Világgazdaság, 2001. május (33. évfolyam, 82/8097-103/8118. szám)
2001-05-03 / 83. (8098.) szám
6 HÍRSOROK Bankkártya-hamisítók rendőrkézen Az elmúlt hetekben két bankkártya-hamisító csoportot lepleztek le — számoltak be erről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni osztályának szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A szakértők bevonásával folytatott nyomozás során megállapították: a kártyák és kártyaadatok segítségével Magyarországon és Olaszországban követtek el visszaéléseket. (MTI) Jászladányi romák levele a köztársasági elnöknek Polgárháborús helyzet van Jászladányban, az ellentétek erőszakos összecsapásokig is fajulhatnak—áll egyebek között abban a levélben, amelyet a jászsági falu helyi kisebbségi önkormányzata írt Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kállai László, a kisebbségi testület elnöke állítása szerint változatlanul feltűnnek a településen éjszaka fekete csuklyás alakok, akik félelemben tartják a romákat. (MTI) Magyar nyelvű egyetemi képzés Révkomáromban A Selye János Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) úgy döntött, hogy ez év szeptemberétől megindítja a BKÁE székhelyen kívüli képzésének formájában a gazdálkodási szakot. Az egyetem a gazdálkodási szakon belül három szakirányt indít. Ezek: pénzügy, gazdasági informatika és gazdasági kommunikáció. Az ily módon Révkomáromban kiképzett fiatal értelmiségiek adhatják a felvidéki magyarság jövőbeni pénzügyi, informatikai és kommunikációs szakembereit. (VG) Droginformációs központ alakul Nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek a büntető törvényköny 1999. évi módosításakor azt prognosztizálták, hogy a kábítószer-fogyasztók —a büntetéstől félve—nem jelentkeznek majd drogproblémájukkal az egészségügyi intézményekben — mondta Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság ülése előtt. A miniszter (aki egyben a bizottság elnöke) és Topolánszky Ákos, az ISM helyettes államtitkára megerősítette: míg 1998-ban 5200 új beteg jelentkezett, addig 1999- ban már 5700-at regisztráltak. Hozzátették: tavaly ugyan 4700 új beteg járt az ambulanciákon, ez azonban a regisztrációs forma változása miatt “tűnik kevesebbnek” az előző évekhez képest. A KKB ülése kitért az egymillió eurós PHARE-támogatásból létrejövő Reitox Focal Point (droginformációs központ) budapesti felállítására— a központ jövőre kapcsolódhat be az európai hálózatba. Az ISM emellett felajánlotta saját pályázati — kiírási-elbírálási — információs központjának (Mobilitás) tapasztalatait és munkáját a többi tárcának. A pályázatok áttekinthetőségére létrehozandó központi team élére Deutsch Tamás az informatikai kormánybiztost szeretné megnyerni. (VG) Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu — NAP - KELTE— 2001. május 4-én, péntek reggel is Nap-kelte a Magyar ATV-n S.50 és 9.00 óra között stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. A Nap-kelte tervezett témái: Döntő ütközet(ek) előtt! A Kereszttűzben: Boros Imre: Havi ötmillió forint rejtélyes története, avagy hogy jutott a Kapu a Torgyán-hívők “fizetési listájához"? Újra a kalasnyikov perről, Miklós Tiborral és dr. Bárándy Györggyel; A szcientológiai egyház visszatámad; Az örökrangadó előtt: Csank János kontra Bognár György; Ingyenlottó-sorsolás; Sportriporter kerestetik! Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Pallagi Ferenc. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. CHALLENGE Educational Utazási Iroda 1068 Budapest, Király u. 100. Telefon: (1) 343-2769, (1) 413-6151 E-mail: challenge@elender.hu NYELVTANFOLYAMOK KÜLFÖLDÖN heti 15-től heti 30 órás kurzusok válogatott családoknál vagy kollégiumi elhelyezéssel. SZAKMAI NYELVI KÉPZÉS. .Általános üzleti angolnyelvizsga-előkészítők és államilag elismert PITMAN nemzetközi nyelvvizsgák. KIHELYEZETT TANFOLYAMOK. Bővebb információk irodánk munkatársaitól kérhetők! ml Tájékoztató Rendkívüli tájékoztatási kötelezettségünknek eleget téve — az épt. 6. sz. mellékletének 22. pontja alapján — bejelentjük, hogy a portfoliónkban lévő 2024 db saját részvényből, tőzsdén kívüli forgalomban, 2000 db-ot értékesítettünk 2001. április 28-án. Aranypók Rt. ÉLET ÉS IRODALOM | Megrendelhető a szerkesztőségben (1089 Rezső tér 15.), a Magyar Posta Rt. hírlapüzletági irodáin, vidéken a postahivatalokban és a hírlapkézbesítőknél. Telefonszám: 303-9211 Telefax: 303-9241 E-mail: irodalom@westel900.net Kovács Zoltán és Tarnói Gizella riportja: Szekszárdi kábelbarátok III. — Kommunikációs deficit Váncsa István: Bretschneider házhoz jött — magyar népszámlálás Varga László: A rendszerváltás eltörlése — ügynöktörvény a parlament előtt Provokatív nézetek életről, halálról — Halmai Gábor interjúja Peter Singerrel, a Princeton University bioetikaprofesszorával A felmelegedésről (Biró Dávid, Seres László) Ex libris Angyalosi Gergely Televízió: Fáy, Keresztury Megjelenik minden pénteken! VILÁGGAZDASÁG TÁRSADALOM ÜZLETI NAPILAP Nem szankcionálható megfelelően a hátrányos megkülönböztetés Vagy törvény, vagy módosítások A Magyar Köztársaság alkotmánya minden hátrányos megkülönböztetést tilt, ám az érvényes jogszabályokkal gyakran nem lehet szankcionálni a diszkriminációt. A problémát többek szerint önálló antidiszkriminációs törvénnyel kellene orvosolni, ám — miután az e célból alakított bizottság átvizsgálja a teljes joganyagot — elképzelhető, hogy csak a felmerülő hiányosságokat pótolják majd. KOZÁK DÁNIEL A teljes magyar jogrendszert átvizsgálják annak tisztázása érdekében, hogy vannak-e diszkriminációt tartalmazó rendelkezések, illetve azt lehetővé tevő joghézagok. A munka elvégzését követően derül ki, szükség van-e önálló antidiszkriminációs törvény létrehozására, vagy elegendő az adott jogterületen fellelt hibák korrigálása—nyilatkozott a Világgazdaságnak Seereiner Imre, az erre a feladatra alakult bizottság helyettes vezetője, az Igazságügyi Minisztérium (IM) közjogi helyettes államtitkára. Megtudtuk: a testület munkájában hat tárca — a belügyi, az oktatási, az igazságügyi, a gazdasági, az egészségügyi és a szociális megbízottai, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, a kisebbségi ügyekért felelős ombudsman, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának két tagja, valamint független szakértők és civil szervezetek vesznek részt. A tárcáknak április végéig kellett áttekinteniük a saját területükhöz kapcsolódó jogszabályokat. Megállapításaikat ezt követően tárgyalja meg az antidiszkriminációs bizottság, amely június 15-éig készíti el a jelentését. Akár módosításokra, akár önálló antidiszkriminációs törvényre lesz szükség, ősszel a parlament elé kerülhetnek a megfelelő tervezetek — ígérte Seereiner Imre. Az Európai Unió tagállamainak 2003 júliusáig kell a kérdésben a tavaly elfogadott uniós irányelvet átültetniük jogszabályaikba, így az antidiszkriminációs bizottság munkája egyfajta jogharmonizációs tevékenységnek is tekinthető. Az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozata szerint az Országgyűlés nem idézett elő alkotmányellenes helyzetet azzal, hogy nem alkotott átfogó törvényt a diszkrimináció tilalmáról, ráadásul sok EU-s államnak sincs önálló antidiszkriminációs törvénye — hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár. A rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépésről 2000 októberében készített törvénytervezetet Kaltenbach Jenő kisebbségvédelmi ombudsman, ám azt az Országgyűlés emberi jogi bizottságának kormánypárti többsége nem támogatta. A testület ennek ellenére kérte fel az igazságügyi tárcát a magyar jogrendszer átvizsgálására. Az ellenzéki pártok időközben önálló javaslataikkal álltak elő: az SZDSZ az életkor és a nem szerinti diszkriminációról, az MSZP pedig az általános megkülönböztetés ellen dolgozott ki törvényjavaslatot. Menekültek előnyben? (Folytatás az 1. oldalról) Az eltartóképesség romlásával egy időben Magyarország továbbra is a határon túli magyarság bevándorlási célországa marad, s ezt az EU-csatlakozás és a szomszédos országok lassabb gazdasági növekedése is erősítheti. Ennek ellenére — a KüM szakértői szerint — a kisebbségben élő magyarság bevándorlásának elősegítése nem jelentene valódi segítséget az anyaország munkaerő-piaci problémáinak megoldására, mert a kulturális azonosság és a területi közelség miatt a családegyesítések számának emelkedésével járna együtt, ami az eltartottak arányának további növekedéséhez vezetne. Hasonló következményekkel járna a spontán bevándorlók letelepedésének támogatása, valamint az illegális migrációból származó bevándorlási többlet növekedése is. Ezt igazolják az EU-tagállamok tapasztalatai is, ahol a kilencvenes években a családegyesítések növekvő aránya miatt jelentősen megváltozott a bevándorlásnak az egyes országok eltartóképességére gyakorolt hatása, így a külföldi származásúak aránya jelenleg jóval kisebb a munkaerőpiacon belül, mint azt a társadalomhoz viszonyított arányuk indokolná. Ennek oka, hogy az esetek többségében a gazdasági megrázkódtatások hatására az eredetileg munkalehetőségek miatt bevándoroltak hamarabb válnak munkanélkülivé, illetve nehezebben találnak új munkahelyet, mint az őshonos népesség. Ezt a jelenséget erősíti, hogy a migrációt vonzó munkahelyek jelentős része fokozottan függ a mindenkori konjukturális helyzettől. Rövid távon az eltartottak számának növekedésével jár együtt a nemzetközi kötelezettségek alapján befogadott menekültek alkalmazása is, ugyanakkor hosszú távon ennek a rétegnek a befogadása jelentheti az egyik megoldást az ország munkaerő-piaci problámáira. A nemzetközi kötelezettség alapján befogadottakat ugyanis mindenképpen el kell tartani, azonban az ő itt-tartózkodásuk jár a legkisebb költséggel. Ennek oka, hogy többségük — kulturális háttértől függően — aktív vagy képezhető, s javarészük hosszú távon a hazatérést tekinti céljának, valamint a befogadó államba integrálódók között is itt a legkevesebb a családegyesítés. Előrejelzés egyes OECD-országokban _______________________________________ 65 éven felüliek Szükséges Migráció aránya a 15—64 betelepítés egyenlege évesekhez képest (ezer) (ezer) 2010 2020 (2010—2020) (1985—1995) Ausztria 22,9 27,8 1210 310 Franciaország 25,6 33 10 950 630 Nagy-Britannia 25 30,1 7640 720 Németország 27,7 30 4700, 4560 Olaszország 30,4 36,4 6760 850 Spanyolország 26,2 30,6 4280 —80 Csehország 18,8 26,4 2650 —20 Lengyelország 16,6 22,9 10 090 —280 Egyesült Államok 19,2 25,4 66410 5800 Forrás: Trends in International Migration, Annual Report, 1999 Harminc napon belül döntenek a Székely Zoltán elleni vádemelésről Nincs ügyészségi vizsgálat Nem rendelt el a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal ellen Székely Zoltán képviselő ügyében — tudta meg a Világgazdaság. Ezt Székely a Magyar Hírlapnak állította, miután egy beadványában kifogásolta, hogy mentelmi jogának felfüggesztése előtt nyomoztak ellene. A vesztegetéssel gyanúsított volt kisgazda képviselő, Székely Zoltán januárban bejelentést tett Demeter Ervin titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternél. Szerinte a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal még mentelmi jogának felfüggesztése előtt törvénytelenül figyelte meg titkosszolgálati eszközökkel. A miniszter a beadványt a Legfőbb Ügyészségnek továbbította, ahonnan a nyomozásfelügyeleti főosztály illetékese értesítette Székely Zoltánt, hogy az iratot a Fővárosi Főügyészségnek átküldte. A képviselő ezt a levelet értelmezte úgy, hogy a Legfőbb Ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunknak cáfolta, hogy Székely Zoltán ügyében bármilyen vizsgálat indult volna a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal ellen. Ezt megerősítette Sodor István fővárosi főügyész is, aki elmondta: a Legfőbb Ügyész Sodor István fővárosi főügyész a Világgazdaságnak elmondta: az ügyészség nem elemzi a bizonyítékokat a nyilvánosság előtt, csak a büntetőeljárás keretében. Az ügyészségi munka sikerét a bírósági ítéleteken lehet lemérni. A testület kénytelen elviselni azt is, ha a letartóztatásból szabaduló gyanúsítottak időnként sértő nyilatkozatokat tesznek. Még nem tájékoztatta semmiféle vizsgálatról. Ha lenne ilyen, tudnia kellene róla. Székely Zoltán ügye vádemelési szakaszban van, jelenleg a nyomozás iratainak elemzése folyik. Ezek alapján dönt a főügyészség arról, hogy vádat emelnek-e a volt képviselő ellen, vagy nem. Sodor István elismerte, hogy a képviselő több hónapos előzetes letartóztatása után nagy fiaskó lenne, ha ennyiben maradna az ügy. De mint mondta, megalapozatlanul nem emelnek vádat senki ellen, csak azért, mert előzetesen fogva tartották. Megalapozottan azonban csak három hét múlva tud választ adni a főügyészség, amelynek 30 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön. Székely Zoltán szerint nincs elég bizonyíték ellene. A hangfelvételekről készült leirat egy részlete őt igazolja: ebben azt kérdezte Balla Dániel vállalkozótól, hogy “a dokumentumok bizonyító erejűek-e”, és ez szerinte nem értelmezhető pénznek. Álláspontja szerint csupán egy sikertelen vesztegetési kísérletről lehet beszélni Balla Dániel részéről. 2001. MÁJUS 3. MTV: kritikus hónapok Nem látszik elkerülhetőnek az újabb többmilliárdos költségvetési gyorssegély a Magyar Televíziónak, mert az új ügyvezetés terveiben álló gazdálkodási egyenleg az idén aligha érhető el — mondta el a Világgazdaságnak egy neve mellőzését kérő vezető. Jelenleg a következő pár százas elbocsátás mellett a kiadások átcsoportosításán dolgoznak. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MTV vezetése már dolgozik az új gazdálkodási keretek kialakításán, s a jelenlegiek alapján nem tartják irreálisnak, hogy a cég kiadásai lényegesen ne haladják meg az éves, az idén várhatóan 11 milliárd körüli bevételt. Ehhez azonban idő kell, így elkerülhetetlen, hogy az év második felében ismét nagyarányú tőkeinjekcióra szoruljanak az alapító Országgyűléstől. Jelenleg féléves üzleti terve van az MTV-nek, amely 600 milliós deficittel számol, ám ebben a teljes évi bevételek zömét “elszámolják”. Az idén egyébként a tavalyi 2,5 milliárdnál 500 millióval kevesebb kereskedelmi bevétellel kalkulálnak. A tavaly év végéig a hirdetéseket szervező Arbo Hungáriával nem hoszszabbították meg a megállapodást, mert nem teljesült a hárommilliárdos terv. A reklámszervezésre a napokban kiírják a közbeszerzési felhívást. Korábbi hírek szerint mintegy 2,5 milliárdos lefaragásra készül az MTV menedzsmentje. Több olyan szerződést igyekszenek megszüntetni, amelyek olykor kétszer-háromszorosan haladják meg a piacon elismert árat. Akad olyan műsor, amelyért akkor is kifizetnek adásonként 13 millió forintot, ha a produkció valamiért nem kerül képernyőre. Szintén a takarékosság jegyében felmondtak ötezernél több külsős munkatársi megbízást, és belső elbocsátás is lesz még a nyár közepe előtt. A jelenlegi 1500-1600 alkalmazott helyett rövid időn belül 1200 körüli létszámot szeretnének. Növelni kívánják — információnk szerint bruttó 800 millióval — a filmekre fordított kiadást. A hírműsorok színvonalának javítása is elengedhetetlen, mert—ahogyan egy vezető beosztású személy fogalmazott — a Kádár-kort idéző tartalom és tónus mind versenyképtelenebb. (Egyes hírek szerint rövidesen elmozdítják helyéről a Híradó főszerkesztőjét is.)