsolatos eljárásra az EU-irányelvnek megfelelően piaci alapon létrejövő szolgál­­tatók jogosultak. A fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírás között az alapvető különbség, hogy ez utóbbi a jövőben a bí­róságok előtt teljes bizonyító erővel bírna. Ez azt jelenti, hogy az ilyen módon szignált doku­mentumokban foglaltakkal kapcsolatban a bíróság az ellen­kező bizonyításig automatiku­san mindent hitelesnek tekint. A fokozott biztonságú aláírások esetén viszont a bíróságnak szakértők bevonásával kell megállapítania, melyik félnek van igaza. A megkülönböztetett jogi hatás miatt a törvényterve­zet szerint minősített e-szignó­­hoz szükséges kulcsokat csak az erre állami felhatalmazással rendelkező hitelesítésszolgál­tató cégek adhatnának ki. A fel­­hatalmazás a Hírközlési Főfel­ügyelethez tartozó új szervtől nyerhető, miután az a szolgál­tatással kapcsolatos teljes ügy­menetet ellenőrizte. Ebbe bele­tartozik az ügyfelek megfelelő azonosítása, az adatkezelés biz­­tonsága, de a szolgáltatónak egyfajta garanciát kell vállalnia alkalmazottaira is. Miután az aláírások hitelesítésével kap­csolatos technikai szabványok gyakran változhatnak, a j­ogsza­­bály ezekre külön nem tér ki, ám a j­ogosítvány kizárólag az EU- ban elfogadott technikai elj­árá­sokat engedi alkalmazni. A törvénytervezet az elekt­ronikus aláírással kapcsolatos jogi szabályozás kereteit bizto­sítja, azok gyakorlati alkalmazá­sához még számos kormány-, illetve miniszteri rendelet elké­szítése és kiadása szükséges, így a minősített aláírások kiadá­sához szükséges felhatalmazá­sokat várhatóan legkorábban egy év múlva kaphatják meg a szolgáltatók, amelyek azonban —ha a törvény hatályba lép— már akár az ősszel ajánlhatják az alacsonyabb kategóriájú szignókhoz szükséges techni­kai megoldásokat. TÁRSADALOM Belső viták a gyulai Fidesz-csoportban Kizárhatják a polgármestert A gyulai polgármester kizárását kezdeményezte a pártból a Fidesz városi szervezete. Állás­pontjuk szerint Dancs László az eltelt két év alatt nem tudott ütőképes “kormányzati” többsé­get kialakítani a testületen belül. A közgyűléseken ad hoc döntések születnek, amelyek sok­szor nem egyeznek a koalíció programjával —jelentette ki lapunknak Szelezsán Róbert elnök. RÁKÓCZI GABRIELLA Déncs László szerint nincs ok arra, hogy kizárják őt a Fidesz­­ből, amennyiben ez megtörtén­ne, bírósághoz fordul jogorvos­latért. A polgármester a Világ­­gazdaságnak azt mondta: a 24 tagú városi testületben az őt tá­mogató “koalíció” három fide­­szes és három MDF-es politikus révén mindössze hat főt szám­lál, s a kisgazdákkal együtt is csupán kilencen vannak. Ezzel szemben a városi civil szerve­zetek tíz, az MSZP hat mandá­tummal bír. Ilyen összetételű testületben nem lehet a párt ál­tal elvárt koalíciós többséget összekovácsolni—fogalmazott Dancs László. Kifejtette: a ki­zárásával kapcsolatos értekez­letre meg sem hívták, arról csak néhány nappal később, nem hi­vatalos forrásból értesült. Szelezsán Róbert városi el­nök a kizárást kezdeményező 12 aláíró nevében kijelentette: Déncs László 1998-ban Fi­desz—KDNP—MDF közös jelöltként nyerte el tisztségét, amikor a választók a három párt közös programjára szavaztak. Ennek ellenére az őt támogató pártok önkormányzati képvise­lőit a polgámester nem vonj­a be a döntés-előkészítő munkákba, és személyi kérdésekben sem tanácskozik velük — állította. Fidesz-tagként nem vesz részt a párt munkájában, a városi és a megyei szervezettel sem tart kapcsolatot. A gyulai Fidesz­­elnök szerint a nem kellőkép­pen egyeztetett előterjesztések miatt szavazta le a testület a gyulai inkubátorház-pályáza­­tot, s hasonló okból hosszú idő óta nem sikerül Gyulán megva­lósítani az intézményracionali­zálást. A politikus állítja: ki le­hetett volna alakítani az ütőké­­pes jobboldali többséget is, mi­vel több civil szervezet a Fi­desz, az MDF és a KDNP kö­zös programjával szimpatizál. A Dancs László kizárását kezdeményező javaslat 15 na­pon belül a megyei választ­mány elé kerül, amely meghall­­gatja a polgármestert, s ezt kö­vetően hoz döntést. Domokos László, a Fidesz megyei elnö­ke a kezdeményezésről úgy vé­lekedett: ha a helyi csoport úgy látja, a polgárok, a városlakók érdekeit a polgármester nem képviseli jól, és ezt tényekkel is alá tudja támasztani, a cso­portnak kötelessége kérdőre vonni őt. A polgármestert és a testületet a lakosság 1998-ban a meghirdetett választási prog­ram feladatainak végrehajtásá­val bízta meg, s az abban fog­laltak teljesítése a polgármes­ter kötelessége — tette hozzá a politikus. Kovács László az MSZP terveiről Az MSZP a jövőben aktívabban reagál a politikai változásokra, de legfőképpen saját elképzeléseinek bemutatására koncentrál —jelentette ki Kovács László pártelnök. A politikus elmondta, egy tíz hónapos programsorozat keretében havonta mindig más-más témával foglalkoznak majd. (MTI) Csendes nap az FKGP-ben Az FKGP Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete tegnap Orbán Viktorhoz írott levelében Tamás Károly miniszteri kine­vezése mellett lobbizott, a hevesi Torgyán Józsefet biztosította támogatásáról, a borsodi pedig megismételte, hogy Gyimóthy Géza alelnök és Bernáth Varga Balázs főtitkár a múlt héten erőszakkal foglalta el a miskolci FKGP-irodát. (MTI) Meghallgatták a dunai kormánybiztost Kedvezően változott a szlovák fél megítélése a bős—nagyma­rosi kérdéskörről—tájékoztatta a parlament környezetvédelmi bizottságának tagjait Székely László. A dunai kormánybiztos a testület ülésén a legutóbbi tárgyalások eredményeit összefog­lalva elmondta: a szlovákok tudomásul vették, hogy a folyó magyarországi szakaszán nem épül erőmű. (MTI) Felmérés a régió kormányairól Lengyel-, Cseh- és Magyar­­országon, valamint Ukrajnában a többség kedvezőtlenül, míg Szlovéniában, Oroszországban és Litvániában kedvezően nyi­latkozott kormánya teljesítmé­nyéről — derül ki abból a fel­mérésből, amelyet több közép- és kelet-európai országban egy­­idejűleg végeztek el. A PAP lengyel hírügynökség által nyil­vánosságra hozott, ez év janu­árjában elkészített közvéle­mény-kutatás szerint a legjobb osztályzatot a szlovén társada­lom állította ki: 72 százalékuk elégedett a kabinettel, s csak 18 százalékuk elégedetlen. A három vizsgált visegrádi országnál fordított az arány: Magyarországon 49 százalék a kormányt negatívan megítélők aránya, ez a szám Csehország­ban 52, Lengyelországban 62 százalék. Az Orbán Viktor ve­zette kabinetről a megkérdezet­tek 40 százaléka nyilatkozott kedvezően, Jerzy Buzek kormá­nyáról azonban már csak 24, míg Milos Zeman csapatáról 29 százaléknak volt jó véleménye. Ukrajnában 51 százalék bírál­ja, s csak 34 százalék ismeri el Viktor Juscsenko kormányának teljesítményét. Oroszország­ban a megkérdezettek 39 szá­zaléka kedvezően, 29 százalé­ka kedvezőtlenül nyilatkozott Mihail Kaszjanov kabinetj­éről. A litvánok 40 százalékának tet­szik Rolandas Paksas kormá­nya, 26 százalékuk ezzel ellen­tétes véleményen van. (MTI) Felbecsültetik a képviselők anyagi helyzetét Benyújtatlan vagyonnyilatkozatok Igazságügyi szakértők vizsgálják meg, hogy az egyes képvi­selők vagyonnyilatkozataiban feltüntetett értékek milyen arányban állnak az illető honatya felvett tiszteletdíjával és egyéb, bejelentett jövedelmével. A parlament vagyonvizsgáló bizottsága által megszabott határidő lejárta előtt két nappal csupán a képviselők 15 százaléka adta le nyilatkozatait. Szerdán jár le az a határidő, ameddig a képvi­selők eddigi va­gyonnyilatkozataikat, valamint jelenlegi vagyoni helyzetükről szóló bevallásukat eljuttathatják a parlament illetékes bizottsá­gának. Az előtt két nappal a 385 honatya közül alig több mint hatvanan tettek eleget a kor­mánypárti többséggel elfoga­dott határozatnak. A MIÉP- frakció minden tagja elküldte iratait a testületnek, az MSZP- ből egy honatya, az SZDSZ-ből egy sem cselekedett így — tá­jékoztatta a Világgazdaságot Répássy Róbert, a bizottság fi­­deszes elnöke. Emlékezetes, a testület létre­hozását még Torgyán József in­dítványozta, válaszul a “villa­építési” ügye kapcsán őt ért tá­madásokra. A Fidesz a vizsgá­lóbizottság létrehozása mel­lett foglalt állást, a testület azon­­ban csak “csonkán” működ­het, mivel abba nem delegált tagot az MSZP, az SZDSZ és az MDF sem. Répássy Róbert elmondta még: májusban készül el jelen­tésük, addig folyamatosan fel­szólítják a képviselőket, hogy tegyenek eleget kötelezettsé­­gük­­ek. Leghamarabb a bizott­ság március 2-i ülésén derül ki, kik azok, akik nem terjesztet­ték a testület elé vagyonnyilat­kozataikat. Ekkor a bizottság nyilvánosságra hozza a névsort. A tegnapi ülésen a bizottság igazságügyi szakértők felkéré­se mellett döntött, akik a rendel­kezésre álló iratok alapján mai áron számítva megbecsülik majd a képviselők vagyonát. Megvizsgálják emellett azt is, hogy az egyes nyilatkozatok között eltelt időben a vagyoni helyzetükben milyen mértékű változás állt be. A szakértői vizsgálat kiterjed arra, hogy az illető honatya eddig felvett tisz­­teletdíja és egyéb bejelentett jövedelme milyen arányban áll vagyoni helyzetével. A bizott­ság az ezzel kapcsolatos meg­állapításokat tartalmazó, nyil­vános jelentést tesz majd le a parlament asztalára.

Next