Világgazdaság, 2003. augusztus (35. évfolyam, 149/8658-168/8677. szám)

2003-08-26 / 165. (8674.) szám

2003. augusztus 26., kedd VILÁGGAZDASÁG 3 EURÓPAI UNIÓ Bevezetik a felszólalási rendszert A cégeknek maguknak kell megvédeni védjegyjogaikat A hazai vállalkozások képesek megvédeni védjegyjogaikat, nem szorulnak rá az ilyen irá­nyú állami hivatali gondosko­dásra. Az uniós jogharmonizá­ció keretében megújuló véd­jegytörvény erre is figyelemmel lévén szakít a jelenlegi gyakor­lattal, és bevezeti a felszólalási rendszert. MUNKATÁRSUNKTÓL Ma még a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) hivatalból vizs­gálja a védjegylajstromozás vala­mennyi feltételét. Az MSZH emel kifogást akkor, ha az oltalmazni kívánt megjelölés másnak a jogát sérti. A felszólalási rendszerben viszont magának az érintettnek kell jeleznie azt, hogy egy megje­lölés lajstromba vétele miatt az ő védjegyjogosultsága, vagy vala­mely személyhez fűződő joga csorbul. A közösségi oltalomra vonatkozó előírások átvételével - amelyek alapján az uniós szabá­lyozás hazánkban is hatályosul, illetve egyetlen eljárásban védel­met lehet szerezni a magyar megjelöléseknek valamennyi tagállamban - ez lesz az egyik legmarkánsabb változás a hat­éves védjegytörvény jogharmo­nizációs célú módosításában. A védjegy jelentősége is nő a változó szabályozás nyomán mint árujelző a termékek és szol­gáltatások azonosítására, megkü­lönböztetésére, a fogyasztó tájé­koztatására szolgáló jogi olta­lom. A védjegy a gazdasági ver­seny alapvető eszköze, kiemelke­dő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. A magyar cégek is egyre többen szereznek védjegyoltalmat, bejelentéseik száma 1999 óta évi négy-ötezer között mozog. Jogsérelem esetén az uniós tagállamokban és a közösségi védjegyhivatalnál a felszólalási rendszert alkalmazzák. Az erre való áttérés azonban - szemben az átveendő szabályokkal - nem kötelező számunkra. A szakem­berek mindenesetre úgy látják: a mostani hazai rendszer a piac­­gazdasági alapokon nyugvó ha­zai védjegykultúra kezdeti sza­kaszában megfelelően szolgálta az igényeket, de tovább kell lép­ni. A magyar vállalkozások éret­tek arra, hogy az állam iparjogvé­delmi hatósága helyett maguk álljanak ki jogaikért. Egyébként, magánjogosultságokról lévén szó, okkal vethető fel, hogy azok érvényesítése nem állami feladat. A felszólalási rendszerre való át­térés a hozzáértők szerint a hazai védjegykultúra gazdagodását, megerősödését is elősegíti. Az új védjegyszabályok terve­zete az egyes iparjogvédelmi - benne a formatervezési minták oltalmát is érintő - és a szerzői jogi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részeként kerül ősszel a kormány, majd a parlament elé. (MKK) Nemzeti védjegy-bejelentési adatok (darab) □ hazai ■ külföldi 7000 -............--------------------------------------------------------­---­----------6000 5000 -~ 4000 -3000 1998 1999 2000 2001 2002 VG-GRAFIKA Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal Olasz-német tandem körvonalai Schröder és Berlusconi VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Schröder és Berlusconi kölcsö­nösen támogatja egymást - de­rült ki a német kancellár és az olasz miniszterelnök múlt szom­bati, veronai találkozója után. Gerhard Schröder minden tekin­tetben azon van, hogy az olasz EU-elnökség sikertörténet le­gyen, Silvio Berlusconi pedig osztja német kollégájának azt az álláspontját, hogy az unió alap­törvényének szövegtervezetét gyakorlatilag változtatás nélkül kell elfogadni. Schröder minden módosítási kísérletet kizárna, mondván, hogy ha egyszer vitára bocsátják a szöveget, akkor vége-hossza nem lesz az újabb módosítási öt­leteknek: olyan ez, mint Pandora szelencéje - mondta. Berlusconi ugyanakkor „egy, két, maximum három” változtatást nem zárna kölcsönösen támogatja ki. Mint a Handelsblatt felhívja a figyelmet, ugyanakkor Nagy-Bri­­tannia és néhány más tagállam éppenséggel jelentős változtatá­sokat igényel az alkotmányozó konvent által elkészített szöveg­ben (londoni vélemények szerint a tervezet úgy rossz, ahogy van). Az EU-alkotmány jóváhagyá­sára hivatott kormányközi kon­ferencia október 4-én kezdődik Rómában, és Berlusconi abban egymás vesszőparipáit érdekelt, hogy lezárására és az aláírásra még az ő EU-elnöksége alatt, vagyis december végéig sort kerítsenek. Erre csak akkor van esély, ha nem nyúlnak bele mélyen a szövegbe. A német és olasz érdekek ilyetén találkozása háttérbe szorította a nyár elején kipattant - inkább a jó modor hiá­nyára visszavezethető - ellenté­teket (Berlusconi kápóhoz ha­sonlított egy német európai par­lamenti képviselőt), s Berlusconi könnyen jelenthette ki, hogy „a viszony javulásáról azért nem le­het beszélni, mert romlásról sem volt szó”. A szerelmesek városában megrendezett német-olasz csúcs­­találkozót Romano Prodi, az Európai Bizottság olasz elnöke hozta össze, aki már csak hiva­talból is érdekelt abban, hogy a tagállamok vezetői között fo­lyamatos legyen a beszélő vi­szony. Prodi és Schröder tár­gyalásain sikerült megoldani a közösség és Berlin között a te­herautók németországi úthasz­nálati díjának kérdésében tá­madt nézeteltéréseket (VG, 2003. augusztus 22., 3. oldal). Berlin addig nem folyósítja a német szállítóknak a tervezett támoga­tást, amíg az Európai Bizottság hozzá nem járul az új pályadíj­rendszerhez. Gerhard Schröder Silvio Berlusconi Folytatódó háború a feta sajt körül VG-ÖSSZEFOGLALÓ Kudarcba fulladt az a múlt heti tanácskozás, amelyen az EU és a tagállamok képviselőinek a vé­delemben részesülő élelmiszer- és italmegnevezések listáját kel­lett volna összeállítaniuk. Már­pedig az idő sürget: az uniónak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szeptemberi cancúni mi­niszteri értekezletéig el kell ké­szítenie a listát, hogy azt tárgya­lópartnerei előtt védeni tudja. A dohai WTO-forduló keretében Brüsszel el szeretné érni, hogy az olyan földrajzi megnevezést tartalmazó élelmiszerfajták, mint például a burgundi bor vagy a parmezán sajt, világszer­te szigorú védelemben részesül­jenek, és így csak az adott tér­ségből származó termékekre le­hessen ilyen címkét tenni. A Financial Times tudósítása szerint a feta sajt körül bontako­zott ki a legádázabb vita az uni­ós egyeztető tárgyaláson. Az Eu­rópai Bizottság ugyan - az athé­ni kormány kérésének eleget té­ve - korábban már döntést ho­zott arról, hogy csak Görögor­szágban előállított tejtermékek­re vonatkozhat ez a név, ám a szintén nagy termelőnek számí­tó Németország és Dánia bíró­ság előtt támadta meg ezt a hatá­rozatot. Nem ez volt azonban az egyetlen vitapont. Franciaorszá­got azzal bőszítette fel a bizott­ság, hogy nem vette fel a listára a Jambon de Bayonne nevet, mondván, egyetlen konkurens sonkagyártó sem használja ezt a címkét. A France Comté sajt vi­szont védelemre méltónak talál­tatott, jóllehet ezt a megneve­zést nemrég eszelték ki a francia gyártók, miután a svájciak elpe­relték tőlük a korábban használt Gruyére nevet. A görögöknek nem sikerült elérni a Kalamata olívabogyók és az Ouzo ánizs­­pálinka védelmét, a spanyolok pedig a La Mancha sáfrány ese­tében kényszerültek visszavo­nulót fújni. Nagy-Britannia ez­zel szemben sikeresen védte egyetlen, földrajzilag jellegze­tesnek minősített termékét, a Stilton sajtot, míg Dánia a Danablu sajt esetében ért el kö­zösségi konszenzust. London „megfúrná” az önálló EU-védelmet VG-ÖSSZEFOGLALÓ Szorosabbra fűzné az EU és a NATO közötti katonai együtt­működést a brit kormány. A francia-német-belga-luxembur­­gi négyes által szorgalmazott önálló európai védelmi együtt­működés „megfúrását” célzó, nemrég elkészült javaslat értel­mében saját uniós tervezőegy­ség alakulna az észak-atlanti szövetség monsi főhadiszállá­sán. Ily módon erősödne az EU saját védelmi identitása, még­sem sérülne a NATO egysége - magyarázza a londoni elképze­lést a The Times. Mint ismeretes, az iraki hábo­rút leginkább ellenző négy uni­ós ország április végén csúcsér­tekezleten vitatta meg az uniós védelempolitika jövőjét, és ek­kor fogalmazták meg a NATO- tól - tehát Washingtontól - füg­getlen katonai műveletek terve­zésére és levezénylésére képes európai parancsnokság gondola­tát. Ezt az ötletet London kez­dettől fogva ellenezte, és most konkrét javaslattal igyekszik azt ellensúlyozni. A tervet brit lap­jelentések szerint már megküld­ték a tizennégy tagországnak, továbbá a felvételre váró tíz ál­lamnak. Tony Blair kormánya azzal számol, hogy legalább a spanyo­lok, az olaszok, az írek, továbbá a tagjelölt országok többségé­nek támogatását sikerül megsze­rezni. Utóbbit valószínűsíti, hogy - mint az EU Business em­lékeztet - Václav Klaus cseh el­nök korábban határozottan ki­állt a NATO-tól független euró­pai védelmi rendszer ellen. Júni­usban a párizsi lengyel nagykö­vet is kijelentette, hogy országa egyelőre nem támogatja a fran­­cia-német-belga-luxemburgi tervet. Az unióban mindazonáltal régóta napirenden van a saját ka­tonai kapacitás megteremtése. Egy nagyjából 60 ezer fős gyors­­reagálású haderő felállításáról már 1999-ben megszületett a po­litikai egyezség, és tavaly az ab­ban részt vevő csapatok listája is összeállt. Ez a haderő azonban a NATO-val együttműködve lépne fel, annak katonai-logisztikai inf­rastruktúráját használná. Minden bank lehet takarékszövetkezet VG-ÖSSZEFOGLALÓ Minden pénzintézet számára engedélyezni kell a takarékszö­vetkezet (Sparkasse) elnevezés használatát - figyelmeztet az Európai Bizottság. A jelenlegi német törvények kizárólag a közjogi szabályozás alá eső in­tézményeknek engedélyezik ezt a megjelölést, ám a korláto­zás Brüsszel szerint sérti az uniós elveket, egészen ponto­san a szabad cégalapításhoz va­ló jogot. A történelmi hagyomá­nyok és a közérdekre való hi­vatkozás önmagában nem ele­gendő érv a megnevezés monopolisztikus jogának fenn­tartásához - idézi az érvelést a Netzeitung. Az Európai Bizottság illeté­kesei jelenleg a szövetségi kor­mány által nemrég átadott ma­gyarázó anyagokat vizsgálják. Ezek alapján döntenek majd a további lépésekről, de német lapértesülések szerint jó esély van arra, hogy az ügy végül (megegyezés hiányában) az Európai Bíróság elé kerüljön. A takarékszövetkezeti elne­vezés „levédésének” tényére - mint annyi más esetben - ezút­tal is egy ellenérdekelt piaci szereplő hívta fel az EU illetéke­seinek figyelmét. Az amerikai BGB Capital Partners csoport nemrég megpróbálta felvásárol­ni a Bankgesellschaft Berlint, amelyhez többek között a Berli­ner Sparkasse is tartozott. A né­met takarékszövetkezeti és zsí­rószövetség azonban nem já­rult hozzá a tranzakcióhoz: a német törvények adta jogával élve tiltakozott az ellen, hogy a takarékszövetkezetnek neve­zett társaság magánbefektető tulajdonába kerüljön. Eme törvény ellen emelte most fel szavát Brüsszel. RÖVIDEN Fidesz-kérdés a nettó pénzügyi egyenlegről A Fidesz választ vár arra a kérdésre, a kormány fenntartja-e ko­rábbi állítását, hogy az uniós csatlakozás után, 2004-ben Ma­gyarország nem lesz nettó befizetője a közösségnek - közölte Varga Mihály. A parlamenti Fidesz-frakció gazdasági kabinetjé­nek vezetője szerint nincs egyetértés a kormány tagjai között abban, mennyit kell befizetnie Magyarországnak az uniós kasz­­szába a csatlakozás után: míg áprilisban a Pénzügyminisztéri­um szóvivője 149 milliárd forintról beszélt, augusztusban meg­jelent interjújában a pénzügyminiszter már 122 milliárdot említ. A volt pénzügyminiszter hozzátette: „korábban úgy tudtuk”, 368 milliárd forint lesz az az összeg, amit Magyarország „lehívhat" az uniótól; csatlakozó országok tapasztalatai alapján ugyanak­kor elmondható: az első évben a ténylegesen felhasznált ösz­­szeg a lehívható keret 40-50 százaléka volt. Az Európai Bizott­ság a csatlakozási megállapodás alapján még decemberben úgy számolt, hogy hazánk nettó pénzügyi egyenlege 2004-ben 36 millió euró lesz, amit tovább javít 235 millió eurónyi, az elő­csatlakozási alapok kifizetéseiből abban az évben esedékes tá­mogatás, így Magyarország nettó támogatása 271 millió euróra rúg majd. (MTI, VG) Ellentétes felmérések a svéd euróvoksolás előtt Az euró bevezetéséről szeptember 14-én tartandó svéd népsza­vazás előtt a tervet elutasítók táborának előnye 12 százalék­­pontról 15-re növekedett a Gallup közvélemény-kutató intézet szerint. A nagyobb mintával dolgozó és hosszabb ideig tartó felmérésekkel operáló Demoskop viszont a nemmel szavazók előnyének 14 százalékpontról 11-re való csökkenését tapasztal­ta. Ez utóbbi intézet vezetője úgy látja, hogy a kritikus nap kö­zeledtével egyre többen vizsgálják felül álláspontjukat. Ottani elemzők szerint a svéd lakosság döntésének jelentős hatása lesz az euróövezeten kívül álló Dániában és Nagy-Britanniában tartandó népszavazásra. (Reuters) A HUSZONÖTÖK SZÁMOKBAN - 67. Belgiumnak csak harmadakkora a területe, mint Magyarország­nak, autópálya-hálózata mégis több mint négyszer olyan hosszú. A tagjelöltek körében mindenütt nagyon kevés a sztráda a forgal­mi igényekhez képest, talán csak Szlovénia áll viszonylag jobban ebből a szempontból. Forrás: Európai Bizottság Autópályák hossza (kilométerben, 2001-ben) Németország 1....... Franciaország I Spanyolország C Olaszország C Nagy-Britannia C Hollandia C 11 712 . ....... 9 766 .­­...... 9 049 ............ 6 478 ............ 3 546 .......... 2 289 Belgium i i................................................. 1 702 Ausztria I...I­­................................................ 1 633 Svédország i­­ .....................­...­..................... 1 506 Portugália I­I .............-JL-------^ ............. 1482 Dánia El .................................- TM............... 922 707 549 517 448 Görögország □ --★ ★ magyarország ■ Szlovénia □ -— Lengyelország □ --­- 417 337 Szlovákia □....................................................--- 296 Írország B ......................................................--- 103 Észtország­­ ....................................---------------­--- 93 Lettország .......................................................9­0 Megjegyzés: Ciprusról és Máltáról nincs adat. A jelenlegi tagállamok adatai 2000-re vonatkoznak.

Next