Világgazdaság, 2009. július (41. évfolyam, 125/10137-147/10159. szám)

2009-07-17 / 137. (10149.) szám

­ RÖVIDEN Románia: a vártnál mélyebb a recesszió Akár 6,5-7,1 százalékkal is csökkenhet az idén Romá­nia GDP-je - jelentette ki Gheorghe Pogea pénzügy­­miniszter. A költségvetési tervben mindössze 4 száza­lékos mínusz szerepel, ám az első negyedévi 6,2 szá­zalékos zuhanás után ez nem látszik tarthatónak. A vártnál mélyebb recesszió miatt a GDP-arányos deficit alighanem meghaladja majd a tervezett 4,6 százalé­kot, ez az IMF-fel kötött hi­telszerződés feltételeit is sértené.­­ Reuters Emelkedhet az orosz tartalékok szintje Oroszország jelenleg 400 milliárd dollár körül álló devizatartalékainak gyara­podására számít a moszk­vai gazdaságfejlesztési mi­nisztérium. Az összeg a ta­valyi jelentős csökkenés után az idén várhatóan egymilliárd, 2010-ben már 51 milliárd, 2011-ben 30 milliárd, a következő év­ben pedig 18 milliárd dol­lárral nő, három év alatt te­hát 100 milliárd dollárral. A gyarapodást a külkereske­delmi többlettől és a költ­ségvetési deficit lefaragá­sától várja az orosz kor­­ mány. i The Moscow Times Vegyes jelek az ukrán gazdaságban Az áprilisban jósolt 9 he­lyett most már 15 százalé­kos idei GDP-csökkenést valószínűsít Ukrajna szá­mára a Világbank. A szer­vezet közgazdásza, Ruszlan Piontkivsky ugyan­akkor a kedvező fejlemé­nyek között megemlíti a fo­lyó fizetési mérleghiány csökkenését és az infláció lassulását.­­ Reuters Hazaviszik a pénzt a skandináv bankok Aggasztó, hogy a litván bankszektort meghatározó skandináv pénzintézetek visszafogják hitelkihelyezé­seiket, sőt forrásaik egy ré­szét visszapumpálják anya­cégeikbe - jelentette ki Andrius Kubilius miniszter­­elnök. A kormányfő „komoly tárgyalásokat” ígért ez ügy­ben a Swedbankkal, az SEB-bel és a többi érintett bankkal. A 7,5 milliárd eurónyi nemzetközi hitellel megmentett Lettországból is menekítik a pénzt a kül­földi bankok, és ezt az Euró­pai Bizottság is veszélyes­nek tartja.­­ Reuters Magára talál a japán ipar A márciusi mélypont óta im­már negyedik hónapja folya­matosan javul a nagyméretű japán iparvállalatok vezetői­nek hangulata, köszönhető­en elsősorban az autógyár­tásnak és az elektronikai ágazatnak - derül ki a leg­­ frissebb Reuters Tankan­­ felmérésből. A szigetország gyenge belső keresletét mu­tatja ugyanakkor, hogy a szolgáltató szektorban a jú­niusi emelkedés után most ismét gyengült a bizalmi in­dex.­­ Reuters 41 VILÁGGAZDASÁG KÜLFÖLD Folytatják a hagyományokat Az idén is közös kormányülések az osztrákokkal, a horvátokkal, a románokkal és a szlovénekkel N. VADÁSZ ZSUZSANNA ____ Az idén további négy együttes kormányülést tervez Magyaror­szág más országok kabinetjeivel - tudta meg a Világgazdaság. Az­az a Bajnai-kormány tart ilyet az összes olyan országgal, amellyel már korábban elindult ennek gya­korlata. Budapest részéről van nyitottság új országokkal tartani ilyen kormányüléseket, de ahhoz megfelelő politikai és tartalmi fel­tételek kellenek. A 2005 óta Ma­gyarország által is folytatott gya­korlat korántsem egyedülálló Eu­rópában. Horvátországgal, Szlovéniá­val, Ausztriával és Romániával készít elő a Bajnai-kabinet közös kormányülést az idei évre - mondta el lapunknak Gémesi Fe­renc, a Miniszterelnöki Hivatal illetékes szakállamtitkára. Hoz­zátette: a horvát-magyar kor­mányülés - amelyet már külön­féle okok miatt kétszer is elha­lasztottak - a legjobban előkészí­tett. Igaz, még annak sincs konk­rét dátuma, csupán javaslatok az időpontra, annyi bizonyos, ősszel tervezik megtartani. A másik hármat is valamikor ősszel, kora télen, igaz, azok további előké­szítést igényelnek. Magyarországnak immár négy­éves tapasztalata van az ilyen kormányülésekről, hiszen 2005- ben volt az első, Romániával. Az­óta kilencet tartottak. Míg az ele­jén jellemzőbbek voltak a „látvá­nyos” és szimbolikus ügyek (mint román viszonylatban a Csíkszeredai konzulátus megnyi­tása vagy a kolozsvári Mátyás­szobor közös felújítása), addig mára már inkább a gazdasági, fejlesztési együttműködést erősí­tő kérdéskörök állnak a közép­pontban. Jellemzően olyan témá­kat tűznek napirendre, amelyek komoly előkészítés után ered­ménnyel kecsegtetnek. Az egyik legfontosabb tapasz­talat, hogy kialakított egy újfajta együttműködési kultúrát a két or­szág minisztériumai között: erős szakmai és tárcák közötti koope­ráció vált a gyakorlattá a két or­szág viszonylatában - összegezte Gémesi. Ez nem véletlen, hiszen a minisztériumok aktívan részt vesznek az ilyen kormányülések előkészítésében. Egy további po­zitív eredménye a magyar szak­tárcák közötti kohézió, azaz a ko­rábbinál szorosabb együttműkö­dés, közös és távlatos gondolko­dás a tárcák között. Fontos az is, hogy egy sor olyan téma kerül te­rítékre ezeken az üléseken, ame­lyek túlmutatnak egy-egy ország­határon, sőt, a kétoldalú kapcsola­tokon is, azaz erősítik a regionális együttműködést és fejlődést, így azután amellett, hogy minden ilyen együttes kormányülésen na­pirendre kerülnek a kétoldalú kapcsolatok specifikus témái, vannak általános kérdéskörök is. Ilyen a szinte az összes reláció­ban meghatározó, de a szomszé­dos országok viszonylatában fel­tétlenül kiemelt jelentőségű köz­lekedési infrastruktúra kérdéskö­re - kezdte a felsorolást a szakál­lamtitkár. E téren sikerek is van­nak szép számmal, például az el­ső magyar-román kormányülé­sen kiemelt kérdés volt az autópá­lya-, autóút-összekapcsolás, - fejlesztés, s ugyanez volt igaz a horvát, illetve a szlovén viszony­latban is. Mára pedig már meg­vannak a sztrádakapcsolatok, vagy éppen elkészült a Mura-híd - sorolt példákat Gémesi. Hozzá­tette: a közlekedési infrastruktúra témakörén belül a vasúti közleke­dés összehangolása, fejlesztése is folyamatosan a napirenden van. A fejlesztési együttműködé­sek ügye is hasonlóképpen örök­zöld téma­­ eredményekkel. Ép­pen szerdán jelentette be az NFÜ, hogy mekkora érdeklődés nyilvánul meg a magyar-román területfejlesztési projektek iránt. Ma már az a fő kérdés, hogyan lehet előmozdítani közös pályá­zatokat uniós forrásokra. Az utóbbi néhány évben vált markánsabbá az ugyancsak min­den együttes kormányülésen na­pirenden szereplő energetika, energiabiztonság, a térségi együttműködés előmozdítása mindebben. Persze egyes orszá­gokkal ennek a nagy témakör­nek egy-egy specifikus szelete is aktuális. Ugyancsak állandóan teríté­ken van a kisebbségek ügye - mondta Gémesi. Nem véletlen, hogy ezeken a kormányülése­ken részt vesznek a kisebbsé­gek képviselői is. Emellett a napirend „szokásos” része a külpolitikai-biztonságpolitikai blokk, s szerepel a témák kö­zött a környezetvédelem, az agrárium, az oktatás és a kul­túra is. SZEMTŐL SZEMBE. Míg korábban jel­lemzőbbek vol­tak a „látványos” és szimbolikus ügyek, addig má­ra már inkább a gazdasági, fej­lesztési együtt­működést erősí­tő kérdéskörök állnak a közép­pontban ÍHMIH'BW WH iilll Ifl'ilií11 fii'iiíilM 'í l) I fiillliiilillllll llllllilMlliiniiíi'I í" li liTT II"1 1 I Ázsiai mentőöv a világnak A vártnál is jobb Kína második negyedéves teljesítménye KONJUNKTÚRA. Jócskán növe­li a globális recesszió leküzdésé­nek esélyét, hogy a jelek szerint gőzerővel beindult a kínai gazda­ság - állami forrásokból táplálko­zó - expanziója. A pekingi sta­tisztikai hivatal tegnapi közlése szerint a második negyedévben 7,9 százalékkal volt magasabb a GDP az egy évvel korábbinál. Ez nemcsak a január-március kö­zött mért 6,1 százalékos növeke­désnél magasabb, hanem a má­sodik negyedre várt 7,5 százalék­nál is. A kedvező adat hatására a nyugati bankok sorra jelentik be a kínai gazdaság idei növekedé­sére vonatkozó prognózisaik emelését. Az ING 7,5-ről 8,3 szá­zalékra emelte előrejelzését, és ugyanennyit vár a Goldman Sachs is. A kínai statisztikai hi­vatal egyelőre úgy fogalmaz, hogy „a második negyedévi GDP- adat megalapozza a 2009 egészé­re várt 8 százalékos növekedés elérését”. A pekingi központi bank a harmadik negyedévre 8, a negyedikre 9 százalékos GDP- pluszt vár. Ez messze a legjobb érték lenne a meghatározó gaz­dasági hatalmak mezőnyében. A növekedés felpörgésében kulcsszerepet játszott a tőkeberu­házások emelkedése. Kína városi körzeteiben az állóeszköz-beru­házások értéke az első fél évben egyharmadával (!) volt magasabb, mint 2008 hasonló időszakában, köszönhetően annak, hogy a - jó­részt állami tulajdonú - bank­szektor hat hónap alatt másfél­szer annyi hitelt helyezett ki, mint 2008 egészében. A forráso­kat a tavaly októberben bejelen­tett 4000 milliárd jüan (mintegy GDP (a kínai GDP negyedévenkénti növekedése az előző év azonos időszakához képest. H­­ VG-GRAFIKA Forrás: Bloomberg 585 milliárd dollár­ értékű kor­mányzati élénkítő csomag terem­tette meg. A tartományi és helyi hatóságok projektjei ezt az össze­get egyes lapjelentések szerint 10 ezer milliárd jüanra egészítik ki. A beruházások felpörgése és a lakossági fogyasztás kevésbé lát­ványos, de azért stabil emelkedé­se bőven ellensúlyozta a nettó ex­port 2,9 százalékos visszaesését. Az ipar gyakorlatilag minden ágában tapasztalható a fellendü­lés, és az ingatlanszektor is az élénkülés jeleit mutatja. A sang­­haji tőzsde január óta 75 száza­lékkal erősödött. A statisztikai hivatal közlései­ből azonban az is kitűnik, hogy Peking még nem ítéli elég stabil­nak az élénkülést ahhoz, hogy le­állítsa a példátlan méretű fiskális expanziót. Monetáris fronton vi­szont hamarabb szükségessé vál­hat a szigorítás, nehogy veszélyes buborékok alakuljanak ki a rész­vény- és ingatlanpiacon. A jegy­bank kis lépésekben igyekszik csökkenteni a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Reuters, FT.com, Telegraph 12 SS Mmm 10 8 6 4 2 0 2008. II. név-2009. II. név GAZDASÁGI ÜGYEK A kereskedelmi és tő­kekapcsolatok előmozdítá­sa, „megtámogatása” is ki­emelt célja az ilyen együt­tes kormányüléseknek. Az ülésre meghívást kapnak a két ország kapcsolataiban meghatározó szerepet ját­szó cégek vezetői is. ­ AZ EDDIGI KÖZÖS KORMÁNYÜLÉSEK Viszonylat Időpont Forrás: MeH Színhely Románia 2005. október 20. Bukarest 2006. november 16. Budapest 2007. november 14. Nagyszeben 2008. október 21. Szeged Ausztria 2005. december 20. Bécs 2007. november 29. Budapest Horvátország 2006. január 26. Budapest 2007. május 17. Zágráb Szlovénia 2007. október 17. Lendva és Szentgotthárd ­­t Drákói szigor a brit bankokkal szemben JAVASLAT. Összesen 39 pont­ból álló szabálygyűjteményt állít össze az a szakértői testület, amelyet a mostani pénzügyi vál­ság tanulságainak levonására kért fel a brit kormány. Az ajánlá­sok a vezetői javadalmazástól kezdve az igazgatósági tagok ki­választásának módjáig mindenre kitérnek. Gordon Brown kor­mányfő máris üdvözölte az anya­got, a szigorítások hatálybalépte­téséről ősszel tárgyal a kabinet. A drákói fegyelmezés okait il­letően a Reuters emlékeztet, a brit bankrendszert megrendítő válság kezelésére a kormánynak összesen 1300 milliárd font ösz­­szegben kellett terheket az adófi­zetőkre testálnia. Az ajánlásokat a Morgan Stanley nemzetközi hálózatának korábbi elnöke, David Walker mutatta be, azzal a figyelmezte­téssel, hogy azok alkalmazását a brit pénzügyi felügyelet (FSA) ké­ri majd számon, amely a maga részéről további szabályozási megszorításokat is hozzáad a ter­vezethez. Az igazgatóság tagjai és a testület elnöke számára az eddigieknél sokkal szigorúbb munkarendet állapítanak meg. A tervezet szerint a jövőben az FSA részletesen beszámoltatná a csúcsvezetőket a banknál alkal­mazott ügyletek technikai részle­teiről. A pénzintézeteknél javadalma­zási bizottságot kell felállítani, amelyeknek a kiemelt nyugdíjjá­randóság megállapítását is vizs­gálni és indokolni kell. VG­ Ol-e DAVID WALKER. Az ajánlások a vezetői javadalmazástól kezdve az igazgatósági tagok kiválasztá­sának módjáig a bankok mene­dzselésének összes fontos as­pektusára kitérnek 2009. július 17., péntek

Next