Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)
D - deal, Borden - De Amicis, Edmondo
melynek képviselői a görög és római irodalom klasszikusainak utánzásával kívánták a verselést és az irodalmi nyelvet megújítani. A deákos költészet fő alakjai a magyar irodalomban (Baráti Szabó D., Révai M., Bájnis J., Virág B.) katolikus szerzetesek, de akadnak közöttük protestáns tanárok és papok is, ami arra mutat, hogy az irányzatban főképpen az iskolai latin poézis elmagyarosodásának megnyilvánulását kell látnunk. O 2. Az újabb irodalomtörténetírás a 18. sz. és a felvilágosodás stílusát az egymás mellett élő különböző klasszicizmusokban látja. Ezek egyik válfaja a deákos klasszicizmus, amely a humanizmusig nyúlik vissza és az iskolai oktatásban éll tovább a 18. sz. végéig. A költészet taníthatóságának racionalista elvére épül, felfogása szerint verset és prózát az antik szerzők utánzásával (imitáció) kell írni. A vele egykorú más klasszicista irányoktól (felvilágosodott klasszicizmus, neoklasszicizmus) főleg abban különbözik, hogy nem szakít az ókorból átörökített retorikai-poétikai szabályrendszerrel és tekintélyekkel. (-még diákirodalom) , írod.: Császár E.: A deákos iskola (ItK, 1904); Deákos költők (1914); Szauder J.: Az estve és az álom (1970). Tarnai Andor Deal [díj], Borden; Lee Borden (álnév); (Pontotoc, Miss., 1922. okt. 12. — ): amerikai (USA) író. C. G. Jung eszméit fejlesztette tovább, amennyiben a „kollektív tudatalatti" eszméje helyett azt állította, hogy minden ember magában foglalja a teljes világegyetemet. Guggenheim-ösztöndíjjal írta nagy sikert aratott Dunbar's Gove ('Dunbar szoros', reg., 1957; film: Wild Sliver, 'Vad folyó', USA, 1930) c. művét, amelyben az embert hősi magatartásában igyekezett megrajzolni. O Álnevén füzetes kalandregényeket írt. Főbb művei még: Walk Through the Valley ('Séta a völgyön át', reg., 1956); Killer in the House ('Gyilkos a házban', reg., 1957); The Insolent Breed ('A pimasz kölyök', reg., 1959); The Spangled Road ('A csillogó út' reg., 1963). Magyarul: 1 elb. (Faragó B., Amerikai elbeszélők, 1953). De Amicis [de Amicsisz], Edmondo (Oneglia, ma Imperia d'Oneglia, 1846.okt. 31.—Bordighera, 1908. márc. 11.): olasz író, költő. A torinói és a modenai katonai akadémián tanult, részt vett az 1866-os hadjáratban. Firenzében a hadügyminisztérium L'Italia Militare c. lapjának lett a főszerkesztője, itt közölt írásait a La vita militare ('Katonaélet', 1868) c. kötetben gyűjtötte össze. Mint a firenzei La Nazione tudósítója, 1870-ben a Rómáért vívott harc katonái között volt. 1875-ig, amikor is Torinóban telepedett le, számos külföldi utazást tett és útikönyvek, riportkönyvek sorát írta, mint a világjáró riporter típusának első képviselője az olasz újságírásban (Spagna, 'Spanyolország', 1872; Ricordi di Londra, 'Londoni emlékek', 1874; Olanda, 'Hollandia', 1874; Marocco, 'Marokkó', 1876; Ricordi di Parigi, 'Párizsi emlékek', 1879). 1891-ben csatlakozott a szocialista mozgalomhoz, inkább érzelmi okokból, mint elméleti megfontolásból. Az Il Grido del Popolo c. torinói lap közli szociális kérdésekkel foglalkozó cikkeit. De Amicis az ifjú olasz királyság polgári értelmiségének eszméit fejezi ki közepes tehetséggel, de őszinte hittel, humanizmussal, jó szándékkal. Műveiben túlteng az érzelmes moralizálás, és a didaktikus szándék. Útikönyveiben impresszionisztikusan ábrázol tájakat, embereket. A SulV Oceano ('Az óceánon', 1889) c. kötetében drámai hangon szól az olasz kivándorlók kilátástalan sorsáról; az elnyomottak iránti részvétből fakad az Il romanzo di un maestro ('Egy tanító regénye', 1890), amely a munkásoktatás problémáit veti fel és a La maestrina degli operai ('A munkások tanítókisasszonya', 1895). 1880-tól költőként is becsülték, bár Carducci támadta. Parnasszista lírájában a gyermekkor emlékeit, tájait írja le sallangtalan, egyszerű nyelven, szociális tendenciájú versei a polgári lelkifurdalás hangjait hallatják. Fő műve az Il cuore (1886; Radó A., A szív, 1888; Gáspár M., ua. 1941). Sok nyelvre lefordították, olaszul több mint háromszáz, magyarul is több mint tíz kiadást ért meg. A hagyományos polgári erények dicsőítése ez a könyv, amelynek hőse Enrico, egy harmadik elemista kisfiú naplóformában számol be iskolai élete apró-cseprő eseményeiről, közbe-közbe iktatva tanítója egy-egy elbeszélését; kötelességtudásra, áldozatkészségre, önfeláldozó hazaszeretetre buzdít olykor kissé poros retorikával. A szív és a benne foglalt elbeszélések sok film témájául szolgáltak, 1938-ban pl. mexikói, 1947-ben argentin feldolgozása készült el, 1958-ban olasz — argentin koprodukcióban Az Appenninektől az Andesekig c. tanítói elbeszélés, 1943-ban pedig a Garmela c. elbeszélés olasz filmváltozata készült el. A La maestrina degli operai c. regényét Majakovszkij filmesítette meg 1918-ban Kisasszony és a huligán c. O Vál. kiad.: Opere di Edmondo De Amicis ('Edmondo De Amicis művei', 1945 — 1946); Memorie viaggi e paesi ('Utazások és tájak emlékei', 1969). O Magyarul még: 10 vers (Radó