Világgazdaság, 2009. július (41. évfolyam, 125/10137-147/10159. szám)
2009-07-17 / 137. (10149.) szám
2009. július 17., péntek Valóban rosszabbul élünk Inflációs szempontból kedvező a fizetések csökkenése, azonban a keresletre lesújtó hatással van FIZETÉSEK. Kitörtek a korábbi gyakorlatból a munkaadók, már nem emelnek automatikusan az infláció mértékével bért, és ez jótékonyan hathat vissza magára a drágulásra is. A csökkenő reálbér mellett az alkalmazotti létszám is alacsony szintre jutott, így a belföldi kereslet óriásit zuhant. A bruttó átlagkeresetek 2009 első öt hónapjában 1,4, a nettó átlagkeresetek egy százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - adta közre a KSH. Májusra a bruttó keresetek átlagos növekedése 2,5 százalékra csökkent az áprilisi 3,5-ről. Ilyen alacsony dinamikára a rendelkezésre álló adatok között nem volt példa, de valószínűleg a rendszerváltás óta a legalacsonyabb lesz az idei béremelkedés. Az utóbbi években tartósan 8 százalék körül mozgott a mutató. Ebben nagy szerepe van a munkaerőpiac fellazulásának, vagyis erősödött a cégek tárgyalási pozíciója a bőséges munkaerő-kínálat miatt. Jövedelmi szempontból már kevésbé tekinthető rózsásnak a helyzet, a bércsökkenés újabb csapás a hazai keresletre. A reálkereset a 3,2 százalékos drágulás mellett 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8 százalékkal csökkent a mutató. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 500 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 196 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 204 100 forintot ért el. Kedvezőnek értékelte inflációs szempontból az adatot Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza, kiemelve: gyakorlatilag megállt a bértömeg növekedése. Még mindig nagyon erős létszámbeli alkalmazkodás látszik a vállalatok részéről, vagyis elsősorban elbocsátásokkal igyekeznek leszorítani a költségeiket. A rugalmatlan magyar munkapiacon kevésbé nyílik módjuk a bérek csökkentésére. A létszámesés addig tarthat, amíg nem indul újra a növekedés, sőt, még egy ideig akkor is kielégíti a cégeket a várhatóan növekvő termelékenység - vázolta jövőképét a szakember. A versenyszféra rendszeres béreinek az előző években 8 százalék körül, alakuló emelkedése most 5 százalék közelébe csökkent -emelte ki Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. A cégek legrugalmasabban a prémiumoknál tudnak a bérköltségeikből faragni, és úgy tűnik, a vártnál rosszabb üzleti környezetben ezzel a fegyverrel éltek is, bár kérdés, elhalasztásról vagy a prémiumok végleges csökkentéséről van szó - fűzte hozzá. Mindenesetre tavaly év végén még 6 százalék, körüli béremelési egyezségek születtek, ezzel a legfrissebb számok is összhangban vannak. A szakértő azonban a mostaninál erőteljesebb bér- és gyengébb létszámbeli alkalmaz-TREND. 2007 után ismét csökkenhetnek éves szinten a reálkeresetek itthon FOTÓ: VÉMI ZOLTÁN A FŐBB ÁGAZATOK kotlásra számított. A teljes bértömeg viszont így is, úgy is csökkenésre ítélt, ez tovább rontja a reálgazdasági kilátásokat. A csökkenő jövedelmekből is többet takarít meg a lakosság, így a fogyasztás zuhan. A jegybanki kamatdöntésre a mostani adat már nincs lényegi hatással, az irányadó ráta csökkentése valószínű, ezt főként a pénzügyi stabilitási kockázatok mérsékődése teszi lehetővé. BD A reálkereset éves változása (százalék) Forrás: KSH (rendszeres havi bruttó kereset, változás, százalék, jan.-máj.) Mezőgazdaság 4,6 Ipar 4,3 Építőipar 5,9 Kereskedelem 2,8 Szállítás, raktározás 6,0 Szálláshely, vendég! 4,4 Információ, komm. 6,2 Pv., biztosítási tev. 2,8 Ingatlanügyletek 8,1 Szakmai, tud., műsz. tev. 9,2 Adminisztratív tevékenység 3,0 Közigazgatás, védelem, tb 0,7 Oktatás 2,6 Humánegészségügy 0,7 Művészet, szórakoztatás 3,0 Egyéb szolgáltatás 1,2 Nemzetgazdaság összesen 4,4 Már alig számítanak forintgyengülésre ENYHÜLÉS. Alábbhagyni látszik a lakosság mellett a magyar vállalkozások borúlátása is. A mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásai kismértékben tovább javultak - derült ki a K&H Bank felméréséből. A kkv bizalmi index legutóbbi, második negyedéves értéke -28 pont lett az előző negyedév -34 pontos értékéhez képest. Ez már a második egymást követő negyedév, amelyben emelkedés figyelhető meg, bár még jóval az őszi szint alatt jár a mutató. A kkv-kat érintő intézkedések várható hatásai, a közterhek változása, a banki kamatokra vonatkozó várakozások tekintetében pozitív változás figyelhető meg. Ezzel szemben a vevői és szállítói kapcsolatokra vonatkozóan a versenyhelyzetük megítélésében és az uniós támogatásokhoz való hozzájutás szempontjából romlásra számítanak a cégek. Hosszú idő óta először megint legtöbben (41 százalék) a forint árfolyamának stabilizálódását várják, miközben a harmaduk számít gyengülésre, és csak minden hatodik cég erősödésre. Javulás figyelhető meg az árbevétel és a nyereség megítélésével kapcsolatban. Az elmúlt negyedéves mélypontjához képest minimális növekedés figyelhető meg, így átlagosan 2,3 százalékos árbevétel-növekménnyel és 0,2 százalékos nyereség-visszaeséssel számolnak. VG I BELFÖLD Nőtt a közbeszerzések értéke Az unió nem pártolja a nem nyilvános tendereket MÉRLEG. Egyharmadával nőtt a közbeszerzési eljárások értéke 2009 első fél évében a múlt év azonos időszakához képest - közölte tegnap Berényi Lajos, a Közbeszerzési Tanács elnöke. Az értékgyarapodás elsősorban az építési beruházások emelkedésének volt köszönhető. Ez az arány a kormány gazdaságélénkítő beruházásainak köszönhetően a második hat hónapban tovább gyarapodhat. A szolgáltatások aránya 36,4 százalék volt, ez 42 százalékos növekedést takar. Az árubeszerzések összértéke több mint a felével esett vissza, 16,7 százalékos részesedéssel. Az első fél évben igen rapszodikusan alakultak az ügyletek összegei. Az ingadozás annak köszönhető, hogy április első napján lépett hatályba a közbeszerzési törvény módosítása, ezért az ajánlatkérők igyekeztek előre hozni a kiírásokat. Az új szabályok miatt nagyobb az eljárások nyilvánossága, és több munkával jár az értékelés. Berényi kifogásolta, a tárgyalásos közbeszerzések száma minimálisan csökkent, míg az értékük 43 százalékról 52-re emelkedett. „Ez különösen az uniós A Közbeszerzési Döntőbizottság kétmillió forintra bírságolta az APEH-et, mert az adóhatóság az általa telefonos ügyfélközpont létesítésére kiírt közbeszerzés során kizárt két, közösen induló céget a hirdetmény nélkül indult tárgyalásos eljárásból, mivel azok nem megfelelően indokolták az ajánlatuk módosítását. A döntőbizottság az indoklásában kiemelte, a nyertes céggel megkötötte már az ajánlatkérő APEH a szerződést, így nem lehetett orvosolni a jogsértést. támogatással megvalósuló beszerzéseknél veszélyes, mivel az EU nem pártolja a nem nyilvános tendereket, mert sérülhet a verseny” - hangoztatta az elnök. Szerinte azok választják ezt a megoldást, akik nem tudják pontosan, mit akarnak, ezért a tárgyalásos fordulók során alakítják ki a pontos igényüket, szemben a nyílt eljárással, amelynél utólag nem lehet belenyúlni a kiírásba. Berényi úgy véli, az idén a recesszió hatására növekszik az uniós támogatású kiírások részaránya. A közbeszerzések értékében csaknem kétharmadával növelték részesedésüket a közszolgáltatók, a központi költségvetési szervek súlya csökkent, az önkormányzatoké viszont növekedett. A Közbeszerzési Döntőbizottságot az elmúlt fél évben 337 jogorvoslati eljárásól értesítették. A kiszabott bírság összege 90 millió forint volt, ez csökkent a korábbiakhoz képest. É. S. A KÖZBESZERZÉSEK ELJÁRÁS SZERINTI SZERKEZETE Eljárás típusa 2008.1. száma (db) fél év % 2009.1. fél év száma (db) % 2008.1. fél év értéke (Mrd Ft) % Forrás: VG-gyűjtés 2009.1. fél év értéke (Mrd Ft) % Nyílt 950 52,98 959 53,88 273,23 48,37 282,5 37,53 Meghívásos 119 6,64 157 8,82 23,39 4,14 36,9 4,9 Tárgyalásos 573 31,96 517 29,04 243,9 43,17 396,9 52,73 Egyszerűsített 141 7,86 132 7,42 24,1 4,27 25,05 3,33 Versenypárbeszéd 0 0 2 0,110 0 11,11 1,48 Ügyvédi tevékenység 10 0,56 13 0,73 0,27 0,05 0,21 0,03 Összesen 1793 100 1780 100 564,89 100 752,67 100 A kormány a bankokkal egyeztet ma SZABÁLYOZÁS. A kormányfő mára magához rendelte több hitelintézet első számú emberét, a Magyar Bankszövetség elnökét, a pénzügyi felügyelet és a versenyhivatal vezetőit. Információink szerint Bajnai Gordon azért hívta össze az egyeztetést, mert néhány bank - a márciusban elfogadott, az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó törvényt alkalmazva - levélben arról tájékoztatta ügyfeleit, hogy szinte bármilyen indokkal emelhetik a törlesztőrészleteket. A miniszterelnök egy öt pontból álló javaslatcsomagot készül előterjeszteni, és kormányrendelettel is ki akarja egészíteni a törvényt. A bankszövetség közölte: minden kérdésben nyitott a javaslatokra. A kormányszóvivő az ATV híradójának azt mondta: olyan megoldásokról tárgyalnak majd, amely védi a fogyasztók érdekeit, de nem okoz felesleges költséget. „Egy nagyon szoros emberfogást kell követni - ha lehet így fogalmazni -, s ellenőrizni a bankokat, hogy mindent a szabályoknak megfelelően tegyenek” - fogalmazott Szollár Domokos. A kormányszóvivő szerint a javaslatcsomag célja, hogy ne lehessen mondvacsinált okokra hivatkozva mindent ráterhelni az adósokra. Közben a gazdasági miniszter kedden bejelentette, a kormány bankgarancia-programot indít. VG VILÁGGAZDASÁG 13 VILÁGGAZDASÁG ONLINE Játék kábeltévécsatornákkal A UPC nemrégiben módosította a Silver kábeltelevíziós programcsomagot, amelyből többek között a Mezzo csatorna is kikerült. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke szerint a csomagok átalakítását a gazdasági körülmények befolyásolják. Kérdés: mit tehet a fogyasztó, ha úgy véli, már nem azt a szolgáltatást kapja, amire előfizetett? www.vg.hu/kabelteve RÖVIDEN A kormány nem szól bele a fizetésekbe Az egyetemi autonómia alapján a felsőoktatási intézmények döntenek arról, mekkora jövedelmeket és illetményeket fizetnek. Ezt Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára mondta. A kormányzatnak nincs beleszólása, hogy az egyetemek, főiskolák mekkora illetményt fizetnek, de a tárca nem látja indokoltnak a jövedelmek növelését. A jogszabályok azt tartalmazzák, hogy a rektori prémium nem haladhatja meg az összesített éves illetmény 10 százalékát, i V a külföldről is behajtható bírságok Magyarország azt kezdeményezi, hogy külföldről is behajthatók legyenek a közúti szabálysértésekért kiszabott bírságok az EU-ban. A feltételeket a magyar uniós elnökség idején alakítják ki. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter ezzel összefüggésben jelezte, a külföldiek által vagy külföldi rendszámú gépjárművel elkövetett szabálysértések ügyében spanyol-belga-magyar munkabizottság alakul. Ez a három ország adja ugyanis az EU elnökségét 2010-től másfél évig. A VG Vita a ferihegyi sztrájkról Jogszerű volt a Budapest Airport dolgozóinak decemberi sztrájkja a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete szerint - közölte a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ). A dolgozók tavaly decemberben kezdtek sztrájkba az egyoldalúan megszüntetett kollektív szerződés, a munkaerőhiány és túlfoglalkoztatás, valamint a fizetéscsökkentések miatt. A cég szerint viszont a szakszervezet tizenkét követeléséből csak négy lehet sztrájk alapja . MTI-Eco Pontosabbak az új feltételek Pontosabbak és részletesebbek az előző kiírásnál a kockázatitőke-program szerdán megjelentetett pályázati kiírásaiban a tender feltételei - állapítja meg Start Tőkegarancia Zrt. Zoltán Csaba vezérigazgató úgy értékelte, hogy jobban összehasonlíthatók lesznek az üzleti tervek, mivel a pályázók azonos formátumú üzleti tervet készítenek. MTI-Eco l