Világgazdaság, 2022. április (54. évfolyam, 63-81. szám)

2022-04-08 / 68. szám

A 2 MAGYAR GAZDASÁG 'O’ Egyre nagyobb a bizonytalanság a vállalkozók körében Május után is maradhatnak az ársapkák JÁRDI ROLAND : Az érdekképviseletek üdvözlik, hogy a kormány fenn akarja tartani a hatósági árakat május után is, ugyanakkor több változ­tatást is szeretnének elérni. A következő hetek­ben elkezdődhetnek az egyeztetések a szaktár­ca és a munkáltatói oldal között.­ rra számítunk, hogy változni fognak a támo­gatási rendszerek május után, és természetesen nyitot­tak vagyunk a tárgyalásokra - mondta a VG-nek Perlusz Lász­ló, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mindezt azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a kormánypártok választási győ­zelmét követő nemzetközi sajtó­­tájékoztatóján jelezte, a májusi határidők után is szeretné fenn- A HATÓSÁGI ÁRAS TERMÉKEK FI —­­J finomított napraforgó-étolaj, 1 * 720 benzin, 1 • 480 gázolaj, liter * 480 csirkefarhát • 293 i 2,8%zsírtart UHT-tehéntej, 1» 268 kristálycukor, kg • 261 búzafinomliszt, kg • 2031 Nov. 15. és február elseje óta alkalmazott hatósági árak (élelmiszereknél átlagár) Forrás: KSH, VG-gyűjtés, VG-grafika tartani az ársapkákat, erről pe­dig egyeztetéseket kezdenek a Mollal, illetve több érdekkép­viselettel. A kormányfő jelzése azért is fontos, mivel a határidő egyre közeledik, május 1-jén a hat alapvető élelmiszer árának rögzítése, május 15-én pedig az üzemanyag árának maximálása jár le. Ráadásul idáig az is kér­déses volt, hogy egyáltalán ma­radnak-e a hatósági árak, mivel a korábbi döntéseket még a há­ború előtt hozta meg a kormány, azóta pedig tovább emelkedtek a világpiacon az energiaárak. Perlusz László úgy értelmezte a miniszterelnök szavait, hogy ezeknek az árkorlátozásoknak nem egy megrázkódtatásszerű kivezetését tervezi a kormány, hanem fokozatosan csökkentené őket. Szerinte a gazdasági növe­kedést is figyelembe véve kelle­ne meghatároznia, hogy miképp avatkozik be a piaci árak alaku­lásába. „Arra számítunk, hogy be kell avatkozni a jövőben is. Annyira hektikus a piac, hogy nem lehet egyik napról a má­sikra rászabadítani a teljesen szabálytalan, rendkívül válto­zékony piaci mozgásokat a la­kosságra vagy a vállalatokra. De koncentrálni kell az erőket és a tartalékokat oda, ahol a leg­nagyobb a baj” - hangsúlyozta Perlusz László, aki bízik abban, hogy a tárgyalások nyomán va­lamiképp módosulnak az árkor­látozások, és a jövőben máshova kerülhetnek a hangsúlyok. „Nagyon messze vagyunk már az októberi áraktól. A mi problémánk, hogy a beszál­lítókra nem vonatkozik sem­milyen árkorlátozás, ezért azt szeretnénk elérni, hogy az ő ál­taluk alkalmazott árat is vala­melyik naptári naphoz kösse a kormány” - árulta el a VG-nek Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ­­COOP Szövetség elnöke. A Coop csoporthoz tartozó több mint ezer kiskereskedelmi vállal­kozást különösen érzékenyen érintette a február elsejével bevezetett élelmiszerárstop. A szövetség vezetője szerint egyre nehezebben viselik ezt a terhet, van olyan termék, amelynél egy kiló eladásából akár 300-400 forint veszteségük keletkezik. Ezzel együtt is úgy látja, hogy értelmes gondolat az árak álla­milag történő rögzítése, csak ezeknek a környezetét kell új­­ ragondolnia a kabinetnek. Ja­ vaslataikat már a választások előtt eljuttatták az Innováci­ós és Technológiai Minisztéri­umba (ITM), ahol azt a választ kapták, hogy majd a választá­sok után egyeztetnek. Ahogyan azt a miniszterelnök be is jelen­tette - emelte ki Zs. Szőke Zol­tán. A minisztériumtól egyelő­re még egyik érdekképviseletet sem keresték meg, de Perlusz László szerint erre a következő egy-két hétben sor fog kerülni, aminek egyik fóruma lehet az ITM-ben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhíté­sére létrehozott felső vezetői ér­tekezlet. A VOSZ főtitkára arról is beszélt, hogy a gyakorlatban még nem érződnek a gazdasá­gi nehézségek, és mivel tovább­ra is munkaerőhiány van Ma­gyarországon, a munkaerőpiac fel tudja szívni az Ukrajnából érkező menekülteket. Ugyan­akkor azért a három-ötszörös áron megkötött áram- vagy gázárszerződések, a visszaszo­ruló piacok vagy az ismét aka­dozó ellátási láncok miatt ha nem is pánikban vannak, de nagy a félelem és a bizonyta­lanságérzet a vállalkozók kö­rében. „Ha az első fél évben elkezdődnek a béketárgyalá­sok, és sikerül legalább egy fegyverszünetet kötni, akkor néhány százalékos gazdasági növekedéssel az idei évet meg lehet úszni, a tömeges csődöket pedig el lehet kerülni. Ha vi­szont az év második felére is áthúzódik a háború, annak be­láthatatlan következményei lehetnek” - figyelmeztetett Perlusz László. csirkemell, kg »iÉjÉlL házi sertéscomb, kg ® HEE23 FOTÓ: MW­­ KNAP ZOLTÁN Nem zárható ki egy újabb spekulációs hullám sem a forint ellen Lassítást jelez a kamatemelés elmaradása FERENTZI ANDRÁS­­ Második hete változatlan az irányadó ráta Magyar­­országon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap ismét nem emelt az egy­hetes betét kamatán, így annak mér­téke továbbra is maradt a még márci­us 24-én meghatározott 6,15 százalékos mértéken. Legutóbb, két héttel ezelőtt 30 bázisponttal nőtt az effektív kamat mértéke, ezt pedig két nappal megelőz­te az alapkamat emelése: március 22- én a jegybank monetáris tanácsa 100 bázisponttal vitte fel az alapkama­tot és a kamatfolyosó felső határát is. Előbbi így 4,4, utóbbi pedig 7,4 száza­lékra bővült, tehát lett volna hely egy újabb kamatemelésnek. Amelyre egyébként lehetett is szá­mítani, hiszen a forint néhány nap alatt jelentős gyengülésnek indult. Múlt hét csütörtökön, amikor elő­ször hagyta helyben a 6,15 százalékot a jegybank, még a 370-es szint alatt mozgott a forint jegyzése az euróval szemben. Tegnap reggelre viszont már a 379-et is meghaladta és tesztel­te a 380-as szintet. A kamatemelés el­maradására rögtön át is törte azt, az euró-forint árfolyam villámgyorsan 381 fölé ugrott, kevéssel 382 alatt te­tőzött, onnan pedig erősödni kezdett a forint. Délután már ismét 379 alatt járt a jegyzés. (A fo­rint további mozgá­sáról lásd cikkünket a 11. oldalon.) Az emelésre tehát az árfolyam miatt és a ma megjelenő, vár­hatóan magasabban alakuló márciusi inf­lációs adat miatt is számíthattak a pia­cok. Regős Gábor, a Századvég Konjunk­túrakutató Zrt. mak­rogazdasági üzletágvezetője szerint is a szigorítást a forint elmúlt napokban tapasztalt érdemi gyengülése indokol­hatta volna. „Az elmúlt időszakban a jegybank mintha óvatosabbá vált volna, kevés­bé reagálna a forint gyengülésére, és már lassítana a szigorítás ütemén. A jövőbeni folyamato­kat azonban ennek ellenére is nehéz lesz megítélni, hiszen az elmúlt hetekben el­maradó szigorítás in­kább azt jelzi, hogy a jegybank visszatér a havi gyakoriságú lépésekhez” - húzta alá a VG-nek Regős Gábor. Ennek megfe­lelően a következő ka­matdöntő ülésig nem számítanak szigorításra az egyhetes betéti kamat tekintetében sem, így negatív események esetében a forint további gyengülése várható, és nem zárható ki újabb spekulációs hullám sem. „Meghatározó lehet az Európai Unióval való kapcsolatrendszer alaku­lása, a háborúval kapcsolatos fejlemé­nyek, illetve a hazánk szempontjából kiemelkedően kedvezőtlen szankciók sorsa” - összegezte az elemző. A jegybank tegnap a 6,15 százalé­kos kamaton írta ki az egyhetes beté­ti tendert, amelyen ezúttal a pénzin­tézetek március 3. óta a legnagyobb összeget, 10 ezer 45 milliárd forintot ajánlottak fel, amelyet az MNB teljes egészében el is fogadott. AZ EGYHETES BETÉT KAMATÁNAK ALAKULÁSA 2021.jún.24. ► 2022. ápr. 7. (százalék) 7 6­5 VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. I. IV. V. *a kamatemelési ciklus kezdete óta Forrás: MNB, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu A háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat K. R. O.­­ Februárban az export euróban számított értéke 18, az importé 29 száza­lékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakáénál. A termék-külkereskedel­mi egyenleg 876 millió euróval romlott, az előző hónaphoz viszonyítva a külke­reskedelmi termékforgalom szintje az ex­portoldalon 9,5, az importoldalon 7,9 szá­zalékkal emelkedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok alapján az év második hónapjában a kivitel értéke 11 milli­árd 403 millió eurót (4069 milliárd forintot), a behozatalé 11 milliárd 494 millió eurót (4101 milliárd forintot) tett ki, tehát a termék-kül­kereskedelmi hiány 91 millió euró (32 milliárd forint) volt. A kivitel 76, a behozatal 69 százalé­kát az EU tagállamai­val bonyolítottuk le. „Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanya­gok árának drasztikus emelkedése mere­deken rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabona­árak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló kivitel, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelés­ben és az exportban, ami jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget” - értékelte az adatokat Suppan Gergely, a Takarék­bank vezető elemzője. Hozzátette, a beru­házások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem több­letének csökkenésére számít az idei év első fe­lében is, ám az ellátási problémák, a csiphiány fokozatos enyhülése, va­lamint új termelőkapa­citások üzembe helyezé­se miatt a második fél évben már ismét javul­hat az egyenleg. A szak­ember úgy véli, a hábo­rú miatt idén hiányba fordulhat a külkereske­delem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után. Az országgyűlési választást követően a VG-nek nyilatkozó elemzők azt mond­ták, az új ciklus és a közeljövő egyik leg­nagyobb kihívása a külső egyensúly megtartása, a külkereskedelmi egyen­leg javítása lesz. 2018. január ► 2022. február (millió euró) A KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM EGYENLEGE 1500 -1000 500 ■­­ 500 -1000 2020 2021 2022 2018 2019 Forrás: KSH, VG-grafika

Next