Világgazdaság, 2009. július (41. évfolyam, 125/10137-147/10159. szám)

2009-07-17 / 137. (10149.) szám

2009. július 17., péntek Valóban rosszabbul élünk Inflációs szempontból kedvező a fizetések csökkenése, azonban a keresletre lesújtó hatással van FIZETÉSEK. Kitörtek a korábbi gyakorlatból a munkaadók, már nem emelnek automatikusan az infláció mértékével bért, és ez jó­tékonyan hathat vissza magára a drágulásra is. A csökkenő reál­bér mellett az alkalmazotti lét­szám is alacsony szintre jutott, így a belföldi kereslet óriásit zu­hant. A bruttó átlagkeresetek 2009 első öt hónapjában 1,4, a nettó átlagkeresetek egy száza­lékkal haladták meg az egy évvel korábbit - adta közre a KSH. Má­jusra a bruttó keresetek átlagos növekedése 2,5 százalékra csök­kent az áprilisi 3,5-ről. Ilyen ala­csony dinamikára a rendelkezés­re álló adatok között nem volt példa, de valószínűleg a rend­szerváltás óta a legalacsonyabb lesz az idei béremelkedés. Az utóbbi években tartósan 8 száza­lék körül mozgott a mutató. Ebben nagy szerepe van a munkaerőpiac fellazulásának, vagyis erősödött a cégek tárgya­lási pozíciója a bőséges munka­erő-kínálat miatt. Jövedelmi szempontból már kevésbé tekint­hető rózsásnak a helyzet, a bér­­csökkenés újabb csapás a hazai keresletre. A reálkereset a 3,2 százalékos drágulás mellett 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett, a költ­ségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabá­lyainak változása miatt) 7,8 szá­zalékkal csökkent a mutató. A teljes munkaidőben alkalmazás­ban állók­ átlagos bruttó keresete 197 500 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 100 forintot ért el. Kedvezőnek értékelte inflációs szempontból az adatot Barcza György, a K&H Bank vezető köz­gazdásza, kiemelve: gyakorlatilag megállt a bértömeg növekedése. Még mindig nagyon erős létszám­beli alkalmazkodás látszik a válla­latok részéről, vagyis elsősorban elbocsátásokkal igyekeznek le­szorítani a költségeiket. A rugal­matlan magyar munkapiacon ke­vésbé nyílik módjuk a bérek csök­kentésére. A létszámesés addig tarthat, amíg nem indul újra a nö­vekedés, sőt, még egy ideig akkor is kielégíti a cégeket a várhatóan növekvő termelékenység - vázol­ta jövőképét a szakember. A versenyszféra rendszeres béreinek az előző években 8 szá­zalék körül, alakuló emelkedése most 5 százalék közelébe csök­kent -­emelte ki Kondrát­ Zsolt, az MKB vezető elemzője. A cégek legrugalmasabban a prémiu­moknál tudnak a bérköltségeik­ből faragni, és úgy tűnik, a várt­nál rosszabb üzleti környezetben ezzel a fegyverrel éltek is, bár kérdés, elhalasztásról vagy a prémiumok végleges csökkenté­séről van szó - fűzte hozzá. Min­denesetre tavaly év végén még 6 százalék, körüli béremelési egyezségek születtek, ezzel a legfrissebb számok is összhang­ban vannak. A szakértő azonban a mostaninál erőteljesebb bér- és gyengébb létszámbeli alkalmaz-TREND. 2007 után ismét csökkenhetnek éves szinten a reálkere­setek itthon FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN­ ­A FŐBB ÁGAZATOK kotlásra számított. A teljes bértö­meg viszont így is, úgy is csökke­nésre ítélt, ez tovább rontja a re­álgazdasági kilátásokat. A csök­kenő jövedelmekből is többet ta­karít meg a lakosság, így a fo­gyasztás zuhan. A jegybanki ka­matdöntésre a mostani adat már nincs lényegi hatással, az irány­adó ráta csökkentése valószínű, ezt főként a pénzügyi stabilitási kockázatok mérsékődése teszi lehetővé. BD A reálkereset éves változása (százalék) Forrás: KSH (rendszeres havi bruttó kereset, változás, százalék, jan.-máj.) Mezőgazdaság 4,6 Ipar 4,3 Építőipar 5,9 Kereskedelem 2,8 Szállítás, raktározás 6,0 Szálláshely, vendég! 4,4 Információ, komm. 6,2 Pv., biztosítási tev. 2,8 Ingatlanügyletek 8,1 Szakmai, tud., műsz. tev. 9,2 Adminisztratív tevékenység 3,0 Közigazgatás, védelem, tb 0,7 Oktatás 2,6 Humánegészségügy 0,7 Művészet, szórakoztatás 3,0 Egyéb szolgáltatás 1,2 Nemzetgazdaság összesen 4,4 ­ Már alig számítanak forintgyengülésre ENYHÜLÉS. Alábbhagyni lát­szik a lakosság mellett a magyar vállalkozások borúlátása is. A mikro-, kis- és középvállalkozá­sok várakozásai kismértékben tovább javultak - derült ki a K&H Bank felméréséből. A kkv bizalmi index legutóbbi, máso­dik negyedéves értéke -28 pont lett az előző negyedév -34 pon­tos értékéhez képest. Ez már a második egymást követő ne­gyedév, amelyben emelkedés fi­gyelhető meg, bár még jóval az őszi szint alatt jár a mutató. A kkv-kat érintő intézkedé­sek várható hatásai, a közter­hek változása, a banki kama­tokra vonatkozó várakozások tekintetében pozitív változás fi­gyelhető meg. Ezzel szemben a vevői és szállítói kapcsolatokra vonatkozóan a versenyhelyze­tük megítélésében és az uniós támogatásokhoz való hozzáju­tás szempontjából romlásra számítanak a cégek. Hosszú idő óta először megint legtöbben (41 százalék) a forint árfolya­mának stabilizálódását várják, miközben a harmaduk számít gyengülésre, és csak minden hatodik cég erősödésre. Javulás figyelhető meg az árbevétel és a nyereség megítélésével kapcso­latban. Az elmúlt negyedéves mélypontjához képest minimá­lis növekedés figyelhető meg, így átlagosan 2,3 százalékos ár­bevétel-növekménnyel és 0,2 százalékos nyereség-vissza­eséssel számolnak. VG­ I BELFÖLD Nőtt a közbeszerzések értéke Az unió nem pártolja a nem nyilvános tendereket MÉRLEG. Egyharmadával nőtt a közbeszerzési eljárások értéke 2009 első fél évében a múlt év azonos időszakához képest - kö­zölte tegnap Berényi Lajos, a Közbeszerzési Tanács elnöke. Az értékgyarapodás elsősorban az építési beruházások emelke­désének volt köszönhető. Ez az arány a kormány gazdaságélén­kítő beruházásainak köszönhe­tően a második hat hónapban to­vább gyarapodhat. A szolgáltatá­sok aránya 36,4 százalék volt, ez 42 százalékos növekedést takar. Az árubeszerzések összértéke több mint a felével esett vissza, 16,7 százalékos részesedéssel. Az első fél évben igen rapszo­dikusan alakultak az ügyletek összegei. Az ingadozás annak köszönhető, hogy április első napján lépett hatályba a közbe­szerzési törvény módosítása, ezért az ajánlatkérők igyekeztek előre hozni a kiírásokat. Az új szabályok miatt nagyobb az eljá­rások nyilvánossága, és több munkával jár az értékelés. Berényi kifogásolta, a tárgya­lásos közbeszerzések száma mi­nimálisan csökkent, míg az érté­kük 43 százalékról 52-re emel­kedett. „Ez különösen az uniós A Közbeszerzési Döntő­­bizottság kétmillió forintra bírságolta az APEH-et, mert az adóhatóság az ál­tala telefonos ügyfélköz­pont létesítésére kiírt köz­­beszerzés során kizárt két, közösen induló céget a hir­detmény nélkül indult tár­gyalásos eljárásból, mivel azok nem megfelelően in­dokolták az ajánlatuk mó­dosítását. A döntőbizottság az in­doklásában kiemelte, a nyertes céggel megkötötte már az ajánlatkérő APEH a szerződést, így nem lehe­tett orvosolni a jogsértést. támogatással megvalósuló be­szerzéseknél veszélyes, mivel az EU nem pártolja a nem nyil­vános tendereket, mert sérülhet a verseny” - hangoztatta az el­nök. Szerinte azok választják ezt a megoldást, akik nem tud­ják pontosan, mit akarnak, ezért a tárgyalásos fordulók során ala­kítják ki a pontos igényüket, szemben a nyílt eljárással, amelynél utólag nem lehet bele­nyúlni a kiírásba. Berényi úgy véli, az idén a re­cesszió hatására növekszik az uniós támogatású kiírások rész­aránya. A közbeszerzések érté­kében csaknem kétharmadával növelték részesedésüket a köz­­szolgáltatók, a központi költség­­vetési szervek súlya csökkent, az önkormányzatoké viszont nö­vekedett. A Közbeszerzési Döntőbizott­ságot az elmúlt fél évben 337 jog­orvoslati eljárásól értesítették. A kiszabott bírság összege 90 mil­lió forint volt, ez csökkent a ko­rábbiakhoz képest. É. S. ­­ ­ A KÖZBESZERZÉSEK ELJÁRÁS SZERINTI SZERKEZETE Eljárás típusa 2008.1. száma (db) fél év % 2009.1. fél év száma (db) % 2008.1. fél év értéke (Mrd Ft) % Forrás: VG-gyűjtés 2009.1. fél év értéke (Mrd Ft) % Nyílt 950 52,98 959 53,88 273,23 48,37 282,5 37,53 Meghívásos 119 6,64 157 8,82 23,39 4,14 36,9 4,9 Tárgyalásos 573 31,96 517 29,04 243,9 43,17 396,9 52,73 Egyszerűsített 141 7,86 132 7,42 24,1 4,27 25,05 3,33 Versenypárbeszéd 0 0 2 0,110 0 11,11 1,48 Ügyvédi tevékenység 10 0,56 13 0,73 0,27 0,05 0,21 0,03 Összesen 1793 100 1780 100 564,89 100 752,67 100 ­ A kormány a bankokkal egyeztet ma SZABÁLYOZÁS. A kormányfő mára magához rendelte több hi­telintézet első számú emberét, a Magyar Bankszövetség elnökét, a pénzügyi felügyelet és a ver­senyhivatal vezetőit. Informáci­óink szerint Bajnai Gordon azért hívta össze az egyeztetést, mert néhány bank - a március­ban elfogadott, az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó törvényt alkalmazva - levélben arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy szinte bármilyen indokkal emelhetik a törlesztőrészleteket. A miniszterelnök egy öt pontból álló javaslatcsomagot készül előterjeszteni, és kor­mányrendelettel is ki akarja egészíteni a törvényt. A bank­­szövetség közölte: minden kér­désben nyitott a javaslatokra. A kormányszóvivő az ATV híradójának azt mondta: olyan megoldásokról tárgyalnak majd, amely védi a fogyasztók érdeke­it, de nem okoz felesleges költ­séget. „Egy nagyon szoros em­berfogást kell követni - ha lehet így fogalmazni -, s ellenőrizni a bankokat, hogy mindent a sza­bályoknak megfelelően tegye­nek” - fogalmazott Szollár Do­mokos. A kormányszóvivő sze­rint a javaslatcsomag célja, hogy ne lehessen mondvacsinált okokra hivatkozva mindent rá­terhelni az adósokra. Közben a gazdasági minisz­ter kedden bejelentette, a kor­mány bankgarancia-programot indít. VG VILÁGGAZDASÁG 13 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Játék kábeltévé­csatornákkal A UPC nemrégiben módosí­totta a Silver kábeltelevíziós programcsomagot, amely­ből többek között a Mezzo csatorna is kikerült. A Ma­gyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke szerint a csomagok átalakítását a gazdasági körülmények be­folyásolják. Kérdés: mit te­het a fogyasztó, ha úgy véli, már nem azt a szolgáltatást kapja, amire előfizetett? www.vg.hu/kabelteve RÖVIDEN A kormány nem szól bele a fizetésekbe Az egyetemi autonómia alapján a felsőoktatási intéz­mények döntenek arról, mekkora jövedelmeket és illetményeket fizetnek. Ezt Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára mondta. A kor­mányzatnak nincs beleszólá­sa, hogy az egyetemek, főis­kolák mekkora illetményt fi­zetnek, de a tárca nem látja indokoltnak a jövedelmek növelését. A jogszabályok azt tartalmazzák, hogy a rek­tori prémium nem haladhat­ja meg az összesített éves il­letmény 10 százalékát, i V a külföldről is behajtható bírságok Magyarország azt kezdemé­nyezi, hogy külföldről is be­hajthatók legyenek a közúti szabálysértésekért kiszabott bírságok az EU-ban. A felté­teleket a magyar uniós el­nökség idején alakítják ki. Draskovics Tibor igazság­ügyi és rendészeti miniszter ezzel összefüggésben jelez­te, a külföldiek által vagy kül­földi rendszámú gépjárművel elkövetett szabálysértések ügyében spanyol-belga-ma­­gyar munkabizottság alakul. Ez a három ország adja ugyanis az EU elnökségét 2010-től másfél évig. A VG Vita a ferihegyi sztrájkról Jogszerű volt a Budapest Airport dolgozóinak decem­beri sztrájkja a Fővárosi Bí­róság jogerős ítélete szerint - közölte a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ). A dolgozók tavaly decemberben kezdtek sztrájkba az egyoldalúan megszüntetett kollektív szer­ződés, a munkaerőhiány és túlfoglalkoztatás, valamint a fizetéscsökkentések miatt. A cég szerint viszont a szak­­szervezet tizenkét követe­léséből csak négy lehet sztrájk alapja . MTI-Eco Pontosabbak az új feltételek Pontosabbak és részlete­sebbek az előző kiírásnál a kockázatitőke-program szer­dán megjelentetett pályázati kiírásaiban a tender feltét­elei - állapítja meg Start Tő­kegarancia Zrt. Zoltán Csa­ba vezérigazgató úgy érté­kelte, hogy jobban összeha­sonlíthatók lesznek az üzleti tervek, mivel a pályázók azonos formátumú üzleti tervet készítenek.­­ MTI-Eco­ l

Next