Világgazdaság, 2002. május (34. évfolyam, 84/8345-104/8365. szám)

2002-05-27 / 100. (8361.) szám

2002. MÁJUS 27., HÉTFŐ VILÁGGAZDASÁG - 5. oldal BELFÖLD Hiányosságok, törvénysértések Elkészült az Állami Számvevőszék jelentése a kancellária gazdálkodásáról Szerződéskötés nélkül végezte­tett el egy 3,2 milliárd forintos irodafelújítást a Miniszterelnök­ség Központi Üdülési és Okta­tási Főigazgatósága - derül ki egyebek között az Állami Szám­vevőszéknek a kancellária és az idetartozó szervek több mint hároméves gazdálkodását el­lenőrző jelentéséből. Az anya­got ma hozzák nyilvánosságra. MUNKATÁRSUNKTÓL Nem emel ki kiugró szabálytalan­ságot a miniszterelnökség mint költségvetési fejezet hároméves gazdálkodásának ellenőrzése ta­pasztalatainak összefoglalójában az Állami Számvevőszék (ÁSZ), noha elszórtan apróbb hiányossá­gok és jelentős törvénysértések is szép számmal szerepelnek a több mint hatvanoldalas, ma nyilvá­nosságra kerülő jelentésben. A fe­jezethez tartozó intézmények ki­adási előirányzata és teljesítése az ellenőrzött időszakban (1998. ja­nuár 1.-2001. június 30.) minden évben emelkedett, összességében több mint három és félszeresére. A dologi kiadások több mint öt­szörösükre, az ingatlanvagyon háromszorosára történt növeke­déséhez a fejezethez tartozó in­tézményi kör változása (Hírközlé­si Főfelügyelet, Kincstári Vagyoni Igazgatóság idecsatolása), a fel­adatok növekedése (például az üdülők átvétele), a bérleti, köz­üzemi, üzemanyagdíjak, továbbá a kiküldetési, a reklám-propagan­da költségek emelkedése is hoz­zájárult - állapítja meg az ÁSZ. A többletfeladatokhoz kialakí­tott struktúra a vezetői szintek számának és az apparátusnak a növekedésével járt, a Miniszterel­nöki Hivatal szervezeti egységei­nek engedélyezett létszáma 540 főre, a korábbi több mint másfél­­szeresére nőtt. A vezető beosztá­sú és címekkel rendelkező köz­­tisztviselők aránya magas volt. A foglalkoztatottak megtartásának érdekében mind a köztisztviselői, mind a közalkalmazotti körben éltek a vezetői beosztás, a diffe­renciált alapilletmény-emelés és a címadományozás eszközével. Év­ről évre emelkedtek a külső meg­bízási díjra kifizetett összegek is. Évente nagyszámú, több száz megbízási szerződést kötöttek, amelyeknél a szabályzatok egyes előírásait nem tartották be. Ösz­­szességében ugyanakkor a feje­zetnél a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodás a jogszabályoknak megfelelő volt - állapítja meg a jelentés. Számos szabálytalanságot találtak az uta­zási keretek elszámolásában. Az erre fordított összeg egyébként­­ a reklám- és propagandacélra szol­gáló előirányzathoz hasonlóan - évről évre nőtt: utóbbi vonatko­zásban 1998-ban még 32,8 millió forint, 1999-ben 284,4, 2000-ben 143,3, míg 2001 első fél évében 94,3 millió forint szerepel a kiadá­si oldalon. A közbeszerzési eljárásokról a jelentés megállapítja: a Miniszter­elnökség Közbeszerzési és Gaz­dasági Igazgatósága (MKGI) az ér­tékhatárra vonatkozó előírásokat betartotta, de előfordultak ismét­lődő tartalmi és formai hiányossá­gok is. Az MKGI által bonyolított szabadkézi eljárások (az ötszáz­ezer forint feletti, de a közbeszer­zési értékhatárt el nem érő be­szerzések) száma nőtt, 2000-ben kiemelkedően magas volt: 1998- ban 41, 1999-ben 42, míg 2000- ben 100, és 2001. december 10-ig 57 eljárást bonyolítottak le. A Mi­niszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága szer­ződéskötés nélkül végeztetett el 3,2 milliárd forint értékben egy irodafelújítást, több esetben pedig mellőzték az árajánlat-bekérést. Orbán Viktor a mozgalomban Szövetség a Nemzetért néven alakított polgári kört a leköszönő miniszterelnök MUNKATÁRSUNKTÓL Szövetség a Nemzetért néven, Orbán Viktor vezetésével alakí­tott polgári kört tizenhat ismert értelmiségi. A Fidesz eredeti ter­veinek csak részbeni módosítá­sával létrejött szerveződés tagjai­nak állítása szerint ugyan nem az április óta formálódó mozgalmak és a leköszönő kormányfő Dísz téri beszédében ösztönzött pol­gári körök összefogására szolgál, a gyakorlatban azonban nyilván ezek „felettes szerveként” műkö­dik majd. A jobboldal vezető ere­jének stratégiája értelmében Or­bán Viktor a most megalakult „polgári kör” élén gyakorolhatja „pártok fölött álló szerepét”, s mintegy a „másik Magyarország miniszterelnökeként” tűnhet fel a nyilvánosságban. A leköszönő kormányfő azt mondta, „az ápri­lisban megszületett tömegmoz­galmat” nem keresztelték el, de azt „az emberek nagy többsége Hajrá, Magyarországnak fogja nevezni”. Mindemellett várható­an felerősödnek a törekvések a jobboldali pártunió megszerve­zésére is, amint azt Orbán Viktor a Heti Válaszban megjelent inter­jújában előrevetítette. A „két Magyarország” meglé­tének tényét és súlyát lesznek hivatottak jelezni egyebek mel­lett a tervezett ünnepségek, megmozdulások. A kör megala­kulásának bejelentésekor el­hangzott: október 23-át például a jobboldal saját felfogása sze­rint, az állami rendezvényektől függetlenül ünnepli. Az egyéb megmozdulások kapcsán a távo­zó miniszterelnök kijelentette: a tömegmozgalom mindig akkor határozza el, mit tegyen, ha „a veszély valóságossá válik”, s nem vetette el tüntetések szerve­zését sem. A Szövetség a Nem­zetért nyilatkozatában 1956-ra is utalt, miszerint azóta nem volt példa arra, hogy „Magyarország polgárai a számukra kijelölt négyévenkénti választások kes­keny mezsgyéjén túl más utakon is kinyilvánítsák az ország sorsát érintő politikai akaratukat”. Hasonlóképpen üzenetérték­kel bír a „magyar nemzet másik nyilvánosságának megteremtésé­re” vonatkozó szándék, amely­nek részleteivel a június 5-ére tervezett következő ülésén fog­lalkozik a „polgári kör”. Orbán Viktor mindenesetre máris igye­kezett előfizetőket toborozni, mégpedig a Magyar Nemzet, a Demokrata és a Heti Válasz szá­mára. Malgot István és Orbán Viktor közalapítók. Megteremtenék a másik nyilvánosságot Fotó: MTI Ritmusváltás a sporttárcánál Folytatás az 1. oldalról Alapvető változások várhatóak - az elnyert állami támogatásokat tekintve - az előző évek nyertese­ként számon tartott labdarúgás­ban. Jánosi György közölte: azonnal átvilágíttatják a már említett stadionrekonstrukciós programot, illetve az állami tulaj­donban lévő sportlétesítmények vagyonkezelő szervének, a Sportfólió Kht.-nek a szerződése­it. Hangúlyozta, a labdarúgást az új sportvezetés nem akarja hát­térbe szorítani. A futball kiemelt figyelmet érdemel, hiszen ennél a sportágnál a legnagyobb az esély, hogy piaci alapokra he­lyezzék - fogalmazott. A kor­mánynak sportbarát gazdasági környezetet kell kialakítania a jogszabályok, a gazdasági feltéte­lek és kedvezmények rendszeré­nek megteremtésével. A cél az, hogy a magánbefektetőknek a je­lenleginél jobban megérje támo­gatni a futballt. Az ISM által elindított két nagy világesemény-rendezési tervvel - a labdarúgó Európa-baj­­noksággal és a 2012-es olimpiá­val - kapcsolatban Jánosi György kifejtette: nem ellenzi egyik ötle­tet sem, de alaposan át kell gon­dolni a finanszírozási feltétel­­rendszer alapjait. A korábban ki­jelölt lehetséges Eb-helyszínek módosítása mindenképpen indo­kolt. A pályázattal kapcsolatban a Magyar Labdarúgó-szövetség­gel és az érintett sportvezetőkkel együtt kell dönteni - mondta a miniszter. Az új kormány nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy közel egy­millió ember aláírásával támogat­ta az ötkarikás játékok rendezési tervét - hangsúlyozta. Miután el­készül a megvalósíthatósági ta­nulmány, a kormánynak dönte­nie kell. A kabinet saját hatáskör­ében meghozott javasló vagy el­utasító határozata helyett elkép­zelhető az is, hogy későbbi idő­pontot céloz majd meg, vagy esetleg népszavazást kezdemé­nyez - derült ki az ISM vezetőjé­nek szavaiból. Az elmúlt négy évben a Deutsch Tamás vezette sporttárca irányítá­sával 641 településen összesen 1150 új sportlétesítményt építettek vagy rekonstruáltak. A csaknem 1000 iskolai tornaterem mellett a legjelentősebb beruházásokként 69 sportcsarnokot és 21 uszodát újítottak fel vagy építettek. A beruházások teljes összege több mint nyolcmilliárd forint volt. A május 15-i kormányülésen 14 új beruhá­zási tervre összesen 9,5 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást fo­gadott el a kabinet. Az MFB leányvállalata, a Konzumbank Rt. 5 mil­­liárdot folyósít hitelekből, míg a fennmaradó részre az Államadós­ság Kezelő Központ ír ki pályázatot vagy kér ajánlatot. A legna­gyobb összegű, négymilliárd forintos kezességvállalás a stadionin­formatikai projekthez kapcsolódik, míg a legalacsonyabb, 100 mil­liós összegből az 550 lélekszámú Felsőmocsoládon építenek sportcsarnokot. JÁNOSI GYÖRGY RÖVIDEN Fővárosi versenyben az MSZP és az SZDSZ Ősszel várhatóan legalább három főpolgármester-jelölt indul a poszt elnyeréséért - mondta az MTI-nek Böhm András. Az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője nem tartja kizártnak, hogy az MSZP június 22. előtt hivatalosan bejelenti saját jelöltjét. Demsz­ky Gábor már a múlt héten jelezte, hogy ismét indul a posztért - tette hozzá a politikus. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, egyben a párt országgyűlési frakcióvezető-helyet­tese­­ előzőleg a Népszabadságban azt nyilatkozta, frissítésre van szükség a főpolgármesteri tisztségben. (VG) Az exkormányfő nem maradhat a Parlamentben? Orbán Viktornak volt kormányfőként nem lesz dolgozószobája az Országházban - jelentette ki Szili Katalin. Az Országgyűlés elnö­ke emlékeztetett rá, hogy engedély nélkül kezdtek felújításba a Parlament épületében, majd miután ez kiderült, leállíttatták a munkát. A kormány május 15-ei határozatában döntött arról, hogy a leköszönő kormányfők számára a Parlamentben kell dolgozó­­szobát biztosítani. Ezt megelőzően nem egyeztettek Szili Katalin­nal. Horn Gyulát 1998-ban a Miniszterelnöki Hivatal épületében helyezték el. (VG) Nyomozás a Happy End Kft. ügyében A Happy End Kft. szerződéseivel összefüggésben hűtlen kezelés alapos gyanújával nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a rendőrség. Juhász Ferenc szocialista képviselő márciusban az országimázspénzek kapcsán korrupciós jellegű bűncselekmé­nyek alapos gyanújára hivatkozva tett feljelentést a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál. (MTI) Ma hivatalba lép a Medgyessy-kormány Folytatás az 1. oldalról Noha a megállapodás külön nem tér ki rá, az összhang meg­teremtésében jelentős szerepe lehet az SZDSZ által a kancellá­riára delegált politikai államtit­kárnak - értettek egyet a két párt Világgazdaság által meg­kérdezett vezetői. Horn Gábor posztja hivatott egyebek között biztosítani az információáram­lást a kisebbik párt és az összkormányzati tevékenysé­get összehangoló Miniszterel­nöki Hivatal között, az SZDSZ érdekeit képviselni a szocialista tárcáknál. A koalíció csekély többsége és a múlt héten máris előadó­dott határozatképtelenség elle­nére egyik párt vezetése sem kéri, illetve javasolja listás kép­viselői mandátummal bíró kor­mánytagjainak, hogy mondja­nak le parlamenti helyükről. A kérdés a koalíciókötést vasár­nap jóváhagyó SZDSZ országos küldöttgyűlésén is előtérbe ke­rült, ahol a pártvezetés többsé­gének álláspontjával szemben többen is szükségesnek tartot­ták volna a lépést. Mindkét párt­ban valószínűsítik azonban, hogy a tapasztalatoktól függően fél éven belül újból napirendre kerülhet a kérdés. A Medgyessy-kabinet tagjai tegnap este az Országgyűlés épületében részt vettek a mai es­kütétel próbáján, majd először ült össze a kabinet valamennyi tagja egy informális tanácsko­zásra. Az összejövetel célja volt a még egymást nem ismerő mi­niszterek és politikai államtit­károk bemutatása, a kormány­zati munkában eddig tapasztala­tokkal nem rendelkező vezetők „alaptréningje”. A kormány első hivatalos ülését pénteken tartja, mivel Medgyessy Péter és Ko­vács László a héten részt vesz­nek a Rómában tartandó NATO- csúcsértekezleten. Azt viszont egyelőre nem véglegesítették, jellemzően mely napon tartja majd üléseit a kabinet. Az Országgyűlés a múlt pén­teken és szombaton vitatta meg a kormány programját. A doku­mentumot méltató és ma elfo­gadó szocialista és szabad de­mokrata képviselőkkel szem­ben a Fidesz és az MDF úgy vél­te: a program összességében és elemeit tekintve sem elfogadha­tó, alig tartalmaz konkrétumo­kat, nem derül ki, milyen forrá­sok szolgálnak a kötelezettség­vállalások fedezetéül. A leendő ellenzék szerint a programból máris kiolvasható, hogy az MSZP-SZDSZ kormány számos ponton nem tartja majd be a kampányban vállalt ígéreteit. A jobboldal előzetes bejelentése szerint részt vesz a szavazás­ban, de nemmel voksol. Ítélet a Székely-ügyben Várhatóan ma hirdet elsőfokú ítéletet a hivatali vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán volt or­szággyűlési képviselő büntető­perében a Fővárosi Bíróság (FB). Az ügyész letöltendő bör­tönbüntetés kiszabását indítvá­nyozta. A vádirat szerint Szé­kely Zoltán 2000 nyarán azzal kereste meg Balla Dánielt, a Szigethalom és Tököl csatorná­zására kiírt közbeszerzési pá­lyázatot elnyert PMVCS Kft. ügyvezetőjét, hogy alvállalko­zóként vonja be a munkába az általa preferált Csőszer Rt.-t. Az elutasító választ követően Szé­kely Zoltán újabb választás elé állította Balla Dánielt: vagy en­gedje át a munka 50 százalékát az általa ajánlott Penta Kft.-nek, vagy adjon át neki 30 millió fo­rintot. A később 20 millióra csökkent összeget Székely Zol­tán 2000. október 12-én a Gel­­lért Szálló előtti parkolóban vet­te volna át, amikor a nyomozók közbeléptek. Az Országgyűlés október 12-én függesztette fel a politikus mentelmi jogát, aki néhány hónapot előzetes letar­tóztatásban töltött. (VG) Székely Zoltán és Dán János volt kisgazda képviselők ellen indul­hat büntetőeljárás mentelmi joguk lejártát követően - tudta meg lapunk. Korábban mindkettőjükel szemben mentelmi joguk fenn­tartása miatt függesztették fel a nyomozás megindítását. A vesztegetés vádja miatt mentelmi jogát más ügyben már elvesztett Székely Zoltán ellen ezúttal gondatlanságból elkövetett államtitok­sértés miatt indulhat újabb eljárás, míg Dán Jánosnak egy lakás­­bérleti támogatással összefüggő ügyben kell tisztáznia magát.

Next