Világgazdaság, 2004. június (36. évfolyam, 104/8863-125/8884. szám)

2004-06-01 / 104. (8863.) szám

2 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Továbbra is Belka a lengyel kormányfőjelölt A Marek Belka által két hete elvesztett bizalmi szavazás után le­járt az a határidő, amelyen belül a lengyel parlament állíthatott volna miniszterelnök-jelöltet, ezért most ismét az államfőn van a sor. Aleksander Kwasniewski már korábban közölte, hogy is­mét Belkát fogja jelölni. Josef Oleksy parlamenti elnök szerint az új bizalmi szavazási fordulót várhatóan június közepén tart­ják, mert akkor a megválasztandó kormányfő hivatalosan is részt tud venni június 17-18-i EU-csúcstalálkozón. (Bloomberg) Horvát privatizáció két év alatt Horvátország úgy fel fogja gyorsítani a privatizációt, hogy két év alatt le is zárhatja a folyamatot - jelentette ki Andrija Hebrang miniszterelnök-helyettes. A horvát privatizációs alap port­foliójában 135 olyan vállalat van, amelyben az államnak több mint ötvenszázalékos tulajdonrésze van, 144 cég szerepel 25-50 százalékos, és 823 cég 25 százalék alatti állami része­sedéssel. A privatizációs terv szerint havonta öt társaságra ír­nak ki magánosítási tendert. (AFP) Eurómilliárdok az orosz közlekedési folyosókra Az Oroszországon áthaladó nemzetközi közlekedési folyosó­kon elérhető sebesség 2020-ra 20430 százalékkal növekszik, az e folyosókon átmenő tranzitrakományok mennyisége pedig megháromszorozódik, elérve a 60-70 millió tonnát - ezt Igor Levityin közlekedési miniszter jelentette ki. Az Oroszországon áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók kiépítésére - átszá­mítva - 12 milliárd eurót fordítanak 2010-ig - közölte az orosz közlekedési miniszter szóvivője. (Interfax) Olimpiai aggodalmak Görögországban VG-ÖSSZEFOGLALÓ__ Élesen bírálta a tíz hét múlva kezdődő athéni olimpiai játéko­kat a költségvetés tükrében a görög közmunkaügyi minisz­ter. Georgiosz Szufliasz parla­menti beszédében jelezte: az eredeti 4,6 milliárd eurós költ­ségvetést jelentősen meghalad­va, plusz kétmilliárd eurót kell a játékokra fordítani. Kétségét fejezte ki, hogy Gö­rögország képes lesz az olim­piai játékok sikeres megrende­zésére. A beruházási költségek részletezése során elmondta: a sportlétesítmények építésére, felújítására szánt 1,1 milliárd eurós keretet már 500 millióval túllépték. A biztonsági intézke­désekre a tervezett 650 millió euró helyett pedig jelen állás szerint 1,2 milliárdot költenek. Az ötkarikás játékok előké­születei jelentős deficitet okoz­nak a görög költségvetésben. Görögország az olimpia költsé­gei miatt egymás után másod­szor lépi túl az EU stabilitási paktumában előírt háromszá­zalékos deficitküszöböt. Tavaly 3,2 százalékos volt a GDP-ará­­nyos államháztartási hiány. A költségvetési nehézségek bo­rítékolhatók voltak, hiszen az 1980-as moszkvai rendezvény óta most a legnagyobb az álla­mi szerepvállalás mértéke. Az előző, szocialista kor­mányzat döntött úgy, hogy teljes egészében közpénzekből fedezi a beruházásokat, a magánfinan­szírozás kérdése politikai szem­benállásba ütközött. A vita min­denesetre jelentős késéseket eredményezett az olimpiával kapcsolatos beruházásokra kiírt tendereknél. Az új stadionok, az olimpiai falu vagy a médiát ki­szolgáló helyiségek építése csak négy évvel azután kezdődött el, hogy Athén elnyerte a játékok rendezésének a jogát. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium LÁNCHÍD FAKTORING PROGRAMFELHÍVÁSA A mikro- és kisvállalkozások részére állami kamattámogatást bizto­sító Lánchíd Faktoring Programban faktoring szolgáltatást nyújtó közreműködő szervezet csatlakozása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (1055 Budapest, Honvéd utca 13-15.) ez­úton csatlakozásra hívja fel a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat és pénzügyi szolgáltatást végző, pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdasági társaságo­kat, szövetkezeteket vagy egyéni vállalkozásokat. A Lánchíd Faktoring Program és a jelentkezés részletes feltételeit a Programcsomag tartalmazza, amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elektronikus úton megküld azoknak a pénzügyi intézmé­nyeknek és pénzügyi szolgáltatást végző egyéb vállalkozásoknak, ame­lyek nyilatkozatot tesznek, és ezt, valamint a nyilatkozat-aláírók aláírási címpéldányát (egyéni vállalkozók esetén az egyéni vállalkozói igazol­vány hiteles másolatát) a 374-2800 faxszámra elküldik. A nyilatkozat szövege megtalálható a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hon­lapján is (www.gkm.hu/kis- és középvállalkozások/programok/Lánchíd Faktoring Program). A Programfelhívásra pénzügyi intézmények egyedül vagy konzorcium­ban, nem pénzügyi intézmények csak olyan konzorcium tagjaként jelentkezhetnek, amelyek vezetője pénzügyi intézmény. A Programfelhívással kapcsolatban a minisztérium 2004. június 11-én 9 órakor a székhelyén konzultációt tart. A jelentkezéseket 2004. június 25-én 12 óráig kell a GKM képviselőjének személyesen átadni. A felhívás megtalálható a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hon­lapján és 1-1 alkalommal meghirdetésre kerül a Népszabadság és a Világgazdaság című országos napilapokban. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KÜLFÖLD 2004. június 1., kedd Német-francia ipari ellentétek Az EP-választások utánra halasztják az erre a hétre tervezett csúcstalálkozót A két ország iparpolitikai együttműködését kívánta megvitatni a héten Gerhard Schröder német kancellár és Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök. A találkozót azonban - az Alstom és a Sanofi körüli nézeteltérések tetőzésével egy időben - júni­us közepére halasztották. VG-Ö­SSZEÁLLÍTÁS A két kormányfő, illetve Wolf­gang Clement német gazdaság és Nicholas Sarkozy francia pénzügyminiszter csak a június 13-i európai parlamenti választá­sok után tanácskozik majd - idé­zi az EUbusiness a német kor­mányszóvivőt. A megbeszéléseik célja, hogy megvitassák, Európa két legnagyobb gazdaságában hogyan gyorsítsák a növekedést Fúziók segítségével tennék rend­be az ipart, ami lendületet adna a gazdaságnak. A retorika ellenére sem csök­kennek azonban a protekcionista törekvések a két országban. A komoly gondokkal küzdő Alstom megmentésére kidolgozott fran­cia állami tervezetet az Európai Unió versenyhatósága nemrég ugyan jóváhagyta, ám közben a német Siemens felvetette, hogy megvásárolná a gépipari óriás egyes részeit. Patrick Kron, az Alstom elnöke kategorikusan ki­jelentette, nem fogják eltűrni, hogy a vállalat a német távközlé­si céggel fuzionáljon. Az ügylet­ről Sarkozy is úgy nyilatkozott, hogy jobb lenne, ha francia kéz- mi köze lenne a csúcstalálkozó ben maradna a cég. Hasonló a elhalasztásához, helyzet a gyógyszeriparban is. A vita több uniós tisztviselőt csak fordított előjellel. Berlinnek is megszólalásra késztetett, nem tetszik, hogy Párizs arra bár David Byrne fogyasztóvédelmi torítja a Sanofit, tegyen ajánlatot biztos arról beszélt, hogy Brüsz­­francia-német riválisára, az szelnek nem szabad megköny- Aventisre. A német kormánysze­­nyítenie a nagy ipari vállalatok­­vivő mindennek ellenére tagad­­nak nyújtott állami segítségnyúj­­tó, hogy az Alstom-ügynek bár­­tást. (Jegyzet a 20. oldalon) A biogázé lehet a jövő MAKACS GÁBOR Négyszáz hagyományos villamos erőművet lehetne kiváltani világ­szerte a biomasszára épülő áramtermelő létesítmények erő­teljes fejlesztése révén - számít­ja a WWF és az Európai Bio­massza-ipari Szövetség. A két szervezet közös tanulmánya sze­rint megfelelő szabályozói támo­gatás esetén 2020-ban a mostani egy helyett a fejlett országok vil­­lamosáram-szükségletének 15 százalékát fedezhetik a mező- és erdőgazdaságban képződő bio­massza feldolgozásán alapuló erőművek. Ennek révén éves szinten 538-1739 millió tonná­val csökkenne a világ szén-dio­­xid-kibocsátása - vélekednek a szakértők. Ez jelentős eredmény lenne, hiszen 2020-ban a prog­nózisok szerint 14 298 millió tonna lehet az összes CO2-ki­­bocsátás, amiből a villamos erő-Nem mellékes az sem, hogy a bioerőművek létrehozása több százezer munkahelyet teremte­ne. Megfelelő környezetvédelmi hatásvizsgálatok és gondos kivi­telezés esetén a bioáram-terme­­lés jelentősen hozzájárulhat a fenntartható gazdasági fejlődés­hez - hangoztatja az elemzés. Az alapanyagul szolgáló bio­massza ára jelenleg 2-4 euró kö­zött van gigajoule-onként, ami magasabb az 1,6 euró körüli szénáraknál, és a földgázárakkal (1,5-3 euró/GJ) sem minden esetben versenyképes. Az ebből készített villamos energia ára nagymértékben függ az alkalma­zott technológiától; a jelenlegi, kifejezetten biomassza feldolgo­zására létrehozott erőművekben 60-120 euró között mozog egy megawattóra költsége. Ezt azon­ban a jelentés szerint 50-60 euró közé lehet leszorítani azzal, ha hagyományos és bioalapa­nyagot egyaránt felhasználni ké­pes létesítményeket hoznak lét­re, illetve ha az erőműveket „mellékesen” a közlekedésben használható bioüzemanyagok gyártására is alkalmassá teszik.­­ MAGYARORSZÁGON JELENLEG mindössze 1 megawatt­órányi bioáram-kapacitás működik, ám a szakértők szerint 2020-ig ezt megfelelő intézkedések esetén a többszörö­sére lehetne emelni. A kormányzati tervek ennél egyelőre kevésbé ambiciózusak: ezek szerint 2010-ig 39-ről 55 petajoule-ra kell emelni a megújuló forrásból származó energia mértékét, és utóbbiból 33 PJ-lal kell részesednie a biomasszának. művek mintegy öt és fél milliárd tonnáért lennének felelősek. A biomassza fontos előnye a többi megújuló energiaforrással (például a szél- vagy napenergiá­val) szemben az, hogy tárolható. A VILÁGGAZDASÁG MELLÉKLETE LOGISZTIKA Tisztelt Olvasóink! Európai uniós csatlakozásunk új lehetőségeket nyitott a logisztika területén is. Az aktualitásokra való tekintettel a VILÁGGAZDASÁG 2004. június 10-én az EUROLOG 2004. címmel megrendezett nemzetközi kongresszussal egy időben jelentkezik mellékletével, a LOGISZTIKÁVAL. A legfrissebb ágazati hírek és aktualitások mellett többek között olyan fontos témákat fog érinteni összeállításunk, mint • Eurolog 2004 • logisztika és informatika • a logisztikai szolgáltató központok szerepe a csat­lakozás után • a szállítmányozás helyzete, 2003. évi toplista • járműbeszerzések, statisztikák • változások a közúti fuvarozásban a csatlakozástól kezdve • az IRU Közúti Biztonsági Chartája • a logisztika presztízse, valamint a jövedelmek alakulása • szabályozás, ellenőrzés, oktatás • az év vállalkozója Mellékletünkkel kapcsolatos kérdéseire készséggel adunk választ az alábbi elérhetőségeken: Kurtfalvi Ákos Árpád, projektvezető Telefon: (1) 489-1149 Fax: (1) 202-4199 Mobil: (70) 367-0147 E-mail: akos.kurtfalvi@vilaggazdasag.hu Borúsabbá váló bolgár gazdasági kilátások VG-ÖSSZEFOGLALÓ A korábbi 5,3-ről 5 százalékra csökkentette idei GDP-növekedé­­si prognózisát a bolgár kormány. Szófia az euróövezet vártnál gyengébb gazdasági teljesítmé­nyével és az olajárak körüli bi­zonytalansággal magyarázta a döntést. Piaci elemzők azonban a módosított előrejelzést is túl­zottan optimistának tartják: a HVB 4,5 százalék körüli, az Economist Intelligence Unit (EIU) pedig 4,2-es növekedést valószínűsít 2004-re. Mint Si­mon Quijano-Evans, a HVB elemzője fogalmaz, ez nemzet­közi összehasonlításban még mindig jó eredmény, ám a növe­kedési kilátások romlása miatt egyre aggasztóbb mértékűnek tűnik a bolgár folyó fizetési mér­leg hiánya. A pénzügyminiszté­rium 6,4 százalékos GDP-ará­­nyos folyómérleg-hiányt jósol, ám a jegybank ennél két száza­lékponttal magasabb értéket va­lószínűsít - írja a Reuters. A külső egyensúly romlása az EIU szerint oda vezethet, hogy a Nemzetközi Valutaalap mind az idén, mind jövőre a költségvetési politika szigorítá­sát fogja követelni Szófiától. Ez pedig tovább ronthatja a kor­mánykoalíció esélyeit a jövőre esedékes választásokon. A Szi­­meon Szakszkoburggotszki ne­vével fémjelzett kabinet ugyan jelentős eredményeket ért el a gazdasági reformok terén (a GDP az utóbbi négy esztendő­ben évente négy százalék feletti ütemben bővült), ám a társadal­mi feszültségek miatt népszerű­sége mélyponton van, és a fiská­lis szigor biztos befutóvá tenné jövőre a Bolgár Szocialista Pár­tot - mutat rá az EIU.­­ JÚNIUS 25-ig kell kötele­ző erejű ajánlatot tennie a bolgár áramszolgáltató vál­lalatok megvásárlására a versenyben lévő öt külföldi befektetőnek. Szófia há­rom társaságba - Nyugat-, Délkelet-, Északnyugat- Bulgária - vonta össze az ország villamosáram-szol­­gáltatóit, és azokban egyenként 67 százalékos tulajdoni hányadot kínált fel privatizációra. Az olasz Enel, a német E.On, a cseh CEZ, a görög PPC és az osztrák EVN mindhá­rom cégért versenyezhet, ám egy befektető csak egy regionális társaságot sze­rezhet meg.

Next