Világgazdaság, 2003. augusztus (35. évfolyam, 149/8658-168/8677. szám)
2003-08-26 / 165. (8674.) szám
2003. augusztus 26., kedd VILÁGGAZDASÁG 3 EURÓPAI UNIÓ Bevezetik a felszólalási rendszert A cégeknek maguknak kell megvédeni védjegyjogaikat A hazai vállalkozások képesek megvédeni védjegyjogaikat, nem szorulnak rá az ilyen irányú állami hivatali gondoskodásra. Az uniós jogharmonizáció keretében megújuló védjegytörvény erre is figyelemmel lévén szakít a jelenlegi gyakorlattal, és bevezeti a felszólalási rendszert. MUNKATÁRSUNKTÓL Ma még a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) hivatalból vizsgálja a védjegylajstromozás valamennyi feltételét. Az MSZH emel kifogást akkor, ha az oltalmazni kívánt megjelölés másnak a jogát sérti. A felszólalási rendszerben viszont magának az érintettnek kell jeleznie azt, hogy egy megjelölés lajstromba vétele miatt az ő védjegyjogosultsága, vagy valamely személyhez fűződő joga csorbul. A közösségi oltalomra vonatkozó előírások átvételével - amelyek alapján az uniós szabályozás hazánkban is hatályosul, illetve egyetlen eljárásban védelmet lehet szerezni a magyar megjelöléseknek valamennyi tagállamban - ez lesz az egyik legmarkánsabb változás a hatéves védjegytörvény jogharmonizációs célú módosításában. A védjegy jelentősége is nő a változó szabályozás nyomán mint árujelző a termékek és szolgáltatások azonosítására, megkülönböztetésére, a fogyasztó tájékoztatására szolgáló jogi oltalom. A védjegy a gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. A magyar cégek is egyre többen szereznek védjegyoltalmat, bejelentéseik száma 1999 óta évi négy-ötezer között mozog. Jogsérelem esetén az uniós tagállamokban és a közösségi védjegyhivatalnál a felszólalási rendszert alkalmazzák. Az erre való áttérés azonban - szemben az átveendő szabályokkal - nem kötelező számunkra. A szakemberek mindenesetre úgy látják: a mostani hazai rendszer a piacgazdasági alapokon nyugvó hazai védjegykultúra kezdeti szakaszában megfelelően szolgálta az igényeket, de tovább kell lépni. A magyar vállalkozások érettek arra, hogy az állam iparjogvédelmi hatósága helyett maguk álljanak ki jogaikért. Egyébként, magánjogosultságokról lévén szó, okkal vethető fel, hogy azok érvényesítése nem állami feladat. A felszólalási rendszerre való áttérés a hozzáértők szerint a hazai védjegykultúra gazdagodását, megerősödését is elősegíti. Az új védjegyszabályok tervezete az egyes iparjogvédelmi - benne a formatervezési minták oltalmát is érintő - és a szerzői jogi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részeként kerül ősszel a kormány, majd a parlament elé. (MKK) Nemzeti védjegy-bejelentési adatok (darab) □ hazai ■ külföldi 7000 -............---------------------------------------------------------------------6000 5000 -~ 4000 -3000 1998 1999 2000 2001 2002 VG-GRAFIKA Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal Olasz-német tandem körvonalai Schröder és Berlusconi VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Schröder és Berlusconi kölcsönösen támogatja egymást - derült ki a német kancellár és az olasz miniszterelnök múlt szombati, veronai találkozója után. Gerhard Schröder minden tekintetben azon van, hogy az olasz EU-elnökség sikertörténet legyen, Silvio Berlusconi pedig osztja német kollégájának azt az álláspontját, hogy az unió alaptörvényének szövegtervezetét gyakorlatilag változtatás nélkül kell elfogadni. Schröder minden módosítási kísérletet kizárna, mondván, hogy ha egyszer vitára bocsátják a szöveget, akkor vége-hossza nem lesz az újabb módosítási ötleteknek: olyan ez, mint Pandora szelencéje - mondta. Berlusconi ugyanakkor „egy, két, maximum három” változtatást nem zárna kölcsönösen támogatja ki. Mint a Handelsblatt felhívja a figyelmet, ugyanakkor Nagy-Britannia és néhány más tagállam éppenséggel jelentős változtatásokat igényel az alkotmányozó konvent által elkészített szövegben (londoni vélemények szerint a tervezet úgy rossz, ahogy van). Az EU-alkotmány jóváhagyására hivatott kormányközi konferencia október 4-én kezdődik Rómában, és Berlusconi abban egymás vesszőparipáit érdekelt, hogy lezárására és az aláírásra még az ő EU-elnöksége alatt, vagyis december végéig sort kerítsenek. Erre csak akkor van esély, ha nem nyúlnak bele mélyen a szövegbe. A német és olasz érdekek ilyetén találkozása háttérbe szorította a nyár elején kipattant - inkább a jó modor hiányára visszavezethető - ellentéteket (Berlusconi kápóhoz hasonlított egy német európai parlamenti képviselőt), s Berlusconi könnyen jelenthette ki, hogy „a viszony javulásáról azért nem lehet beszélni, mert romlásról sem volt szó”. A szerelmesek városában megrendezett német-olasz csúcstalálkozót Romano Prodi, az Európai Bizottság olasz elnöke hozta össze, aki már csak hivatalból is érdekelt abban, hogy a tagállamok vezetői között folyamatos legyen a beszélő viszony. Prodi és Schröder tárgyalásain sikerült megoldani a közösség és Berlin között a teherautók németországi úthasználati díjának kérdésében támadt nézeteltéréseket (VG, 2003. augusztus 22., 3. oldal). Berlin addig nem folyósítja a német szállítóknak a tervezett támogatást, amíg az Európai Bizottság hozzá nem járul az új pályadíjrendszerhez. Gerhard Schröder Silvio Berlusconi Folytatódó háború a feta sajt körül VG-ÖSSZEFOGLALÓ Kudarcba fulladt az a múlt heti tanácskozás, amelyen az EU és a tagállamok képviselőinek a védelemben részesülő élelmiszer- és italmegnevezések listáját kellett volna összeállítaniuk. Márpedig az idő sürget: az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szeptemberi cancúni miniszteri értekezletéig el kell készítenie a listát, hogy azt tárgyalópartnerei előtt védeni tudja. A dohai WTO-forduló keretében Brüsszel el szeretné érni, hogy az olyan földrajzi megnevezést tartalmazó élelmiszerfajták, mint például a burgundi bor vagy a parmezán sajt, világszerte szigorú védelemben részesüljenek, és így csak az adott térségből származó termékekre lehessen ilyen címkét tenni. A Financial Times tudósítása szerint a feta sajt körül bontakozott ki a legádázabb vita az uniós egyeztető tárgyaláson. Az Európai Bizottság ugyan - az athéni kormány kérésének eleget téve - korábban már döntést hozott arról, hogy csak Görögországban előállított tejtermékekre vonatkozhat ez a név, ám a szintén nagy termelőnek számító Németország és Dánia bíróság előtt támadta meg ezt a határozatot. Nem ez volt azonban az egyetlen vitapont. Franciaországot azzal bőszítette fel a bizottság, hogy nem vette fel a listára a Jambon de Bayonne nevet, mondván, egyetlen konkurens sonkagyártó sem használja ezt a címkét. A France Comté sajt viszont védelemre méltónak találtatott, jóllehet ezt a megnevezést nemrég eszelték ki a francia gyártók, miután a svájciak elperelték tőlük a korábban használt Gruyére nevet. A görögöknek nem sikerült elérni a Kalamata olívabogyók és az Ouzo ánizspálinka védelmét, a spanyolok pedig a La Mancha sáfrány esetében kényszerültek visszavonulót fújni. Nagy-Britannia ezzel szemben sikeresen védte egyetlen, földrajzilag jellegzetesnek minősített termékét, a Stilton sajtot, míg Dánia a Danablu sajt esetében ért el közösségi konszenzust. London „megfúrná” az önálló EU-védelmet VG-ÖSSZEFOGLALÓ Szorosabbra fűzné az EU és a NATO közötti katonai együttműködést a brit kormány. A francia-német-belga-luxemburgi négyes által szorgalmazott önálló európai védelmi együttműködés „megfúrását” célzó, nemrég elkészült javaslat értelmében saját uniós tervezőegység alakulna az észak-atlanti szövetség monsi főhadiszállásán. Ily módon erősödne az EU saját védelmi identitása, mégsem sérülne a NATO egysége - magyarázza a londoni elképzelést a The Times. Mint ismeretes, az iraki háborút leginkább ellenző négy uniós ország április végén csúcsértekezleten vitatta meg az uniós védelempolitika jövőjét, és ekkor fogalmazták meg a NATO- tól - tehát Washingtontól - független katonai műveletek tervezésére és levezénylésére képes európai parancsnokság gondolatát. Ezt az ötletet London kezdettől fogva ellenezte, és most konkrét javaslattal igyekszik azt ellensúlyozni. A tervet brit lapjelentések szerint már megküldték a tizennégy tagországnak, továbbá a felvételre váró tíz államnak. Tony Blair kormánya azzal számol, hogy legalább a spanyolok, az olaszok, az írek, továbbá a tagjelölt országok többségének támogatását sikerül megszerezni. Utóbbit valószínűsíti, hogy - mint az EU Business emlékeztet - Václav Klaus cseh elnök korábban határozottan kiállt a NATO-tól független európai védelmi rendszer ellen. Júniusban a párizsi lengyel nagykövet is kijelentette, hogy országa egyelőre nem támogatja a francia-német-belga-luxemburgi tervet. Az unióban mindazonáltal régóta napirenden van a saját katonai kapacitás megteremtése. Egy nagyjából 60 ezer fős gyorsreagálású haderő felállításáról már 1999-ben megszületett a politikai egyezség, és tavaly az abban részt vevő csapatok listája is összeállt. Ez a haderő azonban a NATO-val együttműködve lépne fel, annak katonai-logisztikai infrastruktúráját használná. Minden bank lehet takarékszövetkezet VG-ÖSSZEFOGLALÓ Minden pénzintézet számára engedélyezni kell a takarékszövetkezet (Sparkasse) elnevezés használatát - figyelmeztet az Európai Bizottság. A jelenlegi német törvények kizárólag a közjogi szabályozás alá eső intézményeknek engedélyezik ezt a megjelölést, ám a korlátozás Brüsszel szerint sérti az uniós elveket, egészen pontosan a szabad cégalapításhoz való jogot. A történelmi hagyományok és a közérdekre való hivatkozás önmagában nem elegendő érv a megnevezés monopolisztikus jogának fenntartásához - idézi az érvelést a Netzeitung. Az Európai Bizottság illetékesei jelenleg a szövetségi kormány által nemrég átadott magyarázó anyagokat vizsgálják. Ezek alapján döntenek majd a további lépésekről, de német lapértesülések szerint jó esély van arra, hogy az ügy végül (megegyezés hiányában) az Európai Bíróság elé kerüljön. A takarékszövetkezeti elnevezés „levédésének” tényére - mint annyi más esetben - ezúttal is egy ellenérdekelt piaci szereplő hívta fel az EU illetékeseinek figyelmét. Az amerikai BGB Capital Partners csoport nemrég megpróbálta felvásárolni a Bankgesellschaft Berlint, amelyhez többek között a Berliner Sparkasse is tartozott. A német takarékszövetkezeti és zsírószövetség azonban nem járult hozzá a tranzakcióhoz: a német törvények adta jogával élve tiltakozott az ellen, hogy a takarékszövetkezetnek nevezett társaság magánbefektető tulajdonába kerüljön. Eme törvény ellen emelte most fel szavát Brüsszel. RÖVIDEN Fidesz-kérdés a nettó pénzügyi egyenlegről A Fidesz választ vár arra a kérdésre, a kormány fenntartja-e korábbi állítását, hogy az uniós csatlakozás után, 2004-ben Magyarország nem lesz nettó befizetője a közösségnek - közölte Varga Mihály. A parlamenti Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője szerint nincs egyetértés a kormány tagjai között abban, mennyit kell befizetnie Magyarországnak az uniós kaszszába a csatlakozás után: míg áprilisban a Pénzügyminisztérium szóvivője 149 milliárd forintról beszélt, augusztusban megjelent interjújában a pénzügyminiszter már 122 milliárdot említ. A volt pénzügyminiszter hozzátette: „korábban úgy tudtuk”, 368 milliárd forint lesz az az összeg, amit Magyarország „lehívhat" az uniótól; csatlakozó országok tapasztalatai alapján ugyanakkor elmondható: az első évben a ténylegesen felhasznált öszszeg a lehívható keret 40-50 százaléka volt. Az Európai Bizottság a csatlakozási megállapodás alapján még decemberben úgy számolt, hogy hazánk nettó pénzügyi egyenlege 2004-ben 36 millió euró lesz, amit tovább javít 235 millió eurónyi, az előcsatlakozási alapok kifizetéseiből abban az évben esedékes támogatás, így Magyarország nettó támogatása 271 millió euróra rúg majd. (MTI, VG) Ellentétes felmérések a svéd euróvoksolás előtt Az euró bevezetéséről szeptember 14-én tartandó svéd népszavazás előtt a tervet elutasítók táborának előnye 12 százalékpontról 15-re növekedett a Gallup közvélemény-kutató intézet szerint. A nagyobb mintával dolgozó és hosszabb ideig tartó felmérésekkel operáló Demoskop viszont a nemmel szavazók előnyének 14 százalékpontról 11-re való csökkenését tapasztalta. Ez utóbbi intézet vezetője úgy látja, hogy a kritikus nap közeledtével egyre többen vizsgálják felül álláspontjukat. Ottani elemzők szerint a svéd lakosság döntésének jelentős hatása lesz az euróövezeten kívül álló Dániában és Nagy-Britanniában tartandó népszavazásra. (Reuters) A HUSZONÖTÖK SZÁMOKBAN - 67. Belgiumnak csak harmadakkora a területe, mint Magyarországnak, autópálya-hálózata mégis több mint négyszer olyan hosszú. A tagjelöltek körében mindenütt nagyon kevés a sztráda a forgalmi igényekhez képest, talán csak Szlovénia áll viszonylag jobban ebből a szempontból. Forrás: Európai Bizottság Autópályák hossza (kilométerben, 2001-ben) Németország 1....... Franciaország I Spanyolország C Olaszország C Nagy-Britannia C Hollandia C 11 712 . ....... 9 766 ....... 9 049 ............ 6 478 ............ 3 546 .......... 2 289 Belgium i i................................................. 1 702 Ausztria I...I................................................ 1 633 Svédország i ............................................. 1 506 Portugália II .............-JL-------^ ............. 1482 Dánia El .................................- TM............... 922 707 549 517 448 Görögország □ --★ ★ magyarország ■ Szlovénia □ -— Lengyelország □ --- 417 337 Szlovákia □....................................................--- 296 Írország B ......................................................--- 103 Észtország ....................................------------------ 93 Lettország .......................................................90 Megjegyzés: Ciprusról és Máltáról nincs adat. A jelenlegi tagállamok adatai 2000-re vonatkoznak.